Örülj, hogy élsz!

Örülj, hogy élsz,
bár tudom, néha nagyon félsz!
Várd a lemenő napot,
s utána nézd az égen az ezernyi csillagot!
Élvezd a nap drága sugarát,
s az apró, játszó fények humorát.
Nézd, hogy mennek az úton a boldog emberek,
s örülj annak, ha közülük valaki rád nevet.
Csodáld a füvön a harmatcseppeket,
s azt, ahogy valaki az égre fényeket pettyeget.
Csendben szemléld az életed,
menj lassan, s bámuld a körülötted lévő képeket!

Örülj, hogy élsz!
Látod? Nem éri meg, ha mindig félsz!
Az élet egy hatalmas csoda,
ez nem csak a fiatalság kora.
Lehetsz gyermek, fiatal, vagy idős,
válhat még belőled hős.
Van valaki, akinek Te vagy a világ,
aki elfogadja minden apró hibád.
Mindegy, hogy ki ő, akár szerelmed, testvéred, vagy gyermeked,
hisz ami összeköt, az a szívből jövő szeretet!
Légy mindig vidám, örülj minden szépnek,
ne várd meg, hogy majd talán előtted lépnek!

Örülj, hogy élsz!
Nem baj, ha mindig félsz!
Nézz meg minden apró virágot,
s fogadd el ezt a kusza, zavaros világot!
Lehet, hogy néha elfáradsz,
s úgy érzed, elemészt a bánat,
de ne hidd, hogy ennyi az élet,
mert az nem csak rengeteg méreg!
Van, hogy néha sírunk, feszengünk,
de utána mindig nagyokat nevetünk.
Ez most a bolondság, a vidámság kora,
s benne a boldogság a legnagyobb csoda!

Örülj, hogy élsz!
S meglátod, akkor majd sohasem félsz!
Ne sírj, ha eszedbe jut, aki már soha nem lehet Veled,
csak gondolj arra, ő az égből néz, s biztosan rád nevet!
Hiába vagyunk néha borzasztó egyedül,
ha valaki megkérdi hogy vagy, csak annyit mondj: remekül!
Érezd a szíved minden egyes dobbanását,
miközben az utcán hallgatod a cipők kopogását.
Érezd a virágok édes illatát,
s gondolj arra, aki mindent kitalált.
Ha ez megvan, ígérd meg, hogy nem félsz,
s a legfontosabb: Örülj annak, hogy élsz!

(Bianka)

"Gondolj arra, hogy meztelenül jöttél erre a világra és meztelenül térsz belőle vissza. Vendég vagy ezen a földön. Csak az a Tied, amit a bőröd alatt hoztál és elviszel. Gazdag, aki egészséges. Aki erős. Aki nem szorul másra.

Aki föl tudja vágni a fáját, meg tudja főzni ételét, meg tudja vetni ágyát és jól alszik benne. Aki dolgozni tud, hogy legyen mit egyék, legyen ruhája, cipője és egy szobája, amit otthonának érez. Fája, amit fölapríthasson. Aki el tudja tartani a családját, étellel, ruhával, cipővel, s mindezt maga szerzi meg: az gazdag. Örvendhet a napfénynek, a víznek, a szélnek, a virágoknak, örvendhet a családjának, a gyermekeinek és annak, hogy az ember él. Ha van öröme az életben: gazdag. Ha nincsen öröme benne: szegény. Tanulj meg tehát örvendeni. És ismerd meg a vagyonodat, amit a bőröd alatt hordasz.
Élj vele és általa, és főképpen: tanulj meg örvendeni! Vendég vagy a világban és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz törődni velük. Azzal, ami még a világ szépségéből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. Nem győzöm eleget
mondani: tanulj meg örvendeni. Annak, hogy élsz.
S mert élsz: gazdag lehetsz." 

(Wass Albert)