Kislányom olykor előző életeiről mesél, s olyan is előfordult már, hogy például a temetőben látott olyan embereket, akiket én nem. Normális dolog ez? S mikor növi el?
A gyermekek egy részének kb. 6-7 éves koráig vannak szellemi észlelései (tehát látják egyes szellemeket), valamint élénken emlékeikben élhetnek korábbi életük képei. Ez teljesen normális, s kevés kivételtől eltekintve később úgy elnövik, hogy semmire sem emlékeznek mindebből.
Nehéz megítélni, mi a helyes hozzáállás, hiszen elfojtani, butaságnak bélyegezni sem szabad, viszont túlzottan belemélyedni sem. Valahol a kettő között kell megtalálni az arany középutat.
A világ természetes dolgának kell felfogni, s hagyni, hogy a gyermek a maga módján élje meg mindezt, ugyanakkor a hangsúlyt a jelen életére kell helyezni.
Amelyik gyermeknek dolga van mindezzel, később is megtartja e képességét - ha nem fojtjuk el azzal, hogy képzelgésnek minősítjük mindezt.
Kicsit hasonló ez ahhoz, mint amikor az éppen haldokló már látja a korábban eltávozott szeretteit, mi pedig nem, noha mellette állunk. Sok esetben legyintenek rá a körülállók, mondván "már kezd megbolondulni a papa", ám sok esetben valós látomásról, élményről beszélhetünk.
Ők már közel vannak a szellemvilághoz, a fizikai világtól elválasztó fátyol számukra már vékonyodik - a gyermekek pedig MÉG közel vannak hozzá.
- Medek Tamás
spirituális író - tudatostudat.blog.hu -
- - - - - - - -
Kapcsolódó írás:
Ezek a gyerekek látják az angyalokat, és elhunytakkal beszélgetnek:
