2024. február 14., szerda

Munkácsy Mihály: Krisztus - trilógia


“Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni.”

- Munkácsy Mihály -


Munkácsy elsőként a Krisztus Pilátus előtt című képet festette meg,1881-ben. Majd 1884-ben a Golgota, végül pedig az Ecce Homo című alkotását fejezte be,1896-ban. Ez a három mű, melyeket a Mester soha nem láthatott együtt.

Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt

A trilógia első darabja a Krisztus Pilátus előtt 417 x 636 négyzetcentiméteres felületen mutatja be azt a mozzanatot, amikor Pilátus találkozik Jézussal. A két főszereplő fehér köpenye azonnal magával ragadja a néző figyelmét. Ellentét érzékelhető Jézus, Pilátus és az őket körülvevő tömeg magatartása között. Míg Jézus határozottan előretekint, Pilátus inkább befele fordul, mintha érteni akarna. Kérdéseket tesz fel, de véleménye ingoványos talajon mozog. Eközben a tömeg heves érzelmeket mutat, és ezzel próbálja befolyásolni a helytartót, amely törekvés, mint tudjuk, sikerrel is jár.

Jézus, tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez (1881)
forrás: wikipedia

Munkácsy Mihály: Golgota

A Golgota (460 x 712 cm) nehezebb feladatot jelentett Munkácsynak, mint az első és a harmadik festmény. Azok cselekménye zárt térben játszódik, ezé a szabadban, a Koponyák hegyén. Ott a szűk belső tér segített összefogni a kompozíciót, itt a hatalmas természeti kép szinte elnyeli a két csoportot.
Az egyik Krisztusé és a siratóké, a másik a szemlélődők és eltávozók csoportja. Itt, az árnyaltan jellemzett tömegben láthatók a legérdekesebb figurák: a közönyös zsidó ács, a mellét verő, futó zsidó férfi és az úgynevezett arab lovas, a lóháton ülő, titokzatos, jelképes alak. A mű legnagyobb erénye a jellemző, kifejező kolorit és a tájfestés. Az ég sötét tónusú megjelenítése vészjóslóan tükrözi a megtörtént, jóvátehetetlen drámát, amelyet mindegyik evangélista megírt, ha szűkszavúan is.

fotó: wikipedia

A Golgota megfeszített Krisztusához modell híján Munkácsy magát köttette a keresztre, s az így készült fényképek alapján dolgozott.

Munkácsy Mihály: Ecce homo

Ecce homo mérete: 403 x 650 centiméter. Húsvét alkalmából a leigázott zsidó népnek lehetősége volt egy halálra ítélt életének megmentésére. A tömeg választhatott a gyilkosságot elkövető Barabás és Jézus között. A római helytartó, Pilátus a félrevezetett, fanatizált tömeg elé állítja a véresre korbácsolt, kigúnyolt, vörös köpenyben, töviskoronával ábrázolt, kezében jogarként nádszálat tartó Megváltót. A helytartó a megjelentek lelkiismeretére építve mondja „Íme az Ember”, vagyis nem bűnös. A tömeg e bejelentés hatására még dühösebben követeli Jézus halálát. A festmény központi szereplője Krisztus, minden arc felé fordul, minden kar az ő irányába lendül. Pilátus, a rómaiak helytartója is rámutat.
A tömeg egyes alakjain gyűlölködő indulatok uralkodnak, amelyeket nem tudnak ellensúlyozni a Megváltót támogatók fájdalommal átitatott mozdulatai. Krisztus követői közül csak néhányan jelennek meg: Mária Magdolna, aki a lépcső előtt áll, Péter apostol szürke kucsmában a festmény baloldalán, János evangélista, aki Péter előtt helyezkedik el és Mária, Krisztus édesanyja, aki János karjaiba hanyatlik.
Az Ecce Homo története, hasonlóan a Krisztus Pilátus előtt című alkotáshoz, zárt térben zajlik. Ez megkönnyíti a tömeg kiegyensúlyozott elrendezését. A festő a hetvenhárom, közel életnagyságú szereplő mindegyikét önálló karakterként, az emberi érzelmek, indulatok gazdag tárházát megmutatva ábrázolta.

Ferdinand Mulnier fényképész 1879-ben készült felvétele Munkácsyról
forrás:wikipedia

A festő önarcképe aláírásával 
forrás Wikipédia

„Családunk nagyrabecsülése Munkácsy művészete iránt nemcsak a nagyapámhoz, Harsányi Zsolthoz, a Munkácsyról szóló regény, az Ecce homo írójához vezethető vissza. A Munkácsyhoz fűződő kapcsolataink gyökerei nagyapám nagyapjához, Harsányi Pálhoz vezetnek. Harsányi Pál, mint az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatója, az 1860-as években egyik első és lelkes támogatója volt az ifjú Munkácsy Mihálynak. 
(Dr. Harsányi Zsolt)



Munkácsy párizsi műtermében 1895-körül

- - - - - 

Egy géniusz története: Munkácsy Mihály - videó


forrás: Munkácsy Mihály Múzeum
A Munkácsy Mihály Múzeum 2018 decemberében nagy sikerrel bemutatott Egy géniusz története: Munkácsy Mihály című virtuális kiállításának filmváltozata.

Munkácsy Mihály ravatala Endenichben, 1900. május 1.
forrás Wikipédia