.jpg)
Az emberi lélek mélyén, minden korokon átívelve, ott él egy ősi emlékezet: hogy nem vagyunk egyedül a világban. Az emberiség hajnalán még természetes volt, hogy az angyalokat, ezeket a tiszta, ragyogó létezőket jelenlévő segítőknek tekintették. Nem mesebeli alakok voltak, hanem a mindennapok szövetségesei: közvetítők ég és föld között, láthatatlan fivérek és nővérek, akik csendben vezettek, óvtak, vagy éppen bátorítottak bennünket.
Ma, amikor a tudomány hideg fényével próbálja megvilágítani a világot, és az emberi értelem mindent mérni, boncolni, adatokká faragni akar, sokak tudatából kihullott az angyalok valósága. Az égi jelenlétet mesévé, szimbólummá vagy gyermekkorhoz kötődő képzelgésnek bélyegzik. Pedig a világ nem lett szegényebb attól, hogy mi elfordítottuk tekintetünket: az angyalok ma is itt vannak, ugyanazzal a hűséggel és szeretettel, amellyel évezredeken át kísérték az emberi utat.
Az angyalok energiája nem tolakodó. Nem kényszerítenek ránk semmit, hiszen tiszteletben tartják a szabad akarat törvényét. Csak akkor tudnak belépni életünkbe, ha meghívjuk őket. Ha az ember szíve egy pillanatra megnyílik, ha elcsendesedik, és belül megszületik a tiszta kérés: „segítsetek”… abban a percben az angyali erők szárnycsapása megmozdul körülöttünk. Nem mindig úgy, ahogyan várjuk, de mindig pontosan úgy, ahogyan szükségünk van rá.
A mai embernek talán épp azért van nagyobb szüksége az angyalokra, mint bármikor: mert a zaj, a rohanás, a bizonytalanság és a félelem sötét erőteret sző körénk. Az angyali energiák ezzel szemben a fény tiszta rezgését hordozzák. Amikor kapcsolódunk hozzájuk, szívünkben béke születik, és a lélek emlékezni kezd arra, hogy honnan jött, és miért van itt. Az angyalok nem oldják meg helyettünk a sorsfeladatainkat, de emlékeztetnek arra, hogy van erőnk, hogy nem vagyunk elhagyatva, és hogy az emberi út végső célja a szeretet kiteljesítése.
Talán a legnagyobb különbség régi és mai kor között az, hogy a régi ember természetesnek vette az angyalok jelenlétét, a mai embernek viszont tudatosan kell visszatalálnia hozzájuk. Az angyalok ma nem templomok mennyezetéről vagy imakönyvek lapjairól szólnak hozzánk, hanem a csendből, az álmokból, a szív váratlan megérintéséből. Ott vannak a pillanatban, amikor valami belül azt súgja: „ne add fel”. Vagy amikor minden összeomlik körülöttünk, és hirtelen egy ismeretlen nyugalom árad belénk.
Az angyali energiák tehát nem múltidéző legendák. Élő, jelenvaló erő, amely ma is körülölel minket. Nem kívánnak semmi mást, csak hogy figyeljünk rájuk. Hogy egy pillanatra félretegyük a kétely zaját, és megengedjük, hogy szívünkben újra megszülessen a kapcsolat.
Mert az emberiségnek ma talán jobban, mint bármikor szüksége van arra, hogy emlékezzen: a világ nem csupán anyag és küzdelem. Vannak szárnyak, amelyek hordoznak bennünket. És ha kérjük, ma is felragyognak körülöttünk az angyalok, hogy fényükkel bevilágítsák az utat, amely hazavezet önmagunkhoz…
- Forrás,jegyzet:EnigmaZoli Enigma -
- - - - - - -
Angyalok énekelnek a mennyben - videó
