A semmittevés a szellemre nézve halálbüntetés

 

Részlet a Névtelen Szellem „Mai kor vallása” című kötetéből

Aki a földön mint ember magasabb értelemmel és tudománnyal bírt, a szellemvilágban mint tudatlan, műveletlen, sőt durva, alantas szellem jelenik meg, ha értelmét nem a törvényes rend és haladás irányában (a szeretettörvényben) fejlesztette ki. Földi tudományából nem marad meg semmi, ha erkölcsi élete ellentétes fluidlerakódásokat okozott.

 

 
Ezek a szellemek majd mindig gőgösek, és a beismeréshez csak hosszú, gyötrelmes szenvedések után jutnak. Vannak oly makacsok is, hogy semmiféle szenvedés sem képes őket megtörni, és mindenhonnan várják a segítséget, csak felülről nem, ezek még lejjebb süllyednek. Ezeknek gyötrődni kell, míg a szenvedés meg nem érleli őket a javulásra, míg a gőgöt meg nem töri bennük. Amerre ezek járnak, pusztulás és szenvedés kíséri őket. (Az emberek közelében settenkedve igyekszenek őket gonosz sugallatokkal kísértésbe vinni, vagy éppen megszállni.)

A javuló szellemek azok, akik már elhatározták, hogy javulnak, de a bűnök még erősen fogva tartják őket. Ilyenekből van a földi emberek háromnegyed része mindig testet öltésben. De jobb és tisztultabb szellemek is öltenek testet a földön, hogy a többit oktassák és vezessék. (Ezek a testetöltéseknek legfeljebb 4-5 százalékát teszik ki.)

A szellemek soha sem nyugodhatnak, mert a semmittevés a szellemre nézve halálbüntetés. Folytonos cselekvés és munka által tudják a maguk életét értékesíteni. Dolgozni kell mindenkinek a saját ereje és helyzetéhez mérten. Ha jó munkára alkalmatlan, rosszat bíznak reá a gondviselés angyalai, mert semmi sem vész el a nagy Mindenségben. Minden parányra szükség van. Semmi sincs cél és ok nélkül.

A szellemek világa szemeitek előtt anyagtalan semmi, mint a szellemek, de szellemszemek előtt valóság minden, mert minden anyag az anyagtalan világban nyer alakot és formát ami után idomul. Eszme, terv, gondolat csak az értelemtől születhetik, azaz szellemtől. Tehát minden a szellemektől származik, rossz vagy jó, törvényes vagy törvénytelen. Minden alkotás magán viseli alkotója tökéletességét vagy tökéletlenségét.

A törvényes rendben kell dolgozniuk a rosszaknak is, hogy mire megérnek a beismerésre, a kegyelem őket is érhesse, és ők is visszatérhessenek a rendbe. Semmi sem vész el a nagy mindenségben. Minden szó, minden hang megőriztetik; minden könny, minden panasz, minden hálaadás, imádság, minden érzés, minden gondolat alakot ölt, és ezek képezik a szellemek társaságát, környezetét. Ezek veszik körül, ezek fogadják az érkező, testétől megszabadult embert.

Minden, ami szellemi termék él, és mint másodlagos teremtmény az életre hívó szeretetétől lesz éltetve. Tehát a szellem, az Isten szikrácskája is viszonylagos teremtőerővel bír. Amit a szellem létrehoz, azt az élethullám élteti, mely őseredeti tisztaságában Istentől ömlik ki és éltet mindent, amit körforgásában útjában talál.

forrás:Bíró László - Karsay István

 

- - - - -- 

 
Miért fontos számunkra a szellemtan - videó

Készítette: Karsay István