Octavio Ocampo szürrealista festő az egyik legtermékenyebb művész, aki széles körben ismert metamorf festési technikájáról.
Sokoldalú festményei provokálják a nézők kíváncsiságát, melyeket több módon lehet értelmezni különböző távolságokból és szögből nézve.
Octavio Ocampo
Ocampo 1943. február 28-án született Celaya városában, Mexikóban, Guanajuato államban. Művész család tagjaként igen fiatalon kezdett művészetet tanulni. Miközben művészeti iskolába járt, Ocampo papírmasék készítésével bizonyította kézügyességét. Olyan figurákat alkotott, melyeket oltárokon, és karneváli felvonulásokon, fesztiválokon használtak. A középiskolában többnyire freskókat festett.
Ekkor történt, hogy Ruth Rivera (Diego Rivera művész lánya) és Maria Luisa Mendoza biztatta, hogy legyen hallgatója az Országos Képzőművészeti Intézetnek. Beiratkozott a Képzőművészeti Intézetbe Mexikóvárosban, ahol festészetet és szobrászatot tanult, majd a San Franciscoi Művészeti Intézet osztályába járt. San Franciscóban látókörét színészek és táncosok tanulmányozásával szélesítette. Ráadásul mint sokszínű művész film és színházi karriert is folytatott. 1976-ban szentelte magát végleg a festészetnek és a szobrászatnak, amikor felismerte elhivatottságát.
Octavio Ocampo olyan technikával hozza létre képeit, hogy egymásra és egymás mellé helyez realisztikus és figuratív részleteket. Apró képeit nagy részletességgel készítette, a részeket egybeszőve egy nagyobb képpé, melyben szándékát csak akkor érzékelhetjük, ha nagyobb léptékben tekintünk rájuk. Optikai illúziói elhalványulnak, majd újra megjelennek, mely folyamatos kihívást jelent a néző számára, hogy felfedezze a jelentésüket. Ez az, amit Ocampo maga "metamorf" stílusnak nevezett el. Bár több festménye tekinthető keserűen gúnyosnak és szuggesztívnek, bebizonyította, hogy igazán képzett mestere az illúziónak, aki elgondolkodtató műveket hoz létre csábító stílusban.
Ocampo első kiállítása 1972-ben volt. Festményeit a vallás ihlette, de találhatók közöttük kortárs témák is. Műveit többnyire vászonra és falakra festette, az egyiket például a Nemzeti Palotában, Mexikóvárosban. Portrékat készített Marlon Brandoról. Marilyn Monroeról és Mona Lisáról saját egyedi stílusában. Kétértelmű képei, melyek több módon is felfoghatók, rendkívül népszerűek világszerte. A képek nézői legtöbbször csak ámulnak a bámulatos optikai csalódásokon és trükkökön, melyeket ez a rendkívül tehetséges festő hozott létre.
Ocampo művei jelenleg nagy gyűjtemények részét képezik, köztük a Nemzeti Palotáét és számos elnökét. Nagy európai gyűjtők, köztük a spanyol király csodálja, és nagyra értékeli a munkáját. Octavio Ocampo Mexikóváros közelében, a Tepoztlán völgy szívének állandó lakosa.
(forrás: ujvilagtudat.blogspot.com -google.com)
Sokoldalú festményei provokálják a nézők kíváncsiságát, melyeket több módon lehet értelmezni különböző távolságokból és szögből nézve.
Ocampo 1943. február 28-án született Celaya városában, Mexikóban, Guanajuato államban. Művész család tagjaként igen fiatalon kezdett művészetet tanulni. Miközben művészeti iskolába járt, Ocampo papírmasék készítésével bizonyította kézügyességét. Olyan figurákat alkotott, melyeket oltárokon, és karneváli felvonulásokon, fesztiválokon használtak. A középiskolában többnyire freskókat festett.
Ekkor történt, hogy Ruth Rivera (Diego Rivera művész lánya) és Maria Luisa Mendoza biztatta, hogy legyen hallgatója az Országos Képzőművészeti Intézetnek. Beiratkozott a Képzőművészeti Intézetbe Mexikóvárosban, ahol festészetet és szobrászatot tanult, majd a San Franciscoi Művészeti Intézet osztályába járt. San Franciscóban látókörét színészek és táncosok tanulmányozásával szélesítette. Ráadásul mint sokszínű művész film és színházi karriert is folytatott. 1976-ban szentelte magát végleg a festészetnek és a szobrászatnak, amikor felismerte elhivatottságát.
Octavio Ocampo olyan technikával hozza létre képeit, hogy egymásra és egymás mellé helyez realisztikus és figuratív részleteket. Apró képeit nagy részletességgel készítette, a részeket egybeszőve egy nagyobb képpé, melyben szándékát csak akkor érzékelhetjük, ha nagyobb léptékben tekintünk rájuk. Optikai illúziói elhalványulnak, majd újra megjelennek, mely folyamatos kihívást jelent a néző számára, hogy felfedezze a jelentésüket. Ez az, amit Ocampo maga "metamorf" stílusnak nevezett el. Bár több festménye tekinthető keserűen gúnyosnak és szuggesztívnek, bebizonyította, hogy igazán képzett mestere az illúziónak, aki elgondolkodtató műveket hoz létre csábító stílusban.
Ocampo első kiállítása 1972-ben volt. Festményeit a vallás ihlette, de találhatók közöttük kortárs témák is. Műveit többnyire vászonra és falakra festette, az egyiket például a Nemzeti Palotában, Mexikóvárosban. Portrékat készített Marlon Brandoról. Marilyn Monroeról és Mona Lisáról saját egyedi stílusában. Kétértelmű képei, melyek több módon is felfoghatók, rendkívül népszerűek világszerte. A képek nézői legtöbbször csak ámulnak a bámulatos optikai csalódásokon és trükkökön, melyeket ez a rendkívül tehetséges festő hozott létre.
Ocampo művei jelenleg nagy gyűjtemények részét képezik, köztük a Nemzeti Palotáét és számos elnökét. Nagy európai gyűjtők, köztük a spanyol király csodálja, és nagyra értékeli a munkáját. Octavio Ocampo Mexikóváros közelében, a Tepoztlán völgy szívének állandó lakosa.
(forrás: ujvilagtudat.blogspot.com -google.com)
