Miért van az, hogy a lélek személyiségjegyei teljesen mások egyik testi életében, mint a másikban?
A lelkünknek sosem születik le az egésze egy fizikai életbe sem, hanem mindig csupán egy kisebb része. A nagyobbik része mindig odaát marad, hogy közben az ottani teendőit is el tudja látni, másrészt nem is tudna elszakadni a szellemvilágtól teljesen. A lélek energiája tehát megosztható, még ha ezt most a földi eszünkkel nehezen is tudjuk elképzelni. Az a lélekrész, ami leszületik egy testbe, s hozzákapcsolódik az adott testhez, kialakul egy adott személyiséggé, mely valóban nem is volt és nem is lesz többé még egy olyan. A test halála után visszatér a szellemvilágba, s az egyéniségét megtartja és azt nem is veszíti el soha, azonban egyúttal bele is olvad a lélek egészébe, gazdagítva, annál többé téve őt.
Egy kis hasonlat: a lélek a bélyeggyűjtemény és az egyes személyiségei a bélyegek benne. Ha egy újabb bélyeget beleragasztasz a gyűjteménybe, attól még a bélyeg mindig ugyanaz a bélyeg marad, de egyúttal a gyűjtemény szerves része is lesz, gazdagítva azt.
Személyiségünk és testi életünk bármennyi lehet, mint ahogy itt is lehet "bármennyi" napunk, s abból sem egyforma egyik sem, mégis ahogy telik az idő, mi mind gazdagabbak, többek leszünk, az egyes napokban megélt élményektől, noha mindig ugyanazok maradunk lényegében. Ezt a legjobban akkor értjük majd meg, amikor visszatérve a szellemvilágba, visszatér a teljes tudatosságunk és nem csak a mostani személyiségünkkel fogjuk tudni magunkat azonosítani, hanem tisztában leszünk azzal, hogy kik is vagyunk valójában.
A lélek egyébként minden testi életében olyan személyiséget választ (aminek jegyei egyrészt a választott testtől, másrészt a lélek éppen lehozott energiáitól függenek), amilyen személyiség a legjobban szolgálja azt a megélni szükséges életutat, melyet választott, melyet akkor végig kell járnia.
- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -
