2023. szeptember 14., csütörtök

Sadhu Sundar Singh: Látomások a Szellemvilágról


Az észak-pandzsábi származású Sundar Singh eredetileg szikh vallású misztikus gondolkodó, akinek egy látomásában megjelent Jézus Krisztus, s keresztény lett. Miután családja kitagadta, vándorprédikátornak állt. Utolsó otthoni vacsoráját nagybátyja megmérgezte de ő túlélte a mérgezést.

Sadhu Sundar Singh (1889-1929)

Részlet a könyvből:

Az író előszava
(Sadhu Sundar Singh)

Ebben a könyvben megpróbáltam néhány látomást leírni, amit Istentől kaptam. Ha a saját késztetésemet veszem figyelembe, sohasem adattam volna ki ezeket a beszámolókat látomásaimról, földi életem során. De olyan barátok, akik ítélőképességét értékelem, kitartottak az mellett, hogy mint másoknak szóló szellemi segítséget, ezen tanulságos látomások kiadatásának idejét nem szabad késleltetni.
A saját akaratom által nem tudom őket előidézni, de általában amikor imádkozok vagy meditálok, van hogy nyolcszor, tízszer is havonta, szellemi szemeim megnyílnak és belelátnak a Mennybe, és egy vagy két órára a Mennyei szféra dicsőségében járok Krisztus Jézussal, és hosszasan beszélgetek az angyalokkal és a szellemekkel. Az ő kérdéseimre adott válaszaik nyújtották az eddig kiadott könyveim anyagainak nagy részét.
A szellemvilág az egy átmeneti hely ahova a szellemek mennek a test elhagyása után.
A szellemek világa alatt az összes szellemi lényeket értjük, akik a feneketlen gödör sötétsége és az Úr trónjának fénye között fokozatokon keresztül haladnak előre.

AZ EMBERT NEM LEHET ELPUSZTÍTANI

Semmi sem pusztult el ebben az egész Univerzumban, se nem pusztítható el, mert a Teremtő
semmit sem készített pusztulásra. Ha el szerette volna pusztítani, sosem teremtette volna meg.
Ha pedig a teremtésben semmi sem elpusztítható, hogyan lenne az ember elpusztítható, aki a
teremtés koronája, és Teremtőjének képmása?
Elpusztíthatja Isten a saját képmását, vagy megteheti azt bármi más teremtmény? Soha!
Ha pedig az ember nem pusztul el halálakor, akkor felmerül a kérdés -Hol létezik majd az
ember halála után, és milyen állapotban?-
Erre a saját látomásaim élményeiből próbálok rövid magyarázatot adni, habár mindent nem
tudok ecsetelni a szellemvilágbeli látomásaimból, mert e világ nyelvezete és illusztrációi
elégtelenül fejezik ki ezeket a szellemi valóságokat. ha meg is kísérlem egyszerű nyelvezetre
alacsonyítani a látott dolgok dicsőségét, az lehet hogy csak félreértésekhez vezet. Ezért ki
kellett hagynom mindazon nehezen megfogható események leírását, amelyhez csak szellemi
nyelvezet a megfelelő, és inkább felhasználom azt a néhány egyszerű és tanulságos esetet, ami
mindenki számára hasznosnak bizonyul.
És mivel egyszer mindenkinek be kell lépnie ebbe a láthatatlan szellemvilágba, nem
haszontalan dolog, ha bizonyos mértékben megismerkedünk vele.

MI TÖRTÉNIK MEGHALÁSKOR?

Egy nap, amikor egyedül imádkoztam, hirtelen szellemi lényekkel körülvéve találtam magam,
vagy mondhatom úgy is, hogy amint szellemi szemeim megnyíltak, angyalok és szentek
jelentős méretű csoportjában meghajolva találtam magam. Először elszégyelltem magam,
mikor ragyogó és dicső állapotukat megláttam és összehasonlítottam a magam alantas
minőségével. De azonnal megnyugtatott valóságos együttérzésük és szeretet inspirálta
barátságosságuk. Én már birtokosa voltam az Isten jelenlétéből fakadó békességnek az
életemben, de e szentekkel való együttlét egy új és csodás örömöt adott. Ahogy beszélgettünk,
válaszokat kaptam kérdéseimre az olyan gondokkal kapcsolatban amelyek tanácstalanul
hagytak.

Az első kérdésem az volt, hogy mi történik a haldoklás alatt, és milyen állapotban van a lélek
halál után?

Ezt mondtam, "Azt tudjuk mi történik velünk gyerekkor és öregkor között, de arról nem
tudunk semmit, hogy mi történik a halál idején, vagy a halál kapui mögött. Korrekt
információt csak a halálon túliak adhatnak, miután beléptek a szellemvilágba. Tudtok",
kérdeztem, "bármiféle információt adni nekünk erről?"

Erre az egyik szent válaszolt, "A halál olyan mint az alvás. Nincs fájdalom az átmenetben, csak
néhány testi és mentális betegség esetén. Ahogy egy kimerült emberen mély alvás vesz erőt,
úgy jön az emberhez az elhúnyás.

Sokakhoz olyan hirtelen jön a halál, hogy csak nagyon nehezen jönnek rá, hogy elhagyták az
anyagi világot és a szellemek világában vannak. Megdöbbenve a sok szép és új dolog láttán, azt
képzelik hogy a fizikai világban vannak egy olyan másik országban vagy városban, amit még
nem láttak. Miután további részletesebb útmutatásban részesülnek, és felismerik hogy a
szellemi testük különbözik az előző materiális testüktől, csak akkor engednek annak, hogy
valóban átvitettek a materiális világból a szellemek világába."

Egy másik jelenlevő szent ezt a további választ adta kérdésemre, "Általában", mondta, "a halál
idején a test fokozatosan elveszíti az érzés erejét. Nem érez fájdalmat, hanem egyszerűen
eluralja egy fajta álmosság. Néha, hatalmas kimerültség esetén, vagy baleset után, a szellem
már eltávozik miközben a test még nincs tudatánál. Ekkor azoknak a szelleme, akik nem
gondoltak rá, vagy nem készültek fel a szellemvilágba való belépésre, de hirtelen átkerültek a
szellemvilágba, borzasztóan megdöbbennek és nagy gyötrelem fogja el őket a sorsuk miatt,
úgyhogy egy bizonyos ideig lenn kell maradniuk a közbeeső állapot alsóbb s sötétebb síkjain.
Ezek az alsóbb rétegek szellemei gyakran nagy zaklatásban részesítik az embereket a világban.
De csak azoknak tudnak ártani, akik hozzájuk hasonlóan gondolkoznak, akik a saját szabad
akaratukból megnyitják nekik a szívüket és szórakoztatják őket. Ezek a gonosz szellemek
összeszövetkezve más gonosz szellemekkel óriási károkat tennének a világban, ha Isten nem
jelölne ki mindenütt számtalan angyalt az Ő népének és az Ő teremtésének megóvására,
úgyhogy az Ő népe mindig biztonságban van az Ő megtartásában.

A SZELLEMEK VILÁGA

Egyszer egy beszélgetés során a szentek ezt az információt adták nekem:
"Halál után minden ember lelke belép a szellemvilágba, és mindegyik, a szellemi
növekedésének fokozata szerint fog együtt lakni hozzá hasonló gondolkodású és természetű
szellemekkel a sötétségben, vagy a dicsőség fényében. Bitosítva vagyunk arról, hogy senki sem
lépett be a szellemvilágba testben, csak Krisztus és néhány szent, akiknek a teste átalakult
megdicsőült testté. Viszont néhánynak megadatik, hogy miközben még a világban laknak,
láthassák a szellemek világát, és magát a Mennyet, mint ahogy az 2. Kor 12:2-ben van, bár ők
maguk nem tudják megmondani, hogy testben vagy szellemben lépnek-e be a Paradicsomba."
Ezután a beszélgetés után ezek a szentek körbekísértek engem, és sok csodálatos dolgot és
helyet mutattak.

Láttam amint minden oldalról lelkek ezrei érkeztek folyton a szellemek világába, és hogy
mindegyik mellett volt egy angyal. A jók lelkeit csak angyalok és jó szellemek vették körül, akik
halálos ágyuktól elkísérték őket. Gonosz szellemek nem voltak közel engedve hozzájuk, hanem
azok messze álltak és figyeltek. Azt is láttam hogy a nagyon gonoszokkal nem voltak jó
szellemek, csak gonosz szellemek vették őket körül, akik a halálos ágyuktól velük jöttek,
miközben angyalok is álltak mellettük, hogy akadályozzák a gonosz szellemek rosszindulatú
zaklatását. Azokat a lelkeket majdnem azonnal elvezették a gonosz szellemek a sötétség felé.
Mert amíg azok testben voltak, majdnem mindig engedték hogy a gonosz szellemek
gonoszsággal befolyásolják őket, és odaadóan hagyták magukat rávenni mindenféle
gonoszságra. Mert az angyalok semmiképpen sem befolyásolják a lelkek szabad akaratát.

Szintén láttam ott sok olyan lelket akik nemrég jöttek be a szellemvilágba, akikkel voltak jó és
gonosz szellemek is, ugyanúgy mint angyalok is. De rövid időn belül felszínre jött az életük
közti radikális különbség, és elválasztották magukat --- a jó természetű a jó felé, a gonosz
természetű a gonosz felé.

TÁVOLSÁG A MENNYBEN

Megkérdeztem hogy milyen messze vannak egymástól a létezés különböző mennyei szférái? És
hogy ha nem maradhat senki a másik szférában, attól még meg lehet-e látogatni azokat?"

Akkor az egyik szent azt válaszolta, "Minden egyes lélek lakhelye azon a síkon van kijelölve,
ahova szellemi fejlettsége beilleszti őt, de rövid időszakokra elmehet meglátogatni más
szférákat. 
Amikor a magasabb szférákban lakók lemennek az alsókba, egy fajta szellemi takaró
adatik nekik, hogy a megjelenésük dicsősége ne legyen nyugtalanító hatással az alsóbb sötét
szférák lakóira. 
Ugyanúgy, amikor valaki egy alsóbb szférából elmegy egy magasabba, ő is kap
egy fajta szellemi takarót, hogy el tudja viselni annak a helynek a fényét és dicsőségét.”
A Mennyben senki sem érez távolságot, mert amint valaki hangot ad annak a kívánságának
hogy ott szeretne valahol lenni, azonnal ott is találja magát. Távolságok csak a fizikai világban
érezhetők.
Ha valaki látni szeretne egy másik szférában élő szentet, akkor vagy ő lesz egy szempillantás
alatt odaszállítva, vagy a távoli szent érkezik az ő jelenlétébe azonnal.

- Sadhu Sundar Singh: Látomások a Szellemvilágról -

- - - - - - -

LÁTOMÁSOK A SZELLEMVILÁGRÓL Sadhu Sundar Singh - videó
forrás:AKIAZURE Terezia Koronkay