Valóban szükség van arra, hogy a gyerekeinket iskolába küldjük?
Nem azt mondom, hogy nem fontos oktatni a gyerekeket, hanem a kötelező katonás rutinról beszélek (vagyis erőltetett), egy olyan oktatási rendszerről, amely egy politikailag manipulált szisztémán alapul, amelyet arra terveztek, hogy lebutítsa a társadalmat, ami a gyerekekkel kezdődik, és képtelen a kreatív vagy logikus gondolkodás, a produktív élet és a valós problémák megoldásának megtanítására.
Nem kell valakinek nagyon tanultnak lennie ahhoz, hogy lássa, mit neveznek oktatásnak azok, akiknek az lenne a dolguk, hogy ne múlt századi körülmények és módszerek határozzák meg a tanulást, sőt, igazából nem is kívánják, hogy a gyerekek, családok és általában a társadalom élete jobb legyen.
Az oktatás célja az én és sokan mások megfigyelése alapján az, hogy rabszolgává tegyék a társadalmat, hogy robot klónokat hozzanak létre, amelyek csupán fogaskerekek a nagy “gépezetben“, akik csak azt tudják, hogyan végezzék el kis feladatukat, amit kaptak, és hogy az embereknek ne legyen önrendelkezésük, és ne lehessenek elégedetlenek vagy eredetiek.
Ha megnézzük a nagy államférfiakat és más jelentős személyiségeket a történelem során, akkor láthatjuk, hogy sokan közülük nem végezték el formailag a “középiskolát“, és mégis nagyon tanultak és képzettek voltak.
13-15 éves korban a legtöbb gyereket már nem is tekintették “gyereknek“, és gyakorlatilag felnőttként kezelték őket. Tudtak írni, olvasni, és tájékozottak voltak a művészetekben és a tudományokban.
Nem volt szükségük az “új matematikára“, mégis el tudták olvasni a legjobb irodalmat, mert tudásuk és nyelvi készségeik általában messze felülmúlták a mai szintet.
Az oktatás célja a közszférában mindenre ki kellene, hogy terjedjen, hogy általa elérhető legyen egy jobb élet, és megosztva másokkal egy jobb társadalmat építhessünk fel.
De a bizonyítékok azt mutatják, hogy a közoktatás éppen az ellenkezőjét csinálja, és úgy tűnik, hogy ez nem véletlen, hanem megtervezett!
Bármelyik pedagógust, aki megpróbálja megkerülni vagy próbál eltérni a hivatalos tantervtől, gyakran kritizálják, zaklatják, vagy végül kirúgják.
És ha ez igaz, akkor valóban le akarják butítani a társadalmat. Gondoljunk csak bele: ha egy nagy vállalat felelőseként kellene irányítanod az ügyeket, de nem értesz hozzá, akkor fel kell venned olyan embereket, akik segítenek megbirkózni a feladattal, és ilyenkor általában becsületes, jó kritikai gondolkodású és magasan képzett munkatársakat keresel. Ez így természetes.
De mi van akkor, ha nemzetünk “vezetői” időről időre verni kezdik a dobokat és lobogtatni a hazafias zászlót, miközben arra hivatkoznak, hogy “meg kell védenünk a szabadságunkat,” ha ez végig csupán egy hatalmas nagy átverés? Mi van akkor, ha mindez semmi másra nem jó, csak arra, hogy eltereljék a figyelmünket arról, hogy milyen sorsot szántak nekünk, hogy nem vagyunk másra jók, csak hogy működtessük az általuk kitalált gépezetet addig, amíg ez az ő érdekeiket szolgálja?
Az eredmény alapú oktatás bevezetését követően a hagyományos oktatás átment egyfajta “termelésbe“. Ezután a hangsúly a csoportra helyeződött az egyén helyett, ennek következtében nagyon gyorsan válhatunk képzett “fogaskerekekké a gépezetben“.
Az utóbbi időben kialakult a “nem hagyunk gyereket hátra” program, amelyet nemzeti szinten működtetnek. Laikus szempontból ez gyakorlatilag azt jelenti, hogyha néhány gyerek “lemarad” bizonyos területeken, a tanárok a fejlettebb tanulók helyett inkább rájuk koncentrálnak, akiknek problémáik vannak.
Bár ez nemes dolognak tűnhet, az eredmény az, hogy a fejlettebb diákokat “visszatartják,” és megakadályozzák, hogy kiemelkedő eredményeket érjenek el. Tehát mi lehet a célja azoknak, akik a színfalak mögött mozgatják a szálakat? A valódi jelentése a következő: nem engedhetik meg, hogy minden gyerek átcsússzon a résen, és magasan képzetté, műveltté váljon.
Ha egy ilyen gyerek valóban kitűnik az alacsony szintű gondolkodású rendszerből, az a jövőben problémát okoz számukra, és talán rámutat arra a hatalmas nagy átverésre, amit valójában jelenleg működtetnek.
Amit valójában akarnak, hogy egy nagyon korlátozott, nagyon fókuszált oktatásban részesülhessünk, ami csak arra tanít meg bennünket, hogyan végezzünk el pár meghatározott dolgot.
Így aztán sohasem leszünk képesek “átlátni a nagyobb képet,” hogy mi is folyik valójában, és amikor szükségünk van valamire, mindig függeni fogunk valamilyen “szakembertől” (orvostól, jogásztól, pszichológustól, kereskedőtől stb.), hogy segítsenek megjavítani azokat a dolgokat, amelyeket mi nem tudunk, és így örökre a társadalmi rabszolgaság rendszerétől kell függenünk.
(forrás: http://ujvilagtudat.blogspot.hu)
