Az emberiség történelme alapvetően Isten nagy fiainak történelme is egyben, akik időről időre – az emberi válságok óráiban – elhagyják rejtett lakhelyeiket, hogy segítsék, és az út egy újabb szakaszán kísérjék az emberiséget. A nagy fénylények, az Ég isteni hírnökei, mindig újra magukra vállalják azt az úttörő feladatot, hogy újra formálják a szeretet fogalmát. Iránymutató gondolataik összekapcsolódnak a kozmikus energiákkal, az evolúció kibontakozó lépéseivel.
Ha visszatekintünk, két nagy szellemi áramlatot ismerhetünk fel, melyek felváltva befolyásolják gondolkodásunkat és cselekedeteinket. Ha a sémi vonalat követjük, akkor Mózesen keresztül Egyiptomba jutunk, melynek templomai harmincezer éves hagyományra tekintenek vissza. Ha a védikus vonalat követjük, Indiába jutunk, ahol az első nagy civilizáció kialakult.
Így India és Egyiptom fejlődésünk legfenségesebb ősei. Néhányan a nagy tanítók közül: Hermész – Kr.e. 7000 körül – kialakította Egyiptomban a szent tudományt. Rama – Kr.e. 5000 körül – a védikus vallás alapítója. Krisna – Kr.e. 3000 körül – a lélek halhatatlanságát tanította, és megalapította India nemzeti vallását. Mózes – Kr.e. 1300 körül – egy egyiptomi beavatott volt, aki a héberekből küzdő népet akart teremteni. Buddha – Kr.e. 500 körül – a brahmin vallás megújítója és megtisztítója volt. Jézuson keresztül pedig – 0-tól körülbelül i.sz. 33-ig – Isten újból kinyilatkoztatta magát az embereknek.
Így India és Egyiptom fejlődésünk legfenségesebb ősei. Néhányan a nagy tanítók közül: Hermész – Kr.e. 7000 körül – kialakította Egyiptomban a szent tudományt. Rama – Kr.e. 5000 körül – a védikus vallás alapítója. Krisna – Kr.e. 3000 körül – a lélek halhatatlanságát tanította, és megalapította India nemzeti vallását. Mózes – Kr.e. 1300 körül – egy egyiptomi beavatott volt, aki a héberekből küzdő népet akart teremteni. Buddha – Kr.e. 500 körül – a brahmin vallás megújítója és megtisztítója volt. Jézuson keresztül pedig – 0-tól körülbelül i.sz. 33-ig – Isten újból kinyilatkoztatta magát az embereknek.
Istennek ezek a nagy fiai elhozták nekünk a szeretet törvényét, és mindig olyan formában, amely éppen megfelelt az emberiség fejlődésének. Mert az emberiség tudata egyre inkább kiteljesedik, és mindig új módokat keres az összekapcsolódásra, magyarázatra és megértésre. Az emberiség isteni útmutatásra, isteni védelemre vágyik.
Így vándorlásunk minden időszakában új szavakat, szertartásokat és törvényeket kaptunk, mindig aszerint, hogyan tudjuk megérteni azokat. De a lelkünk elkezd felébredni, már kezdjük egyre jobban érzékelni a fényt és az árnyékot, és felismerni az Isten rejtett törvénye mögött rejlő szeretetet. Felébred bennünk az érzés, hogy mindennek célja van, és a mi saját kis életünk is a határtalan univerzum szerves része. És mélyen bennünk elkezd nőni az, amit a legjobban a „bizalom” szóval tudnánk kifejezni.
Felismerjük, hogy Isten nem a végtelenül tág univerzum terén, vagy a sötét égbolton túl él, ami elrejti őt halandó szemünk elől. Nem, Isten ott van, ahol cselekszik, és Isten mindenhol cselekszik, ahol rendezetlenség uralkodik, és egyensúlyra van szükség. Így várjuk ma is őt, hogy újra utat mutasson nekünk. Hatalmas kisugárzása már érezhető, egyesítő ereje már bátorít minket, és segít, hogy be tudjuk fogadni az ismeretlen újat. Közelsége már erősíti azt a képességünket, hogy az igazságokat újfajta módon értsük meg, és fogékonnyá tesz korunk üzeneteire.
Mert az Ég fiai a megvilágosodott úton, a fénysugár útján vezetnek bennünket, és a fény útja az, amely összeköti az anyagi és a szellemi világokat.
És a ragyogó fénysugár hazafelé mutat, mert az ember valójában szellem, és mint szellem halad mindig tovább és tovább, és útja dicsőséges, mert ez az út Istenhez vezet.
- Eva Gostoni spirituális tanító és írónő -
