Képzelj el egy világot…
Egy olyan világot, ahol nem a megélhetésért, a túlélésért dolgozol, hanem a személyes fejlődésedért, az emberiségért, a civilizációért. Ahol nem kell gyárban, vagy egy irodában töltened életed háromnegyedét, hanem nyugodt körülmények közt agyalhatsz azon, mivel tudnád jobbá tenni a világot, mit tehetnél az evolúció további fejlődéséért.
Képzeld el, hogy nincs többé stressz, nincs többé a nyakadon lógó
főnök, nincs többé határidő és öt éves terv – a magad által beosztott
munkaidőben dolgozol saját magadért; a környezeted és a világ jobbá
tételéért. Ahol azzal foglalkozhatsz, amit szeretsz csinálni, amihez
tehetséged van.
Ebben a világban nem kell fizetni az energiáért, a vízért, az alapvető szolgáltatásokért, mivel minden bőségesen az emberek rendelkezésére áll. Nincsenek többé légszennyező autók, és gyárak – embertársaink újabb ötletei - azok megvalósítása; környezetünk, és a természet gondoskodik rólunk. Megad nekünk minden azért, hogy megtaláljuk saját személyiségünket, hogy ne álljon meg az emberi fejlődés, hogy szimbiózisban élhessünk végre otthonunkkal, a Földdel.
Mindenki belegondolt már abba, hogy
milyen lenne egy olyan világ, melyben szívesen élne. Mely nem szab
határt a fejlődésnek, a tetteknek, a gondolatoknak.
Mindez utópia? Most még az. A csodálatos emberi elme által létrehozott technológiánk, melynek szinte mindent köszönhetünk – már adott. Képesek vagyunk a szél erejéből energiát előállítani, embereket juttatni a Holdra vagy akár a Marsra. Számítógépeket, robotokat tervezünk és állítunk elő, melyek dolgoznak helyettünk. Ki tudja, hova jutnánk, ha a technológiánk fejlesztésére, az emberi elme csiszolására, önmagunk megtalálására, tehetségünk kiaknázásra koncentrálnánk?
Egyre többen és többen vágyunk egy olyan világra, amely különbözik a mostani világunktól – egyre többen és többen érezzük mélyen belül, hogy valami nincs rendjén, és keressük, kutatjuk a változás lehetőségét.
Egyetlen dolog adhatja meg nekünk, amit szeretnénk. A Forradalom. A Tudat Forradalma.
