2020. január 18., szombat

A mennyei fényben – Ha meghalok, mi lesz a gyermekeimmel?


Egy esős szombat este volt Illinoisban, ahogy visszaemlékszem arra a téli napra Texasban. 1955 – az új otthonunk konyhai mosogatójánál állva a Légierőnél szolgáló férjemre gondoltam, aki egy héttel korábban indult 3 éves Angliai küldetésre. A két drága kislányom, Cathy 6 éves és Carol 18 hónapos, a közelemben játszottak. Néhány héten belül csatlakozni fogunk a férjemhez, milyen csodálatos volt az életünk és milyen szerencsések voltunk. Két évvel korábban ateista voltam és most keresztény vagyok, van egy keresztény otthonom és családom.


Értem jött a Halál

Ahogy a konyhában álltam, hirtelen fájdalom nyilalt a hasamba és a térdemre rogytam. Egy órán belül túl gyenge voltam ahhoz, hogy talpon maradjak. A gyerekeimért aggódtam és hívtam anyám és apám, hogy jöjjenek segíteni. Nővérként tudtam, hogy valami kritikus történik és próbáltam logikusan gondolkozni a fájdalom forrásáról. Egy héttel azelőtt voltam a légi bázis nőgyógyászánál, mert “tudtam”, hogy terhes vagyok. Vizsgálat után nem értett velem egyet és kijelentette, hogy nem vagyok terhes. Nem hittem neki. Terhes voltam, de méhen kívüli terhesség volt, amikor is az embrió a méh helyett a petevezetékben tapadt meg. Ez azt jelentette, hogy a fájdalom amit éreztem az embrió növekedése miatti petevezeték kiszakadás volt, és véreztem a hasüregembe. A lelkészünk és a felesége megérkezett, hogy imádkozzon anyámmal és apámmal.

Élet a halál után

Az utam a bázis kórházáig fájdalmas volt. Érkezésemkor azt mondták nekem és apámnak, hogy várakozzunk, annak ellenére, hogy a tüneteimmel tisztában volt a személyzet. Végül elhelyeztek egy asztalra a vizsgáló szobában, amikor elkezdtem érezni, hogy az életem elillan és a gondolataim a gyerekeim körül forogtak. Mi lesz velük, ki fogja őket szeretni és és ki fog vigyázni rájuk?

A hallásom kiváló volt, minden kimondott szót hallottam a szobában. Három orvos volt jelen és két asszisztens. Tudtam, hogy aggódnak, ahogyan megpróbáltak pulzust és vérnyomást mérni. Ebben a pillanatban lassan elkezdtem a plafon fele lebegni, ahol megálltam és lenéztem a lenti eseményekre. Ott volt az élettelen testem az asztalon és az egyik doktor mondta egy éppen a szobába lépő doktornak “hol voltál, hívtunk, most már késő, elment, nincs pulzusa és vérnyomása.” A másik doktor azt mondta, “mit fogunk mondani a férjének, csak egy hete ment el angliai kiküldetésre.” Az én pozíciómban felettük azt mondtam magamnak, “Igen, mit fogtok mondani a férjemnek, ez egy jó kérdés. Nagyon figyelmes tőletek.” Emlékszem, hogy ezen a ponton azt gondoltam, “Hogyan lehetek viccelődő ilyen időkben?”

Ezután többé már nem láttam magam az asztalon vagy a szobában levőket. Hirtelen észrevettem a legmennyeibb fényt, ami teljesen körülölelt. A fájdalmam elmúlt és a testemet úgy éreztem, mint még soha, szabadnak. Örömöt és odaadást éreztem. A legcsodálatosabb muzsikát hallottam, ami csakis a Mennyből jöhetett. Azt gondoltam,”szóval így hangzik a mennyei zene”. Felfigyeltem a béke érzésére, ami túl van a felfoghatóságon . Elkezdtem nézni a fényre, megértettem mi történik velem, és már sosem akartam elmenni innen.


Egy isteni lény jelenlétében voltam, akit Isten fiának, Jézusnak hívnak. Nem láttam Őt, de ott volt a fényben és telepatikusan beszélt hozzám. Isten túláradó szeretetét éreztem. Azt mondta, hogy vissza kell térnem a kis gyermekeimhez és még van elvégzendő munkám a Földön. Nem akartam elmenni, de lassan visszatértem a testembe, ami ekkor már egy másik szobában volt és műtétre készítették elő. Visszanyertem az eszméletem elég időre ahoz, hogy elmondjam a személyzetnek, hogy újra ver a szívem és a méhen kívüli terhességem és a vér a hasüregemből eltávolítható a műtéttel. Ettől a pillanattól kezdve nem emlékszem semmire órákig.

Isteni Látogatás az Ágy mellett

A Mennynek volt egy másik üzenete nekem és ezúttal nem hagytam el a testem. Egy intenzív ágyon voltam a műtét után, amikor az életem legjobb pillanata történt. A mennyei fény visszatért és teljesen megtöltötte a szobát. Ezúttal Jézus látomása jelent meg a fényből nekem és Ő csodálatos volt, megtöltötte a szobát a jelenlétével és a szeretete és irgalma ott volt. A látomás róla a vállától a feje tetejéig mutatta. Telepatikusan szólt hozzám,”Emlékezz amit mondtam neked, emlékezz hogyan jelentem meg neked és ez vigaszt és biztos pontot fog nyújtani a munkához amit majd végzel. Most már tudod, hogy nem kell félned a haláltól”.

A Következő Napok

A következő néhány napban a kórházi tartózkodásom alatt a személyzetből sok kíváncsiskodó talált okokat, hogy meglátogasson. Gyorsan utaznak a hírek az orvosi közösségekben és mindenki tudta, hogy halottnak nyilvánítottak és aztán újra éltem. A Bibliám mellettem volt és amikor a nőgyógyászom meglátogatott feljegyezte ezt és a vallási nézeteimről kérdezett. Tudtam, hogy hallotta amit mondtam az engem meglátogató személyzetnek. Ők ott voltak, amikor halottnak nyilvánítottak. Miután meggyógyultam, elmondtam a halálom alatt történt összes beszélgetést. Le voltak döbbenve.

Néhány nappal később elhagytam a kórházat és ahogy hazaértünk, láttam a babám és a 6 éves lányom az ablakban, minket vártak. Azt mondtam a szívemből,“Köszönöm Istenem, hogy visszatérhettem a kis gyermekeimhez és hogy megadtad nekem, hogy anyjuk lehessek.” Mindig emlékszem az édes arcocskájukra az ablakban.

A Következő Évek

Később csatlakoztunk a férjemhez Angliában és végrehajtottuk a küldetésünk, gyerekekkel és tinédzserekkel foglalkoztam. A halállal kapcsolatos tapasztalatom nagyobb mélységet adott az életemnek és a Vasárnapi iskolai munkámnak a fiatalokkal. Az Államokba visszatéréskor a családom nőtt és én folytattam a munkám és nevelésem, ápolást tanítva egyetemi professzorként. Mindig hálás voltam, hogy visszatérhettem a Földre és kaptam egy másik esélyt és, hogy az itteni időm bölcsen használjam. Most már nyugdíjas és halálos rákbeteg vagyok, akinek nagyon jó élete volt, és a halál élményem még most, 43 év után is a szívemben, lelkemben és szellememben él. Isten szeretete és kegyelme kitart.

1950-ben az orvosok és kórházak által követett orvosi gyakorlatba nem fértek bele olyan jelenségek amik magukba foglaltak halálközeli élményeket vagy egyéneket, akik meghaltak majd újra éltek mennyei élményekről beszámolva. A halállal kapcsolatos élményem szent és a szívemhez közel álló volt nekem. Csak a férjemmel, apámmal és később a gyerekeimmel osztottam meg. 1970-ben könyvek kezdtek megjelenni a témáról és emberek egész tömegét találtam hasonló élményekkel. Habár sok egyén beszámolt élet kiértékelésről és alagútról, én nem tapasztaltam egyiket sem. Talán az élet kiértékelésem megtörtént amikor Keresztény lettem, amikor is visszatekintettem az életemre és meggyóntam bűneimet Krisztusnak. Megnyugtató számomra, hogy a társadalmunk manapság nagyon tájékozott és a halállal és haldoklással kapcsolatos kutatás folyamatosan fejlődik.

(Forrás: ndref.org - http://tulvilagrakeszulok.hu)

Féllábbal a túlvilágon: Tapasztalatok az élet és halál közötti mezsgyéről (1. rész) - videó

Féllábbal a túlvilágon: Tapasztalatok az élet és halál közötti mezsgyéről (2. rész) - videó