2021. november 3., szerda

Medek Tamás spirituális író válaszol 22.

 

A rengeteg (több száz, akár több ezer) életünk során legalább egyszer meg kell élnünk az öngyilkosságot, egyszer az erőszakos halált, egyszer az alkoholizmust vagy egyéb függőséget, egyszer balesetben kell meghalni...és így tovább? Illetve ha ennyire sok testi életünk van, akkor lehet, hogy éltünk már a Föld történelme előtt is más fizikai világokban? - kérdezte egyik kedves olvasóm nemrég. Ezt, s a válaszomat szeretném most külön kiemelni, hisz úgy vélem, ez sokakat érdekelhet.


Igen, az ismereteim szerint mindannyiunknak számtalan testi élete van tehát. Hogy pontosan mennyi, egyénenként változik, hisz mindenkinek a szabad akarata által más és más az életeken átívelő sorsútja, más és más az az időtartam, míg eléri a teljes tökéletességet, ami után már nem szükséges testi életet élnie. (Tehát amikor megtanulja, hogy bármit tesz mással, azt saját magával is teszi, és ez át is hatja már minden tettét.)

Hogy kinek, mennyi, és milyen minőségű testi életeket kell megélnie, ez is attól függ tehát, hogy a szabad akaratával mit váltott ki a korábbiakban. A testi életek ugyanis láncszerűen kapcsolódnak az előzőekhez, s a korábbi tettek következményei alapján alakulnak. Azért, hogy tanítsa: bármit teszel mással, azt saját magaddal (is) teszed. Mivel a szabad akarat által valamennyi lélek sok mindenbe "belekóstol", így nagyon sokféle megtapasztalás is vár rá. Olyanok is, melyeket írtál, de nyilván pozitívak is épp úgy. (Hisz így tud aztán majd idővel különbséget tenni a megélő lélek. Ez is tehát a fejlődését, a tanulását szolgálja.)

S ami a lélek élettartamát illeti. Az én ismereteim szerint a lélek időtartama bár véges (mármint az egyéni léleké), de földi ésszel az mégis felfoghatatlan hosszúságú. Az egész Világegyetem történelme is eltörpülhet mellette.
- - - - - - -
 

"Jó lenne tudni, mit tartogat a jövőnk..." - írta egyik kedves olvasóm nemrég.

A leszületésünk előtt tisztában voltunk azzal, hogy a leendő testi életünkben mit kell majd megéljünk, ám amíg itt vagyunk, ez a tudás jelentősen zavarna bennünket. A testi élet alatt sokkal szűkebb tudatossággal rendelkezünk, mint lélekként odaát, ezért is szükséges a feledés fátyla a sorsutunk még be nem következett eseményeit illetően is.

Belátható, hogy jelentősen zavarna bennünket a testi életünk alatt, például ha tudnánk egy jövőnkbeli negatív eseményről, aminek mindenképpen be kellene következnie. Vagy ha tudnánk például, mikor fogunk innen távozni... Ezen információkat és tudást a lelkünk, azzal a tudatosságával, mellyel odaát rendelkezik, helyén tudja kezelni, de a mostani személyiségünk a földi elméhez kapcsolódva, már sokkal kevésbé lenne erre képes. Rejtve vannak előttünk tehát ezek az információk. Ugyanakkor annyi mindenképpen felszivárog belőle különféle érzetek szintjén, amennyire itt és most szükségünk van ahhoz, hogy az utunkon maradjunk. 

- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -