2013. október 2., szerda

Tibeti misztériumok



Ha az ember elhagyatott és csendes helyre vonul, leül, a legelső percekben maradjon mozdulatlan, ne gondoljon semmire, szándékát, hogy most szemlélődésbe fog merülni, vagy szellemi gyakorlatokba fog kezdeni, ne helyezze előtérbe, ne tudatosítsa és ne mondja, hogy: meditálni jöttem ide s most magamat a szemlélődésnek szentelem.




A testnek ezt a nyugalmát, a szellemnek és a szónak ezt a csendességét, amelyet semmiféle szándék és feszültség nem zavar meg, amelynek nincsen célja, hívják úgy, hogy: az ember őseredeti természetes állapotába lép.
Mert az ember őseredeti és természetes állapota ez a nyugalom és megbékült mozdulatlan csend.
A régiek azt mondták:
Ne gondolj a múlttal.
Ne gondolj a jövővel.
Ne gondold: most szemlélődni fogok.
Ne gondold, hogy az üres nagy tér, amit átélsz, az: a Semmi.

Érzékeidet bármiféle benyomás érje is, most az okokat ne kutasd kíváncsian, ne elemezz, hanem éppen ellenkezőleg, szellemedet hagyjad békében és megnyugodva.
A régiek azt mondták:
Ha az ember tudata nem alkot képeket, fogalmakat és gondolatokat, amelyek a tapasztalt dolgoknak megfelelnek, ha a szellem megnyugszik, mint a gyermekben, ha az ember Vezetője utasításait követi, akkor az ember a nagy ürességet megfogja érteni s az anyagi világ káprázatától meg fog szabadulni. Mert ez a két dolog egybeesik.
Tilopa mondta:
Ne képzelj el semmit, értelmedet ne foglalkoztasd, ne elemezz.
Ne határozz el se szemlélődést, sem elmélyedést.
Szellemedet tartsd természetes ősi állapotában.
A Marmidze tanításának mestere mondta:
A szellem elkalandozása s a sajátmaga által alkotott képek között való tévelygése szűnjék meg. Az éberség az út, amelyen minden Buddha a magasba emelkedett.
Ez az, amit a szellem megnyugvásának neveznek, hogy az ember mozdulatlanul megáll a természetes ősi állapotban.
Nagarjuna mondta:
Ne feledd el soha, hogy az éberség az egyetlen ösvény.
Minden Buddha ezen az úton járt.
Anyagi testedet állandóan tartsd megfigyelés alatt, hogy azt minél jobban megismerd: a test tevékenységét, az érzékszervek működését, a tevékenység okait és következményeit.
Ha az éberséget elhanyagolod, minden aszkétikus gyakorlatod hiábavaló.
Abhidharma mondta:
Emlékezni annyi, mint soha azt a lényt s azt a dolgot, akivel s amivel valaha is találkoztál, elfelejteni.
A Gampopa mestere mondta:
Ha a szellem megereszkedik, megnyugszik.
Ha a víz nem mozdul, megtisztul.
Milarepa a szemlélődés nagymestere mondta:
Ha a szellem ősi, természetes állapotába tér úgy, hogy semmiféle alakot nem ölt, meglátja, hogy miképpen keletkezik az emberben az, amit ismeretnek és tudásnak hívnak.
Ha a szellem megnyugodva és csendesen folyik, mint a hatalmas folyam békés vize, nem az egyéni Én ismerete és tudása fog benne felmerülni, hanem a víz megnyugodott tükrén megjelenik az örök valóság képe.
A bölcs Saraha ezt a kettős tapasztalatot így foglalta össze:
Ha a szellemet megkötik, tízféle irányban fog kitörni akarni.
Ha a szellemet eleresztik, mozdulatlan marad.
A szellem makrancos állat, mint a teve.
(Tibeti misztériumok)