2018. május 27., vasárnap

A delphoi jósda



Ismerd meg önmagadat
és tudni fogod a sorsodat.
Mert a sorsod te vagy.

Nem külső erők uralkodnak rajtad,
az istenek benned vannak,
és jellemed, személyiséged
alakítja, formálja jövődet.


Változtass magadon,
és változni fog sorsod is.
Fogadd el magad,
és el tudod majd fogadni
sorsodat is.

(Delphoi jósda felirata)


 A jövendőmondásnak mindig is jelentős szerepe volt az egész történelem során, akárcsak a klasszikus mitológia számos történetében.

Az ismert jósdák közül minden bizonnyal a delphoi jósda a legismertebb, s ezt ötvözte a legnagyobb tisztelet.

A delphoi jósda Apollónnak, a művészetek és a jóslás görög istenének megszentelt helyénél volt. A Parnasszus oldalában állt, magasan fent, jelentős kiterjedésű helyen, ami pontosan kifejezte a görög kultúrában elfoglalt helyét.

A mitológia szerint Apollón azzal szerezte meg az uralmat a Parnasszus fölött, hogy gyerekkorában az égi és a földi istenek közötti harcban megölte Pütont, a hatalmas sárkányt.

Apollón ekkor delphoinné / görögül: delphis, e szóból ered a hely elnevezése/ változott, és a tengerbe vetette magát, hogy foglyul ejtsen néhány tengerészt, akiket főpapokká tett meg.

Apollón próféciáit jósnőkön vagy szübillákon keresztül hozta nyilvánosságra. A szübilla mindig egyszerű életű, érett asszony volt, akit a fiatal Apollón által legyőzött kígyó után mindig Püthiának szólítottak. 


A jövendölések előtt Püthia mindig transzba esett, mielőtt talányos formájú jóslatát elmondta volna. E jóslatokat aztán a főpapok fordították le és értelmezték, és ők közölték a jósdához folyamodóval.

E folyamodókat gondosan számba vették, amikor megérkeztek Delphoiba, azok megrótták a fizetséget, hogy felkereshessék a jósdát. A kérelmezőnek ezután meg kellett tisztulnia a költészet forrásánál található fürdőben, és a szent úton kellett megközelíteniük a jósdát.

Ezután bárányt vagy kecskét kellett bemutatniuk áldozatul, s a papok ezek beleiből állapították meg az esélyeit. Ha a szerzetesek végül megszólították szübillát, a kérelmezők egyesével, egymás után feltehették neki kérdéseiket.

A delphoi jósdát több mint kétezer éven át keresték fel, s ezalatt számtalan jóslat hangzott el háborúkról és államügyekről, de születésről és halálról is.

A kérelmezők a társadalom valamennyi rétegét képviselték, ami világosan mutatja, hogy a jövendőmondásnak milyen nagy szerepe volt az ókor mindennapi életében.

A jóslások erejét és hatását pontosan tükrözi az adott kor irodalma és művészete is. Nemcsak Vergilius Aeneisében és Homérosz Odüsszeuszában játszik nagy szerepet, de Szophoklész Oidipusz tragédiájában is a jós jövendöli meg Théba királyának és királynőjének, hogy Oidipusz meg fogja ölni atyját, és nőül veszi anyját. A drámai esemény bekövetkezte, a jóslat beteljesedése felveti a bűn és az erkölcs ma is releváns kérdéseit.

(Forrás: angyalszarny.eoldal.hu – rejtelyekszigete.com)