A huszadik század egyik legérdekesebb írójának 1974-ben
megjelent egy rózsaszín fény, ami többek között elárulta neki, hogy a fiának
van egy rejtett betegsége, és mint kiderült, a fiának tényleg volt egy ilyen
betegsége. Philip K. Dick a hátralévő nyolc évét azzal töltötte, hogy
megpróbálta megfejteni, ki beszélt hozzá: erről szól egyik legfontosabb
regénye, a VALIS.
Az író 1974 februárjában és márciusában olyan
tapasztalatokat szerzett, amik megváltoztatták egész életét. Akár
őrület, akár megvilágosodás volt ez; akár látomásoknak, akár
hallucinációknak hívjuk őket, rányomták a bélyegét az író azutáni
munkásságára. Az egész egy elakadt bölcsességfoggal kezdődött: a
szájsebészeti beavatkozás előtt egy jó adag fájdalomcsillapítót (nátrium
penthatolt) kapott, de úgy látszik, nem eleget. Hazaérve még mindig
nagy fájdalmai voltak, így megkérte a feleségét, Tessát, hogy hozasson
még gyógyszert (előtte egy időben Philip gyógyszer- és drogfüggő volt).
Csengettek, Philip ajtót nyitott, és megpillantotta az - elmondása
szerint - leggyönyörűbb lányt, akit valaha látott (a lány valószínűleg a
halott ikerhúgára emlékeztette). A lány nyakában egy kis arany medált
pillantott meg, ami egy halat ábrázolt, az őskeresztények szimbólumát.
Ezután kezdődtek a látomások.
A látomások mibenléte
elég zavaros, Dicknek is nehezére esett értelmezni, és nem is sikerült
maradéktalanul. Az író az ókori, apostoli időkben létező Rómát látta
rávetülni a jelenkorra, és bepillantott egy korábbi életébe, ahol egy
Tamás nevű őskeresztény volt. A "rózsaszín fény" információkat sugárzott
Dick agyába (vagy egy másik értelmezése szerint a genetikai emlékezete
ébredt föl), aminek nyomán olyan alapigazságokra jött rá, mint hogy az
egyén szelleme halhatatlan, az univerzumnak az egyik alap építőköve az
információ, az idő nem lineáris, és hogy az egyén a gondolatai által
teremti meg a saját valóságát. Valamint, hogy az író fia, Christopher
beteg, és meg kell műteni. Ezt elmondta az orvosoknak is, akik
megbizonyosodtak az igazságáról, és azonnal meg is műtötték a fiút.
A
'74-es év februárjának és márciusának eseményeit (vagy ahogy az író
utalt rá: 74-2-3 eseményeit) Philip az Exegézisben próbálja meg
feldolgozni. Ez egy főként kézzel írott napló, amit nyolc éven át
vezetett, és körülbelül nyolcezer oldalas. Az Exegézis találó cím, a szó
eredeti jelentése ugyanis valamilyen szent könyvet vagy iratot
magyarázó írott mű. Philip szakértője volt a különböző vallásoknak,
teológiai irányzatoknak, sok ősi szent könyvet elolvasott (Tripitaka,
Védák, Ji King, Biblia, Tóra, Bhagavad Gíta, Korán, stb.). Az író
revelációi egybevágnak azokkal az alapigazságokkal, amik a fent említett
ősi vallásokban is közösek. Ettől függetlenül Philip nem lett fanatikus
hívő, sőt, nagyon is kételkedett saját épelméjűségében - sokszor utalt a
74-2-3-ra idegösszeomlásként.
Ezek az élmények
ihlették a Valis trilógiát (Szabad Albemuth Rádió, Valis, Istenek
Inváziója), a három regény közül pedig kétségtelenül a Valis hordozza a
trilógia esszenciáját. Az ihletés nem is jó szó, hiszen nem csak
életrajzi utalások vannak a regényben, hanem Dick majdnem egy az egyben
leírja a vele történteket, persze stílusához hűen, egy csipetnyi sci-fi
fűszerezéssel. Az író a regényben a narrátor szerepét vállalja fel, és
mint az események egyik szereplője szerepel. A főhős pedig Horselover
Fat, aki az író hallatlan önkritikáját testesíti meg. Horselover Fat a
regényben ugyanis Philip K. Dick másik személyisége (valójában az író
nem volt tudathasadásos). A Valis első fele tekinthető az Exegézis
összegzésének is. Itt szembesülünk 74-2-3 eseményeivel, és az ahhoz
kapcsolódó elméletekkel (persze Horselover Fat-re levetítve). Az
Exegézisből is sok idézet szerepel ebben a részben, és a sokféle elmélet
és elmélkedés egy vallásfilozófiai értekezéssé teszik hasonlatossá a
művet.
A regény második felében jobban szabadjára engedte az író a fantáziáját. Megtudjuk, mi az a Valis, Phil kigyógyul a betegségéből, és Fat megtalálja a prófétát, akit annyira keresett. Dick itt szándékoltan hozza elő a - még akkoriban annyira nem is - szokványos sci-fi kliséket, és kerekít egy egészen élvezhető sztorit 74-2-3 eseményei köré.
A regény második felében jobban szabadjára engedte az író a fantáziáját. Megtudjuk, mi az a Valis, Phil kigyógyul a betegségéből, és Fat megtalálja a prófétát, akit annyira keresett. Dick itt szándékoltan hozza elő a - még akkoriban annyira nem is - szokványos sci-fi kliséket, és kerekít egy egészen élvezhető sztorit 74-2-3 eseményei köré.
A Valis Philip K. Dick egyik legnehezebben
emészthető műve, ugyanakkor ez tekinthető a spirituális korszaka
összegzésének (Dick a saját életét túlélő, kulturális, és spirituális
korszakokra osztja). Megtehette volna (mint ahogy sokan megtették), hogy
valamiféle vallást alapít, vagy elmehetett volna a fanatizmus irányába
is, amiatt, amiket átélt és megtudott. De ő hallatlan önkritikával és
humorral kezelte a dolgot, ugyanakkor nagyon jól tudta, hogy milyen
tudásra lelt, és nem átallott ezt hátrahagyni azok számára, akik ezt
érteni és értékelni tudják.
Furcsaságokkal teli életének köszönhetően Dicket könnyű betegnek,
őrültnek, eltévelyedettnek titulálni, ám ha az univerzum titkait nem is
ismerte, attól még valóban látnoki elmét tudhatott magáénak – zsenijét
nem szokás vitatni ebben a valóságban, de valószínűleg a többiben sem.
(forrás:logout.hu)
Philip K. Dick - videó
https://indavideo.hu/video/Philip_K_Dick
forrás: indavideo.hu
forrás: indavideo.hu
Kapcsolódó írás:
Philip K. Dick azt állította, hogy időszámításunk szerint 50-ben az idő megállt, és azóta nem haladt: