2017. július 12., szerda

Sri Chinmoy beszél a meditáció filozófiájáról



Sri Chinmoy a meditáció filozófiájáról beszél. Leírja az értelemben és a szívben történő meditáció közötti különbséget.


Két módja van a meditációnak,
néhány ember az értelmével meditál,
míg néhány ember a szívével.
Én azt szeretem,
én azt részesítem előnyben,
ha a meditáció a szívvel történik.
Mivel amikor az értelemmel meditálunk,
az nagyon nehéz,
nagyon-nagyon nehéz, mivel az
értelemben sok aggodalom,
sok szorongás van
és egyéb istentelen tulajdonságok.
Míg a szív tiszta,
a szív egyszerű,
a szív őszinte,
tehát amikor a szívvel meditálunk,
akkor fejlődésünk
nagyon-nagyon gyors.
Két út van,
és a szív útja rövid,
rövidebb, mint az értelem útja.
Ezért, ha bölcsek vagyunk,
a szív útját választjuk,
hogy olyan hamar elérjük célunkat,
amennyire csak lehetséges.

A külső és belső életnek együtt kell járnia.
Én imádkozok és meditálok,
ugyanakkor fontosságot tulajdonítok a fizikainak is.
Ha nehéznek találom, hogy elhiggyem,
hogy a fizikai és a spirituális együtt járhat;
ha valaki a fizikai világban él egyforma jelentőséget
kell tulajdonítania a belsővilágnak
és ugyanez érvényes visszafelé is.
Esetemben imádkozom
és meditálok a belső világban.
Ugyanakkor festek, írok, énekelek,
hangszeren játszok,
súlyt emelek a külső világban.
Szintetizálom a belső világot a külső világgal,
számomra a kettő együtt jár.
Amikor imádkozom és meditálok,
a belső világban vagyok,
a külső világban pedig súlyt emelek,
vagy a művészetvilágában vagyok.
Szabad bejárásom van mindkét világba.
A külső és a belső világ együtt járhat.
Nem létezik olyan,
hogy ha a belső világban vagyok,
akkor haszontalan vagyok a külső világban.
Úgy érzem, hogy a belső világban
bármit is kapunk az imától és a meditációtól,
azt előtérbe hozhatjuk és felajánlhatjuk a külső világnak.
A belső és a külső világ könnyedén együtt járhat,
ha minden nap imádkozunk és meditálunk,
hogy beteljesítsük Isten Akaratát.

Mi imádkozunk és meditálunk,
itt belépünk egy mélyebb filozófiába.
Itt azt mondjuk, hogy mindenegyes emberi lény
Isten teremténye.
Te teremtesz valamit,
akkor az a te felelősséged.
Teszem fel, én festek,
ez az én felelősségem,
hogy megfelelő módon tároljam a festményeimet,
vagy akár félre is dobhatom őket
és nem gondoskodok róluk.
De itt mi belépünk egy mélyebb filozófiába.
Azaz Isten maga tapasztal meg dolgokat szegényen,
gazdagon és azokon az embereken keresztül,
akik imádkoznak és meditálnak.
Isten a teremtő tapasztalja meg ezeket a különleges dolgokat,
szegényen, gazdagon, azokon az embereken keresztül,
akik kultúrával vagy politikával foglalkoznak,
vagy az élet bármely területén dolgoznak.

Fordítsunk több figyelmet a belső életnek!
Ha ez nem lehetséges, akkor próbáljunk meg
egyenlő figyelmet fordítani a külső és belső életnek.
Ha ez nem lehetséges számunkra, hogy
több figyelmet szenteljünk a belső életnek,
akkor próbáljunk meg egyenlő figyelmet
fordítani a törekvés belső életnek
és az odaadás külső életnek.
Ha az életünket a világharmóniának szenteljük,
azaz úgy érzem, ha fontosságot tulajdonítunk a belső életnek
és ugyanakkor a külső világnak is;
akkor ez a világ el lesz árasztva békével, fénnyel, gyönyörrel.
Ez a mi közös imánk.

(forrás:http://meditalj.hu)

Sri Chinmoy beszél a meditáció filozófiájáról

video