Azok, akik a 12 szent éjszakát fontos és meghatározó eseménynek tekintik az ember életében és ebben az időszakban belső elmélyüléssel dolgoznak az elmúlt év és a következő év eseményein, azok tudják, hogy a Szilveszter éjszaka kiemelkedő szerepet játszik ezen éjszakák sorában. Egy alkalommal, amikor Rudolf Steiner Herbert Hahn-nak beszélt erről, akkor a Szilveszter éjszakát külön kiemelte:
„Különösen meghatározó az, hogy mihez kezdünk Szilveszter éjszakáján. Szilveszter éjszakáján a népszellem egyes pillanatokra szabadságot ad, és így az, amit akkor gondolunk a legmagasabb hierarchiákhoz jut el, és általuk lesz felkarolva, és ez már magában hordozza a megvalósulás erejét.“
(Gerhard von Beckerath: „Der Leidensweg Rudolf Steiners“)
Láthatjuk, hogy a Szilveszter éjszaka egy különleges éjszaka. Ez az az éjszaka, amiről Steiner azt is mondja, hogy egy olyan éjszaka, mintha egy pillanatra visszatartanánk a lélegzetünket, egy olyan pillanat, amikor az idő egy pillanatra térré változik, ami lehetőséget ad arra az embernek, hogy találkozzon a fénnyel, Krisztussal. Ezen az „évek közötti éjszakán” az ember átélheti azt, hogy egy Krisztusi fénysugárban áll, mely a mélységekből a magasságokba ér.
Ezen az „évek közötti éjszakának” is nevezett alkalommal mindig helyes, ha arról elmélkedünk, hogy hogyan fonódik össze az életünkben és a világ létezésében a múlt és a jövő. Az embernek arra kell koncentrálnia, és azon kell dolgoznia, hogy hogyan is kapcsolódik össze az egész kozmoszban a múlt a jövővel, amellyel végső soron az ember sorsa is szorosan összefonódik. Látnunk kell azt, hogy hogyan kapcsolódik össze a múlt és a jövő életünk minden darabjában és pillanatában, és hogyan kapcsolódik össze mindaz, amit az elmúlt év során megtehettünk és elgondolhattunk, azzal, amit a következő év folyamán kigondolhatunk, megtehetünk, ill. meg fogunk tenni.
Rudolf Steiner a múlt és a jövő összekapcsolódásáról beszélt 1919. december 31-én Stuttgartban (GA195), és azt mondta, hogy „a múlt és a jövő összefonódik ezen a szilveszteri éjszakán és újév napján. …. A jövő előttünk áll, mint egy hatalmas kihívás, egy nagy kérdés, de nem, mint egy meghatározhatatlan, absztrakt kérdés, hanem mint egy konkrét kérdés. Ez a kérdés pedig az, hogy hogyan közelítjük meg azt, ami az emberiség számára a 19. század utolsó harmadában szellemi kinyilatkoztatásként megjelent és amely egyre jobban be akar törni a mi földi életünkbe. És persze ezt kell kapcsolatba hozni azzal, ami a múltba tekintve elénk tárult.”
Pontosan ez az, ami ösztönzi szilveszteri elmélkedésünket, az elmúlt év eseményeinek összehasonlítását a szükséges és általunk elvárt jövővel. Az az óra, amikor „az évek közötti éjszakán” átlépünk a múltból a jövőbe minden évben szimbolikusan arra szólít fel bennünket, hogy válasszunk a múlt és a jövő között. Ezen az éjszakán ezért a múlt és a jövő, az emberi élet múltjának és jövőjének kapcsolata minden eddiginél élesebben jelenik meg. A Szilveszter éjszaka minden évben jelképesen arra kér fel bennünket, hogy úgy éljük át ezt a pillanatot, mint a múlt és a jövő közötti választópontot, amikor érezhetjük a lelkünkben az elmúlt év érintését, és azt, amikor az elmúlt világév megérinti az új világév kezdetét! (GA195)
„Ma az a nagy feladatunk, hogy észrevegyük, hogy a világban szilveszteri hangulat, elmúlás, elhalás van, de az olyan emberek szívében, akik igazi emberségük, isten-emberi mivoltuk tudatára ébrednek, ott kell élnie az újév, az új idő, az újjáéledés hangulatának is. Ne csak triviálisan, ünnepélyes filiszter módon haladjanak gondolataink a szimbolikus szilvesztertől a szimbolikus új év felé, hanem ahogy a földfejlődésnek szüksége van rá, haladjanak tetterős és alkotó módon a civilizáció elhalásától, a régi sírok megjelenésétől, szilvesztertől az új év felé, a kozmikus újévhez! Ez azonban csak akkor érkezik el, ha az ember rászánja magát arra, hogy ezen dolgozzék.” – mondja Rudolf Steiner: „A csillagok világa és az ember, Az emberiség szellemi kommuniója” című előadásában. (GA 219)
Így átélve a Szilvesztert az ember feltöltődve, új impulzusokkal és ideákkal feltöltekezve, új erőkkel felvértezve léphet át az új évbe.
Az év vége persze mindig következményekkel is jár és impulzusokat visz a jövőbe is. Ezek napjainkban nem csak szellemi, hanem jogi és gazdasági impulzusok is és nyugodtan mondhatjuk, hogy a jövő évben, mint romboló erők jelennek majd meg. Éppen ezért minden eddiginél fontosabb, hogy a lehető legtöbb ember a lelke legmélyebb régióiban ragadja meg egy új év szellemi jövőképét és egy olyan akaratot alakítson ki, amely valós és igaz alapja lehet egy új és átszellemiesített világnak, az emberiség egészséges jövőbeli fejlődésének. A 3. évezred elején mindenkinek fel kell ismerni, hogy a következő év is nehézségeket és szenvedést fog hozni, és ez mindaddig nem fog változni, amíg olyan emberek nem kerülnek többségbe, akik majd úgy fogják Szilveszterkor meghatározni az új évüket, hogy a régivel már nem kívánnak tovább együtt élni és egy új szellemivel kötik össze magukat.
Egy olyan időszakban, amely jelképesen kifejezi a múlt és a jövő összefolyását, vagyis Szilveszter éjszakáján ezért arra van szükség, hogy mindenki egy olyan szellemi jövőképpel kösse össze magát, mely az emberiség fejlődésének elősegítésére hivatott. Majd mindenki a maga helyén, amennyire csak tud, vegyen részt abban a munkában, ami beteljesítheti azt, amire oly nagy szükség van az emberiség jövője érdekében, mondta Rudolf Steiner 1920. január 1-én ugyancsak Stuttgartban elhangzott előadásában, majd így folytatta: „de nagyon szükséges lesz számunkra, hogy az ilyen újévi impulzusokat beleírjuk a lelkünkbe, ami biztosítja, hogy ne haladjunk el álmosan és gondatlanul a mellett, ami a világban valójában történik. Ehhez az szükséges, hogy mindenek előtt erősen felvegyük magunkba azokat az impulzusokat, amit az antropozófiai szellemtudomány nyújt.” Erre azért is különösen nagy szükség van, mert mindig vannak és lesznek olyanok is, akik gúnyt akarnak űzni ezekből az impulzusokból és szemben állnak azzal, amit a szellem az idő jelen pillanatában az emberiségtől akar.
De bármit is mondanak azok, akik szemben állnak a szellemmel, egyre egyértelműbb az, hogy abból, ami ma a világban van és működik nem tudunk gyógyító erőket kapni. Az, ami a mai intézményekben megtalálható nem alkalmas arra, hogy egy emberi világot építsünk fel rá, ezért be kell látnunk, hogy gyógyító erőt csak akkor tudunk létrehozni, ha valami újat tudunk az emberiség fejlődésébe belevinni. Ezt ma már mindenkinek fel kell ismerni. Ez a felismerés, mondja Rudolf Steiner, (GA195) „talán a legméltóságteljesebb újévi gondolat, ami felmerülhet az ember szívében az év elején, és ez bizonyára hoz majd néhány fontos döntést azoknál az embereknél, akik felismerik, hogy mire van szüksége az emberiségnek.”
Végül Rudolf Steiner szavaival zárom ezt a rövid szilveszteri gondolatsort, azokkal, melyeket 1919. december 31-én mondott hallgatóinak: „Kedves barátaim, szeretném, ha különösen ezen a mai napon érzékelnék, hogy maga a világ szelleme az, aki évtizedek óta be akart lépni közénk. Szeretném, ha éreznék ma este, hogy mi itt ezt a belépni kívánó szellemet akarjuk szolgálni. Szeretném, ha éreznék, hogy ezt a szellemet mi úgy akarjuk szolgálni, hogy minden olyan lélek, amelyik az antropozófiai szellemtudománnyal együtt érez és gondolkodik, átélhesse az egyesülést ezzel a világba belépni kívánó új szellemmel, aki egyedül képes a szellemi világból elhozni az önmagát elpusztító földi világot meggyógyító impulzust.”
Tehát a Szilveszter éjszaka nem csak Krisztussal való találkozásra ad lehetőséget, hanem azt is elvárja az embertől, hogy újra összekapcsolja magát Michaellel, a világba belépni kívánó korszellemmel és a Michael impulzussal. Ez az újrakapcsolódás lehetőséget ad arra minden antropozófusnak, hogy megtalálja azt a területet itt a Földön, ahol megvalósíthatja kezdeményezéseit, és így a születése előtt Michaelnek tett ígéretét be tudja tartani. Mert ennek megvalósításától függ az, hogy az életét elhibázottnak érzi-e és csak a Michael iskolában kapott tanítások révén tudunk a Földön a következő évben újat alkotni.
- forrás:Takáts Péter - Magyar Antropozófiai Társaság -
- - - - - -
Ted Neeley - Gethsemane (Farewell tour, New York, 2006) - videó
Ted Neeley Jézus Krisztus szerepében.
forrás: Jesus Christ Superstar Zone
Neeleynek ezen az éjszakán volt némi problémája a hangjával, de még mindig olyan erővel tudja előadni ezt a hihetetlen dalt, hogy még színésztársai és a stáb tagjainak szeme sem maradt szárazon.
Élvezd ezt a csodálatos teljesítményt!
Jézus Krisztus Szupersztár (1973) Teljes Film - videó
rendező: Norman Jewison
- - - - - -
Jézus Krisztus szupersztár (film) története:
