2013. november 17., vasárnap

Az ötérzékű és a többérzékű világnézet




A világot az öt érzékszervünkön keresztül érzékeljük, ezért hajlunk arra, hogy a világot, a valóságot azzal azonosítsuk, amit az öt érzékszervünkkel megismerünk.





A boldogságot, az önmegvalósítást kizárólag az anyagi világban keressük.
Elsősorban anyagi célokat tűzünk magunk elé. Vagyis pénz, anyagi javak, hatalom, befolyás, hírnév lebeg szemünk előtt, ha célokra gondolunk.
A hétköznapi gondolkodás az egyéni előrejutást, gyarapodást, „boldogulás”-t az anyagi javak egyre bővülő körének megszerzésével azonosítja.
A gondolkodás és cselekvés középpontjába a Fogyasztás és Felhalmozás került. 
Az anyagi javak iránti vágyaink kielégítése reménytelen, mert mindig újabbak keletkeznek, bővítve újratermelődnek!
Az ötérzékű világszemlélet szerint a világ megismerésében csak öt érzékünk számít. Az ötérzékű világszemlélet szerint egyedül vagyunk egy tisztán fizikai világban. Ez a materialista világnézet.
Az ötérzékű világképet elfogadó ember számára csak az anyagi világ létezik, célként pedig csak az lebeg a szeme előtt, hogy ebből az anyagi világból minél többet a magáénak mondhasson – mert így érzi magát biztonságban.
Érzékszerveink torzító hatásúak. Az érzékszerveinken keresztül érkező információ gyakran olyan erős valóságérzetet kelt, hogy minden további nélkül elfogadjuk, és vélt valóságként beépítjük világképünkbe.
Ennek következtében az emberiség története illúziók története.
Pl.: a Föld lapos, a Föld a Világegyetem közepe, egy helyben áll, és minden körülötte forog.
Nem a világ változott meg, hanem a világról alkotott elképzelésünk.
A nagy változás a tudatunkban játszódott le. A Föld azelőtt is gömbölyű volt.
Az emberek jelentős részét az „ötérzékű világkép” jellemzi. Elhiszik azt, ami érzékelhető, és kételkednek abban, amit az öt érzékkel nem tudnak megtapasztalni.
Az öt érzékünkkel csak az anyagi világot érzékeljük, ezért könnyen elfogadjuk azt a nézetet, hogy az anyagi világ hozza létre magából a tudatot, a gondolatot, a lelket, a szellemet.
Sokan azt is gondolják, hogy sorsukat és életüket azok a körülmények alakítják, amelyekbe beleszülettek, és az ő feladatuk a körülményekhez való legsikeresebb alkalmazkodás.
Erre tanít az evolúció elmélete.
Mivel elsődlegesen a testet érzékeljük, hajlamosak vagyunk a test kényelmének szolgálatára koncentrálni. Az anyagi életnél való leragadás azt eredményezi, hogy fő elfoglaltságunk a rágódás, a félelem, a szorongás, a vágyakozás, az aggódás és bánkódás lesz.
Rágódás a múlton,
Félelem a jövő miatt,
Szorongás a jelenben.
Vágyódás azokra a dolgokra, amik nincsenek a birtokunkban,
Aggódás azok miatt, amiket birtoklunk és
Bánkódás azok miatt, amelyeket elvesztettünk.



A többérzékű világnézet



A többérzékű világnézet szerint a világ többől áll, mint amit az öt érzékszervünkkel felfoghatunk, megtapasztalhatunk belőle. Hiszi, hogy léteznek olyan mozgató erők is, amelyek létrehozzák és működtetik a fizikai valóságot. Az ötérzékű világkép szerint a világot a rendezettség jellemzi.  Elismeri a rendezettséget, de nem érzékeli, és nem ismeri el a rendezőt.
A többérzékű világkép érzékeli a rendet és a rendezőt egyaránt.

Az ötérzékű világszemlélettel csak a fizikai valóságot tudjuk megragadni.
A többérzékű világszemléletű ember észlelése túllép a fizikai valóságon, és egy nagyobb erőtérbe ér, amelynek a fizikai valóságunk csak része.
Az ötérzékű világszemlélet szerint egyedül vagyunk egy tisztán fizikai világban.
A többérzékű világszemlélet szerint sohasem vagyunk egyedül, mert a Világegyetem élő, tudatos, intelligens és együtt érző.
A metafizika emberképe szerint az embernek van egy lelke is. A többérzékű világszemlélet tágabb vonatkoztatási rendszere lehetővé teszi, hogy megértsük azt a lényeges különbséget, amely a lélek és a személyiség között van.
A lélek lényünk legbenső, halhatatlan része, amely tapasztalatokat akar szerezni a fizikai világban.
Az ötérzékű világszemlélet szerint élő embert csak a személyisége vezérli.
A többérzékű világszemlélet szerint élő embert főleg a lelke vezérli.
A többérzékű ember látja azokat a mozgató erőket is, amelyek létrehozzák és működtetik a fizikai valóságot. Ez a világ viszont már láthatatlan az ötérzékű ember számára.
Ebben a láthatatlan világban gyökereznek legbensőbb értékeink. Ebből nézve már értelmet kap az, ha valaki tudatosan életét áldozza valamely magasabb célért. Gandhi ereje magyarázhatóvá válik, és Krisztus könyörülete olyan teljességében mutatkozik meg, ahogy azt az ötérzékű ember nem láthatja.
Az ötérzékű ember tapasztalása szerint a szándéknak nincs még meg a következménye, csak a tettnek, és a következmény mindig fizikai.
A többérzékű ember tapasztalása szerint minden tett következményét a mögöttes szándék határozza meg, és nincs olyan szándék, amely ne hatna valahogy vissza ránk vagy másokra. Szándékaink következményei pedig messze túlnyúlnak anyagi világunk határain.
Nemcsak természettudományos tapasztalás van, hanem lélektani is. Azt, hogy fájdalmaim vannak, hogy örülök, hogy szeretek vagy gyűlölök, lehet hogy nem mutatja ki semmiféle műszer, én mégis határozottan tapasztalom. Ezzel a lélektani tapasztalással tapasztalhatom Istent is.
Az anyagi világ Isten alkotása. Nem szabad megvetnünk az anyagi világot. Nem kell bűntudatot éreznünk az anyagi javakhoz való kötődés miatt. A vágyakat ki kell élni, és közben az „átszellemítésükön” kell munkálkodni.

Ötérzékű gondolkodásunkat át kell alakítanunk többérzékű gondolkodássá, amely megtanít minket korlátok közé szorítani a pénz, hatalom, hírnév, fizikai szépség iránti vonzalmunkat, és az anyagi világ mellé beemeli a lelki világot is. Az ily módon kiszélesített világkép átstrukturálja gondolatainkat, értékrendünket, céljainkat, viselkedésünket.

(Forrás: szeretet.info.hu)
  
video