2013. november 10., vasárnap

Véletlen vagy Tervszerűség




Körülnézve azt látjuk, hogy:
- Nem rendezetlenség, hanem rend vesz körül minket. (atomok világa, kozmikus világ). Ha pedig van rend, akkor kell lennie Rendezőnek is.
- Nem tervszerűtlenség, hanem tervezettség vesz minket körül. (pl.: a magban benne van a fa terve). Ha pedig van terv, akkor kell lennie Tervezőnek is.







Max Planck amikor átvette az atom szerkezetével kapcsolatos kutatásaiért a Nobel-díjat a természet láthatatlan erőire tett utalásával sokkolta a világot:
„ Olyan emberként, aki egész életét a legjózanabb tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte, az atomokkal kapcsolatos kutatásaim eredményeképpen csak annyit mondhatok önöknek: anyag csak önmagában nem létezik! Minden anyag csak egy bizonyos erő hatására keletkezik és marad fenn, amely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végtelenül parányi naprendszerét összetartja…Ezen erő mögött egy tudatos és értelmes elme, egy intelligencia létezését kell feltételeznünk. Ez az elme az anyag egészének ősforrása.”
Máshol is hasonlóan nyilatkozott:
„Önmagában való anyag nincs, csupán az éltető, láthatatlan, halhatatlan szellem van, mint az anyag oka, és a titokzatos alkotó, akit én nem röstellek Istennek nevezni.”
Albert Einstein szerint:
 „Nehezen található olyan – mélyen kutató – tudományos szellem, akiben ne lenne valami sajátos vallásosság. Az ő vallásossága a természeti törvényszerűség harmóniájának csodálatában rejlik, amely harmóniában megfontolt értelem nyilatkozik meg.”
Még a legegyszerűbb egysejtűnél is fellelhető egy dupla DNS-spirál, ami mintegy 100.000 nukleotidból áll. Minden nukleotidát precíz rend szerint elhelyezkedő 30-50 atom alkot.
Mekkora a valószínűsége annak, hogy mindez véletlenszerűen keletkezzen? 
Elfogadható, hogy matematikai esélye van annak is, hogy véletlenül rend keletkezzék, de ez olyan parányi esély, ami csak papíron képzelhető el.
Sír Fred Hoyle angol matematikus az egész folyamatot ahhoz hasonlítja, ahogy egy Boeing 747-es repülőgép felépül.
„Képzeljük el, hogy egy ilyen repülőgép összes alkatrésze szét van szórva egy roncstelepen, majd ezen a roncstelepen végigsöpör egy hurrikán, és a gépet véletlenül úgy rakja össze, hogy minden csavarja – meghúzva – a helyére kerül, és a gép indulásra kész. A valószínűség-számítás ad ugyan egy számot, de az elemzés az ilyen kicsi valószínűséget a „soha meg nem történő események” kategóriájába sorolja.”
Hasonlóan vélekedik Freund Tamás agykutató professzor, akadémikus:
„Az univerzum az embertől lefelé és fölfelé is olyan összetett, hogy a véletlenben kételkedni kezd az ember. Ahhoz ugyanis, hogy a véletlen bekövetkezhessen, akkora szerencse kellene, mintha egy majmot a számítógéphez ültetnénk, és az a billentyűket véletlenszerűen ütögetve megírja a Rómeó és Júliát. Én inkább az irányított evolúciót tartom valószínűnek.”
Mikro- és makrovilágunkban tapasztaljuk, hogy az Univerzum alapvető rendezettséget hordoz.
Mi az eredete azoknak a szabályos folyamatoknak, amelyeket olyan gyakran látunk a természetben. Hogy van az, hogy a nap-éj ciklus olyan megbízhatóan állandó? Miért van, hogy a Hold fázisai teljesen előreláthatóak? Miért olyan törvényszerű az évszakok váltakozása? Honnan az a sok szabály, amely meghatározza a növények és állatok életét? Mi az eredete a társadalom törvényeinek?
A rend soha nem keletkezik spontán módon, magától.
Ahol van rend, ott kell lennie egy rendezőnek is.
Ez nem lehet a véletlen műve.
A véletlen folyamatok káoszt teremtenek, de mi nem káoszban, hanem Kozmoszban élünk!
Az ötérzékű világkép elismeri a rendezettséget, de nem érzékeli, és nem ismeri el a rendezőt.
A többérzékű világkép érzékeli a rendet és a rendezőt egyaránt.
(Forrás: szeretet.info.hu)



video