2024. március 21., csütörtök

Antropozófiai mozgalom és anti-antropozófiai mozgalom

Pozitív és negatív küszöbélmények a német szellemtörténetben

fotó: pinterest

"A nemzetiszocialista mozgalom nem más, mint anti-antropozófiai mozgalom."

Rudolf Steiner csak a kezdetét érte meg a nácik előretörésének, de reakciója villámgyors és teljesen egyértelmű volt: amikor tudomást szerzett az 1920-as Kapp-féle puccsról, azon nyomban "Németországot fenyegető gaztett"-nek nevezte azt. Amikor pedig értesült az 1923-as Hitler-féle müncheni puccskísérletéről, akkor azt mondta: "Ha ezek az alakok kerülnek hatalomra Németországban, akkor nem léphetek többé német földre."

Rudolf Steinernek ezek a szavai önmagukban is választ adnak a Le Monde-ban nemrég megjelent, antropozófia elleni támadásokra, ahol össze akarják mosni az antropozófiát a nácizmussal. Pedig Karl Heyer szavaival valójában "a nemzetiszocialista mozgalom nem más, mint anti-antropozófiai mozgalom", vagyis az antropozófiával mint korszerű, közép-európai, krisztusi impulzussal való tudatos szembefordulás, sőt: kísérlet annak eltiprására.
- forrás: novalis.hu -

Nagy tévedés (és javítani való), hogy Rudolf Steiner Hitler "kedvenc okkultistája" volt. Valójában Steinert (és az antropozófusokat általában) a nácik ellenségnek tartották és üldözték őket. Ez több forrásból is dokumentálható, de a svájci Goetheanum felgyújtása is ezt támasztja alá.

Az első Goetheanum Dornachban - Rudolf Steiner által tervezett fa- és betonszerkezet

Az sem ismert tény, hogy az antropozófia atyja, Rudolf Steiner még a náci párt megalakulása idején átkot mondott Hitlerre, a „fekete mágusra”, s ennek következtében égett le (egy náci rohamcsapat gyújtotta fel) a svájci Dornachban 1921 decemberére éppen elkészült antropozófiai központ épülete.
- Cezary Michalski: A nácizmus ezoterikus forrásai -

A második Goetheanum, az antropozófia központi épülete a svájci Dornachban. 
Teljes egészében öntött betonból épült.

A Rudolf Steiner által életre hívott filozófiai irányzat célja egy átfogó szellemi világ- és emberkép megalkotása. Kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik, és középpontjában Krisztus feltámadása, a Golgotai Misztérium áll. Iskolázási módszere, „a magasabb világok megismerésének útja” is – az ember morális fejlesztése mellett – a nyugati gondolkodásból sarjad. Tanítása szerint a gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van.

Az antropozófia olyan tanításrendszer, amely szerint azon túl, amit a mai tudomány reális létezőként elismer, sok egyéb fizikai érzékszervekkel és eszközökkel nem érzékelhető dolog, folyamat is valóságosan létezik, sőt érzékfeletti módon megfigyelhető, tudományos igénnyel kikutatható. A fizikai érzékelésen és a fizikai kutatás külső eszközein túl minden emberben érzékfeletti (vagyis fizikai érzékszervekkel nem tapasztalható), ki nem fejlesztett szervek csírái szunnyadnak, amelyek a lelki élet erősítésével és morális önfejlesztéssel szisztematikusan lelki-szellemi érzékelő szervekké alakíthatók. Az antropozófia tanai és felismerései elsősorban Rudolf Steiner ilyen állítólagos érzékfeletti érzékeléssel kikutatott megfigyelésein alapulnak. 
Az antropozófusok ezért az antropozófiát nem filozófiának tartják, hanem tudománynak, szellemtudománynak.
- forrás:wikipedia -

A Nagyterem

Goetheanum, Dornach, Svájc - videó
forrás: Rijdende Redactie