A
jelenlegi viták, hogy létezik-e lélek, és a következtetések következményei
mindkét irányban a tudatosság alternatív elméleteinek kutatását váltották ki.
Sok filozófiai irányzat létezik, de ez egy számszerűsíthető tudományos
elméletekről való vita.
Ezen számos elmélet között található László Ervin Akasha Mező Elmélete, vagy Nullponti Mező Elmélete.
Ezen számos elmélet között található László Ervin Akasha Mező Elmélete, vagy Nullponti Mező Elmélete.
László Ervin
Ő azt mondja egyszerű fogalmakkal kifejezve, hogy van egy
kvantummező, ahonnan a tudatosság ered, és a gondolataink, a tudatunk nem a
testünkhöz köthetők, hanem az agyunk éri el ezt a mezőt, ami Akasha mezőként
ismert, mely rendelkezik az univerzum összes információjával.
Elméletének
ez egy nyers leírása mely nehezen bírálható, de az ötletnek ez a lényege.
Míg az Akasha Elméletnek megvannak a támogatói, főleg ezoterikus és metafizikai körökben, nem igazán tett szert nagy érdeklődésre és figyelemre általános tudományos körökben, kivéve néhány különc fizikust.
Ugyanakkor a Dualizmus filozófiai elmélete kimondja, hogy a test és az elme két különálló egység, az emberi állapot két részből áll, testből és lélekből, szemben a Fizikalizmussal, mely azt mondja, hogy a tudat az agy kémiájának eredménye. László Ervin elmélete egy kísérlet arra, hogy egy nem helyhez köthető magyarázatot adjon a Fizikalizmus alatt, felhasználva a kvantummechanikát és a hullámfüggvényt.
Azért hangzik bonyolultnak, mert valóban az.
László Ervin azonban nincs egyedül ezzel a gondolatsorral. Az 1994-es "Az elme árnyékai (Shadows of the Mind)" című könyvében az angol elméleti fizikus Sir Roger Penrose együttműködve az amerikai aneszteziológussal, Stuart Hameroffal egy hasonló elméletet mutatott be, szintén a kvantummechanikát felhasználva.
Míg az Akasha Elméletnek megvannak a támogatói, főleg ezoterikus és metafizikai körökben, nem igazán tett szert nagy érdeklődésre és figyelemre általános tudományos körökben, kivéve néhány különc fizikust.
Ugyanakkor a Dualizmus filozófiai elmélete kimondja, hogy a test és az elme két különálló egység, az emberi állapot két részből áll, testből és lélekből, szemben a Fizikalizmussal, mely azt mondja, hogy a tudat az agy kémiájának eredménye. László Ervin elmélete egy kísérlet arra, hogy egy nem helyhez köthető magyarázatot adjon a Fizikalizmus alatt, felhasználva a kvantummechanikát és a hullámfüggvényt.
Azért hangzik bonyolultnak, mert valóban az.
László Ervin azonban nincs egyedül ezzel a gondolatsorral. Az 1994-es "Az elme árnyékai (Shadows of the Mind)" című könyvében az angol elméleti fizikus Sir Roger Penrose együttműködve az amerikai aneszteziológussal, Stuart Hameroffal egy hasonló elméletet mutatott be, szintén a kvantummechanikát felhasználva.
Stuart Hameroff & Roger Penrose
Penrose elmélete, az
úgynevezett Összehangolt Objektív Redukció vagy Orch-OR László Ervin A-mező
elméletét gyerekjátékká teszi. Megpróbál egy olyan tudat elméletet adni, ami az
agyban található úgynevezett mikrotubulusok kvantum állapot struktúráján
alapszik. Ez alapvetően azt mondja, hogy az agy mikrostruktúrájában egy
kvantumszintű energia van jelen, és ez az alapja a tudatnak, és Hamroff azt
sugallja, hogy amikor valaki meghal, a kvantum állapot vagy energia
"szétszóródik az univerzumban". Azt mondja, hogy a halálközeli
élmények is megmagyarázhatók ezzel a kvantum energiával, és azt állítja,
lehetséges, hogy képes létezni az univerzumban a végtelenségig, mely elhagyja
halálkor az idegrendszert, majd visszatér, amikor a páciens újraéled.
Ez szó szerint egy Fizikalizmuson alapuló elmélet, mely úgy tűnik megerősíti, hogy létezik lélek.
Elméletének kifejlesztését Penrose a Gödel-tétel matematikai szempontjaira alapozta, két matematikai logikai tétel, mely végülis kimondja, hogy az emberi elme szükségszerűen komputációs. Ez egy nagyon bonyolult matematikai filozófia, és Penrose értelmezése, mely nem ért egyet a Gödel-tétellel, nagyon ellentmondásos és vitatott. Úgy ismert, mint a Penrose-Lucas érvelés, mely matematikai értelmezése azt sugallja, hogy az emberi agy nem komputációs, nem algoritmusos, és csak a hullámfüggvények összeomlása magyarázza ezt a folyamatot.
Ne érezd magad rosszul, ha egy kissé elvesztél, közülünk még a legjobbak is nehezen tudják követni ezt a gondolati hullámvasutat.
Kiderül azonban, hogy a hullámfüggvény összeomlása nem magyarázza a folyamatot, legalábbis a svéd-amerikai fizikus és kozmológus Max Tegmark szerint. Tegmark vitába szállt a Physical Review című folyóiratban, miszerint a hullámfüggvény összeomlás túl gyors ütemben alakulna ki ahhoz, hogy hatással lenne az idegi folyamatokra. Ez a nézőpont széles körben elfogadott, mint az Orch-OR sikerének legnagyobb akadálya, mint tudat elmélet. Alapvetően azt mondja, hogy a kvantum energia, amit Penrose és Hameroff a tudat alapjának tart, nem marad sokáig azokban a mikrostruktúrákban, melyek potenciálisan a lélek életképes alapjainak tekinthetők.
Az elmélet mögött kevesebb a tudományos érdeklődés és koncentráltabb a filozófiai jelentés, így megünnepelnünk a gondolatot, hogy a tudomány bebizonyította a lélek létezését korai, hisz a kutatások közelebbi vizsgálata azt mondja, hogy ezt a magasztos célt még nem sikerült elérnünk. Az Orch-OR vonzó, mert nem csak úgy tűnik, hogy választ ad az ősi kérdésre a lélekről, hanem úgy látszik struktúrát ad a túlvilágnak és a szellemek jelenségének is.
Hogy tiszta legyen, az elméletet nem cáfolták meg (vagy bizonyították), csak sokan vesznek részt a kutatásban, akik nem értenek egyet Penrossal és Hameroffal, és vonják kétségbe tételük életképességét.
Vajon van lelkünk? A kérdésről még mindig sok a vita, de ahogy minden érintett folytatja a kutatást, csak remélni tudjuk, hogy a jövő megadja a választ. Kényelmes volna, ha ez az elmélet igaz lenne. Ez csak egy közbenső pontot ad a sok kutató számára, és számtalan embernek kell még igazolnia mind a tudományos közösség, mind a paranormális, vallási és metafizikai közösségek részéről. Ugyanakkor az Összehangolt Objektív Redukció elmélete nem úgy tűnik, hogy az lenne, amire mindannyian vágytunk.
Ez szó szerint egy Fizikalizmuson alapuló elmélet, mely úgy tűnik megerősíti, hogy létezik lélek.
Elméletének kifejlesztését Penrose a Gödel-tétel matematikai szempontjaira alapozta, két matematikai logikai tétel, mely végülis kimondja, hogy az emberi elme szükségszerűen komputációs. Ez egy nagyon bonyolult matematikai filozófia, és Penrose értelmezése, mely nem ért egyet a Gödel-tétellel, nagyon ellentmondásos és vitatott. Úgy ismert, mint a Penrose-Lucas érvelés, mely matematikai értelmezése azt sugallja, hogy az emberi agy nem komputációs, nem algoritmusos, és csak a hullámfüggvények összeomlása magyarázza ezt a folyamatot.
Ne érezd magad rosszul, ha egy kissé elvesztél, közülünk még a legjobbak is nehezen tudják követni ezt a gondolati hullámvasutat.
Kiderül azonban, hogy a hullámfüggvény összeomlása nem magyarázza a folyamatot, legalábbis a svéd-amerikai fizikus és kozmológus Max Tegmark szerint. Tegmark vitába szállt a Physical Review című folyóiratban, miszerint a hullámfüggvény összeomlás túl gyors ütemben alakulna ki ahhoz, hogy hatással lenne az idegi folyamatokra. Ez a nézőpont széles körben elfogadott, mint az Orch-OR sikerének legnagyobb akadálya, mint tudat elmélet. Alapvetően azt mondja, hogy a kvantum energia, amit Penrose és Hameroff a tudat alapjának tart, nem marad sokáig azokban a mikrostruktúrákban, melyek potenciálisan a lélek életképes alapjainak tekinthetők.
Az elmélet mögött kevesebb a tudományos érdeklődés és koncentráltabb a filozófiai jelentés, így megünnepelnünk a gondolatot, hogy a tudomány bebizonyította a lélek létezését korai, hisz a kutatások közelebbi vizsgálata azt mondja, hogy ezt a magasztos célt még nem sikerült elérnünk. Az Orch-OR vonzó, mert nem csak úgy tűnik, hogy választ ad az ősi kérdésre a lélekről, hanem úgy látszik struktúrát ad a túlvilágnak és a szellemek jelenségének is.
Hogy tiszta legyen, az elméletet nem cáfolták meg (vagy bizonyították), csak sokan vesznek részt a kutatásban, akik nem értenek egyet Penrossal és Hameroffal, és vonják kétségbe tételük életképességét.
Vajon van lelkünk? A kérdésről még mindig sok a vita, de ahogy minden érintett folytatja a kutatást, csak remélni tudjuk, hogy a jövő megadja a választ. Kényelmes volna, ha ez az elmélet igaz lenne. Ez csak egy közbenső pontot ad a sok kutató számára, és számtalan embernek kell még igazolnia mind a tudományos közösség, mind a paranormális, vallási és metafizikai közösségek részéről. Ugyanakkor az Összehangolt Objektív Redukció elmélete nem úgy tűnik, hogy az lenne, amire mindannyian vágytunk.
(forrás:ujvilagtudat.blogspot.hu)
