Borobudur a
világ egyik legmisztikusabb buddhista szentélye, mely a szakrális építészet
egyedülálló példája. A mandala alakzatot formázó nyolcszintes piramist sokan a
buddhista tanítások kőbe vésett enciklopédiájának tartják.
Borobudur óriási méretű teraszos
szentélye Jáva szigetén fekszik. Borobudurban több mint ötszáz Buddha-szobor és
számtalan dombormű jeleníti meg a buddhista tanok példatárát. Már az építmény
látványa önmagában is egy tanítás: felülnézetből Borobudur háromdimenziós
mandala képét adja, mely a világmindenség ábrázolása rituális diagramm
formájában, az Ég és Föld szimbolikus összekapcsolásaként.
Borobudur több mint ezer éve tornyosul a fák fölé a reggeli ködben. Széles
völgyét vulkánok állják körül, magas hegyvonulat zárja el a sziget többi
részétől. Borobudur zárt világ mind fizikai, mind átvitt értelemben. Igen kevés
azoknak a buddhista emlékhelyeknek a száma, melyek fönnmaradtak egy hindu
hagyományokkal rendelkező országban, ahol jó négy évszázada ráadásul már az
iszlám az uralkodó vallás. Borobudur sajátos emlékeztető a letűnt korok
uralkodóira és hitére.
A megvilágosodás útja
A nyolcszintes templom felépítése is érdekes: alsó része lépcsőzetes piramis,
erre épült három kör alakú terasz. A legfelső terasz közepén pedig egy 15
méteres óriási kőcsúcs-sztupa áll. Az öt négyszögű terasz a földi, az anyagi
világot szimbolizálja, a felső három kör alakú terasz a szellemi világot, a
tetején lévő óriási sztupa, pedig a megvilágosodás szimbóluma.
Ezernyi vulkáni andezittömb-alak szegélyezi Borobudur alsóbb szintjeit. A két
legalsó szint domborművei az ember mindennapos küzdelmét, jó és rossz
cselekedeteit ábrázolja, azaz a hétköznapi élet jeleneteit mutatja be: a mezei
munkát, a családi életet, viharban felboruló hajókat, táncosokat, majmokat,
háborúk eseményeit. A középsőn láthatók Buddha életének jelenetei, elsőként
megvilágosodása a szent fügefa alatt. A következő két szinten pedig a
buddhistatanításokból vett filozófiai témák vannak kifaragva.
A négyszögletű teraszok fölött magasodó három kerek terasz már a szellemi
világot szimbolizálja. A kör alakú szinteket óriási harang alakú sztupák
szegélyezik, melyek mindegyike egy életnagyságú Buddha szobrot rejt. A mosolygó
kőbuddhák már a lelki béke szintjét reprezentálják.
A piramis kőcsúcsa felé közeledvén egyre kisebbek a sztupák. A legfelső
teraszon található Buddha szobrok mindegyike a klasszikus szila-tartásban ül:
lábuk keresztbe vetve, kezük mellmagasságban, arcukon az elmélyülés jelei. A
komplexum tetején, pedig egy 15
m átmérőjű sztúpa helyezkedik el, amely a buddhizmus
legfőbb céljának, a Nirvánának, azaz a felszabadított szellem elérésének és az
égnek a jelképe. A legnagyobb sztupa üres, bár állítólag régen egy arany Buddha
ült itt.
A teraszokra lépcsőkön juthatunk fel, mindegyik teraszt körbejárhatjuk egyszer,
mielőtt a következőre indulnánk. Az öt kilométeres út a buddhista művészet
páratlan példatára, és egyben a beavatás útja. A templom legfelső szintjéről
páratlan a kilátás a környező vulkánokra, kávéültetvényekre, rizsföldekre és a
dzsungelre.
A nem evilági emlékmű
Borobudur különlegessége abban is rejlik, hogy annak ellenére, hogy ez a világ
legnagyobb buddhista temploma, viszonylag kevés itt az ájtatos látogató nem
úgy, mint a világ többi buddhista kegyhelyén. A helybéliek mind muszlimok, itt
nincsenek buddhista szerzetesek, nincs áldozati gyűjtés, nem helyeznek virágot
a kövekre, nincs vallásos ének, kántálás, illatszerszag, gongkongatás. Az ember
hajlamos arra gondolni, hogy Borobudur semmihez sem hasonlítható, már semmihez
nem köthető, túl van a megvilágosodáson, nem evilági emlékmű.
Borobodur az elveszett templom I. - videó
Borobudurt Kr. u. 800 körül a Shailendra-dinasztia építtette. A templomegyüttes
több mint 75 évig épült. Kétszáz évvel később a templomrendszert elhagyták, a
dzsungel martaléka lett. A napóleoni háborúk idején Jávát angol gyarmatosítók
hódították meg, egy katonatiszt találta meg Borobudurt. Az elburjánzott
növényzetet és a fákat lefejtették a kövekről, majd 1907-ben hozzákezdtek a
helyreállításához. További restaurálására 1970 és 1980 között került sor az
UNESCO támogatásával.
(forrás: noiportal.hu)
