2013. december 2., hétfő

Pillanat




Semmi sem hiányzik; minden az, aminek lennie kell. Mindenki már eleve tökéletes. A tökéletességet nem kell elérni; már itt van. Abban a pillanatban, hogy elfogadod magadat, feltárulkozik.




Ha nem fogadod el magadat, folyton árnyékokat kergetsz, délibábokat, távoli délibábot hajszolsz, amely csak akkor látszik gyönyörűnek, ha nagyon távol vagy tőle. Minél közelebb érsz, annál inkább azt látod, hogy semmi más, csak homok, délibáb volt. Akkor újabb délibábot teremtesz. És így vesztegetik el az emberek az egész életüket.

Egyszerűen fogadd el magadat olyannak, amilyen vagy. Semmit nem kell szégyellned, semmit nem kell elítélned. Nincs mód az ítélkezésre, nincs mód az összehasonlításra, mert minden ember egyedi. Sosem volt olyan ember, mint te vagy, és soha nem is lesz újra, tehát egyedül vagy; az összehasonlítás lehetetlen. És a létezés azt akarja, hogy ilyen légy, ezért teremtett ilyennek. Ne harcolj a létezés ellen, és ne próbáld fejleszteni magadat; azzal csak felfordulást csinálsz, így csinálnak az emberek egy nagy felfordulást az életükből.

Tehát ez az üzenetem számodra: Fogadd el magadat. Kemény lesz, nagyon kemény, mert az idealista elme mindig résen van, és azt mondja: “Mit csinálsz? Nem ez az, amit tenned kell! Nagyszerűvé kell válnod, buddhává vagy Krisztussá kell lenned – mit csinálsz? Ez nem úgy néz ki, mint egy buddha, úgy viselkedsz, mint egy bolond. Megőrültél?”

Fogadd el magadat. A buddhaság az elfogadásban rejlik.

(Osho)


video