2016. január 10., vasárnap

Koko, a beszélő gorilla üzenete az emberiségnek



Koko egy 44 éves nőstény síkvidéki gorilla, aki azzal vált világszinten ismertté, hogy tökéletesen tud kommunikálni az amerikai jelnyelv segítségével




Koko az elmúlt évtizedekben az emberi jelnyelv elsajátításában magasabb szintre ért el, mint bármely állat. A gorilla jelenleg mintegy 1000 fogalom jelét képes használni, és megközelítőleg 2000 angol szót ért meg – olvasható a Kokóról gondoskodó Gorilla Alapítvány honlapján. 




Emberi látogatóival általában ő maga kezdeményezi a beszélgetést, amelyekben leggyakrabban 3-6 szóból álló állító mondatokat fogalmaz meg.




A közelmúltban megtartott párizsi klímacsúcs előtt, a biológiai sokszínűség fennmaradásáért küzdő Noé nevű környezetvédő szervezet kérésére kifejtette, hogy mit gondol a Föld pusztításáról és egy rövid üzenetben cselekvésre szólította fel az embereket. Az üzenetben Koko elmondja, hogy szereti az embereket és a Földet, de az emberek buták és sír miattunk. Sietni kell, hogy a Földet meggyógyítsuk, segítsünk rajta és megvédjük. A természet figyel minket – tette hozzá az emberiségnek szóló üzenetében Koko.




Koko 1971-ben született a San Franciscó-i állatkertben és már egészen fiatal korában elkezdett vele foglalkozni Dr. Francine Patterson pszichológusnő, akinek segítségével az évek során elsajátította jelbeszédet. Emellett megtanult fúvós hangszereken játszani, festeni és orrot fújni. Lazításképpen pedig szívesen néz filmeket. Koko előtt a gorillák intelligenciájáról igen kevés ismeretünk volt. Szellemi, fizikai és nyelvi fejlődésük megfigyelése felbecsülhetetlen információkkal segítette az emberszabásúakkal kapcsolatos kutatásokat.




Egészen elképesztő, ahogy a gorilla képes kifejezni magát. Amikor fogával volt gondja még azt is el tudta mondani, hogy egy 10-es skálán mennyire értékeli a fájdalmat. Fogproblémái miatt meg is kellett műteni. Amikor az operáció után magához tért az altatásból jelezte a barátjának, Dr. Francine Petterson-nak, hogy orvosokkal szeretne találkozni, és mikor mindannyian körülvették, köszönetet mondott nekik. 




Dr. Patterson még azt is lejegyezte, hogy Koko olyan szavakat is ki tudott fejezni a maga módján, melyeket meg sem tanítottak neki. Például a ’gyűrű’ szót nem ismerte, ezért úgy próbálta elmondani, hogy helyette két szót jelzett, az ’ujj’-at és az ’ékszer’-t.




Egy nap maga jelezte, hogy nagyon szeretne egy cicát, de először csak egy kitömött plüssállatot kapott. Koko nem is leplezte csalódottságát, és folyamatosan a szomorúságnak megfelelő jelet mutatta. 




Később aztán választhatott magának egy élő macskát, akit All Ball-nak nevezett el arra utalva, hogy a cica egy szőrös golyóhoz hasonlított számára. Úgy gondozta, akár egy bébi gorillát, és nagyon szerette. Kettejük kapcsolatáról Dr. Patterson könyvet is írt 1987-ben, Koko kiscicája címmel. 




Sajnos, a macskát később elütötte egy autó. Koko ekkor olyan szavakkal jelezte a bánatát, mint “szomorú”, “rossz”, és “sírás”. A Kokóval folyó kutatások támogatására a Gorilla Foundation számos módon igyekszik nyilvánosságot szerezni az emberszabású különleges képességeinek, ezért többek közt CD-t jelentettek Fine Animal Gorilla címmel, Koko dalszövegeivel. Az alapítvány honlapján pedig megjelentették a gorilla által készített festményeket.
(forrás: erdekesvilag.hu)