Koko egy
44 éves nőstény síkvidéki gorilla,
aki azzal vált világszinten ismertté, hogy tökéletesen tud kommunikálni
az amerikai jelnyelv
segítségével.
Koko az elmúlt évtizedekben az emberi jelnyelv
elsajátításában magasabb szintre ért el, mint bármely állat. A gorilla jelenleg
mintegy 1000 fogalom jelét képes használni, és megközelítőleg 2000 angol szót
ért meg – olvasható a Kokóról gondoskodó Gorilla Alapítvány honlapján.
Emberi
látogatóival általában ő maga kezdeményezi a beszélgetést, amelyekben
leggyakrabban 3-6 szóból álló állító mondatokat fogalmaz meg.
A közelmúltban megtartott párizsi
klímacsúcs előtt, a biológiai sokszínűség fennmaradásáért küzdő Noé nevű
környezetvédő szervezet kérésére kifejtette, hogy mit gondol a Föld pusztításáról
és egy rövid üzenetben cselekvésre szólította fel az embereket. Az üzenetben
Koko elmondja, hogy szereti az embereket és a Földet, de az emberek
buták és sír miattunk. Sietni kell, hogy a Földet meggyógyítsuk, segítsünk
rajta és megvédjük. A természet
figyel minket – tette hozzá az emberiségnek szóló üzenetében Koko.
Koko 1971-ben született a San
Franciscó-i állatkertben és már egészen fiatal korában elkezdett vele
foglalkozni Dr. Francine Patterson pszichológusnő, akinek segítségével az évek
során elsajátította jelbeszédet. Emellett megtanult fúvós hangszereken játszani,
festeni és orrot fújni. Lazításképpen pedig szívesen néz filmeket. Koko előtt a
gorillák
intelligenciájáról igen kevés ismeretünk volt. Szellemi, fizikai és nyelvi
fejlődésük megfigyelése felbecsülhetetlen információkkal segítette az
emberszabásúakkal kapcsolatos kutatásokat.
Egészen elképesztő, ahogy a gorilla
képes kifejezni magát. Amikor fogával volt gondja még azt is el tudta mondani,
hogy egy 10-es skálán mennyire értékeli a fájdalmat. Fogproblémái miatt meg is
kellett műteni. Amikor az operáció után magához tért az altatásból jelezte a
barátjának, Dr. Francine Petterson-nak, hogy orvosokkal szeretne találkozni, és
mikor mindannyian körülvették, köszönetet mondott nekik.
Dr. Patterson még azt
is lejegyezte, hogy Koko olyan szavakat is ki tudott fejezni a maga módján,
melyeket meg sem tanítottak neki. Például a ’gyűrű’ szót nem ismerte, ezért úgy
próbálta elmondani, hogy helyette két szót jelzett, az ’ujj’-at és az
’ékszer’-t.
Egy nap maga jelezte, hogy nagyon
szeretne egy cicát, de először csak egy kitömött plüssállatot kapott. Koko nem
is leplezte csalódottságát, és folyamatosan a szomorúságnak megfelelő jelet
mutatta.
Később aztán választhatott magának egy élő macskát, akit All Ball-nak
nevezett el arra utalva, hogy a cica
egy szőrös golyóhoz hasonlított számára. Úgy gondozta, akár egy bébi gorillát,
és nagyon szerette. Kettejük kapcsolatáról Dr. Patterson könyvet is írt
1987-ben, Koko kiscicája címmel.
Sajnos, a macskát később elütötte egy autó.
Koko ekkor olyan szavakkal jelezte a bánatát, mint “szomorú”, “rossz”, és
“sírás”. A Kokóval folyó kutatások támogatására a Gorilla Foundation számos
módon igyekszik nyilvánosságot szerezni az emberszabású különleges
képességeinek, ezért többek közt CD-t jelentettek Fine Animal Gorilla címmel,
Koko dalszövegeivel. Az alapítvány honlapján pedig megjelentették a gorilla
által készített festményeket.
(forrás: erdekesvilag.hu)
