2016. február 13., szombat

Mi történik az inkarnáció alatt - Egy lélek története....


"Anne és Daniel Meurois-Givaudan igen különleges emberek. Képesek mentálisan elhagyni fizikai testüket, majd szellemi vezetőik segítségével az asztrális világban utazni. Felfedezéseikből, tapasztalataikból könyveket írtak, elsősorban francia nyelven,
(néhányukat több nyelvre is lefordítottak, sajnos magyarra nem) óriási népszerűségre tettek szert) s e különleges és egyedülálló kalandokból következzen egy részlet. (A könyv címe: A születés és újjászületés története 9 lépésben) 




Kilenc lépés: A születés és újjászületés története.

Min megy keresztül egy lélek a fogamzás, terhesség, és a születés alatt!

Az írók, (Anne és Daniel) (a későbbieknek, mint írókra fogok hivatkozni) az egyik asztrális utazásuk során találkoznak egy lélekkel, aki épp a megtestesülés folyamatában van.

Rebekának nevezi magát, s fiatal nőként jelenik meg, illetve úgy néz ki, mint legutóbbi életében. Mikor azt mondták neki, hogy meg kell születnie ismét a földön, erős vonzódást érzett, ugyanakkor félelmet is a születéstől. Az írók többször is találkoznak Rebekával az asztrális világban, egy szobának tűnő térben, amely Rebeka érzéseitől, tudatától függően folyton változik. Valamiféle lélek-buborék ez a két világ között.

Október

Rebeka megmutatja ahol édesanyja él. Valahol Amerikában (West-coast) egy nő terhes lett. Elmagyarázza, hogy amikor egy lélek inkarnálódik, a két világ között teremt magának egy „lelki buborékot”, amolyan saját kis világot, mely védelemként szolgál a születésre való nagy felkészülésben. Mindenki létrehozza magának ezt a köztes világban, Rebekáé egy ház, mely az ő érzelmei állapotától függően változik.

A lelket, miután egy ideig az asztrális világban él, elkezdik vonzani a földi világban olyan emberek, akiket előző életéből ismert. Neki is volt egy határozatlan, de erős érzése, ami egyre közelebb húzta a fizikai síkhoz. Egy nap, amikor asztrális barátaival egy fényalagúton mentek át, látta, hogy egy fiatal pár szeretkezik a földön. Tudta, hogy ők lesznek a szülei, már ismerte őket korábbi életéből. Úgy tűnik a szülők tudattalanul, lelki szinten már három hónappal a fogantatás előtt eldöntik a gyemekvállalást.

Fogantatás után Rebeka több alkalommal meglátogatta a szülőket, de egyszer sem tudott sokáig maradni, valamilyen erő mindig visszahúzta. Pedig léleknek hozzá kell szoknia a növekvő magzathoz. Megfigyelte azokat az energiákat, melyek segítik a magzat növekedését. Mikor először megdobbant a szíve, a21. napon nagyon készült, hogy beköltözik az új anyuka pocijába, de megint csak rövid ideig tudott maradni, mert az anyuka testében tapasztalt zajok,nagyon nyomasztóak voltak, mégis érezte, hogy igen erős kötelék van közöttük.

November

Ez az első alkalom, Rebeka és az anyukája találkoznak az asztrális síkon. Míg az anyuka alszik, asztrálteste Rebekához kapcsolódik. Egy szavak nélküli beszélgetés zajlik, az anyuka nincs tudatában a történteknek, de a szeret cseréje megtörtént, ami nagyon szívmelengető érzés mindkettőjüknek. Rebeka ettől kezdve már tudja a szülők erősségeit, gyengeségeit s hogy hogyan fog hozzájuk alkalmazkodni. Ezzel egyidőben megjelennek Rebeka szellemi vezetői és elmondják neki, hogy túl gyorsan akar kapcsolatot teremteni a fizikai világgal, nem hagy időt az új élethez szükséges aklimatizálódásra, felgyorsítja a magzati energiákat is, ez feszültségeket okoz és koraszülést eredményezhet.

Amikor a szülők egy gyorsétterembe vacsoráznak, Rebekát nagyon megviselik a nyomasztó hangok, a durva zene, az ételek fullasztó energiája, úgy érzi nem bír maradni, s szomorúan visszavonul az asztrális síkra, a még birtokában lévő lelki buborékba.

December

Mikor szülei alszanak, (a tudatuk az asztrális szinten álmodik) Rebeka közli velük, milyen nevet szeretne magának. A szülők nyitottságától függ, hogy amikor döntenek a nevet illetően, képesek e ráérezni a baba által választott névre. Rebekában egyre inkább tudatosulnak saját lelki hiányosságai is, és őszintén szeretne dolgozni ezeken új életében.

Az szellemi vezetői ezzel kapcsolatban azt mondták, igyekezzen fenntartanitudatosságát amíg csak lehet, ha valóban emlékezni akar a élettervére az új életében. Rebeka próbál tudatosan kapcsolatba lépni anyukájával, s bár ez sikerült, de az anyuka nem értette meg, folyton elhessegette a gondolatait, ám valamit azért megérzett ebből.

Január

Rebeka anyukája leesett a lépcsőn, azonnal kórházba ment, és bár szerencsére nem történt komolyabb baj, Rebekát mégis erős sokként érte.Kiesett a fizikai testéből, (magzat) ahol már egyre több időt sikerült eltöltenie. Ahogy múltak a hetek a magzat fejlődik, és tömörebbé válik, Rebeka tudata a zaklatottság felé tendálódik, de ahogy elveszíti saját egyéniségét, az új szülőktől érkező energiákban feloldódik, és elkezd figyelni anyukájára, mint „mamára”, s egyre szorosabb kapcsolat alakul ki közöttük. Átérzi édesanyja érzéseit, szeretetteljes aggódását, ezért sok szeretetet ad neki, hogy megnyugtassa.

Február

Rebeka, és az írók, most egy asztrális előadóteremben vannak, ahol egy fejlettebb testvér az újjászületés titkairól tart előadást. A hallgatóság között minden lélek jelen van, aki úgy döntöttek, hogy újra testet öltenek. Hangsúlyozták, hogy milyen fontos a fizikai síkon végzett munka. Egyre több lélek akar visszajönni a Földre, azért, hogy dolgozzon magán és hogy meggyógyítsa a Földet az összes rossztól, amik a múltban történtek.

Rebeka mesélte az íróknak, hogy mikor megérkezett a túlvilágra az ezt megelőző életből, semmilyen fogalma nem volt az inkarnációról. Ő egy egyszerű falusi lány volt, de az asztrális világban találkozott egy másik lélekkel, akitől folyamatosan tanulhatott, ám nem mindenki ilyen szerencsés. Akik abban hittek, hogy az élet véget ér a test halálával, haláluk után egy alvó állapotba kerülnek át az asztrális síkra, s a fejlettebb lelkek viszik be az új magzatba. Sok ember él ebben a hitben, sokan alszanak.

Március

Amikor az írók újra találkoznak Rebekával, épp az anyja méhében van, szeret ebben az állapotban lenni, és erős kötelék alakult ki a magzattal is. Az új teste antennaként szolgál a fizikai világban, így gyakran bepillantást nyerhet különböző élethelyzetekbe. Azzal, hogy Rebeka megszokta a testi hangokat, felfedezte a különböző érzékszervek és energiák színes világát. Ő is, mint minden inkarnálódó lélek megtapasztalta a csontvázak kialakulását, ami olyan, mintha egész lénye megkövesedne, mintha a lelkét börtönbe zárnák. Ezért is próbál a magzatban sokat mozogni, hogy érezze a végtagjait és hogy azok mennyire rugalmasak. De a magzat mozgása tiltakozás is bizonyos helyzetek ellen, amivel nem ért egyet.

Mivel a magzat nem tud beszélni, a rugdalózás is kommunikáció egy formája. A lélek a magzatban teljes mértékben tudatában van mind önmagával, mind a környezetéve, s mikor például a szülők idegesek, vagy félnek, még ha csak egy szorongató filmet néznek is, káros hatással van a születendő lélekre.

Rebekának az abortusz jut eszébe, és elmondja, hogy az abortuszok estében nem az erkölcsi ok a fő probléma, hanem az élet tiszteletének hiánya. A lélek a magzathoz kapcsolódik 3 héttel a fogamzás után, s bár nincs teljes tudatába a kapcsolatnak, de integrálódik az aurába, s minél tovább fejlődik az embrió, annál tudatosabb a kapcsolat, s annál inkább nagyobb fájdalom éri, úgy fizikailag és pszichésen is az inkarnálódó lelket, ha távozni kényszerítik.

Április

Az írók előtt most az örökifjú Rebeka, egy hat éves kislányként jelent meg. Büszkén újságolja, hogy anyukája végül azt a nevet adta neki, amit ő minden éjjel álmában elsuttogott neki, és tudatta vele azt is, hogy nem akar vízben születni. Bár a vízben születés szimpatikus néhány léleknek, de ő úgy érzi a vízben szülés lassúbb, késlelteti a születés végső stádiumát, és ő gyorsan szeretne megszületni. Ez fontos a további tudatos testépítési folyamatokban. Rebeka anyukája minderre csak, mint furcsa álom emlékszik.

Május

Rebeka most már az álomnál egy sokkal jobb kommunikációs eszközt használ, az intuíciót! Elmagyarázza, hogy az embereknek nem szabadna néma és tudattalan lényekként tekinteni az inkarnálódó lelkekre. Ő valójában egy egyenrangú visszatérő felnőtt lélek. A felnőtteknek nem kellene buta gőgicséléssel úgy kezelniük a babákat, mint fejletlen, tudattalan lényeket. A babáknak nemcsak szeretetre és anyatejre van szükségük, hanem ugyanolyan tiszteletre is, ami egy felnőtt embernek kijár.

Továbbá a felnőttek szinte megfojtják a gyermekek szellemi kiáradását azzal, hogy nem tartják tiszteletben az egyéniségüket, folyton irányítani akarják őket, nem pedig vezetni. Általában saját képükre akarják formálni őket, és tulajdonukként tekintenek rájuk. Ez nagy károkat okoz a gyermek energia testében.

Június

Már nagyon közel vagyunk a születéshez! Most teljesen más, mint 20 nappal ezelőtt. Rebeka azt mondja, egy teljesen új vibrációt érez, egy nagy csillag fénye hívja, melynek zenéjét a hatalmas fénylények a lelkébe vésnek.

Elmagyarázza még, hogy - egy terhes nőt gyakran túlzottan foglalkoztatja a babavárás/kihordás fájdalma, - pedig ez a fájdalom tulajdonképpen kikristályosít/megédesít a babavárás ideje alatt. Mégis sok fájdalom szükségtelen lenne, ha az anyuka nem a társadalmi hozzáállását követné, hanem felvenné a kapcsolatot a benne élő babával.

Ahogy közeledik a születés, Rebeka is szorong, kétségei vannak, hisz lemond arról, ami-aki ő volt, és új ember lesz egy új névvel!

Azt mondja, hogy mindig két spirituális lény irányít minden egyes születést.

Az egyik rendelkezik Nap erejével, a másik a Hold erejével, ők azok, akik az újszülött tudatosságát hozzáerősítik/hozzácsatolják a fizikai testhez.

Rebeka az Ezüst Fonál Bölcs lényeinek hívja őket!

...És Ő megszületik…!"

(forrás: vilagok.hu)

video