Kyle Gray: Angyalaid most is veled vannak

Kyle Gray a Sunday Times bestsellerlistás Angyalaid most is veled vannak című könyv szerzője, és nemzetközi spirituális tanító. Kyle kilenc könyv nemzetközi bestsellerszerzője.

Kyle spirituális utazása korán – mindössze négyévesen – kezdődött, amikor nagymamája lelke megjelent neki azon az éjszakán, amikor elhunyt. Ez a mély találkozás életre szóló törekvést indított el benne a láthatatlan világ megértésére. Tizenéves korában látott először egy angyalt, ami arra késztette, hogy a spiritualitás, és a meditáció különböző formáit tanulmányozza.

Kyle Gray angyalszakértő, médium

Az elmúlt 23 évben Kyle mély kapcsolatot ápolt a közönséggel szerte a világon. Földhözragadt, megközelíthető stílusa még a legmisztikusabb spirituális tanításokat is elérhetővé és valóságossá teszi. Szerepelt országos televízióban, rovatokat írt jelentős újságoknak és magazinoknak az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, és több mint egymillió könyvet adott el világszerte.

Fiatalos energiája ellenére Kyle hosszú múltra visszatekintő karrierje és közönsége töretlen bizalma sokat elárul. Nemcsak arról ismert, amit tanít, hanem arról is, ahogyan azt megéli.

Az angyalok látnak és szeretnek téged, és készen állnak arra, hogy támogassanak, 

ha te erre kéred őket.  

Angyalaid most is veled vannak című könyvében Kyle Gray szeretetteljes útmutatásával megbizonyosodhatsz arról, hogy az angyalok melletted állnak, most és mindörökké. Nem kell hívőnek lenned ahhoz, hogy érezd a jelenlétüket, meghívd őket az életedbe, és útmutatást kérj tőlük. 

 "Az angyalok megtapasztalása valójában az isteni szeretethez való kapcsolódás. Ez a szeretet érzése, a fény kifejeződése, és az érzés, hogy védelem alatt állunk. Az az érzés, hogy olyan erők vesznek körül, amelyek a legjobbat akarják számunkra. A béke érzése. Nincs kétségem afelől, hogy te is érzékelheted az angyalokat, és az imáid meghallgatásra találnak." 

- Kyle Gray -

Részlet a könyvből:

Miután elváltak a szüleim, és anyám éjjel-nappal dolgozni kezdett, iskola után többnyire az utcán töltöttem a délutánt, és a szomszéd gyerekekkel játszottam. Anyám sokszor betett egy leveskonzervet egy nejlonszatyorba, és átküldött Margarethez ebédelni. Hétvégenként meglátogattam apámat, aki többekkel osztozott egy lakáson. Én ezt nagyon menőnek találtam. Emlékszem, minden szobának külön zárja volt. 

Egyszer, tízéves koromban az utcánkban lakó egyik hölgy, Susan szellemidézést akart tartani. Hat emberre volt szüksége, aki hajlandó húsz fontot fizetni egy jóslásért, hogy el tudjon hívni egy Gladys nevű híres médiumot. Anyám azt mondta, ő is szívesen beszállna, de aznap elég későig vendége lesz a fodrászatban. Ennek ellenére megkapta az utolsó helyet. 

Amikor Gladys megérkezett, azonnal kijelentette, hogy hiányzik valaki, akivel neki beszélnie kell. Susan azt válaszolta, hogy igen, még várnak valakit. Gladys erre azt mondta, hogy tudja, és ne mondják meg neki a nő nevét, mert pontosan tudja, ki az, és egyszerűen képtelen megszabadulni a szellemektől, akik ezt a nőt keresik, ezért először vele kell beszélnie. 

 Susannek nem volt más választása, mint felhívni anyámat, aki épp dauert készített egy vendégének, és persze nem hagyhatta ott az illetőt a művelet közepén. Végül azonban mégis megoldotta valahogy, és futva érkezett Susan házához. 

– Maga Diane? – kérdezte Gladys köszönés helyett. 

Anyám bólintott. Amikor sikerült levegőhöz jutnia, közölte Gladysszel, hogy ő nem igazán hisz ebben az egészben. 

– Akkor miért van itt? – kérdezte Gladys. 

Anyám, aki egyáltalán nem zavartatta magát Gladys viselkedésétől, vállat vont. 

– Kíváncsiságból – felelte. 

– Aki kíváncsi, hamar megöregszik – vágott vissza Gladys. 

– Na, akkor siessen, és üljön le, mert az anyja beszélni akar magával! 

Anyám döbbenten lehuppant. 

– Van egy férfi is, aki beszélni akar magával – mondta Gladys. 

– A neve Hughey. 

Anyám felkapta a fejét. – Ismertem egy Hughey nevű embert. 

– Koszorúslányruhában látom magát, és Hughey is ott van. 

– Én voltam a lányának a koszorúslánya – közölte anyám. 

– Azért van itt, hogy köszönetet mondjon. 

Talán segített megmenteni Hughey életét valamikor? – kérdezte Gladys. 

Visszaemlékezés: egy péntek este anyám hazafelé tartott, amikor meglátta a közvetlen szomszédjukat, Hugh Woodsot, becenevén Hughey-t, az út szélén fekve. Egy másik járókelő segítségével anyámnak sikerült újjáéleszteni a férfit, akinek szívrohama volt. 

Mielőtt anyám felfoghatta volna, hogy mi történik, Gladys folytatta: 

– Diane, Diane, Diane – mondta pontosan olyan hangon és hanglejtéssel, mint a nagymamám élete utolsó napjaiban. 

– Ki az az Agnes? 

– Az édesanyám – felelte anyám elcsukló hangon.

– Látja magát, ahogy a tükör előtt áll fekete miniszoknyában. 

Anyám nem sokkal korábban vált el, és nagyon sokat fogyott. Karcsúbb volt, mint tizenéves kora óta bármikor, és nemrég vett egy fekete miniszoknyát egy barátnőivel töltött estéhez. 

– Az anyja a kék szemű fiúval akar beszélni. 

Nana gyakran hívott így. 

Gladys egyenesen anyám szemébe nézett. 

– A fiú látta az anyját, miután meghalt. Ő is ugyanazt a munkát fogja végezni, mint én. Mire tizenhét éves lesz, a neve benne lesz az újságokban. Országszerte ismerni fogják. Beutazza majd az egész világot, és maga soha nem fogja megkérdőjelezni, hogy a fia mit képes látni és hallani, mert az messze túlmutat majd azon, amit maga valaha is el tud képzelni. 

Durva, igaz? 

Mielőtt rátérnék ennek a próféciának a megvitatására, szeretnék erről beszélni: 

Gladys megerősítette azt, hogy láttam a nagymamámat a halála éjszakáján. Szóval nem őrültem meg, nem hallucináltam, és nem álmodtam. Bizonyos értelemben Gladys ugyanazt a szerepet játszotta itt, mint amikor én találkoztam a kislánnyal, akit nyolc angyal kísért. Fiatal fiúként ekkor találkoztam először a halál utáni élettel – amit számos további eset követett. 

És akkor még ott volt Gladys üzenetének harmadik része… 

Valami nagy dolog fog történni velem. 

 Évekkel később, miután elkezdtem kártyát olvasni, és voltak kisebb sikereim, interjút készített velem a Daily Mail, majd ezt követően anyámmal elutaztunk a Földközi-tengerhez nyaralni. 

Anya pénteken talált egy hajóútra szóló kedvező ajánlatot, és hétfőn már úton is voltunk. Amikor egy hét evés, alvás és Tunézia, Pisa, Nizza meg Menorca kikötőinek felfedezését követően visszaérkeztünk az Egyesült Királyságba, a nevem ott szerepelt az újságban: 

„Látom az angyalokat: 

A Daily Mail felkereste az Egyesült Királyság 

legfiatalabb médiumát” 

Pontosan úgy történt, ahogy Gladys évekkel korábban megjósolta. Kétségtelenül médium lettem, és tizenhét éves koromra ismertté váltam, de a „médium” és a „látnok” megnevezések helyett jobb szeretem a „hírnök” szót. 

Én hírnöknek tartom magam. Úgy tűnik, mindig is ez volt a szerepem az életben. Már az első rólam szóló iskolai jelentésben is az állt, hogy nagyon szívesen részt veszek az iskolai beszélgetésekben. Manapság a barátaim társaságában és különböző közösségekben is én vagyok a szervező, én szedem össze az embereket, én vezetek. Én vagyok az összejövetelek kezdeményezője és a beszélgetések elindítója. Ha könyvturné van, azonnal csoportos beszélgetést szervezek. Mindenkivel megbeszélem, hogy találkozzunk a társalgóban egy kávéra, vagy első este a bárban egy üdvözlő italra. Ha reggel sétálni indulok egy barátommal, körüzenetet küldök a többieknek: „Nem akar valaki csatlakozni?” Néha az adott barátom megjegyzi, hogy „jobb lett volna, ha csak ketten lennénk”, de én azt szeretem, ha minél többen vagyunk! A szomszédaim számára is létrehoztam egy csoportot. 

Úgy gondolom, az emberek összekapcsolása az, amire hivatott vagyok. Az a hivatásom, hogy kommunikáljak az angyalokkal, és kártyát olvassak, ugyanakkor az is, hogy kapcsolatot létesítsek az emberek között. Nagyon nem szeretem, amikor valaki kimarad valamiből. Pontosan tudom, milyen érzés. Szeretném, ha az emberek tudnák, hogy mindig van társaságuk. Ez az én tevékenységem központi üzenete. 

Egyszer találkoztam egy Tina nevű nővel, akinek korábban hihetetlen angyali találkozásban volt része. Az életünk tíz évvel ezelőtt keresztezte egymást, amikor felhívtak telefonon egy tévétársaságtól, amely Floridában akarta forgatni az angyalokkal való találkozásokról szóló sorozat első részét. Tina angyali találkozása néhány évvel korábban történt. 

Tina és Damian fiatal párként épp az évfordulójukat ünnepelték. Újszülött gyermekükre bébiszitter vigyázott. Mivel jó ideje alig mozdultak ki kettesben, izgatottan várták, hogy elmehessenek az otthonuktól nem messze lévő elegáns étterembe. A remek vacsorát követően éppen hazafelé tartottak, amikor egy férfi, aki az autópálya szemközti sávjában haladt, átszakította a szalagkorlátot, és áthajtott az ő oldalukra. Damian közvetlenül az ütközés előtt félrerántotta a kormányt, így próbálva elkerülni a balesetet, de az érkező autó óránkénti 100 kilométeresnél is nagyobb sebességgel csapódott nekik az utasoldalon, ahol Tina ült. 

Damian ekkor elvesztette az eszméletét, és arra tért magához, hogy az autó lángokban áll. Több autós is megállt mögöttük. Az embereknek sikerült Damiant kirángatni az útra, és eloltani a tüzet a ruháján.

Tinában is ekkor tudatosult, hogy ég az autó, és ő meg fog halni. Utolsónak hitt pillanataiban így imádkozott: 

„Drága Istenem, azt hallottam, hogy a mennyben van egy különleges hely azok számára, akik megbocsátást kérnek. Kérlek, bocsásd meg nekem minden bűnömet!” 

Ebben a pillanatban egy angyalt látott, aki a kezét az ablakra tette. A következő pillanatban az angyal valahogy a karjába vette, és kiemelte az autóból. 

Ugyanakkor a szemlélődők azt látták, hogy egy feketébe öltözött férfi fut be az autópálya mellől a tűzbe, feltépi Tina ajtaját, kihúzza őt az autóból, és a földre fekteti őt, a férje mellé. 

Amikor Tina visszanyerte az eszméletét, azt hallotta, hogy Damian üvölt a fájdalomtól. A férfi harmadfokú égési sérüléseket szenvedett a teste nagy részén. Amikor Tina felpillantott, egy idegen arcot látott. A fekete ruhás férfi volt az, aki két kezébe fogta Tina arcát, és azt mondta: 

– Rendbe fogsz jönni. 

Megérkezett a segítség, és miközben Tinát betették a mentő autóba, hallotta, amint azt kérdezgetik egymástól az emberek körülötte: 

– Te is láttad az angyalt? 

Ekkorra a férfi már eltűnt. 

Damian és Tina azt érezték, hogy kaptak még egy esélyt, amit valamiképp viszonozni akartak, ezért amikor felépültek, elhatározták, hogy örökbe fogadnak egy kislányt. Damian később könyvet írt mindarról, amit átéltek. 

Amikor találkoztunk, nyilvánvaló volt, hogy keresztény hitük miatt nincsenek igazán kibékülve médium mivoltommal és a csatornázással, vagyis az emberek és angyalok közötti kapcsolat létrehozásával. Köszönhetően azonban annak, hogy gyermekkorom része volt a kereszténység, rá tudtam hangolódni a világról alkotott felfogásukra. 

Megkérdeztem Tinát, hogy találkozott-e már valaha angyalokkal, mire azt válaszolta, hogy mindig is látott angyalokat. Egyik alkalommal a templomban, miközben a gyülekezet tagjaival együtt zsoltárokat énekelt, és magában hálát adott Istennek, amiért egy angyal megmentette az életét, angyalok jelentek meg. Aranyszínű fény formájában ereszkedtek le a mennyezetről, és ott szálldostak a gyülekezet tagjai körül. Az egyik egészen közel suhant el Tina mellett. 

– Amikor láttad azokat az angyalokat, megkérdezted tőlük, 

hogy milyen üzenetet hoztak? – kérdeztem.

 Azt válaszolta, hogy nem, mire én persze megtudakoltam, hogy miért nem tette. 

Egyszerű választ adott: 

– Nem tudtam, hogy lehet ilyet tenni. 

Sok más keresztényhez hasonlóan Tina is azt tanulta, hogy nem tanácsos közvetlenül kommunikálni az angyalokkal. Mindig is azt érezte, hogy az angyaloknak üzenete van a családja számára, de nem tudta, hogyan kaphatná meg azokat. 

Elmondtam neki, én mit hiszek: 

– Egész egyszerűen megszólíthattad volna őket. Ott voltak előtted. 

Aznap este, amikor a szállodai szobában az ágyban feküdtem, imádkozás és meditáció közben gondolatban azt mondtam: 

Ha itt van ennek a házaspárnak az angyala, köszönettel venném, ha tudatná velem a nekik szóló üzenetét. 

Erre egy hang tisztán és érthetően azt mondta: 

– Azt akarjuk, hogy Damian tudja: nem az ő hibája volt. 

Másnap, amikor átadtam az üzenetet Damiannek, sírva fakadt. Tina megfogta a kezét, és ő is elsírta magát. 

– Mindig is úgy érezted, hogy a baleset a te hibád volt – magyaráztam 

- de az angyalok azt akarják, hogy tudd: 

Isten megbocsátott neked. 

Már csak neked kell megbocsátanod önmagadnak. 

– Ha nem kaptam volna félre a kormányt, akkor az az autó nem a te oldaladon csapódott volna belénk – mondta Damian a könnyeivel küszködve Tinának. 

Tina erre kijelentette, hogy nem hibáztatja semmiért, és megölelték egymást. 

Megrendítő pillanat volt, de csak nagyon kevesen látták, mivel a sorozatból végül nem lett semmi. Ettől függetlenül megtiszteltetés volt számomra, hogy átvehettem és továbbíthattam ezt az üzenetet a házaspárnak. 

Remélem, most már tudják, hogy közvetlenül is kaphatnak üzenetet az angyaloktól. Sok ember nincs tudatában annak, hogy amikor ilyen találkozásban van részük, aktívan részt vehetnek abban. Ez rád is vonatkozik. Aktív részese lehetsz az angyalokkal való találkozásnak. Tudasd az angyalokkal, miszerint nyitott vagy a részvételre. 

Mondd ezt: 

„Látlak és érezlek téged. Hálás vagyok a jelenlétedért és minden üzenetért, 

amelyet meg akarsz osztani velem.” 

Kyle Gray

Angyal ima Kyle Graytől - videó

Kyle Gray egy hálaimát oszt meg, hogy segítsen 

megerősíteni a kapcsolatodat az angyalaiddal.

forrás:Hay House UK

A belső szabadság felé

Az emberi élet teljessége nem a felhőtlen boldogság pillanatainak számában mérhető, hanem abban a mélységben, amellyel képesek vagyunk átölelni a létezés minden nehézségét és szépségét. Helen Keller gondolata a bátorságról és a türelemről tökéletes hidat képez korábbi felismeréseinkhez: ha az életünk kizárólag örömökből állna, lelkünk legnemesebb izmai elsatnyulnának. A döntéseink pillanatában alakuló sorsunk ugyanis nemcsak a sikeres választásokról szól, hanem arról is, hogyan állunk helyt a viharban, amikor a körülmények próbára teszik a felelősségvállalásunkat.

A bátorság nem a félelem hiánya, hanem a felismerés, hogy van valami, ami sokkal fontosabb a pillanatnyi kényelemnél vagy biztonságnál. Amikor azt mondjuk, hogy felelősségtudat nélkül semmit nem érünk el, valójában arra utalunk, hogy a nehézségek adják meg a választásaink súlyát. Egy olyan világban, ahol minden akadálytalanul és azonnal megadatik, a döntés súlytalanná válik. Az ok és okozat törvénye azonban éppen a kihívásokon keresztül tanít meg minket arra, hogy a sorsunkat mi magunk kovácsoljuk. Ha nem lennének sötét völgyek, nem értenénk a fény értékét, és soha nem kényszerülnénk rá, hogy szembenézzünk önmagunkkal és a múltunkkal.

A türelem pedig az a belső csend, amelyben megérlelődnek a helyes válaszok. Gyakran akarjuk azonnal látni a döntéseink gyümölcsét, de a sors alakulása olykor olyan, mint a föld alá vetett magé: időre, sötétségre és nyomásra van szüksége a csírázáshoz. Sokan azért bukunk el az önismeret útján, mert nincs türelmünk kivárni a belső átalakulás folyamatát. Mutogatunk a külvilágra, hibáztatunk másokat a fájdalmainkért, pedig a fájdalom gyakran csak a lélek jelzése, hogy ideje változtatni, ideje tanulni. A türelem képessé tesz minket arra, hogy ne meneküljünk el a nehéz helyzetek elől, hanem megfigyeljük bennük önmagunkat.

Amikor felnőtt fejjel ráébredünk, hogy a tudás és az elme pallérozása mekkora áldás, valójában azt a bátorságot gyakoroljuk, amiről Helen Keller beszél. A „mit fognak szólni” béklyóitól való megszabadulás az egyik legnagyobb tett, amit önmagunkért megtehetünk. Ehhez azonban kell az a fajta spirituális tartás, amely felismeri: a kihívások nem ellenségeink, hanem tanítómestereink. Az ismeretlenbe való bátor fejest ugrás – legyen szó egy új kurzus elkezdéséről vagy egy fájdalmas családi minta megtöréséről – az a pont, ahol a sorsunk új alakot ölt.

A belső béke nem egy statikus állapot, ahol már nincs több probléma, hanem egy dinamikus egyensúly, ahol minden nehézségben látjuk a fejlődés lehetőségét. Ha elfogadjuk, hogy az élet nemcsak örömökből áll, akkor megszűnik bennünk az ellenállás a nehéz időszakokkal szemben. Megértjük, hogy a sorsunkért vállalt felelősség magában foglalja a türelmet a gyógyuláshoz és a bátorságot a szembenézéshez. Isten és az univerzum törvényei támogatják azt, aki hajlandó a tükörbe nézni, de a munkát nekünk kell elvégeznünk.

Minden egyes nap, minden egyes döntésünkkel azt az embert építjük, akivé válni akarunk. Nem a bizonyítványok és nem a falon lévő papírok határoznak meg minket, hanem az a tartás, amivel a sorsunk viharaiban is megőrizzük emberségünket és segítő szándékunkat. A tudás, amit megszereztem, és amit nap mint nap igyekszem átadni, abból a felismerésből fakad, hogy minden belőlünk ered. Ha merünk álmodni, merünk tanulni és merünk szembenézni a múlttal, akkor a bátorság és a türelem nem csupán szavak lesznek, hanem a mindennapi valóságunk tartóoszlopai.

Tanulni és jobb emberré válni a legszebb feladat, és bár az út olykor meredek és rögös, ne feledjük: éppen ezek a kaptatók teszik lehetővé, hogy felérjünk a csúcsra, ahonnan már tiszta rálátásunk nyílik saját életünk értelmére. Ne féljetek a nehézségektől, mert azok a kovácsműhelyek, ahol a sorsotok legszebb formája készül. Merjetek önmagatok lenni, merjetek fejlődni, és higgyetek abban, hogy minden döntésetek egy-egy lépés a belső szabadság felé.

Kölcsönvett valóság

- Szerző: Shizel Fehérvári Judit Holisztikus Terapeuta-író -

- - - - - - -

A Széllel Szállok - videó

forrás: Azarun

Miért látnak a gyerekek angyalokat? Többet tudnak, mint gondolnád

Egyszerre volt félelmetes és érdekes hallani egy kislány szájából, hogy mennyire jókat beszélget esténként a szobája sarkában álló nénivel, aki mindig kedves és mosolygós vele. Többszöri faggatózás után elmesélte, hogy szerinte a néni egy angyal és azért van ott a szobájában, hogy vigyázzon rá.

Angyali ártatlanság

Az angyalok testesítik meg annak a nagyobb hatalomnak a fényét, energiáját, amit mi felnőtt fejjel már nem láthatunk, illetve talán csak nem vagyunk elég nyitottak rá. Néha érzékelhetünk furcsa dolgokat, láthatunk megmagyarázhatatlan fénycsóvákat, de legtöbbször megmagyarázzuk magunknak azzal, hogy káprázott a szemünk, vagy becsaptak az érzékszerveink.

Vannak, akik nyitottabbak ezzel kapcsolatban és vannak, akik teljesen elzárkóznak a témától, de abban mindenki egyet tud érteni, hogy életünk során néha mindenki tapasztal megmagyarázhatatlan dolgokat. Az angyalokat a mesékben hatalmas szárnyakkal ábrázolják, akik megóvják az embereket minden bajtól és rossztól. Minden vallás másként gondol ezekre a jótevőkre, de alapvetően mindegyik egy felsőbb hatalom részének gondolják.

Azt mondják, amikor megszületünk, még közelebb állunk egy másik világhoz, 

mint a földihez.

Az újszülöttek sokkal többet érzékelnek és, ha már néztél mélyen egy baba szemébe, akkor megtapasztalhattad, hogy olyan, mintha a vesédbe látna, szinte olvas a gondolataidban. Érdekes látni, mikor nem is konkrétan téged néznek, csak elnéznek a fejed felett.

Állítólag látják az aurát is, a több réteget és körvonalat is. Ennek mentén haladva az sem meglepő, ha két-három éves korban még bőven tapasztalnak hasonló furcsaságokat. Ahogy nőnek, úgy veszítik el ezt a fajta nyitottságot, mert túlságosan átformálja őket a társadalmunk és hirtelen elveszíthetik minden kapcsolatukat ezzel a másik világgal.

Engedjük őket látni!

Amikor egy kisgyerek angyalokkal kapcsolatos élményekről számol be, általában vagy fenntartásokkal kezelik, vagy elkezdik őket faggatni, gyermeki kíváncsisággal kérdezősködnek. Mivel mi már nagyon eltávolodtunk ettől a világtól, számunkra elképzelhetetlen, hogy a valóságnál többet lássunk, számukra viszont teljesen természetes dolog.

Tudatuk és szívük sokkal nyitottabb, így még sokkal könnyebben teremtenek kapcsolatot az angyalokkal.

A sok képzeletbeli barátra is érdemes odafigyelnünk, mert könnyen lehet, hogy nem csak képzeletük szüleménye. Legjobb, ha hagyjuk őket beszélni a dologról, persze csak akkor, ha akarnak. Ne erőltessük, de néha jó, ha belehallgatunk egy-egy ilyen beszélgetésbe. Mivel a gyerekek fantáziavilága meglehetősen színes, nyilván vannak kitalált figurák, akik valóban csak a képzelet szüleményei. Ám az már sokatmondó lehet egy szülő számára is, mikor a játékosnál egy fokkal komolyabb hangvételű a kommunikáció, illetve a gyermek tekintete is megakadt egy ponton.

Semmiképp sem érdemes tőlük elvenni ezt a lehetőséget, engedjük, hogy kibontakozzon a beszélgetés. Maximum abban az esetben szükséges közbeavatkozni, ha félelmet érzünk rajtuk, bár ez ritkán szokott előfordulni. Bennük a félelem is egész másképp realizálódik még. Kevésbé tartanak attól a világtól, ami a legtöbb felnőtt számára láthatatlan, sokkal inkább a fizikai síkon feltörő veszélyforrások keltenek bennük félelmet. Ez magyarázható azzal, hogy ők ezt a világot sokkal kevésbé ismerik.

Mi, felnőttek pedig az általuk még érzékelt világ felé táplálhatunk némi félelmet, hiszen már egész korán elszakítottak minket attól az ismeretlentől. Spirituális tanítók szerint bárki, még a felnőttek is képesek lennének arra, hogy érzékeljék a többi dimenziót, aminek mi magunk állunk az útjába. Egy kisgyerek által, idővel mi is jobban érzékelhetünk bizonyos dolgokat, ha elég nyitottak vagyunk rá.

- Forrás: Szendrey Adrienn bien.hu -

- - - - - - 

Óvó néni, ki az a fehér ruhás alak melletted, aki mindenhová követ? 

– Senki nincs itt, kisfiam. 

– Pedig én látom! 

Ez a beszélgetés zajlott le egy óvónő és a középsős ovis kisfiú között – nem csoda, hogy sokan úgy vélik, a kisgyerekek még látják az angyalokat.

Teljesen eltérő véleményeket ismerünk arról, hány éves korig képesek a gyerekek szellemlényeket látni: van, aki szerint hároméves korukig, mások az iskoláskort jelölik meg. Abban sincs egyetértés, hogy ezek a gyerekek pontosan miket látnak: szellemeket, földönkívülieket, őrangyalokat, rezgéseket, aurákat? Kinek-kinek a hite szerint. Amit biztosan tudunk, az az, hogy tényleg vannak gyerekek, akik előbb mondják meg az anyukának, hogy gyereket vár, mielőtt a teszt igazolná, fehér ruhás angyalokat rajzolnak az emberek köré, beszélgetnek halott szeretteikkel, katasztrófákat jeleznek előre, és színekben is képesek látni minket.

- forrás:ridikul.hu -

- - - - - -

7 jele annak, hogy egy angyal beavatkozik az életedbe – videó

Ezeket a jeleket ne hagyd figyelmen kívül

forrás:Healing Music

Kanadai asztrofizikus 5 bizonyítéka a természetfelettire - Az ateizmus tudományosan is cáfolható

Az egyik legizgalmasabb kérdés, vajon akad-e bármilyen bizonyíték arra, 

hogy tényleg van élet a halál után? 

Dr. Hugh Ross, kanadai asztrofizikus és keresztény író öt kulcsfontosságú tényezőt említ, amelyek szerinte a túlvilágot, mint létező valóságot támasztják alá.

Bár végleges bizonyíték továbbra sem áll rendelkezésre, Dr. Ross öt bizonyítéka – amelyekről a brit Mirrornak számolt be – arra mindenképpen utalhat, hogy a tudomány nem képes teljeskörűen leírni a valóságot, amelyben élünk.

1. Az Univerzum határai

Dr. Ross úgy véli, hogy a tér és az idő általunk ismert dimenzióin túl létezik egy „okozati ágens” – egy tudatos erő, amelyet Teremtőként azonosít, és amely felelős a világegyetem létezéséért.

Bár az univerzum teljes kiterjedése továbbra is ismeretlen, az biztos, hogy az emberiség ennek csupán egy részét képes megfigyelni: a „megfigyelhető univerzumot”, amely körülbelül 93 milliárd fényév átmérőjű, és folyamatosan tágul. Dr. Ross szerint a tény, hogy a megfigyelésünknek határa van, azt jelenti, hogy létezhet valami ezen túl is, egy spirituális dimenzió jelenlétére is utalhat.

2. A bibliai próféciák pontossága

Dr. Ross másik érve a túlvilág létezésére a Biblia, mint forrás megbízhatósága – mind a történelmi események leírásában, mind pedig a tudományos elvek előrevetítésében. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Ószövetség próféciái, különösen a Dániel könyvében található előrejelzések pontosan leírták olyan nagy birodalmak felemelkedését és bukását, mint Babilon és Perzsia.

Emellett a tudós úgy véli, hogy a Biblia egyes kozmológiai leírásai összhangban állnak a modern tudomány felfedezéseivel, például az ősrobbanás elméletével. A Szentírás szerint a világegyetemnek volt egy kezdeti pontja, és folyamatosan tágul – hasonlóan a tudomány mai álláspontjához. Ézsaiás 42:5 így fogalmaz: „Ezt mondja az Úr: Ő, aki megteremtette az egeket és kiterjesztette azokat.” Dr. Ross szerint az ilyen kijelentések arra utalnak, hogy a Biblia szerzői olyan tudás birtokában voltak, amely meghaladta az adott kor emberi ismereteit, ami egy magasabb rendű intelligencia hatását feltételezi.

3. Az UFO-jelenségek

Egy másik érdekes bizonyíték az azonosítatlan repülő tárgyak (UFO-k) és az „azonosítatlan anomáliás jelenségek” (UAP) észlelése lehet.

Bizonyos esetekben ezek az észlelések mérhető fizikai hatásokat is okoztak, ugyanakkor úgy tűnik, hogy maguk a megfigyelt objektumok ellentmondanak a fizika ismert törvényeinek. Dr. Ross szerint ezek a jelenségek arra utalhatnak, hogy léteznek más dimenziók is, amelyek túlmutatnak a mi fizikai valóságunkon.

4. Halálközeli élmények

A negyedik bizonyítékot a halálközeli élmények (NDE) vizsgálata szolgáltathatja. Számos olyan eset ismert, amelyben az emberek, akik klinikailag halottnak lettek nyilvánítva, mégis élénk és részletgazdag tapasztalatokról számoltak be. Ezek az élmények gyakran magukban foglalják a test elhagyásának érzetét, egy fényalagúton való áthaladást vagy akár a jövő eseményeibe való bepillantást.

Különösen figyelemre méltó, hogy ezek az élmények olyan körülmények között is előfordulnak, amikor az agy működése elviekben leállt, például szívmegállás vagy mély érzéstelenítés során. Dr. Ross elismeri, hogy bizonyos NDE-jelenségek magyarázhatók az oxigénhiány hatásaival, azonban sok részlet továbbra is megmagyarázhatatlan marad. Az a tény, hogy ezek az élmények kultúrától és vallási háttértől függetlenül hasonlóak, arra utalhat, hogy a tudat talán nem pusztán az agyműködés terméke, hanem a halál után is fennmaradhat.

5. Az ima ereje

Végül Dr. Ross arra is rámutat, hogy egyes tudományos vizsgálatok szerint az imának is mérhető hatásai lehetnek. Egyes kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy azok a betegek, akikért imádkoztak – még akkor is, ha erről nem tudtak –, gyorsabban épültek fel műtétek vagy betegségek után, mint azok, akikért ezt nem tették meg.

Bár ezt nehezebb egyértelműen igazolni, Dr. Ross úgy véli, hogy ezek a jelenségek egy magasabb rendű, a fizikai világon túli hatalom létezésére utalhatnak. A kritikusok szerint viszont az ilyen kísérletek metodológiai problémákkal küzdenek, de Ross ezt is a transzcendens dimenzió egyik lehetséges bizonyítékának tekinti.

- forrás: Morvay Péter hetek.hu -

Nancy Rynes

Nancy Rynes geológus végzettségű tudós volt, aki az amerikai Energiaügyi Minisztériumnál dolgozott. Gyermekkorában mélyen hívő katolikus nevelést kapott, de kamaszkorára - az egyház visszaélései és a világ igazságtalanságai láttán - teljesen elfordult a hitétől. Felnőttként megingathatatlan ateistaként, szigorúan anyagelvű világnézet szerint élt. Egy súlyos baleset és egy műtét során azonban halálközeli élményben volt része - és mindaz, amit ott tapasztalt, örökre megváltoztatta a valóságról alkotott képét.

Nancy Rynes Halálközeli Élmény Beszámoló - videó

forrás:Dimenziók Határán

Paulinyi Tamás (író, költő, pszi-kutató, szabadegyetemi igazgató) - videó

Mire tanít a halálközeli élmény?

Paulinyi Tamás és Horányi Ágnes beszélgetése

Mintha a világ megőrült volna körülöttünk

Reggel kinyitod a telefonod, és dől rád a félelem: háború, válság, betegség, bizonytalanság. Ha pedig kilépsz az utcára vagy felmész a netre, azt látod, hogy mindenki feszült, mindenki gyűlölködik, és mindenki a saját igazát ordítja a másik arcába.

Ez nem véletlen.

Olyan időket élünk, amikor két oldalról akarnak megtörni minket:

Az egyik oldal azt akarja, hogy félj. Mert aki fél, az nem gondolkodik, csak engedelmeskedik.

A másik oldal azt akarja, hogy gyűlölj. Mert amíg egymást marjuk, addig nem látjuk - mi történik valójában körülöttünk.

Mi a kiút? Hogyan maradjunk normálisak?

"Nem kell hősnek lenned, és nem kell senkivel harcolnod.

A te feladatod az, hogy neked ne tudják elvenni a békédet,

maradj igaz EMBER.

A félelem csak akkor uralkodik el rajtad, ha hagyod. Találd meg a belső nyugalmadat – egy séta, egy jó könyv vagy egy mély beszélgetés, közösségek építése többet ér mindennél.

Ne menj bele a sárdobálásba! Ha valaki provokál vagy gyűlölködik, ne vedd fel a kesztyűt. Az ego (a "csakazértis nekem van igazam") a legnagyobb csapda. A harc nem visz előre, csak felemészt. és táplálod az ő energiáját.

Vigyázzunk egymásra! Mi, magyarok, csak akkor maradunk meg, ha nem engedjük szétverni a családjainkat és a barátságainkat.

A kedvesség a szeretet ma a legnagyobb lázadás a káosz ellen.

Egy jó szó a szomszédnak, egy önzetlen segítség – ez az, ami valóban megtart minket.

A tét nem kicsi: az emberarcú jövőnk.

Ha hagyjuk, hogy elvegyék a józan eszünket és a szívünket, mert sivataggá válik az életünk.

De ha van bennünk bátorság nyugodtnak és emberségesnek maradni a vihar közepén is, akkor nem tudnak legyőzni minket.

Ne harcolj ellenük – egyszerűen csak ne válj olyanná, amilyenné ők akarnak tenni. 

Legyél te a középpont.

- forrás: Mária Julianna Patai -

- - - - - - - 

Őrült világ - videó

forrás: Maci Maroti

Maróti István: Őrült világ

Őrült világ,hát ébredj fel!

Ne űzz minket félelemmel.

Ne gyűlölj és ne árts másnak,

Így is túl sok gödröt ásnak!

Ne akard a társad javát.

Halld a természetnek szavát.

Ne légy gonosz,ne ölj,ne bánts,

Ahhoz késő,hogy vállat ránts.

Nem akarhatsz másnak rosszat,

Fordíts hátat a gonosznak.

Tudsz te jó ember is lenni,

Nem kell hozzá sokat tenni.

Élj,de mást is hagyjál élni,

Ne engedj másokat félni.

Olyan békés hely lehetne,

Mindenki elférhet benne.

Szeress és te észreveszed,

Milyen csodás a szeretet.

Enélkül az emberiség,

Pokol tüzén lassan elég.

Őrült világ,nyugodj végre,

Vigyázz az emberiségre.

Ne küldj többé intő jelet,

Meghajlunk hatalmad felett...

„Meghaltam egy allergiás reakció után – amit a túloldalon láttam, mindent megváltoztatott”

Egy amerikai férfi azt állítja, szó szerint meghalt – majd visszatért az életbe, és közben olyan élményben volt része, amely örökre megváltoztatta a világról alkotott képét.

Matthew Melton

Meghalt, hogy elmondhassa, mi van odaát

Matthew Melton egy koncerten volt, amikor napraforgómagot kezdett enni. Rövid időn belül azonban furcsa tüneteket észlelt: kiütések jelentek meg a nyakán, és gyorsan világossá vált számára, hogy komoly baj van. Azonnal a legközelebbi sürgősségi osztályra ment, ahol életmentő beavatkozásra volt szükség.

Az orvosok antihisztamint és szteroidokat adtak be neki, ám Matthew elmondása szerint ekkor történt a megmagyarázhatatlan: a szíve leállt. Úgy fogalmazott, mintha „kilőtték volna egy féreglyukon keresztül”, és egy teljesen szokatlan, nem fizikai térbe került.

Egy YouTube-csatornán adott interjúban arról beszélt, hogy a halál pillanatában az ember már nem a fizikai világban van. Elmondása szerint nem voltak érzékszervei a hagyományos értelemben, és az a sötétség, amit érzékelt, nem volt összehasonlítható semmilyen földi tapasztalattal.

"Meghaltam egy allergiás reakció után – amit a túloldalon láttam, mindent megváltoztatott"

Az élményt „tiszta boldogságként” írta le. Úgy érezte, mintha minden teher lekerült volna róla, és először tapasztalta meg, milyen az igazi szabadság.

Azt állítja, ekkor értette meg:

"Mik is vagyunk valójában."

Amikor magához tért a műtőasztalon, az érzés épp az ellenkezője volt: csapdába esettnek érezte magát saját testében. A gravitáció visszatérését és az emberi létbe való visszazuhanást élete legrosszabb élményeként írta le, még akkor is, ha hangsúlyozta: az életet továbbra is gyönyörű dolognak tartja.

Matthew szerint az élmény egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a földi élet egyfajta illúzió, és a valóság igazi természete sokkal összetettebb annál, mint amit az emberek érzékelnek. Úgy véli, mindannyian valamilyen cél miatt vagyunk itt, mintha egy teszt vagy játék résztvevői lennénk.

Az orvosok később azt mondták neki, hogy rövid időre valóban „elvesztették”, mielőtt sikerült újraéleszteniük. Kiderült, hogy az allergiás reakciót a napraforgómagon használt növényvédő szerek okozták, majd anafilaxiás sokk lépett fel a beadott szteroidokra.

Az eset mély nyomot hagyott benne: saját bevallása szerint azóta sokkal empatikusabb és törődőbb ember szeretne lenni. Bár hisz abban, hogy a halál után van „valami”, úgy fogalmazott: ezt lehetetlen szavakkal leírni – és az emberi elmét teljesen felülmúlja.

– írja a Mirror

- forrás:borsonline.hu -

- - - - - -

Matthew Melton halálközeli élménye - videó

forrás:The Other Side NDE

A torinói lepel láttán a brit filmrendező szkeptikusból hívő lett

David Rolfe brit filmrendező azzal a meggyőződéssel, hogy középkori műtárgyról van szó, 1978-ban vizsgálatot kezd a torinói lepel ügyében. Célja világos: megmutatni, hogy az átverés. Kutatásai azonban jóval a tudományon túlra viszik őt. Lenyűgözve a misztérium erejétől és Krisztus arcának szemlélésétől, a megtérés tapasztalatát éli át.

David Rolfe azt gondolta, hogy lerántja a leplet egy csalásról. Az 1951-ben született brit rendező és fotós meg volt győződve arról, hogy a torinói lepel nem több egy tévesen tisztelt középkori műtárgynál. Ezért 1978-ban hozzákezdett egy dokumentumfilm forgatásához, amelynek jól meghatározott tudományos célja az volt, hogy bebizonyítsa a lepel hamis eredetét. De a kutatások folyamán a bizonyossága ingadozni kezdett.

Az ateizmusból az agnoszticizmusba, majd a kereszténységbe fordult. „A forgatás idején nem voltam hívő. Ma kereszténynek vallom magamat és rendszeresen imádkozom” – vallotta be 2022-ben, a „Torinói lepel háttértörténete” című podcastban (Guy Powell podcast sorozatának 15. részében – szerk.megj.). Azonban mégsem a Krisztus leplére vonatkozó szilárd bizonyítékok győzték meg őt, hanem maga Jézus Krisztus.

„Megtértem, amikor Krisztus arcát szemléltem a halotti leplen, ezt az isteni képet, amely felülmúlja azt, amit ember alkotni képes.”

Számára a torinói lepel meglátása hasonló mély spirituális élmény volt, mint János apostolnak az üres sír élménye: találkozás, amely megnyitja az utat a feltámadásba vetett hit felé (Jn 20, 6-8). A Néma tanú (1978), Néma Tanú 2 (2008) és legutóbb pedig a „Ki lehet Ő?” című dokumentumfilmjeibena rendező feleleveníti kutatását és belső utazását. Legutóbbi filmje alátámasztja azt a vélekedést, hogy a legújabb tudományos eredmények újraindítják a lepel hitelességérő szóló vita messze nem lezárt kérdését. David Rolfe története arról tanúskodik, hogy a Krisztus arcával való igazi találkozás felforgathat egy életet: a hit néha a legőszintébb kutatások során ott bukkan fel, ahol nem is számítunk rá.

Ferenc pápa 2015-ben ellátogatott a Torinói Székesegyházba, 

és megérintette a torinói leplet.

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP

A lepel hitelessége

A torinói lepel huszadik századi vizsgálatai, nevezetesen a szénizotópos (radiokarbon) kormeghatározás, kezdetben középkori eredetre mutattak. De ezeket a vizsgálatokat csak a szövetnek egy, a századok folyamán többször kezelt, restaurált részén végezték el. A legfrissebb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a lepel időrendileg az első évszázadra, Krisztus halálának idejére datálható. Ami az arc és a test lenyomatát illeti, kiderült, hogy azt sem festékkel, sem növényi színezékekkel, sem tintával nem készítették.

Egy 1977-es tanulmány felfedte, hogy a leplen lévő vérfoltok pontosan megfelelnek azoknak, amelyeket egy megfeszített ember bebugyolált teste hagyott volna a szöveten. A háton olyan nyomok is láthatók, amelyeket csak egy, a korbácsolás folyamán használt speciális római ostor okozhatott.

Fordította: Bárdi Zoltán

- forrás:zarandok.ma - Aleteia -

- - - - - - - -

Tudomány és feltámadás: A Torinói lepel - videó 

Vaticano

forrás:Katolikus TV

Kapcsolódó írás

A Vérvizsgálat Eredménye: Ron Wyatt amatőr régész

https://dszilvia.blogspot.com/2018/02/a-vervizsgalat-eredmenye-ron-wyatt.html

 

Medek Tamás: Spirituális gondolataim 2.

Célom, hogy olyan embereket segítsek a hitük erősítésében, akik már hozzám hasonlóan elindultak a szellemi világ elfogadása felé vezető úton.

70., A világ problémáiból mindenki oly mértékben részesül a következő életében, amilyen mértékben a mostaniban hozzájárult azokhoz.

69., A lélek egy tisztulási folyamaton megy keresztül, amikor a testi halála után visszatér a szellemvilágba.

Azonban e tisztulási folyamat mindig a lélek fejlettségi szintjéhez mért. Érdemben tisztulni s lelkiekben emelkedni már a léleknek kell, főként a testi életei alatt.

68., Azt, hogy egy lélek hova és kihez születik le, mindig az határozza meg, hogy az adott léleknek milyen sorsutat kell bejárnia és kikkel kell találkoznia az előző élete következményeképpen.

Abban az állapotban előre látható egy leendő test legvalószínűbb életútja, s így a szellemi segítőivel azt a testet választja, amelyé a leginkább szinkronban van a saját terveivel.

67., A leszületendő lélek mindig igyekszik éreztetni a szándékát azokkal, akikhez leszületik, s ha nem is mindenki, de vannak olyanok, akik ezt meg is érzik.

A jelei pedig épp oly sokfélék lehetnek, mint amilyen sokféle módon az eltávozott szeretteink igyekeznek üzenni nekünk.

66., Ahogyan a szüleink viszonyultak hozzánk, hajlamosak vagyunk mi is úgy viszonyulni a gyermekeinkhez. S bár nagyon nehéz változtatni ezen a berögzült viselkedés mintán, de ha az hátrányosan érintett bennünket, feladatunk, hogy mégis megtegyünk érte mindent, ami tőlünk telik.

65., Testben létezve olyan lelkek tudnak a közeledben lenni, akiknek a testükkel lehetőségük van odamenni hozzád.

Test nélkül azonban csak olyanok lehetnek körülötted, akikkel lelkileg hasonlatos vagy, akikkel együtt rezonálsz.

64., Olykor nagyon nehéz megállni a panaszkodást. Ha viszont mégis sikerül, azzal a lelkünkbe, a felsőbb énünkbe vetett hitünkről és bizalmunkról adunk bizonyosságot - hiszen képesek vagyunk elfogadni, hogy a problémás helyzetet a lelkünk vállalta és hogy jó okkal tette azt.

63., A gondolataink olyan hatással bírnak, amilyen előjelű érzelemmel felruháztuk azokat, a legerőteljesebb hatásukat pedig abban a közegben tudják kifejteni, amellyel együtt rezonálnak, amivel hasonlatosak. Ez pedig nem más, mint a forrásuk, tehát mi magunk. Ez az oka annak, hogy bár minden másra hatással lehetnek a gondolataink, a legnagyobb erővel mégis saját magunkra hatnak.

62., Ne akarj semmit se görcsösen megtenni, s ne ragaszkodj a jelenlegi vágyaidhoz se túlzottan. Hiszen minden lehetőséget és eszközt megkapsz ahhoz, amit valójában tenned kell. Csak vedd észre őket és élj velük.

61., Úgy érzed valamiről, hogy az neked sosem sikerül?

Akkor gondolj csak bele, jelen életed csupán egy a sok száz vagy sok ezer másik életed közül. S gondolnád, hogy lenne valami, ami ennyi élet alatt ne sikerülne vagy ne sikerült volna már?

60., Ha valaki árt neked, az nem csak pusztán azért történik, mert egyszer te is így tettél mással.

Hanem azért is, hogy érezd annak súlyát és a lelkedbe mind jobban beleivódjon, hogy mással ne tegyél többet így.

59., A rossz emberek és a rossz világnézetek mindig csak eszközök a sorsunk kezében, mellyel próbára tesz bennünket.

Mi pedig szabad akaratunkkal eldönthetjük, hogy azonosulunk-e velük vagy sem.

58., Egy valójában haszontalan dolog esetében, minél nagyobb csábításnak tudsz ellenállni a kellő tudatosságoddal, annál nagyobb az erény is, amit elérsz vele.

Így ha erős vágyat érzel egy olyan dolog iránt, ami a szellemi emelkedésedet nem szolgálja, akkor tudd, hogy a sors éppen próbára tesz.

57., Vannak, akik abban hisznek, hogy az általunk ismert világ a véletlenek sorozataként jött létre. S vannak, akik abban, hogy egy felsőbb szellemi erő tudatos teremtéseként.

Az előbbi tábornak kétségtelenül erősebb hitre van szükségük, mint az utóbbiaknak.

56., A legtöbb ember abban a hitben él, hogy ez az egyetlen élete, s éppen ezért igyekszik is abba minél több mindent belesűríteni. Azt hiszi, hogy amiről most lemarad, az végleges számára.

Ugyanakkor... nem is tévedhetne nagyobbat.

55., Sokan nem hinnék, hogy egy felsőbb szellemi erő komoly hatással lehet az életünk bizonyos eseményeire.

Ám akik éltek már át olyan eseménysort, ami egyértelműen nem a véletlen műve volt, aligha lesz kétségük efelől.

54., Ha magadat megváltoztatod jó irányba, az ugyan még kicsiny jelentőségű a nagy egészre nézve, azonban Te vagy az egyetlen, aki ezt meg tudja tenni, s akinek ezt meg kell tennie.

53., Sokan úgy gondolják, az élet csupán arról szól, hogy ők maguk boldogok legyenek. Azonban ez mindaddig nem sikerülhet maradéktalanul és tökéletesen, amíg másokat nem tettek azzá, s főleg amíg vannak olyanok, akiket éppenséggel boldogtalanná tettek.

52., Jézus senki válláról, semmilyen terhet vagy bűnt nem vett le. Csupán megmutatta az életével, hogy hogyan tehetjük le mi magunk.

51., A legtöbb bajtól megóvod magad, ha csak olyat mondasz bárki háta mögött, amit a szemébe is belemondanál.

50., Bár a külsőd nézik meg először az emberek, ne azt tartsd a legfontosabbnak. A belsőd a lényeges, melyet ugyan később ismernek meg, mégis felülírhat mindened.

Ha jó vagy másokhoz és magadhoz, szívesen lesznek az emberek a közeledben, függetlenül attól, hogy most éppen milyen testben élsz.

49., Sose azt nézd, hogy mi az a jó, ami sok embernek megvan, de neked nincs. A figyelmed mindig arra összpontosítsd, ami jó s neked megvan, de nagyon sok embernek még sincs.

Bőven fogsz találni az életedben olyan dolgokat, amiért rettentő hálásnak kellene lenned.

48., Mindig azt kapjuk - életeken átívelően -, amit korábban másoknak okoztunk, hogy érezzük annak súlyát és hogy előbb-utóbb megértsük, mit jó tenni mással és mit nem.

Ebből következően elmondható, hogy minél idősebb egy lélek, annál inkább csak a jót kívánja s csak a jót teszi mással és magával.

47., Elképesztő szegénység csak addig lesz a Földön, amíg elképesztő gazdagság. Ugyanis egyik sem tud létezni a másik nélkül.

46., Bármilyen gondolat és érzelem is születik meg benned, azt kisugárzod magadból és alapvetően meghatározod velük a körülötted lévő energiákat.

Így bárkit gyűlölsz, elsősorban magadnak ártasz vele, s bárkit szeretsz, elsősorban magadat gyógyítod.

45., A spirituális tanítások sokak szerint csak arra jók, hogy általuk mindenre, mosolyogva és belenyugodva reagálj, s így megvezetve légy.

Valójában azonban csak a megváltoztathatatlan elfogadását tanítja s az élet értelmére ad válaszokat, elviselhetővé téve így azt, ami nélküle elviselhetetlen lenne.

44., A megbocsátás nem azt jelenti, hogy mindenképpen szeretned kell, aki téged bántott.

A megbocsátás az, amikor elengeded a sérelmeidet, mert belátod, hogy azok csak téged emésztenek. Amikor megérted, hogy mindenki a saját tettéért felel. Ő azért, amit neked okozott, te pedig azért, hogy táplálsz-e gyűlöletet iránta vagy sem.

43., Teljes tökéletesség, ha valaki minden tettével és gondolatával egynek, együvé tartozónak kezel minden lelket, s csak a jót kívánja.

Ezen a szintű fizikai világon azonban még nem feltétlen cél a teljes tökéletesség - csak az afelé való, tőlünk és a lehetőségeinktől telhető törekvés.

42., Felejtsd el a bűn és bűnhődés szót. Hibák vannak, melyeket elkövetünk, s melyeknek a visszahatásaiból előbb-utóbb megtanuljuk, hogy ne kövessük el még egyszer azt.

Ha nem hibáznánk, nem is kellene már, hogy itt legyünk.

41., Soha ne ítélj meg másokat. Egész egyszerűen azért, mert az nem a te dolgod.

Mindenki a saját tetteiért felel, szembesül velük a testi halála után és vállalja értük a következményeket.

S mivel sosem leszel más helyében, csak magadat ítélheted.

40., Sose haragudj a szüleidre vagy azokra, akik felneveltek.

Általuk lettél ugyanis az a személyiség, aki a legmegfelelőbben tudja megélni azt az életutat, melyet a lelked a leszületésed előtt vállalt.

39., A jó és a rossz, relatív fogalmak, megítélésük nézőpont kérdése.

Valójában az a jó, legyen az tett vagy gondolat, ami figyelembe veszi, hogy csak azt tegyük másokkal, amit szeretnénk, hogy velünk tegyenek.

Ami csak az egyén szemszögéből indul ki, csak annak érdekeit nézi, s bármi mást figyelmen kívül hagy, az rossz.

38., Azok a rossz tulajdonságaink, melyekkel másoknak vagy magunknak ártunk.

Azért vannak velünk, mert még magunkban hordozzuk, s az a dolgunk velük, hogy felismerjük őket és letegyük annyira, amennyire most tőlünk telik.

37., Senki és semmi sem a tiéd valójában, csak a tetteid, s az érzelmek, melyeket másokban és magadban okozol.

Minden és mindenki csak azért van körülötted, hogy általuk megmutasd, milyen ember vagy.

Nem uralkodhatsz, nem birtokolhatsz csak bizonyíthatsz.

36., Ha egy gépnek nem érted a működési elvét, akkor egy kis alkatrészének sem fogod érteni sem az értelmét, sem a célját.

S ha a létezésnek, a világmindenségnek nem érted a működési elvét, akkor a saját magad értelmét és célját sem fogod tudni megérteni.

Az írásaim tartalmát az eddig, más forrásokból megszerzett ismereteim, a saját tapasztalataim, valamint a segítő szellemeim közlései alapján állítom össze. Nem célom senki világnézetén feltétlen változtatni. A saját átélt élményeimnek köszönhetően számomra nem kérdés a túlvilág létezése, de teljesen érthető, ha ez csupán szubjektív tapasztalatnak minősül, s csak azoknak igazán hihető, akik maguk is éltek át hasonlót. Célom, hogy olyan embereket segítsek a hitük erősítésében, akik már hozzám hasonlóan elindultak a szellemi világ elfogadása felé vezető úton. Nem szeretném továbbá, feltétlen tényként sem beállítani az írásaimban foglaltakat. Ezeket az információkat szellemi közlések útján kapom, melyek ugyan szinkronban vannak a saját tapasztalataimmal és mások közléseivel, de nyilvánvaló, hogy igazán teljes és valós képet akkor kaphatunk majd a szellemi világról, ha nekünk is eljön az időnk. Kérlek, az írásaim befogadásakor mindezt vedd figyelembe.

- Medek Tamás spirituális író -

- - - - - - 

Medek Tamás: Spirituális gondolataim 1.

https://dszilvia.blogspot.com/2026/04/medek-tamas-spiritualis-gondolataim-1.html

A NAGY FORDULAT - Rudolf Steiner a korszakzárásról és az átlényegülésről

A nagy fordulat, amikor megújul az élet és szellemivé válik a Földön

Louis Dyer vizionárius művész

A korszakunk végét a mindenkinek mindenki elleni háborúja fogja lezárni. Ezt a nagy háborút egészen másként kell elképzelnünk, mint ahogyan általában a háborúkat szoktuk. Először is azt kell szemügyre vennünk, mi lesz az alapja, mi lesz az oka tulajdonképpen. A nagy háború oka és alapja az egoizmus elburjánzása, az én beteges túlhangsúlyozása az emberek önzése lesz. Fejtegetéseinkben már kellőképpen előre jutottunk ahhoz, hogy beláthassuk: kétélű éles kard az ember énje. Aki nem érti meg, hogy kétélű kard az én, az aligha foghatja fel az ember- és világfejlődés értelmét. Egyrészt az én az okozója, hogy az ember önmagában megkeményedik, hiszen az ember az ént akarja kiszolgálni mindazzal, amit külső tárgyak vagy belső javak formájában összegyűjthet. Az én az oka annak, hogy az ember minden törekvése vágyainak kielégítésére irányul. Az én keményen küzd azért, hogy a közösen birtokolt Földből kiszakítson magának egy részt, és a tulajdonává tegye, keményen küzd azért, hogy a többi ént távol tartsa a tulajdonától, hogy legyőzze, elűzze őket. Ez az én egyik fele. Másrészt azonban ne felejtsük el, hogy az éntől kapja meg az ember mindazt, ami őt önállóvá, belsőleg szabaddá teszi, és ami őt a szó legigazibb értelmében felemeli. Az énen alapul az emberi méltóság; az én az emberben az isten kezdemény.

Sok ember nehezen boldogul az én fogalmával. Már tisztáztuk, hogy az ember énje egy csoportlélek-állapotból, egy mindent átfogó ős-énből fejlődött ki. Helytelen volna, ha az ember ismét arra vágyakozna, hogy énjével feloldódjon valamilyen közös tudatban, valamilyen együttes tudatban. Ami az embert énjének elvesztésére, egy közös tudatban való feloldódásra ösztönzi, az a gyengeségéből ered. Egyedül csak az tudja, hogy ki az én, aki tudja, hogy az ember egy hosszú kozmikus fejlődés folyamán szerezte meg azt, és többé már nem veszítheti el. Az ember, ha megérti földi küldetését, mindenekelőtt az igaz erőt kell, hogy hatni engedje, azt az erőt, amely énjét egyre bensőségesebbé, egyre istenibbé teszi. Az igazi antropozófusok nem vallják a magukénak azt a nézetet, miszerint az én megsemmisül majd egy közös énben, feloldódik valami ősmasszában. Az igazi antropozófiai világnézet a végcélt az önállóvá, szabaddá és individuálissá vált sok én közösségében látja. Hiszen a Föld küldetése, ami végül a szeretetben nyilatkozik meg, éppen az, hogy az én megtanul szabadon szemben állni egy másik énnel. A szeretet tökéletlen, ha kényszerből vagy egymásrautaltságból születik. Akkor, és csakis akkor teljesen szabad adomány, ha minden én önálló, és annyira szabad, hogy azt is megtehetné, hogy ne szeressen. Úgy is mondhatnánk, hogy az isteni világterv szerint az énnek annyira önállóvá kell válnia, hogy szeretetével még Istenhez is szabad elhatározásból, mint individuális lény közeledjen. Az ember a függőségek útján haladna, ha bármilyen ok, akár áttételesen is szeretetre kényszeríthetné.

Így lesz az én az ember nagy céljának a záloga. Ha viszont az nem jut el a szeretethez, és önmagában megkeményedik, akkor az ember kísértőjévé válik és romlásba viszi. A megkeményedett én választja el majd egymástól az embereket, és robbantja ki a mindenkinek mindenki elleni háborúját. Nem nép fog háborúzni nép ellen mert a nép fogalmának akkor már nem lesz meg a maihoz fogható jelentősége -, hanem egyén fog küzdeni egyén ellen az élet legkülönfélébb területein, továbbá osztály osztály ellen, kaszt kaszt ellen, férfi és nő egymás ellen. Az én az élet minden területén viszályt szít, ezért azt mondhatjuk, hogy az embert vagy a legmagasabbra vezeti, vagy a legmélyebbre taszítja. Ezért kétélű éles kard az én. Krisztus Jézust, aki a teljes én-tudatot hozta az embernek, joggal ábrázolja az Apokalipszis annak az alaknak a képében, akinek a szájából kétélű éles kard jön ki"

"A jövőben úgy folytatja majd fejlődését az ember, hogy énjén keresztül lassanként megműveli és átdolgozza az alsóbb, az én alatti részeket, és végül az ént a többi rész urává teszi. Ha az én átdolgozza, tulajdonává teszi az asztráltestet, hogy abban már nem marad tudattalan és ellenőrizhetetlen indulat, ösztön, szenvedély, akkor azt fejlesztette ki, amit szellem-énnek vagy manasznak nevezünk. Ez tulajdonképpen ugyanaz, mint az asztráltest, az emberi lény harmadik tagja, hiszen éppen az asztráltest átalakításából keletkezett. Ha az én átalakítja az étertestet is, akkor buddhi, vagy életszellem jön létre, és ha majd a nagyon távoli jövőben a fizikai test is átalakul, az is szellemivé válik az én munkája következtében – és ez a munka lesz a legnehezebb, hiszen a fizikai test mindennél sűrűbb -, akkor a fizikai test az emberi lény legfelső tagjává fejlődik, atmává vagy szellememberré."

"Ma mindenütt látható az emberben a manasz kezdeménye, az egyiknek több van belőle, a másiknak kevesebb. Némelyeknek még sok megtestesülésen kell keresztülmenniük, míg bennük olyannyira kifejlődik a manasz, hogy tudatossá válik számukra, milyen munkát kell végezniük a saját lényükön belül. De ha a Föld célhoz érkezik, és megszólal a hetedik trombita, akkor a következő történik: ami mint fizikai test van jelen, az feloldódik, mint meleg vízben a só. Az emberi manasz fejlettsége addig már olyan fokot ér el, hogy az ember bízvást mondhatja Pállal: nem én cselekszem, hanem Krisztus cselekszik bennem. Így él majd az ember. Ami lényében, mint fizikaiság van jelen, mindazt oldódni hagyja, az éterien nemes részt pedig egy olyan lénnyé formálja, amely tovább tud élni az asztrálissá vált Földön. Tehát új lény gyanánt folytatja életét a szellemivé vált Földön."

„A hét trombita megszólalásával jelképezett korszak végén a Föld a rajta lévő összes lénnyel együtt egy új állapotba megy át: minden, aminek az állapota fizikai volt, szellemivé változik, mégpedig legelőször asztrálissá. Megszületik egy asztrális Föld, és ennek az asztrális Földnek lesznek lakói mindazok, akik erre érettnek bizonyulnak, vagyis önmagukban le tudják győzni a matériát, és a szellemi valóságot szolgálják vele. Mindazok viszont, akik képtelenek szellemivé változtatni a testi, materiális létet, és ragaszkodnak hozzá, azok elkülönülnek, és valamiféle mellék-Földet alkotnak.”

„A nagy fordulatot, amikor megújul az élet és szellemivé válik a Földön, csodálatosan fejezi ki a Biblia: amit az ember földi élete folyamán alkot fizikai testében, olyan, mint az elvetett mag, és termést akkor hoz, amikor a Föld szellemivé válik. Pálnak a korinthusiakhoz írt első levelében (15,37) a következőket olvassuk: „És amikor vetsz, nem a leendő növényt veted el, hanem a puszta magot, például a búzáét vagy másét. Isten pedig alakot ad annak, amint akarja, mégpedig minden egyes magnak saját alakot”. Vagyis a lelkiséget, az individualitást kifejező testet. „És vannak égi testek és földi testek, de más az égiek fényessége, és más a földieké”. A földi testek feloldódnak majd, a mennyeiek pedig megjelenítik fényességükkel azt, ami a lélekben van. „Romlandó testet vetnek el, és romolhatatlan test támad fel”. Mert a romolhatatlan test fog majd feltámadni. „Érzéki testet vetnek el, és szellemi test támad fel.” Pál szellemi testnek nevezi az éter- vagy élettestet, amely a fizikai test feloldódása után az asztrális Földön él tovább. Pál úgy látja, hogy a romolhatatlan, szellemi test – ahogy ő nevezi – így fog tovább élni."

Pál első levele a korintusiaknak részlet:

"Az első ember a földből való, földi, a második ember a mennyből való. Amilyen a földi, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyei, olyanok a mennyeiek is. És amint hordtuk a földi ember képét, úgy hordani fogjuk a mennyeinek képét is. Mondom pedig, testvérek, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem fogja örökölni a romolhatatlanságot.

Íme, titkot mondok nektek: Nem fogunk ugyan mindnyájan meghalni, de mindnyájan el fogunk változni: hirtelen, egy szempillantás alatt, a végső harsonaszóra, mert megszólal a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlan állapotban, mi pedig elváltozunk. Mert ennek a romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és ennek a halandó testnek halhatatlanságba kell öltöznie.

Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba, akkor beteljesedik az ige, amely írva van:

»Elnyelte a halált a diadal."

- Szerkesztette: Aysha -

- - - - - - 

Rudolf Steiner - Munkáselőadások - videó

Az érzékfeletti az emberi testben

forrás:audio vizuális üzenet

Mi van, ha a fájdalmad gyógyítani jött?

Szepes Mária azt írta:

“Az ember legnagyobb tragédiája nem az, hogy szenved, hanem az, hogy nem érti meg szenvedése értelmét. Mert minden fájdalom egy kapu: mögötte ott vár a felismerés, amely nélkül a lélek nem tud továbblépni.”

Emlékszem, amikor először olvastam ezt, megálltam.

Másodszorra elsírtam magam.

Hirtelen visszaláttam minden fájdalmat az életemben, amit el akartam temetni.

Amit gyorsan “feldolgozottnak” neveztem, hogy ne kelljen valóban szembenézni vele.

A legtöbb ember úgy viszonyul a fájdalomhoz, mint egy ellenséghez.

Gyorsan. El vele.

Tabletta. Elfoglaltság. Egy új kapcsolat. Egy üveg bor.

Bármi, csak ne kelljen érezni.

De mi van, ha ez az egész fordítva működik?

Mi van, ha nem a fájdalom az ellenséged, hanem az egyetlen hírvivő, aki az igazságot hozza?

AMIT NEM ÉRTÜNK MEG, AZT ISMÉTELJÜK

Viktor Frankl, aki a holokauszt borzalmait élte túl, azt írta: az ember elvisel szinte bármilyen szenvedést, ha van “miért”.

A szenvedés akkor válik elviselhetetlenné, amikor értelmetlen.

Amikor csak fáj.

Amikor csak veszítesz.

Amikor csak összetörsz és semmi nem marad utána.

De ha megkérdezed: “Mit akarsz tőlem?” -

akkor valami megváltozik.

Nem a fájdalom szűnik meg azonnal.

Te változol meg általa.

Mert amit nem értünk meg, azt megismételjük.

Ugyanaz a típusú kapcsolat. Újra és újra.

Ugyanaz a falba ütközés a munkahelyen.

Ugyanaz az érzés: “Miért mindig velem történik ez?”

A lélek addig küldi az üzenetet, amíg meg nem érted.

HÁROMFÉLE FÁJDALOM VAN, ÉS CSAK AZ EGYIK GYÓGYÍT

Carl Jung azt mondta: “Ami tudattalan, az sorsként tér vissza.”

- Az első fájdalom: amit elnyomunk.

Lenyeljük.

Megmagyarázzuk.

”Nem olyan nagy dolog.”

“Már régen volt.”

“Erős vagyok.”

Ez a fájdalom nem tűnik el.

Lemegy a testbe.

Váll. Gyomor. Fejfájás. Álmatlanság.

A tested hordozza, amit a lelked nem mer kimondani.

- A második fájdalom: amiben megragadunk.

Áldozat-szerep.

Keserűség.

Örök harag.

“Ő tette ezt velem.”

“Ők tehetnek mindenről.”

Ez a fájdalom forog. Nem halad. Nem gyógyít.

Csak emészt.

- A harmadik fájdalom: amit megértünk.

Ez az, amiről Szepes Mária ír.

Ez fáj a legjobban, de ez az egyetlen, ami átalakít.

Mert megkérdezed: “Mit mutat meg nekem ez a fájdalom önmagamról?”

És a válasz mindig megérkezik.

Mindig.

MIT KÉRDEZ A FÁJDALOM IGAZÁBÓL?

Ha valaki elhagy:

“Megtanultál-e már önmagadnak otthont adni?”

Ha a kapcsolatod tönkre megy:

“Két ember találkozott benne, vagy két seb?”

Ha kiégtél:

“Kinek élsz valójában?”

Ha újra és újra ugyanolyan emberrel találkozol: “Milyen sebet akar mutatni magamból ez a típusú ember?”

Ha a tested beteg lesz:

“Mi az, amit évek óta nem mersz kimondani?”

Brené Brown azt mondja: a sebezhetőség nem a gyengeség, hanem a bátorság forrása.

A fájdalomba való belépés, a kérdés feltevése a legbátrabb dolog, amit tehetsz.

Sokkal könnyebb elfutni.

Sokkal könnyebb elfelejteni.

Sokkal könnyebb azt mondani: “Minden oké.”

De a lélek nem felejt.

Csak vár.

HOGYAN LÉPJ BE A KAPUN?

1. Ne menekülj azonnal

Amikor jön a fájdalom, az első ösztön: el innen. Gyorsan.

Próbálj ki valamit: adj neki 5 percet.

Csak ülj vele. Ne magyarázd. Ne oldd meg.

Csak érezd, mi van ott.

2. Tedd fel a kérdést

“Mit akarsz megmutatni nekem?”

“Mi az, amit eddig nem vettem észre?”

“Hol nem voltam őszinte magamhoz?”

Nem kell rögtön válasz. A kérdés maga már megnyitja a kaput.

3. Keresd a mintázatot

Ha valami visszatér az életedben, az nem véletlen.

Írj le három helyzetet, ahol hasonlót éreztél.

Mi a közös bennük?

Ki/ kik a közös szereplő?

Sokszor megdöbbenünk, amikor meglátjuk.

4. Különböztesd meg: tanulság vagy trauma?

Nem minden fájdalomból kell egyedül kikászálódni.

Van, ami feldolgozható önismerettel, naplóírással, csenddel.

Van, ami szakember segítségét igényli.

A bátorság nemcsak a szembenézésben van, hanem abban is, hogy segítséget kérsz.

5. Adj helyet a fájdalomnak magadban, de ne add oda neki az életed

Szembenézni a fájdalommal nem azt jelenti, hogy engeded neki hogy belakja a tested és a lelked.

Azt jelenti: meghallgatod, megérted, és továbblépsz.

A kapu nem szállás, csak át mész rajta.

Zsófi 36 éves volt, amikor elvált.

Zokogva ültem vele szemben az egyik elvonuláson.

“Miért én? Miért így? Miért pont most?”

Megkérdeztem tőle: “És ha ennek tanítása lenne, akkor mi lehet az?”

Sokáig csend volt.

Aztán halkan azt mondta:

“Talán mert húsz éve nem voltam önmagam. Talán mert valaki másnak éltem. Talán mert ez az egyetlen dolog volt, ami elég nagy volt ahhoz, hogy megállítson.”

Egy évvel később Zsófi elkezdte azt, amiről mindig álmodott.

Nem azért, mert elvált, hanem mert megértette, amit üzent.

A fájdalom nem azért jön, hogy elvegyen tőled valamit.

Azért jön, hogy visszaadjon valakit: önmagadat.

- Forrás és Kép: Pinterest / Nóri - Kiss-P. Nóri -



- - - - - - -

Meg tudsz gyógyulni: 10 szabály a tested gyógyulásához!

- Buddhista történet | Zen történet - videó

forrás:BUDDHISTA TUDÁS