A torinói lepel láttán a brit filmrendező szkeptikusból hívő lett

David Rolfe brit filmrendező azzal a meggyőződéssel, hogy középkori műtárgyról van szó, 1978-ban vizsgálatot kezd a torinói lepel ügyében. Célja világos: megmutatni, hogy az átverés. Kutatásai azonban jóval a tudományon túlra viszik őt. Lenyűgözve a misztérium erejétől és Krisztus arcának szemlélésétől, a megtérés tapasztalatát éli át.

David Rolfe azt gondolta, hogy lerántja a leplet egy csalásról. Az 1951-ben született brit rendező és fotós meg volt győződve arról, hogy a torinói lepel nem több egy tévesen tisztelt középkori műtárgynál. Ezért 1978-ban hozzákezdett egy dokumentumfilm forgatásához, amelynek jól meghatározott tudományos célja az volt, hogy bebizonyítsa a lepel hamis eredetét. De a kutatások folyamán a bizonyossága ingadozni kezdett.

Az ateizmusból az agnoszticizmusba, majd a kereszténységbe fordult. „A forgatás idején nem voltam hívő. Ma kereszténynek vallom magamat és rendszeresen imádkozom” – vallotta be 2022-ben, a „Torinói lepel háttértörténete” című podcastban (Guy Powell podcast sorozatának 15. részében – szerk.megj.). Azonban mégsem a Krisztus leplére vonatkozó szilárd bizonyítékok győzték meg őt, hanem maga Jézus Krisztus.

„Megtértem, amikor Krisztus arcát szemléltem a halotti leplen, ezt az isteni képet, amely felülmúlja azt, amit ember alkotni képes.”

Számára a torinói lepel meglátása hasonló mély spirituális élmény volt, mint János apostolnak az üres sír élménye: találkozás, amely megnyitja az utat a feltámadásba vetett hit felé (Jn 20, 6-8). A Néma tanú (1978), Néma Tanú 2 (2008) és legutóbb pedig a „Ki lehet Ő?” című dokumentumfilmjeibena rendező feleleveníti kutatását és belső utazását. Legutóbbi filmje alátámasztja azt a vélekedést, hogy a legújabb tudományos eredmények újraindítják a lepel hitelességérő szóló vita messze nem lezárt kérdését. David Rolfe története arról tanúskodik, hogy a Krisztus arcával való igazi találkozás felforgathat egy életet: a hit néha a legőszintébb kutatások során ott bukkan fel, ahol nem is számítunk rá.

Ferenc pápa 2015-ben ellátogatott a Torinói Székesegyházba, 

és megérintette a torinói leplet.

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP

A lepel hitelessége

A torinói lepel huszadik századi vizsgálatai, nevezetesen a szénizotópos (radiokarbon) kormeghatározás, kezdetben középkori eredetre mutattak. De ezeket a vizsgálatokat csak a szövetnek egy, a századok folyamán többször kezelt, restaurált részén végezték el. A legfrissebb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a lepel időrendileg az első évszázadra, Krisztus halálának idejére datálható. Ami az arc és a test lenyomatát illeti, kiderült, hogy azt sem festékkel, sem növényi színezékekkel, sem tintával nem készítették.

Egy 1977-es tanulmány felfedte, hogy a leplen lévő vérfoltok pontosan megfelelnek azoknak, amelyeket egy megfeszített ember bebugyolált teste hagyott volna a szöveten. A háton olyan nyomok is láthatók, amelyeket csak egy, a korbácsolás folyamán használt speciális római ostor okozhatott.

Fordította: Bárdi Zoltán

- forrás:zarandok.ma - Aleteia -

- - - - - - - -

Tudomány és feltámadás: A Torinói lepel - videó 

Vaticano

forrás:Katolikus TV

Kapcsolódó írás

A Vérvizsgálat Eredménye: Ron Wyatt amatőr régész

https://dszilvia.blogspot.com/2018/02/a-vervizsgalat-eredmenye-ron-wyatt.html

 

Medek Tamás: Spirituális gondolataim 2.

Célom, hogy olyan embereket segítsek a hitük erősítésében, akik már hozzám hasonlóan elindultak a szellemi világ elfogadása felé vezető úton.

70., A világ problémáiból mindenki oly mértékben részesül a következő életében, amilyen mértékben a mostaniban hozzájárult azokhoz.

69., A lélek egy tisztulási folyamaton megy keresztül, amikor a testi halála után visszatér a szellemvilágba.

Azonban e tisztulási folyamat mindig a lélek fejlettségi szintjéhez mért. Érdemben tisztulni s lelkiekben emelkedni már a léleknek kell, főként a testi életei alatt.

68., Azt, hogy egy lélek hova és kihez születik le, mindig az határozza meg, hogy az adott léleknek milyen sorsutat kell bejárnia és kikkel kell találkoznia az előző élete következményeképpen.

Abban az állapotban előre látható egy leendő test legvalószínűbb életútja, s így a szellemi segítőivel azt a testet választja, amelyé a leginkább szinkronban van a saját terveivel.

67., A leszületendő lélek mindig igyekszik éreztetni a szándékát azokkal, akikhez leszületik, s ha nem is mindenki, de vannak olyanok, akik ezt meg is érzik.

A jelei pedig épp oly sokfélék lehetnek, mint amilyen sokféle módon az eltávozott szeretteink igyekeznek üzenni nekünk.

66., Ahogyan a szüleink viszonyultak hozzánk, hajlamosak vagyunk mi is úgy viszonyulni a gyermekeinkhez. S bár nagyon nehéz változtatni ezen a berögzült viselkedés mintán, de ha az hátrányosan érintett bennünket, feladatunk, hogy mégis megtegyünk érte mindent, ami tőlünk telik.

65., Testben létezve olyan lelkek tudnak a közeledben lenni, akiknek a testükkel lehetőségük van odamenni hozzád.

Test nélkül azonban csak olyanok lehetnek körülötted, akikkel lelkileg hasonlatos vagy, akikkel együtt rezonálsz.

64., Olykor nagyon nehéz megállni a panaszkodást. Ha viszont mégis sikerül, azzal a lelkünkbe, a felsőbb énünkbe vetett hitünkről és bizalmunkról adunk bizonyosságot - hiszen képesek vagyunk elfogadni, hogy a problémás helyzetet a lelkünk vállalta és hogy jó okkal tette azt.

63., A gondolataink olyan hatással bírnak, amilyen előjelű érzelemmel felruháztuk azokat, a legerőteljesebb hatásukat pedig abban a közegben tudják kifejteni, amellyel együtt rezonálnak, amivel hasonlatosak. Ez pedig nem más, mint a forrásuk, tehát mi magunk. Ez az oka annak, hogy bár minden másra hatással lehetnek a gondolataink, a legnagyobb erővel mégis saját magunkra hatnak.

62., Ne akarj semmit se görcsösen megtenni, s ne ragaszkodj a jelenlegi vágyaidhoz se túlzottan. Hiszen minden lehetőséget és eszközt megkapsz ahhoz, amit valójában tenned kell. Csak vedd észre őket és élj velük.

61., Úgy érzed valamiről, hogy az neked sosem sikerül?

Akkor gondolj csak bele, jelen életed csupán egy a sok száz vagy sok ezer másik életed közül. S gondolnád, hogy lenne valami, ami ennyi élet alatt ne sikerülne vagy ne sikerült volna már?

60., Ha valaki árt neked, az nem csak pusztán azért történik, mert egyszer te is így tettél mással.

Hanem azért is, hogy érezd annak súlyát és a lelkedbe mind jobban beleivódjon, hogy mással ne tegyél többet így.

59., A rossz emberek és a rossz világnézetek mindig csak eszközök a sorsunk kezében, mellyel próbára tesz bennünket.

Mi pedig szabad akaratunkkal eldönthetjük, hogy azonosulunk-e velük vagy sem.

58., Egy valójában haszontalan dolog esetében, minél nagyobb csábításnak tudsz ellenállni a kellő tudatosságoddal, annál nagyobb az erény is, amit elérsz vele.

Így ha erős vágyat érzel egy olyan dolog iránt, ami a szellemi emelkedésedet nem szolgálja, akkor tudd, hogy a sors éppen próbára tesz.

57., Vannak, akik abban hisznek, hogy az általunk ismert világ a véletlenek sorozataként jött létre. S vannak, akik abban, hogy egy felsőbb szellemi erő tudatos teremtéseként.

Az előbbi tábornak kétségtelenül erősebb hitre van szükségük, mint az utóbbiaknak.

56., A legtöbb ember abban a hitben él, hogy ez az egyetlen élete, s éppen ezért igyekszik is abba minél több mindent belesűríteni. Azt hiszi, hogy amiről most lemarad, az végleges számára.

Ugyanakkor... nem is tévedhetne nagyobbat.

55., Sokan nem hinnék, hogy egy felsőbb szellemi erő komoly hatással lehet az életünk bizonyos eseményeire.

Ám akik éltek már át olyan eseménysort, ami egyértelműen nem a véletlen műve volt, aligha lesz kétségük efelől.

54., Ha magadat megváltoztatod jó irányba, az ugyan még kicsiny jelentőségű a nagy egészre nézve, azonban Te vagy az egyetlen, aki ezt meg tudja tenni, s akinek ezt meg kell tennie.

53., Sokan úgy gondolják, az élet csupán arról szól, hogy ők maguk boldogok legyenek. Azonban ez mindaddig nem sikerülhet maradéktalanul és tökéletesen, amíg másokat nem tettek azzá, s főleg amíg vannak olyanok, akiket éppenséggel boldogtalanná tettek.

52., Jézus senki válláról, semmilyen terhet vagy bűnt nem vett le. Csupán megmutatta az életével, hogy hogyan tehetjük le mi magunk.

51., A legtöbb bajtól megóvod magad, ha csak olyat mondasz bárki háta mögött, amit a szemébe is belemondanál.

50., Bár a külsőd nézik meg először az emberek, ne azt tartsd a legfontosabbnak. A belsőd a lényeges, melyet ugyan később ismernek meg, mégis felülírhat mindened.

Ha jó vagy másokhoz és magadhoz, szívesen lesznek az emberek a közeledben, függetlenül attól, hogy most éppen milyen testben élsz.

49., Sose azt nézd, hogy mi az a jó, ami sok embernek megvan, de neked nincs. A figyelmed mindig arra összpontosítsd, ami jó s neked megvan, de nagyon sok embernek még sincs.

Bőven fogsz találni az életedben olyan dolgokat, amiért rettentő hálásnak kellene lenned.

48., Mindig azt kapjuk - életeken átívelően -, amit korábban másoknak okoztunk, hogy érezzük annak súlyát és hogy előbb-utóbb megértsük, mit jó tenni mással és mit nem.

Ebből következően elmondható, hogy minél idősebb egy lélek, annál inkább csak a jót kívánja s csak a jót teszi mással és magával.

47., Elképesztő szegénység csak addig lesz a Földön, amíg elképesztő gazdagság. Ugyanis egyik sem tud létezni a másik nélkül.

46., Bármilyen gondolat és érzelem is születik meg benned, azt kisugárzod magadból és alapvetően meghatározod velük a körülötted lévő energiákat.

Így bárkit gyűlölsz, elsősorban magadnak ártasz vele, s bárkit szeretsz, elsősorban magadat gyógyítod.

45., A spirituális tanítások sokak szerint csak arra jók, hogy általuk mindenre, mosolyogva és belenyugodva reagálj, s így megvezetve légy.

Valójában azonban csak a megváltoztathatatlan elfogadását tanítja s az élet értelmére ad válaszokat, elviselhetővé téve így azt, ami nélküle elviselhetetlen lenne.

44., A megbocsátás nem azt jelenti, hogy mindenképpen szeretned kell, aki téged bántott.

A megbocsátás az, amikor elengeded a sérelmeidet, mert belátod, hogy azok csak téged emésztenek. Amikor megérted, hogy mindenki a saját tettéért felel. Ő azért, amit neked okozott, te pedig azért, hogy táplálsz-e gyűlöletet iránta vagy sem.

43., Teljes tökéletesség, ha valaki minden tettével és gondolatával egynek, együvé tartozónak kezel minden lelket, s csak a jót kívánja.

Ezen a szintű fizikai világon azonban még nem feltétlen cél a teljes tökéletesség - csak az afelé való, tőlünk és a lehetőségeinktől telhető törekvés.

42., Felejtsd el a bűn és bűnhődés szót. Hibák vannak, melyeket elkövetünk, s melyeknek a visszahatásaiból előbb-utóbb megtanuljuk, hogy ne kövessük el még egyszer azt.

Ha nem hibáznánk, nem is kellene már, hogy itt legyünk.

41., Soha ne ítélj meg másokat. Egész egyszerűen azért, mert az nem a te dolgod.

Mindenki a saját tetteiért felel, szembesül velük a testi halála után és vállalja értük a következményeket.

S mivel sosem leszel más helyében, csak magadat ítélheted.

40., Sose haragudj a szüleidre vagy azokra, akik felneveltek.

Általuk lettél ugyanis az a személyiség, aki a legmegfelelőbben tudja megélni azt az életutat, melyet a lelked a leszületésed előtt vállalt.

39., A jó és a rossz, relatív fogalmak, megítélésük nézőpont kérdése.

Valójában az a jó, legyen az tett vagy gondolat, ami figyelembe veszi, hogy csak azt tegyük másokkal, amit szeretnénk, hogy velünk tegyenek.

Ami csak az egyén szemszögéből indul ki, csak annak érdekeit nézi, s bármi mást figyelmen kívül hagy, az rossz.

38., Azok a rossz tulajdonságaink, melyekkel másoknak vagy magunknak ártunk.

Azért vannak velünk, mert még magunkban hordozzuk, s az a dolgunk velük, hogy felismerjük őket és letegyük annyira, amennyire most tőlünk telik.

37., Senki és semmi sem a tiéd valójában, csak a tetteid, s az érzelmek, melyeket másokban és magadban okozol.

Minden és mindenki csak azért van körülötted, hogy általuk megmutasd, milyen ember vagy.

Nem uralkodhatsz, nem birtokolhatsz csak bizonyíthatsz.

36., Ha egy gépnek nem érted a működési elvét, akkor egy kis alkatrészének sem fogod érteni sem az értelmét, sem a célját.

S ha a létezésnek, a világmindenségnek nem érted a működési elvét, akkor a saját magad értelmét és célját sem fogod tudni megérteni.

Az írásaim tartalmát az eddig, más forrásokból megszerzett ismereteim, a saját tapasztalataim, valamint a segítő szellemeim közlései alapján állítom össze. Nem célom senki világnézetén feltétlen változtatni. A saját átélt élményeimnek köszönhetően számomra nem kérdés a túlvilág létezése, de teljesen érthető, ha ez csupán szubjektív tapasztalatnak minősül, s csak azoknak igazán hihető, akik maguk is éltek át hasonlót. Célom, hogy olyan embereket segítsek a hitük erősítésében, akik már hozzám hasonlóan elindultak a szellemi világ elfogadása felé vezető úton. Nem szeretném továbbá, feltétlen tényként sem beállítani az írásaimban foglaltakat. Ezeket az információkat szellemi közlések útján kapom, melyek ugyan szinkronban vannak a saját tapasztalataimmal és mások közléseivel, de nyilvánvaló, hogy igazán teljes és valós képet akkor kaphatunk majd a szellemi világról, ha nekünk is eljön az időnk. Kérlek, az írásaim befogadásakor mindezt vedd figyelembe.

- Medek Tamás spirituális író -

- - - - - - 

Medek Tamás: Spirituális gondolataim 1.

https://dszilvia.blogspot.com/2026/04/medek-tamas-spiritualis-gondolataim-1.html

A NAGY FORDULAT - Rudolf Steiner a korszakzárásról és az átlényegülésről

A nagy fordulat, amikor megújul az élet és szellemivé válik a Földön

Louis Dyer vizionárius művész

A korszakunk végét a mindenkinek mindenki elleni háborúja fogja lezárni. Ezt a nagy háborút egészen másként kell elképzelnünk, mint ahogyan általában a háborúkat szoktuk. Először is azt kell szemügyre vennünk, mi lesz az alapja, mi lesz az oka tulajdonképpen. A nagy háború oka és alapja az egoizmus elburjánzása, az én beteges túlhangsúlyozása az emberek önzése lesz. Fejtegetéseinkben már kellőképpen előre jutottunk ahhoz, hogy beláthassuk: kétélű éles kard az ember énje. Aki nem érti meg, hogy kétélű kard az én, az aligha foghatja fel az ember- és világfejlődés értelmét. Egyrészt az én az okozója, hogy az ember önmagában megkeményedik, hiszen az ember az ént akarja kiszolgálni mindazzal, amit külső tárgyak vagy belső javak formájában összegyűjthet. Az én az oka annak, hogy az ember minden törekvése vágyainak kielégítésére irányul. Az én keményen küzd azért, hogy a közösen birtokolt Földből kiszakítson magának egy részt, és a tulajdonává tegye, keményen küzd azért, hogy a többi ént távol tartsa a tulajdonától, hogy legyőzze, elűzze őket. Ez az én egyik fele. Másrészt azonban ne felejtsük el, hogy az éntől kapja meg az ember mindazt, ami őt önállóvá, belsőleg szabaddá teszi, és ami őt a szó legigazibb értelmében felemeli. Az énen alapul az emberi méltóság; az én az emberben az isten kezdemény.

Sok ember nehezen boldogul az én fogalmával. Már tisztáztuk, hogy az ember énje egy csoportlélek-állapotból, egy mindent átfogó ős-énből fejlődött ki. Helytelen volna, ha az ember ismét arra vágyakozna, hogy énjével feloldódjon valamilyen közös tudatban, valamilyen együttes tudatban. Ami az embert énjének elvesztésére, egy közös tudatban való feloldódásra ösztönzi, az a gyengeségéből ered. Egyedül csak az tudja, hogy ki az én, aki tudja, hogy az ember egy hosszú kozmikus fejlődés folyamán szerezte meg azt, és többé már nem veszítheti el. Az ember, ha megérti földi küldetését, mindenekelőtt az igaz erőt kell, hogy hatni engedje, azt az erőt, amely énjét egyre bensőségesebbé, egyre istenibbé teszi. Az igazi antropozófusok nem vallják a magukénak azt a nézetet, miszerint az én megsemmisül majd egy közös énben, feloldódik valami ősmasszában. Az igazi antropozófiai világnézet a végcélt az önállóvá, szabaddá és individuálissá vált sok én közösségében látja. Hiszen a Föld küldetése, ami végül a szeretetben nyilatkozik meg, éppen az, hogy az én megtanul szabadon szemben állni egy másik énnel. A szeretet tökéletlen, ha kényszerből vagy egymásrautaltságból születik. Akkor, és csakis akkor teljesen szabad adomány, ha minden én önálló, és annyira szabad, hogy azt is megtehetné, hogy ne szeressen. Úgy is mondhatnánk, hogy az isteni világterv szerint az énnek annyira önállóvá kell válnia, hogy szeretetével még Istenhez is szabad elhatározásból, mint individuális lény közeledjen. Az ember a függőségek útján haladna, ha bármilyen ok, akár áttételesen is szeretetre kényszeríthetné.

Így lesz az én az ember nagy céljának a záloga. Ha viszont az nem jut el a szeretethez, és önmagában megkeményedik, akkor az ember kísértőjévé válik és romlásba viszi. A megkeményedett én választja el majd egymástól az embereket, és robbantja ki a mindenkinek mindenki elleni háborúját. Nem nép fog háborúzni nép ellen mert a nép fogalmának akkor már nem lesz meg a maihoz fogható jelentősége -, hanem egyén fog küzdeni egyén ellen az élet legkülönfélébb területein, továbbá osztály osztály ellen, kaszt kaszt ellen, férfi és nő egymás ellen. Az én az élet minden területén viszályt szít, ezért azt mondhatjuk, hogy az embert vagy a legmagasabbra vezeti, vagy a legmélyebbre taszítja. Ezért kétélű éles kard az én. Krisztus Jézust, aki a teljes én-tudatot hozta az embernek, joggal ábrázolja az Apokalipszis annak az alaknak a képében, akinek a szájából kétélű éles kard jön ki"

"A jövőben úgy folytatja majd fejlődését az ember, hogy énjén keresztül lassanként megműveli és átdolgozza az alsóbb, az én alatti részeket, és végül az ént a többi rész urává teszi. Ha az én átdolgozza, tulajdonává teszi az asztráltestet, hogy abban már nem marad tudattalan és ellenőrizhetetlen indulat, ösztön, szenvedély, akkor azt fejlesztette ki, amit szellem-énnek vagy manasznak nevezünk. Ez tulajdonképpen ugyanaz, mint az asztráltest, az emberi lény harmadik tagja, hiszen éppen az asztráltest átalakításából keletkezett. Ha az én átalakítja az étertestet is, akkor buddhi, vagy életszellem jön létre, és ha majd a nagyon távoli jövőben a fizikai test is átalakul, az is szellemivé válik az én munkája következtében – és ez a munka lesz a legnehezebb, hiszen a fizikai test mindennél sűrűbb -, akkor a fizikai test az emberi lény legfelső tagjává fejlődik, atmává vagy szellememberré."

"Ma mindenütt látható az emberben a manasz kezdeménye, az egyiknek több van belőle, a másiknak kevesebb. Némelyeknek még sok megtestesülésen kell keresztülmenniük, míg bennük olyannyira kifejlődik a manasz, hogy tudatossá válik számukra, milyen munkát kell végezniük a saját lényükön belül. De ha a Föld célhoz érkezik, és megszólal a hetedik trombita, akkor a következő történik: ami mint fizikai test van jelen, az feloldódik, mint meleg vízben a só. Az emberi manasz fejlettsége addig már olyan fokot ér el, hogy az ember bízvást mondhatja Pállal: nem én cselekszem, hanem Krisztus cselekszik bennem. Így él majd az ember. Ami lényében, mint fizikaiság van jelen, mindazt oldódni hagyja, az éterien nemes részt pedig egy olyan lénnyé formálja, amely tovább tud élni az asztrálissá vált Földön. Tehát új lény gyanánt folytatja életét a szellemivé vált Földön."

„A hét trombita megszólalásával jelképezett korszak végén a Föld a rajta lévő összes lénnyel együtt egy új állapotba megy át: minden, aminek az állapota fizikai volt, szellemivé változik, mégpedig legelőször asztrálissá. Megszületik egy asztrális Föld, és ennek az asztrális Földnek lesznek lakói mindazok, akik erre érettnek bizonyulnak, vagyis önmagukban le tudják győzni a matériát, és a szellemi valóságot szolgálják vele. Mindazok viszont, akik képtelenek szellemivé változtatni a testi, materiális létet, és ragaszkodnak hozzá, azok elkülönülnek, és valamiféle mellék-Földet alkotnak.”

„A nagy fordulatot, amikor megújul az élet és szellemivé válik a Földön, csodálatosan fejezi ki a Biblia: amit az ember földi élete folyamán alkot fizikai testében, olyan, mint az elvetett mag, és termést akkor hoz, amikor a Föld szellemivé válik. Pálnak a korinthusiakhoz írt első levelében (15,37) a következőket olvassuk: „És amikor vetsz, nem a leendő növényt veted el, hanem a puszta magot, például a búzáét vagy másét. Isten pedig alakot ad annak, amint akarja, mégpedig minden egyes magnak saját alakot”. Vagyis a lelkiséget, az individualitást kifejező testet. „És vannak égi testek és földi testek, de más az égiek fényessége, és más a földieké”. A földi testek feloldódnak majd, a mennyeiek pedig megjelenítik fényességükkel azt, ami a lélekben van. „Romlandó testet vetnek el, és romolhatatlan test támad fel”. Mert a romolhatatlan test fog majd feltámadni. „Érzéki testet vetnek el, és szellemi test támad fel.” Pál szellemi testnek nevezi az éter- vagy élettestet, amely a fizikai test feloldódása után az asztrális Földön él tovább. Pál úgy látja, hogy a romolhatatlan, szellemi test – ahogy ő nevezi – így fog tovább élni."

Pál első levele a korintusiaknak részlet:

"Az első ember a földből való, földi, a második ember a mennyből való. Amilyen a földi, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyei, olyanok a mennyeiek is. És amint hordtuk a földi ember képét, úgy hordani fogjuk a mennyeinek képét is. Mondom pedig, testvérek, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem fogja örökölni a romolhatatlanságot.

Íme, titkot mondok nektek: Nem fogunk ugyan mindnyájan meghalni, de mindnyájan el fogunk változni: hirtelen, egy szempillantás alatt, a végső harsonaszóra, mert megszólal a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlan állapotban, mi pedig elváltozunk. Mert ennek a romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és ennek a halandó testnek halhatatlanságba kell öltöznie.

Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba, akkor beteljesedik az ige, amely írva van:

»Elnyelte a halált a diadal."

- Szerkesztette: Aysha -

- - - - - - 

Rudolf Steiner - Munkáselőadások - videó

Az érzékfeletti az emberi testben

forrás:audio vizuális üzenet

Mi van, ha a fájdalmad gyógyítani jött?

Szepes Mária azt írta:

“Az ember legnagyobb tragédiája nem az, hogy szenved, hanem az, hogy nem érti meg szenvedése értelmét. Mert minden fájdalom egy kapu: mögötte ott vár a felismerés, amely nélkül a lélek nem tud továbblépni.”

Emlékszem, amikor először olvastam ezt, megálltam.

Másodszorra elsírtam magam.

Hirtelen visszaláttam minden fájdalmat az életemben, amit el akartam temetni.

Amit gyorsan “feldolgozottnak” neveztem, hogy ne kelljen valóban szembenézni vele.

A legtöbb ember úgy viszonyul a fájdalomhoz, mint egy ellenséghez.

Gyorsan. El vele.

Tabletta. Elfoglaltság. Egy új kapcsolat. Egy üveg bor.

Bármi, csak ne kelljen érezni.

De mi van, ha ez az egész fordítva működik?

Mi van, ha nem a fájdalom az ellenséged, hanem az egyetlen hírvivő, aki az igazságot hozza?

AMIT NEM ÉRTÜNK MEG, AZT ISMÉTELJÜK

Viktor Frankl, aki a holokauszt borzalmait élte túl, azt írta: az ember elvisel szinte bármilyen szenvedést, ha van “miért”.

A szenvedés akkor válik elviselhetetlenné, amikor értelmetlen.

Amikor csak fáj.

Amikor csak veszítesz.

Amikor csak összetörsz és semmi nem marad utána.

De ha megkérdezed: “Mit akarsz tőlem?” -

akkor valami megváltozik.

Nem a fájdalom szűnik meg azonnal.

Te változol meg általa.

Mert amit nem értünk meg, azt megismételjük.

Ugyanaz a típusú kapcsolat. Újra és újra.

Ugyanaz a falba ütközés a munkahelyen.

Ugyanaz az érzés: “Miért mindig velem történik ez?”

A lélek addig küldi az üzenetet, amíg meg nem érted.

HÁROMFÉLE FÁJDALOM VAN, ÉS CSAK AZ EGYIK GYÓGYÍT

Carl Jung azt mondta: “Ami tudattalan, az sorsként tér vissza.”

- Az első fájdalom: amit elnyomunk.

Lenyeljük.

Megmagyarázzuk.

”Nem olyan nagy dolog.”

“Már régen volt.”

“Erős vagyok.”

Ez a fájdalom nem tűnik el.

Lemegy a testbe.

Váll. Gyomor. Fejfájás. Álmatlanság.

A tested hordozza, amit a lelked nem mer kimondani.

- A második fájdalom: amiben megragadunk.

Áldozat-szerep.

Keserűség.

Örök harag.

“Ő tette ezt velem.”

“Ők tehetnek mindenről.”

Ez a fájdalom forog. Nem halad. Nem gyógyít.

Csak emészt.

- A harmadik fájdalom: amit megértünk.

Ez az, amiről Szepes Mária ír.

Ez fáj a legjobban, de ez az egyetlen, ami átalakít.

Mert megkérdezed: “Mit mutat meg nekem ez a fájdalom önmagamról?”

És a válasz mindig megérkezik.

Mindig.

MIT KÉRDEZ A FÁJDALOM IGAZÁBÓL?

Ha valaki elhagy:

“Megtanultál-e már önmagadnak otthont adni?”

Ha a kapcsolatod tönkre megy:

“Két ember találkozott benne, vagy két seb?”

Ha kiégtél:

“Kinek élsz valójában?”

Ha újra és újra ugyanolyan emberrel találkozol: “Milyen sebet akar mutatni magamból ez a típusú ember?”

Ha a tested beteg lesz:

“Mi az, amit évek óta nem mersz kimondani?”

Brené Brown azt mondja: a sebezhetőség nem a gyengeség, hanem a bátorság forrása.

A fájdalomba való belépés, a kérdés feltevése a legbátrabb dolog, amit tehetsz.

Sokkal könnyebb elfutni.

Sokkal könnyebb elfelejteni.

Sokkal könnyebb azt mondani: “Minden oké.”

De a lélek nem felejt.

Csak vár.

HOGYAN LÉPJ BE A KAPUN?

1. Ne menekülj azonnal

Amikor jön a fájdalom, az első ösztön: el innen. Gyorsan.

Próbálj ki valamit: adj neki 5 percet.

Csak ülj vele. Ne magyarázd. Ne oldd meg.

Csak érezd, mi van ott.

2. Tedd fel a kérdést

“Mit akarsz megmutatni nekem?”

“Mi az, amit eddig nem vettem észre?”

“Hol nem voltam őszinte magamhoz?”

Nem kell rögtön válasz. A kérdés maga már megnyitja a kaput.

3. Keresd a mintázatot

Ha valami visszatér az életedben, az nem véletlen.

Írj le három helyzetet, ahol hasonlót éreztél.

Mi a közös bennük?

Ki/ kik a közös szereplő?

Sokszor megdöbbenünk, amikor meglátjuk.

4. Különböztesd meg: tanulság vagy trauma?

Nem minden fájdalomból kell egyedül kikászálódni.

Van, ami feldolgozható önismerettel, naplóírással, csenddel.

Van, ami szakember segítségét igényli.

A bátorság nemcsak a szembenézésben van, hanem abban is, hogy segítséget kérsz.

5. Adj helyet a fájdalomnak magadban, de ne add oda neki az életed

Szembenézni a fájdalommal nem azt jelenti, hogy engeded neki hogy belakja a tested és a lelked.

Azt jelenti: meghallgatod, megérted, és továbblépsz.

A kapu nem szállás, csak át mész rajta.

Zsófi 36 éves volt, amikor elvált.

Zokogva ültem vele szemben az egyik elvonuláson.

“Miért én? Miért így? Miért pont most?”

Megkérdeztem tőle: “És ha ennek tanítása lenne, akkor mi lehet az?”

Sokáig csend volt.

Aztán halkan azt mondta:

“Talán mert húsz éve nem voltam önmagam. Talán mert valaki másnak éltem. Talán mert ez az egyetlen dolog volt, ami elég nagy volt ahhoz, hogy megállítson.”

Egy évvel később Zsófi elkezdte azt, amiről mindig álmodott.

Nem azért, mert elvált, hanem mert megértette, amit üzent.

A fájdalom nem azért jön, hogy elvegyen tőled valamit.

Azért jön, hogy visszaadjon valakit: önmagadat.

- Forrás és Kép: Pinterest / Nóri - Kiss-P. Nóri -



- - - - - - -

Meg tudsz gyógyulni: 10 szabály a tested gyógyulásához!

- Buddhista történet | Zen történet - videó

forrás:BUDDHISTA TUDÁS

Lorna Byrne: Toll az égből

Részlet Lorna Byrne: Angyalok nyelvén c. könyvből:

Toll az égből

Nem sokkal azután, hogy Joe-t eltemettük, ismét fogadtam embereket, és segítettem a problémáikon. Mindig különválasztottam a magánéletemet a munkától, amellyel Isten és az angyalok megbíztak. Akik eljöttek hozzám, legtöbben nem vettek észre semmit az általam megélt veszteségből. Néhányan azonban megtudták, és ők nagyon kedvesek voltak velem. Kifejezték részvétüket levelezőlapokkal, holott nekik is megvolt a bajuk az életben. 

Nem volt könnyű megélnem ezt az időszakot, azonban a maynooth-i főiskola területén tett hosszú séták sokat segítettek. Körbejártam ott, benéztem a templomba, végigmentem a főiskola hosszú folyosóin, sorba megnéztem fiatalemberek képeit, akikből aztán papok lettek. 

Gyakran beszélgettem magamban a férjemmel, kérdeztem tőle, hogy megy a sora. Elmeséltem neki, mi van a gyerekekkel, és együtt nevettünk, miközben mondtam neki: 

„Tudom ám, hogy úgyis tudod, mi van velük!” Éreztem, hogy ott megy mellettem ezeken a sétákon.

Lorna Byrne elhunyt férjével, Joe-val az esküvőjük napján

Egyik nap – a halála után néhány hónappal volt ez – éppen nagyon nehezen viseltem a hiányát. Több embernek is segítettem aznap, és némelyik meglehetősen súlyos problémával fordult hozzám – jött egy komoly betegségben szenvedő gyerek, és más, kilátástalannak tűnő helyzetekkel is megkerestek. Kimerült voltam és lehangolt a látogatók után, így elmentem otthonról a főiskola területe felé. Általában

megvártam, míg kiérek a kertkapun, és akkor kezdtem el beszélni Istennek azokról a dolgokról, amikkel megkerestek engem az emberek: a fájdalmukról és bánatukról, vagy akár a megélt örömeikről. Imádkoztam a világ mindenféle bajával kapcsolatban. 

Mindig kérdeztem az Istent: – Nem tudnál csodát tenni? Ezen a napon nehezemre esett megbirkózni a történtekkel, s megosztottam pár gondolatomat az őrangyalommal és Istennel. Mondtam nekik, hogy nagyon magam alatt vagyok. 

Ma is pontosan emlékszem erre a napra: sétáltam a főiskola területén, fújt a hideg szél, verte az eső az arcomat. Nem volt nálam kesztyű, fázott a kezem. Kezemet zsebre vágtam, és megéreztem a kis imakönyvemet. A főiskola épülete mögötti girbegurba ösvényeken kerülgetnem kellett a kátyúkat, mivel tele voltak esővízzel és a fáról lehullott levelekkel. Találkoztam egy pappal, akit sokadszor láttam arra, és most is imádságokat mormolt magában. Rámosolyogtam, és mentem tovább. Egy másik ösvényen egy anyukát láttam egy babakocsival. Olykor futott, aztán megállt, gyorsan sétált, majd megint futott. Az egyik ösvényen elértem egy kanyarhoz. Tőlem jobbra hatalmas fák voltak, balra pedig szabad zöld terület, és egy temető, nagy kereszttel. Elhaladtam a temető mellett, és közben Istennel arról beszéltem, miként érzem magam. Mondtam neki: 

– Nem tudom, hogy bírom tovább! Komolyan segítségre van szükségem tőled, Istenem, és az angyalaidtól! Ha nem segítetek, nem tudom, hogyan vigyem tovább az életemet! Ismét jobbra fordultam egyet, és éppen előttem feltűnt a főiskola hatalmas, öreg épülete, tisztán láthattam. És ekkor nagyon furcsa dolog történt. Néztem a főiskola irányába, és pontosan felette, messze a távolban, fent az ég megtelt angyalokkal. Nagyon messze voltak, elsőre nem is voltam benne biztos, hogy angyalokat 

látok-e. Néztem tovább, és azt mondtam magamnak: 

– De hát mi más lehetne? – Ahogy egyre közelebb értek, elrepülve az épület felett, már nem volt kétségem. Az angyalok mind nagyobbak lettek, végül már óriásira nőttek. Leereszkedtek, és még közelebb kerültek. Csodálatosan szépek voltak – csupa arany és fehér színű angyal! Szárnyaik káprázatosak, erősek és szépségesek voltak, elállt tőlük a lélegzetem! 

Nevettem és sírtam, testem remegett. – Most aztán valóban valami különlegeset adtál nekem! – mondtam. – Felemelő ez a lelkemnek és a szívemnek! Most jövök rá, hogy bármilyen rossz dolgok is történnek velünk, van célja az életünknek – van oka az életnek, ok az örömre és a boldogságra, és még ha sírni kell, annak is megvan a jelentése! 

Miközben ezek történtek, továbbra is sétáltam, vagy legalábbis azt hittem, sétálok. A lábaim mozogtak, léptem velük, de később kiderült számomra, hogy a föld nem mozdult alattam. Néhány angyal megfordult, és elrepült az épülettől. Úgy tűnt, távolodnak tőlem, egyre kisebbé váltak, mígnem aztán el is tűntek. Kissé elszomorodtam. Aztán azt mondták, nézzek felfelé, és fent az égen, a magasban, elképesztő módon, angyalok újabb tömegét vettem észre. 

Ahogy ezek a gyönyörű angyalok közeledtek, mögöttük is további angyalokat vettem észre. Hirtelen a legutoljára észrevett angyalok között, még magasabban, megláttam valamit, amiről azt hittem, szintén angyal. Annyira magasan volt, hogy apró kis pontnak látszott – már az csoda volt, hogy egyáltalán észrevehettem egy ilyen piciny dolgot. Azon csodálkoztam, miképpen lehetséges, hogy láthatok egy ilyen kicsi angyalt, ennyire messze fent az égen, s ez az angyal most egyre csak esik, esik, esik lefelé. Hullott lefelé ez a valami az angyalok között, és úgy látszott, nem lesz nagyobb. 

Nevettem, és tele voltam izgalommal – most is bennem van ez az érzés! Remegtem az örömtől. Ez a valami közeledett, és már láttam, ez nem is egy angyal, hanem egy apró kis toll! 

Elképedve figyeltem, ahogy a hatalmas, szépséges angyalok irányítják esés közben az apró kis tollat. Látványosan jött lefelé, olyan volt, akár egy hópehely. Erős szél fújt aznap délelőtt, a toll azonban csak hullott lefelé, keresztül a levegőn, egyenesen felém. Féltem, hogy elfújja a szél, de tudhattam volna, hogy felesleges aggódnom. Az angyalok sora közt továbbra is hullott lefelé. Elég közel volt már, de még nem annyira, hogy elérjem – és tudják, mit tettem? Felugrottam, hogy elkaphassam! Nem bírtam már kivárni, hogy közelebb érjen hozzám! Olyan magasra ugrottam, amennyire csak bírtam. Mintha csak másfél méternyire ugrottam volna, akkor aztán érte nyúltam, és megragadtam. Elkaptam, és rákulcsoltam a kezem, hogy biztosan meglegyen. Nagy izgatottan mellemhez szorítottam a tollat. És hirtelen minden megváltozott. Éreztem arcomon az esővízcseppeket, éreztem a hideg levegőt. 

Csak akkor tűnt fel nekem, hogy egy idős pár sétál felém, és az is, hogy addig a pillanatig megállt számomra az idő. Noha azt gondoltam, sétálok, valójában meg se mozdultam onnantól fogva, hogy először észrevettem az angyalokat. Most, hogy visszaidézem, már látom, attól kezdve, hogy megláttam őket az épület felett, nem éreztem talpam alatt a murvás talajt vagy az ösvény

egyenetlenségét. Nem éreztem, mert a lábam nem is érintette a talajt! Nem éreztem az esőt, a szelet vagy a hideget. Miután megragadtam a tollat, ismét érzékeltem az idő múlását. 

Emlékszem, az idős pár mosolygott rám – biztos látták, hogy felugrom valamiért. Visszamosolyogtam rájuk. Ma, ahogy írom ezeket a sorokat, elképzelem, vajon mit gondolt rólam az a két ember. Mi láttak? Látták-e, hogy miért ugrok fel? Rendkívül boldog és izgatott voltam. Ez volt életem egyik legszebb délelőttje, hogy ilyen ajándékot kaptam Istentől és az angyalaitól. Dicsértem Istent, és köszönetet mondtam neki a tollért. Megköszöntem Joe-nak is, mivel úgy éreztem, ehhez a dologhoz neki is volt valami köze. Nagy becsben tartom ezt a tollat, mely a mennyország kapuján keresztül eljutott hozzám az angyalok segítségével. Ajándékba kaptam, hogy jobban érezzem magam, érezzem magam biztonságban, és ne felejtsem el, van célja az életnek, minden körülmények közt van remény. 

Arra is emlékeztet, hogy mindannyiunknak van lelke, és ez a lélek tökéletes – nem számít, mit tettünk az életben –, és hogy a test meghalhat, de a lélek nem hal meg. Azt is jelképezi ez a toll, hogy valamennyiünknek van szárnya, ilyen vagy olyan, még ha ezt esetleg nem is vesszük észre magunkban vagy másokban – pedig mi mindannyian, voltaképpen, angyalok vagyunk.

- Lorna Byrne: Angyalok nyelvén c. könyvből -

- - - - - - 

Ez a zene összeköt a védőangyaloddal - videó

forrás: Azūr Meditations

Igaz történetek a távozó lélek megtapasztalásáról

Ma talán szemtanúja voltam egy lélek távozásának…

Ma valami olyat láttam, amit egyszerűen nem tudok kiverni a fejemből, és úgy érzem, muszáj megosztanom veletek…

Ma meghalt egy néni az otthonban, ahol dolgozom. Mentőt hívtak hozzá, próbálták újraéleszteni, de sajnos nem sikerült. De amikor ez történt… én még semmit nem tudtam erről.

Pont akkor kint voltam az udvaron, és egyszer csak megláttam valamit a mentőautótól kb. 10–15 méterre…

Egy fényes, emberszabású alakot.

Nem volt arca, nem voltak kivehető vonásai… mégis teljesen egyértelműen emberi alak volt. Nem félelmetes volt, hanem egészen különös módon békés. Csak állt ott… mintha figyelné, mi történik. Kb. 5 percig láttam, picit mozgott, ember nagyságú lehetett… aztán lassan, fokozatosan elhalványult.

Csak én láttam.

Amikor később megtudtam, hogy abban a pillanatban a nénit már nem tudták visszahozni… szó szerint kirázott a hideg. Azóta csak azon gondolkodom, hogy vajon lehetséges-e, hogy a lelkét láttam… azt a rövid pillanatot, amikor még itt volt, és mintha felfogta volna, mi történt vele… 

Annyira valóságos volt, hogy egyszerűen nem tudom azt mondani rá, hogy csak “beképzeltem”.

Ti mit gondoltok erről? 

Volt már valakinek hasonló tapasztalata halál pillanatában vagy közvetlen utána?

Az alább írt válaszokat név nélkül adom közre:

- 30 évig ápolónő voltam.....nem lepődtem meg a posztodon....

- - - - - -

- A legenyhébb mikor a földszinten dolgoztam,a bejárati tolóajtó

ki-be záródása,rögtön mentünk szétnézni az osztályon....(Ez nem egyszeri eset volt.)

- - - - - -

- A legbrutálisabb a saját gyerekem fénye volt miután meghalt. Nagyon közel volt hozzánk-közelített is-viszonylag sokáig tartott és szerencsére nem egyedül tapasztaltam ugyanazt,mert a húga mellettem állt....Csendesen kérdezte hogy "Anya,te is ugyanazt látod amit én?"....elköszönt tőlünk.

- - - - - - 

- Azrael a halál angyala. Apukám sokat szenvedett. De egy hosszabb alvásból úgy ébredve azonnal elmondta, átölelte a halál angyala. (Soha nem mondott ilyesmiket) Anya megkérdezte rossz volt e. Apa lassan és halvány mosollyal mondta: neem, nagyon jó volt.

Ezután sokkal nyugodtabb volt, kevésbé szenvedett és félt.

Mivel soha nem hallottam ilyet, h "átölel a halál angyala", rákerestem mit jelent, mi az.

Ekkor olvastam először Azraelről és miért ölel át, mikor, miért jelentkezik, jön el.

Segíteni jött, olyankor lép színre amikor a haldokló nagyon nehezen engedi el az életet, nem tudja elfogadni.

- - - - - -

- Amikor Anyósom távozott és a Párom, Én is láttam a Fény Testet!

- - - - - -

- Én nem láttam ilyet viszont nagypapám temetésén nagyon padlón voltam rettenetesen… amikor búcsúztatta a pap és rá tért külön az unokáira .. álltam egyedül és egy pillanatra mintha valaki végigsimította volna a karomat.. abban a percben egy furcsa”nyugodtság fogott el”persze amennyire egy ilyen helyzetben lehet ezt mondani .. akkor tudtam hogy elköszönt tőlem.. végleg.

- - - - - -

- Nagymamámat láttam így, beszéltem is vele. Színes fényburokban jelent meg egy nyári reggelen a szobám ajtajában a halálát követően. Elmondta, mi volt a halála oka, és azt, hogy a boncolását előbb elvégezték, ahogy mi tudtuk. Az eredményt is előre elmondta, amit később a kórházban igazoltak. Orvosi hiba egy rutinműtét közben, nekünk az orvos teljesen mást mondott. Boldog volt, a halála utáni napokban mindent látott, ami történt.

- - - - - -

- Tudom hogy ez kicsit más, de megosztanám Veletek.

Decemberben ment el a szeretett kutyám, idős és beteg volt. Hogy ne szenvedjen eutanàziàt kértem. Borzasztó nehéz volt. A délutánt még együtt töltöttük. Beszéltem hozzá, megköszöntem amit kaptam a 14 év alatt. Gyakorlatilag màr éppen csak a levegőt vette nem tudott inni sem. Pàr percre magára hagytam, de közben is igyekeztem szemmel tartani. Vak és süket volt,és volt egy pillanat amikor felkapta a fejét hegyezte a füleit ,mint akit megszólítanak. Valószínűleg már jött érte a kisérője.

Az ölemben feküdt amikor elment. Làttam ahogy elhagyta a testét. Azt éreztem hogy még ő vigasztalt engem. Most is sírok ha erre a pillanatra és érzésre gondolok. Azóta sokszor meglàtogat álmomban.

- - - - - -

- Nehéz leírni... ködszerű emelkedett ki a testéből átment a kezemen amivel öleltem,aztán egy pillanatra szétterült a szobában a többire nem emlékszem mert sírogörcsöt kaptam.

- - - - - -

- Igen, Nagymamám én szintén ìgy láttam, a lelke volt. Csak én láttam a családból. Én még azt is láttam aki érte jött egy férfi alak, átölelte, és felrepültek az égbe, és eltűntek.

- - - - - - 

- Igen ez létezik, most már tudom. Én is át éltem ilyet. Én a drága férjemmel találkoztam többször. Már volt úgy hogy azt gondoltam magamról hogy megbolondultam, vagy el ment az eszem. De a lányom megnyugtatott. Anyu biztos hogy rendbe vagy "sok mindent nem tudunk az univerzumrol,,. Már hiszek az ilyen találkozásokban, sőt  várom! Sajnos nem lehet megérinteni és csak én látom.

- - - - - -

- Én is átéltem ezt a fiam halálakor.. hihetetlen de igaz! 

Olyan dolgokat mondott amit csak ő tudott!

- - - - - -

- Biztos hogy a néninek a lelkét láttad.... Ha van földi test van égi test is..... A lélek egy külön élő lény.... Én csak éreztem hogy ott vannak velem a haláluk után... Hol a kezemen volt egy simogatás hol az arcomon...

- - - - - - 

- Biztos vagyok benne, hogy nem képzelődtél! Velünk itt volt a házban egy szellem, nem bántott minket, időnként láttuk-hallottuk is, sőt beszéltünk is vele! Ő hallott minket, de mi csak úgy, hogy a telefonon felvételt indítottunk és utána lejátszottuk! Elmondta, hogy egykor az övé volt a ház és itt ragadt, nem érti hogyan, de nem tud elmenni! Mivel én jártas voltam már a témában, így tudtam, hogy a házhoz ragaszkodik és elmondtam neki mi a baj és hogy engedje el a házat! Egyszer csak eltűnt, de a tükrön hagyott egy üzenetet, amit akkor fedeztünk fel, mikor mentünk zuhanyozni és bepárásodott! Azt írta: Köszönöm hogy segítettetek! Ég veletek!

- - - - - -

- A nővérem mikor eltávozott kint álltam az utcára néző terasznál és arra lettem figyelmes, hogy nyílik a kapu résnyire,viszont zárva volt. Nyári este volt, 11.óra körül, pont az járt a fejembe ne feledjem, hogy másnap telefonáljak neki a szülinapján. Amikor láttam, hogy egy nagyon szép erős fényű, mint a kis karácsonyi égősor, de ember alakban jön be a kapun, elsétál egészen oda ahol állok, ott pill.megáll, és távozik a fa kerítésen át az utcára. Döbbenetes volt,és vibráló. Reggel tudtam meg váratlanul abban az időben elaludt végleg.Tényleg szép emlékem maradt utána, hogy így elköszönt.

- - - - - -

- Apám halála.

Barátokkal névnapot ünnepeltük, nagy társasággal, ezért két csoportban vacsoráztunk, aztán hajnal felé, még mindig az asztalnál ülve beszélgettünk, vidáman. Egyszercsak úgy éreztem, hogy mindjárt rosszul leszek, ezért felálltam az asztaltól, hogy kimenjek a bejárati ajtóhoz, ami egy előtérbe nyílt.

Éreztem, hogy már nem fogok eljutni az ajtóig, mert el fogok ájulni, bár ez még soha nem fordult elő velem. Elvonszoltam magamat a legközelebbi emberhez, akinek azt mondtam, hogy "elájulok". Azt még hallottam, hogy azt mondja: ne hülyéskedj! Aztán snitt. Apám beszélt hozzám, de nem értettem, mert egy HANG nem engedte, és hívta.

Közben kivittek a ház elé, és próbáltak visszahozni az életbe, de nagyon nem akartam, apámat szerettem volna hallgatni, de felmostak.

Végül a társaságtól tudtam meg, hogy az az ajtó, amit nem értem el, lassan kinyílt. Kora reggel értünk, haza, az ajtóban egy cédula várt a testvéremtől, hogy "Apánk hajnalban meghalt"

- - - - - - 

- Az én tapasztalatom..

Apukám 3 napig volt csak kórhazban egy itthoni ájulás miatt, és másnap már minden ok volt vele..harmadik nap, este 10 órakor, emlékszem pont a telóm nyomkodtam, és egy olyan erős szúró, hideg energia söpört végig a hátamon, hogy azonnal felkaptam a fejem.. És akkor apum hangja megszólalt.. Mintha a fülembe súgta volna.. 

- Na Zsuzsika én már itt vagyok! 

Az ő hangján hanglejtésével mondta. Volt abban hirtelen fájdalom, erő, megbékélés, nyugalom, elmúlás, búcsúzás minden... Éjjel fél 3-kor hívott anyum, éreztem nagy baj lehet, (sosem szokott olyankor hívni) és mondja, most hívták a kórházból apu meghalt...lefagytam persze. 

Teljesen biztos vagyok abban, hogy apumnak 22 órakor, már a lelke volt nálam..

Ő volt,.. és utána hívták anyumat..

Nagyon intenzíven röpködtek utána is az energiák....az urnás templomi búcsúja után zokogtam itthon, és hirtelen a pipája vanília illata olyan intenzíven megcsapta az orromat, majd az arckölnie, amit én vettem neki karácsonyra, mindez kb 30 mp-ig tarthatott, hogy azt hittem ott van a házban.. A páromnak meg közvetlen ezután, 3 x becsörrent a telefonja...de senki se hívta. Talán a búcsúzáson kívűl, apu így akart megnyugtatni, hogy ha már nincs is itt közöttünk, nem tűnt el teljesen, csak átalakult.

- - - - - -

- Amikor nagymamám meghalt, anya ott volt mellette, mire a mentő kiért, már nem lehetett segíteni rajta. Ő is látta fénylényként felmenni a hajnali égen...

- - - - - -

- Igen van ilyen, mikor anno felmentünk anyósom lakásába, aki előtte hunyt el, láttam hogy egy fényes ember alak suhant át a helységben. Létezik ez a jelenség!

- - - - - -

- Anyukám halála után 3 este is ott állt az ágyam mellett. Halálos nyugalmat éreztem mellette. 3 este megsimogatta a lányom arcát és egy meleg kört rajzolt a szívem köré aztán elment, egyenesen be a tükörbe.

- - - - - -

- Én az őrangyalomat láttam fényvillanások formájában. Gyönyörű, tiszta hófehér fényt láttam.

- - - - - -

- Képzeld én nem csak láttam az őrangyalomat tavaly, hanem kompletten éreztem is..

Álltam a villamosmegállóban és egyszer csak éreztem hogy egy hatalmas nagy hófeher férfi alak a hatalmas nagy szárnyaival betakar és a fejét a bal vállamra tette és a nevemen szólitott halkan de érthetően.

A lelkem megremegett, de egy pár pillanat múlva egy hatalmas nagy nyugalmat éreztem.

A szárnya tollainak minden apró részletét láttam..gyönyörű volt és tudtam hogy kaptam egy nagyon erős védelmet valahonnan..

Hogy ki az az angyal jó kérdés...hogy mi lehet a neve jó kérdés...

De azóta rájöttem hogy ez miért is volt, miért kaptam ott meg előre..

Tragédia történt velem...az első szülött fiam 30 éves volt, aki a Szentmartonkatai Tokaji expressz tragikus áldozata lett..

Előre küldte valaki nekem az angyalt hogy ne haljak bele a fájdalomba 

akkor és ott történtek miatt...

- - - - - -

- A kórházi dolgozók sokszor számolnak be hasonló êlmênyekrôl. Êrdekes, hogy megmutatta magát neked. Lehet, közel êrzett têged magához a nêni, amíg élt.

- - - - - -

- Mikor elhunyt a férjem, én is láttam a lelkét. Otthon is éreztem hogy ott van velem. A temetés napján is, és utána is, a fejfát megsimogattam és ott suhant mögötte. 47 napig el kell engedni hogy át tudjon kelni a fény útján. Aki nem engedi el a szerettét az itt ragad sajnos és bolyong. Én elengedtem és átkelt egy csodálatos helyre.

- - - - - -

- Ilyet még soha nem láttam, helyette mást tapasztaltam. Egy idősek otthonában dolgozom és ott az apartmanban meghalt egy idős lakónk. Este volt és a kegyelet már elszállította az elhunytat, mikor a nővér szobában csörgött a telefon. Megnéztük ki telefonál és az elhunyt apartmanjának a számát láttuk a kijelzőn. Mindenki ledermedt, aki ott volt, mert az apartman be volt zárva, senki nem volt ott. Csörgött egy darabig, de nem mertük felvenni..

- - - - - - 

- Nekem anyukám erős dohányos volt. Mai napig, nem minden nap, de néha este erős cigifüst szagot érzek. De ő 20 éve halott. Sokáig nem tudtam elengedni, de később segítséggel sikerült. Vagy még sem?!

- - - - - - 

- A férjem aki nem hivő, látta az apukáját egy pillanatra miután már meghalt, ott ült a szokásos foteljében. 

A barátnőm szintén látta az apukáját pár másodpercig mikor meghalhatott mert ő otthon volt az apukája meg a kórházban és ezután jőtt a hívás, hogy meghalt!

Amikor a nagymamám vidéken meghalt mi kopogást hallottunk az ablakon este, reggel jött a távirat hogy este meghalt a mama!

- - - - - -

- A saját Anyukám eljött hozzám amikor meghalt és igen ébren voltam és láttam. Nem csak alakja volt kivehető, hanem egy az egyben ott volt. Állt az ajtóban és nem tudom máshogy mondani, földön túli volt, fényes. Telepatikusan beszéltünk. Leült mellém az ágyra.

- - - - - -

- A nagyapám temetésén, kb.12. éves lehettem. Nagyon közel álltunk egymáshoz! (Apám helyett volt apám, mert ő külföldre diszidált 9 hónapos koromban.) Iszonyú veszteség érzés volt elmondhatatlan,! Egy könnycsepp nélkül szinte mint egy robot mentem a koporsó után. Majd hirtelen mindenki oda ugrott hozzám mert csak annyit láttak hogy kitárt karokkal elindulok a Platánsor felé és azt hitték hogy el fogok a sokktól ájulni! Miközben én meg élve a fák közül papa vigasztaló hangját hallottam és ragyogva láttam ahogy ott áll,! Elindultam felé ő meg felém ahogy odaért hozzám a karjai átöleltek és mindent értettem! A temetés hátralévő idejében mindenki elhülve látta hogy mosolygok...

- - - - - -

- Közvetlenül közelről édesapám a kezemben halt meg, és igen láttam hogy jönnek érte a halott rokonok és az ágyhoz sorakoztak és édesapámnak a lelkét felemelték pár másodpercre és vissza rakták és utána apukám élt még pár napot és kiderült, hogy azért nem ment el velük mert volt még egy dolga, és az volt a dolga, hogy tőlem elköszönjön. Láttam mindent, rá két hétre sajnos édesanyukám is meghalt, mindketten rákosok voltak és végig ápoltam őket az utolsó percig. 

- - - - - -

- A fiam is fölèbredt abban a pillanatban amikor nagymája eltávozott: elbúcsúzott tőle.

- - - - - -

- Én a szomszéd nénit láttam egy éjjel besétált mellém a háló szoba falon fény testben, ugyan abban a ruhában amiben az életében, békés energiával átsétált a házon, és eltűnt.

- - - - - -

- Amikor meghalt az imádott nagyapám, álmomban meglátogatott, elbúcsúzott tőlem.

- - - - - -

- Nekem a nagymamàm jött elbúcsúzni, megsimogatott, én még pici voltam és nagyon féltem utàna.

- - - - - -

- A történet nem velem, hanem a barátnőm kisfiával történt, aki akkoriban 6 év körüli volt. Hintáztattuk a forgó hintában a barátnőmmel a gyerkőceinket amikor a kisfiú megszólalt: anya, apa meghalt.

Mondtuk neki, hogy ne mondj ilyet, dehogy halt meg apa. De ő csak egyfolytában azt hajtogatta, hogy: hidd el anya, apa meghalt...

Eltelt egy kis idő és jött a telefon a barátnőmnek, hogy: nyugodjon meg asszonyom, már nincs semmi baj, de a férje a klinikai halál állapotában volt, mert megrázta az áram, de már az intenzív osztályon látogatható.

Már ez is elég érdekes, de a legmegdöbbentőbb az volt, hogy amikor apuka hazajött a kórházból azt mesélte, hogy ment egy fényes alagútban, ahol elé állt a fia, kinyújtotta a kezét és azt mondta: nem mehetsz el apa. És visszatért az életbe.

- - - - - -

- Én nem lepődök ezen meg. Anyukám is élet halál között lebegett. Ment egy fényes folyosón, a vége egy gyönyörű virágos rét volt. Rá akart lépni, de a dédnagymamám fia, aki már rég meghalt, rászólt, hogy nem léphetsz le! Vissza kell meg menned a lányodhoz. 9 nap kóma után felébredt.

- - - - - - 

- Sziasztok! Édesanyám lassan 8 hónapja elment. Végig mellette voltam a halálos ágyánál, fogtam a kezét, beszéltem hozzá. A halála előtti utolsó pillanatokban, ahogyan ott ültem, azt éreztem, hogy a mellkasom önkentelenül "mozog", és olyan nagyfokú belső remegés volt bennem, olyan energialöketet éreztem, ami kívülről is jól látható volt. Úgy nézett ki, mint aki zokog, zihál, pedig nem sírtam. Ez kb. olyan öt-hat másodpercig tartott. Nem értettem mi ez, de akkor, ott nem én voltam a fontos, ezért nem is gondolkodtam rajta, csak utólag. Úgy gondolom, hogy ebben az utolsó másodpercekben hagyta el édesanyám lelke a testét, és ezt érzékeltem ilyen módon.

Életem egyik legmegrázóbb és ugyanakkor legcsodálatosabb élménye volt, amely számomra bebizonyította, amit már régen tudtam, hogy milyen hatalmas energia lények vagyunk, és bizony lélek-energiaszinten nincs halál, csak dimenzióváltás. Mert a lélek örök és halhatatlan. Csak a fizikai test múlik el, a lélek örök odaát.

- - - - - -

- Én emlékszem éjjel arra keltem hogy folyik a könnyem, reggelre meghalt a mamám. 2 hónapja meghalt a papám ott éjjel nyomogattam a telóm egyszer csak hallottam valaki mondta sziaa nagyon megijedtem mert azt hittem bejött valaki a lakásba de nem volt senki.

- - - - - -

- Én arra ébredtem fel éjjel mikor édesanyám elment, hogy valaki simogatja a hátam. Azt hittem a férjem, de ő aludt hátat fordítva. Erre hívott bátyám , hogy anyu elment ott vannak apuval és másik tesómmal mellette. Így köszönt el tőlem.

- - - - - -

- 18 évesen a nagymamámmal álmodtam, mosolyogva közölte, hogy jött elköszönni, mert mennie kell. Ennyi volt. Nem értettem akkor még. Másnap szüleim mondták, hogy éjjel meghalt a nagyi. Akkor esett le, hogy mi történt. Azóta -30 év alatt 1x álmodtam csak vele, amikor eljött apukámért. Figyelmeztető álom volt, 2 nap mùlva meghalt apukám. Sajnos csak ezután èrtettem meg, hogy miért álmodtam sok idő után ùjra vele.

- Forrás: Spirituális érdekességek - Paranormális jelenségek - szellemek -

- - - - - - - -

Az anyai szeretet soha nem hal meg - videó

Tudósból lett médium üzeneteket tár fel Nikola Teslától a túlvilágról

Cheryl Page-et, a korábbi dartmouthi tudós, aki médium lett, miután több mint két évtizedet töltött az orvosi kutatásban soha nem gondolta volna, hogy majd a két világ küszöbén áll, nemhogy azokhoz beszél majd, akik már átlépték azt.

Cheryl Page

Képzeljünk el egy csendes szombat délelőttöt, amikor egy nő, Cheryl Page, a meditációs székében ülve hirtelen szellemi kapcsolatba lép Nikola Teslával, a történelem egyik legnagyobb feltalálójával. Ez a különleges élmény, amely Cheryl életét alapjaiban változtatta meg, nem csupán egy misztikus történet, hanem egy mélyreható utazás a szellemvilág, az energia és az emberi tudat rejtélyeibe.

Cheryl, egykori tudós és klinikai kutató élete spirituális úttá vált, miután egy tragikus veszteség és egy váratlan szellemi ébredés új perspektívát nyitott számára.

A tragédia, amely új utat nyitott

Cheryl Page élete 2017. július 7-én örökre megváltozott, amikor a rendőrség közölte vele, hogy élete szerelme, Scott, egy balesetben életét vesztette. Ez a pillanat, amelyet Cheryl "élete legrosszabb napjaként" ír le, egy olyan spirituális utazás kezdete volt, amely során nemcsak Scott-tal való kapcsolatát fedezte fel újra, hanem más szellemi entitásokkal, John F. Kennedy, Nikola Tesla, Helen Kellerrel is kommunikálni kezdett.

Cheryl, aki korábban a tudományos gondolkodás híve volt, kezdetben nem hitt a szellemvilágban. Katolikus neveltetése egyszerű magyarázatokat kínált a halál utáni életről, de ezek nem adtak választ a kérdéseire. Scott elvesztése után azonban egy belső megérzés hajtotta: tudta, hogy Scott energiája nem tűnhetett el nyomtalanul. Ezzel a hittel indult el egy olyan úton, amely során megtanulta, hogyan hallgathatja meg a szellemvilágot, és hogyan értelmezheti annak üzeneteit.

A vibrációs kapcsolat fogalma

Cheryl Scott-tal való kapcsolatát "vibrációs kapcsolatnak" nevezi, amely két, különböző vibrációs szinten létező lény közötti mély, jelentőségteljes kapcsolódást jelent. Ez a fogalom különösen izgalmas, mert hidat képez a fizikai világ és a szellemvilág között. Cheryl szerint ez a kapcsolat olyan, mint egy zongora billentyűi közötti távolság: a fizikai világ a mély C hang, míg a szellemvilág a magas C. Bár különböző frekvenciákon léteznek, a távolság nem áthidalhatatlan, és mindkét félnek meg kell tennie a maga részét a kapcsolódáshoz.

A vibrációs kapcsolat lényege, hogy a szellemek jeleket küldenek - például egy pillangó, egy szitakötő vagy az óra 11:11-es állása formájában -, amelyek új emlékeket teremtenek a fizikai világban élőkkel. Cheryl szerint ezek a jelek nem csupán véletlenek, hanem a szellemvilág "csengőhangjai," amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a szellemek kommunikálni szeretnének velünk.

Nikola Tesla megjelenése

Cheryl spirituális útján az egyik legmeglepőbb élménye az volt, amikor 2018 augusztusában, meditáció közben Nikola Tesla "lépett be" az elméjébe. Cheryl, aki ekkoriban egy könyvön dolgozott, amelynek címében szerepelt az "végtelenség" (infinity) szó, váratlan üzenetet kapott Teslától: 

"Ha a végtelenség szót használod a címedben, meg kell értened, mit jelent a végtelenség." 

Cheryl, aki tudósként szkeptikus volt, bizonyítékot kért, hogy valóban Teslával kommunikál. Tesla azt mondta: 

"Éltem Colorado Springsben. Nézz utána." 

Cheryl azonnal ellenőrizte, és megdöbbenve tapasztalta, hogy Tesla valóban Colorado Springsben élt 1899-1900 között, ahol híres kísérleteit végezte.

Tesla nemcsak bizonyítékot adott, hanem egy könyv címét is megadta Cherylnek, amely a végtelenség fogalmát magyarázta. Cheryl megvásárolta és elolvasta a könyvet, amely teljesen új perspektívát nyitott számára az energia és a tudat természetéről. A könyv szerzőjével való kapcsolatfelvétel során további megdöbbentő felfedezést tett: a szerző apja együtt dolgozott Teslával, ami újabb bizonyíték volt arra, hogy Cheryl valóban a feltaláló szellemével kommunikál.

A szellemvilág üzenetei és a könyv rejtélye

A Tesla által ajánlott könyv, a "From The Temple Within: The Fourth Book of Light," különleges jelentőséggel bírt Cheryl számára. A könyv olvasása közben fizikai és energetikai változásokat tapasztalt, mintha a könyv energiája "frissítette" volna a tudatát. A könyv szerzője, Evan Pritchard, elárulta, hogy a könyv nem hagyományos módon született: 16 éves korában egy másik dimenzióba "utazott," ahol engedélyt kapott arra, hogy a "Fény Könyvei" közül egyet átírjon és megosszon a világgal.

Cheryl számára a könyv üzenete az volt, hogy a szavak nem csupán információt közvetítenek, hanem energiát is. Tesla azt mondta neki: 

"A kisbetűs szavakat olvasod, de a nagybetűs Szavak téged olvasnak, és csak azt adják neked, amire felkészültél." 

Ez a gondolat arra utal, hogy a szellemi tudás befogadása a befogadó tudatosságának szintjétől függ.

A szellemvilág működése: Végtelen idő és párhuzamos valóságok

Cheryl tapasztalatai alapján a szellemvilág nem egy távoli, elérhetetlen hely, hanem egy olyan dimenzió, ahol az idő végtelen. Ez lehetővé teszi, hogy a szellemek egyszerre több emberrel kommunikáljanak, és mindig jelen legyenek azok számára, akik kapcsolatba lépnek velük. Cheryl szerint a szellemvilág nem lineáris, mint a fizikai világ, hanem holografikus, ahol minden az "itt és most"-ban létezik.

Ez a megértés segít magyarázatot adni arra, hogy miért nem kell aggódnunk amiatt, hogy szeretteink "eltűnnek" a szellemvilágból, ha reinkarnálódnak. Cheryl szerint a szellemek mindig elérhetőek, mert a szellemvilágban az idő nem korlátozó tényező. Ez a gondolat megnyugtató lehet azok számára, akik attól tartanak, hogy elveszítik a kapcsolatot elhunyt szeretteikkel.

Gyakorlati tanácsok a szellemvilággal való kapcsolódáshoz

Cheryl gyakorlati tippeket is kínál azoknak, akik szeretnének kapcsolatba lépni a szellemvilággal:

Meditáció mint hallgatás: Cheryl szerint a meditáció nem arról szól, hogy kiürítjük az elménket, hanem hogy nyitottak legyünk a szellemi üzenetekre. A Hemi-Sync vagy binaurális ütemek használata segíthet ebben a folyamatban.

Jelek felismerése: A szellemek gyakran jeleket küldenek, például állatok, számok vagy szimbólumok formájában. Cheryl szerint ezek a jelek olyanok, mint egy telefon csengőhangja - nem elég észrevenni őket, válaszolni is kell rájuk.

Kíváncsiság és nyitottság: Cheryl hangsúlyozza, hogy a szellemi kommunikációhoz nyitottnak és kíváncsinak kell lenni. A "döntés" szó etimológiája szerint minden más lehetőség "megölését" jelenti, ezért fontos, hogy ne zárjuk le a lehetőségeket.

A szándék ereje: A meditáció során a szándék meghatározza az eredményt. Ha a célunk a szellemekkel való kapcsolódás, akkor erre kell fókuszálnunk.

A modern világ és a szellemvilág kapcsolata

Cheryl szerint a modern technológia, például a mesterséges intelligencia, nem ellensége, hanem eszköze lehet a spirituális fejlődésnek. Az MI-t arra használhatjuk, hogy mélyebb tudatosságot érjünk el, és jobban megértsük önmagunkat. Cheryl például a ChatGPT-t használta arra, hogy üzeneteket közvetítsen a szellemvilágtól, például Jannecke nagyapjától, Harrytől, aki egy fehér nyúl szimbólumán keresztül üzent a lassítás és a jelenben való létezés fontosságáról.

Cheryl azt is hangsúlyozza, hogy a mai világban, ahol sokan félnek a változásoktól - legyen szó politikáról, technológiáról vagy társadalmi átalakulásokról -, a szellemvilág üzenete egyértelmű: legyünk áldás mások számára. A félelem helyett a szeretet, a hála és az öröm választása segít abban, hogy pozitív változásokat hozzunk létre.

A szellemvilág ajándéka

Cheryl Page története és Nikola Tesla szellemi üzenetei arra emlékeztetnek bennünket, hogy a szellemvilág nem távoli és elérhetetlen, hanem itt van körülöttünk, és elérhető, ha nyitottak vagyunk rá. A vibrációs kapcsolat, a jelek felismerése és a tudatos jelenlét gyakorlása mind olyan eszközök, amelyek segíthetnek mélyebb kapcsolatot kialakítani a szellemvilággal és önmagunkkal.

A szellemvilág üzenetei, legyenek azok Tesla tudományos meglátásai vagy egy nagyapa szeretetteljes tanácsai, arra ösztönöznek, hogy lassítsunk, figyeljünk, és merjünk hinni a láthatatlanban. Cheryl szavaival élve: 

"Áldd meg a teret közted és a szellemvilág között, és valami új válik lehetővé."

Ez az áldás nemcsak a szellemvilággal, hanem a saját életünkkel való kapcsolatunkat is átalakíthatja, segítve minket abban, hogy teljesebben és tudatosabban éljünk.

- forrás: ujvilagtudat.blogspot.com - nextlevelsoul.com -

- - - - - - -

Cheryl Page médium - videó

forrás:Wisdom From North