2012. június 30., szombat

A mag...


"Az őszinteség a legnehezebb. Hiszen az ember önmagával szemben sem őszinte. Még önmagának sem meri sokszor bevallani a tévedését. Minduntalan mentséget keres és talál rá. Hát még kiállni a tömeg elé..."
(Berkesi András)




„Egy sikeres üzletember már idős volt és érezte, hogy eljött az ideje, hogy kiválassza az örökösét, aki továbbviszi az üzletet. Viszont nem az egyik igazgatót vagy az egyik gyermekét választotta, hanem valami egészen mást tett. Összehívta az összes fiatal alkalmazottat.
Ezt mondta nekik:
-Eljött az ideje, hogy visszavonuljak és kiválasszam a következő vezérigazgatót. Elhatároztam, hogy közületek fogok választani valakit. A fiatal alkalmazottak megdöbbentek. A főnök így folytatta:
-Mindegyikőtöknek adok egy MAGOT - egy nagyon különleges MAGOT. Szeretném, ha elültetnétek ezt a magot, öntöznétek és jöjjetek vissza mához egy évre azzal, amit neveltetek a magból. Akkor majd megnézem a növényeiteket és kiválasztom, ki lesz a következő vezérigazgató.
Volt a fiatalok közt egy Jim nevezetű is aznap, aki a többiekhez hasonlóan, szintén kapott egy magot. Nagyon izgatottan tért haza, s elmondta a feleségének is a történteket. A felesége segített cserepet, földet és komposztot keríteni és Jim elültette a magot. Minden nap meglocsolta és figyelte, nőtt-e a növénye. Körülbelül három hét elteltével a többi alkalmazott már a kikelt növényekről beszélgetett.
Jim mindig megvizsgálta az ő magját, de semmi nem kelt ki belőle. Eltelt három, négy, végül öt hét, még mindig semmi. Addigra már mindenki a növényéről mesélt, de Jimnek nem volt növénye, úgy érezte, kudarcot vallott.
Már eltelt hat hónap és még mindig nem volt semmi Jim cserepében. Tudta, hogy biztosan elpusztította a magját. Mindenkinek fái és magas növényei voltak, de neki semmije sem. Jim mégsem szólt egy szót sem a kollégáinak. Tovább locsolta és trágyázta a földet. Annyira akarta, hogy kikeljen a mag.




Amikor végre letelt az egy év a cég minden fiatal alkalmazottja elhozta a növényét, hogy a vezérigazgatónak megmutassa. Jim azt mondta a feleségének, hogy ő nem fog bevinni egy üres cserepet. De ő azt válaszolta, hogy őszintén el kell mondania, ami történt. Jimnek kavargott a gyomra, úgy érezte, ez lesz életének legkínosabb pillanata, de tudta, hogy a feleségének igaza van. Elvitte az üres cserepét a tanácsterembe. Amikor Jim megérkezett, csodálattal nézte a sokféle növényt, amit a többi alkalmazott nevelt. Gyönyörűek voltak, mindenféle alakú és méretű növények. Jim letette a földre az üres cserepét, sok kollégája kinevette, páran sajnálták őt. Amikor a vezérigazgató belépett, körülnézett és köszöntötte fiatal kollégáit. Jim próbált meghúzódni valahol a sarokban.
-Istenem, milyen gyönyörű növényeket, fákat és virágokat neveltetek - mondta a vezérigazgató.
-Ma az egyikkőtöket kinevezem vezérigazgatónak.
Hirtelen a vezérigazgató megpillantotta Jimet az üres cseréppel a terem végében. A pénzügyi igazgatót arra kérte, hogy hívja Jimet előre. Jim megrémült. Azt gondolta: A vezérigazgató tudja, hogy kudarcot vallottam! Talán kirúg!
Amikor Jim előrement, a vezérigazgató megkérdezte, hogy mi történt a magjával. Jim elmondta a történetét. A vezérigazgató mindenkit arra kért, hogy üljön le, kivéve Jimet. Ránézett Jimre és mindenki előtt bejelentette:

  Íme az új vezérigazgatótok! Jimnek hívják. Jim nem hitt a fülének. Hisz még ki sem kelt a magja.
Hogyan lehetne ő az új vezérigazgató? - mormogták a többiek.
A vezérigazgató akkor azt mondta: -Egy évvel ezelőtt az itt lévők közül mindenkinek adtam egy magot. Arra kértelek titeket, hogy ültessétek el, öntözzétek és hozzátok vissza nekem e napon. Én mindenkinek főtt magot adtam, halottak voltak - lehetetlen volt, hogy kibújjanak a földből.
Mindegyikőtök, Jimet kivéve, fákat, növényeket és virágokat hozott nekem. Amikor észrevettétek, hogy a magok nem kelnek ki, kicseréltétek a tőlem kapott magot egy másikra. Jim volt az egyetlen, akiben megvolt a kellő bátorság és őszinteség, hogy egy olyan edényt hozzon ide, amiben az én magom van. Ezért ő lesz a következő vezérigazgató!



Ha őszinteséget vettek el, bizalmat arattok.
Ha jóságot vettek el, barátokat arattok.
Ha alázatot vettek el, nagyszerűséget arattok.
Ha kitartást vettek el, elégedettséget arattok.
Ha megfontoltságot vettek el, reményteli kilátást arattok.
Ha kemény munkát vettek el, sikert arattok.
Ha megbocsátást vettek el, megbékélést arattok.
Tehát, vigyázzatok, mit vettek el ma, mert ez határozza meg, mit fogtok később learatni.
Bármit adtok az életnek, az élet visszaadja azt nektek."
 (Forrás: harmonia)


2012. június 29., péntek

A boldogság titka

 

 

" A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk. "
(Nathaniel Hawthorn) 

 



Sok-sok évvel ezelőtt élt Indiában egy bölcs, aki azt mondta, hogy egy nagy titkot őriz egy varázs ládában, ami az élet minden területén sikeressé teszi, és ezért a világ legboldogabb emberének tartja magát.
Sok irigy király ajánlott neki hatalmat és pénzt, még meg is próbálták ellopni a ládát, mind hiába. Minél jobban próbálkoztak a megszerzésével, annál boldogtalanabbak lettek, mert az irigység nem hagyta élni őket. Így teltek-múltak az évek és a bölcs egyre boldogabb lett.
Egy nap egy kisfiú toppant be hozzá és azt mondta: – Uram, én is határtalanul boldog szeretnék lenni, mint te. Megmutatod nekem, hogyan érjem el a boldogságot? A bölcs a gyermek tisztaságát és egyszerűségét látva így szólt: – Neked megmutatom a boldoggá válás titkát. Gyere velem, és nagyon figyelj! Valójában két ládában őrzöm a boldogság titkát, a szívemben és az eszemben. A nagy titok, pedig nem más, mint egy lépésekből álló sorozat, amit életed végéig követned kell.
Az első lépés az, hogy tudd: Isten minden dologban ott van, és ezért szeretned kell Őt, és hálát adnod Neki, mindazért, amid van.
A második lépés, hogy szeresd önmagad, és minden nap lefekvéskor és felkeléskor ki kell jelentened: – Én fontos vagyok, képes vagyok, értékes vagyok, okos vagyok, kedves vagyok, sokat várok magamtól, nincs olyan akadály, amit le ne tudnék győzni.
Ezt hívják magas önbecsülésnek
Harmadik lépés, hogy a gyakorlatban is megvalósítod, amit magadról állítasz. Vagyis ha azt gondolod, hogy okos vagy, viselkedj okosan; ha azt gondolod, hogy képes vagy, tedd meg, amit kitűzöl magad elé; ha azt gondolod, hogy nincs akadály, amit ne tudnál legyőzni, akkor tűzzél ki célokat az életedben és harcolj értük, amíg el nem éred. Ezt a lépést motivációnak hívják.
Negyedik lépés, hogy ne irigyelj senkit, azért amije van, vagy ami ő maga, ők elérték a céljukat, te érd el a sajátjaidat.
Ötödik lépés, hogy ne őrizgess a szívedben haragot senki iránt; ez az érzés nem fogja hagyni, hogy boldog légy. Hagyd, hogy Isten törvényei tegyenek igazságot, te bocsáss meg és felejts.
Hatodik lépés, hogy ne vedd el azt, ami nem a tiéd, emlékezz, hogy a természet törvényei szerint, ha valakitől elveszel valamit, akkor holnap elvesznek tőled valami értékesebbet annál, amit elvettél. Fizesd meg a tartozásodat, add vissza, ami nem a tiéd, kérj bocsánatot, add oda mindenkinek azt, ami megilleti. Így biztosítod a békédet.
Hetedik lépés: Ne bánj rosszul senkivel. A világ minden élőlényének joga van ahhoz, hogy tiszteljék és szeressék.
És végül, a nyolcadik: Mindig mosolyogva kelj fel, és fedezd fel a szépséget és a jót a téged körülvevő dolgokban! Gondolj bele, hogy milyen szerencsés vagy, amiért annyi mindened van, segíts a többieknek, anélkül, hogy arra gondolnál, hogy semmit sem fogsz kapni cserébe; figyeld meg az embereket és fedezd fel bennük a jó tulajdonságaikat, nekik is add át a titkot, hogy győztessé váljanak, és így BOLDOGOK LEGYENEK.
A legjobbakat kívánom neked!



2012. június 27., szerda

Tatiosz A szeretet ereje


"Dönts szíved szerint: aki szeretettel közelít a világ dolgaihoz, mindig jól dönt."
(Hioszi Tatiosz) 
 



A világot az ember kedvéért teremtették az Istenek

Sokféle erő kapcsolja egymáshoz az embereket: az élet, a változások, a gondolkodás, a lélek ereje. Valamennyi a Szeretetből születik. Valamennyi kapcsolatunkat a Szeretet ereje tartja össze. Egy láthatatlan szál, amelyik akkor is egymáshoz köti az embereket, amikor -- úgy tűnik --, régen elszakadt már.
A Szeretet ereje eltéphetetlen.

Úgy gondolod, nincs már dolgod a lezárt kapcsolataiddal? -- Ez a gondolat csupán azért fordult meg a fejedben, mert a kapcsolatainkat nem zárhatjuk le. Mi nem. Egy magasabb erő, a Szeretet ereje dönt sorsunk felől.
A Szeretet ereje láthatatlan.

Az életet kaptuk, a változásokat követjük -- embernek nincs hatalma sem az élet, sem a változások felett.
Mi van az ember hatalmában? A lelke -- a gondolkodó lélek, amelyik dönt afelől: hogyan éljük életünket, és mit kezdjünk a változásokkal. Gondolataink és a belőlük fakadó tetteink át meg átszövik kapcsolatainkat, átölelik az embereket.
A Szeretet ereje örök.

Hogy nem szeretsz már? Hogy gyűlölni is képes vagy kétségbeesetten? -- Az emberi szívet úgy alkották meg az istenek, hogy a szál, amelyre felfűzték a szíveket, sosem szakadhat el.
A Szeretet ereje mágnesként tartja össze a láncszemeket.

A szeretet szálát nem látjuk -- nem is láthatjuk --, de érezzük, és tudjuk, hogy van, és él. Ő tartja életben lelkeinket.
A Szeretet ereje a kiindulópont, melyből minden élet indul, és hozzá tér vissza, miközben egyetlen pillanatra sem szakadhat el tőle.
A Szeret ereje törvény, akár tudunk róla, akár nem.


Ne feledd: minden napra jut megbocsátani való, hiszen az Istenek emberből faragták az embert.

Bocsáss meg, inkább bocsáss meg ezerszer, mint egyszer a haragot magadba zárd...


(
Forrás: Tatiosz A Szeretet ereje)



2012. június 26., kedd

Felébredés



"A spirituális ébredés egy felismerés, hogy te nem az elme vagy. Ennek a hajnala amikor szétválasztod valós lényed az elmétől és ha ez tudatosul, akkor rájössz, hogy ki vagy te valójában. Ez az állapot a valódi szabadság, amikor események, körülmények, szokások és gondolatok már nem zavarnak vagy befolyásolnak belső szinten és megérted, hogy az életed valódi lényege, valójában túl van a fizikai világon és a gondolatokon, ahol a tudat hirtelen felismeri a végső igazi természetét."
/Deepak Chopra/ 





"Ha a jelen pillanat tudatosságából cselekszel, bármit is teszel - akár a legegyszerűbb dolgokat is -, tettedet a minőség, a gondoskodás és a szeretet érzése itatja át." 
(Eckhart Tolle)


2012. június 25., hétfő

Hála



"A hála lehetetlenné teszi a boldogtalanságot. Ez az egyik legfontosabb titok, amit meg kell tanulnod."
(Osho)




Légy olyan hálás a létezésnek, amennyire csak lehetséges - apró dolgokért is, ne csupán a nagy dolgokért... a puszta lélegzésért. Semmilyen jogos követelésünk nem lehet a létezéssel szemben, ezért minden, amit kapunk: ajándék.
Legyen benned egyre több és több hála és köszönet; engedd, hogy ez legyen benned a legmeghatározóbb. Légy hálás mindenkinek. Ha megérted a hálát, akkor hálát érzel azokért a dolgokért, amelyeket társaid pozitívan tettek. Sőt azokért a dolgokért is hálás vagy, amelyeket megtehettek volna, de nem került rá sor. Hálát érzel azért, mert valaki segített neked - ez csupán a kezdet. Majd hálát kezdesz érezni azért is, mert valaki nem ártott neked - megtehette volna; kedves volt tőle, hogy nem tette meg.
Amint egyszer megérted a hála érzését, és engeded mélyen magadba ivódni, mindenért hálás leszel És minél hálásabb leszel, annál kevesebbet panaszkodsz és morogsz. És ha egyszer eltűnik a panasz, eltűnik a boldogtalanság is. A boldogtalanságot a panasz élteti. A panaszkodáson és a panaszkodó elmén csimpaszkodik. A hála lehetetlenné teszi a boldogtalanságot. Ez az egyik legfontosabb titok, amit meg kell tanulnod.
(Osho)


2012. június 24., vasárnap

Mindannyian keresők vagyunk...



"Célunk, hogy a fényestől eljussunk a fényesebbig és a legfényesebbig. A magastól a magasabbig és a legmagasabbig. És fejlődésünknek még a legmagasabbal sincs vége, mert mindannyiunkban ott lakozik maga Isten, és Isten minden egyes pillanatban túlszárnyalja saját valóságát."
 (Sri Chinmoy)  




Mindannyian keresők vagyunk, és a célunk ugyanaz: belső békét, fényt és örömöt elérni, elválaszthatatlanul eggyé válni Forrásunkkal, és valódi elégedettséggel teli életet élni.
Örömben élni annyit tesz, mint belső életet élni. Ez az élet vezet az önmegvalósításhoz. Az önmegvalósítás Isten-megvalósítás, mivel Isten nem más, mint a mindannyiunkban mélyen ott rejlő, felfedezésre és feltárásra váró Isteniség. Istent úgy is említhetjük, mint a Belső Vezetőt vagy a Legfelsőbb Urat, a Supreme-ot. De bármelyik fogalmat használjuk is, a bennünk rejlő legmagasabbat értjük rajta, ami spirituális keresésünk végső célja.
A spirituális embernek normális és épp embernek kell lennie. Ahhoz, hogy elérje Istent, a spirituális ember istenien gyakorlatias kell legyen mindennapi tevékenységeiben. Az isteni gyakorlatiasságban megosztjuk belső gazdagságunkat. Minden cselekedetben isteni indíttatást érzünk, eredményét pedig megosztjuk másokkal. A spiritualitás nem tagadja meg a külső életet. A külső életnek a bennünk rejlő isteni élet kinyilvánulásának kell lennie.
(Sri Chinmoy)



2012. június 22., péntek

Légy boldog, légy szabad



"Az igazság olyan tisztán ragyog, hogy ha egyszer megérted, átalakítja az egész életed. Amint meghallod, megérted"
(Osho)
 "Jézus azt mondja: "Az igazság felszabadít." És ennek óriási a jelentősége. Igen, az igazság felszabadít, de nem az igazság tudása. Légy maga az igazság, és akkor felszabadít. Válj te magad az igazsággá, és akkor eljön a felszabadulás. Nem kell elhoznod, nem kell várnod rá. Azonnal megtörténik."
(Osho)




Elég bátor vagy?
Készen állsz arra, hogy az életedbe fogadd az igazságot?
Olyan sok ember ,,igen"-nel válaszol, oly sokan szeretnék ezt
De a tetteid is ezt tükrözik?
Kész vagy arra, hogy azzá az igazsággá válj, ami te magad vagy?
Az igazság szerkezete csak is maga az igazság lehet
Nem tud mást színlelni
Készen állsz, hogy fejest ugorj az ismeretlenbe?
De nem félelemmel, nem behatárolt gondolatokkal
Hanem magaszttal
Bizalommal
Az igazság mindannyiunkat felszabadít...
Olyan gyönyörű érzés visszatérni a szeretet forrásához
Nem a szeretethez, mint elgondoláshoz, hanem az igazi forrásához
Az igazság mindannyiunkat fel fog szabadítani
Mind az ami vagy, csodálatos
A benned lévő szeretet csodálatos
Térj vissza a szeretethez
Ne légy a rabja a saját szenvedésednek, a komolyságodnak vagy a társadalom elvárásainak
Ez a te életed
Ez a te pillanatod... itt és most
És ne hagyd, hogy mások ítélkezése, mások elvárásai feltartsanak
Nincs mitől félned...
Ahányszor csak eleresztesz valamit, ami nem engedte hogy tisztán láss, egyre közelebb kerülsz a valósághoz
És minél közelebb vagy a valósághoz, annál valósabb leszel te is
Valósnak lenni annyit jelent, hogy nyitott vagy, bizalomteljes
Bízni még akkor is, ha az amiben bízol, nem egészen megbízható
El tudod ezt képzelni?
Ez a mélységes bizalom
Mind az ami vagy, felsőbb boldogság
Fontos vagy
A te mosolyod a világ mosolya is
Nincs rá ok, hogy ne légy boldog
Légy boldog !
Légy szabad !

2012. június 21., csütörtök

Kalimonasz bölcsessége

  
"A lélek dolgai alak nélküliek, mégis mindenhová elhatolnak.
A lélek az, amit a két szemben látásnak nevezünk,
a fülben hallásnak, az orrban szaglásnak,
a kézben tapintásnak, a lábban futásnak,
a szájban szónak.
Ezüstfonal, amely láthatatlanul körülvesz,
majd kilépve belőlünk beragyogja a mindenséget."

(Kalimonasz)





Mikor Platón megkérdezte a tanítványaitól, mi a három legfőbb dolog, amely az élethez 
szükséges, Kalimonasz ezt válaszolta: 
- Az élelem, a fegyver és a szeretet. 
- Ha valamelyiktől meg kéne válnod, melyiket hagynád el? - kérdezte tőle Platón. 
- A fegyvereket. 
- És ha még egyről le kéne mondanod, melyiket hagynád el? 
- Az élelmet - válaszolta Kalimonasz. - Fegyver nélkül az ellenség a halálba kerget, élelem nélkül éhen pusztulunk; de ha meggondolod, a halál évezredek óta az élet velejárója. Fegyverrel megvédhetjük és élelemmel fenntarthatjuk az életünket, de vajon mit kezdenénk egy olyan élettel, amelyből hiányzik a szeretet?



2012. június 20., szerda

Potala palota



“A gyerekeid nem a te gyerekeid, 
Az élet vágyik bennük Önmagára. 
Általad és nem belőled teremnek, 
Veled vannak, de nem neked. 
Szereteted az övék, a gondolataid nem, 
Mert megvannak a maguk gondolatai. 
Csak a testüknek adhatsz szállást, 
A lelkük a holnap házában lakik, 
ahová te álmaidban sem léphetsz. 
Megpróbálhatsz hasonlítani hozzájuk, 
de ne hasonlítsd őket magadhoz. 
Mert az élet nem lép hátra, és nem a tegnap rabja.” 
(Kahlil Gibran: A próféta, 1923)


 A világ leghíresebb hegyvidéki városa Tibet fővárosa, Lhasa. A Himalájában fekvő városnak 250 000 lakója van, és nem csak magassága, (3650 méter)  hanem a csodás Potala Palota miatt is sok turista keresi fel. A város 1959 óta Kína része, a Dalai Láma (Buddha reinkarnációjának tartott) ekkor hagyta el, de a tibeti buddhizmus hívei számára Lhasa továbbra is fontos zarándokhely.
Az UNESCO 1994-ben a Világörökség részének nyilvánította, mivel „egyszerre erőd, templom, kolostor és iskola, a régió politikai és vallási életének epicentruma, a tibeti művészet magas színvonalának csodálatos példája.” 


 Potala valódi története a 7. században kezdődött, amikor Tibet egyik harcos királya a Vörös-dombot választotta, hogy felépítse fővárosát.

A palotát hármas védőfal vette körül, és 999 szobából állt. S bár az ellenségtől megóvta lakóit, a villámcsapástól nem – a 9. században így az épület szinte teljesen leégett, majd ezer helyiségéből csupán kettő maradt épen.

A Potala Palota a dalai lámák székhelye volt, akik mint istenkirályok több mint 500 évig uralkodtak Tibetben. Ma múzeum és zarándokhely, labirintusszerű helyiségeit, szentélyeit és hatalmas termeit ragyogóan színes faliképek, selyemhímzések borítják, s közel kétszázezer szobor díszíti. A látogatók számát limitálják, minden nap 1600 nem tibeti turista és 3000 tibeti zarándok léphet be, a műemlékeket óvandó. 



A palota aranyozott tetejét kis tornyocskák díszítik, amelyek távol tartják a rossz szellemeket. Kapui több ösvényen és lépcsősoron át megközelíthetőek, ám a legismertebb feljárat a cikkcakkos rámpa, ezt használják a vallási menetek alkalmával is. A Potala két fő része a központi elhelyezkedésű Vörös Palota, és az azt körülölelő Fehér Palota. Mindkét épületet freskók ezrei díszítik, amelyek Tibet történetét, vallását, mindennapi életét mutatják be.

A Fehér Palota a dalai lámák lakhelye volt, itt éltek, tanultak, a házi kápolnában imádkoztak, s itt található a fényűző trónterem, az egykori szentszék, ceremóniák és politikai események színtere. 


A Vörös Palota a kincsek őrzője, ékessége a mauzóleum, nyolc dalai láma síremlékével. Mumifikált földi maradványaikat díszes, aranyozott sztupákban helyezték el. A síremlékek közül az ötödik és a tizenharmadik dalai láma sztupája a legnagyobb és legdíszesebb. Előbbit szantálfából faragták, több tonna arannyal vontak be, s majd húszezer drágakővel és igazgyönggyel díszítettek.

A tizenharmadik dalai láma sírja csak vezető kíséretében egy felsőbb emeletről közelíthető meg. A tizennégy méteres, óriási arany síremléket körös-körül áldozati ajándékok övezik: elefántagyarak Indiából, porcelán oroszlánok és több mint kétszázezer gyöngyből készített pagoda.


A Vörös Palota több ezer éves indiai szent iratokat és felbecsülhetetlen értékű szobrokat is őriz. De még az aranyból készült, drágakövekkel kirakott szobroknál is értékesebb az a néhány, szerényebb külsejű, Buddha-szobor, amelyek vas és más fémek ötvözetéből készültek. Ez az eljárás ugyanis mára a feledés homályába tűnt, és máig nem sikerült megfejteni a titkát és rekonstruálni, így ezek az ötvözetek drágábbak minden ma ismert fémnél.

A legnagyobb teremben, a nyugati csarnokban található a Potala legrégebbi szentélye, a Szentek kápolnája, amely az első, 7. századi palota maradványa. Egy emelettel alatta sötét folyosó vezet Dharma hercegének barlangjához, ahol a hagyomány szerint az első palotát építtető király meditált. A sziklafülkében a király és feleségeinek szobrai állnak, számos istenszobor társaságában. 
 


2012. június 19., kedd

Gondolkozz el....

 

"A világ csak belülről változhat meg!'

(Eckhart Tolle) 

 



Gondolkozz el rajta, mikor azt hiszed, csak Téged bánt az Élet...
Nézz körül a világban.. láthatod az embereket, akik az utcán élnek
Ha azt hiszed, hogy csak neked fáj, mikor kit szeretsz mással látod
Nézz meg egy vakot... ki soha nem láthatja meg a napvilágot
Ha azt hiszed ver a sors, mikor az emberek rosszat kiabálnak Rád
Nézz meg egy süketet, ki soha nem hallhatja az Élet dallamát...
Ha azt hiszed Te vagy az egyetlen, akit akadályok veszik körül...
Nézd azokat, kik nem tudnak járni.. arcukon mégis mosoly derül
Ha azt hiszed rossz helyre születtél, s Téged senki nem szeret
Nézz meg egy árvát... ki könnyes szemmel nézi a szüleidet...
Ha azt hiszed, hogy nem kapsz időt, hogy begyógyuljanak a sebek
Nézd azokat, kik hirtelen hunytak el.. nem ölelhették át szeretteiket
Mielőtt panaszkodnál nyisd ki a szemed, rosszabb is lehetne...
S rájössz, hogy nem sírva kell eltöltened a napot, hanem nevetve.
Köszönd meg, amit a sorstól kaptál... ne háborogj sohasem...
Nem tudhatod, mi lesz holnap... Ez vezessen az Életben!




2012. június 18., hétfő

Loretto kápolna - A csoda lépcsője


A csoda lépcsője - Loretto Kápolna - USA - Új Mexikó államában- Santa Fe
Egy több, mint 130 éves csoda, évente közel 300.000 látogatót vonz magához.
Ez a látnivaló nem más, mint a Loretto Kápolna. Ezt a kápolnát a "csoda lépcsője" különbözteti meg a többitől.


A kápolna a XIX. században épült. Amikor elkészült, akkor vették észre a szerzetesek, hogy nincsen lépcsőfeljárat a kórusnak fenntartott emelvényhez. A szerzetesek 9 napig imádkoztak Szent Józsefhez, tudván azt, hogy ő ács volt. Az utolsó nap egy idegen kopogtatott a bejárati ajtón, mondván azt, hogy ő ács, és meg fogja építeni a lépcsőt.

Ő meg is építette a lépcsőt, egyedül.

Senki nem érti, hogy a lépcső hogyan áll minden központi támasz nélkül.

Az ács egyáltalán nem használt sem szeget, sem enyvet. Dolga végeztével nyomtalanul eltűnt, még munkabérre sem tartott igényt.

Azt mondják, hogy az ács maga volt Szent József, akit Jézus küldött a szerzetesek megsegítésére.

Azóta úgy tartják, hogy ezek a lépcsők csodák, és zarándokok helyévé váltak.

3 rejtély merül fel:

- Ki volt az ács?
- A mérnökök és a tudósok semmi magyarázatot nem találnak arra, hogy a lépcső hogyan állhat központi tartóoszlop nélkül.
- Honnan származott a faanyag, mivel a lépcső olyan fából készült, amely sehol sem található a világon.

Még van egy érdekesség: a szerkezet 33 lépcsőből áll, ami Jézus életkorát jelentheti?


Energiából állunk



"Az ember az egyetlen lény, amely képes elfojtani, vagy átalakítani az energiáit - erre egyetlen másik élőlény sem képes. Az elfojtás és az átalakítás ugyanazon jelenség két aspektusa, és ezt a jelenséget csakis az ember képes életre hívni."
(Osho)




A minket körülvevő fizikai világ valójában egyáltalán nem "anyagból" áll: fő összetevője egy olyanféle erő vagy esszencia, amelyeket energiának nevezhetünk.
Fizikai szinten mindannyian energiából állunk és minden ami bennünk, illetve körülöttünk van, szintén energiából tevődik össze. MINDANNYIAN EGY NAGY ENERGIAMEZŐ részei vagyunk.
Mindannyian egyek vagyunk, még a szónak a szó szerint vett fizikai értelmében is. A gondolat egy meglehetősen kifinomult könnyű energiaforma, és ezért nagyon gyorsan és könnyen változik.
Az élő test anyaga eléggé finom, gyorsan változik és könnyen befolyásolható. A gondolatoknak és érzéseknek megvan a saját mágneses energiájuk, amely hasonló természetű energiát vonz magához.
Amikor alkotunk valamit, először mindig  gondolatban alkotjuk meg azt. Az elgondolás olyan, mint egy tervrajz:....létrehozza a formának a képzetét, amely ezután vonzerőt gyakorol a fizikai energiára, és abba a formába irányítja azt, megjelenítve ezáltal a fizikai létsíkon is. A szétsugárzás és a vonzás azt az elvet jelöli, hogy bármit küldesz az univerzumba, az valamilyen módon visszasugárzik rád....."Amint vetsz, úgy aratsz"!  Mindig azt a dolgot vonzzuk életünkbe, amire a legtöbbet gondolunk, amiben a legerősebben hiszünk, amit lényünk legmélyén képzelünk el.
Ha negatívan, és félelemmel teltek vagyunk, akkor magunkhoz fogjuk vonzani azokat a bizonyos tapasztalatokat, helyzeteket, vagy embereket, amelyeket elkerülni igyekszünk. Ha hozzáállásunk pozitív, örömöt várunk, akkor mindezt magunkhoz fogjuk vonzani.  



2012. június 17., vasárnap

Csináld magad...

 
 "Önmagában az élet semleges. Mi tesszük csodálatossá, mi tesszük csúnyává; az élet az az energia, amelyet mi viszünk bele. Ha szépséget öntesz az életbe, akkor csodálatos lesz. Ha csak ülsz egy helyben, és azt akarod, hogy csodálatos legyen, akkor nem lesz az - neked kell létrehoznod a szépséget. Neked kell víziót adnod a valóságnak, neked kell színeket adnod a valóságnak, neked kell dalt adnod a valóságnak - akkor lesz csodálatos. A szépség egy teremtmény; akárcsak a rútság. A boldogság egy teremtmény, akárcsak a boldogtalanság. Csak azt kapod, amit létrehozol, sosem kapsz semmi mást. Az élet nem más, mint egy üres vászon - festhetsz gyönyörű jelenetet, tájképet, vagy festhetsz fekete szellemeket és veszélyes embereket. Tőled függ. Az élet csupán egy lehetőség. Megad mindent, amire szükséged lehet: és most csináld magad!"
(Osho)
 
 
A valóságot (magunkat, másokat, az életet, Istent) mindnyájan értelmünk szemein keresztül fogjuk fel. Mégis különbözőképpen látjuk ezeket. A valóságról alkotott képed nem az enyém, és fordítva: az enyém nem a tied. Mindkettőnk képe a valóságról korlátolt és elégtelen, de különbözőképpen. Mindketten félremagyarázzuk és eltorzítjuk a valóságot, de különböző módon. Mindketten látunk valamit a rendelkezésünkre álló igazságból és szépségből, melyre a másik vak. A lényeg az, hogy e vízió dimenziói és tisztasága határozza meg világunk dimenzióit és életünk minőségét. Amilyen mértékben vakok vagyunk, illetve amilyen mértékben torzítjuk a valóságot, oly mértékben csökken életünk és boldogságunk. Következésképp, ha meg akarunk változtatni, akkor először ezen az alapvető vízión, vagyis a valóság felfogásán kell változtatnunk.
A növekedés és a teljesebb élet szemléletváltozást követel. A korlátozó, büntető látásmód valójában lánc, amely gúzsba köt bennünket. Egy helyben toporgunk, minden egyes nap másolata az előzőnek és minden év ismétlése az előző év szomorúságának. Ahhoz, hogy megértsük, miért maradnak olyan sokan a torz látásmód önkéntes rabjai, látnunk kell, hogyan határoz meg bennünket a látásmódunk. Így világosabbá válhat, miért vonakodunk annyira attól, hogy újragondoljuk és felülvizsgáljuk azt a látásmódot, amellyel elkezdtük életutunkat.




Amikor mi emberek először befelé tekintünk, a saját benső világunkba, és aztán kifelé, a valóság többi részére, rögtön rendet, sémát és szabályszerűségeket kezdünk keresni. Megtanuljuk összekötni az okokat a hatásukkal. Egyszóval kiszámíthatóságot keresünk. Biztonságérzettel tölt el bennünket, ha tudjuk mit várjunk. Tetteink és reakcióink sémákba illeszkednek, amelyek azon alapulnak, hogy miként észleljük a valóságot, és hogyan alkalmazkodunk hozzá. Az élet kiszámíthatóvá válik és reakcióink következetesek lesznek. Ennek ellentéte a káosz. A káosz kiszámíthatatlanságot és következetlenséget von maga után. A káosz összezavarja elménket és szétzilálja lelkünket. A káosz nagyon félelmetes élmény.
Talán ez a fő oka annak, hogy ilyen nehézkesen tudjuk megváltoztatni látásmódunkat, akkor is, ha ez könyörtelenül börtönben tart minket. Fogságban tart a félelem, amely azt sugallja, hogy ha elveszítem régi látásmódomat, amely kiszámíthatóságot biztosított, akkor káosz lesz úrrá rajtam. A gond csak az, hogy nincs rá biztosíték, hogy az új jobb lesz, mint a régi. Ki akarná felcserélni a régit újra, minden biztosíték nélkül? Tudom, hogy mit birtokolok, nem tudom azonban, hogy mit fogok kapni vagy éppen mit veszíthetek. Minden változásban van halál és újjászületés. Meghalni a réginek és újjászületni az újnak: ez félelmetes távlat. Ha feladom régi látásmódomat, amely bizonyos értelmet adott életemnek és viselkedésemnek irányt mutatott, akkor az új látásmód ad e majd ugyanilyen biztonságot az életemnek?
100 emberből csupán egy, aki megvalósítja önmagát és képességeit teljes egészében kihasználja. A többség anélkül létezik, hogy igazán élne. Általános vélekedés szerint a legtöbb ember csupán 10%-át hasznosítja életenergiáinak. Csak 10%-át látják a világ szépségének, az emberi érzésvilág mélységének és gazdagságának csupán tíz százalékát élik át. Botorkálnak a világban anélkül, hogy elmélkednének róla, anélkül, hogy kutatnák azt. Úgy élnek, hogy közben a szeretet tört hányadát adják és kapják.
(John Powell)
 

2012. június 16., szombat

Lelked...



"Ahol szeretetünk lakozik, ott éli életét a lélek."
(Hioszi Tatiosz)
"Élj lelked óhajtása szerint, hogy megtaláld, amit keresel!"
(Lucius Annaeus Seneca)




Legyen időd a családodra, ez az erőd forrása.
Legyen időd a szerelemre, ez az élet igazi öröme.
Legyen időd örülni, mert ez a lélek zenéje.
Legyen időd az olvasásra, ez a bölcsesség alapja.
Legyen időd gondolkozni, ez a siker záloga.
Legyen időd kedvességre, ez a boldogság kapuja.
Legyen időd másokra, ez a megbecsülésed ára
Legyen időd a játékra, ez a fiatalság titka.
Legyen időd a testedzésre, ez az egészséged alapja.
Legyen időd álmodozni, ez a lelked szabadsága.
Legyen időd megérteni; olyan világban élsz, 
amilyet te hozol létre magadnak!



2012. június 14., csütörtök

Jó és rossz...



"A jót nehéz felismerni, ha nincs mihez viszonyítanunk. Az élet tanít meg erre a tudományra: kezedben a választás lehetősége jó és rossz között."
(Hioszi Tatiosz)

"Milyen csoda is az ember - milyen fantasztikus dolgokra képes, saját magát és a körülötte levő világot illetően . Ám a jóra való végtelen képessége mellett határtalan a képessége a rosszra is. Mert mindkét végletre képesek vagyunk valamennyien. Minden emberben van jó is, rossz is. Neki kell választania, és csakis a választás számít. Halld meg magadban a jót és engedelmeskedj neki."
(Pablo Casals)




“Te magad vagy az az erő, amely életre hívja a történéseket – a jót, a rosszat egyaránt.
Rajtad áll, melyikre tartod magad érdemesnek: helyes gondolkodással a szerencsét idézed meg, vagy gondolkodás nélkül cselekszel, és bajokat zúdítasz az életedre. Rajtad múlik, bearanyozod-e napjaidat vagy feketére fested magad körül a világot.”
(Hioszi Tatiosz)


Minden rosszban van valami jó, és minden jóban valami rossz. Sokszor lehetetlen felismerni az adott pillanatban. Legtöbbször csak később értjük meg az okát.




2012. június 13., szerda

Egyek vagyunk...




"Tudnunk kell, hogy saját létünk az egész világmindenség ajándéka."
(Rudolf Steiner)




“A Mindenség nem értelmetlenül kattogó, öntudatlan gépezet, hanem minden ízében Tudatos világ, amelyet egy Tökéletes Intelligencia teremtett, sőt benne van! Az atomoknak is van szerény értelmük, emlékük, érzékenységük, ők is követnek valamit: egy gondolatot, egy mintát, egy energia-törvényt, amelyből kristályok, hegyek, csillagok, növények és állatok lesznek….

Ami láthatatlan, az a felfoghatatlan Bölcsesség irányító mintája, ereje, szelleme, mely mindent áthat, minden benne van és mindennel szétválaszthatatlanul egy!
Az igazság nem az, amit gondolunk – hogy mi okos emberek egy oktalan Univerzum lakói vagyunk, hanem éppen fordítva: mi oktalan, önhitt és buta emberek egy abszolút Intelligens világnak nem “lakói”, hanem elválaszthatatlan részei vagyunk, melyben minden mindennel összefügg!
Nem ok-okozati alapon, hanem eredendően és szétválaszthatatlanul. Nem tőlünk független díszletben élünk – hanem egyek vagyunk vele. Semmi sincs “külön”.” 
(Müller Péter: Jóskönyv)




2012. június 12., kedd

A mai nap


"A mai nap soha nem jön el újra. Éppen ezért használd ki minden pillanatát."
(Ralph S. Marston, Jr.)

"A tegnap történelem. A holnap rejtély. A mai nap: ajándék."
(Eleanor Roosevelt)


A mai nap egy különleges nap. Ez a nap a Tiéd. A tegnap kicsúszott a kezedből és már nem kaphat más tartalmat, mint amit adtál neki. A holnapra semmi ígéretet nem kaptál, de a mai nap a Tiéd. Ez az egy, amiben biztos lehetsz. Azzal töltheted meg, amivel akarod. Élj vele! Ma örömet szerezhetsz valakinek, ma segíthetsz egy másiknak, ma élhetsz úgy, hogy talán este lesz valaki, aki megköszöni azt, hogy vagy! A mai nap egy jelentős nap. A mai nap a Tiéd!
 

2012. június 11., hétfő

A bölcs ember...




A bölcs ember fáklyaként világít a világban, s életével példát mutat a többi ember számára. Bár szavai is fontosak, de elsősorban tetteivel mutatja a helyes utat embertársai számára. 




A Mester mindig örömmel hallotta, ha az emberek elismerték tudatlanságukat.
- A bölcsesség egyenes arányban növekszik a tudatlanságunk beismerésével - ál­lította.
Amikor magyarázatot kértek tőle, ezt mondta:
- Ha belátod, hogy nem vagy olyan bölcs, mint ahogy tegnap vélted magadról, ak­kor ma már bölcsebb vagy.




 
Egy bölcs ember 


Egy 92 éves kicsi, idős ember, szépen megfésülködött, megborotválkozott, felöltözött, és reggel 8 órakor elindult az idősek otthonába. 70 éves felesége nemrég hunyt el, s ezért úgy érzi, muszáj elhagyni házát. Az idősek otthona előterében várakozik, s ránk mosolyog mikor azt mondjuk neki, hogy kész a szobája.
Miközben a lift felé tartunk, röviden elmondom neki milyen is az ő kis szobája, elmesélem neki azt is milyen színű a függöny és az ágytakaró.
-“Nagyon tetszik", s lelkendezik, mint egy 8 éves kisgyerek, aki most kapja meg élete első szobáját.
-“Kedves Mihály, még nem is látta a szobát, várjon egy kicsit. "
“Az nem baj", közli.
“A boldogság az mindentől független dolog. A boldogságot függetlenül választom. Az, hogy a szoba tetszik-e vagy sem, nem a bútoroktól függ vagy a dekorációtól – az attól függ, ahogy én azt látni akarom.
“Én már a fejemben eldöntöttem, hogy a szoba tetszeni fog. A döntésemet minden reggel az ébredésemnél hozom."
“Dönthetek úgy, hogy a napomat az ágyban töltöm, és számolom hány testrészem nem működik, mely részeim fájnak vagy köszönetet mondhatok az égnek a testrészeimért, melyek jól működnek."
“Minden nap egy ajándék, ha ki tudom nyitni a szemem, az új napra koncentrálok, a szép emlékekre, melyeket az életem során gyűjtöttem össze.”
“Az öregség az olyan, mint a bankszámlád. Azt veszed le, amit összegyűjtöttél.”
Ezért az én tanácsom, hogy sok-sok boldogságot és szépet rakjál félre emlékeid bankszámlájára.
Emlékezz ezekre az egyszerű gondolatokra ahhoz, hogy boldog legyél:
1.   Szabadulj meg a gyűlölettől!
2.   Szabadulj meg az aggodalmaktól!
3.   Élj egyszerűen!
4.   Adjál többet!
5.   Várj kevesebbet!
 



2012. június 9., szombat

A fény bennem van...


"A biztonságot keresed? Legyél te a biztonság! Önmagad biztonsága. A békét keresed? Legyél te a béke! Önmagad békéje. A fényt keresed? Legyél te a fény! Önmagad fénye."
(Popper Péter) 




 " A Fény gyermeke vagyok.
Szeretem a Fényt.
Szolgálom a Fényt.
Fényben élek.
A Fény vezet, gyógyít,
átalakít és megvilágít.
Áldom a Fényt.
A Fény bennem van.
Egy vagyok a Fénnyel.
A Fény én magam vagyok!" 




2012. június 8., péntek

Változás az élet....


"Ne a változástól, az állandóságtól félj!"
(Lao-ce)

"Magad is örök változás vagy. Miért kívánnád a többiektől, hogy olyanok maradjanak, amilyennek megszeretted őket?"
(Hioszi Tatiosz)




Sose feledd, hogy a változás az élet. Minden egyes pillanatban maradj elérhető az új számára.

Amikor az emberek ragaszkodnak a régihez, nincs változás. A változás az újjal érkezik. A régivel nincs változás, de az emberek ragaszkodnak a régihez, mert az biztosnak látszik, kényelmesnek, ismerősnek. Együtt élsz vele, ezért ismered, már jártas vagy benne, nagy tudásod van róla. Az újjal megint tudatlan leszel. Az újjal talán megint hibázol; az új ki tudja, hová vezet? Ezért támadnak a félelmek, és ezek miatt a félelmek miatt ragaszkodsz a régihez. És abban a pillanatban, hogy ragaszkodni kezdesz a régihez, felhagysz a virágzással.

Maradj elérhető az új számára. Mindig halj meg a múltnak. Vége! A tegnap az a tegnap, és sosem jön vissza. Ha ragaszkodsz hozzá, meghalsz vele együtt; a síroddá válik. Nyisd meg a szívedet azelőtt, ami érkezik. Üdvözöld a felkelő napot, és mindig mondj búcsút a lenyugvó napnak. Érezz hálát – olyan sokat adott -, de a hála miatt ne kezdj ragaszkodni hozzá.

Ha emlékezni tudsz erre, életed fejlődni, érni fog. Minden új lépés, minden új kaland új gazdagságot hoz. És amikor az élet egésze mozgás, mire eljön a halál, olyan gazdaggá válsz, és olyan sokat tudsz a legvégsőről, hogy a halál nem tud elvenni tőled semmit. A halál csak a szegény emberekhez jön el – azokhoz, akik nem éltek.
(Osho)

"Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban."
(Gandhi)