2012. június 2., szombat

Élet...


"A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben."
( Abraham Lincoln)




"Nézd csak meg jól, mi minden van körülöttünk. A víz háborog, a föld rá sem hederít. Látod a magasba nyúló hegyeket?! A fákat, a fényt, amely a nap minden percében változtatja erejét és színét. A halakat, amelyek más halakat kergetnek, miközben azon vannak, hogy elkerüljék a sirályok csőrét. Hallod a zajokat, a hullámok moraját, a szél susogását, a homok neszezését, a sokféle zajt, amely harmóniává olvad? És az élet meg az anyagok e valószerűtlen hangversenyének kellős közepén itt vagyunk mi, te meg én és a körülöttünk lévő sok-sok ember. Vajon hányan látják meg közülünk azt, amit most leírtam? Hányan értik meg reggelenként, micsoda kiváltság, hogy fölébrednek, hogy láthatnak, szagolhatnak, tapinthatnak, hallhatnak, érezhetnek? Közülünk hányan képesek egy pillanatra megfeledkezni a nyűglődéseikről, hogy elámuljanak ezen a csodás látványon? Úgy tetszik: az ember éppen annak van a legkevésbé tudatában, hogy él."
(Marc Lévy)




 Csak is te vagy a felelős az életedért, és a sorsodért, és eszerint kell cselekedned. Egyedül te vagy az alakítója az életednek. Nem létezik bűn, csak ok, amely megvalósítja önmagát. Ez a felelősségérzet segíteni fog abban, hogy az életedet tudatosan irányítsd. Egy idő után pontosan látni fogod, mikor van itt az ideje bizonyos dolgoknak, és mikor helyénvaló valami. Senkire és semmire nem szabad várnod, segítség nélkül is meg kell tenned, amit szükséges. Ha kialakítod magadban ezt a felelősségérzetet, akkor soha többé nem kell másra bíznod életed alakítását. A döntések egyedül a te kezedben lesznek. Az életöröm pedig megmutatja az utat, te pedig felelősen eldöntheted, mi helyes, mi helytálló a számodra, és mi hat ösztönzően rád.