2015. szeptember 30., szerda

A Természet szól hozzád – Harrison Ford, az Óceán



Én vagyok az óceán. Víz vagyok. A bolygónk többsége én vagyok. Én alakítottam őt. Minden áramlat, minden felhő és minden esőcsepp. Minden hozzám kerül vissza. 

 

Így vagy úgy, minden itt élő dolognak szüksége van rám.

Én vagyok a forrás.
Belőlem kúsztak ki. Az emberek sem mások. Nem tartozom nekik semmivel. Én adok, és ők elvesznek. De mindig tudok visszavenni. Ez mindig is így volt. Különben sem az ő bolygójuk. Sohasem volt. Sohasem lesz. De az emberek többet vesznek el, mint ami jár nekik. Megmérgeznek engem, aztán elvárják, hogy tápláljam őket.

Pedig ez nem így működik. Ha az emberek velem EGYÜTT és engem békén hagyva akarnak létezni a természetben, javaslom, hogy nagyon figyeljenek. Csak egyszer fogom elmondani.

Ha a Természet egészségét nem őrzik, az emberek nem fognak életben maradni. Ez ilyen egyszerű. Én fütyülök arra, hogy emberekkel vagy nélkülük éljek, én vagyok az óceán. Egyszer elborítottam ezt az egész bolygót, és bármikor megtehetem újra. Csak ennyit akarok mondani.

A Természetnek nincs szüksége az emberekre.
Az embereknek van szükségük a Természetre.
 

(forrás: youtube.com)

2015. szeptember 29., kedd

Az élet 12 legnagyobb titka, amit az emberiség elfelejtett



Minél többet merengek az életről, annál inkább bebizonyosodik: A mai ember legnagyobb átka a feledékenység. Mint egy lopakodó rossz közérzet, a feledékenység úgy itatja át az emberek életét és cselekedeteit.



Külön-külön egyénileg, történelmileg és kulturálisan is a feledékenység bűvöletébe estünk. Nem csak a múltunkat felejtettük el, hanem azt is, hogy a jelen helyzetünkért, ugyanakkor a jövőnkért is mi vagyunk a felelősek. Személyes szinten, a mi ego-alapú tudatállapotunknak az a küldetése, hogy ebben a feledékeny állapotba maradjon - megszakadjon a kapcsolat lényünk egészével, az élet hálózatával és az egyetemes tudattal.

Kollektív szinten ezt a feledékenységet állandósítják és megerősítik társadalmi és kulturális eszközökkel – elsősorban a tudattalan fogyasztói realitás, továbbá hamis életmód és a materialista szemlélet fenntartásával.
„De van egy fényesebb oldala is ennek, mert mindig van lehetőségünk újra- emlékezni és újra- csatlakozni önvalónkhoz és a nagy egészhez. Az emlékezés ereje az önmegismerés és megvalósítás szellemi útjában összpontosul.”
Íme, az elfelejtett dolgok listája, vagy inkább olyan fontos dolgok listája, amikről nem szabad megfeledkeznünk.

1. Elfelejtettük, hogy kell együtt élni a természet világával

Az utolsó pár száz évben elkülönítettük magunkat a természettől. Kihasználtuk, pusztítottuk, fogyasztottuk és megkíséreltük irányítani a természetet, hogy kielégítsük a kapzsiság által vezérelt aberrációkat. Megpróbáltuk elhatárolni magunkat az élet természetes körforgásától. Elfelejtettük, hogy hogyan kell meghallgatni a Föld természetes jeleit és nyelvét - ritmusát és ciklusait. Elfelejtettük követni a természet útját, hogy hogyan kell azzal egyensúlyban, harmóniában élni.

2. Elfelejtettük az életünk és a világegyetem összefüggéseit

Ahogy elválasztottuk magunkat a természettől, elfelejtettük azt is, hogy létezésünk milyen mélyen összefügg azzal és a világegyetem kőrforgásával. Néhány, a civilizáció peremén élő törzs még mindig követi az ősi ösvényt és tisztelettel megőrizték ezt a kapcsolatot.
Belénk nevelték az elkülönülés érzését, melynek következtében felborult az egyensúlyt, és nem igazodunk a természet rendjéhez. Elfelejtettük, hogy a kollektív tudat összekapcsolódik a mindenséggel és összefonódva egy gyönyörű, finom táncot járnak.

3. Elfelejtettük a bennünk lakozó ősi bölcsességet

Abbéli törekvésünkkel, hogy megszerezzük a tudományos ismereteket racionális gondolkodás által, elnyomtuk szívünk mélyén rejlő bölcsességünket. Már elfelejtettük a régi történeteket és népi tudást, amit örökül hagytak a látnokok és az ókori bölcsek, akik harmóniában éltek a világegyetemmel.

4. Megfeledkeztünk az álmainkról és letértünk az ösvényről

Azáltal, hogy eltávolodtunk belső utunktól, elfelejtettük álmodni az élet álmát. Ennél is fontosabb, hogy elfeledkeztünk hogyan lehet felébredni ebben az álomban és látni valódi énünket, mint az élet társ-teremtőit. Elfelejtettük, hogy megvan a hatalmunk ahhoz, hogy álmokat szőjünk, hogy használjuk a szándék hatalmát, és így a megvalósulás felé tereljük az álmainkat.

5. Elfelejtettük a célt

A túl sok fecsegés, lárma figyelemelterelés ebben a sűrű valóságba elfeledtette velünk azt, amiért idejöttünk. Megfeledkeztünk eredeti küldetésünkről s hagyjuk, hogy birkamód egy hamis valóságba tartsanak. Szem elöl tévesztettük, hogy belső szikránk az, ami a boldogság és az önmegvalósításra felé vezet minket. Elfelejtettük azt, hogy azért vagyunk itt, hogy szellemi létezőként fizikai formában is megnyilvánulva tapasztalatokat szerezzünk, majd visszatérjünk.

6. Elfelejtettük, hogy minden szeretet

Ennek legmélyebb misztériumát, talán csak néhány látnok értette meg, mintegy mindent átölelő igazságot. Pedig ez az igazság valahol mélyen legbelül mindannyiunkban ott rejtőzik. Felismertük, megéltük egy bizonyos pontig, de elvesztettük a kapcsolatot vele. Elfelejtettük, hogy végső soron minden energia és tudat, hogy a szeretet a létezés alapvető szövete, ami végigfut minden energián és tudaton.

7. Mi elfelejtettük mi a megbocsájtás

Azáltal, hogy elhitették, mi el vagyunk választva a többiektől és a nagy egésztől, elfelejtettünk megbocsátani. A legmélyebb értelemben a megbocsátás az, ami emlékeztet arra, hogy minden és mindenki egy, hogy nincs áldozat, vagy elkövető. Mindannyian együtt mozgunk abban a dinamikus hálózatban, melyet életnek nevezünk.

8. Elfeledkeztünk a szabadságról

Jusson eszedbe minden egyes nap: Te egy szabad létező vagy!
Megkötöztek minket a félelem, téveszmék, hamis ideológiák béklyóival, s a törvényeket anyagi ellenszolgáltatás fejében úgy fektették le, hogy csak a kiváltságos kevesek érdekeit védjék. Kényszerítettek bennünket arra, hogy el felejtsük; mi a változás független képviselői vagyunk. Mi bűntudat és félelem nélküli szabad létezők vagyunk!

9. Megfeledkeztünk az igazi hatalmunkról

Az örökös félelemben élés elfeledtette velünk, hogy milyen erősek vagyunk és, hogy a szándék és akart erejével képesek vagyunk megváltoztatni saját valóságunkat. Önkívületi állapotban alvajáróként követjük az előre elkészített, mesterséges jeleket, mint jól programozott automaták.

10. Elfelejtettünk a múlt hibáiból tanulni

Ha van valami, amit a történelem tanított nekünk az az, hogy mi milyen gyorsak megfeledkezünk a tanulságokról. Újra és újra elkövetjük, azonosulunk azokkal a hibákkal, amik a kapzsiság és önpusztítás mintáiba vannak ágyazódva. Minket nem hibáztathatnak egyénileg az emberiség múltban elkövetett hibáiért, de mint egyéneknek kötelességünk emlékeztetni magunkat ezekre a hibákra és kötelességünk továbbadni tanulságait a kollektív tudatnak.

11. Elfelejtettünk egyszerűnek lenni

Az emberi élet összetettebb és bonyolultabb lett. Minket elcsábított a több ragyogása, nem pedig a kevesebb, a szerényebb hatalma. Elfelejtettünk egyszerűek lenni és azt is, hogy ez mit jelent. Az élet igazán egyszerű. Az egyszerűség az jelenti, hogy el kell dobni az összes lényegtelen dolgot és eszmét, ami rendetlenséget teremt és eltéríthet minket életcélunktól és egyéb olyan igazságoktól, amikre már nem is emlékszünk.

12. Mi Elfelejtettünk mit jelent a bizalom, a remény és a csodálat

Elfelejtettük, hogy ez a világ milyen varázslatos, és nem tudunk már rácsodálkozni az élet szépségeire. Mi nem állunk már többé magasztos tisztelettel a teremtés előtt. A szkepticizmusunk és a cinikus világképünk oly annyira elfajult, hogy nem engedi látni önmagunk és a világegyetem báját.
Elfelejtettük, hogyan kell hinni. Ez talán az összes tragédia közül a legnagyobb. Ez legyengítette a szellemünket és nyomorba döntötte a lelkünket.

Remélhetőleg eszünkbe jut, hogy mi egy egység vagyunk, és az ősi kultúrák egyszerű bölcsességével újra összekapcsolódjunk, mert ennek a világnak most nagyobb szüksége van ránk, mint valaha.

Emlékezzünk, és éljük az élet titkait mindig és mindenkor!
(forrás: joportal.hu)



2015. szeptember 28., hétfő

Az amerikai írógépművész képei - S íme a magyar sorstársa



Paul Smith (1921 – 2007) agyi bénulással született. Ez a rendellenesség olyan egyszerű, mindennapi tevékenységek elvégzését is nehézkessé teszi, mint a fogmosás, vagy az evőeszközzel evés. Smith izmai képtelenek voltak arra, hogy a ceruzát, vagy az ecsetet finoman mozgassák; a művészet szerelmesének így más típusú eszközt kellett találnia az alkotáshoz.




Smith mindössze 11 éves volt, amikor elkezdett írógéppel festeni. A gépet az egyik szomszédja lomtalanításkor kipakolt szemétkupacában találta meg.








 Smith beszéde mindig is nehézkes volt, sosem tanult meg írni és olvasni, 

csak a sajátos művészetét használhatta önkifejezésre.







Megfestette lakhelyeit, portrékat de homage-okat is készített például 

a Mona Lisáról vagy az Utolsó vacsoráról.



Paul megmutatja az írógéppel festés technikáját – videó



Magyar sorstársa Velok István legalább olyan tehetséges!


Miskolcon él egy kerekesszékkel közlekedő férfi, aki káprázatos illusztrációkat, szemet gyönyörködtető rajzokat készít. Grafikákra hasonlítanak művei, ám mégsem teljesen azok, hiszen rajzait írógéppel készíti! A hagyományos írógép vonalkáiból összeálló művek mára olyan híressé váltak, hogy egyes darabok több millió forintot érnek! 


Velok István


Velok István egy idősek otthonában él. Kevéske rokkantnyugdíja kiegészítéseként inkább újságot árul, több millió forintot érő írógéprajz-életművét egyelőre még egyben akarja látni, nem szeretné eladogatni a darabokat.

István gyerekorvos vagy mérnök szeretett volna lenni, ám vágyait hamar beárnyékolta gyermekkorában kapott agyhártyagyulladása. Ugyan túlélte a szörnyű betegséget, de végtagjainak mozgását azóta sem igen tudja kontrollálni, és beszédét is nehezen érteni. 




A gyógytorna és beszédtechnika órák során már István gyermekkorában észrevették, hogy nemcsak a fiú intellektusa, de rajzkészsége is átlag feletti. Félig bénult kezével is káprázatos portrékat illetve állatokról készült rajzokat készített, főleg lovakat vetett papírra. Az ápolók rögtön felfigyeltek a kisfiú képességeire, és rajzolásra biztatták a tehetséges gyereket.




Kamaszként István a Borsod megyei Nagybarcára került egy olyan egészségügyi intézménybe, ahol paralízises betegek ápolásával foglalkoztak. Itt barátságot kötött egy agykárosult kisfiúval, Jánoskával, aki folyton arra kérte, rajzoljon neki valamit. István hiába bizonygatta, hogy nem tud, a kisfiú csak nem nyugodott ebbe bele. 

Velok István írógépművész munkaközben - videó



Jánoska makacssága miatt István úgy döntött, megpróbál mégis rajzolni, ha a kezével nem megy, hát azzal az írógéppel, melyet mozgáskoordinációjának fejlesztése céljából kapott. Vonalkákat húzgált a géppel az I-betű segítségével (a kicsivel és a naggyal is). A vonalkák idővel komplett rajzzá váltak, Istvánt pedig ennek láttán hihetetlen boldogság töltötte el. Ezt a technikát fejlesztette tökélyre, és alkalmazza a mai napig.

István művészetéhez fantáziája, az emlékei illetve néhány fotó nyújt segítséget. Elképesztő, micsoda türelemre van szükség ahhoz, hogy egy-egy rajz elnyerje végső formáját, hiszen az ábrák sok százezer, sőt, milliónyi billentyűleütésből állnak össze. A különleges, szemet gyönyörködtető végeredmény azonban mindenért kárpótolja a művészt.




Velok Istvánnak Miskolcon már több kiállítása is volt, a rokkantak számára meghirdetett rajzpályázaton pedig országos első díjas lett 1981-ben. Számos műkereskedő kereste már fel a világ minden tájáról: Olaszországból és Franciaországból is, hatalmas pénzösszegeket kínálva néhány művéért. István azonban egyelőre még nem szándékozik megválni egyetlen rajzától sem, annak ellenére, hogy rokkantnyugdíja szinte semmire nem elég. Azt mondja, amíg vannak új tervei, új ötletei, egyben szeretné látni életművét, legfeljebb el-elajándékoz belőlük néha.




Nem dolgozik megrendelésre sem, Bessenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora esetében azonban mégis kivételt tett. A rektorral teljesen véletlenül találkozott a miskolci Tescóban, újságárusítás közben. István persze akkor is rajzolt, ezt szúrta ki Bessenyei, és szóba elegyedett a férfival. Szó szót követett, végül a rektor felkérte Istvánt, hogy rajzolja le a Miskolci Egyetem új főbejáratát. Az írógéprajzot aztán ünnepélyes keretek között mutatták be a sajtónak és egy tíz országot képviselő konferencia résztvevőinek.

István műve akkora tetszést aratott, hogy az egyetemi aula falára került, a rajz kicsinyített másával pedig az egyetem által adományozott kitüntetéseket, okleveleket és kiadványokat szeretnék díszíteni.

István életműve és életszeretete kitűnő példa az akaraterőnek a test fogyatékossága felett aratott győzelmére. Mi is jócskán erőt meríthetünk belőle: csupán találnunk kell egy elfoglaltságot, ami megfelelően inspirál, hajt előre, és máris felül tudunk emelkedni személyes tragédiáinkon.

(forrás: librarius.hu - vilaghalo.info)

Velok István kiállítása - videó


2015. szeptember 27., vasárnap

Freskókra festették az ufókat



Nagyot tévedünk, ha azt hisszük, a repülő csészealj a mai kor leleménye. Bizony már a középkorban hemzsegtek a megmagyarázhatatlan jelenségek, amelyeket az emberek babonás félelemmel vagy hívő áhítattal lestek, s a Mindenható földi beavatkozásainak véltek.

Írásos és festett emlékek százai maradtak fenn a sötét évszázadokból, amelyek mind a különös, még ma sem megmagyarázható jelenségeket örökítették meg. Mert vajon mit keres a 13. századi, Krisztus megfeszítését ábrázoló freskón két ovális vagy inkább csepp alakú repülő tárgy, amiben egy-egy ember csücsül? Vagy honnan támadhatott a 15. században élő itáliai művész, Filippo Lippi ötlete, hogy a Madonnát ábrázoló festményén egy ellipszis alakú, magából különös fényt sugárzó repülő tárgyat fessen?


Egy 13. században készült freskón Krisztus megfeszítésénél két ovális, repülő tárgy is látható, amelyekben egy-egy alak ül


Lippi és az ismeretlen freskófestő talán saját észlelését, talán korabeli leírások repülő tárgyait vitte fel művére, ki tudhatja ma már? De tény, hogy számtalan középkori krónika szól a megmagyarázhatatlan jelenségekről. A 9. században valóságos égi csata játszódott le a mai Németországban, Hohe Siegburg városa felett, ami igencsak elterelte a helybeliekre támadó pogány szász hordák figyelmét saját ütközetükről. A csata hevében észlelték az égen gyülekező különös pajzs alakú tárgyakat, amelyek vadul összecsaptak, majd alázuhantak a földre. Alig száz évvel később frank parasztok mentek panaszra a hatóságokhoz, mondván, nem tudják megfizetni az adót, mert az égből érkezett idegenek megmérgezték állataikat.


Filippo Lippi képén a 15. században Madonna mögött egy repülő tárgy is felfedezhető


1664 májusában több száz szemtanú előtt vívtak hatalmas csatát az égen különös jövevények. A napokig tartó ufójárásról korabeli krónika számol be. Az esténként érkező fényes jelenségek hihetetlen sebességgel üldözték egymást az égen, majd a két legnagyobb tárgy hatalmas fénycsóvát vetve egybe­olvadt.
Manapság a hitetlenek megmosolyogják az ufóhívők buzgóságát, ám akkoriban sokkal súlyosabb következményekkel járt az ufóhit. A nagy hírű tudós, Giordano Bruno elmélete szerint az égen ragyogó csillagok megannyi távoli napok, amelyek körül bolygók keringenek, amelyeken létezhet élet, nem aratott osztatlan sikert. Brunót az egyház eretneknek kiáltotta ki, és máglyán égette el istenkáromló gondolataiért.
(forrás: K. Á. - blikk.hu)

Ősi UFO Festmények - videó


2015. szeptember 26., szombat

13+1 dolog, amit csak kevesen tudnak Szent-Györgyi Albertről



Az elmúlt években megszaporodtak a nagyformátumú tudósok életét egy mozinéző szemével nézve is izgalmasan feldolgozó filmek. Elég, ha csak a Csodálatos elmére vagy a mozikban nemrég futó Kódjátszmára és a Mindenség elméletére gondolunk. De vajon miért nem ihlette meg eddig a magyar filmipart a nemzetközi viszonylatban is igencsak érdekes és mozgalmas életet élő Szent-Györgyi Albert? 


Szent-Györgyi Albert


Összeszedtünk 13+1 érdekességet, amit érdemes tudni a Nobel-díjas tudósról. Indulhat a játék: ki mennyiről tudott eddig?


1. Meglőtte magát, hogy szabaduljon a frontról

Szent-Györgyi Albert több fronton is szolgált az első világháborúban. Előbb Oroszországban, a Dnyeszter környékén teljesített katonai szolgálatot, de két év után elege lett a harcokból, ezért elkeseredettségében fegyverével karon lőtte magát. Ezzel kockáztatta, hogy felakasztják. Később az olasz frontra került, ahol egy laboratóriumban dolgozhatott.



Szent-Györgyi Albert fényképei gyermek, illetve fiatal korából
Fotó: Wikipedia / Pesti Napló


2. Négyszer házasodott

Imádta a nőket. 1917-ben, 24 évesen vette feleségül a 19 éves Demény Kornéliát, akitől Nelli lánya született. 21 évvel később felesége elhagyta a tudóst. Néhány évvel később nagy botrányt kavarva összeházasodott a kétgyermekes Borbíró Mártával. Második feleségénél rákot diagnosztizáltak, 1963-ban hunyt el. Nem véletlen, hogy Szent-Györgyi ekkortájt már rákkutatással foglalkozott. 1965-ben ismét megházasodott, a nála 47 évvel fiatalabb Susan Wichtermant vette feleségül, de a kapcsolat nem működött, 1968-ban válás lett a vége. 1975-ben a nála 50 évvel fiatalabb Marcia Houstonnal házasodott össze.

3. Két doktorija volt

1917-ben az Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett orvosként, később Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Hamburgban, Leidenben és Groningenben dolgozott és tanult. Érdekelte az élettan, a bakteriológia és a biológiai égés. Innen a Cambridge-i Egyetemre került, ahol kémiából doktorált.

4. Borjúmirigyből akarta kimutatni a C-vitamint

Amit ma C-vitaminnak vagy aszkorbinsavnak ismerünk, egykor bizony hexuronsav volt. Szent-Györgyi 1930-ban a Mayo Klinika és a Josiah Macy Jr. Alapítvány támogatásával kutatott az Egyesült Államokban, ahol Chicago környékén egy marhavágóhídon több tonnányi mellékveséből mindössze 25 grammnyi hexuronsavat tudott kimutatni. Csalódottan tért haza Magyarországra, ahol elkeseredettségében a paprikához nyúlt.



Szent-Györgyi Albert a Nobel-díj átvételekor
Fotó: Wikipedia / Pesti Napló


5. Vacsorájából lett a Nobel-díja

Egyik este a vacsorára kapott paradicsompaprikát nem volt kedve megenni, de nem akarta megsérteni feleségét, a paprikát nem hagyta a tányérján, inkább laborba vitte kísérletezni. A Szegedi Tudományegyetem Tudástár frissen megjelent, 3. kötete közölte azt a cikket, amelyben olvasható a történet, ami – mondjuk úgy – szerencsés véget ért. Szent-Györgyi 1931-ben a paprikából aszkorbinsavat tudott kinyerni, így bejelenthette: nagy mennyiségben képes előállítani a C-vitamint. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem elsősorban a C-vitaminért kapta a Nobel-díjat, hanem a biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén elért felfedezéséért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav katalízisére.


 Szent-Györgyi Albert - videó


6. Író, költő, színész, színjátszókör-alapító volt, fellépett a budapesti Nemzeti Színházban

Az irodalomról, a művészetekről és a színjátszásról úgy vélekedett, mint a tudományról: azt mondta, meg kell élni. A tragikus sorsú Horváth István rendezésében Szegeden előadták Shakespeare Hamlettjét, ami olyan jól sikerült, hogy a budapesti Nemzeti Színház meghívta a produkciót. Az előadást háromszor kellett megismételni.

7. A szovjet megszállás alatt álló Finnországnak adományozta Nobel-díját

A The New York Times is beszámolt arról 1940. január 17-én, hogy Szent-Györgyi Albert felajánlotta a Nobel-díját a Finnországért Alapítványnak, miután a Szovjetunió megtámadta Finnországot. A cikket tartalmazó kötetben olvasható, hogy a díjat egy kereskedő kiváltotta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Szent-Györgyi Nobel-díját egyébként ma is itt őrzik.

8. Miniszterelnöki megbízásból tárgyalt Magyarország világháborús kiugrásáról

Előbb Kállay Miklóssal találkozott, aki jóváhagyta, hogy Isztambulban tárgyaljon a britekkel Magyarország második világháborúból történő kiugrásáról. Kállay Szent-Györgyivel üzent a briteknek: kész bármikor átállni, de az országban állomásozó német csapatok miatt nehéz ezt meglépni. Szent-Györgyi találkozott a brit titkosszolgálat törökországi vezetőjével. A tudós azt a feladatot kapta, hogy térjen vissza Budapestre és segítsen egy rádiókapcsolat kiépítésében a londoni adminisztráció és Kállay Miklós között. A tervet a Gestapo megtudta, és megakadályozta.

9. "Élete csúcspontja": Hitler követelte az elfogását

Szent-Györgyit 1944-ben svéd segítséggel menekítették ki a nácik – konkrétan a Gestapo – elől Budapestről, ahol az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. Állítólag Hitler maga követelte Szent-Györgyi elfogását, a tudós ezt később egy televíziós interjúban „élete csúcspontjaként” emlegette. 1945 januárjában egy szovjet különítmény igyekezett a tudós segítségére, és családjával Moszkvában kapott menedéket. A svéd segítséget és moszkvai megérkezést a The New York Times is érdemesnek tartotta arra, hogy írjon róla.

10. Párbajoznia kellett volna

Szent-Györgyi Albertnek tudós létére majdnem párbajoznia kellett. Pontosabban párbajozhatott volna, ha elfogadja Bartha Károly honvédelmi miniszter kihívását. A The New York Times 1947. február 8-i cikkében megírta: Szent-Györgyi Albert február 7-én egy parlamenti beszédében megvádolta a Katonai Akadémiát, hogy csupán reakciós tiszteket nevelt, és kiállt amellett, hogy az akadémiát ne emeljék egyetemi rangra. Ekkor hívta párbajra Bartha Károly honvédelmi miniszter. Párbajig végül nem fajult a dolog, de az ügy jól szimbolizálja a feudális és a polgári gondolkodásmód közötti különbséget. Vízválasztónak is tekinthetjük, hiszen nem sokkal később a Nobel-díjas tudós elhagyta Magyarországot és az Egyesült Államokban telepedett le.



Szent-Györgyi Albert előadás közben, mögötte az általa kutatott citrátkör egy részlete látható
Fotó: Wikipedia / Pesti Napló


11. Svéd és amerikai állampolgár is volt

V. Gusztáv svéd király saját hatáskörben svéd állampolgárságot adományozott Szent-Györgyinek és feleségének. Sokáig svéd útlevéllel utazott a háború után. 1947-ben telepedett le az Egyesült Államokban, ahol 1955. február 22-én megkapta az amerikai állampolgárságot, 1956. április 24-én pedig az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája tagjává választották. Immáron amerikai állampolgárként több alkalommal is felhívta a figyelmet az 1956-os forradalomra. Maléter Pál tőrbecsalásáról is írt a Times-ban.

12. Részletesen beszámolt a málenkij robotról az USA-ban

A kommunisták rémtettei között számon tartott málenkij robotról és a szovjet munkatáborokba hurcolt több millió emberről a The New York Times-nak írt egyik szerkesztőségi levélben. Szent-Györgyi évtizedek alatt több tucat levelet írt a Times szerkesztőjének, amelyeket jórészt le is közölt a lap.

13. Adófizetés megtagadására biztatott az Egyesült Államokban

Kezdetben támogatta Lyndon Johnson elnököt, de néhány hónap után csalódott benne, mivel az elnök ígéretével ellentétben nem törekedett a vietnami háború befejezésére. 1966-ban 300 társával Szent-Györgyi aláírt egy kiáltványt, amelyben megtagadták az adófizetést az amerikai kormány vietnami és dominikai beavatkozása miatt. Nem sokkal később az adóhivatal rászállt Szent-Györgyire, de nem találtak indokot eljárás indítására. 1969-ben viszont a kormány megvonta tőle a kutatási támogatást. 1970-ben pedig le „öreg idiótázta” a világ háborúskodó vezetőit.

+1. Akár még egy Nobel-díjat kaphatott volna

Bizony ez nem legenda. 1937-es Nobel-díját, amelyet a biológiai égés, más néven oxidáció vizsgálata, illetve a C-vitamin izolálásáért kapta, akár követhette volna egy másik is, az izomműködés kutatása során elért eredményeiért. Egykori tanítványával, Straub F. Brunóval közösen izoláltak két, az izomösszehúzódáshoz elengedhetetlen fehérjét, az aktint és a miozint. Felfedezéséért komoly esélyesnek tartották egy újabb Nobel-díjra.
(forrás: hvg.hu)
Szent-Györgyi Albert - videó


2015. szeptember 25., péntek

Tetteid visszatükröződnek rád - a visszhang


Apa és fia sétálnak az erdőben. Hirtelen a fiú megbotlik, és éles fájdalmat érezve felkiált:
- Áúúúúúúúúú.




Meglepetésére hangot hall a hegy gyomrából:

"Áúúúúúúúúú". . . Kíváncsiságtól fűtve a hang irányába kiált:

- Ki vagy te?

De az egyetlen válasz, ami érkezik: "ki vagy te?"

Méregbe gurul a fiú, és ezt kiáltja:

- Gyáva vagy! És a hang visszaszól: "Gyáva vagy!"

A fiú ránéz az apjára és megkérdezi: - Apa, mi folyik itt?

- Fiam - válaszolja az ember, - figyelj csak! - majd elkiáltja magát: - Csodállak!

A hang felel: "Csodállak". Apja azt kiáltja: - Csodálatos vagy!

A hang pedig válaszol: "Csodálatos vagy!"

Majd az apja elmagyarázza:

- Az emberek ezt VISSZHANGNAK nevezik, pedig ez valójában maga az ÉLET!
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te kifelé nyújtasz!
Az élet tükröt tart cselekedeteidnek.
Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet!
Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat.
Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled,
te is légy türelmes és mutass tiszteletet!
A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes.
Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz.
Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi.

(forrás: joportal.hu)


2015. szeptember 24., csütörtök

Egy tibeti mester tanítása az életről


Szögyal Rinpocse, nyugaton élő tibeti buddhista tanító és mester írása, ami valóban tökéletes leírása egy ember életének. De én inkább egy lélek életének nevezném, hiszen amíg az ötödik fejezetig eljutunk, ahhoz egy élet is kevés...


Szögyal Rinpocse


Első Fejezet

Sétálok Az Utcán. Van Egy Gödör A Járdán.
Beleestem. Elveszett Vagyok És Remény Nélküli.
Azt Érzem, Ami Történt, Nem Az Én Hibám.
Egy Örökkévalóság, Amíg Kijutok A Gödörből.

Második Fejezet

Sétálok Ugyanazon Az Utcán. Van Egy Mély Gödör A Járdán.
Úgy Teszek, Mintha Nem Látnám.
Megint Beleestem. Nem Hiszem El, Hogy Megint Ugyanott Vagyok.
De Úgy Gondolom, Most Sem Én Tehetek A Történtekről.
Megint Hosszú Időbe Telik, Amíg Kijutok.

Harmadik Fejezet

Sétálok Ugyanazon Az Utcán.
Van Egy Gödör A Járdán. Látom, Hogy Ott Van.
Mégis Beleestem…..Szinte Már Szokásból.
Nyitva A Szemem, Tudom, Hol Vagyok.
Azt Is Tudom, Hogy Az Én Hibámból Történt.
Azonnal Kikerülök Belőle.

Negyedik Fejezet

Sétálok Ugyanazon Az Utcán.
Van Egy Gödör A Járdán. Kikerülöm.

Ötödik Fejezet

Egy Másik Utcán Sétálok.

(Forrás: Szögjal Rinpocse - Önéletrajz öt tételben)



2015. szeptember 23., szerda

Egy újszülött meséje



Amikor megszülettem, mindenki nagyon örült, csak én nem, mert régebben jó helyem volt anyukámnál. Egy burokban laktam anyukám hasában, a szíve közelében.


Az egészben az volt a legjobb, hogy mindig hallottam a szíve dobogását. Mindent együtt csináltunk: anyukám evett, és én is jóllaktam; ő szívta a friss levegőt, és nekem is jutott belőle. Csak kuporogtam ott a burokban, mint egy kifli és szunyókáltam, vagy éppen rugdalóztam, nyújtózkodtam. Ha kedvem támadt, akár fejre is állhattam, mert a burokban folyadék volt, így sohasem üthettem meg magam. Anyukám meg csak simogatta a hasát, annyira örült, ha én tornáztam.
Telt, múlt az idő, egyre nőttem, növekedtem; egyszer csak szűknek éreztem a rejtekhelyemet. Előbújtam.
De a világ, ahová megérkeztem, nagyon furcsa volt! Zajos, fényes és hideg. Meglepődtem, megijedtem: ordítottam, ahogy a torkomon kifért. És csodálkoztam, mert addig sose sírtam, akkor meg egyszerre egészen jól tudtam sírni. Anyukám megdicsérte a hangomat, úgyhogy bőgtem tovább az ő kedvéért. De még azért is, mert az idegenek gorombáskodtak velem. Megfürdettek, bepólyáztak. Méricskéltek. Mondták, hogy erős, fejlett gyerek vagyok, de én nem törődtem velük. Hiányzott valami és félni kezdtem. Féltem, egyre csak féltem...
Aztán így, pólyástól odatettek anyukám mellé. Újra hallottam a szívdobogását, megnyugodtam. És akkor történt valami, ami eddig még soha... anyukám megpuszilt.
Azóta én is örülök, hogy megszülettem.

(forrás: Krio Intézet)

A magzat fejlődése - videó

2015. szeptember 22., kedd

A spirituális felemelkedés 5 gyakori növekedési fájdalma



Azok, akik a spirituális utat választják, nagyon gyakran tapasztalják meg ennek az útnak a "növekedési fájdalmait". A dolgok, melyek képzeletet felülmúló fájdalommal járhatnak, sokszor vezetnek megvilágosodáshoz, nagyobb bölcsességhez és egy mélyebb perspektívához. A spirituális út gyakori küzdelmeit felismerni hasznos lehet. Elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy nem vagyunk egyedül, és hogy vannak bizonyos ősi energiák, melyekkel végül minden ember találkozik spirituális útja során.


Ha te is tapasztalod ezeket a küzdelmeket, fontos, hogy higgy. A változás, amit tapasztalsz azért történik, mert egyre hitelesebb személlyé válsz, és a fájdalom, amit érzel csak egy átmeneti katalizátor, ami előre hajt az új éned felé.

Ahogy változol, természetes dolog, hogy fájdalmat okoz korábbi önmagad aspektusainak elvesztése. Ne kötődj a régi identitásodhoz az elmédben! A legfontosabb, hogy úgy kezeld a spirituális utad növekedési fájdalmait, hogy elfogadod azt, mint az élet áramlását, mellyel együtt dolgozol, és nem ellene.

Íme a spirituális felemelkedés 5 gyakori növekedési fájdalma.

1. A barátok elvesztése

Ez különösen traumatikus lehet az ember számára. Amikor egyre spirituálisabb leszel, az sok mindent megváltoztathat veled kapcsolatban nagyon gyorsan, és ez hatással lehet néhány nagyon közeli barátságra. Mindez okozhatja azt, hogy néhány barátod ellened fordul, elhatárolják magukat tőled, sőt akár zaklathatnak is téged.

Előtte talán hajlamos voltál olyan viselkedésre, amit most helytelennek tartasz, mint például a pletykálkodás, panaszkodás, vagy versengés az első helyért a barátaid között. Az is valószínű, hogy azok a témák, melyeket korábban szívesen megbeszéltél a barátaiddal, most üresnek tűnnek a számodra, és olyan kérdésekről beszélnél szívesebben, amit a barátaid nem értenek meg, vagy teljesen érdektelen számukra. Ráadásul ezért őrültnek is nevezhetnek.

Sajnos ezek a nézőpontbeli és viselkedési különbségek időnként szétszakítanak barátságokat, amelyek sokat jelentettek az évek során. Fel kell ismerned, hogy minden amit tehetsz, hogy őszinte vagy önmagadhoz, és hagyod, hogy ezek a dolgok megtörténjenek. Nem rendelkezel azzal a hatalommal, hogy bárkinek is megváltoztasd a gondolkodását, és nem is kell ilyesmit tenned. Legyél hiteles és őszinte, és az univerzum össze fog hozni azokkal az emberekkel, akik jobban összhangban vannak az új rezgéseddel.

2. Félreértések a családban

Bár a legtöbb családtag valószínűleg nem fog otthagyni téged csak azért, mert a spirituális útra léptél, az viszont lehetséges, hogy megzavarja őket a személeltbeli változásod. Ha vallásosak a szüleid, azzal vádolhatnak, hogy elveszett vagy, és elkülönültél Istentől. Mert ugye mindenki tudja, hogy a meditáció csak egy módja, ahogy a Sátán suttog a füledbe, igaz?

Maradj hiteles, és vállalj felelősséget azért az energiáért, amit használsz minden beszélgetésben. Csak légy önmagad, és az "új énedet" egyre jobban megismerik a szeretteid. Az utad során a családod tagjai egyre kíváncsibbakká válnak, és elkezdenek kérdéseket feltenni, és sokkal nyitottabbá válik a gondolkodásuk, mint korábban. Ne feledd, inkább értsenek félre azért, aki vagy, mint hogy félelmedben elrejtőzz amiatt, hogy mit gondol majd rólad a családod. Ez a te életed, nem az övék.


3. Gúny és nevetség tárgyává válni a társadalomban

Míg sokan járják a spirituális utat manapság a világban, számtalan ember van, akik valódi természetüket illetően továbbra is tájékozatlanok. Az egyre spirituálisabb beállítottság következtében az ember nevetség tárgyává válhat a mássága miatt. A gúny, a tréfa, sőt olykor a zaklatás csak egy része annak a világnak, amely még mindig alszik. Ez talán a leggyakoribb növekedési fájdalom a spirituális felemelkedés során.

Ezért van az, hogy olyan gyakran hallod az embereket viccelni azokon, akik bioélelmiszereket fogyasztanak, meditálnak, tudatosan álmodnak, drágaköveket hordanak, vagy spirituális kérdésekről és filozófiákról beszélnek. Ha több ezer évvel ezelőtt kellett volna beszélned ezekről a dolgokról, tömegek gyűltek volna össze az utcán, és az emberek izgatottan osztották volna meg a saját tapasztalataikat. Annak az érzelmi következményei, hogy nem értünk egyet a többséggel ebben a korban, nehéz lehet, amikor mások elé kell állni a spirituális hiedelmeinkkel.

A "kívülállóság" miatti ítélet, amit érezhetsz, kezdetben kellemetlen lehet, de bízz benne, hogy az idő előrehaladtával egyre ritkábban fordul elő, és könnyebb lesz kezelni. Ahogy egyre inkább összhangba kerülsz a különbözőségeiddel, kivetíted ezt az érzést a világba, és egyre kevesebb ítéletben lesz részed a magabiztosságodnak köszönhetően. Az univerzum nem küld többet olyan tapasztalatot, amely a gyengeségeidnek jelent kihívást, miután azt erősségeddé tette. Maradj hiteles, őszinte és becsületes. És ha az emberek kigúnyolnak téged, amikor egy ilyen térben vagy, attól saját maguk fognak durvának és ostobának tűnni.

4. Karrier változások

Amikor változik a nézőpontod, néha a munkád, amit korábban végeztél, többé nem felel meg számodra. Hirtelen a munkát, amire esetleg sok éven keresztül támaszkodtál, üresnek érzed, vagy ami még rosszabb, károsnak a lelked számára. A spirituáls ébredés során eljuthatsz arra a felismerésre, hogy a munkád nem a lelked kiterjesztéseként szolgál.

Egyeseknél a karrier változás lehet szándékos és megtervezett, mások esetében érkezhet hirtelen elbocsátással. Ha nem vagy vibrációs összhangban azzal, hogy hogyan töltöd a legtöbb órát a hét folyamán, csak idő kérdése, hogy te vagy a munkáltatód úgy döntötök, hogy mindenkinek jobb lesz, ha elhagyod a munkádat.

Egy ilyen hirtelen átmenet nagyon fájdalmas lehet. De higgy benne, hogy okkal történt. Sokkal több boldogság és elégedettség vár még rád. Az élet túl rövid ahhoz, hogy olyannal töltsd az időt, ami nem a lelked örömét szolgálja.

Add át magad a világmindenségnek, és pontosan azt fogja adni számodra, amire spiriutálisan és szakmailag is szükséged van.

5. Magányosság

A magányosság a spirituális felemelkedés természetes mellékterméke. Természetesen ahogy a kapcsolataink, a munkánk és életmódunk változik, a képességünk, hogy megbízzunk a dolgokban, melyekben megbíztunk, szintén változik.

Ilyen időkben jó, ha eljutunk egy spirituális közösségbe. Vegyünk részt jóga órákon, vagy meditációs visszavonuláson. Az univerzum új keretet állít fel, hogy támogassa az új életstílusodat, de erőfeszítést kell tenned, hogy ezt magad teremtsd meg, és félúton találkozz a világegyetemmel.

A jó hír az, hogy amikor emberekkel találkozol ugyanazon az úton, biztos lehetsz abban, hogy olyan barátságok és ismeretségek születnek, amelyek valódiak és felemelőek , ahol korábban esetleg megelégedtél néhány olyan kapcsolattal, melyet a versengés és a negativitás táplált. Azt tapasztalhatod, hogy kevesebb a barátod, de sokkal megfelelőbbek számodra. Egy növekedés a minőségben, és csökkenés a mennyiségben.

Közben gyakorolj, hogy eljuss önmagadhoz. Kezdd el gyakorolni a meditációt, és tanuld meg, hogyan érezd magad kényelmesen egyedül. Megtanulni az egyedüllétet elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni tudd azt a veszteség érzést, melyen keresztül kell menned az új utad során.

Bár a spirituális önvalód megtalálása egy kiteljesedett és tanulságos élmény lehet, lesz néhány változás, mely kihívást jelent, hogy ezekhez alkalmazkodni tudj. Nem mindenki tapasztalja meg ezeket a kiigazításokat, de ha ezek közül bármelyik is vonatkozik rád, tudnod kell, hogy nem vagy egyedül. Légy türelmes az univerzumhoz és önmagadhoz, és maradj összhangban önmagad új változatával. A többiek majd gondoskodnak magukról.

Ha tapasztalod ezeket a növekedési fájdalmakat, nap végén egyszerűen csak vedd tudomásul, hogy ezek a növekedésed és fejlődésed jelei. A fentebb leírtak annak a jelei, hogy a helyes úton jársz. Ahhoz, hogy belenőj az új bőrödbe, először le kell vetned a régit.

(forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu)


2015. szeptember 21., hétfő

Az Univerzum



Teljesen lenyûgözõ megfigyelni, hogy az Univerzum Céljában 

SEMMIFÉLE ANYAGI DOLOG vagy hasonló nem szerepel.




Mind a Kimagasló Értelem, mind annak értelmessége kezdettõl fogva nem anyagi természetû.

Itt nem anyagin azt értem, hogy „nem atomokból álló”.

A Kimagasló Értelemnek egyszerûen nincsenek anyagi szükségletei.

Az Egyetlen Cél az Egyéni Értelem fejlesztése.

A Kimagasló Értelemé és a miénk

.

Ez pedig 100%-ig TUDATI természetû.

Emiatt az, hogy életünket kizárólag az anyagi létre összpontosítjuk, például a fizikai

testünk „kinézetére”, és hanyagoljuk értelmünk fejlesztését, talán a legsúlyosabb

hiba, amit csak elkövethetünk.



Mi a helyzet az Univerzummal? Emlékszel, mire készült

az Anyagi Univerzum?

Arra, hogy észrevegyük, felfedezzük és

Csodáljuk Intelligens Tervezését.

Arra készült, hogy serkentse kíváncsiságunkat és értelmünket.



A Választás Szabadsága



Hogy felfedezzük, és megismerjük tervezésének elveit.

Arra készült, hogy segítsen bennünket saját értelmünk és

Magasztos Érzelmekre való képességünk fejlesztésében.

Arra készült, hogy megtanulhassunk Szeretni

Kezdhetjük mindjárt egymáson...

Így tehát az egész Anyagi Univerzum pusztán átmeneti

„játszótér”, amit egy szép napon, úgy 50 millió év múlva

kinõhetünk, mint ahogy a gyerekek az óvodát.

Választhatod azonban azt is, hogy sohasem nősz fel...

Az én nézõpontom szerint a haladásra való törekvés a

legértelmesebb választási lehetõség. Rendelkezésedre áll a

Választás Szabadsága, hogy kidolgozz egy másik véleményt.


Amikor megértjük a Kimagasló Értelem szándékait,

nyilvánvalóvá válik, hogy a tanulás leggyorsabb módja

számunkra az Univerzum tervezési elveinek megértése és tanulmányozása,

amit a Természet Törvényének vagy Egyetemes Törvénynek nevezhetünk .

Fontos megjegyeznünk, hogy az Egyetemes Törvény nem csak az anyagi

valóságban létezik és érvényes (Fizikai Törvények), hanem

a Tudatosság és az Értelem területén is.

Az anyagi tárgyak gyûjtése semmilyen irányú fejlõdéshez

sem vezet. Ezek a dolgok tisztán másodrendûek.

Az anyagi kényelem csak akkor fontos, ha Egyéni Értelmünk

fejlõdésének felgyorsítására fordítjuk. A legtöbb ember

(magamat is beleértve) sokkal többet tanul, ha szenved.

Az Egyetemes Törvényrõl szerzett ismereteink gyarapításának folyamatában

amelyben kipróbálunk ezt-azt,

naponta különféle hibákat követünk el, és tanulunk belõlük

meg kell próbálnunk fejleszteni intelligenciánkat

és értelmünket.


És mindezek felett, próbálkozások és tévedések során át,

meg kell próbálnunk kifejleszteni és átélni a legmagasztosabb érzelmeket,

amiket csak el tudunk képzelni.

Fokozatosan meg kell tanulnunk felismerni és tisztelni

minden emberi lényt magunk körül, mint Határtalan

Lehetõségekkel bíró Egyéni Értelmet...


(Thomas J. Chalko)



2015. szeptember 20., vasárnap

Hawkins féle Tudattérkép – ERŐ kontra erő



Miért fontos a tudatszintek ismerete? Mivel segíti életed, hogyan teheted egyszerűbbé, jobbá, boldogabbá általa a hétköznapjaidat? Hogyan segíti fejlődésed?

Dr. David R. Hawkins


Az emberi tudat kiterjedését dr.Hawkins egy skálán határozta meg, ami 1-1000-ig terjed. A skála értékei 10-nek a hatványait jelölik, tehát már egy értékbeli elmozdulás hatványozott erő jelenlétét jelzi. Például a 200-as érték 10 a kétszázadikon értéknek felel meg.

A skála leírásához dr.Hawkins számos kineziológiai izomtesztet végzett el. A kineziológiai teszt azért alkalmas erre, mert működése azon alapszik, hogy az ember az objektív igazságokra pozitív izomválasszal, míg a hamis állításokra negatív izomválasszal reagál.

Mindez független attól, hogy mit gondolunk, vagy mi a véleményünk az adott kérdésről. A teszteredmények megismételhetőek, így tudományosan igazolhatóak. Ezt a módszert napjaink tudományos kutatásai: a nemlineáris dinamika, a káoszelmélet és a kvantumfizika mind egyre jobban alátámasztják.

A bonyolult fizikai szakzsargont mellőzve, valahogy úgy képzeljük ezt el, hogy minden jelenség, tett, érzés, gondolat mögött rejtőzik egy számunkra fizikailag láthatatlan energia mintázat. Azt képzeljük, hogy olyan erők révén élünk, amelyeket irányítani tudunk, azonban valójában egy ismeretlen forrásból fakadó ERŐ határozza meg életünket.

Nem a fizikai testünk irányít, hanem a tudatszintünk nagyságának megfelelő láthatatlan ERŐ vagy erő. Az ERŐ pedig nem más, mint energia, és mint minden energia, ez is mérhető.

Dr.Hawkins ezt úgy írta le, hogy „Létezik egy végtelen potenciájú, határtalan birodalom: maga a tudat, amelyen belül hihetetlenül nagy EREJŰ mező szervezi az emberi viselkedést az „emberlétre” jellemző formákká. … Az agy pedig egyfajta vevőkészülékként fogja az elme energiamintázatait, a tudat gondolat formájában való kifejeződéseit. Csupán az ego hiúsága miatt tartjuk gondolatainkat sajátunknak.”

Ha tudjuk milyen tudatszinten állunk, akkor azzal is tisztában vagyunk, hogy mi az a legközelebbi lépcsőfok, amit a jövőben meg kell ugranunk. Olyan ez, mint az általános iskola. Mindenki tudja, hogy az első osztály után a második jön, azt követően pedig a harmadik. Nincs kivétel. Senki nem tudja elvégezni a hetedik osztályt anélkül, hogy az első hatot ki ne járta volna. Az élet is így épül fel, csak eddig nem tudtunk róla.

A tudattérkép választ ad arra, hogy miért szükséges törekedni arra, hogy a negatív mezőkből a pozitívak felé mozdulj, hogy miért nem tudsz magadnak teremteni, bármennyire is szeretnéd, bármennyire is vizualizálsz.




A tudattérkép választ ad arra is, hogy miért futsz bele ugyanabba a problémába életed során többször, és segítségével érthetővé válik az is, amit a racionális gondolkodókszinkronicitásnak neveznek. A fejlődés egy fokán, már amikor igen magas energiaszint vesz körbe, a dolgok látszólag „maguktól” történnek. A történések sosem az azt látszólag véghez vivő személynek köszönhetőek, hanem a benne lévő és általa közvetítő Erővel járó természetes eredmények.

Saját tapasztalatból tudom, hogy mennyit jelent az, ha elhatározzuk, hogy elindulunk a tudatosság útján, és lépésről lépésre szépen lassan fejlődünk. A tudattérkép ehhez nyújt kiváló segítséget, hiszen egy térkép önmagadhoz és lelked fejlődéséhez.
forrás: lelekmozaikok.cafeblog.hu/ Ábrahám-Hörömpő Andrea

“E munka a tudati energiamezők gyakorlati célú feltérképezése törekszik, hogy körvonalazza az emberi lét egy eddig ismeretlen területének kiterjedését és általános “földrajzát”. Az érthetőség kedvéért a különböző energiamezőkre kapott számszerű értékeket könnyen kezelhető, összehasonlító értékekre kerekítettük. Ha megvizsgáljuk a Tudattérképet, nyilvánvalóvá válik, hogy a kalibrált szintek a tudat konkrét folyamatainak felelnek meg: érzelmeknek, észleléseknek vagy hozzáállásoknak, világnézeteknek és spirituális hiteknek. Elegendő hely birtokában e térképen akár az emberi viselkedés megerősítették egymást; s minél részletesebb és kiterjedtebb volt a vizsgálat, a megerősítés annál nagyobb mértékűnek bizonyult.

A tudat skáláján a kritikus pont nagyjából 200-nál található, amely szintre az egyenesség és a bátorság jellemző. E kalibrációs szint alatti bármilyen hozzáállásra, gondolatra, érzésre, képzettársításra, entitásra vagy történelmi személyre való gondolás elgyengíti a vizsgált alanyt. Az ennél magasabb kalibrációjú attitűdök, gondolatok, érzések, entitások vagy történelmi személyiségek hatására viszont erős tesztválasz várható. A 200-as érték tehát az egyensúlyi pont a gyenge és az ERŐS attraktorok, a negatív és a pozitív hatások között.

A 200 alatti szinteken az elsődleges késztetés az életben maradás, bár a skála legalján, a reménytelenség és a depresszió zónájában még ez az indíték is hiányzik. A valamivel magasabban lévő félelem- és haragszintekre az egocentrikus impulzusok jellemzőek, amelyek a személyes lét fenntartására irányuló késztetésből fakadnak. A büszkeség szintjén ez a törekvés már más személyek életben maradását is magában foglalhatja. A negatív és a pozitív hatások közti választóvonalat átlépve, a bátorság szintjétől kezdve egyre fontosabbá válik mások jóléte. Az 500-as szintnél már mások boldogsága a fő motiváló erő. Nem sokkal 600 alatt már az énre és a másokra is kiterjedő spirituális tudatosság kerül előtérbe, 600 fölött pedig az emberiség java és a megvilágosodás keresése a fő cél. 700 és 1000 között az illető személy az egész életét az emberiség megváltásának szenteli”

(David R. Hawkins: ERŐ kontra erő 58-59. oldal)


A kutatások és megfigyelések során kiderült, hogy az élet minden megnyilvánulási formája egy – gyengétől az erősig terjedő – adott energiaszinttel rendelkezik ez a spektrum vezetett el aztán egy olyan kalibrálható numerikus skálához, amely végül nem bizonyult praktikusnak, mivel a túl nagy számértékeket nehéz volt követni. Végül a kérdést egy (tízes alapú) logaritmusskálával oldottuk meg, amely lehetővé tette egy 1-1000-ig terjedő tetszőleges skála gyakorlati alkalmazását.

Az egyes kalibrációs szint jelenti az életnek a földön elsőként megfigyelhető energiáját(tudatát), ami a baktériumok szintje. Ez a növény- és állatvilágon át folytatódik egészen az 1000-es szintig, ami földön lehetséges legfelsőbb szint. Az 1000-es szint, amint kiderült az a tudat szint amelyet az emberiség történelmében csak néhányan értek el: az olyan nagy avatárok mint Jézus Krisztus, Buddha, Krisna és Zarathustra.

Az energia spektrum skálája számszerűen tükrözi az állat és ember életének minden lehetséges tudatszint- kalibrációját. A skála használatával a tudatfejlődés útja, annak életként való első megjelenésétől egészen végső kifejeződéséig, ami maga a megvilágosodás.

Sok évnyi kutatás következett, és a tudatszintek kalibrálásának alkalmazása. Személyek, helyek, elvek, írások, hitrendszerek, érzelmek, intellektuális szintek ezreit mértük le, és ami még fontosabb, kalibráltuk minden spirituális állapotot, vallást, spirituális mestert és utat, a szenteket és bölcseket. Minden vallás esetén a misztikusok(azaz megvilágosultak) kalibráltak a tudatskála legtetején, de ők rendkívül kevesen voltak.

A kalibrációs skálán a 600-as volt az a szint, amely elkülönítette a nondualitás megvilágosodott állapotait a feltétel nélküli állapotoktól. Ez utóbbiak a felsőbb 500-as szintekre jellemzőek, ahová sok spirituális mester és ismert szent tartozik. Az 500-as szint olyan paradigmaváltásra utal, amelynél megtörténik a gondolkodásról a tapasztalaton alapuló szubjektivitásra való áttérés, és ami a szeretet különböző szintjeit öleli fel. Figyelemre méltó az is, hogy a világ lakosságának csak a 4%-a éri el az 500-as szintet, és mindössze 0,4%-a éri el az 540-es szintet(Feltétel Nélküli Szeretet). A 600-as tudatszint rendkívül ritka.

A 400-as szint az intellektus, az értelem, a logika, a tudomány és a newtoni paradigma szintje. A tapasztalt spirituális keresők többsége számára a 400-as szintek ugródeszkát jelentenek, azonban gyakran akadályt is. Figyelemre méltó, hogy Einstein, Freud és Newton mind 499-en kalibráltak. A 200-as és 300-as szintek tisztességet, jóindulatot, erkölcsösséget és általános jó szándékot jeleznek.

Ezután jutottunk arra a döntő fontosságú felismerésre, hogy a 200-as tudatszint rendkívül jelentős, mivel elhatárolja a valóságot a hamisságtól. Azt is megfigyeltük, hogy a 200 feletti szintek az Erőt képviselik míg a 200 alattiak az erőt. A 200 alatti szintek alámerülnek a nyilvánvaló önteltségbe, valamint az olyan állati ösztönökbe, mint a büszkeség, vágy, kapzsiság, harag, gyűlölet, bűntudat, szégyenérzet és apátia. A kalibrált szintek összefüggést mutatnak a spirituális felismerések képességével, az érzelemvilággal valamint a világ és önmagunk érzékelésével is. A kalibrációs skála és ezen összefüggések megállapítása tette lehetővé a jól ismert Tudattérkép megalkotását.
forrás: David R. Hawkins: Isten jelenlétének felfedezése 25-27. oldal

(forrás:hetkoznapispiritualitas.network.hu)

David R. Hawkins - kit okolhatunk? - videó