2018. szeptember 30., vasárnap

A lélek halhatatlansága




Meséinkben éppúgy, mint mai életünk mélyén, halljuk a Természet sugallatát: figyelj a lelkedre, ha kedves az életed!


A modern élet zárt cselekvés köre, a munkahely-tévé-szórakozás-alvás azonban külső irányításnak rendeli alá életünket, és ez egyre erősebb felszíni kérget növeszt ránk, ami elválaszt igazi önmagunktól, életünknek attól a mélyétől, ahol még nekünk is kedves az életünk.

Nincs senki, aki tudna befelé figyelni helyettünk, figyelni életünk, a Természet legszemélyesebb, belső üzenetére, lelkünk sugallatára. Ha megtanulunk belső világunk mélyére figyelni, a lélek életünk óriási, kozmikus erőforrásává válik.

Ha odafigyelünk rá, csökken elidegenedettségünk, és otthonosabban érezzük magunkat bőrünkben. Ha belső világunk legmélyére figyelünk, beindul lelki áramkörünk, ami összekapcsol bennünket a halhatatlan Természettel, és ezzel elindulunk teljes egészségünk visszaszerzése felé.

És ha lelkünk egybeforr a Természettel, akkor életszeretetünk, életvágyunk, életképességünk meghatványozódik, az örök Édenben érezzük magunkat, és újra megtanulunk vágyni a halhatatlanságra, lelkünk, legszebb érzéseink öröklétére.

Az utóbbi évtizedekben társadalmunkban elterjedt vélekedés, hogy a halál teljes és végleges, az élet pedig pusztán testi és véges. Ez viszont ellentétben áll azzal a szintén fennálló nézettel, hogy létezik egy testetlen lélek, ami életünk lényege, és ez a lélek halhatatlan.

Ebben a rövid írásban bemutatom, hogy az ember alapvető tények alapján jutott a következtetésre, hogy létezik lélek, és halhatatlan – és azt is, hogy a modern ember szintén képes különösebb előképzettség nélkül ugyanezt felismerni és tapasztalataival alátámasztani. Vegyünk sorba néhány alapvető tényt, amivel minden korban minden ember találkozik!

Kamaszkorunkban és felnőtt életünk sorsfordító pillanataiban sokszor elemei erővel tör ránk a kérdés: ki vagyok én? Erre a kérdésre nem tudjuk választ, és a mai kultúra sem segít igazán. Ilyenkor egész mivoltunk óriási kérdőjellé válik, és keres, keres.

De jó lenne, ha valami megvilágítaná, merre keressük a választ! Józan eszünk azt mondja: ki vagyok én? Test és lélek. A testem az enyém. Kié? A lelkemé. A személyiségemé. Fordítva nem mondhatom ezt! A lelkem nem a testemé – a lelkem önálló, ő él, ő dönt, ő mozgatja a testemet.

De miféle teremtmény a lelkem? Ha a testet ő mozgatja, akkor ő maga testetlen! Megdöbbentő tény! Láthatatlan erő mozgatja a testemet! Vajon honnan ered ez a láthatatlan erő? Tudjuk, hogy minden, ami testi, romlandó. A lelkem nem testi. Akkor nem romlandó? És egyáltalán: ha testemet láthatatlan erő mozgatja, akkor lehet, hogy minden testet hasonló, láthatatlan erő mozgat?

Tényleg, ki látja a gravitációs erőt például? Senki! Vagyis az egész világot egy, a lelkemhez hasonló, láthatatlan erő mozgatja? Kézenfekvő és alapvető tapasztalati-logikai tények vezetnek a következtetésre, hogy lelkünk a világot mozgató erővel rokon. A világot mozgató láthatatlan erő pedig, ha nem romlandó, akkor örök. Ha pedig lelkem rokon egy örökkévaló erővel, akkor lelkem is örök, vagyis halhatatlan!


Ezek és hasonló érvek szükségképpen évezredeken át felmerültek és felmerülnek, és nincs olyan erős ideológiai nyomás, ami ezt megakadályozhatja, mert ez a gondolatmenet életünk legalapvetőbb tényéből indul ki, abból, hogy mi mozgatjuk a testünket.

Érdemes tehát komolyabban venni ezt az érvelést, annál is inkább, mert a mai közfelfogás inkább figyelmen kívül hagyja ezt a kérdést, ahelyett, hogy megvizsgálná, ahelyett, hogy alapos vizsgálat után foglalna állást.

Márpedig az nem tudományos, hanem félrevezető, homályba vezető eljárás, ha életünk legalapvetőbb kérdéseit ellenkező irányú elfogultság miatt figyelmen kívül hagyjuk. Tegyünk félre most minden előítéletet, és lássunk hozzá most ennek az életünkbe vágó kérdésnek közelebbi vizsgálatához!

Szembeötlő tény, hogy a halál pillanatában a test anyaga és energiája változatlan, mégis ugrásszerűen megváltozik testünk viselkedése. A fizika szerint viszont minden testnek csakis anyagi-energetikai tulajdonságai lehetnek. Ebből logikusan következik, hogy az élet motorja nem fizikai, tehát testetlen létező kell legyen.

Aztán itt a következő tény: a halál pillanatát a szem hirtelen elüvegesedése jelzi. Nyilvánvaló, hogy a szem anyaga és vérellátottsága nem változik meg egy pillanat alatt. Ami mégis egy pillanat alatt változik meg, az a szem kifejezése, színezete, mintázata.

A szem mintázata önmagában valami olyasmi, mint minden mintázat, vagyis formák egysége, egy információcsomag. Ha a szem elveszti kifejezőerejét, kiüresedik, akkor nyilván ez az információtöbblet tűnik el a halál pillanatában! Az információ pedig furcsa egy létező.

Tulajdonképpen nem is anyagi, hiszen az az információ, amit most olvasol, kedves Olvasó, éppúgy megjeleníthető e lapokon, mint filmvásznon, tévéképernyőn, CD-játszón vagy élőszóban, és ki tudja még, hányféle alakban. Mindeme megjelenésekben nem az anyagi közvetítő, hanem az átadott információ a lényeg.

Lehet, hogy testünk is csak anyagi közvetítő, a lelkünkben foglalt információcsomag közvetítője? Hohó – akaratunktól függetlenül éppen a lélek testtől független létének gondolatához jutottunk! Itt valami igazán lényeges gondolatra bukkantunk. Ha a lélek információ, olyan információ, mint amit a könyvek, a zeneművek tartalmaznak, vagyis gondolatok, érzések kincsestára – akkor a lélek éppúgy átörökíthető, ahogy a könyv, a zenemű CD-re, videóra átvehető!

Lehet, hogy lelkünk testünkbe átörökített információköteg, amely testi halálunk pillanatában kioldódik, és visszajut oda, ahonnan jött – beolvad az élő Természetbe? Ha a világegyetem élettelen, akkor ez nem lehetséges. De ha a világegyetem élő, ahogy azt e sorok írója könyveiben igyekezett megmutatni – akkor kézenfekvő a gondolat, hogy halálunk pillanatában lelkünk a világlélekbe olvad, vagyis tovább él!

És mivel az ősember a világot, a természetet mindig élőnek gondolta el, ahogy azt a „Természet Anya” vagy az „Élő Isten” ősrégi eszméi is tanúsítják, akkor kétségkívül az ősembernek azt kellett gondolnia a szeme előtt lezajló folyamatok megfigyelése és logikus gondolkodás alapján, hogy a lélek halhatatlan.

De még a mai ember is megértheti a lélek halhatatlanságának szükségszerűségét, minden előzetes világképtől függetlenül, ha elgondolja, hogy melyik az alapvetőbb: az összefüggések vagy az alkotóelemek?

A fizikában például sok száz éven át abból indultak ki, hogy a végső építőkockák az alapvetőek, mégis arra a következtetésre jutottak, hogy az eleminek tekintett részecskék a köztük ható kölcsönhatások, erőterek következményei.

Az erőterek a világ alaplétezői, az atomok csak az erőterek megnyilvánulásai. De nem mindenki ismeri ennyire a modern fizikát, ezért egy még egyszerűbb példát veszünk. A matematikában például melyik az alapvetőbb, az összefüggéseket létesítő művelet (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) vagy a szám?

Az ’1’ számból az összeadás műveletével megkaphatjuk az összes többi számot az 1, 2, 3, 4, 5, 6, … sorozatban – tehát az összeadás művelete alapvetőbb, mint a számok maguk. Sőt, a halmazelmélet megmutatta, hogy az ’1’ számra sincs szükség az 1, 2, 3, … szám sorozat előállításához. Ugyanis az üres halmazt, aminek nincs egy eleme sem, megfeleltethetjük az ’1’ számnak.

Az üres halmazt tartalmazó halmazt – vagyis azt a halmazt, amelynek egyetlen eleme van, az ’1’, és amely éppen ezért különbözik az üres halmaztól – megfeleltethetjük a ’2’-nek, és így tovább! Vagyis számok nélkül, pusztán a halmazképzés ismételt műveletével az összes szám előállítható!

Gondolatmenetünk akaratlan ajándékaként ölünkbe hullik a ’végtelen’ eszméje eredetének magyarázata, mégpedig egyetlen műveletből, az összeadás ismétléséből! És ez nyilvánvalóvá teszi mindenki számára, hogy a művelet tényleg alapvetőbb létező, mint a szám. Ez pedig azt jelenti, hogy a matematikában és a fizikában az összefüggések alapvetőbbek, mint az elemek, építőkockák. Miféle összefüggések léteznek a fizikában, amik alapvetőbbek, mint pl. az elemi részecskék?

Nyilvánvaló, hogy ezek a fizikai törvények. És mennyi ideig „élnek”, meddig állnak fenn, meddig érvényesek a fizikai törvények? Teljesen függetlenek az időtől, érvényük időtlen, vagyis a törvényekbe foglalt összefüggések halhatatlanok! A matematikai törvények, tételek szintén halhatatlanok, örökérvényűek!

Most jött el az ideje, hogy átlépjünk a matematikából és a fizikából a biológiába. Ha a matematikában és a fizikában az összefüggések alapvetőbbek, mint az építőelemek, akkor a biológiában is így kell lennie, tehát nem sejtjeink, hanem testünk építőelemeinek összefüggései az alapvető létezők! És létük éppúgy, mint a matematikai és fizikai összefüggéseké, időtlen, vagyis örök!

Ha tehát szervezetünk belső összefüggés rendszerét léleknek nevezzük, akkor ez a lélek alapvetőbb létező, mint testünk atomjai, és eleve örökké létezik, vagyis halhatatlan alapvető természete szerint! Az életet hordozó lélek alapvetőbb, mint anyagi megvalósulási módozata!

Ez a gondolat hajtja azokat a felismeréseket, amelyek szerint szilíciumalapú élet éppúgy létezhet, mint ahogy itt a Földön létezik a szénalapú élet. Ugyanaz az élőlény átköltözhet szénalapú létformából szilíciumalapúba!

Freeman Dyson fizikus, a mai tudomány egyik legkiemelkedőbb egyénisége felvetette, hogy a földitől teljesen eltérő életformák is létezhetnek, hiszen a szerkezet, a felépítés módja a lényege a tudatnak éppúgy, mint az életnek. Erre utal a tény, hogy a számítógépen éppúgy léteznek vírusok, egészen más létmódban, ahogy a bioszférában.

Rothstein felvetette, hogy a neutroncsillagok magjában a neutrongazdag atommagok játszhatják az aminosavak, a DNS, a fehérjék szerepét. Vladimir Lefebvre világhírű matematikus-pszichológus pedig a tudat matematikai szerkezetének elemzését vetette össze a Rapid Burster (Gyors Kitörő) nevű nagy energiájú gamma-sugárzást kibocsátó égitest sugárzásának jellegzetességeivel, és megdöbbentő módon az öntudatra jellemző struktúrákat talált benne.

Tavaly pedig e sorok szerzőjének tollából jelent meg az első, rangos tudományos szakfolyóiratbeli tanulmány, amely Napunk élő mivolta mellett érvel. Persze a neutroncsillag, a Nap élete nem fehérjealapú, ezért nem pontosan olyan, mint a földi életformák.

A szakirodalomban, az asztrobiológiában az ilyen kozmikus életformákat általánosított életnek nevezik. Ezek a tudományos eredmények pedig azt jelzik: a lélek sokféle anyagi formát ölthet. Talán az is lehetséges, hogy az emberi testből a Napba költözhet a lelkünk? Vagy talán éppen a Napból költözött testünkbe?


Valami lényegeset sikerült megragadni, érdemes közelebbről is utánanézni, miről lehet itt szó. Vegyünk egy példát: személyes lelkünk eredetének kérdését. Nyilvánvaló, hogy testi szerveződésünk folyamata a fogantatáskor indul el.

A fogantatáskor édesanyánk és édesapánk kromoszómái találkoznak, és alakítják ki egy új szervezet felépítését, még pedig úgy, hogy ez az új szervezet életképes is legyen. Vajon hogyan képesek erre? Miféle magyarázat lehetséges egyáltalán?

Ha fizikai okokkal akarunk magyarázni, mert ez ma a szokás, akkor nem gondolhatunk másra, mint hogy a kromoszómák hőmozgása okozza az anyai és apai kromoszómák véletlenszerű összekapcsolódását a mi kromoszómáinkká.

Csakhogy a 23-23 kromoszóma életképes egyedre vezető összekapcsolódása nem idézhető elő véletlenszerű hőmozgással. Ehhez ennél sokkal összetettebb szervezőerőre van szükség. Hoimar von Ditfurth „A világegyetem gyermekei” c. könyvében leírja, hogy minden kettős kromoszóma készlettel rendelkező élőlény sejtmagjaiban megtalálható „a külvilág belső modellje”, amelyben a különböző lehetséges élőlények közötti válogatás folyamatának első része előre, modellszinten lejátszódik.

Válogatás – de milyen alapon? Mi választja ki, hogy melyik élet jöjjön létre, hogy ugyanabból az apai és anyai ivarsejtből, a több mint nyolcmillió lehetséges életképes testvérünkből éppen a mi génállományunk jöjjön létre?

Valami válogat és dönt életünk felől, és ez a hatalmas, értelemszerűen tevékenykedő szervezőerő a természeti törvények révén cselekszik – tehát ez a titokzatos életadó, életszülő erő nem más, mint a Természet, vagyis: Természet Anya.

A Természet dönti el, hogy szüksége van a mi életünkre, életutunkra, hogy összes lehetséges ikertestvérünk közül a mi életutunk kell megvalósuljon, mert ez járul hozzá a legjobban a Természet szükségszerű továbbfejlődéséhez!

A szigorúan természettudományos szemlélet tehát tényszerűen ismét Természet Anyához, egy értelemszerűen tevékenykedő kozmikus szervezőerőhöz vezet el bennünket. Eljutottunk a lélek halhatatlanságához vezető ötödik gondolatmenetre.


Igen ám, csak hogy az sem lehet teljesen alaptalan, amit a lélek halhatatlanságának ellenzői állítanak! Ők ugyanis azt mondják, hogy minden, ami anyagi, az keletkezett, tehát el is pusztul.

Ha tehát a lélek ebben az anyagi világban élne tovább, ahol a hétfőre kedd, a keddre szerda következik, akkor bizony a léleknek is anyagi természetűnek kellene lennie. Helyes! De éppen ez a gondolatmenet vezet el a lélek továbbélési módjának felfedezéséhez, a lélek otthonának feltárásához!

Hiszen a lélek élete éppen hogy nem anyagi, ha nem lelki folyamatok egymásra következését jelenti! A lelki folyamatok, az érzések, a gondolatok pedig maguk sem anyagiak, hiszen egy érzést nem tudunk patikamérleggel megmérni, sőt vonalzóval sem – mert az érzésnek nincs térbeli kiterjedése.

Ha viszont a lélek élete nem az anyagi folyamatok egymásra következésének rendjét jelenti, akkor a lélek élete tulajdonképpen nem is az anyagi időben, hanem a lelki időben, a lelki folyamatok egymásra következésének rendjében zajlik! A gondolatok és az érzések egymásra következésének rendjében!

És az érzések és gondolatok egymásra következésének a rendje az, ami a számunkra igazán fontos, amikor a lélek halhatatlanságáról beszélünk! És az érzések és gondolatok egymásra következésének rendje az, ami az életünkben igazán fontos! Létezik tehát egy eddig felfedezetlen idő, a lélekidő, amely az anyagi időnél mélyebb létsíkon él!

Mivel egy gondolatmenet, egy érzésfolyam megelőzi anyagi megjelenítését, sőt, az anyagi folyamatok éppen a lelkiek kifejeződései, ezért ezt az újonnan felfedezett időt elő-időnek vagy ősidőnek is nevezhetjük.

Azt pedig már láttuk, hogy a gondolatok, érzések egymásra következésének rendje független lehet anyagi megjelenésétől, ahogy a könyv felolvasható, CD-re vehető, sőt sokféle egyéb módon is megörökíthető.

Érzéseink, gondolataink megörökíthetőek – és ha mi úgy gondoljuk, hogy érdemesek is az öröklétre, mert éppen onnan fakadnak, akkor meg is örökítjük őket. Ezt a most született gondolatmenetet is ezért örökítettem meg. Remélem, te is úgy látod, érdemes volt ezt a gondolatmenetet megörökíteni, kedves Olvasó!

Persze az anyagi megörökítés nem jelent feltétlen öröklétet a szó szoros értelmében, hiszen előfordulhat, hogy nem marad fenn ennek a folyóiratnak sok példánya örökké. Mégis, nem csak e folyóiratban maradnak fenn ezek a gondolatok, hanem a sok olvasó elméjében, és remélem, lelkében is, és ha így lesz, akkor ebben a gondolati, érzésbeli létmódban már úgy élhetnek tovább, mint a matematikai igazságok – függetlenül anyagi hordozóik viszontagságaitól.

Ott van például az a gondolatmenet, amely az 1, 2, 3, … számsorozat felfedezéséhez vezetett. Meddig marad fenn ez a gondolatmenet? Időtlen időkig, függetlenül attól, hogy fennmarad-e az élet a Földön vagy sem. Ez a gondolatmenet létrejött, és beköltözött az örökkévalóságba, ahonnan semmilyen anyagi erő nem tudja kiköltöztetni! Milyen időben létezik ez a számsorozat?

Mennyi idő kell ahhoz, hogy az ’1’-re a ’2’ következzen? Ha beköltözünk gondolatban a matematika világába, ehhez nem kell idő. Csak e gondolatmenet anyagi hordozóinak kell idő ahhoz, hogy újra elgondolják – de maga a gondolatmenet az anyagi hordozóktól függetlenül él, él örökké. De vegyünk egy a lélek halhatatlanságához még közelebb eső példát. A logikai állítások éppúgy időtlenek! A 2×2 = 4 igazsága éppolyan időtlen, mint a logika alapelvei.

Léteznek kozmikus szükségszerűségek, olyan logikai állítások, amelyek minden lehetséges világban fenn kell álljanak. Ilyenek például: „A világ egy”, „Az élet szépsége felfogható”, „Gondolkodom, tehát vagyok”, és még sok-sok, beláthatatlanul sok egyetemes érvényű igazság létezik, ahogy azt a logika kutatói felfedezték.

És talán nemcsak a formális logikában, hanem érzéseink egymásra következésében is léteznek kozmikus szükségszerűségek. Hiszen nem véletlenül mondjuk valamire, aminek szépsége lenyűgöz bennünket: „ez olyan szép, hogy ha nem létezne, ki kellene találni!” Talán az érzések szerveződésében is léteznek kozmikusan szükséges igazságok, törvényszerűségek!

Ha lelkünk nem más, mint érzésvilágunk, akkor érzésfolyamaink örökkévalósága lelki halhatatlanságot jelent! Megtaláltuk a lélek halhatatlanságának módját! A lélek akkor halhatatlan, ha halhatatlan érzéseket érez! Így válhat lelkünk halhatatlanná!

És a halhatatlan érzések legközvetlenebb megjelenítése: a zene, valóban kozmikus titkokat hordoz. Léteznek olyan zenék, amiket ha hallunk, úgy érezzük, a Nagy könyvből jöttek! Léteznek olyan zeneművek, amelyek újra és újra megszületnek!

Kísérletekkel kimutatták, hogy azok az angolok, akik francia ősöktől származnak, hamarabb megtanulnak franciául, mint azok, akiknek csak angolul beszéltek az őseik. Nemcsak a testi, de a bensőségesen lelki-szellemi tulajdonságok is megőrződnek az átöröklésben!

Könnyebben és hamarabb felismerjük, megtanuljuk, átéljük, amit szüleink, nagyszüleink, őseink átéltek, elgondoltak – különösen, ha ezek az érzések, gondolatok érdemesek a fennmaradásra, a halhatatlanságra! Erre számomra legközvetlenebb példa a saját életem.

Csodamód többször is előfordult, hogy olyan zene született meg bennem, amiről később kiderült, hogy évezredekkel korábban, sok ezer kilométer távolságban egy ősi nép zenéjében már egyszer megszülettek, alakot öltöttek. A Vágtázó Halottkémek zenekarnak írt számaim közül már háromról is kiderült, hogy létezik párjuk ősi népek kultúrájában: a szibériai szakáknál, az afganisztáni herátikádis hunoknál és Indonéziában.

Szabolcsi Bence szerint „a zenével mindig az ismeretlent vagy alig tudottat írjuk körül, mindig a messzeségbe akarunk kilépni önmagunkból. A látható-tapintható világ felett különös, bármikor felidézhető varázslatként terül ki a zene világa.

A zene a világtörvény egy titkos részét fedi fel. Az emberi test és lélek összhangját a zene úgy teremti meg, hogy az embert közvetlen összefüggéseiből kiemelve a természeti világ, a vegetáció tagjává avatja.

Énekelni és zenélni évezredeken át minden műveltségi fokon és minden körzetben azt jelenti, hogy varázsolni; elbűvölni, ráolvasni – cantare és incatare, chanter és enchanter. A zene révén mindig földöntúli hatalmakkal lépünk összeköttetésbe.” Ezek a zenében elénk lépő, érzékelhető földöntúli hatalmak írásunk (remélhetően maradandó) gondolatmenete szerint az előidőben, a lélekidőben élő érzések, gondolatok.

(forrás: Szerző: Dr. Grandpierre Attila - rejtelyekszigete.com)

Kapcsolódó írások:

Dr. Grandpierre Attila - A lélek halhatatlansága 1.
https://dszilvia.blogspot.com/2013/12/dr-grandpierre-attila-lelek.html

Dr. Grandpierre Attila - A lélek halhatatlansága 2.
https://dszilvia.blogspot.com/2013/12/dr-grandpierre-attila-lelek_5072.html

Dr. Grandpierre Attila - A lélek halhatatlansága 3.
https://dszilvia.blogspot.com/2013/12/dr-grandpierre-attila-lelek_10.html

Mi az élet értelme? - Beszélgetés Grandpierre Attilával - videó
forrás:Tibor Weiner Sennyey


A Budapesti kísértetház



Nem kell Angliába, illetve külföldre mennünk valódi, és ijesztő szellem sztorikért, hiszen hazánkban is történt épp annyi megmagyarázhatatlan rejtély.


A Budapesten található épület 1886-ban épült, és zárdaként használták több évtizeden át, amíg a második világháború után kénytelenek voltak átadni az orosz megszállóknak. Ők azokat a katonákat tartották itt, akiket később vissza szállítottak Oroszországba különböző bűncselekmények miatt.

Az orosz rabok azonban nem túl sokáig élvezhették az ominózus ház “vendégszeretetét”, ugyanis sorról-sorra kezdtek öngyilkosak lenni a cellájukban.


Az orvosi jelentésből kiderült, hogy mindegyik öngyilkosságot elkövető rab beszámolt egy kislányról, aki éjszaka bújt elő, és folyamatosan beszélt hozzájuk, és megpróbálja öngyilkosságra késztetni őket.

Az épület átadásánál (elfoglalásánál) történt, hogy az orosz megszállók több fiatal lányt is megerőszakoltak, illetve különbözőképp bántalmaztak. Így történt az egyik kislány esetében is, akit kegyetlenül molesztált több katona is, amíg végül belehalt a sérüléseibe.

Később a rabok ennek a lánynak tulajdonították az öngyilkosságokat, és az intézmény vezetői úgy döntöttek hogy az épület nem alkalmas a rabok elszállásolására. Elhagyták a házat.

(forrás: http://sosefeledd.hu - ghoststory.eoldal.hu)

Kísértetvadászat: A szellemlány nyomában - videó
forrás:FIRAIZMUS

 (1:14-nél mi futott a kamera előtt? 4:05-nél ki állt a jobb sarokba?)

2018. szeptember 29., szombat

Angyalok küldetésben



A Bibliában gyakran találkozunk angyalokkal, akik Isten küldötteiként jelennek meg az emberek előtt. Ők Isten alkotta szellemi lények, akik megjelenésükben emberiek. 


Segítségére vannak az embereknek, befolyással bírnak életünkre felhívhatják a veszélyre figyelmünket, akár ki is vezethetnek belőle.

Meglepetésszerű a megjelenésük, mert ott és akkor találkozhatunk velük ahol egyáltalán nem számíthatunk rájuk.

A filmekben bemutatott történetek valós eseményeken alapulnak és igazolják az Isteni gondviselés jelenlétét életünkben.

(forrás: http://havannacsoport.hu)


1. rész  Angyalok Küldetésben - Kivezetnek a Veszélyből - videó



2. rész  Angyalok Küldetésben - Segítenek a sebesülteken - videó



3. rész  Angyalok Küldetésben - Erőt Adnak a bajban - videó



4. rész Angyalok Küldetésben - Megelőzik a Családi Tragédiákat - videó


videó forrás: Nabucco -Csaba N Eva Gegeny youtube.com

2018. szeptember 28., péntek

Láthatjuk a jövőt álmunkban?



Malcolm Bessent, a pszi képességeiben kiemelkedő angol fiatalember, az ezerkilencszázhatvanas évek végén vált ismertté a parapszichológiai kutatásokban.


Bessent különös tehetségét leginkább a jövőjósló álmok területén vizsgálták meglehetős sikerrel, mégpedig New Yorkban a Brooklyni Maimonides Medical Center álomkutatási laboratóriumában.

Itt Dr. Montague Ulmann és Dr. Stanley Krippner már évek óta végzett álomtelepátia kutatásokat, amelyben kiemelkedő sikereket értek el. Ezekben a kísérletekben a vevőnek az álomszakaszokban (REM fázis) küldtek telepatikusan képeket, amelyekről ébredés után kellett beszámolnia.

A Bessent-tel folytatott vizsgálatokban a helyzet merőben más volt, neki olyan eseményekről is be kellett számolnia, amik csak az ébredése és álmainak lediktálása után történtek meg vele.

Az álmok nem hazudnak?

Az álmok különös világa kultúránk kezdeteitől egy másik, a szemnek láthatatlan valóságot tükrözött, amiben a jóslás, a távolbalátás és a gondolatátvitel természetesnek vett dimenziója volt a régi korok embereinek, akik ezeket a különös képességeket a valóság részének tekintették. A biblikus és mitológiai példák, csakúgy, mint az ókor és a középkor jóslatai azt sejtetették, hogy az időben előre láthatunk.


Mindez persze mindaddig, míg a tudomány fel nem figyelt rá, pusztán a babonaság és a legendák világába sorolódott, így az újkori, immáron kísérleti bizonyítékokat kívánó tudományos megfigyelések hozták meg azt a felismerést, hogy a tudatunk valóban képes az érzékszerveken túli észlelésekre, túl a tér-idő ismert korlátain is.

A vizsgálatokban az is világossá vált, hogy az ilyen észleleteknek leginkább a módosult tudatállapotok kedveznek, azon belül pedig spontán módon és leggyakrabban az álmokban bukkannak fel. Ennek oka többek között az, hogy pszichénk az álom állapotában nincs a racionális előítéletek gátlása alatt, a benyomások könnyebben fogalmazódnak meg az álmok képi szimbólumaiban és történéseiben. Mindezt figyelembe véve már az ezerkilencszázhatvanas évektől folytattak szervezett álomtelepátia és álomprekogníciós kísérleteket, amelyek eredményessége felülmúlta az éber állapotban folytatott vizsgálatokét.

Ezek elsősorban Dr. Ulmann és Dr. Krippner amerikai kutatók nevéhez fűződnek, akik egy New Yorki álomkutató laborban végezték kísérleteiket, először Dr. William Ervin pszichológus alanyi közreműködésével, később pedig Malcolm Bessenttel, aki máig az egyik legsikeresebb alanynak számít az álomtelepátia és az álomjóslás területén.

Álmok a holnapról

Bessent a tehetséges angol fiatalember 1969-ben csatlakozott a Maimonides programhoz, egyébként a részvételét arra alapozták, hogy spontán módon is gyakran álmodott meg másnapi, vagy későbbi eseményeket, a vizsgálatok így elsősorban a jövőérzékelés, vagy más néven a prekogníció területére koncentrálódtak.


A kísérlet során itt is az álmok során fellépő gyors szemmozgásokat és az álomra jellemző speciális agyhullámokat figyelték, majd az álomszakaszok végén felébresztették Bessent-et, aki elmondta az álmait, amik a terv szerint a vele másnap történő eseményekről kellett, hogy szóljanak. A másnapi történések tárgyát azonban csak az álmokat követő napon határozták meg véletlenszerűen olyan asszisztensek, akik Bessent megelőző álmainak tartalmáról semmit sem tudtak. A jobb érthetőség kedvéért kövessünk most végig egy eredményes kísérletet, amelyet Bessent-tel végeztek.

Van Gogh és az álmok folyosója

Ulmannék egyik vizsgálatában Malcolm Bessent-re – álmainak éjszakai lediktálása után – másnap reggel érdekes meglepetések vártak. A kísérlet fehérköpenyes asszisztensei egy közérzetjavítónak mondott tablettát adtak neki egy csésze vízzel, utána acetonos vattával fertőtlenítették, Mr. Van Gogh-nak szólították, majd az intézmény egy elsötétített, hosszú folyosóján vezették végig, és pszichiátriai betegek festményeit nézették meg vele.

Mindezt azért tették, mert aznap reggel – az előző éjszaka álmainak tárgyaként – egy véletlenprogram választása a folyosó szóra esett, amihez Van Gogh a „St. Rémy kórház folyosója” című képét választották, és ehhez kreáltak számára életszerű asszociációs elemeket.

Nézzük meg most a kísérlet eredeti jegyzőkönyvét, miről is szóltak Bessent előző éjszakai álmai: „Zöldet és vöröset láttam, kevés kéket és fehéret. Valami nagy épület volt. Olyan, mintha láttam volna már. Jellegzetes stílusa volt, egy alak, mintha a lépcsőn lefutva menekült volna valahova, talán nő volt, fehér köpenyt viselt, mint az orvosok.

Félelmetes érzésem volt, mintha az emberek, akikkel mindennap találkoztam, rosszindulattal közelítettek volna felém. Azt hiszem orvosok voltak, kórházi emberek. A falakon nem volt vakolás, mintha faragott kövekből rakták volna. Azt hiszem a beteg megmenekült, már a hosszú folyosó végén tartott. Álmodtam valami reggeliről, a csészék fehérek voltak…”

Bár az egyezés ránézésre egyértelmű, a kísérleteket a többi próbával egyetemben statisztikai módszerekkel is értékelték, amelyek összességükben is az álomprekogníció működését bizonyították.

Bessentnek egyébként is voltak beteljesült előérzetei, megjósolta Onassis tankhajójának katasztrófáját és annak nemzetközi vonatkozásait, vagy például De Gaulle tábornok halálát hónapos pontossággal. Ezeket tekinthetjük véletlen egybeesésnek is, azonban a sikeres vizsgálatok fényében valószínűbb, hogy itt is a jövőérzékelés képessége működött, összegezve pedig Malcolm Bessent kísérleteinek eredményességét, az álom és a pszi észleletek intenzitása vitathatatlanul összefügg.

Új utak a kutatásban

Az álmokban fellépő pszi vizsgálatának a Maimonides intézet kutatásai nemcsak a hőskorát jelentették, de sajnos egyben eddig az egyetlen komoly kísérleti megfigyelését is, mert Ulmann és Krippner munkásságát lényegileg máig nem követték hasonló volumenű megfigyelések.

Egyszerűbb próbálkozások persze történtek, ilyen volt például Robert Van de Castle kísérletsorozata, aki egy csoport számára azt a feladatot adta, hogy a párnájuk alá tett, lezárt borítékban lévő képről álmodjanak, amit aztán a reggel leírt álomtartalommal egybevetve, három másik képpel együtt összekeverve kellett a független bírálóknak kiválasztani.


Bár a kísérlet sikeres volt, itt nem használták az álomállapotot detektáló műszereket, így csak a reggeli álomemlékek kevésbé pontos leírására támaszkodhattak a kutatók.

Az álom és a pszi vizsgálata az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult, helyette inkább a relaxált és más módosult tudatállapotokban végzett, kevésbé költséges módszerek kerültek előtérbe. Van ugyanakkor egy olyan technika, amit az álomtelepátia és az álomprekogníció területén még nem alkalmaztak, ez pedig a tudatos álmodás különös lehetősége a pszi kísérletekben.

Itt az újdonságot az jelenti, hogy az álom állapotában nemcsak spontán bukkanhatnak fel a pszi észleletek, hanem azok az alany részéről tudatosan is megközelíthetők, ugyanis az álmodó tisztában van azzal, hogy álmodik, így az álmot irányítani tudja döntései, illetve a korábban kapott feladatai szerint. 

Tudatos álmodás

A technikát több fórumon is oktatják, sőt egy, az annak elérésére szolgáló műszert is kifejlesztettek. Ennek az éjszaka is viselhető kényelmes maszknak a működési elve egyrészt az álomállapot felismerésére, másrészt az éberen végzett kondicionált gyakorlatok aktiválására épül.

A műszer ugyanis a gyors szemmozgások megindulásakor egy olyan halk hangjelet ad ki, ami a nappali tréningek üzenetére figyelmeztet, miszerint az alvó most álmodik és ennek tudatába is kerül. A kísérletekben ilyenkor az a korábban szintén feltételes reflexként kondicionált feladat is aktiválható, hogy az alany a telepatikus vagy prekognitív észleleteit megtegye.


Láthatjuk, hogy más relaxációs és például a tudatállapotokra ható „fény-hang” technikákkal kiegészítve, az álom és a pszi területe még jócskán kutatható, vélhetően a korábbi kísérletek eredményességét is meghaladó módon, ami közelebb vihet minket tudatunk rejtélyes képességeinek mélyebb megértéséhez, valamint ezeknek az információszerzési lehetőségeknek a gyakorlati életben való alkalmazásához is. Merjünk hát nagyot álmodni az álmokról is!

(forrás: Paulinyi Tamás / astronet.hu - rejtelyekszigete.com)

KRÚDY GYULA: ÁLMOSKÖNYV
TENYÉRJÓSLÁSOK KÖNYVE:

Bagdy Emőke - Az álmok üzennek nekünk - videó
forrás: jujtube1

2018. szeptember 26., szerda

Gyermekeink emlékei a mennyről



Egy végtelen univerzumban minden lehetséges. Így az is, hogy valami rejtélyes, emberi aggyal felfoghatatlan módon mindannyian részt veszünk a szüleink kiválasztásában erre az életnek hívott földi utazásra.


Minden szülő tegye fel magának a kérdést: Miért engem választott ki a gyermekem arra, hogy a szülője legyek? Biztos, hogy a legjobb képességemnek megfelelően betöltöm a rám osztott szerepet? Beszélgess a gyermekeiddel, és kérdezd meg tőlük, hogy ha lett volna rá lehetőségük a születés előtt, miért éppen téged választottak volna.

A hasonló kérdések a gyermek korától függetlenül ellenállhatatlanul izgalmas társalgást eredményezhetnek, és a kapcsolatnak is jót tesznek. Azt tanácsolom, hogy kisgyermekes szülőként mindenre legyél nyitott, amit a gyermek mond, különösen, ha a szellem világában eltöltött időről vagy a szülőválasztási ceremóniáról őrzött emlékeiről tesz említést.


Azon is érdemes elgondolkozni, hogy vajon mi lehetett az, ami téged vezetett a szülők kiválasztása során. Egy időben rengeteget gondolkoztam azon, hogy miért választhattam olyan apát, aki még gyermekkoromban elhagyott, és felelőtlen, alkoholista nőcsábász volt, aki ideje jó részét a fogdában töltötte. Életem nagy részét azzal töltöttem, hogy a szívemben haraggal és gyűlölettel kutattam ez után a férfi után.

Mégis csak tíz évvel a temetése után jöttem rá, hogy miért az apámat kell a legnagyobb tanáromnak tartanom. Mert képes voltam megbocsátani neki, és túltenni magam az iránta érzett haragon, és mindezt a valódi belső híváshoz rendelni. Talán, de mondom, csak talán azért választottam őt, hogy általa megtapasztalhassam a szeretet gyógyító erejét, és a megbocsátást magasabb rendű elvként hirdető, tisztább öntudat hirdetőjévé válhassak.


*
A lányom, Nanci már kisgyermekkorában jóval felvilágosultabbnak tűnt, mint számos felnőtt a környezetében. A kellemetlen helyzetekből nemes egyszerűséggel elment, és mindenben képes volt meglátni a jót. Egy nap megkérdeztem tőle, hogy emlékszik-e valamire abból az időből, mielőtt megszületett volna. Így felelt:

– Igen, emlékszem, ahogy Istennel ültünk, és együtt kiválasztottunk téged. Én vagyok a te ajándékod.

Ennek a mondatnak az emléke még most, 18 évvel később is könnyeket csal a szemembe. Soha nem hangzott el igazabb kijelentés: Nanci volt a legcsodálatosabb ajándék, amit életemben méltó lehettem elfogadni. 

Lenore Diliegro, Revere, Massachusetts-

*
A lányom hároméves volt, éppen ágyba dugtam az esti mese után, és közben elmondtam neki, mennyire boldog vagyok, hogy én lehetek a mamája, mire rám nézett, és teljes komolysággal azt mondta, hogy mennykövekkel és villámokkal fizetett Istennek azért, hogy megszülethessen ide. Ez még csak aranyos volt, de ezután azt mondta: – És emlékszem, hogy megütöttem a fejemet itt – és pontosan arra a helyre mutatott, ahol a feje annak idején megakadt a szülőcsatornában.

Mivel még nagyon fiatal volt, soha nem beszéltem neki a születéséről, így hát teljesen el voltam bűvölve. Azóta ismételgette a villámlás történetét. Most már harmincéves, és igazi karakán, lendületes nő lett belőle! 

– Robin Willis, Granada Hills, Kalifornia -

*
A fiam négyéves volt, amikor egyszer elvittük vásárolni egy Walmartba, ahol még soha nem járt azelőtt. Az ajtóban egy idősebb fekete férfi fogadott minket a szokásos üdvözlő szöveggel: „Jó napot, üdvözöljük önöket a Walmart áruházban.” Mire a fiam, aki egyébként nagyon szégyenlős idegenek előtt, teljesen felélénkült, és hatalmasan integetve felkiáltott: – Sziaaa! Hogy vagy?! – Úgy mondta, mintha valami rég nem látott barátot üdvözölne. Azután minden átmenet nélkül felém fordult, és lelkesen megmagyarázta: – Ő a barátom volt. Már akkor ismertem, amikor még a mennyben voltunk, Istennél. Egy szót sem tudtam kinyögni, de a férfi sem. 

– Kimberlie Hawkins, Albrightsville, Pennsylvania-

*
Egyszer meglátogattam az unokáimat. Jake akkor négyéves volt, Noah pedig kettő. Egy reggel Jake a müzlijén csámcsogva hirtelen megszólalt:

– Az előző életemben meghaltam egy futóhomokban, és anyu is meghalt, amikor megpróbált megmenteni. Noah az ikertestvérem volt és nem halt meg, de amikor látta, hogy eltűnünk, nagyon megijedt. Szóval, amikor elhatároztuk, hogy megint megszületünk, megint anyut és aput választottuk szüleinknek.

– Hol voltatok, amikor kiválasztottátok őket? – kérdeztem. Erre felnézett, és így kiáltott: – Ott voltunk fönt, és lenéztünk apura és anyura! Hol máshol lettünk volna?

– Jól van, csak kérdeztem – válaszoltam.

Ezután lélegzetvételnyi szünet nélkül folytatta: – Te is egészen arany vagy, mint én és Noah. Anyu kék, apu zöld, te meg arany vagy – csak van egy nagy kék fény, ami a homlokod közepéből jön ki.

– Látja az aurát – magyarázta meg az érthetetlen szöveget az édesanyjuk, aki ezalatt kint volt a konyhában. 

– Carrie Hunter, Victoria, Brit-Columbia, Kanada-

*
Az unokám, Elise kétéves lehetett, amikor egyszer megjegyeztem, mennyire emlékeztet a saját nagymamámra, aki felnevelt, és már 50 évvel azelőtt meghalt. Elise így válaszolt: – Tudom, mert én ő vagyok.

Abban az életkorban még biztosan nem próbálhatott tréfát űzni a dologból… Csupán kijelentette, amit igaznak tartott, és ez olyan mély benyomást tett rám, hogy azt hiszem, soha nem fogom elfelejteni.

– Jacqueline Jewett, Santa Rosa, Kalifornia -

 *
Egy gyermek jóval több, mint a szülők genetikai kódja által létrehozott és az aktuális környezeti tényezők által befolyásolt fejlődésű biológiai létforma. A gyerekek ugyanis legfőképpen spirituális teremtmények, akik magukban hordozzák a bölcsességet és az előző életekben szerzett tapasztalatokat.

Ezeknek a történeteknek az olvasása segít megszabadulni a haláltól és megsemmisüléstől való félelemtől, amely bilincsben tartja a legtöbb emberi lény elméjét. Ez az emberi nem valaha volt legnagyobb félelme.

Ha felfigyelünk az ártatlan gyermekek szájából elhangzó igazságokra, az ellensúlyozhatja a szükségtelen szenvedést, és ezáltal mérhetetlen haszonnal bír.
Az ember nyilvánvalóan nem a test, amelyben él. A test csupán egy állandóan változó fizikai burok, és mint tudjuk, ami materializálódott ezen a világon, annak előbb vagy utóbb meg kell semmisülnie. 
A gyermekek bizonyságtételei alapján elmondhatjuk, hogy a lélek elpusztíthatatlan, és valamilyen, még mindig titokzatos úton túléli az időt és teret. Az öntudat tehát végtelen, és a testtel ellentétben kezdet és vég nélküli.
Mindannyian ideiglenes emberi formát viselő halhatatlan lélek-lények vagyunk, a legkisebbek némelyikében pedig megvan a képesség, hogy ezt az emlékei által be is bizonyítsa.

Dr. Wayne W. Dyer és Dee Garnes – Gyermekeink emlékei a mennyről

(forrás:Holics-Mester Marianna Zen Coach, Sámán gyógyító)


Igazából mennyország -Teljes film - videó
Megtörtént események alapján készült. Colton Burpo, a klinikai halálon átesett kisfiú csodálatos története, aki állítása szerint járt a Mennyországban:

Óriási rekord: megcsinálta a sziklamászás Holdra szállását



A világon elsőként egyedül, kötél és biztosítás nélkül mászta meg a világ egyik legnehezebb sziklafalát, a kaliforniai Yosemite Nemzeti Parkban álló hírhedt El Capitan gránitmonolitot Alex Honnold amerikai sziklamászó.


A 31 éves Honnold 3 óra 56 perc alatt ért fel a 915 méter magas, függőleges sziklafalra. Még kora reggel, 5:32-kor vágott neki a falnak, aminek a tetejére 9:28-kor sikerült felérnie. A mászást a National Geographic támogatta, és hamarosan dokumentumfilmben mutatják be Honnold teljesítményét.

jimmy_chin photo

Honnold a Freerider útvonalon jutott fel, aminél korábban az is nagy szó volt, ha valaki kötélbiztosítás mellett fel tudott jutni. Az egyik legnehezebb rész valamivel féltáv után jött, amikor Honnold saját bevallása szerint is olyan volt, mintha üvegen mászna fel.

Honnold mászását rendkívül precíz előkészítés előzte meg, mert egyetlen rossz kéz- vagy lábmozdulat végzetes is lehetett volna. Előre pontosan meghatározott és megjegyzett kapaszkodóhelyeket, minden mászásáról naplót vezetett. Még néhány nappal a szombati mászás előtt is ellenőrizte, hogy nem mosta-e el egy vihar az útvonal kulcsfontosságú részein elhelyezett jelzéseit.

Alex Honnold
Fotó: Jimmy Chin / MTI

Valójában azonban már hét éve készült a megvalósíthatatlannak tűnő vállalkozásra, és egy éve kifejezetten erre edzett sziklafalakon az Egyesült Államokban, Kínában, Európában és Marokkóban is. Előzetesen viszont csak néhány barátja és mászótársa tudott az egész projektről, amit egészen mostanáig titokban tartottak.

Honnold már novemberben próbálkozott egyszer, de kevesebb mint egy óra után inkább visszamászott, mert a körülmények nem voltak elég ideálisak. Viszont legutóbb májusban mászta meg a mostani útvonalát az egyik társával, és köteles biztosítás mellett.

„Ez a szóló szabadmászásban a Holdra szállással ér fel" – mondta Tommy Caldwell, aki 2015-ben Kevin Jorgesonnal együtt azzal írt történelmet, hogy a Hajnalfalnak nevezett oldalon megmászta az El Capitant. Ők szabadmászásban, biztosítóköteleket használva jutottak fel 19 nap alatt azon az útvonalon. A cseh Adam Ondra 2016-ban nyolc nap alatt mászott fel szintén segédeszközök nélkül, de kötélbiztosítás mellett.

El Capitan gránitfal
Fotó: JTB Photo / Getty Images Hungary

Honnold még 11 évesen kezdte a mászást egy otthoni mászófalon, de később az egyetemet is otthagyta, hogy meghódítsa a világ legmagasabb csúcsait.

Egyike volt 2014-ben azoknak a mászóknak, akikkel a Clif Bar amerikai élelmiszeripari konszern felmondta a szponzori szerződést, miután dokumentumfilm tárta fel, milyen mértékben kockáztatják életüket a védőfelszerelés mellőzésével, írja az MTI.

Honnold most elismerte, hogy kívülállóknak őrültségnek tűnhetnek az olyan extrém teljesítmények, mint az övé, de hangsúlyozta, hogy életéből 20 évet szentelt a mászásnak, ebből hat vagy hét évet ennek az egyetlen projektnek, vagyis nem hirtelen elhatározásból született, felelőtlen döntésről van szó, hanem alaposan előkészített teljesítményről.
(forrás: index.hu)

 Alex Honnold - National Geographic - videó
forrás: National Geographic

2018. szeptember 24., hétfő

Samsara – a lét örök körforgása



A Samsara – a lét örök körforgása (eredeti címe: Samsara) egy nem hagyományos dokumentumfilm, amelyet a Világok arca: Baraka (1992) alkotói, Mark Magidson és Ron Fricke forgattak mintegy 5 év alatt, a korábbi munkájukhoz hasonló stílusban.


A filmet 70 mm-es filmre vették fel, a világ 25 országában. A filmben nagy szerepet kap az ún. time-lapse technika. A kész munkát a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be először 2011-ben. 


A film címe a szanszkrit samsara szóból ered, ami az örök körforgást, az újjászületések állandó láncolatát jelöli.

Samsara - A lét örök körforgása-részlet - videó


A film témája

A Samsara nem narratív dokumentumfilm, képsorai pedig nem egy történetet mesélnek el, sokkal inkább betekintést adnak a világba, megismertetnek annak szép és kegyetlen oldalával egyaránt. Az alkotók tudatosan törekednek rá, hogy elkerüljenek egyfajta nézőpontot, ehelyett hagyták, hogy a képek vezéreljek őket, és hogy a végén ezek alapján szőjék egybe a szálakat. A helyszínek változatosak, elkísérnek ipari zónába, szent helyekre, katasztrófa sújtotta övezetekbe, városok sűrűjébe, börtönbe és természeti csodák közé. Mindvégig nagy szerepet kap a körforgás, a visszatérés motívuma, ezt erősíti meg a film elején és végén szereplő keleti táncosnő is.
(forrás:Wikipédia)

Samsara – a lét örök körforgása (teljes film)
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/samsara-a-let-orok-korforgasa-hDQWwOhSdvOJxS7i


fotó:/the-artifice.com

Ezt jelentik a megérzéseid, ezért hallgass rájuk!


Bizonyos emberek az átlagnál gyakrabban éreznek meg dolgokat és álmodnak meg történéseket. Sokan fordítanak ennek jelentőséget és bíznak megérzéseikben, az álmok üzenetében. Jól teszik, ezek valamilyen üzenettel rendelkeznek, amelyek jelentését most eláruljuk!


Mindenkinek vannak ösztönös cselekedetei, amelyekre nem tud választ adni, csak jönnek maguktól. Ezek azonban a tudatalattink tettei,amelyek a megérzésekre, az álmokra és a belső hangra hallgatnak.

A jósló álom

Gyakran megjelennek álmainkban a jövőnk képei. Sokan vagyunk, akik azzal szembesülünk néha, hogy az álmaink később visszaköszönnek, vagyis beteljesülnek. Létezik benne valóság tehát minden álmot, amely egy balesetre, betegségre, döntésre, stb. hívja fel a figyelmünket, komolyan kell venni, mert az a fentről érkező intés.

A helyes döntés

Steve Jobs az Apple 2011-ben elhunyt elnöke úgy vélte: a megérzéseinknek nagyobb a hatalma, mint az észnek. Ha nem szorongunk, nem vagyunk dühösek, tehát a negatív érzelmek nem befolyásolnak minket, nagyobb valószínűséggel érzünk rá a helyes döntésekre. Ilyenkor az elménk tiszta, nyugodt és képes hallgatni önmagára.

Hogyan erősíthetjük?

Sokszor figyelmen kívül hagyjuk a megérzéseinket és nem tudjuk meglátni tisztán, hogy a szívünk vagy az agyunk mit üzen, összekeverjük a kettő mondandóját. Ha égi ajándékként tekintenénk a megérzésekre, könnyebb lenni irányítanunk őket. Vagyis: ha egy személlyel kapcsolatban rosszat érzünk, ne fogadjuk a legszorosabb barátaink közé, tartsuk meg a távolságot, az üzenet ugyanis egy előző életünk emlékeiből ered, a megérzés pedig nem becsapni akar, hanem megvédeni.

Bízzunk, szabaduljunk fel!

Időnként kell azonban az agynak is egy kis szünet. Ha nem kapcsoljuk ki a belső hangot néha, hajlamosak lehetünk átesni a ló másik oldalára. Kapcsoljuk ki az agyunkat egy fürdővel, egy meditálással, jógával, relaxálással vagy csak sétáljunk egyet. Bármi jó ötlet lehet, ahol megfeledkezhetünk a “szuper képességünkről” és pihenhetünk kicsit. Ez nem csak az agynak, de a testnek és a léleknek is jót fog tenni.

Olvass mások gondolataiban!

Ne hidd, hogy ez csak a filmekben lehetséges! Figyelj oda az emberek gesztusaira, mimikájára, reakcióira, így jobban megismerheted őket és egy idő után már szavak nélkül is tudni fogod mit reagál majd, illetve egy lépéssel mindig előttük járhatsz.

Csak pozitívan!

Folyton a legrosszabbtól rettegni és mindenkiben a legrosszabbat látni sem jó. Meg kell tanulni kezelni és együtt élni ezzel a képességgel, amire nem sokan képesek. Hajlamos az ember ugyanis csak a rosszra koncentrálni, ha egyszer is beigazolódik a megérzése. Néha légy bizakodóbb, adj esélyt a dolgoknak, mert ha mindentől elhatárolódsz megkeseredsz és egyedül maradsz.

(forrás:tudasfaja.com)

Enigmák - „Megérzők" és megérzések - videó
forrás:EnigmakTV


2018. szeptember 23., vasárnap

Honnan jöttünk? A Lélek útja és a reinkarnáció



Azt hiszem nincsen olyan ember, aki ne lenne kíváncsi arra, honnét származik a Lélek, mi dolga itt a Földön és létezik-e a Lélek egyáltalán. Nos, erre ez idáig valódi választ senki nem tudott adni, hiszen aki eltávozott már, azok közül még senki sem tért vissza, hogy beszámoljon a halál után (és a születés előtt) történtekről. Minden, amit tudunk hipotézis, feltételezés, és hogy igaz-e, az attól függ, Te igaznak hiszed-e. Attól függ, milyen tapasztalataid vannak, milyen másfajta energiákat sikerült már megérezned, megtapasztalnod életed folyamán. 


A világegyetem egy hatalmas energiarendszer

Ott, ahol nincsen szilárd anyag, ott az ún. Akasha helyezkedik el. Ez egy egyetemes energiamező, amelyben minden energia, gondolat, történés, szó és tett jelen van a világ létezésének legelső pillanatától kezdve. Nem csak a fizikai világban történteket rögzíti, hanem a szellemi világok életét is. Nincsen semmi, ami titokban maradhatna rólad, minden gondolatod, tetted fel van jegyezve és bármikor visszakereshető. Testünk minden elemi részecskéje számon van tartva. Ezt az egyetemes energiamezőt érzékszerveinkkel nem érzékeljük, mert érzékeink nincsenek rá hangolva. Az egész Univerzum ebből az energiamezőből áll.

Az Univerzum hatalmas energiája tart fenn bennünket, és ha ettől elvágjuk magunkat, megbetegszünk, életünk helytelen irányban folyik tovább, gyengének érezzük magunkat. A világegyetem mindenkit ellát energiával, és ha el is szakadtunk tőle, bármikor felvehetjük vele ismét a kapcsolatot. A baj az, hogy számos esetben nem az egyetemes energiához fordulunk, hanem egymástól próbáljuk az energiát elvenni, hogy ismét erőnk teljében legyünk. Úgy gondolom, mindenki hallott már az „energiavámpírokról”.

De most térjünk vissza a Lélek kérdéséhez.

Lelkünk eredendően Istentől származik. A Lélek hallhatatlan, így a fizikai test halála után nem szűnik meg létezni.
Mi készteti a lelket a leszületésre? A tapasztalás.
A világ dolgait csak fizikai testben tudjuk megtapasztalni. Azt, hogy milyen egy érintés, milyen a szerelem, milyen egy napfelkelte, ezeket csak itt a Földön tudjuk átélni, megtapasztalni. A Lélek időn kívül áll, lényegét tekintve nincs alávetve a változásoknak, így az öröklét áll rendelkezésére a tapasztalásra.


A lelkek döntő többsége először nem akar ismét leszületni, végül azonban saját maguk döntenek mégis úgy, hogy újra kezdik földi pályafutásukat. A döntésben gyakran segítenek vezetők, közel álló barátok, de a legtöbb esetben valamilyen karmikus kötelék, feladat az, ami miatt ismét a földi élet mellett adják le legtöbben a voksukat. 
Mivel a Léleknek szabad akarata van, ezért önmaga dönt, mások csak tanácsot adhatnak. Senki nem küldi őt vissza a fizikai világba akarata ellenére. Hogy végül mégis a nehéz és megpróbáltatásokkal teli földi élet mellett dönt, annak azaz oka, hogy miután a lélek ráhangolódik a magasabb szféra energiájára, rezgésére, magasabb tudatszintre is emelkedik.

Kapcsolatba kerül Isteni Énjével, és akkor látja tisztán, milyen feladatot is vállalt magára, és abból mennyi az, amit sikerült teljesíteni. Ekkor megérti, hogy a fizikai élet nem valamiféle büntetés, hanem egy nagyszerű lehetőség a továbblépéshez. Azok a tulajdonságok, melyeket az előző életek során kifejlesztett a Lélek, nem vesznek el, hanem a kauzális testben tárolódnak.

A következő inkarnációba a Lélek csak azokat a tulajdonságait viszi magával, amelyekre az elkövetkezendő testet öltés folyamán szüksége lesz. Ezeket azonban ismét életre kell kelteni, felszínre kell hozni.

A megszületés pillanatában a Lélek fájdalmas zavarodottságot érez. 
A csecsemő még egy rövid ideig felfogja a körülötte lévők gondolatain, érzelmeit. Még rendelkezik az előző életekből szerzett tapasztalatokkal, ezért akkor még nagyobb tudás birtokosa, mint egy felnőtt ember. Kis idő után azonban ez a tudás elvész a tudatból. A csecsemő teljesen kifejlett Lélek, aki lehet egyidős vagy idősebb is szüleinél. A kisbabákat és a kölyök állatokat azért látjuk olyan aranyosnak, mert ők még nem süllyedtek tejesen bele az anyagi világban, félig még kapcsolatban állnak a Lélek láthatatlan világával.

Gyakori kérdés, hogy miért éppen nőként, illetve férfiként születünk ismét a Földre. A Lélek dimenziójában nincsen nemiség. Leszületéskor mindenki maga választja meg a nemét, ami függ a tanulási folyamattól, az életcéltól.

Mi lehet az életcélunk? 
Legfőképp a tapasztalás. Lehet karmikus feladataink megoldása, illetve manapság legnagyobb megtanulandó feladatunk a szeretet adásának és kapásának elsajátítása. Most a XXI. században sokunk feladata az, hogy más lelkeket átsegítsünk ezen az átmeneti időszakon.
Feladat a szellemi fejlődés és mások tanítása is.


A lélekvándorlás (reinkarnáció) tana több ezer éves. 

Elmélete szerint a halál pillanatában a Lélek elhagyja a testet, és egy idő után ismét testet ölt. A különböző inkarnációk szorosan összefüggenek egymással, jelenlegi sorsunk előző életeink függvénye. Ezt az információt számos reinkarnációs hipnózis támasztja alá.
Amit a múltban elmulasztottunk, azt jóvátehetjük a jelenben, illetve jelenbeli hiányosságaink következő életünk feladatává válnak. Ezen érdemes elgondolkodnunk.

Amikor testünket elhagyjuk, visszatérünk a köztes létbe, ahol vezetőink segítségével kielemezzük elmúlt életünket, majd elkészítjük a következő életünk tervét. Így előző életünk hibáit jóvátehetjük.
A karma törvénye: szembenézni azzal, amit tettünk és vállalni a következményeket (a karmáról később). Így a lélek folyamatosan tanul, fejlődik.

Annak, hogy nem emlékezünk előző életeinkre, jó oka van. Ha tudatosan ismernénk összes előző életünk tapasztalásait, ép ésszel nem igen tudnánk azt felfogni. Kellő érettség és bölcsesség szükséges a reinkarnációs emlékek feldolgozásához. Néha egyetlen életünk traumáit is nehezen dolgozzuk fel, sok esetben depressziót is okoznak. Több száz élet negatívumait pedig képtelenek lennénk tudatosan elfogadni.
Ezért veszélyes és nem mindenkinek ajánlott a reinkarnációs hipnózis. Egy-egy életünk csupán egy része az időtlen fejlődési folyamatnak. Olyan ez, mint a színészet, mindig más szerepet játszunk. Hol jól, hol rosszabbul. Előző életeink emlékei azonban el vannak raktározva, és néha feltűnhetnek egy-egy álom vagy megérzés formájában. Ez az ún. „deja vu” érzés. A gyermekeknek a hatodik életévükig még vannak emlékeik korábbi inkarnációjukról.

Minden Lélek célja, hogy tökéletes legyen.
A megszerzett tudás újra és újra elvész, ám a spirituális érettség megmarad. 
Ezért keresi a Lélek a számára megfelelő szülőket és életkörülményeket, amelynek segítségével fejlődése biztosított. Mindig az egyéntől függ, hogy egy földi élet alatt mennyit tud fejlődni. Gyakran feltesszük a kérdést, hogy miért választ valaki magának keserves, szenvedésekkel teli sorsot. A válasz nem bonyolult.

A legjobb fejlődési lehetőséget az a közeg biztosítja, ahol a legnagyobb az ellenállás.

Ezért a lélekre hatalmas munka vár. Lehet, hogy hatalmas lépést tesz előre, de az is lehet, hogy egyetlen rossz szokását sem sikerül legyőznie, és egyetlen hibáját sem teszi jóvá.

Ki vagyok tehát? Tudat, energia, ami egy testben manifesztálódott. 
Fel kell ismernünk, hogy hallhatatlanok vagyunk, mindig is azok voltunk. Buddha útját kell járnunk egészen addig, míg az Én illúziójától megszabadulunk. Akkor rátalálunk valódi, Isteni énünkre.

Az emberiség egyharmada nem hisz a halál utáni életben. 
Úgy gondolják, hogy az élet a születéssel kezdődik és a halállal ér véget. Előtte és utána nincs semmi. Másik harmaduk nem hisz a születés előtti életben, de hisz a halál utáni túlvilágban, a mennyországban vagy a pokolban. A harmadik harmad pedig hisz a születés előtti és a halál utáni életben is.
A reinkarnációt a tudomány nem képes közvetlenül vizsgálni, és tudósaink félnek is ettől a témától. Számos tudós szerint a haldokló a halál drámai eseménye elől hallucinációkba menekül. Mások az agy oxigénhiányos állapotára utalnak, ami szintén hallucinációt válthat ki.

Meg kell azonban említeni, hogy végeztek már néhány kísérletet, aminek eredményeként a halálból visszahozott beteg olyan dolgokról, beszélgetésekről és eseményekről számolt be, ami a fentiek eredményeképpen lehetetlen lett volna. Néhányan olyan eseményekről számoltak be, amelyek a kórház falain kívül zajlottak. A halál közeli élmények kiemelkedő kutatója Dr. Raymond A. Moody.

Azt tényként könyvelhetjük el, hogy a klinikai halálból visszatértek halálhoz való viszonya megváltozik. Eltűnik a halálfélelem, az illető életvitele megváltozik és megjelenik a végtelen bizalom az Univerzum és Isten iránt. Az sem lehet véletlen, hogy az emberiség nagy tanítómesterei minden korban adtak át ismeretet a halál utáni életről, és minden korban számoltak be emberek reinkarnációs élményekről.

„A világmindenség nem létezik. Csupán illúzió. Egyéni lelkek nem léteznek. Csak Egy, Feloszthatatlan, Tökéletes Abszolút van. Mint ahogy a Nap is mint billió nap tükröződik a billió tóból, pocsolyából, vízcseppből, az egyéni lelkek is csak az Egynek a képei a sok szellem tükréből, amelyekre rávilágít.” 
(Sai Baba)

(forrás:Lukács Tünde Természetgyógyász, kineziológus)

Akik visszatértek a halálból… - videó

2018. szeptember 22., szombat

A világhírű brazil médium, aki feltárta nekünk a túlvilágot – Chico Xavier



Aki látta a Nosso Lar – Otthonunk, És az élet megy tovább, illetve a Levelek a túlvilágról című spirituális filmeket, annak nem kell őt bemutatnom. Másoknak viszont annál inkább, mert ha valaki holtában is megérdemli a figyelmet, akkor az ő! Chico Xavier, a világhírű brazil médium, aki felnyitotta a szemünket és elénk tárta, hogy mi vár bennünket a túlvilágon.


Chico Xavier vagyis Francisco Cândido Xavier 1910. április 2-án született és 2002. június 30-án halt meg. Népszerű filantrópus és médium volt. 60 éves korában 450 könyvet és több ezer levelet írt az úgynevezett automataírás, vagy másképpen szólva pszichográfia segítségével.

A Chico által írt könyvek a vallásról, a filozófiáról szólnak, illetve azokból a levelekből is készültek könyvek, amiket az elhunyt személyek diktáltak neki a családjaik tájékoztatásául. Könyveit a becslések szerint 50 millió példányban adták el, és az általa létrejött bevétel jótékonysági célokra került.

Xavier Pedro Leopoldoban, Minas Gerais államban született, de mindenki csak “Chico Xavier”-ként emlegette (Chico a portugál beceneve a Francisconak). Xaviernek volt egy lelki vezetője, Emmanuelnek hívtak, aki az ókori Rómában élt szenátorként, mint Publius Lentulus, de később is leszületett élt Spanyolországban Damien atyaként, később pedig egy Sorbonne-i professzorként.

Chico azt állította, hogy egy csatorna a szellemek számára, de ez nem azt jelenti, hogy csodákat tesz vagy gyógyít. Úgy mesélte, hogy nem tud kapcsolatba lépni egy elhunyt személyével, csak akkor, ha a lélek hajlandó vele beszélgetni.

estudantespirita.com.br

Az 1960-as évek végén és a 70-es évek elején megjelenő televíziós beszélgetésekben való részvétele segített létrehozni a Spiritizmus Tanok legfontosabb alaptételeit Brazíliában, és több mint 5 millió követőre tett szert. Xavier népszerűsége egész életében változatlan maradt Brazíliában. Egészségügyi problémái ellenére haláláig, 2002. június 30-ig Uberabában folytatta munkáját. 2010-ben Brazíliában megjelent egy film az életéről.

Fiatal évei és munkássága

Apja, João Cândido Xavier, lottószelvény árus, anyja pedig Maria João de Deus katolikus háziasszony volt. Az életrajzkutatók szerint négy éves volt, mikor először fény derült a tehetségére. Azt állította, hogy hallja és látja a szellemeket. Az anyja meghalt, amikor 5 éves volt. Elmondta, hogy beszélt az anyja szellemével és az emberek persze őrültnek hitték.

Francisco az állami iskola mellett, faitalon kezdett dolgozni, hogy segítsen apjának és mostoha anyjának. Ám az iskolában és a gyülekezetben, Francisco paranormális ereje állandóan bajba sodorta. Egyszer pedig Cidália, a mostoha anyja arra kérte Francisco-t, hogy kérdezze meg anyja szellemét arról, hogy hogyan akadályozza meg, hogy a szomszéd ellopja a zöldségeiket.
Amit a szellem ajánlott, az bevált, cserébe az apja viszont kivizsgálásokra küldte a fiút.

Scarzelli atya; a katolikus pap megvizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a fiú kórházba helyezése tévedés lenne, hiszen csak “gyermeki fantáziája” játszik vele. Scarzelli egyszerűen azt tanácsolta a családnak, hogy korlátozza az olvasását (úgy gondolta, hogy ez a színes fantáziának oka), és küldjék olyan helyre dolgozni, ahol szigorúan fogják. Így került egy textilgyárba.

loveownsall.com

1924-ben befejezte az általános iskolát, és soha nem tanult tovább, hanem teljes állásban kezdett dolgozni. Az erős keresztényi vonal mellett sosem maradtak el a látomásai vagy az, hogy képes a szellemekkel társalogni. 

A kapcsolat a spiritizmussal

1927 májusában a nővérén, Maria Xavieren a megszállás tünetei ütköztek ki, de mint kiderült, csak a spirituális képességei kezdenek felszínre törni. Ezzel párhuzamosan állítólag új üzenetet kapott az anyjától, amelyben azt ajánlotta, hogy alaposan tanulmányozza Allan Kardec könyveit. Júniusban Francisco megalapította a Luiz Gonzaga Spirituális Központot (spirituális egyház) egy bátyja tulajdonában lévő fából készült raktárban. Júliusban egy úgynevezett “jóindulatú szellem” irányításával tizenhét oldalt írt automataírással és egy portugál meg egy brazil újság is közölt belőlük.

1931-ben Brazíliában széles körben ismertté vált, amikor kiadta első könyvét, a Parnassus Beyond the Tomb című könyvét, amiben halott brazil és portugál költök „újabb” művei voltak találhatóak. Ekkor találkozott először a spirituális mentorával Emmanuellel “Egy fa alatt, egy víztározó közelében …”.  
Chico szerint a mentora arról tájékoztatta a küldetéséről, hogy könyveket kell írnia, és hogy legyen hűséges Jézushoz és Kardechez, még akkor is, ha ez ellentétes vallási alapokat jelent.

Ekkoriban találtak szürke hályogot a szemein, amivel élete hátralevő részében együtt kellett élnie. A szellemek és mentorai, – mivel volt mellette még egy – Emmanuel és Bezerra de Menezes arra utasították, hogy kezeltesse az orvosokkal, mert a szellemektől nem számíthat kiváltságra.

al.sp.gov.br

1935-ben megkezdte a Luiz Gonzaga Spirituális Központ a tevékenységét és segíteni kezdett a rászorulókon a képessége segítségével. Ebben az időben – ahogy egész életében – rengeteg ajándékot és kitüntetést kapott, de mindegyiket visszautasította. Viszont Fred Figner hatalmas mennyiségű pénzt adományozott neki, amelyet haladéktalanul a Brazíliai Spirituális Szövetség rendelkezésére bocsátott, akikre még a szerzői jogait is ráruházta.

Fontos tudni, hogy világ életében közalkalmazott volt, sosem csinált mást, és folyamatosan kritizálták és támadták a műveit, nem egyszer vádolták plágiummal és csalással is. Egyszer még a saját unokaöccse, Amauri Pena is csalással vádolta nyilvánosan a sajtóban, de később bocsánatot kért tőle és visszavonta szavait. Többször próbálták újságírók (Davi Nasser és Jean Manzon) és is álnevekkel és kitalált sztorikkal leleplezni, de egyszer sem sikerült.

1943-ban jelent meg a brazil spirituális irodalom egyik legkedveltebb könyve, a Nosso Lar, amiből 2010-ben film is készült. Ez az első olyan könyv, melynek szerzője André Luis szellemének tulajdonítható. Ebben az időben egyre nagyobb volt a Chico Xavier híre, egyre többen keresték őt a gyógyulás reményében, és hogy üzenetet kapjanak a szeretteiktől. Ekkoriban halt meg Francisco korábbi főnöke, José Felizardo, aki nagyon szegény volt és Chico volt az, aki szeretett volna tisztes temetést rendezni neki ezért a várost járta adománygyűjtés céljából.

Ebben az időszakban találkozott Chico a fiatal orvostanhallgatóval és médiummal Waldo Vieirával és több könyvet együtt írtak meg. 1959-ben Francisco Uberaba-ba költözött, ahol élete végéig élt. Folytatta a könyvek írását, közeledve a 60-as években kiemelt témáihoz; így szó esett a szexről, a kábítószerről, az ifjúsági kérdésekről, a technológiáról és az űrutazásokról is többek között. Uberaba zarándoklat helyszíne lett, naponta több ezer ember érkezett; hogy Chico által kapcsolatba lépjenek szeretteikkel. Miközben egyre csak írta a családoknak a túlvilágról származó leveleket, folytatta az állandó élelmiszer-és ruházati kampányokat a szegények részére.

tvmundomaior.com.br

Az 1980-as és ’90-es években már annyira híressé vált, hogy több könyvét is lefordították különböző nyelvekre. 1990 végére a médium már több mint négyszáz könyvet írt automataírással.

Végül 92 évesen halt meg 2002-ben. A barátok és közeli hozzátartozók szerint Chico megkérte Istent, hogy olyan napon vigye el, amikor minden brazil ember nagyon boldog volt, és az ország valamit ünnepel, így senki sem lenne szomorú. Halála napján az ország ünnepelte a 2002-es FIFA-világbajnokság győzelmet.

Chico Xavier 450 írt automataírással. Soha nem nevezte meg könyvein meg szerzőit, mivel csak szellemekkel írta. Ez az oka annak, hogy miért nem fogadja el a könyvei eladásából származó pénzt. Az első könyv óta az összes szerzői jogot jótékonysági intézménynek adta. Annak ellenére, hogy nem volt kimondottan tanult ember, évente körülbelül hat könyvet írt. Ő a legolvasottabb szerző Latin-Amerikából.

Az évtizedek során Chico több ezer pszichográfiával írt levelet a kétségbeesett szülők és az anyák számára, akik eljöttek hozzá, hogy üzeneteket kapjanak az elhunyt fiaiktól és lányaiktól. Egy 1990-es felmérés szerint, melyet a São Paulo Spiritista Orvosi Szövetség végezte, a levelek mindig olyan információkat tartalmaztak, amelyeket csak a hozzátartozók tudhattak, akiknek a leveleket szánták, és legtöbb esetben az aláírás majdnem ugyanolyan volt, mint az elhunyt személyeké.

Nyoma a világban

A több, mint 400 könyvén kívül…

Emlékművet állítottak róla Chico Xavier téren, Pedro Leopoldo városában.

wikipedia.com

1981-ben Nobel-békedíjra jelölték, amit végül az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosának ítélték oda.

1999-ben a Minas Gerais állam kormánya létrehozta a “Chico Xavier békedíjat”, amelyet évente ítélnek oda a békét és a társadalmi jólétet szorgalmazó magánszemélyek vagy jogi személyek számára.

2006-ban az “Történelem legnagyobb brazilja” címet ítélte neki az Época magazin.

2009-ben a brazil kormány a “Chico Xavier” nevet adta az ország egyik fontos autópályájának, a BR-050-nek.

Uberaba városa (város, ahol Chico élt) nemrég szintén emlékművet építtetett neki.

És annak a sok ezer embernek a szívében, akinek segített és felnyitotta a szemüket….

(forrás: http://arkadia.hu - Wadolowska Balogh Orsolya)


Az Otthonunk - Nosso Lar (teljes film)
https://ujvilagtudat.blogspot.com/2013/01/az-otthonunk-nosso-lar-teljes-film.html
 
És az Élet Megy Tovább (teljes film)
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/es-az-elet-megy-tovabb-tEs58GAy65FqPApe

Levelek a túlvilágról (teljes film)
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/levelek-a-tulvilagrol-1wsynVEeMWbzrEbX


Rövid története Brasilia legnagyobb spiritiszta médiumának Chico Xaviernek - videó
forrás: Peter Roman


2018. szeptember 21., péntek

Szabó Judit: Hazatérés - A lélek útja a halál után



A könyv célja, hogy felvilágosítást és segítséget nyújtson azoknak, akik még nem tudtak megbarátkozni a halál és a halál utáni lét gondolatával. A mű az ősi hagyományok és a mai kutatási eredmények összecsengő tanításait igyekszik összefoglalni, kiemelve ebből azokat a motívumokat, amelyek tértől, időtől, kultúrától, származástól és előképzettségtől egyaránt függetlenül ott élnek mindannyiunk lelkében. 


A szerző kitér azokra a kérdésekre, amelyek a témában tartott előadásokon leggyakrabban felmerülnek, és olyan régi tanításokat elevenít fel, amelyek átsegíthetik korunk emberét a halállal való szembesülés nehézségein. A könyv bemutatja a halál folyamatát és a halál utáni lét szakaszait, többek között az ősi hagyományok, a szellemtan, az asztrológia, az ősi beavatások, az angyali világ, a halál közeli élmények és a reinkarnációs terápiák tapasztalatainak szemszögéből.
A magyarázatokat dokumentált esetek idevonatkozó részei egészítik ki. Az egyes fejezetek végén található gyakorlati tanácsok, és ajánlott meditációs kérdések abban segítenek, hogy felkészülten, lelki békével, emberi méltóságunk birtokában léphessünk át az átváltozás kapuján, ha eljön az időnk.


Részletek a könyvből:

"Miután a lélek kiemelkedett a testből, a kettőt összekötő ezüstfonál is elszakad, ami azt jelenti, hogy az illető végérvényesen elválik testétől. Ilyenkor több lehetőség is van. Ha a lélek viszonylag tiszta, nyugodt és békés, akkor meglátja segítőit és a fényt, amelyet követve egy másik világba jut, ahol jól érzi magát, esetleg ismerősök várják. Az illető belép a köztes létbe, és itt folytatja útját.
Igen nehéz megkülönböztetni egymástól a földhöz kötöttetek, a szenvedőket és a megszállókat, hiszen a szürke zónában nincs idő és tér, ezek a lelki-szellemi állapotok párhuzamosan léteznek, áthatják egymást. Csak az ismertetés kedvéért tárgyalom őket külön, mert, mint majd látható lesz, szorosan összefüggnek.
Ha valaki olyan lelki állapotban van, amely igen alacsony rezgésekkel jár (bánat, düh, agresszió, bosszúvágy, ragaszkodás, félelem stb.), akkor ez beszűkíti tudatát, és nem veszi észre a fényt és a segítőket. Ez a szürke állapot, amely a túlvilágon a szürke zónának felel meg. Neki igen nehéz segíteni, hiszen nem lát mást csak a saját belső állapotát. (Valahányszor mélyponton vagyunk életünkben, nagyon hasonló állapotot élünk meg, ahol nehezen vesszük észre a segítséget és a megoldást.)"


"Azok az emberek, akik testük levetése után, bizonyos okok miatt nem tudnak elszakadni a földtől és emberi kapcsolataiktól, itt maradnak még egy jó ideig. A kötést érzelmeik hozzák létre, és amíg ezek ki nem tisztulnak, addig nem tudnak tovább haladni. Ezt az állapotot nehéz egyértelműen meghatározni, benne van a szenvedés és a jövőbeni megszállás esélye is, amennyiben érzéseiből nem tud kiszabadulni, és egyre dühödtebben akarja elérni célját.
Mi történik ilyenkor? A testetlen lények - általában nem tudnak arról, hogy meghaltak - folytatják mindennapi dolgaikat. A megszokott tartózkodási helyükön (lakás, munkahely) vannak, és kommunikálni próbálnak a testben lévő emberekkel. Ez azonban nem megy, amit nem értenek, és gyakran kétségbeesettek, dühösek lesznek tőle. Újra és újra megpróbálják, nem sikerül, majd kezdik elölről. Végtelen szenvedés ez, addig, amíg rá nem jönnek, hogy valami nincs rendben."

"... A helyiségben a fény változni kezdett; hirtelen észrevettem, hogy világosabb lett, sokkal világosabb... Nem, nem a fény vakít el, javítottam ki magamat.
Hanem Ő!
Ő volt annyira ragyogó, ahogy rátekintettem. Mert most láttam meg, hogy nem fény, hanem egy férfi volt az, aki a szobában megjelent, vagyis inkább fényből való férfi... Felálltam és .... csodálatos bizonyossággal tudtam: az Isten Fiának jelenlétében vagyok. … Az erőnél, ami lényéből áradt, sokkal nagyobb volt a feltétel nélküli szeretete."

(forrás: spiritualis-tanitasok.hu)


Szabó Judit: Életfeladatok
http://dszilvia.blogspot.com/2017/03/szabo-judit-eletfeladatok_8.html

  Szabó Judit - Részlet a Kapuk Záródnak című Előadásból - videó