Angyali lények sokasága népesíti be a világegyetemünket. Jóllehet, ők a teremtő kinyújtott kezei, szuperintelligens részei, mégsem ismerünk velük kapcsolatban néhány alapinformációnál többet, s azt is inkább csak a kanonizált Bibliából elnagyolva, kivonatosan. Az angyalokkal és a hozzájuk hasonló isteni entitásokkal számos fennmaradt ősi szentírás és több, napjainkban feléledő szellemtudományos irányzat foglalkozik. Ideje lépéseket tenni az átfogóbb ismeretek felé.
Kik az angyalok?
A mai angyal szavunk a görög hírnök vagy küldött jelentéssel bíró angelosz szóból ered. Mivel tudatosság és spirituális fejlettség szempontjából rangban az ember felett helyezkednek el, pontosabban az ember és a Teremtő között, ezért minden vallás és kultúra kiemelt helyen említi az angyalokat.
Az angyalok hierarchiája sokkal nagyobb, mint az ma ismeretes. Ezzel együtt a hatáskörük is elképesztően nagy lehet, s minden képzeletet felülmúló. Például egy arkangyal és egy angyal között a különbség akkora is lehet, mint egy porszem és az egész Föld között. S akkor még nem beszéltünk azokról a teremtési alaplelkekről, mint Michael, Rafael vagy Gabriel, akik a kezdet kezdetén nyerték el rangjukat.
A helyzet úgy áll, hogy nem minden angyal hírvivő és egyáltalán nem csak az emberi lényekkel vannak elfoglalva. Jóllehet, mi a Biblia miatt kissé egyoldalúan közelítjük meg az angyalok világát, de attól még az angyalok szerepe sokkal kiterjedtebb és nem szorítkozik arra, amit a vatikáni kánon állít.
S most pillantsunk bele a történelembe, illetve a múltba! Ismerkedjünk meg a más és más világvallások és az ezoterikus hagyomány angyalaival, különös tekintettel azokra a részletekre, melyeket kitöröltek a múltunkból!
Bibliai angyalok
Csak a Bibliában háromszáznál is több közvetlen utalás történik az angyalokra. Ebből megtudhatjuk, hogy a teremtés második napján alkotta meg az Úr az angyalokat: a világosság után az ég és az angyalok következtek a teremtésben.
Az angyalokról az a képzett terjedt el, hogy ők boldogságot, örömöt, jó híreket, gyógyulást hozó és szeretetet sugárzó lények. A magam véleménye ettől kissé eltér. Én úgy gondolom, hogy elsősorban végrehajtók. Az angyalok az Úr parancsainak és akaratának végrehajtói. Megítélés kérdése, hogy egy város elpusztítását például mi hogyan ítéljük meg. Merthogy Szodoma és Gomora esete ilyen.
A lakosainak vétkeiért Admah és Zeboim városára bocsátott az Úr kénköves és tüzes esőt. Ezt a műveletet angyalok vezényelték.
A héber pátriárkák és családtagjaik gyakorta találkoztak angyalokkal. Ábrahám és Sára angyalok révén szerzett tudomást arról, hogy gyermekáldás éri őket. Így érkezett a világra Izsák, ami azért is volt döbbenetes, mert a szülei igencsak korosak voltak. Állítólag elmúltak kilencven évesek.
Később, amikor az Úr azt kérte Ábrahámtól, hogy áldozza fel a fiát, bizonyítva ezzel feltétel nélküli hitét, Izsák életét egy angyal megjelenése mentette meg, aki megragadta Ábrahám végzetbe rohanó kezét.
Jákob úgyszintén találkozott angyalokkal álmában. Az angyalok gyakran látogatták meg Jákobot álmaiban. Például azt látta álmában, hogy angyalok sétálnak egy létrán a menny és a föld között. Ezeknek az angyali álmoknak olyannyira jelentőséget tulajdonított, hogy az álom színhelyén oltárt is emelt.
Egyszer Jákob álmában megküzdött egy angyallal, melynek során még a combja is megsebesült. Mivel sikeresen helytállt a férfiú, megmaradhatott státusza és angyali áldásban részesült.
Ezékiel próféta látomásainak különös jelentősége volt a zsidóság történelmében, mivel az önfeláldozás és önfeladás kérdése vetődött fel. A próféta látomásaiban hintóként pillantotta meg az Urat, amelyet négyarcú és sokszárnyú kerubok vettek körbe, s szárnyaik suhogása a menny minden részére elhatolt.
Dániel próféták esete attól érdekes, hogy hivatalosan ő nevezte nevükön először az angyalokat (Jákob hiába kérdezte, neki nem válaszoltak). Dániel említi először Michael és Gábriel arkangyalok nevét, s ő írja le, hogy a nemzeteknek külön őrangyalaik vannak. Utóbbi segített Danielnek megfejteni a király álmait, illetve egy angyal csukta be az oroszlánok száját, aki elé a prófétát eleségül vetették.
Dániel három barátja, név szerint Shadrach, Meshach és Abednego (Sidrák, Misák és Abednégó), csak az angyali közbenjárásra menekült meg a lángoktól, amikor az angyali lény kimenekítette őket egy kohóból. A babiloni Nabukodonozor ítélete így lett semmissé.
Gábriel mint angyalfejedelem („arkangyal”) azt jelenti „Isten embere, Isten hőse”. Az Újszövetségben ő jelent meg Zakariásnak (Lk 1:11) és Máriának (Lk 1:26–38). Előbb Zakariás papnak adta hírül Keresztelő János születését, aki nagy tetteket fog végrehajtani. Ekkor tudhatjuk meg, hogy ő az Úr színe előtt áll. Később Názáretben Máriánál is ez a főangyal jelenik meg, hogy közölje vele a szeplőtelen fogantatást, Jézus születését és jövendő, messiási hivatását.
Az ezoterikus tanítások egy részében ő az Édenkert őrzője, s Gábriel űzte ki Ádámot és Évát a Paradicsomból.
A sort hosszasan lehetne folytatni, de most szakadjunk el a Bibliától, hiszen más szentiratokban is emléket állítanak az angyaloknak és a hozzájuk hasonló lényeknek.
Angyalok az apokrifekben és máshol
Tobit könyvében találjuk azt a történetet, amelyben Rafael, a gyógyítás angyala jelenik meg Tóbiásnak, s visszaadja neki szeme világát és kimenti őt egy démon karjaiból. Ezt követően boldogságot adományozott az egész családja részére.
Az Egyiptomból való kiűzetés után az angyalok segítettek a vadonban bolyongó zsidóknak. Másfelől, éppen az angyalok programozták a zsidó nép sorsába mindazokat a hányattatásokat és szenvedéseket, amelyeken az elmúlt évezredekben keresztülmentek. Ha nem így lett volna, aligha érhetett volna ennyi balszerencse egy népet, hiszen az Úr bármikor dönthetett volna másként.
Ugyanakkor az atlantiszi korszakot követően angyalok, uralmak és fároszok vettek rész Egyiptom megalapításában és felvirágoztatásában. Az uralmak az isteni lények egyik végrehajtó csoportját jelentik. A fároszok nem világítótornyok, hanem fénytestű mesterek, akik többnyire az angyalok felett állnak spirituális rangban.
Ariel arkangyalnak azért kellett kikerülnie a Könyvek Könyvéből, mert ő hozta vissza Jézust a feltámadás után, húsvétkor.
Gábrielt az iszlám azért tiszteli Dzsibríl vagy Dzsibráil néven, mert hitük szerint az elrendelés éjszakáján és azt követően Ő juttatta el Mohamed prófétához Isten szavát, a Koránt.
Jézus angyalai
Amikor a nép megismerte az új Jánost, ki a víz erejével tisztított, akkor róla hitték, hogy ő maga Jézus. János színt vallott és azt mondta nékik: „Én vízzel teszlek fénylővé benneteket, ettől keresztút az életetek, hogy megtérhessetek.” Saját szerénységében, tudatára ébredve ő már tudta, ki is Jézus. Igyekezett előkészíteni jöttét. Szólt is az emberekhez: „Eljön Ő, aki az igazi erő. Ő már nem vízzel keresztezi életeteket, hanem az igazi tűzzel, a Szentlélek erejével. És tudjátok, magam arra sem vagyok méltó, hogy a saruját megérintsem.”
A négy alaperőt képviselték ők: a vizet, s a tüzet, míg a föld és a levegő később jöttek. János nagyon sok embert keresztelt meg akkoriban a Jordán vizében. Akkor még a Földön jártak az emberek között a Trónok (az egyik angyali kar neve), Isten szellemi törvényeinek a képviselői. Egy hívó szó által mind odagyűltek a Jordánhoz, akkor ott szentséges erők nyílottak, s Jézus elment Galileából, hogy megtegye azt, ami erőket hívott életre. Jézus a Jordánhoz érkezett, ahonnan el sem mozdultak az emberek. Éjjel-nappal ott voltak, hogy ne maradjanak le a csodákról. Jézus megérkezvén közölte, hogy azért jött, hogy János maga keresztelje meg. János méltatlannak érezte magát arra, hogy ő az Isten Bárányát keresztelje, aki azért érkezett, hogy megváltsa az embereket a bűnökből. Jézus tudta, hogy mily fontos, hogy a két erő egyesüljön. János még nem értette. Félre hívta őt Jézus, ezzel megkapta János az utolsó beavatást.
Mennyei szférák zene - videó
Kik az angyalok?
A mai angyal szavunk a görög hírnök vagy küldött jelentéssel bíró angelosz szóból ered. Mivel tudatosság és spirituális fejlettség szempontjából rangban az ember felett helyezkednek el, pontosabban az ember és a Teremtő között, ezért minden vallás és kultúra kiemelt helyen említi az angyalokat.
Az angyalok hierarchiája sokkal nagyobb, mint az ma ismeretes. Ezzel együtt a hatáskörük is elképesztően nagy lehet, s minden képzeletet felülmúló. Például egy arkangyal és egy angyal között a különbség akkora is lehet, mint egy porszem és az egész Föld között. S akkor még nem beszéltünk azokról a teremtési alaplelkekről, mint Michael, Rafael vagy Gabriel, akik a kezdet kezdetén nyerték el rangjukat.
A helyzet úgy áll, hogy nem minden angyal hírvivő és egyáltalán nem csak az emberi lényekkel vannak elfoglalva. Jóllehet, mi a Biblia miatt kissé egyoldalúan közelítjük meg az angyalok világát, de attól még az angyalok szerepe sokkal kiterjedtebb és nem szorítkozik arra, amit a vatikáni kánon állít.
S most pillantsunk bele a történelembe, illetve a múltba! Ismerkedjünk meg a más és más világvallások és az ezoterikus hagyomány angyalaival, különös tekintettel azokra a részletekre, melyeket kitöröltek a múltunkból!
Bibliai angyalok
Csak a Bibliában háromszáznál is több közvetlen utalás történik az angyalokra. Ebből megtudhatjuk, hogy a teremtés második napján alkotta meg az Úr az angyalokat: a világosság után az ég és az angyalok következtek a teremtésben.
Az angyalokról az a képzett terjedt el, hogy ők boldogságot, örömöt, jó híreket, gyógyulást hozó és szeretetet sugárzó lények. A magam véleménye ettől kissé eltér. Én úgy gondolom, hogy elsősorban végrehajtók. Az angyalok az Úr parancsainak és akaratának végrehajtói. Megítélés kérdése, hogy egy város elpusztítását például mi hogyan ítéljük meg. Merthogy Szodoma és Gomora esete ilyen.
A lakosainak vétkeiért Admah és Zeboim városára bocsátott az Úr kénköves és tüzes esőt. Ezt a műveletet angyalok vezényelték.
A héber pátriárkák és családtagjaik gyakorta találkoztak angyalokkal. Ábrahám és Sára angyalok révén szerzett tudomást arról, hogy gyermekáldás éri őket. Így érkezett a világra Izsák, ami azért is volt döbbenetes, mert a szülei igencsak korosak voltak. Állítólag elmúltak kilencven évesek.
Később, amikor az Úr azt kérte Ábrahámtól, hogy áldozza fel a fiát, bizonyítva ezzel feltétel nélküli hitét, Izsák életét egy angyal megjelenése mentette meg, aki megragadta Ábrahám végzetbe rohanó kezét.
Jákob úgyszintén találkozott angyalokkal álmában. Az angyalok gyakran látogatták meg Jákobot álmaiban. Például azt látta álmában, hogy angyalok sétálnak egy létrán a menny és a föld között. Ezeknek az angyali álmoknak olyannyira jelentőséget tulajdonított, hogy az álom színhelyén oltárt is emelt.
Egyszer Jákob álmában megküzdött egy angyallal, melynek során még a combja is megsebesült. Mivel sikeresen helytállt a férfiú, megmaradhatott státusza és angyali áldásban részesült.
Ezékiel próféta látomásainak különös jelentősége volt a zsidóság történelmében, mivel az önfeláldozás és önfeladás kérdése vetődött fel. A próféta látomásaiban hintóként pillantotta meg az Urat, amelyet négyarcú és sokszárnyú kerubok vettek körbe, s szárnyaik suhogása a menny minden részére elhatolt.
Dániel próféták esete attól érdekes, hogy hivatalosan ő nevezte nevükön először az angyalokat (Jákob hiába kérdezte, neki nem válaszoltak). Dániel említi először Michael és Gábriel arkangyalok nevét, s ő írja le, hogy a nemzeteknek külön őrangyalaik vannak. Utóbbi segített Danielnek megfejteni a király álmait, illetve egy angyal csukta be az oroszlánok száját, aki elé a prófétát eleségül vetették.
Dániel három barátja, név szerint Shadrach, Meshach és Abednego (Sidrák, Misák és Abednégó), csak az angyali közbenjárásra menekült meg a lángoktól, amikor az angyali lény kimenekítette őket egy kohóból. A babiloni Nabukodonozor ítélete így lett semmissé.
Gábriel mint angyalfejedelem („arkangyal”) azt jelenti „Isten embere, Isten hőse”. Az Újszövetségben ő jelent meg Zakariásnak (Lk 1:11) és Máriának (Lk 1:26–38). Előbb Zakariás papnak adta hírül Keresztelő János születését, aki nagy tetteket fog végrehajtani. Ekkor tudhatjuk meg, hogy ő az Úr színe előtt áll. Később Názáretben Máriánál is ez a főangyal jelenik meg, hogy közölje vele a szeplőtelen fogantatást, Jézus születését és jövendő, messiási hivatását.
Az ezoterikus tanítások egy részében ő az Édenkert őrzője, s Gábriel űzte ki Ádámot és Évát a Paradicsomból.
A sort hosszasan lehetne folytatni, de most szakadjunk el a Bibliától, hiszen más szentiratokban is emléket állítanak az angyaloknak és a hozzájuk hasonló lényeknek.
Angyalok az apokrifekben és máshol
Tobit könyvében találjuk azt a történetet, amelyben Rafael, a gyógyítás angyala jelenik meg Tóbiásnak, s visszaadja neki szeme világát és kimenti őt egy démon karjaiból. Ezt követően boldogságot adományozott az egész családja részére.
Az Egyiptomból való kiűzetés után az angyalok segítettek a vadonban bolyongó zsidóknak. Másfelől, éppen az angyalok programozták a zsidó nép sorsába mindazokat a hányattatásokat és szenvedéseket, amelyeken az elmúlt évezredekben keresztülmentek. Ha nem így lett volna, aligha érhetett volna ennyi balszerencse egy népet, hiszen az Úr bármikor dönthetett volna másként.
Ugyanakkor az atlantiszi korszakot követően angyalok, uralmak és fároszok vettek rész Egyiptom megalapításában és felvirágoztatásában. Az uralmak az isteni lények egyik végrehajtó csoportját jelentik. A fároszok nem világítótornyok, hanem fénytestű mesterek, akik többnyire az angyalok felett állnak spirituális rangban.
Ariel arkangyalnak azért kellett kikerülnie a Könyvek Könyvéből, mert ő hozta vissza Jézust a feltámadás után, húsvétkor.
Gábrielt az iszlám azért tiszteli Dzsibríl vagy Dzsibráil néven, mert hitük szerint az elrendelés éjszakáján és azt követően Ő juttatta el Mohamed prófétához Isten szavát, a Koránt.
Jézus angyalai
Amikor a nép megismerte az új Jánost, ki a víz erejével tisztított, akkor róla hitték, hogy ő maga Jézus. János színt vallott és azt mondta nékik: „Én vízzel teszlek fénylővé benneteket, ettől keresztút az életetek, hogy megtérhessetek.” Saját szerénységében, tudatára ébredve ő már tudta, ki is Jézus. Igyekezett előkészíteni jöttét. Szólt is az emberekhez: „Eljön Ő, aki az igazi erő. Ő már nem vízzel keresztezi életeteket, hanem az igazi tűzzel, a Szentlélek erejével. És tudjátok, magam arra sem vagyok méltó, hogy a saruját megérintsem.”
A négy alaperőt képviselték ők: a vizet, s a tüzet, míg a föld és a levegő később jöttek. János nagyon sok embert keresztelt meg akkoriban a Jordán vizében. Akkor még a Földön jártak az emberek között a Trónok (az egyik angyali kar neve), Isten szellemi törvényeinek a képviselői. Egy hívó szó által mind odagyűltek a Jordánhoz, akkor ott szentséges erők nyílottak, s Jézus elment Galileából, hogy megtegye azt, ami erőket hívott életre. Jézus a Jordánhoz érkezett, ahonnan el sem mozdultak az emberek. Éjjel-nappal ott voltak, hogy ne maradjanak le a csodákról. Jézus megérkezvén közölte, hogy azért jött, hogy János maga keresztelje meg. János méltatlannak érezte magát arra, hogy ő az Isten Bárányát keresztelje, aki azért érkezett, hogy megváltsa az embereket a bűnökből. Jézus tudta, hogy mily fontos, hogy a két erő egyesüljön. János még nem értette. Félre hívta őt Jézus, ezzel megkapta János az utolsó beavatást.
Mennyei szférák zene - videó
Elmondta neki Jézus az utolsó titkot, hogy tudniillik kettejük találkozása hozza létre az Ofanimokat, vagyis a tűz és a víz hozza a földet és a levegőt egymáshoz. Az Ofanimok tulajdonképpen maguk a hidak, melyek angyal és ember között szolgálnak. Összekötik az eget és a földet, vagyis elhozzák a hiányzó két erőt az emberiségnek, a földet és a levegőt. Ez része volt a Krisztusi Tervnek. Ez hozta el az új korszakot az emberek számára, jelesül azt, amelyben ma élünk.
Nos, miután János megértette, hogy mi is e szent keresztség szüleménye, alávetette magát a szertartásnak. Ezért is mondta Jézus fennhangon, midőn János megkeresztelte, hogy: „Most minden szint igazságát betöltjük.” Ezt követően jött az igazi csoda, amelyet örökkön megőrzött az emberiség emlékezete, a történelem. A keresztelés után Jézus kilépett a vízből és szent szavakat mormolt, később ezt úgy mondták, hogy imádkozott. Ekkor egy hatalmas szellemi átjáró nyílt és egy hófehér fénygömb ereszkedett Jézus feje köré. Ezután mennydörgő égi hang hallatszott, megjelentek és láthatóvá lettek egy időre az Irinek, a menny őrzői. Ez létrehozta az egységet, és újra életre hívta a négy őserőt. Később ez úgy maradt fenn, hogy a keresztelés után Jézus imádkozott, az ég megnyílt és a Szentlélek egy hófehér galamb alakjában a vállára szállt. Az égből pedig mennyei szózat hallatszott, az Úr szólt: „Te vagy az én szeretett fiam, akiben én gyönyörködöm.”
A Kelet „angyalai”
A dévák a hindu panteon istenei. A Védákban az istenek egyik csoportját értik ez alatt. Jelentésük: a Fénylők. Égi származású fénylények ők. Érdemes eltűnődni a déva szó hangzásán, valamint a roma devla, a latin deus, vagy az angol devil is. Más kérdés, hogy a devil ördögöt jelent, de ilyen szerepcserével máshol is találkozunk a történelemben. Például amíg Indiában az angyal megfelelője a déva és a gonosz démoné az aszúra, addig Iránban fordítva áll: díveknek hívják a démonokat és Ahura (szanszkritül Aszura) Mazda a főisten.
A Krisna vallás a dévákat nevezi félisteneknek, tehát az angyalok fölé helyezi őket. Eme irányzat abból indul ki, hogy teológiailag a félistenek a Teremtőnek alárendelt lények, akik az Úr energiáinak a kisugárzódásai, kivetülései, és bizonyos értelemben megtestesülései, tehát kvázi félistenek.
Ezt sokan helytelenül összekeverik és összemossák a görög mitológia félisteneivel, akik a Balkánon sajátos jelentést hordoznak magukban: egy isten/angyal és egy halandó személy gyermekei, akik bár emberfeletti tulajdonságokkal rendelkeznek, korántsem tekinthetők isteneknek.
A szellemtudomány az olyan fénylényeket nevezi déváknak, akik az angyali hierarchia részei, voltaképpen azonban fejlettebb elementálok, akiknek feladata az évszakok váltakozásának felügyelete, a folyók és a hatalmas erdők védelmezése, illetve a szent kegyhelyek és épületek oltalmazása.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a dévák nem éppen angyalok, hanem külön kategóriát képeznek a szellemi társadalomban. A dévák is isteni erők közvetítői, csatornái és Isten-ember közötti fénylények, miként a tündérek, azonban az angyaloktól eltérő a funkciójuk.
Az indiai védikus szövegekben az angyaloknak beillő lények sokaságával találkozunk. Ők különböző természeti erők és égitestek megtestesülései. Vezetőjük Indra, majd Visnu vagy Agni. Szerepüket tekintve közel állnak az angyali lényekhez. Néhány példa:
Áditják: ősi mennybolt-istenek, főként himnuszokban szerepelnek. Nevük valószínűleg a kezdet jelentésű „ádi” szóból származik. A védikus áditják: Varuna, Mitra, Arjaman, Bhaga, Daksa, Ansa és Szúrja. Máshol nyolc áditját említenek. Később az Áditja név már csak a Napistenre utalt, s ekkor jelent meg az áditják tizenkét istenosztálya, amely az év 12 naphónapjában megjelenő Napot jelentik. Mivel az Upanisadok szerint ők az egész világot vezérelve szaladnak (ádadáná janti), ezért nevezik őket Áditjáknak.
Rudra, Rudrák: a tíz emberi szerv, s a Lélek tizenegyedikként. Minthogy megsirattatják (ródajati) a halottat, amikor erőikkel kihúzódnak belőle, ezért Rudráknak nevezik őket. A klasszikus források általában tizenegy rudráról beszélnek, de ritkán egyeznek meg abban, hogy kik is ezek. Egyesek szerint mindegyik Siva különböző alacsonyabb rendű formája, máshol önálló entitásokként említik őket.
Nyolc Vaszu: tűz, a föld, a szél, a levegőég, a Nap, a Hold, az ég és a csillagok. Bennük található minden jó (vaszu), innen kapták a nevüket.
Mindebből leszűrhetjük, hogy számos eseményt, jelenséget és világfolyamatot olyan lények irányítanak, amelyeket mi nem feltétlenül ismerünk név szerint és funkció alapján, mégis – isteni erőkről lévén szó – angyali lényeknek gondolunk. Ilyen szempontból sokkal finomabb árnyalatokat különböztet meg egymástól számos más, a mi kultúrkörünkben kevéssé elterjedt vallási irányzat, mint például a zoroasztrizmus, a buddhizmus, a hinduizmus, vagy éppen az olyan szellemtudományi irányzatok, mint az egyiptomi tradíciók sokasága, vagy a teozófia és az antropozófia.
(Írta/Szerkesztette: Száraz György - boldognapot.hu)
Hogyan segítenek nekünk az angyalok - Slezák Marcsi spirituális tanító - videó
