Paul Smith (1921 – 2007) agyi bénulással született.
Ez a rendellenesség olyan egyszerű, mindennapi tevékenységek elvégzését is
nehézkessé teszi, mint a fogmosás, vagy az evőeszközzel evés. Smith izmai
képtelenek voltak arra, hogy a ceruzát, vagy az ecsetet finoman mozgassák; a
művészet szerelmesének így más típusú eszközt kellett találnia az alkotáshoz.
Smith mindössze 11
éves volt, amikor elkezdett írógéppel festeni. A gépet az egyik szomszédja
lomtalanításkor kipakolt szemétkupacában találta meg.
Smith beszéde mindig is
nehézkes volt, sosem tanult meg írni és olvasni,
csak a sajátos művészetét
használhatta önkifejezésre.
Megfestette
lakhelyeit, portrékat de homage-okat is készített például
a Mona Lisáról vagy az Utolsó vacsoráról.
Paul megmutatja az
írógéppel festés technikáját – videó
Magyar sorstársa Velok István legalább olyan tehetséges!
Miskolcon él egy kerekesszékkel közlekedő férfi, aki káprázatos illusztrációkat, szemet gyönyörködtető rajzokat készít. Grafikákra hasonlítanak művei, ám mégsem teljesen azok, hiszen rajzait írógéppel készíti! A hagyományos írógép vonalkáiból összeálló művek mára olyan híressé váltak, hogy egyes darabok több millió forintot érnek!
Velok István
Velok István egy idősek otthonában él. Kevéske rokkantnyugdíja kiegészítéseként inkább újságot árul, több millió forintot érő írógéprajz-életművét egyelőre még egyben akarja látni, nem szeretné eladogatni a darabokat.
István gyerekorvos vagy mérnök szeretett volna lenni, ám vágyait hamar beárnyékolta gyermekkorában kapott agyhártyagyulladása. Ugyan túlélte a szörnyű betegséget, de végtagjainak mozgását azóta sem igen tudja kontrollálni, és beszédét is nehezen érteni.
A gyógytorna és beszédtechnika órák során már István gyermekkorában észrevették, hogy nemcsak a fiú intellektusa, de rajzkészsége is átlag feletti. Félig bénult kezével is káprázatos portrékat illetve állatokról készült rajzokat készített, főleg lovakat vetett papírra. Az ápolók rögtön felfigyeltek a kisfiú képességeire, és rajzolásra biztatták a tehetséges gyereket.
Kamaszként István a Borsod megyei Nagybarcára került egy olyan egészségügyi intézménybe, ahol paralízises betegek ápolásával foglalkoztak. Itt barátságot kötött egy agykárosult kisfiúval, Jánoskával, aki folyton arra kérte, rajzoljon neki valamit. István hiába bizonygatta, hogy nem tud, a kisfiú csak nem nyugodott ebbe bele.
Velok István írógépművész munkaközben - videó
Jánoska makacssága miatt István úgy döntött, megpróbál mégis rajzolni, ha a kezével nem megy, hát azzal az írógéppel, melyet mozgáskoordinációjának fejlesztése céljából kapott. Vonalkákat húzgált a géppel az I-betű segítségével (a kicsivel és a naggyal is). A vonalkák idővel komplett rajzzá váltak, Istvánt pedig ennek láttán hihetetlen boldogság töltötte el. Ezt a technikát fejlesztette tökélyre, és alkalmazza a mai napig.
István művészetéhez fantáziája, az emlékei illetve néhány fotó nyújt segítséget. Elképesztő, micsoda türelemre van szükség ahhoz, hogy egy-egy rajz elnyerje végső formáját, hiszen az ábrák sok százezer, sőt, milliónyi billentyűleütésből állnak össze. A különleges, szemet gyönyörködtető végeredmény azonban mindenért kárpótolja a művészt.
Velok Istvánnak Miskolcon már több kiállítása is volt, a rokkantak számára meghirdetett rajzpályázaton pedig országos első díjas lett 1981-ben. Számos műkereskedő kereste már fel a világ minden tájáról: Olaszországból és Franciaországból is, hatalmas pénzösszegeket kínálva néhány művéért. István azonban egyelőre még nem szándékozik megválni egyetlen rajzától sem, annak ellenére, hogy rokkantnyugdíja szinte semmire nem elég. Azt mondja, amíg vannak új tervei, új ötletei, egyben szeretné látni életművét, legfeljebb el-elajándékoz belőlük néha.
Nem dolgozik megrendelésre sem, Bessenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora esetében azonban mégis kivételt tett. A rektorral teljesen véletlenül találkozott a miskolci Tescóban, újságárusítás közben. István persze akkor is rajzolt, ezt szúrta ki Bessenyei, és szóba elegyedett a férfival. Szó szót követett, végül a rektor felkérte Istvánt, hogy rajzolja le a Miskolci Egyetem új főbejáratát. Az írógéprajzot aztán ünnepélyes keretek között mutatták be a sajtónak és egy tíz országot képviselő konferencia résztvevőinek.
István műve akkora tetszést aratott, hogy az egyetemi aula falára került, a rajz kicsinyített másával pedig az egyetem által adományozott kitüntetéseket, okleveleket és kiadványokat szeretnék díszíteni.
István életműve és életszeretete kitűnő példa az akaraterőnek a test fogyatékossága felett aratott győzelmére. Mi is jócskán erőt meríthetünk belőle: csupán találnunk kell egy elfoglaltságot, ami megfelelően inspirál, hajt előre, és máris felül tudunk emelkedni személyes tragédiáinkon.
(forrás: librarius.hu - vilaghalo.info)
