Nagyot
tévedünk, ha azt hisszük, a repülő csészealj a mai kor leleménye. Bizony már a
középkorban hemzsegtek a megmagyarázhatatlan jelenségek, amelyeket az emberek
babonás félelemmel vagy hívő áhítattal lestek, s a Mindenható földi
beavatkozásainak véltek.
Írásos és festett
emlékek százai maradtak fenn a sötét évszázadokból, amelyek mind a különös, még
ma sem megmagyarázható jelenségeket örökítették meg. Mert vajon mit keres a 13.
századi, Krisztus megfeszítését ábrázoló freskón két ovális vagy inkább csepp
alakú repülő tárgy, amiben egy-egy ember csücsül? Vagy honnan támadhatott a 15.
században élő itáliai művész, Filippo Lippi ötlete, hogy a Madonnát ábrázoló
festményén egy ellipszis alakú, magából különös fényt sugárzó repülő tárgyat
fessen?
Egy
13. században készült freskón Krisztus megfeszítésénél két ovális, repülő
tárgy is látható, amelyekben egy-egy alak ül
|
Lippi és az
ismeretlen freskófestő talán saját észlelését, talán korabeli leírások repülő
tárgyait vitte fel művére, ki tudhatja ma már? De tény, hogy számtalan
középkori krónika szól a megmagyarázhatatlan jelenségekről. A 9. században
valóságos égi csata játszódott le a mai Németországban, Hohe Siegburg városa
felett, ami igencsak elterelte a helybeliekre támadó pogány szász hordák
figyelmét saját ütközetükről. A csata hevében észlelték az égen gyülekező
különös pajzs alakú tárgyakat, amelyek vadul összecsaptak, majd alázuhantak a
földre. Alig száz évvel később frank parasztok mentek panaszra a hatóságokhoz,
mondván, nem tudják megfizetni az adót, mert az égből érkezett idegenek
megmérgezték állataikat.
Filippo
Lippi képén a 15. században Madonna mögött egy repülő tárgy is felfedezhető
|
1664 májusában több
száz szemtanú előtt vívtak hatalmas csatát az égen különös jövevények. A
napokig tartó ufójárásról korabeli krónika számol be. Az esténként érkező
fényes jelenségek hihetetlen sebességgel üldözték egymást az égen, majd a két
legnagyobb tárgy hatalmas fénycsóvát vetve egybeolvadt.
Manapság a
hitetlenek megmosolyogják az ufóhívők buzgóságát, ám akkoriban sokkal súlyosabb
következményekkel járt az ufóhit. A nagy hírű tudós, Giordano Bruno elmélete
szerint az égen ragyogó csillagok megannyi távoli napok, amelyek körül bolygók
keringenek, amelyeken létezhet élet, nem aratott osztatlan sikert. Brunót az
egyház eretneknek kiáltotta ki, és máglyán égette el istenkáromló
gondolataiért.
(forrás: K. Á. - blikk.hu)
