Mindenki túléli a fizikai test halálát - Egy szkeptikus idegsebész megdöbbentő túlvilági beszámolója

Van egy titok, ami sokkal nagyobb, mint a politika, az egészségügyi szabadság, a tudomány, vagy akár az emberi faj egész történelme. Ezt a titkot továbbra sem ismeri el - még el is ítéli - a tudományos közösség, és mégis ez a legfontosabb titka mindennek, ami van.

Igen, mindennek.
A titok egyszerűen az, hogy mindannyian túléljük a fizikai testünk halálát. Tudatunk tovább él, és e földi álomvilágban a halálunkon túl  a tudat túlmutat a fizikai valóságon, és megtapasztal egy csodálatos és erőteljes létezést, melyet emberi szavakkal leírni nem lehet.

Ez az üzenete Dr. Eben Alexandernek, A mennyország létezik című könyv szerzőjének.

Dr. Eben Alexander

Az egész életében tudományos szkeptikus, aki sosem hitt Istenben,  Mennyországban vagy a tudatban

Jóval azelőtt, hogy ezt a könyvet megírta volna, Dr. Alexander gyakorló idegsebész volt, és egész életében "tudományosan kételkedő". Nem hitt a tudatban, szabad akaratban, vagy hogy létezik egy nem fizikai szellem. Nyugati orvosi egyetemen szerzett gyakorlatot olyan orvos kollégákkal körülvéve, akik az Univerzumot mélyen gyökerező materialista szemmel nézték. Dr. Alexander úgy vélte, hogy az úgynevezett "tudat" csupán az agy által létrehozott biokémiai illúzió.

Ezen nézet birtokában gyakorlatilag az összes közismert tudós, köztük a fizikus Stephen Hawking is azt állítja, hogy az ember nem más, mint egy "bilógiai robot" tudat és szabad akarat nélkül.

Dr. Alexander is fenntartotta volna ezt a nézetét, ha a saját halálos ágyán nem éli át azokat a bizarr és csodálatos élményeket, melyek teljesen ellentmondanak az összes hagyományos tudományos magyarázatnak: Dr. Alexander hét napra "meghalt" , és ezalatt eleven utazást tett a túlvilágon. Ezután visszatért fizikai testébe, csodálatos gyógyulást tapasztalt meg, majd ezután megírta könyvét, A mennyország létezik címmel.

E.coli fertőzés ette az agyát

Az egész akkor kezdődött, amikor e.coli baktérium támadta meg Dr. Alexander gerincvelő folyadékát és külső nagyagyát. Az e.coli szó szerint enni kezdte az agyát, és ez rendkívül szélsőséges görcsös rohamokat okozott, verbális kitörések és izomgörcsök kínozták, mielőtt agyhalott kómába esett volna.

Ebben a kómában nulla agyi aktivitást mutatott, csak légzőkészülék és intravénás folyadék segítségével tartották életben. A kezelésében résztvevő orvosok hamar arra a következtetésre jutottak, hogy Dr. Alexander halála csak napok kérdése, de ha mégis életben maradna, csak egy vegetáló és működésképtelen test lenne korlátozott agyműködéssel. Az e.coli baktérium statisztikai halálozási aránya agyi fertőzés esetén 97 százalékos.

De az igazán megdöbbentő mindebben, hogy ahelyett, hogy semmit sem kellett volna tapasztalnia ezalatt a hét földi nap alatt, Dr. Alexander egy "felébredésben" találta magát az álomszerű földi életéből, érthetetlen módon saját tudatának óriási kiterjedését tapasztalta meg a túlvilágon.

Ezt a tapasztalatát írja le részletesen A mennyország létezik című könyvében, állításai a következők:

• A túlvilági tapasztalat annyira "valóságos" és kiterjedt, hogy ahhoz képest a földi emberi lét tapasztalata csak egy mesterséges álomnak tűnik.
• A túlvilágon nem volt idő dimenzió. Nem "telt" az idő, ahogy azt a fizikai univerzumban teszi. Egy pillanatra úgy tűnik, mint az örökkévalóság, és a tudat is mozoghat, úgyszólván minden erőfeszítés nélkül. (Az a gondolat, hogy minden egyszerre létezik, óriási hatással van egyrészt arra, hogy megértsük a szabad akaratot és a multiverzumot, valamint az idő múlásának tudati megtapasztalására ebben a birodalomban.)
• A túlvilág anyaga tiszta SZERETET. A szeretet uralja a túlvilágot legnagyobb mértékben, ahol a gonosz általános jelenléte végtelenül kicsi.
• A túlvilágon az összes kommunikáció telepatikus volt. Nem volt szükség szavakra, ahogy minden körülötted történő dolog és önmagad szétválasztására sem.
• Nem volt "ismeretlen", és egy kérdés puszta feltevését is azonnal megjelenő mélységes és részletes válasz kísérte.
• Létezik egy szó, a pokol, melyet Dr. Alexander úgy ír le, mint egy föld alatti eltemetett helyet, göcsörtös fagyökerekkel és démoni arcokkal és soha véget nem érő gyötrelemmel. Dr. Alexandert angyali lények mentették meg ettől a helytől és szállították a mennybe.
•  

Isten elfogadja a multiverzum létezését

A mennyország létezik olvasása közben a legérdekesebb részt a 48. oldalon találtam, ahol Alexander azt mondja:

A gömbön keresztül (Isten) azt mondta, hogy nem csupán egy világegyetem létezik, hanem számos - sőt még annál is több, mint amit el tudok képzelni - de mindegyik középpontjában a szeretet áll. A gonosz mindegyikben jelen volt, de csak kis mértékben. A gonoszra szükség volt, mert enélkül a szabad akarat lehetetlen, és a szabad akarat nélkül nem lenne növekedés - nem lenne előrehaladás, nem lenne esély számunkra, hogy olyanokká legyünk, mint amilyennek Isten vágyott látni bennünket. Borzalmas és mindenható ahogy néha a gonosz kinéz egy olyan világban, mint a miénk, de a nagyobb képben a szeretet dominál, és végül diadalmaskodik.

Ez a rész egy fontos dolgot ütött meg bennem, ahogy már régóta hittem az univerzumunkban, melyet Isten teremtett a végtelen számú többi univerzummal együtt, melyek mindegyikében az élet és fizikai törvények
számtalan variációja létezik. Amit Dr. Alexander mond, az megerősíti, hogy életünk a Földön egy "teszt" a személyes növekedésünkben, és annak a módja, hogy ebben a tesztben való előrelépésként legyőzzük a gonoszt, miközben terjesztjük a szeretetet és az együttérzést.

Sőt, ez a rész is megerősíti a szabad akarat létezését, és segít megválaszolni azt a kérdést, amit gyakran felteszek magamnak. "Miért kerültünk ebbe a gonoszsággal, tudatlansággal, sötétséggel és megtévesztéssel körülvett világba? A válasz az lehet, hogy a Föld egy vizsgahely a lelkek számára, akiket a Teremtő választott ki, a jó és a gonosz közötti utolsó tesztre.

A Föld mint vizsgahely

Bár a könyv nem megy olyan messzire, mint én, az én elméletem szerint a Föld az egyik leginkább megfertőzött bolygó a multiverzum birodalmai között. Csak a legbátrabb lelkek vállalkoznak arra, hogy a Földre szülessenek emberi testben, és megfosszák őket korábbi emlékeiktől.

Odaátról nézve az élet egy sokoldalú kihívás:

1. Rá kell jönnöd, hogy ki vagy és miért vagy itt

2. Meg kell tanulnod felismerni és leküzdeni a gonoszt (zsarnokság, rabszolgaság, elnyomás, kormányzat stb.)

3. Tanulnod kell terjeszteni a szeretetet, együttérzést, gyógyítást és a tudást

 

Halálunk után egy magasabb hatalom ítél meg bennünket, és az ítélet figyelembe veszi ezen területeken elért teljesítményünket. Vajon mérhető az önismeret? Tettünk valami hasznosat a gonosz legyőzésére? Kifejeztük a szeretetünket és együttérzésünket, hogy segítsünk másoknak felemelkedni ismereteikben és tudatosságukban?

Ahogy arra többen is rájöttek, az emberek túlnyomó többsége elbukik ezeken a teszteken. Keserű, önző, anyagiaktól függő emberként, és a gonosz, kapzsiság vezérelte csatlósaiként halnak meg, akik tévesen azt hitték, hogy még életükben megnyerhetik a játékot, miközben a Teremtő messze legfontosabb megmérettetésén vallottak kudarcot.

Az emberi életnek nem az a legfontosabb része, hogy pénzt szerezzünk, vagy mások feletti uralmat gyakoroljunk, hanem egy magasabb "helyezés" elérése ebben az "életnek" nevezett szimulációban azzal, hogy ellenállunk a gonosznak, és terjesztjük a szeretetet, a tudatosságot és az igazságot.

Azok számára, akik tiszteletben tartják az életet, akik gyakorolják az alázatot és önismeretet, akik igyekeznek ismereteket és bölcsességet szerezni miközben ellenállnak a zsarnokságnak, elnyomásnak, tudatlanságnak és a rossznak, azt hiszem ezen lelkeknek különlegesebb feladatokat kell választaniuk a nagyobb multiverzumban. Ez az "igazi" létezés. Ez a Földi élet csak egy álomszerű szimuláció, ahol a lélek összekapcsolódik bolygónk nyers biológiájával egy rövid ideig, mely valójában egy szempillantásnak tűnik a nagyobb képben.

Valójában sokkal több vagy, mint a tested. Igazából a lelked végtelenül tudatosabb, intelligensebb és kreatívabb, mint ahogy tapasztalod, vagy kifejezed az emberi agyadon keresztül. Megpróbálni megtapasztalni a teljes valóságot az emberi lény korlátozott fizikai agyán keresztül olyasmi, mintha egy rovart akarnánk megtanítani Mozartéhoz hasonló zenét szerezni.

A multiverzum hemzseg az intelligens élettől, beleértve a többdimenziós lényeket is

Dr. Alexander útja is megerősíti, hogy az intelligens élet messze túlmutat a Földön. Ahogy könyvében leírja:

Rengeteg életet láttam a számtalan univerzumban, köztük olyanokat, melyeknek intelligenciája jóval előrehaladottabb, mint az emberiségé. Láttam számtalan magasabb dimenziót, de az egyetlen módja, hogy megismerjük őket, ha belépünk és közvetlenül tapasztaljuk meg. Ezeket nem lehet felfogni, vagy megismerni alacsonyabb térdimenzóból. Ezekből a magasabb világokból bármikor vagy bárhol beléphetünk a mi világunkba.

Ez nemcsak azt igazolja, hogy léteznek más intelligens civilizációk az egész univerzumban, hanem olyan multidimenzionális lények is, akik kedvük szerint lépnek ki és be a mi valóságunkba.

A világ minden kultúrájában számtalan feljegyzés készült Földünket látogató fejlett ősi civilizációkról, és talán még keveredtek is a korai emberekkel. Még a kezdeti kereszténység is rendelkezett azzal az elképzeléssel, hogy egy többdimenziós lény (Isten) akaratával beavatkozhat, ezért téren és időn túli.

Alternatív kutatók, mint például David Icke is beszélnek a Földet látogató  multidimenzionális lényekről, és arról, hogy megfertőzték bolygónkat a gonosszal. Icke szerint a bolygónkat globálisan irányítók szó szerint alakváltó hüllők, akik azért törtek be világunkba, hogy ellenőrizzék és rabszolgasorba hajtsák az emberiséget. Bár Dr. Alexander könyvében semmi ilyesmit nem találunk, de ez nem ellentétes az ő állításaival Istenről, amit kómás állapotban tapasztalt. Azaz vannak multidimenzionális valóságok, bizonyos magas vibrációjú lények képesek ezek között a valóságok között akaratuk szerint átjárni, illetve a Földet gonoszsággal fertőzték az egyéniségünk tesztelése céljából.

Ha ez kissé kísértetiesen hangzik, fontold meg a Biblia szavait: egyenesen Ádámhoz és Évához beszélt hallható szavakkal az édenkertben egy kígyó (hüllő), vagy nem?

A tudományosan kételkedők (újra) tévednek

Függetlenül attól, hogy mit gondolhatsz egy  multidimenzionális lényről, intelligens életről a Földön kívül, és a bolygónkon jelenlévő gonoszságról, van még egy szempont, ami mindezt teljesen világossá teszi. A tudományosan kételkedők halálosan tévednek.

A tudományos kételkedőket valójában rossz névvel illetjük. Ők nem kételkednek egyáltalán. Egyszerűen csak a saját vallásukat követik, saját szent meggyőződésüket, melyet szerintük sohasem lehet kétségbe vonni. Ezen hiedelmek közé tartozik az univerzum teljesen materialista nézete. Ezzel együtt az úgynevezett "szkeptikusok" nem hiszik, hogy ők maguk tudatos lények, hanem csupán biokémiai agyfunkciókkal ellátott "tárgyak".

Szerintük nincs túlvilág, e nézetükhöz nagyon ragaszkodnak. Nincs elme orvoslás, a placebo hatás használhatatlan, és nincs olyan dolog, mint előérzet, távolbalátás vagy pszichés jelenségek. Ó igen, és ahhoz is ragaszkodnak, hogy intravénásan higanyt, MSG-t és formaldehidet adjanak be maguknak védőoltásokon keresztül, és állítják, hogy a fluorid tartalmú termékek jók a közegészségügynek, és egyébként minél többen együnk génmódosított élelmiszereket, növényvédő szereket és szintetikus vegyi anyagokat.

Nem meglepő, hogy ezek a "tudományosság" kultuszában hívők nem hisznek a halál utáni életben. Ez az, ami lehetővé teszi számukra, hogy népirtást kövessenek el génmódosított élelmiszerek, kísérleti gyógyszerek, mérgező oltóanyagok és más halálos törekvések segítségével. Véleményük szerint az embereknek nincs lelkük, ezért megölésüknek sincs jelentősége.

Dr. Alexander azt mondja:

A tudományos közösség egyes tagjai, akik vállalták a materialista világnézetet, újra és újra ragaszkodnak ahhoz, miszerint a tudomány és a spiritualitás együtt nem létezhet. Tévednek.

Hát persze, hogy azok. A "tudományos szkeptikusok" halálosan tévednek szinte mindenben, amit állítanak, vagy támogatnak. De a legnagyobb hiba az egészben az, hogy a saját lelkük létezését is tagadják. Mondani sem kell, hogy mindannyian kudarcot fognak vallani az emberi tapasztalás nevű szimulációban, és szembe fognak nézni az ítélettel. Istenem, micsoda meglepetés lesz ezeknek a szomorú lelkeknek, amikor elérkezik az a nap!

Utálnám, hogy egy napon szembe kellene néznem Istennel egy tudományosan kételkedő élet után, amikor Isten feltenné a kérdést: "Kételkedtél BENNEM?" Hogyan tud bárki is úgy körülnézni a világban, hogy nem látja az intelligens Teremtőre utaló jeleket? Még a fizikai törvényeken is módosítottak, finomítottak a helyes egyensúly érdekében, hogy a világegyetem támogassa a csillagok, bolygók és szén alapú életformák kialakulását. Ezt  “Goldilocks Rejtélynek" hívják, ami egy azonos című könyvből ismert, Paul Davies írása.

Nincs biokémiai magyarázata Dr. Alexander tapasztalatainak

Azon szkeptikusok számára, akik elolvassák Dr. Alexander könyvét, azok kilenc lehetséges biokémiai hipotézist ismerhetnek meg a tapasztalataival kapcsolatban, majd aprólékosan és tudományosan egytől egyig elveti őket. Az eredmény? Sokkal valóságosabb volt, mint emberi lényként élt élete.

Ne felejtsük el, hogy Dr. Alexander egy idegsebész. Ez az ember úgy ismeri az emberi agyat, mint senki más. A kilenc orvosi magyarázat, melyeket aztán később elvet, a következők:

• Primitív agytörzsi program
• A limbikus rendszer torz emlék előhívása
• Endogén glutamát blokád excitotoxicitással
• DMT lerakódás
• Elszigetelt megőrzés az agykérgi régióban
• Gátló neuronok elvesztése, ami a serkentő ideghálózatok közti nagyobb aktivitási szint miatt egy látszólagos "Ultra valóságot" hoz létre
• Thalamus aktiválása, bazális ganglionok és elmezavar hoz létre egy hiper-valóságot
• Újraindítási jelenség
• Szokatlan memóriatermelés archaikus vizuális úton

Dr. Alexander lehet a leghitelesebb túlvilági tanú az emberiség történelmében

Dr. Alexander tapasztalata (és az azt követő könyv) vitathatatlanul a legjobban dokumentált eset a túlvilágra vonatkozóan, mely a nyugati tudományban ma létezik. Az a tény, hogy egy élénk, hiper-valóságos túlvilágot egy tudományosan szkeptikus materialista idegsebész tapasztalt meg, aki nem hitt a túlvilágban, és aki később bátorságot vett magán, hogy dokumentálja és közzétegye ezeket a tapasztalatait egy könyvben - megdönthetetlen hitelességet biztosít a számára.

Nem olyasvalaki, aki a tévében szeretne magának hírnevet szerezni. Tény, hogy a könyv megírását követően egykori "tudományos" kollégái szemében nevetség tárgyává vált. Megvolt minden oka rá, hogy ne írja meg a könyvet. Csak Isten kegyelmén múlt, hogy Dr. Alexander meggyógyult halálos betegségéből, visszatértek normális agyi funkciói, és megkapta ezt a túlvilági "Látomást", hogy visszatérhessen ebbe a fizikai síkba, hogy megpróbálhassa szavakba önteni.

Személyesen azt hiszem, hogy Dr. Alexander tapasztalatai számtalan más emberét is tükrözik minden egyes kultúrában, akik hasonló halálközeli élményről számoltak be. Létezik élet a halál után, és Földlakóként a tudatváltásra azért van szükség, hogy fajként egy magasabb szinten értsük meg lelkünk halhatatlanságának igazságát, és a Teremtő létezésének tényét.

(Mike Adams)

 

- - - - - - 

 

Kapcsolódó írás:

 Túlélte az agyhalált, találkozott Istennel 

https://dszilvia.blogspot.com/2014/10/tulelte-az-agyhalalt-talalkozott.html 

 

- - - - - - -

Beszélgetés Dr. Eben Alexander: A mennyország létezik című könyvéről - részlet - videó
A beszélgetés résztvevői: Müller Péter – író, Prof. Dr. Bognár László - idegsebész,

Paulinyi Tamás - író, pszi-kutató

Szeretet csak érdekek nélkül!

Nagyon sokszor hallottam már azt a kifejezést, hogy "én mindig csak a jót adtam, mégsem kaptam soha vissza". Nem kívánok kételkedni senki szavaiban, a bejegyzés célja nem ez.

Azt kívánom megvilágítani, hogy még sokan mindig nem értik pontosan a szeretet mibenlétét. Csupán egy apróságról van szó, ez az apróság mégis óriási jelentőséggel bír. Egy másfajta érzet szeretetbe való csempészése, és így a szeretet máris nem az, amely tiszta maradna, ezért nem is tartalmazza azokat a hatalmas energiákat, amelyeket valójában kellene, hanem sokkalta gyengébbé válik.

Ahhoz, hogy a szeretet megőrizze tisztaságát, és ezekkel az energiákkal bánni is tudjunk, meg kell őriznünk a szeretetet önmagában, minden más érzet nélkül. Mindenki tudja, hogy minden rendelkezik energiával, így a gondolatok is, gondolataink érzetekkel történő megtáplálása váltja majd ki teremtésünk eredményét. Ahogy a szeretetnek megvannak a maga energiái, ugyanúgy megvannak ezek az energiák a félelemben, az irigységben és minden más érzetben, így az önös érdekben is. Amennyiben a szeretetünket más alacsony rezgésű érzetekkel is megtápláljuk, úgy a szeretet energiái gyengülni fognak, ha pedig a szeretettel ellentétes érzeteket táplálunk, úgy ezek az energiák meg is szűnnek.

Nekünk pedig csak is a szeretet teljesen tiszta energiáira van szükségünk, ha azt akarjuk, hogy életünk valóban úgy alakuljon, ahogy szeretnénk. Ha valamit adunk, azt ugyanúgy kapjuk majd vissza. Ha csak azért adunk valamit, mert viszonzást is várunk, akkor mindezt önös érdekkel tesszük. Nem a szeretetet kapjuk így viszonzásul, hanem az önös érdekek energiái térnek majd vissza hozzánk annak teremtőerejével együtt.

Amikor szeretettel gondolunk másokra, amikor szeretettel beszélünk valakiről, amikor szeretetből cselekszünk, akkor ez, legyen mindig őszinte, legyen mindig elvárások nélküli! Hiszen az őszinte szeretet szívből jön. Nem azért, mert valamit elvárnánk érte, hanem azért, mert valójában szívből szeretünk, és nevében nem viszonzásért cselekszünk.

Csak így, csak érdekek nélkül lehet tisztán szeretnünk!

Szeretettel:

Carmelian & Cedamus

Az ember szellemi felépítése

Az antropozófia behatóan foglalkozik a mai ember kialakulásának a messze múltba visszanyúló fejlődési folyamatával.

A mai tudomány a földi teremtményeket négy csoportra osztja:

·         ásvány

·         növény

·         állat

·         ember

Ugyanígy osztályoz az antropozófia is.

Az ásványvilág csak fizikai testből áll, tehát egyetlen léttagozatú.

A fizikai test szaporodás útján jön létre, kifejlett alakját pedig növekedéssel éri el. Mindazt ami él, a szaporodás és a növekedés különbözteti meg az élettelen ásványtól. Élő csak élőből keletkezhet. Az élet folyamata összekapcsolja az utódot az előddel. Azok az erők, amelyek ásványt hoznak létre, magukra az ásványt összetevő anyagokra irányulnak. A növényt felépítő erőket viszont az anya- és apanövényben kell keresnünk. A növény alakja változatlanul származik át az elődről az utódra. Az élőlényeknek belső, veleszületett adottságai vannak. Az élőlények alakját az átöröklés viszi tovább. Hogy egy élőlény milyenné fejlődik, az attól függ, hogy milyen apa- és anyalénytől származik, más szóval, hogy milyen fajhoz tartozik. Míg a testét alkotó anyagok folytonosan cserélődnek, faji jellege megmarad egész életén át, és az utódai öröklik. A faj határozza meg tehát a testet alkotó anyagok elrendezését. A fajnak ezt az elrendező erejét életerőnek nevezzük. Ahogyan a kristályban az ásványi erők jutnak kifejezésre, úgy a növény- és állatvilág fajaiban vagy formáiban a formáló életerők fejeződnek ki. Fizikai alakján kívül minden növénynek és állatnak élettel átitatott szellemi "alakja" is van. Ezt a szellemi alakot nevezzük élettestnek, vagy étertestnek. Amikor a fizikai testbe behatol ez a hozzá legközelebb álló félanyagi-félszellemi szubsztancia, az étertest és az anyagszemcséket rendezni kezdi, ezzel két-léttagozatú teremtmény, a növény jön létre. (Ahol a Földön élet van, ott étertestnek is jelen kell lennie.)

Mikor pedig az étertesten kívül a másik félanyagi-félszellemi szubsztancia, az asztráltest is beleavatkozik a fizikai anyagba, akkor három-léttagozatú teremtmény, az állat jön létre, amelyben a növényi rostok izmokká alakultak át, helyváltoztatásra képes, vágy és ösztönélete van és fejlett belső szervei.

Végül, mikor az említett három léttagozathoz a negyedik, az Én (a szellem) járul, akkor jön létre az ember, aki külsőleg, testileg a legfejlettebb emlős állatokra hasonlít, belsőleg azonban már nemcsak primitíven érezni, hanem gondolkozni és akarni is képes és akaratát szisztematikus cselekvésbe is átvinni.

A teljes ember tehát négy részre tagozódik:

·         fizikai test

·         étertest

·         asztráltest

·         Én

A hármas tagolás antropozófikus értelmezése

A materialista tudomány az embert pusztán anyagi lénynek tekinti. A kereszténység a Kr. u. 869. évi konstantinápolyi zsinat eredményeképpen két-léttagozatú lénynek minősíti ("az ember testből és lélekből áll"). Az okkultizmus Kr. u. 869 előtti időkben és az 1500-as évektől kezdve ismét háromtagozatúnak fogja fel: test, lélek, szellem. Test alatt a fizikai testet érti, szellem alatt az örök "Isteni szikrát", az Én-t. Lélek alatt az asztrál és az éter egymásra hatásából keletkező emberi megnyilvánulásokat értjük.

Elalváskor az Én és az asztrál eltávoznak az emberi testből a szellemi világba, s csak felébredéskor térnek vissza. Mivel az étertest, amely az emlékezet tárolója is az embernél, alváskor a fizikai testben marad, a földi ember normálisan nem emlékszik arra, hogy Én-je és aztrálja alvás közben mit tett. Ha az Én és az asztrál kilépése vagy visszakapcsolódása nem harmonikus, hanem zökkenőkkel jár, létrejönnek az álomképek.

Az embernek tehát háromféle tudatállapota van:

·         éber nappali tudat

·         álomtudat

·         mélyalvási tudat

Utóbbi gyakorlatilag majdnem a tudattalansággal egyenértékű.

Ha az étertest is elhagyja a fizikai testet, beáll a halál, s ezzel a fizikai test holttestté válik és feloszlik.

(Dr. Dubravszky László: Az antropozófia körvonalai - Rudolf Steiner írásaiból)

Isten, Örökkévalóság, Kozmosz, Idő, Keletkezés

„Az Értelem beszéde Hermészhez” című szöveg elemzése

Isten alkotja az Örökkévalóságot,
 az Örökkévalóság alkotja a Kozmoszt,
a Kozmosz alkotja az Idõt,
az Idõ pedig a Keletkezést.

Isten lényege a Jó,
az Örökkévalóság lényege az azonosság,
a Kozmosz lényege a rend,
az Idõ lényege a változás,
és a Keletkezésé az élet.

Isten mûvei az értelem és a lélek,
az Örökkévalóság mûvei a halhatatlanság és az idõtartam,
a Kozmosz mûvei ugyanannak a visszaállítása és mással való helyettesítése,
az Idõ mûvei a növekedés és a csökkenés,
a Keletkezésé pedig a minõség és a mennyiség.

Az Örökkévalóság így Istenben van,
a Kozmosz az Örökkévalóságban,
az Idõ a Kozmoszban,
és a Keletkezés az Idõben.

Az Örökkévalóság szilárd összeköttetésben áll Istennel,
a Kozmosz az Örökkévalóságban mozog,
az Idõ a Kozmoszban múlik,
s a Keletkezés az Idõben történik.

A fenti vers Hermész Triszmegisztosz írásai között maradt ránk. Nem tudjuk ki volt az Értelemnek nevezett entitás, akivel Hermész társalgott, de a szöveg elemzése világossá tette, hogy pontos ismeretekkel rendelkezett az univerzum törvényeirõl és mûködésének alapjairól. Az ókori tanok és bölcseletek sok esetben tartalmaznak mély teremtésfilozófiai, idõfizikai információkat, melyek elemzése a mi munkánkra is elõrevivõleg hatott.
   Megpróbáltam idõfizikai fogalmakkal behelyettesítve értelmezni az anyagot, ami a következõ izgalmas eredményre vezetett.

A szöveg értelmezése:

1. Az Isten az okforrás, az idõcsíra, a megnyilvánuló bindu (fénymag).

2. Az Örökkévalóság az okforrás emanációja, kiáradása (eseményhorizont). Az így keletkezõ vizek összességében (a káoszban) keletkezik a Kozmosz.

3. A Kozmosz a téridõ, mely a káoszban jön létre az idõ visszacsatolódása folytán, s melyet lényegében a káoszt keltõ okforrások által kibocsátott hullámterek tartanak létben.

4. Az Idõ a téridõ univerzumban zajló folyamatok összessége, a kölcsönhatásoké, melyek szükségszerûen következnek egymásból, idõrendi (ok-okozati) sorrendben.

5. A Keletkezés minden olyan virtuális rendszer (visszacsatolódó idõhurok), mely a téridõben jön létre és tartósan megmaradni képes. Ezek a fény, a lélek és az anyag.

6. Az Isten lényege a Jó, mert van, létezik és lehetõvé teszi minden létezõ számára, hogy legyen, megnyilvánuljon és fennmaradjon.

7. Az Örökkévalóság lényege az azonosság, mert az emanáció a hullámtér frekvencia moduláltságában hordozza magával a forrás lényegét, a kibocsátáskori aktuális információtartalmát. Ráadásul az egész gömbfelület csak egy (egyoldalú) pontként határozható meg  geometriailag. Az eseményhorizont a forrás elhagyása után már nem változik meg (csak változtat más idõforrások állapotán), vagyis örökké õrzi "azonosságát".

8. A Kozmosz lényege a rend, ami a stabilitás, a kiszámíthatóság a káoszban. Ez a rend egyben rendezõ erõ is, mely minden benne lévõ dolgot (ciklikus rendszereket a téridõben) a saját ütemének megfelelõen rezget, modulál, azok saját frekvenciáját mintegy összerendezve. A dolgok rendre törekvése a ciklikus rendszerek önbehúzó tulajdonságának köszönhetõ, annak, hogy a saját egyensúlyi állapotuk fenntartására törekszenek.

9. Az Idõ lényege a változás, vagyis a téridõn belüli létezõk közti kölcsönhatások (és az információ felhalmozódás, perturbálódás)
eredményeképpen a rendszer folyamatosan és rendezetten, dinamikusan változik.

10. A Keletkezés lényege az élet, mert az egész világ azért van keltve és fenntartva, hogy bölcsõje és otthona, környezete legyen az életnek, mint komplex információ hordozó ciklikus idõrendszernek. Ezen rendszerek, entitások, intelligens tudati halmazok az élõ létezõk, az Isten teremtményei. Az élet és a tudat a teremtés lényegi tulajdonsága, hisz mindenhol jelen van és igyekszik kitölteni az összes lehetséges élet-teret.

11. Az Isten mûvei az értelem és a lélek. Az Isten tudatos létezõ, tehát belõle, a tudatból fakad az értelem, mint komplex információ feldolgozó és tároló tudati rendszer. Az értelem itt egyben szellem is (modulált idõhullámok rétege), melyet a lélek mint hardver hordoz. Tehát az Isten teremti meg az intelligens tudatokat és azok hordozóját, tároló és védõ burkolatát.

12. Az Örökkévalóság mûve a halhatatlanság..., mert a káoszban (a nem tér nem idõben) csak a teremtõk, a térkvantumok tudnak megmaradni, akár a mindenség õsidejének legvégezetéig is, vagyis elméletileg halhatatlanok.

13. ...és az idõtartam, mely itt az õsidõre vonatkozhat, ami a káoszban jelenik meg. Ez nem azonos a késõbbi nagybetûs Idõvel! Inkább tartalmazza a téridõben mûködõ Idõt is.

14. A Kozmosz visszaállítja a dolgokat és mással helyettesíti õket. Ez megint a ciklikus rendszerek belsõ önkeltési (renatálódási) folyamataira utal és az önbehúzó tulajdonságra. A ciklikus rendszereket keltõ virtuális tachionok egymást keltik (visszaállítják önnön létüket) és mégis mással helyettesítik magukat, hisz a keletkezõ, majd elmúló rendszerek már más aktuális információ tartalommal bírnak, mint elõdeik és utódaik (a perturbálódás miatt).

15. Az Idõ mûvei a növekedés és a csökkenés. Ez valószínûleg a ciklikus rendszerekben a tachionok görbületi sugarának változását súgja meg, melyet az Idõ, a kölcsönhatások (moduláló eseményhorizont rétegek) okoznak (növelik, csökkentik azt két határérték között).

16. A Keletkezés mûvei a minõség és a mennyiség. A folyamatosan a keletkezés állapotában lévõ élõ rendszerek meghatározható jellemzõkkel bírnak. Differenciáltságukat az információ tartalmuk egyedisége okozza, vagyis mennyiségileg és minõségileg jól elkülöníthetõ halmazokat alkotnak mikro és makro szinten egyaránt.

17. Az Örökkévalóság az Istenben van. Itt az Isten abszolút minden létezõként magában foglalja (hermetikusan!) magát a káoszt is. Az okforrás a legkisebb és a legnagyobb létezõ is egyszerre a létesülésben. Minden belõle indul ki és belé tér vissza. Az emanációja egyszerre sûrûsödik befelé és árad kifelé, a nézõpontunktól függõen, hisz a kettõ ugyanaz (amilyen fent, olyan lent!). Csupán szemlélet kérdése, mivel az egész egy pontként írható le.

18. A Kozmosz az Örökkévalóságban van. Egyértelmû: a téridõ a káoszban található.

19. Az Idõ a Kozmoszban van. A téridõben zajlanak a teremtés lényegi eseményei, az idõbelileg rendezett kölcsönhatások.

20. A Keletkezés az Idõben van. Minden további keletkezés (a téridõben) csak a kölcsönhatások során, az Idõben jöhet létre és maradhat fenn (fény, lélek, anyag).

21. Az Örökkévalóság szilárd összeköttetésben áll Istennel. Az okforrás és a káosz emanációs hullámai egy rendszert képeznek (hisz az eseményhorizont maga a forrás múltja!). A szilárd összeköttetés itt egyben utalás a nem tér nem idõben vezetõ egy dimenziós idõszálakra is, melyek révén a teremtmények kapcsolódnak, felfûzõdnek a teremtõjükre.

22. A Kozmosz az Örökkévalóságban mozog. A téridõ a káoszban mozog. Ez nem az általunk jól ismert és definiált "mozgás", hanem valószínûleg a térforrás-univerzum sodródása az õsidõ hullámterében, illetve a rendszer fejlõdése, élete lehet. A téridõ fejlõdését és létét a nem tér nem idõben zajló folyamatok befolyásolják, folyamatosan háborgatva azt információsan (az okforrások és a többi univerzumok az idõhullámaikkal).

23. Az Idõ a Kozmoszban múlik. Hagyományos értelemben vett Idõ csak a téridõn belül van, tehát csak azon belül múlhat, mûködhet.

24. A Keletkezés az Idõben történik. Ami létezik, az csak idõben létezhet, vagyis a téridõben keletkezett dolgok (fény, lélek, anyag) csak a téridõben képesek megmaradni tartósan. Az élet tehát lényegében az univerzum(ok)ba (a téridõ eseményterébe) van bezárva, mely bölcsõje, élettere és sírja is egyben ezen teremtményeknek - nekünk.

(Forrás: esemenyhorizont.uw.hu)

Hermész Triszmegisztosz - A Lélek Okulására 8.

Ha valaki elveszíti a barátját, ugyanabban a pillanatban azonban másik barátra tesz szert, aki az előző helyét elfoglalván képes cselekedni is ahelyett, akkor az első barát emléke hamar elhomályosul. Különösen akkor, ha az újjal erősebb az összeköttetés, valamint származása is nemesebb az elsőnél. Ha viszont az elveszített barát helyét senki nem foglalja el, akkor a szomorúság és a bánat hosszú ideig megmarad.

Ha te, ó lélek, biztos lehetsz benne, hogy barátodat el fogod veszíteni, hogy meg fog válni tőled, akkor nem tanácsos-e másvalakit keresni, aki az előbbi helyét elfoglalván jó társad és hű barátod lehetne? Vele erősebb kapcsolatnak kell kialakulnia, és magasabb színvonalon is kell állnia. Ha ugyanis valaki elveszít valamit, majd jobbat talál, akkor boldogtalansága boldogságra, bánata örömre fordul.

Neked is fel kell készülnöd tehát, ó lélek, mielőtt a kikeletnek, virulásnak és pusztulásnak ezt a világát elhagyhatnád, hogy a szellem világával egyesülj. Mielőtt pedig áruló és elvetemedett társadat elhagyod, belsőleg el kell állnod tőle, kapcsolatotokat fokozatosan meg kell szüntetned, ugyanakkor jövendő barátod elé kell sietned, hozzá kell szoknod, és lassanként összeköttetésbe kell kerülnöd vele.

Ha valaki, ó lélek, eljutott arra a pontra, hogy lakóhelyét meggyűlölte és el akarja hagyni, akkor még ennek megtörténte előtt új lakhelyet kell keresnie. Ha ugyanis úgy hagyja el a régit, hogy nem tudja hová menjen, akkor hontalanná válik. Tehetetlenül kénytelen letelepedni ott, ahová kerül. Ez a hely pedig talán még az előbbinél is rosszabb; a szerencse így elhagyja, és életének rendje megbomlik.

A sötét, szűk és üres lakásban lakók bizonyára mind vágynak egy jobb, tágasabb és kellemesebb házra. Ha tehát, ó lélek, lakhelyedet el akarod hagyni, akkor költözz át valami jobba. Aki sötét, nyirkos, szűk és sivár lakásból világosabba, tágasabba és szebbe költözik, az örül tartózkodási helye ilyen változásának. Szerencsésnek mondja kiköltözési határozatát. Ha értesülsz valami teljesen másról, mint amit az öt érzékszerv észlelhet, akkor olyan útra tértél, mely a megmenekülésedhez vezet. Viszont ha semmi másról sem tudsz, csak a tested érzékszerveivel érzékelhetőről, akkor a fájdalom és megsemmisülés útján haladsz.

Az óvatosság, ó lélek, olyasmi, aminek a jelentőségére még rá kell jönnöd. Aki a lényében rejlő megsemmisítő hajlamoktól óvakodik, az óvatos. Aki negatív hajlamait keresi, az elővigyázatlan. Állj el tehát mindentől, ó lélek, ami benned megsemmisítően működik, és a számodra üdvöst keresd. Ami tulajdon természeteddel összhangban van, az mind üdvös számodra; megsemmisítő viszont, ami belső lényedben ellenállást kelt. Persze sem az egyik, sem a másik nem kizárólag üdvös vagy megsemmisítő. Ha a megváltást akarod elérni, akkor tehát a lényeddel egyezőt kell keresned. Ellenben ha meg akarsz semmisülni, akkor meg azokat a dolgokat keresd, amelyeket lényed tulajdonképpen eltaszít. Ha izgalmat, zavart és kételyt igényelsz, akkor egyidejűleg mindkét fajta dolgot keresd.

Ha tehát, ó lélek, természetednél fogva fényes és világos vagy, akkor ne a sötétséggel lépj kapcsolatba. Ha részesülsz az életben és az Igében, akkor ne olyasmivel állj össze, amiből hiányzik az élet és a világosság. Ha tehetségeid között ott az intelligencia és a megkülönböztetési képesség, akkor ne annak a társaságát keresd, ami sem nem élet, sem nem világosság.

A fájdalom a vétek bére. A helyes cselekvés boldogságot terem. Aki datolyapálmát ültet, és friss, ízletes gyümölcsöt szed róla, az örül ennek. Aki fűzfát és vadrózsasövényt ültet, az hogyan akar gyümölcsöt szedni róla? Munkája haszontalan volt. Keresed tehát, ó lélek, az üdvös dolgokat, és a megsemmisítőket hagyd magad mögött, hogy felvétessél az Isten segítségében részesülők soraiba, akik a helyes úton járnak és a legnagyobb boldogság a részük.

Győződj meg mindenről, amit elmagyarázok és feltárok neked. Ezt a világot megtapasztaltam és megvizsgáltam. Megállapításom szerint anyaga kezdettől fogva volt. Aztán a finom és gyöngéd elvált a durvától és töménytől, mire az utóbbit lefelé, az előbbit felfelé irányították. A világ anyaga így a mennyek hatására négy elemre, tűzre, levegőre, vízre és földre oszlott.

Gondosan megvizsgáltam a négy elem mozgatásának módját és a tulajdonságaikat, és azt kellett megállapítanom, hogy maguktól mozognak, vak ösztön hajtja őket, nem pedig intelligencia és élet. Viszont olyan dolgokat is találtam, melyek az elemekből állnak ugyan, mégis rendelkeznek élettel, értelemmel és intelligenciával.

Érdekelt, miért képezik élettelen és nem intelligens elemek olyan lények részét, amelyek részesülnek az életben és az intelligenciában. Arra az eredményre jutottam, hogy ha ezek az elemek élő és intelligens lényekben vannak, akkor életüket és intelligenciájukat a lényektől kapják.

Persze nem értelmes dolog azt hinni, hogy két kapcsolatba kerülő élettelen dolog valami élő lényt hozhatna létre; vagy hogy intelligenciában nem részesülő két lény intelligenciában részesülőt hozhatna létre. Ebből szükségképpen arra kellett következtetnem, hogy a kikelet, a virulás és a pusztulás világának anyagából nem keletkezhetett élő és intelligens lény, az ilyeneknek tehát valamilyen okból máshonnan kellett ide leszállnia, s emiatt ezt a világot el is fogják hagyni. Végül is élő lény nem keletkezhet élettelenből, és intelligenciával rendelkező nem származhat az intelligenciát nélkülözőből.

Légy meggyőződve, ó lélek, hogy az élő és intelligens lények nem e világ anyagából, hanem valami egészen másból állnak. Vizsgáld meg ezeket a dolgokat, hogy megismerd őket. Hatolj a mélyükre, hogy tapasztalatra tégy szert. Akkor boldog és áldott leszel, és az ismeretekben tökéletesedsz.

(Hermész Triszmegisztosz  - A Lélek Okulására)

Hogyan üzen, segít a Lélek?

Azért születtél le, mert tapasztalni, fejlődni szeretne a Lelked. Még lejöveteled előtt pontos listát készítettél Te, mármint a Teljes Valód, a Lelked, hogy milyen feladatokat szeretnél megoldani. Azonban a testbe költözésedkor ezeket az emlékeidet törlik szellemi épséged megőrzése végett. Hiszen ezzel a "korlátozott tudattal" nem lennél képes megérteni és átlátni mindazt amit a Lelked hordoz.

Ahogy növekszel testedben, egyre jobban elveszíted a kapcsolatot Istennel, a Lelkeddel, a Szellemi Birodalommal. (Kivéve, ha olyan szülőket választottál magadnak, akik képesek segíteni a spirituális fejlődésedet is.) Érzékszerveid egyre jobban beszűkülnek, átállnak a fizikai világ valóságára.

Tehát Lelkedtől elszakadva, "csupán" a szüleid, környezted útmutatásai által megtanult viselkedési mintákkal, és a gyermekkori élményeiddel indulsz neki a nagybetűs Életnek.

Mivel Lelked a fejlődésedhez szükséges legmegfelelőbb szülőket választja ki, ezért nagy valószínűséggel eléggé más irányba indulsz el az Életedben, mint amerre menned kellene.

Miért is? Mert a fejlődés azt jelenti, hogy saját magadnak kell megszerezned azt a tulajdonságot, képességet, amire a Lelked vágyik, hiszen ha azt készen kapnád a családodtól, akkor az már nem tanulási feladat lenne.

Tehát elindulsz az Életbe és nagy valószínűséggel nem arra, amerre menned kellene. És mivel a Lelkeddel nem vagy kapcsolatban, nem hallod meg szavát, ezért csak úgy tud Neked üzenni, hogy akadályokat gördít az utadba, hogy ne menj tovább a jelenlegi utadon. Ezek az akadályok az elején kicsik, hiszen nem kiszúrni akar veled a Lelked, hanem segíteni. Aztán, ha az apróbb jelekre nem reagálsz, akkor egyre nagyobb és nagyobb jeleket fogsz kapni, hogy vedd már észre az üzenetet.

Ezek az üzenetek, segítő jelek elmehetnek egészen a komoly betegségekig, vagy bármely életterületeden jelentkező krízisig is.

Persze ilyenkor érezheted úgy, hogy az élet keresztbe tesz Neked. Hogy hogyan reagálod le az életedben megjelenő nehezítő körülményeket, az Rajtad múlik. Hiszen ha összerakod a nehezítő körülményeket, akkor előbb utóbb kirajzolódik előtted, hogy melyik az az út, melyen nem kéne tovább haladnod.
De persze lereagálhatod mindezeket az eseményeket úgy is, hogy dühössé válsz és egyre jobban nekifeszülve, csak azért is végig akarod vinni az elképzeléseidet, és nem engedsz az elgondolásaidból.

Természetesen minden esetben akkor jársz a legjobban, ha az életed bármely területén (párkapcsolat, család, munka, pénz, egészség) felmerülő nehézségeket észreveszed és felkutatod, hogy vajon a Lelked mit is szeretne üzenni számodra.

És ahogy egyre jobban figyelsz a "jelekre", ahogy elkezdesz "befelé figyelni" úgy kerülhetsz ismét egyre közelebb és közelebb Önvalódhoz, a Lelkedhez. És mikor már meghallod Lelked szavát, akkor már nem lesz szükséged az életedet nehezítő körülményekre, eseményekre. Létezésed megtelik békességgel, szeretettel, türelemmel, boldogsággal.

(Forrás: lelekut-fejlodes)

A tudat forradalma - Interjú Prof. László Ervin tudományfilozófussal

"Újfajta gondolkodás nélkül nincs felelősségteljes élet és cselekvés. A planetáris tudatosság azt jelenti, hogy felismerjük és átérezzük az emberiség létfontosságú egymásra utaltságát és alapvető egységét, és hogy önként elfogadjuk az ebből származó etikát. Ennek kifejlesztése elkerülhetetlen az emberiség számára, ha fenn akar maradni e bolygón."

A tudós nemrégiben megjelent új könyve, a Meg tudod változtatni a világot az emberiség lehetséges összefogásáról vagy összeomlásáról szól. E rendkívül aktuális kötet megjelenése alkalmából beszélgettünk a professzor úrral.

- Milyen tudati, gondolkodásmódbeli változásokra lenne szükség az egyes ember és a társadalom szintjén, hogy az emberiség elkerülhesse a katasztrófákat?

 
- Alapvető változásokra van szükség. Olyanokra, amilyenek azokban az emberekben zajlanak, akiknek különös élményeik voltak. Például a halálközeli élményt megélt embereknek egész más a világfelfogása, ahogy más a szemlélete azoknak is, akiknek ufókkal kapcsolatos tapasztalataik voltak. Ők más tudattal rendelkeznek. Akik mély meditációval vagy imádkozással foglalkoznak, azoknak is megváltozik a gondolkodásmódja. Még érdekesebb, amikor egy űrhajós visszatér a világűrből és elmondja tapasztalatait: "néztem a kis bolygónkat kívülről, s nem láttam rajta határokat, országokat, hanem egységes, élő bolygót láttam". A Földön 6,3 milliárd ember él. Úgy kéne elképzelnünk a bolygónkat, ahogyan az űrhajósok látják kívülről: ez mindannyiunk otthona, ahol úgy érdemes élni, hogy a következő generációk is jól érezhessék magukat.

- Mit ért Ön planetáris tudat és planetáris etika alatt?

- A Földön nyolc-tízezer éve létezik társadalom, ami kisebb egységekre, falukra, birodalmakra, országokra bomlik. Most tovább kellene lépnünk, mégpedig egy összekötött világ megteremtése felé. A nemzeti tudaton kívül Európában kialakulófélben van az európai tudat, amit sürgősen fejleszteni kéne. A helyi, családi, nemzeti és kontinentális tudat és etika mellett érezzük azt is, hogy hozzá tartozunk az egész világot átfogó, összekötő társadalomhoz. Tehát szocializálni kellene magunkat szélesebb körben is. Az információáradat miatt minden olyan, mintha itt lenne, az egész világ ugyanazokat az eseményeket nézi a tévében, egy "világfaluban" élünk. A lényeg az, hogy ki kell szélesítenünk azt a szférát, amiről úgy érezzük, hogy hozzá tartozunk. Ugyanis az egész földi emberiséghez hozzá tartozunk. Erősen befolyásolja az életünket, hogy mi történik a közel-keleten, vagy Amerikában a terrortámadás után. Nem lehet azt mondani, hogy mi úgyse tudunk semmit tenni. Ha mindenki ezt mondaná, akkor csak tovább romlana a helyzet. Igenis tőlünk függ, hogy milyen világot alakítunk. S ez már az etika része.

- Hogyan függ össze minden az információ területén, a pszi-mezőben?

- Erről a Kozmikus kapcsolat című könyvemben írtam. Az alapelgondolás: a modern fizika szerint az anyag az energiának az összesűrűsödése, ez pedig egy alapvető energiamezőből keletkezett az ősrobbanás következtében. Ami ebből megmaradt, az az anyaga a világegyetemnek, s mi is ebből állunk. Eddig azt képzelték a fizikusok, hogy ez az alap-energiatömeg, amiből minden származik, ez tartja meg és közvetíti az energiát. Az utóbbi években kezdünk rájönni, hogy ez információt is tárol, mégpedig mindent, ami a világban történik, s ami az anyag mozgása következtében, mint információ keletkezik. Ez köti össze az egész világot.

- Nevezhetjük akár Istennek, vagy valamilyen univerzális Teremtőnek is?

- Ennek az értelmezése szimbolikus. A vallásokban és tradíciókban különféleképpen írják le azt, hogy van a természetben valami, ami bennünket összeköt. A természet emlékezetének mindannyian részei vagyunk. Ez egy isteni információhalmaz vagy tudat, ami a különböző egyéni tudatok része. Az Akasha-mező az egyik ilyen szimbolikus megközelítés.

- Mi az a rendező erő, amit mi véletlennek élünk meg? Mi köze a sorshoz?

- Nem lehet azt mondani, hogy mert minden össze van kötve, előre el is van határozva. Az összeköttetések nem olyan mechanisztikusak, mint egy gépezet, amit előre felhúznak és utána teszi a dolgát. Nagyon sok összetevő, esemény van a világon, s ha az egyik rész változik valahol, az kiterjeszti a hatását az összes többi részre. Az összeköttetés laza olyan tekintetben, hogy a véletlennek, az egyéni kezdeményezésnek szerepe van benne. A káoszdinamika is azt mutatja, hogy egész kis dolgoknak hatalmas hatása lehet. A filozófia és a fizika a determináció fogalmát használja erre a kérdésre. Ez nem mechanisztikus, klasszikus determináció, hanem inkább korreláció, vagyis összefüggés.

- A pszi képességeknek, mint például a telepátia vagy tisztánlátás, mindannyian birtokában lehetnénk?

- Eredetileg minden élőlény képes ezekre, az állatvilágban például teljesen elterjedt a pszi-érzékelés. Azt a viselkedést, amit mi állati ösztönnek hívunk, s olyan gyors és kifejlett, hogy azt már nem lehet a génstruktúrából levezetni, az egyfajta emlékezés. Az információt a pszi-mezőből kapják. Az állatok nem felejtették el ezt a tudást, bármikor hozzá tudnak férni. Ők nem félnek a haláltól, mert tudják, hogy a halálukkal elkezdődik egy másik lét, amiben korábban, eredetileg már benne voltak. Az emberi világban viszont, különösen a modern korban, ezt a típusú információt elnyomtuk a tudatunkban, mert sokáig az volt az elképzelés, hogy ilyesmi nem létezik. Elterjedt az a nézet, hogy csak az létezik, amit közvetlenül a szemünkkel és a fülünkkel tapasztalunk, és ami kézzel fogható. A pszi-képesség megvan bennünk, s fejleszteni lehet. Álmai, megérzései mindenkinek vannak. A spiritualitás minden módja segítségünkre lehet abban, hogy újra használni tudjuk pszi-képességeinket. A spiritualitáson keresztül kinyílik a tudatunk, s rádöbbenünk, hogy egy nagyobb egység részei vagyunk.

- Mi történik velünk a halál után? Mi történik a tudattal, mit tapasztal?

- Erre következtetni lehet sok olyan adatból, melyek a halálközeli élményt megélt emberek beszámolóiból származnak. Ha a világ tényleg több, mint amit a szemünkkel és a fülünkkel felfogunk, tehát egy információs tengerből is áll, akkor az információtengerben minden tárolódik. Az egész gondolatvilágunk, és minden, ami velünk történt, az megmarad. A nagy kérdés, amire nehéz válaszolni, hogy hogyan marad meg. Az egész egység kiolvasható a pszi-mezőből, vagy részekben olvasódik ki újra? Például gyerekeknél gyakran előfordul, hogy automatikusan "be vannak kapcsolódva", vagyis emlékeznek egy korábbi életükre.

- Miért van szükség a reinkarnációra? A tudat fejlődése miatt?

- Az információmegmaradás folyamatában semmi nem múlik el. A reinkarnáció azt fejezi ki, hogy a lélek átkerül egy új testbe, ami lehetővé teszi a fejlődést. Semmi nem múlik, tűnik el, az energia és az információ is megmarad, s ezáltal az egész világ, mint egy egység tud fejlődni. A reinkarnáció a tudat halhatatlanságát is kifejezi. A modern nyugati világ ezt tagadja. Úgy tartja, hogy az emberi élet a születéssel kezdődik és a halállal ér véget. Pedig az információmegmaradás miatt az emberi élet csak egy fázis. Az információ felhalmozódásának a fázisa.

- Azok, akiket mi fénylényekként, vagy földönkívüliekként érzékelünk, nálunk fejlettebb tudatú lények?

- Erre nagyon nehéz olyan választ adni, ami a tudományban levezethető. Hogy ilyen lények valamilyen formában léteznek és működnek, arról már annyi adat van, hogy azt el kell fogadnunk. Ennek a fizikai magyarázatát megadni azonban rendkívül nehéz. Úgy gondolom, hogy lehetnek olyan életformák, amik tárolódnak és tovább fejlődnek az információs mezőben, magasabb formában, anélkül, hogy anyagi testet öltenének. Lehet, hogy az ilyen tudatformák már nem a földi civilizációkban élnek. Sok Föld típusú bolygót fedeztek fel, a tudósok pontosan tudják a méretüket, a helyüket. Úgyhogy más civilizációk a világegyetemben nagy valószínűséggel már sokkal régebben működnek, mint a földi civilizáció. És fognak új civilizációk is keletkezni, amikor elérik azt a pontot, ahol a tudat megmarad anyagi bázis nélkül.

- Ha a pszi-mezőben minden tárolódik és vizsgálható, akkor ezek a lények miért jönnek ide?

- Erre nem tudunk abszolút választ adni. Lehet, hogy van valamilyen interplanetáris civilizáció. Arról van adat, hogy - mivel nagy a veszély az emberiség továbbélése szempontjából - mintha bolygónk állapota gondot okozna nekik. Talán emiatt segítséget kapunk más civilizációktól. Sok embert ismerek, akik teljesen megbízhatóak, szavahihetőek, s komolyan mondják, hogy információkat kapnak más tudatformáktól, össze vannak kapcsolva velük. Ők mondták el azt is, hogy az utóbbi években nagy segítséget kaptunk, s megadatott az emberek számára a lehetőség, hogy spirituálisabb úton tovább fejlődjenek. 

- Szalontai Kriszta -

- - - - - - 

 

Az Önfelismerő Kozmosszal Integráns Tudatosság - László Ervin professzor - videó

forrás:Exopolitics Hungary - Exopolitika Magyarország

A Lélek útja

A Lelked útja messzire nyúlik vissza, hiszen a jelenlegi életed "csupán" egy állomása Lelkednek. Attól függően, hogy fiatal, vagy már tapasztaltabb Lélek vagy több, vagy kevesebb élmény lenyomatát hordozod Önmagadban.

Életeid során számtalan "élményben", tapasztalásban volt részed, melyek mind, mind rögzültek a Lelkedben. A "jó", kellemes, boldogságot okozó tapasztalatok emelik a Lelkedet. Azonban a "negatív, rossz" kellemetlen élmények lehúzzák. És mivel a Lélek igyekszik "vissza a tökéletes állapothoz", ezért leszületik, testet ölt, hogy megtisztulhasson, hogy elengedhesse a számára kellemetlen tapasztalásokat.

A leszületés előtt Lelked eldöntötte, hogy melyek azok a tapasztalások, melyeket szeretne harmonizálni, és ennek megfelelően kiválasztotta az országot, az időszakot, a családot, ahová leszülettél. Hiszen ezek a körülmények segítenek Téged a vállalásod teljesítésében.

Ha például már több életen keresztül megtapasztaltad, hogy mennyire nehéz önbizalom nélkül élni, és most felvállaltad ezt a feladatot, akkor egy olyan családot választottál magadnak, ahol az önbizalmadat nem segítik kifejlődni. Olyan eseményeket fogsz megtapasztalni, mely csírájában elfojtja az önbizalmad kifejlődését, hiszen önerőből kell megtanulnod visszaszerezni ezt a tulajdonságodat. Ez a tanulás folyamata!

Persze ha nehéznek érzed a feladatot, dönthetsz úgy, hogy ebben az életedben nem nézel szembe ezzel a problémával, hiszen a szabad döntés joga megadja számodra ezt a lehetőséget is. Ebben az esetben viszed tovább a meg nem oldott feladatot és majd egy másik életedben ismét megpróbálkozhatsz vele.

Egy életre több kisebb-nagyobb feladatot is bevállalunk, és "csupán" rajtunk múlik megoldjuk-e mindegyiket, vagy valamelyiket elodázzuk.

Természetesen én biztatlak - bármi is a feladatod -, hogy old meg, ne add fel, még akkor is ha nem hiszel a lélekvándorlásban, reinkarnációban. Még akkor is bíztatlak, ha néha kilátástalannak tűnik a helyzeted, ha úgy érzed nincs tovább. Hiszen ha megoldod, akkor nem csak a további életeid lesznek könnyebbek, hanem már ebben az életedben élvezheted a kitartásod gyümölcsét.  

Nekem is volt számtalan olyan időszakom, mikor úgy éreztem nincs értelme, belefáradtam. Volt, hogy sokáig eredmények nélkül jártam utamat, de aztán elérkezett az időszak, mikor végre beért a sok-sok munkám gyümölcse, és jött a felszabadulás, jött a mámor. Hidd el mindig megéri!

Ráadásul ha Te megoldasz egy problémát, akkor a gyermeked életében is bekövetkezik a változás, ha az általad megoldott téma Neki is feladat volt.

(Forrás: lelekut-fejlodes)