A garganói eseményeket követően száz évre, 590-ben Rómában hatalmas pestisjárvány pusztított. A városban tomboló járvány megszűnéséért Nagy Szent Gergely pápa könyörgő körmenetet tartott. Ekkor a Hadrianus császár síremléke feletti vár tetején meglátta Szent Mihály arkangyalt, amint angyalok éneke közben a büntetés kardját visszahelyezte hüvelyébe: ezzel jelezve a járvány végét.
Gergely utóda, Bonifác pápa ennek emlékére az erődítmény tetejére hatalmas Szent Mihály bronzszobrot készíttetett. Ettől fogva nevezték a különös építményt, Angyalvárnak.
Az alapépítmény egy 84 méter élhosszúságú négyszög, amelyen egy 60 méter átmérőjű monumentális henger áll. A henger belsejében egymás alatt 4 kamra található (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. A későbbi évszázadokban katonai erőddé alakították a mauzóleumot.
Az avignoni fogságból hazatérve a pápák az Angyalvárat választották fellegváruknak. IX. Bonifác pápa kezdte meg az épület átépítését 1393-ban. VI. Sándor négy bástyát építtetett az alapnégyszögre. Ide menekült VII. Kelemen pápa, amikor a protestáns V. Károly zsoldoshadserege 1527-ben elfoglalta és kifosztotta Rómát olyan módon, hogy az értelmetlen pusztítás és gyilkolás, párját ritkítja a történelemben (Sacco di Roma). Évszázadokon át az Angyalvár volt a város legjelentősebb erődje és a pápák végső menedéke.
A pápák többször használták menedékként az Angyalvárat tették menedékükké, egy titkos folyosóval (Passetto di Borgo) össze is kötötték a Vatikánnal. A kevés védelmet nyújtó lateráni Szent János bazilika melletti palotákból a biztonságosabb Vatikánba költöző III. Miklós pápa (1216-1280) ötlete volt, hogy a Vatikánt övező egykori városfal tetején titkos folyosót alakítsanak ki. A kívülről észrevehetetlen, nyolcszáz méteres folyosón veszély esetén a pápa néhány perc alatt át tudott menekülni a Vatikánból az Angyalvárba.
Nyugodtabb időkben az Angyalvárat a pápák nyári laknak használták.
forrás:szeretetlang.blog.hu
- - - - - - -
Angyalvár - Róma, Olaszország - videó
forrás:Dévay Attila
