Raffaello Sixtusi Madonnája Rudolf Steiner szerint gyógyító hatással van az egész emberiség számára

A kép hatással volt Goethe-re, Wagnerre és Nietzsche-re. 

Dosztojevszkij szerint a festmény „az emberi szellem legnagyobb kinyilatkoztatása” volt.

A kép titkát Rudolf Steineren kívül sokan mások is kutatták, köztük dr. Harald Schwaetzer, a Hildesheimi Egyetem professzora.

Raffaello Sixtusi Madonnája gyógyító, az étertestet kiegyenlítő, 

egyensúlyba hozó erővel rendelkezik.

A kép a férfi és a női alapelv egyensúlyát képviseli.

Raffaello: Sixtusi Madonna (1513-14) 

Forrás: közkincs/wikipedia)

-Drezda Zwinger- Alte Meister Képtár-

A képen II. Sixtus pápa és Szent Borbála látható, a híres angyalokkal.

Rudolf Steiner így ír a festmény mélyebb jelentésrétegéről: 

"...És a kereszténység áramlatából lassanként kibontakozik az a csodálatos nőalak, akinek a misztériumai mélyen el vannak rejtve. Csak egyszer kell magunk elé idéznünk Raffaello Sixtusi Madonnáját, amely a legbámulatosabban ábrázolja a festőművészetnek ezt a csodálatos nőalakját. Mindenki ismeri a szűzies asszonyt e kép középpontjában s a Madonna karján ülő gyermeket és bizonyosan mindenkinek a lelkét átjárta már a megilletődés, amikor e kép előtt állott. Engedjék meg, hogy elmondjak valamit erről a képről, - amely oly csodálatosan fejezi ki az említett három kultúra fokán álló emberiség szellemi törekvését. - Azt akarom mondani, hogy a művész nem hiába ábrázolta a Madonnát felhő közepette, amelyből a gyermekhez hasonló angyalkák sokasága jön elő. 

S most mélyedjünk el minden érzésünkkel ebbe a madonnaképbe. A finom érzésű ember sejti, kiérzi majd, hogy e képben egyéb is van, nemcsak az, amit a közönséges, profán értelem lel fel rajta. Vajon nem mondanak-e nekünk valamit ezek a Madonna körül lebegő felhő-angyalok? Valóban jelentőségteljeset suttognak lelkünknek, ha elmélyedve szemléljük őket: „Csodát látunk magunk előtt a szó igazi értelmében.” Es szavukat hallva nem hisszük többé, hogy a Madonna karján ülő gyermek a megszokott módon született ettől az asszonytól. A felhőbeli angyalok úgy jelennek meg csodálatosan, lebegőn, mintha most ébrednének életre, s a karon ülő gyermek csak a megsűrűsödött s jobban kikristályosodott kifejezése lenne a lebegő angyalalakoknak. Olyan ez a gyermek, mintha a felhőkből szállott volna az anya karjába, s nem anya szülte volna. Megérezzük a gyermek s a Szűzanya közötti titokzatos kapcsolatot. S ha felidézzük szellemünkbe ezt a képet, egy másik szűzanya képe merül fel előttünk: a régi egyiptomi Isis a gyermek Hórusszal. Titokzatos összefüggést sejtünk meg a keresztény Madonna és az egyiptomi Isis között, akinek templomára a következő szavakat írták: „En vagyok, aki volt, van és lesz, fátylamat halandó sohasem lebbentheti fel.” Amit a madonnaképpel kapcsolatban, mint csodát, csak jeleztünk, azt az egyiptomi mítosz is elmondja: Hóruszt nem fogamzás útján származtatja, hanem úgy hogy Ozirisz fénysugara Isisre esik. Íme, a szeplőtelen fogantatás egy neme: a Hórusz gyermek megjelenik. Láthatjuk, hogy húzódnak át a fonalak szinte földi összefüggés nélkül a mi korunkba."

Raffaello gyógyító Sixtusi Madonnája - videó

forrás: Tündérdombi fények

A képet kontemplálva, vagy belső meditációban magunk elé idézve érezhetjük megnyugtató hatását. Ehhez segít hozzá Monteverdi csodálatos, szintén gyógyító zenéje -Vespro della Beata Virgine - Magnificat (7 szólamban)

A festmény két kis kerubja

A festmény kiemelkedő eleme, a Mária alatti szárnyas angyalok önmagukban is híresek.

Gustav Kobbé már 1913-ban kijelentette, hogy "egyetlen kerub vagy kerubcsoport sem olyan híres, mint az a kettő, amely az oltár tetejére támaszkodik, és amely a kép alján látható.

A Fra Magazine 1912-es cikke szerint, amikor Raffaello a Madonnát festette, modellje gyermekei bejöttek megnézni. A történet szerint a testtartásuk megdöbbentette őket, és pontosan úgy adta hozzá őket a festményhez, ahogyan látta őket. 

Egy másik, 1912-ben a St. Nicholas Magazine -ban feljegyzett történet szerint Raffaellot két gyermek ihlette, akikkel az utcán találkozott, amikor látta őket, hogy „vágyadozva néznek be egy pékség kirakatába”.

- forrás:wikipedia -

Raffaello Sanzio: önarckép, a művész feltehetőleg 23 éves 

- Forrás: közkincs/wikipedia -