1. Az agy nem tesz különbséget a valóság és a képzelet között
Az agy hasonló intenzitással reagál mindarra, amire gondolunk. Ebben az értelemben számára nincs éles határ az objektív valóság és a képzeletünkben megszülető képek között. Többek között ezzel hozzák összefüggésbe az úgynevezett placebohatást is.
Ha az agy úgy érzékeli, hogy valódi gyógyszert vettünk be, nem pedig például egy hatóanyag nélküli tablettát, a szervezet ennek megfelelően reagálhat. Ha valaki placebót vesz be abban a hitben, hogy az például aszpirin, a szervezet bizonyos esetekben olyan válaszokat indíthat el, amelyek összhangban állnak ezzel az elvárással.
Hasonló elven működik a nocebohatás is, csakhogy ellenkező irányban. Ha egy hipochondriára hajlamos ember az esti híradóban egy új betegség terjedéséről hall, akár annak testi tüneteit is felfedezni vélheti önmagán.
A jó hír az, hogy a derűlátó szemlélet valóban kedvezően hathat a közérzetünkre. A konstruktív gondolatok, a reményteli jövőkép és a pozitív várakozások nem csupán lelkiállapotunkat formálhatják, hanem testi közérzetünkre is hatással lehetnek — itt és most.
2. Azt veszed észre leginkább, amire a legtöbbet gondolsz
Mindaz, amire rendszeresen irányítod a figyelmedet, fokozatosan életélményed meghatározó részévé válik. Ha például új autót vásárolsz, hamarosan feltűnhet, hogy az utcákon sokkal gyakrabban veszed észre ugyanannak a márkának a modelljeit. Nem feltétlenül lett belőlük több — egyszerűen az elméd érzékenyebbé vált arra, ami számodra fontossá vált.
Miért lényeges ezt felismerni? Azért, mert a figyelem tudatos átirányítása segíthet kilépni bizonyos stresszes gondolati körökből. Ugyanakkor ennek ellenkezője is igaz: amikor például eltérő politikai értelmezésekkel találkozunk a médiában, hajlamosabbak vagyunk hitelesebbnek érezni azokat a forrásokat, amelyek saját nézeteinkkel összhangban állnak.
Van egy másik érdekes jelenség is. Bizonyára észrevetted már, milyen gyorsan találnak egymásra a hasonló érdeklődésű vagy hasonló világlátású emberek. A derűlátók gyakran más derűlátók társaságát keresik, míg az állandóan betegségektől tartók könnyen egymás félelmeit erősíthetik.
Ha változást szeretnél az életedben, érdemes először a visszatérő gondolati mintáidat megvizsgálni.
3. Az agyad az idő nagy részében automatikus üzemmódban működik
Gondolataink jelentős része ismétlődő természetű. Nap mint nap ugyanazok a félelmek, vágyak, emlékek és belső párbeszédek térhetnek vissza, sokszor anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Éppen ezért olyan könnyű belesodródni egy tartósan negatív életszemléletbe.
Ez az egyik oka annak is, hogy időnként rendkívül felszabadító lehet kiszakadni a megszokott környezetből, és valami újjal találkozni. Az ismeretlen helyzetek kizökkentik az elmét a beidegződött gondolati pályákról, és újfajta figyelemre késztetik.
A tartósan negatív gondolkodás önmagában is fokozhatja a stresszt és a szorongást, még akkor is, ha közvetlen veszély valójában nincs jelen. A hosszan fennálló stressz pedig a testi működésre, többek között az immunrendszerre is kedvezőtlenül hathat.
Ezért érdemes tudatosan edzeni az elmét. Tanítsd arra, hogy ne csupán a veszélyt, a hiányt és a kudarcot vegye észre, hanem a lehetőséget, a fejlődést és mindazt is, amiért hálás lehetsz. Minél gyakrabban gyakorlod ezt, annál természetesebbé válhat.
A tudatos élet egyik lényege éppen az, hogy fokozatosan nagyobb befolyást szerezzünk azok fölött a belső folyamatok fölött, amelyek korábban automatikusan irányítottak bennünket.
4. Időnként létfontosságú kikapcsolni
Egyetlen nap alatt is számtalan gondolat haladhat át az elménken, és közülük sok nyugtalanító, ismétlődő vagy kimerítő lehet. Ha ezek folyamatosan bennünk keringenek, könnyen úgy érezhetjük, mintha saját gondolataink súlya alatt fulladoznánk.
Ezért időről időre szükségünk van valódi mentális csendre. Néhány percnyi elmélyülés, ima, namaz vagy meditáció lehetőséget teremthet arra, hogy figyelmünk eltávolodjon a megszokott belső zajtól, és ismét rendezettebbé váljon.
Az ilyen gyakorlatok nem azt jelentik, hogy szó szerint „kikapcsoljuk” az agyunkat, hanem azt, hogy tudatosan megszakítjuk az automatikus gondolatáramlást, és nyugodtabb, összeszedettebb állapotot alakítunk ki.
Ugyanezért lehet különösen értékes az aktív pihenés is. Síelés, búvárkodás, hegyi túrázás vagy bármilyen más intenzív, figyelmet igénylő tevékenység segíthet abban, hogy teljesen belemerülj a jelen pillanatba.
Minél inkább leköti a figyelmedet egy élmény, annál kevésbé marad tér a megszokott gondolati körök számára.
5. Megváltoztathatod az agyadat — szó szerint, fizikailag is
Amikor rendszeresen végzünk valamilyen szellemi vagy fizikai tevékenységet, az agy idegrendszeri kapcsolatai alkalmazkodnak hozzá. Ezt a képességet nevezzük neuroplaszticitásnak.
Az ismétlődő gondolatok és viselkedések bizonyos idegi pályákat megerősíthetnek. Ha például valaki újra és újra azt mondja magának, hogy képtelen változni, ez a meggyőződés idővel egyre természetesebbnek és megkérdőjelezhetetlenebbnek tűnhet számára.
Ha azonban tudatosan egy árnyaltabb, építőbb gondolatot kezd gyakorolni — például azt, hogy képes fokozatosan jobb fizikai állapotba kerülni —, akkor nem csupán a gondolkodásmódja változhat meg, hanem az új szokásokkal együtt az agy működési mintázatai is.
Idővel könnyebben vehetsz észre olyan lehetőségeket, amelyeket korábban figyelmen kívül hagytál, és olyan döntéseket hozhatsz, amelyek közelebb visznek ahhoz az emberhez, akivé válni szeretnél.
Képes vagy tudatosabban alakítani a figyelmedet, a szokásaidat és a gondolkodásmódodat. A változás azonban nem pusztán abból születik, hogy hiszel benne, hanem abból is, hogy gondolataidat következetes cselekvéssé formálod.
Mert sok változás valóban egy gondolattal kezdődik — de az válik valósággá, amit újra és újra tettekkel is megerősítesz.
- forrás: Estéli Márkus -
- - - - - -
A Teremtés Ereje 963 Hz - videó
Önmegerősítő meditáció tudatalatti megerősítésekkel - ébrenlétben is
Hallgasd ezt a hanganyagot akár ébrenlétben, akár pihenésként. A háttérben lévő megerősítések
és 963 Hz-es hang támogatja vágyaid teremtését.
forrás:Aranytükör Stúdió
