2014. május 31., szombat

Mi a tudatosság?




Az igazi önmagad nem egy bábu, amit az élet ide-oda tologat. Az igazi önmagad, az egész világegyetem. Képzeld el, hogy milyen lenne elaludni és sohasem felébredni !
Gondolj arra, mi az élet legnagyobb csodája! És ha ezen sokáig elgondolkodsz, valami történni fog. Rájössz többek között, hogy ez egy újabb kérdést vet fel:




Milyen lenne felébredni azután, ha még sohasem aludtál ? Ezt történt, amikor megszülettél. Látod ? Nem lehet tapasztalatod a semmiről.

Mindez Te vagy ! Csak Te tudod ezt bármikor megtapasztalni.

Minden benned van és Te is benne vagy mindenben.
Nem kell emlékezned a múltra, ahogyan nem kell gondolkodnod azon, hogyan működik a pajzsmirigyed vagy bármi más. Nem kell tudnod, hogyan süssön a Nap;  egyszerűen teszed a dolgod, ahogy lélegzel.
Hát nem ejt ámulatba, mennyire fantasztikusan összetett dolog vagy… és hogy te csinálod mindezt és hogy sohasem kellett megtanulnod, hogyan csináld ? Ez az ÉLET.

Alan Watts (1915-1973) ismert angol származású filozófus, író, 1938-ben költözött az Egyesült Államokba. Több mint 25 könyvet és cikket írt vallási témákban. Foglalkozott a zen buddhizmussal, egyik legnépszerűbb könyve a “The Way of Zen”, az első bestseller buddhista témában. Teológia szakon végzett, egy ideig pap is volt. Az ember tudatosságával a „The New Alchemy” (1958) esszéjében és a „The Joyous Cosmology” (1962) könyvében foglalkozott. Szerinte a buddhizmus inkább lehetne a pszichoterápia eszköze, mint vallás.

Az igazi önmagad, Alan Watts


Az ember egyéni fejlődése szempontjából fontos, hogy a tudatunkat folyamatosan tágítsuk, képesek legyünk kilépni a szokásaink fogságából és abból a realitásból, amiben most élünk, és ami gátol minket a szellemi előrelépésünkben. Ki kell lépni abból a kontextuális realitásból, amely szerint minden dolog fix, egyik dologból következik a másik, és minden minket körülvevő esemény eleve elrendelt.
A lélek számára ezek az ok-okozati szabályok nem léteznek, hiszen:
“Az élet nem hallgat a te logikádra; zavartalanul járja a saját útját. Neked kell hallgatnod az életre.”
Az ember belső énje, valódi személyisége valójában ezeken túl van, működését ezen határokon túl fejti ki. Valójában a tudatunk a végtelen tér, amely az adott pillanatnak megfelelően megmutatja a választás lehetőségét. Magába foglal mindent és nyitott minden új behatásra.

A tudatosság elérése

A tudatosság első lépése, hogy ebben a poláris világban megkeressük az egységet. Ehhez először is az ítélkezést kell elfelejteni, és leszűkíteni a dolgokat egy ugyancsak poláris, de mégis alapvetően két egységre: a tudásra és a nemtudásra. Ekkor száműzzük a gondolkodásunkból a jó és a rossz felosztását, hiszen tudjuk, hogy ezek csak a mi megítélésünk termékei. Viszont azzal is tisztában vagyunk, hogy a tudás-nemtudás felosztása objektív. Minden, amit eddig rossznak, hibásnak, helytelennek ítéltünk, azt átértékelhetjük, hogy csak azért olyan amilyen, mert nem volt mögötte tényleges tudás. Nem rosszul csináltam egy dolgot, csak nem volt kellő ismeretem róla. Egy ilyen felismerésből megtanuljuk azt, hogy így nem helyes, és próbálok egy másik alternatívát végigvinni. A nemtudás tehát az információ, illetve a tapasztalat hiányából fakad. A nemtudás alapja a tudatlanság, ami a tudatosság ellentétpárja.

Ha a világban körülnézünk, számtalan öntudatlan embert látunk, akik nincsenek tisztában saját magukkal, környezetük működésével, saját céljaikkal, nem tudják honnan jöttek, és merre tartanak. Nem ismerik a személyiségüket, és hagyják, hogy érzelmeikkel, gondolataikkal azonosulva ezek irányítsák őket, nem pedig fordítva.

A tudatosság pont ennek a viszonyulásnak az ellentétét hordozza magában. Egy tudatos ember nem ítélkezik, csak megfigyel és kijelent, dacára annak, hogy tisztában van a dolgok polaritásával. Tisztában van a tudás-nem tudás kettősségének állapotával, és el is fogadja azt.

Fix nézőpontok helyett lehetőségek sorozatát látja az életben. Nem, vagy kevésbé hevesen reagál a vele történtekre, azaz érzelmeinek nem rabja, és képes irányítani azokat a saját elgondolásai mentén. Konkrét célkitűzései vannak – azaz a jövője alakítása kapcsán is tudatos. Képes elhelyezni magát a világban. Kapcsolatban van saját testével, érzelmeivel. Képes felülvizsgálni a gondolatait, cselekedeteit, a környezetéhez való viszonyulását. Elfogadó, előítéletmentes és nyitott. Tisztában van képességeivel és hiányosságaival, és folyamatosan alakítja magát. Szeretetteljes és hálával teli. Megelégedett és ugyanakkor nyitott a lehetőségekre.

Döntéseiben három alapelv vezérli: boldog, szenvedésmentes; egészséges élet elérésére törekszik. Tudatának kitágítása céljából kérdéseket tesz fel, és ha érkezik egy válasz, akkor nem ragad le annál, hanem egy megállapítást követően képes lesz nyitni egy újabb kérdés segítségével. Képes túllépni azon a beállítódásán, hogy csak egy válasz létezik, és csak ez lehet a helyes. A világban képes minden olyan lehetőséget felfedezni a maga számára, amire szüksége lehet.




Szív szerinti tudatosság


“A szív útja a bátorság útja. Azt jelenti, hogy bizonytalanságban élünk; azt jelenti, hogy szeretetben és bizalomban élünk; azt jelenti, hogy nekivágunk az ismeretlennek. Magunk mögött hagyjuk a múltat, és engedjük, hogy megérkezzen a jövő.”

Mindez azt jelenti, hogy a tudatosság nem az elme szerinti tudatosságot jelenti, hanem a szív, az intuíció szerinti tudatossággal azonos. Vagyis, ha mersz a belső lényeged szerint dönteni az életedben, akkor fogod beteljesíteni azt az életet, amire születtél.
A tudatosság fejlesztésének lépései:
- a régi hátráltató realitástudatunk és a magunkkal kapcsolatos elgondolásaink felismerése, elfogadása; a szükségtelen dolgok elhagyása; és az új információk befogadásának megengedése
- az ítélkezés megszüntetése, megtanulni elengedni
- a tudatosságunk kitágítása kérdések mentén
- hála a meglévő dolgainkért, ugyanakkor újabb célok kitűzése
- az intuíciód erősítése
- a lehetőségek befogadása.

(forrás: tudnodkell.info)