2020. december 14., hétfő

Pigmeusok – A szív és lélek társadalma


Jean-Pierre Hallet világhírű néprajzkutató volt a pigmeusok legjobb ismerője.

Leírta többek között, hogy a közép-afrikai efe’ pigmeusok milyen nyíltan fejezik ki törődésüket és szeretetüket, s hogy mennyire gyakori közöttük az érintés.

A csecsemőket folyton kézben tartják, magukon hordják. Az idősebb gyermekek és felnőttek sokszor megérintik egymást.

Hallet-t meglepte, hogy a pigmeusok mennyire gyakran ölelkeznek, fogják egymás kezét, teszik kezüket egymás vállára, vagy hajtják fejüket a másik ölébe.

A pigmeusok legfőbb belátása, hogy társas kapcsolatokra teremtettünk. Ha kevés a táplálék, elsőként a gyermekeknek és az öregeknek adnak, azoknak, akik a legvédtelenebbek.

Miután alaposan tanulmányozta vallásukat, Hallet azt a következtetést vonta le, hogy a pigmeusok vallásának lényege az, hogy:

“Légy jó másokhoz. Tisztelj, védelmezz, őrizz meg”.

A pigmeusok gyengédsége, család iránti odaadása minden egyes antropológust és etnológust lenyűgözött, aki élt közöttük egy darabig.

A pigmeus társadalomban a gyermekekre odafigyelnek, a fiúkat és a lányokat egyformán kezelik. Az árvaságot nem ismerik, hiszen minden elárvult gyermeket azonnal befogadnak családtagjai, szomszédai.

A pigmeus nők hagyományosan teljes szabadságot és egyenlőséget élveznek. Nincs bűnözés, nincs rendőrség, senkit sem büntetnek meg.

Mindenki hozzászokott ahhoz, hogy tisztelettel és odafigyeléssel bánnak vele, ennek pedig az a következménye, hogy az emberek minden életkorban biztonságban érezhetik magukat. Feltűnő az irigység, az agresszió, a kapzsiság hiánya.

A nyelvükben nincs szó a gyűlöletre, sem a háborúra. Ám ahogy az eszkimóknak rengeteg szavuk van a hóra, úgy a pigmeusok is számos kifejezéssel rendelkeznek a szeretet és a gondolkodás különböző fajtáira.

Olyan sokat elárul egy népről az, hogy mit tart a legnagyobb bűnnek. Nos a pigmeusoknál a szabályok legsúlyosabb megsértésének az számít, ha valaki durva a gyermekekkel vagy az öregekkel szemben.

Bernie Siegel orvost annyira lenyűgözte a pigmeusok mentális egészsége, hogy azt írja:

“Ha a világ gyermekeinek egy generációját egyszer annyira szeretnénk, ahogy a pigmeusok az övéiket, a világ megváltozna, a bajok eltűnnének.”

De a pigmeusokat tanulmányozó kutatók nemcsak az érzelmi és spirituális egészségükről számolnak be, hanem fürgeségükről és érzékeik élességéről is. Ahogy Hallet írja:

“Ezeknek az egészséges, vidám és nyitott embereknek van a legjobb látásuk az egész világon.” 

 
Jean-Pierre Hallet

A genetikai vizsgálatok megmutatták, hogy a pigmeusok a Homo sapiens legkorábbi képviselői. Egy antropológus így fogalmazott:

“Öregebbek, mint a Szfinx, öregebbek a piramisoknál, öregebbek a papiruszra írt szövegeknél, a tevék csontjainál, a bronznál, a téglánál, a kőnél.”

Ő és más tudósok úgy gondolják, hogy a pigmeusok megérdemlik a történelem legrégebbi ismert civilizált népének címét.

Egymáshoz való viszonyuk és környezetük tisztelete sikeresen tartja fönt a pigmeusokat körülbelül ötvenezer éve. Ez százszor annyi idő, mint amennyi Kolumbusz óta eltelt. Sajnálatos módon, a pigmeusoknak otthont nyújtó erdőket külső erők tizedelték meg az utóbbi évszázadban, és ezt ezek a kedves szívű emberek igen megszenvedték.

Forrás:diabetika.hu

A trópusi esőerdők természetes élőhelyük. A fő foglalkozások a vadászat és a gyűjtés, ebben a természettel való harmonikus egységben évszázadokig élnek, világukat pedig az erdő jelenléte határozza meg.

A pigmeus törzsek 178 millió hektáron terülnek el Afrikában.

A pigmeusok kicsinyítettségükben különböznek más afrikai törzsek képviselőitől - magasságuk ritkán haladja meg a 140 cm-t.

Louis Sarno egy törzsi nőt vett feleségül, és mindezeket az éveket a Baka Pigmeusok tanulmányozásával, segítésével és kezelésével töltötte. Elmondása szerint a gyermekek fele nem éri el ötéves korát, és ha legalább egy évre elhagyja a törzset, félne visszatérni, mert nem talál sok barátot életben. A Buck-pigmeusok átlagos élettartama negyven év.

Louis Sarno nemcsak gyógyszert biztosít, hanem más dolgokat is: a gyermekek tanáraként, ügyvédként, fordítóként, levéltárosként, íróként és krónikásként tevékenykedik a 600 bakai pigmeusból álló közösségben Yandubi faluban. 

 
Louis Sarno

Louis Sarno a 80-as évek közepén jött a pigmeusokhoz, egy nap után meghallotta a zenéjüket a rádióban, és úgy döntött, hogy felveszi a lehető legtöbbet ebből a zenéből. És egy kicsit sem bánja. Lehetősége van rendszeresen ellátogatni Amerikába és Európába, de mindig visszatér Afrikába. Mondhatjuk, hogy a dal Afrika szívébe vezette.

A bakai pigmeusok zenéje egy jódlizásszerű, többszólamú ének, amely a természetes hangok hátterében játszódik esőerdő... Képzelje el a 40 női hang és egy dobverés polifóniáját, amelyet négy férfi játszik műanyag dobokon.

forrás: sar-gallery.ru

Baka hagyományos zene - Yelli (erdei jódlizás) - videó

https://www.youtube.com/watch?v=JAYN8GT0N6g 

A csodák sem ritkák köreikben: HIV vírus fertőzöttek gyógyultak meg teljesen Jézus Krisztus neve által. Egy ilyen alkalom vezetett az első pigmeus gyülekezet megalapításához. Több mint öt órán át folyamatosan imádkoztak a haló félben levő pigmeus lányért, aki ezután teljes épségben kelt föl ágyáról. Ma már alkalmanként ezer ember is összegyűlik a gyülekezetben az istentiszteleten.