Egyszer régen, egy falu közelében, Buddha pihent és tanított követőinek egy gyönyörű réten. Egy napon egy fiatalember lépett oda hozzá, tele dühvel és zavarral. A fiatalember szívében mélyen haragudott valakire, aki megsértette őt.
"Mester, nem tudom, hogyan kezeljem ezt a haragot. Nem tudok megbocsátani annak az embernek, aki ilyen mélyen megbántott engem" - mondta a fiatalember.
Buddha csendben nézett rá, majd egy közeli tükörhöz vezette őt, amelyet egy fára függesztettek fel.
"Nézd meg magad a tükörben" - mondta Buddha.
A fiatalember belenézett a tükörbe és meglátta saját dühös arcát.
Buddha ekkor így szólt:
"Mit látsz?"
"Magamat látom, de az arcom torz és dühös" - válaszolta a fiatalember.
"Most mosolyogj" - mondta Buddha.
A fiatalember vonakodva ugyan, de engedelmeskedett és mosolyt erőltetett az arcára. A tükör visszatükrözte a mosolyt.
"Mit látsz most?" - kérdezte Buddha.
"Mosolygó arcot látok" - válaszolta a fiatalember.
Buddha így folytatta:
"A tükör visszatükrözi azt, amit mutatsz neki. Az élet is ilyen. Ha haragot mutatsz a világnak, az haragot fog visszatükrözni rád. Ha szeretetet és megértést mutatsz, az is visszatér hozzád."
A fiatalember elgondolkodott, és Buddha folytatta:
"Az emberek gyakran azért bántanak minket, mert maguk is szenvednek. Ha megérted ezt, könnyebb lesz megbocsátani. A megbocsátás nem a másik embernek, hanem saját magadnak szól. Engedd el a haragot, és békét találsz."
A fiatalember lassan megértette a tanulságot. Rájött, hogy a harag csak tovább mélyíti a szenvedést, és hogy a megbocsátás az első lépés a belső béke felé.
Buddha ezzel a tanítással emlékeztetett mindenkit arra, hogy az élet tükrözi vissza mindazt, amit mutatunk neki. Ha szeretetet, megértést és megbocsátást adunk, ugyanazokat kapjuk vissza.
- forrás: Buddhizmus, ahogy mi látjuk -
- - - - - -
Oliver Shanti and Friends - Sacral Nirvana - videó
