Wass Albert: Te és az Isten

Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ? Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott? Nézz meg egy virágot! A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot!

Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó s az ágak könnyezõ rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ a tavasszal. Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra. Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól. Kinõ a szár, utána futnak a levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, elõkacag a virág. Kacag. Szinte hallani lehet.

Nézd meg jól, milyen szép! Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-mûvész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan nagy mûvész keze dolgozik körülötted.
Néztél vízcseppet mikroszkóp alatt? Mennyi ezer élet nyüzsög benne. Egy egész világ. Minden vízcsepp egy világ. Minden világ egy vízcsepp. Önmagáért való zárt egész. A Te szemedben céltalan, mert nem vagy mûvész. Mûvész csak egy van ezen a világon, egyetlenegy, aki alkot. Napról-napra, percrõl-percre, mindig újat és mindig ugyanazt.

Nézd a fát! Nézd a hegyet! Nézd meg a folyót vagy a tengert! És gondold el, hány milliárd vízcsepp van benne, hány milliárd vízcseppbe zárt világ! És aztán gondolj a csillagokra! Azokra, amiket ismersz, és azokra, amiket nem ismerhetsz. Tiszta éjszakákon nézz föl az égboltra: olyan éppen, mint a vízcsepp a mikroszkóp alatt. Minden csillag egy élõ valami és köztük a Tied, a Föld, talán a legkisebb. Gondold csak el, hány milliárd vízcsepp lehet még ezen az egyen kívül, amit ismersz.

És akkor gondolj szánalommal azokra, akik el akarják hitetni Veled, hogy nincs Isten.

Nincs, mert ez, vagy amaz így történt. Mert romokban fekszik a házad. Mert meghaltak sokan, akiket szerettél. Mert kevés a kenyér. Mert sok a nyomorúság. A világban, mondod, nincsen igazság. És a Te világodat érted alatta. A Te külön világodat, ezt az aszfaltos, vízvezetékes, órabéres és gyárkéményes világot. A nyakkendõs, nyúlszõrkalapos, szénhiánnyal küzdõ, mûhelyszagú és paragrafusok közé zsúfolt világot. És elfelejted, hogy ezt a világot Te csináltad magadnak. Te és a többi emberek, és így egyedül ti vagytok felelõsek mindazért, ami benne történik.

Istennek semmi köze a házakhoz és az órabérekhez, az általad feltalált bombákhoz és drótsövényekhez, semmi köze ahhoz, hogy kapsz-e nyugdíjat vagy sem és hogy meg tudsz-e élni abból a fizetésbõl, amit a többi emberek adnak Neked az önként magadra vállalt munkáért. Isten bele sem néz a számlakönyveidbe, nem törõdik a gépeiddel és talán azt sem tudja, hogy létezik az egyik vízcsepp milliomodik porszemén egy úgynevezett társadalmi rendszer, amit mesterségesen fölépítettél magadnak és amivel most nem vagy megelégedve. Õ a csillagrendszerekkel és az ibolyák gyökerével törõdik csupán.

Isten mûvész, aki megalkotta a világok milliárdjait és pillanatról pillanatra újakat alkot. Amit Õ alkotott, azért vállalja a felelõsséget. Ott minden az Õ elgondolása szerint történik, tiszta és mûvészi törvények alapján. Ott nincsenek meglepetések és váratlan fordulatok. Nincs gyõzelme a gonosznak, mert nincs gonosz. Ezt a fogalmat az ember alkotta és emelte földöntúli alapzatra, hogy megbocsáthasson magának, ha ostobaságokat cselekszik. A sas nem gonosz, amikor lecsap a galambra. Fiainak viszi, hogy élhessenek. Művészi rendezõ keze igazította így a szerepeket, hogy ne szaporodhassanak el a galambok s ne egyék el az egerek elõl a gabonát.

Az ember alkotott magának egy külön világot, a vízcseppen belül. Kiugrott a nagy együttesbõl, kivonta magát a mûvészi rendezõ keze alól, ácsolt magának külön színpadot, pingált magának külön díszleteket s maga osztja ki magának a szerepeket benne. Hát ne jajgasson, ha rosszul sikerül az elõadás. Ha a kontár módon ácsolt kulisszák olykor rászakadnak és rozsdás szögekbe veri a fejét. Maga tette oda a szögeket.

Ha rosszul mennek tehát a dolgaid, ne csodálkozz. És fõleg ne igyekezz Istenre hárítani a ballépések felelõsségét. Szabad kezet kértél, s Õ, amennyire lehetett, szabad kezet adott. A lerombolt házakért, a drágaságért, a feketepiacért, a szénhiányért s azért, hogy pénz nélkül maradtál és vakarod a fejed: Õ igazán nem tehet. Talán nem is tud ezekrõl. Nem kíváncsi, hogy az Õ rendjén kívül, a sok milliárd vízcsepp közül az egyikben egy izgága kis moszatocska a maga önteltségébõl mire végezte. Neki a hóvirágokra van gondja, meg a madarakra. A csillagokra és a fákra. Meg arra, hogy szüless és meghalj. És hogy a gyomrod - feltéve, ha mértéktelenségedben el nem rontottad - megeméssze az ételt, amit adsz neki. Nem felelõs, ha szíved idõ elõtt megunja pumpálni a véredet, mert hanyagul és könnyelmûen elrontottad felesleges izgalmakkal, amiket a magad bosszantására sikerrel kiagyaltál.

Egyáltalában: az Istennek hagyj békét saját világoddal kapcsolatban. Nem várhatod, hogy Õ menjen oda hozzád, ha magad voltál az, aki fölényes emberi elmédre hivatkozva hátat fordítottál Neki. Te kell fölkeressed Õt, ha vissza akarsz Hozzá térni.

Könnyen megleled, ha igaz és tiszta benned a szándék. Ha nem sértett hiúságodat és csalódott önzésedet akarod Neki elpanaszolni, hanem egyszerûen csak látni akarod Õt s megnyugodni abban, hogy van.

Ott leled mindég, a műhelyében. A vízcseppben, amit számodra alkotott. Csak nyisd ki a szemedet jól. Megtalálod a fűszálban, amikor éppen nõ. A virágban, mikor a szirmait bontja. A pillangóban, ahogy szárnyra kél. Ott dolgozik.

És ha elég tisztán és elég egyszerűen állasz meg elõtte, levetve minden magadra aggatott bohóc-cicomát, amit társadalompolitikának, tudománynak vagy elõítéletnek nevezel: akkor talán reád is néz. Talán még reád is mosolyog. Mélységesmély, szelíd mûvész-szemével végigsimogat és azt mondja:

- Bizony látom, rossz bõrben vagy fiam. Ideje volt, hogy visszatérj közénk.

(forrás: Wass Albert: Te és az Isten - vargharefiskola.gportal.hu)

Kínai szivárványos hegyek

A geológiai csodákhoz évmilliók kellenek és a természet az emberi képzeletet is felülmúlja. Hegyek piros, sárga, narancs és világoskék csíkokkal.

A szivárványos hegyek valóban léteznek, láthatóak, látogathatóak, igaz egészen Északnyugat-Kínáig kell utazni értük.

A hegyek kőzetei piros, sárga, narancs és világoskék sávokkal csíkozottak, a környező táj növényzete a zöld színt teszi ehhez a hihetetlen látványhoz, az ég pedig a kéket és a fehéret. Mintha az egész vidék egy pasztellkréta rajz lenne…

Nijiayingxiang városától (Linze megye, Zhangye tartomány, Gansu (Kanszu) régió, Kína) délnyugatra találhatóak a szivárványos hegyek. Egy egész szivárványos hegyvonulat.

A földtörténet nem túl régi szakaszában – a kréta korban – előbb az üledékes rétegek rakódtak egymásra, amelyet ásványi anyagok színeztek meg, majd a földlemezek mozgása és az erózió által a felszínre bukkantak. A csíkozott hegyek varázslatosak. Igazi mesebeli táj.

(forrás: moksha.hu)

A piramisenergia felfedezése

Misztika, és számtalan megoldatlan rejtély lengi körül napjainkban is a piramisokat, melyekre egyre fejlettebb tudásunkkal sem tudunk kielégítő magyarázatokat találni. Ezek közül talán az egyik legfurcsább dolog, egy ismeretlen energia jelenléte a piramisokban.

A Nagy Piramisban tapasztalható titokzatos energia jelenlétét Sir W. Siemens angol feltaláló észlelte először, aki a Nagy Piramisban tartózkodva döbbenten tapasztalta, hogyha a magával vitt palackot a szájához emeli, apró áramütéseket érez.

Ez az elektromos tevékenység olyannyira felkeltette Siemens kíváncsiságát, hogy vett egy benedvesített újságpapírt, és a palack köré tekerte, létrehozva ezáltal egy kezdetleges elektromos akkumulátort, mely a legtöbb középiskolai tanuló számára bizonyára ismerős.

 Sir W. Siemens

Amikor Siemens a feje fölé tartotta a palackot, olyan erős sztatikus elektromosság jött létre, hogy szikrák röpködtek szerteszét. Siemens a palackkal véletlenül hozzáért egyik társához, aki olyan jellegű ütést érzett magán, amivel a marhákat ösztökélik. Az ütéstől úgy megijedt, hogy végigvágódott a padlón. Bár nem tudjuk, hogy miért és hogyan, de a Nagy Piramis bizonyítottan elektromosságot fejleszt.

A piramisenergia, valamint a piramis gyógyító képességének valódi felfedezése mégis kétségtelenül Antonie Bovis francia tudós érdeme, aki az 1930-as években zarándokolt el a Nagy Piramishoz.

Bovis megfigyelte, hogy a Fáraó Kamrájában elhullott kisállatok nem indultak oszlásnak, hanem pehelykönnyűek és összetöpörödöttek voltak. Bovis feltevése szerint a piramis alakja dehidratálta ezeket az állattetemeket, melyek a romlás legcsekélyebb jelét sem mutatták. Hazautazása után piramismodellekben elvégezte látszólag őrült kísérleteit, melyek teljes sikerrel jártak.

Bovis kísérleteit követően fordult a világ érdeklődése a piramisokban rejlő különleges energia felé, mellyel kapcsolatban egyre több furcsaság és kérdés merül fel. Vajon miért van az, hogy a piramisban talált kisállatok tökéletesen mumifikálódnak, az ott talált gabonamagvak több ezer év elteltével is fejlődésnek indulnak? A repülőgépek műszerei miért nem működnek a Nagy Piramis felett?

Miért nem fagy meg a víz -40°C -on sem a piramismodellben? Minek tulajdonítható a piramis borotvapenge élező tulajdonsága? Oroszországban egy kísérleti piramis közelében működő radarállomás a piramis csúcsa felett 2 méter magas, 500 méter széles ionizált légoszlopot mért és rögzített. Hogyan lehetséges ez?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdések tömkelege után rá kellett döbbenjünk, hogy igenis létezik egy megfoghatatlan erő, amely ellentmond a tudomány, és a fizika minden eddig ismert törvényének.

Úgy tűnik, a piramisok energiát sugároznak, amit egy egyszerű kőhalom általában nem tesz. A gondolat, miszerint ilyen megmagyarázhatatlan vagy ismeretlen energia létezik a piramisalakzaton belül, nem új.

Voltaképpen már Áni Papiruszán / közismertebb nevén az Egyiptomiak Halottas Könyve / is olvashatjuk, hogy a minden ember lelkében ott szunnyadó Isten felébred a piramis erejétől, ha úgy tetszik, energiájától.

Számos elmélet született e jelenség magyarázatára. A tudomány eddigi ismerete szerint a piramisok szerkezetükben alapvetően kristályosak, ezért érzékenyen fogják a rádiójelekhez hasonló energiahullámokat, vagy a kozmikus mikrohullámokat.

Ma már tudjuk, hogy minden tárgy, amiben energia rezgése áll fenn, képes rezonánsüregként is működni. Tudjuk azt is, hogy ez az energia a tárgyon belül meghatározott pontban koncentrálódik.

Elképzelhető, hogy a piramis a világegyetemből érkező energiákat egy pontban gyűjti össze, és ez az energia hat azután a piramisban elhelyezett tárgyak molekuláira.

Az eddig végzett kutatások mindenesetre bebizonyították, hogy a piramisba helyezett tárgyak olyan fizikai jelenségen mennek keresztül, mely jelenségek teljességgel ellentmondanak mind a fizika, mind pedig a kémia eddig elfogadott tételeinek, hiszen ezeket a változásokat fizikai változókkal nem lehet létrehozni.

Egyelőre tehát kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy ezekre a jelenségekre ma még nincs tudományos magyarázat. Töretlen erővel folynak a kutatások világszerte nemcsak a laboratóriumokban, hanem otthon a házi műhelyekben is.

Hisz mindenkinek, aki fogékony az ismeretlenre és kellő kitartással rendelkezik, lehetősége van, hogy tanulmányozza a piramisszerkezetben rejlő és az azt körülvevő titokzatos energiákat.

(forrás: Fénykeresők-rejtelyekszigete.com)

Egyiptom piramisainak rejtett titkai - videó

3 hihetetlen igazság a halál utáni életről

El tudod fogadni, hogy a testi halált követően a lelked tovább él? Hogy valójában nem halsz meg? Három olyan hihetetlennek hangzó igazságot ismerhetsz meg, amely bizonyítékul szolgálhat, az élet nem ér véget, a fizikai test halálát követően egy másik dimenzióban és más formában, a szellemi világban folytatódik tovább.

1. A test meghal, a lélek örök

A halálközeli élményt megtapasztalók szerint jelenlegi fizikai tested a lélek átmeneti otthona. A Földet elképzelheted a lelked iskolájának, ahol fejlődik, tanul, tapasztalatokat gyűjt. Amikor a feladatokat megtanultad, a tested meghal, a lelked tovább él és folytatja spirituális útját. Szabadon, a fizikai testtől függetlenül létezik. A halált követően újra megszülethetsz egy újabb testben, és már abban a másikban folytatod a fejlődést. A lélek energia, amely nem tűnik el, örökké megmarad, állandó. Ezért is mesélhetnek arról nagyon sokan, hogy elhunyt szerettük kapcsolódni próbál velük, jeleket küld, és tudatja velük, a másik világból vigyáz rájuk.

2. Szeretet, támogatás és segítség vár a túloldalon

Miután a halált követően átlépsz a szellemi világba, korábban elhunyt szeretteid fogadják a lelked. Nemcsak a szüleid, a nagyszüleid várnak rád, egykori szerelmeddel is újra találkozhatsz. Most még el sem tudod képzelni azt a hihetetlen érzést és szeretetet, amit akkor tapasztalhatsz majd. Különös módon mindenben segítenek, amire csak szükséged lehet. Támogatnak, vezetnek a spirituális világban is. Felismered az őseidet, érzed az energiájukat, könnyedén kapcsolódsz hozzájuk. Ők azok, akik már a fizikai életed során is figyeltek rád, álmaidban meglátogathattak, jeleket, üzeneteket küldtek.

HIHETETLENNEK TŰNŐ IGAZSÁGOK, AMELYEK SZERINT A LÉLEK NEM HAL MEG

3. Elhunyt szeretteid nem változnak

Sokan úgy gondolják, amikor elhunyt szerettük lelke áthalad a szellemi világba, megvilágosodik, és azonnal felébred a tudata. A lélek ugyanakkor a halált követően is pontosan ott folytatja az útját, ahol a földi világban abbahagyta. Átlátja és mélyebben megérti a szerepeket, amelyeket a fizikai világban betöltött, de nem változik, ugyanaz marad, aki volt a halála előtt. Például idősebb testvéred humoros, csibészes típus volt az életében, vélhetően a halálát követően is szívesen bolondozik veled. Édesanyád irányított, és korlátozott az életed során, a fizikai testét elhagyván sem változik e tekintetben. Nagymamád ugyanakkor segítőkész, szeretetteljes, gondoskodó típus volt, így amikor átléped a szellemi határokat, vélhetően ő lesz az első, aki tárt karokkal fogad, segít, és támogatást nyújt neked.
(forrás:nlcafe.hu)

Lélekvándorlás Reinkarnácio - videó

Peller Mariann legbensőbb gondolatai Bangó Margit vallása kapcsán - Édesanyja szelleme látogatta meg

Bangó Margit számtalan fájdalmas feladatot, próbatételt kapott kalandos élete során. Azt mesélte az Utazás a lelked körül című műsorom felvételén, hogy még a legmélyebb ponton, amikor mások kilátástalannak érezték volna a helyzetet, ő akkor is a hitébe kapaszkodott. Nem is akárhogyan. Feltétel nélkül elfogadta, ami rá várt, legyen az jó, vagy éppen nagyon rossz. És egyetlen dolgot nem tett soha, nem tette fel a kérdést: Miért, Uram?

Margitnál a mellrák egyik legagresszívabb fajtáját diagnosztizálták, amikor tüdőembólia miatt kórházba került. Az állapota nem tette lehetővé, hogy azonnal megműtsék, pedig arra lett volna szüksége. Hogy először kétségbe esett, az tökéletesen érthető. Azonban végiggondolta, mi a legrosszabb, ami történhet, és rájött, hogy nem is maga miatt aggódik, hanem leginkább a hátra maradó szerettei miatt. Végül azt mesélte, bevonult a kórtermébe, magára csukta az ajtót, letérdelt, és imádkozni kezdett: Uram, tégy velem belátásod szerint, de ne az én akaratom, hanem a Tiéd legyen meg! Ez volt az a pillanat, amikor megbékélt a sorsával, bárhogyan alakuljon is az.

A spirituális gondolkodásmód egyik alap tétele ez: Legyen meg a Te akaratod.

Nem is maga miatt aggódik, hanem leginkább a hátra maradó szerettei miatt
Forrás: instagram.com/mariannpeller

Belegondolunk ebbe néha? Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy tényleg képesek vagyunk elfogadni a sorsunkat, a ránk mért feladatokat, próbatételeket (amiket időnként bajnak vagy megoldandó problémának nevezünk). Fontos különbség van már a megfogalmazásban is, ugyanis amit bajnak hívunk, attól félünk. Ha félünk, ez az erős negatív érzelem elhomályosítja elménket, és képtelenek vagyunk a baj elhárítására koncentrálni. Ha feladatnak nevezzük a fennálló nehézséget, akkor máris jobban állunk, ugyanis a feladatot meg lehet oldani, csak ki kell találni, mi legyen a taktikánk.

Te hányszor teszed fel magadban vagy akár hangosan kimondva a kérdést: MIÉRT, MIÉRT TÖRTÉNIK EZ VELEM? Miért pont én? Miért pont most?

Hányszor kérjük számon a sorsunkat, vagy épp magát Istent? Velem gyakran előfordult, pedig egyik élethelyzetem sem volt olyan súlyos, mint Bangó Margité. Mégis sokszor igazságtalannak érezzük, ami velünk történik. Legyen az munkahelyi méltatlan bánásmód, konfliktus a családtagjainkkal, vagy egy rosszul sikerült vizsga. Rengeteget vitatkoztam már az égiekkel ilyen apróságok miatt. De abban a pillanatban, amint komolyra fordulnak a dolgok, amint valami valóban súlyos feladat árnyékolja be a hétköznapjainkat, mintha fejbe kólintanának, eszembe sem jut a számonkérés, a perlekedés. Nem marad más, csak a segélykiáltás és a remény, hogy ezt is meg fogjuk oldani, túl fogjuk élni.

Vajon létezik olyan ember, aki tökéletes nyugalommal, egykedvűen fogad minden hírt?

Legyen az jó vagy borzalmas. Mert elméletileg ez lenne a cél. Az elmélet szerint azért lehet képes erre valaki, mert megértette, és talán meg is tapasztalta, hogy minden, ami életünk során történik, egyrészt a fejlődésünket szolgálja, tanulási lehetőséget biztosít számunkra. Másrészt el kéne hinnünk, hogy tényleg minden úgy jó, ahogyan van. Épp akkor, épp úgy, épp azzal. Rengeteget mondogatom (már-már mantrázom) ezt a mondatot: legyen meg a Te akaratod. Csak valahogy kihagyjuk magunkat a képletből, mert elfelejtjük, hogy az Ő akarata bizony nem mindig egyezik a miénkkel. Legalábbis látszólag. Sokszor a könnyebb utat választanánk, de sajnos azon az úton nem tanuljuk meg az épp aktuális leckét. A folyamatos fejlődéshez egyre nagyobb feladatok kellenek – és éppen ez az Ő akarata, hogy fejlődjünk.

El kéne hinnünk, hogy tényleg minden úgy jó, ahogyan van
Forrás: TV2

Három éve mondogatom ezt a bizonyos mondatot, ennyi időmbe telt, míg végre kezdem érezni áldásos hatásait. Épp egyfajta átrendeződés zajlik az életemben, és nem tudom, mit hoz a holnap. De most először tapasztalom, hogy nem vagyok kétségbeesve, hanem némi izgatottsággal várom, mi lesz. Bárhogy alakuljon is a dolog, minden végkimenetelben megláttam a jót. Ennyi nekem most elég.

Nagyon szeretem még ezt a mondást: majd átmegyünk a hídon, ha odaértünk.

Én hajlamos vagyok előre túlpörögni olyan, a jövőben talán bekövetkező szituációkat, amik aztán többnyire nem történnek meg. Cserébe éjszakákon át forgolódom álmatlanul, lejátszva számtalan párbeszédet, amik aztán soha nem következnek el. Az elmúlt két hónapban azonban valami történt, mert érzem, hogy kezdi kifejteni jótékony hatását a mantrám. Ha kimondom magamban, hogy Legyen meg a Te akaratod, történjen minden úgy, hogy az a legfőbb JÓT szolgálja! -, akkor szinte érzem, ahogy kisimulnak lelkem ráncai.

Azt hiszem, rosszul tesszük, hogy mindig, minden helyzetben a kezünkben akarjuk tartani a gyeplőt, és irányítani akarjuk a sorsunkat. Vannak dolgok, amiknek nem lehetünk urai, legalábbis görcsös akarással biztosan nem.

Édesanyja szelleme látogatta meg Bangó Margitot

Nem mindennapi élményéről mesélt Bangó Margit. Amikor közölték vele az édesanyja halálát, már tisztában volt a tragikus hírrel.

Bangó Margit egy mélyen vallálos családból származik, ezért nem is nagyon foglalkozik spiritualitással vagy ezotériával. De azt bevallotta, hogy bizony az ő életében is volt olyan élmény, amire nem talált logikus magyarázatot.

A Kossuth-díjas énekesnő elmesélte, hogy az édesanyja és közte nagyon szoros volt a viszony, olyan lelki kötődés, amin semmi nem tud változtatni. De ennek ellenére meglepődött, mikor  

édesanyja szelleme meglátogatta őt Londonban:

Bangó Margit a földöntúli élményéről mesélt 
Forrás: Facebook/Bangó Margit

"Londonban dolgoztam hónapok óta, és mivel akkoriban nem volt még mobiltelefon és internet, nem tudtam érintkezni a családommal. Egy éjjel különös álmot láttam: imádott édesanyám talpig fekete ruhában, akárcsak egy angyal, a nyitott ablakon keresztül a szobámba szállt, majd megállt az ágyam mellett, lehajolt hozzám és megcsókolta az arcomat. Éreztem a bőre melegét és a ruhája finom szappanillatát" 

Másnap éppen munkába indult, mikor szembetalálkozott a postással, aki táviratot nyújtott át neki. Margit azonban már tudta, hogy az édesanyja halálhíre lesz a levélben - írta meg a hot! Magazin.
(forrás: Peller Mariann life.hu)

Utazás a lelked körül - Bangó Margit - videó

Szellemekkel suttogók

Mindnyájunkban bennünk rejlenek azok a pszichikus képességek, amik a racionalitáson túli világ észlelését segítik, és egy kis “edzéssel” bárki képes lehet magában kifejleszteni azt a fokozottabb lelki aktivitást, ami a szellemvilág érzékeléséhez szükséges.

Mindig ámulva figyeltem azokat, akik kapcsolatot tudtak teremteni a túlvilággal. Én is meg akartam próbálni. Harmincöt éve találkoztam személyesen a putnoki halottlátóval.

Mindenáron le akartam “leplezni”, mint akkoriban oly sokan, én is azt gondoltam, szemfényvesztés, amit csinál.

Aztán amikor kilépett a kertbe, ahol vagy húszan vártak rá, rám nézett, mellém lépett, és azt kérdezte: “Te miért vagy itt, neked nincs is halottad?” Bevallottam: leskelődni jöttem. Tudni szeretném, mit lát, hogy látja, akit lát, hogyan teremt vele kapcsolatot?

Nem tudtam megfejteni a titkát, de hogy nem csalt, azt a hozzá érkezők visszaigazolásából tudtam. Jolánka azt mondta: ő már így született. Ő mindig látta a halottak szellemét. És csak azokét, akiknek lezáratlan ügyeik voltak az itt maradottakkal.

A putnoki halottlátó:
http://dszilvia.blogspot.hu/2017/03/a-putnoki-halottlato.html

A lélek írt

De jó néhány évvel ezelőtt találkoztam egy olyan asszonnyal, aki “megtanulta” a szellemidézést. Háromlábú asztalkája segítségével társalgott velük. A megidézett lélek pedig írt. És csupa olyat, amit a médium nem tudhatott.

Leírta az eltávozott becenevét, ahogy csak az szólította, aki most kérdezni akart tőle valamit. Leírta azt a dátumot, amikor először találkoztak, és az étterem nevét is, ahol találkoztak. Zsuzsa azt mondta: ez megtanulható.

Halottak szellemével társalogni csak az tud, aki egy bizonyos rezgésszámot képes elérni. Van, akinek ez az adottsága tényleg születésétől megvan, de legtöbbünkben inkább csak szunnyad ez a képesség.

Mindenesetre én vettem egy háromlábú asztalkát, és próbáltam kapcsolatba lépni legalább egy kóbor szellemmel. Napokig, hetekig azzal teltek az estéim, hogy ott ültem az asztalkára tett kézzel és kértem, ha itt van, jelezzen. Semmi. Az asztalka meg se mozdult.

Aztán vagy egy hónap várakozás után az asztal megmozdult. Ettől úgy megijedtem, hogy azonnal bezártam a dobozába, és azóta se próbálkoztam vele. Még nem vagyok eléggé felkészülve a szellemek fogadására. Talán majd egyszer. De most már tudom, milyen az, amikor az én kérésemre érkezik. 

Kapu a másik világba

Sok-sok gyakorlás, meditálás és a saját lelkünk teljes áthangolása szükséges ahhoz, hogy megnyissuk a kaput abba a másik világba.

Jóllehet, a belső érzékelésben való jártasságra gyakorlással lehet csak szert tenni, mint ahogyan olvasni is mindannyiunknak meg kell tanulni, vannak, akiknek könnyebben megy, másoknak nehezebben.

Az angyalokkal, szellemekkel, halottakkal történő kommunikáció egyidős az emberiséggel. Delphoi jósdája volt a legismertebb ókori hely, ahol ezt gyakorolták.

A szakadékból gőz párolgott föl, Apollón szentélyében Pythia papnő a párálló gőztől transz-szerű állapotba esett, és választ adott olyan kérdésekre, amikről egyébként fogalma sem volt.

A sámánok, indián varázslók is különféle tudatmódosító szerek segítségével voltak képesek a szellemvilággal kapcsolatot, a kereszténység azonban elítélte az efféle “ördögi praktikákat”, és máglyára küldte boszorkányság vádjával, aki mégis a szellemekkel kommunikált – mert nem tanulmányozták kellőképpen a Bibliát, és elkerülte a figyelmüket, hogy Jézus maga is beszélgetett Mózessel és Éliással, Péter, Jakab és János apostolok előtt!! (Máté 17: 1-8.) És ez csak egy a sok hivatkozásból és utalásból.

Csak komolyan közelítsünk hozzájuk

A nem fizikai szférákkal való kapcsolat óhatatlanul elvonja a tudat összpontosítását a fizikai világról. Ezért olyan fontos mindenfajta szellemvilági kapcsolat esetében az, hogy megmaradjunk középpontunkban és közben “földelve” legyünk – olvasható Ted Andrews a “Találkozás a szellemvilág lényeivel” című könyvében, mely magyarul is megjelent néhány éve az Édesvíz Kiadó gondozásában.

Ha komolyan és józan ésszel közelítünk hozzájuk, sikerrel járunk. A félelem blokkolhatja az energiaáramlást, megakadályozva ezzel a kapcsolat létrejöttét, vagy kiteljesítését. Ha anyagi hasznon reményében, vagy az egónk érvényesülési vágyával lépünk kapcsolatba a szellemvilág lényeivel, akkor nagy valószínűséggel komoly problémáink támadnak” – figyelmeztet ugyancsak Ted Andrews, aki sok-sok gyakorlati tanácsot ad a szellemvilághoz közeledni kívánóknak.

Először mindenképpen meg kell tanulnunk a tudat fókuszát a külsőről a belsőre irányítani. Ezután azt kell elsajátítanunk, hogy belülről ismét kívülre helyezzük át. E folyamat közben könnyen felborulhat az energia-egyensúlyunk.

Elengedhetetlenül fontos a fizikai állapot jó karban tartása, a relaxálás magas fokú elsajátítása, a ritmikus légzés megtanulása, a rezgésszint emelésének technikája.

Akinek erős és sértetlen az aurája, magas a rezgésszáma, az könnyen megtalálja a kapcsolatot a szellemvilággal. De szükséges a vizualizáció tökéletesítése, és – az agykontrollból már ismert – szellemi vezető választása. Először a szellemi vezetővel való kapcsolat kialakításán legyen a hangsúly.

Válaszait elsősorban intuitív módon tapasztaljuk, de automatikus írás segítségével is rögzíthetjük.Az ihletett vagy automatikus írás egyébként a legjobb módja a szellemvilág üzenetének rögzítéséhez is. A quija tábla olyan sima deszkalap, amin betűk és számok vannak, illetve szerepel az igen és a nem szó.

Egy kis mutatót kell ide-oda tologatni, de rengeteg energiát igényel, és alacsonyabb lényeket is bevonzhat, ezek pedig könnyen okozhatnak problémát. Az írótábla sokkal hatásosabb. A sima deszkalapra nagy méretű fehér lapot helyezünk, és kérdéseket teszünk fel a szellemnek, vagy vezetőnknek, a választ pedig megérzéseink alapján, csukott szemmel, automatikusan írjuk.

Ne nyisd ki a szemed írás közben, akkor se, ha aggódsz, hogy az írás olvashatatlanra sikeredik. Törekedj fenntartani a módosult tudatállapotot. Némi gyakorlattal később nyitott szemmel is sikerül majd megcsinálni. 

Hogyan hívd?

Relaxálás, teljes ellazulás után, egy ima elmondása következzen, majd az alábbi kérdéssort érdemes feltenni: Megérintenél? (ilyenkor többnyire hűvös érzésed támadhat, mintha szellő libbenne át a szobán, akkor valóban érkezett “valaki”). Nő vagy férfi vagy? Gyakran vagy a közelemben? Mikor tudlak könnyebben érzékelni? Mi a feladatod, szándékod velem? Életem mely területén tudsz segíteni? Mi a neved? Van olyan illat, szín vagy hang, amellyel könnyen magamhoz tudlak vonzani? Meg tudnád mutatni magad nekem? Belső látással, érzéseimmel magam elé szeretnélek képzelni. Van valami fontos, amit e pillanatban tudnom kell?

Mit tehetek azért, hogy ez a kapcsolat fennmaradhasson köztünk? Van-e valamilyen üzeneted számomra? Miután a kapcsolat kialakult, számunkra is érzékelhető, sajátos módon fog bejelentkezni máskor is a szellem, vagy a szellemi vezető. Amikor az előre megszabott idő lejár, egy rövid, lezáró műveletet kell végezni.

Ajánlj fel egy imát köszönetképpen azoknak a vezetőknek, akik meglátogattak, akár felismerted őket, akár nem. Aztán zárd be az “aurád”, azaz földeld magad ismét. Lehet, hogy először a szabályos betűk helyett hullámvonalakat, köröket vagy hegyes cikk-cakkokat ír a kezed, akkor a rajzokból fog majd feltűnni valami, ami ismerős, amiben benne lesz az üzenet.

Nagyon fontos, hogy ne erőlködj, ne akard túl görcsösen se a kapcsolatot, se a jelek értelmezését. Hagyatkozz teljes mértékben a megérzéseidre!

(forrás: astronet.hu-/rejtelyekszigete.com)

10 Leghihetőbb szellem videó

HOGYAN SEGÍTHETJÜK ELŐ GYERMEKÜNK EGYÉNISÉGÉNEK A SPIRITUÁLIS KIVIRÁGZÁSÁT

Életünk során a legtöbben átélünk már egy-két titokzatos találkozást, ugyanis megtörtént velünk, hogy vendégek érkeznek hozzánk az ismeretlenből.

Ezek a különleges vendégek pedig nem mások voltak, mint a saját gyermekeink. Szeretjük őket és hálásak vagyunk érte, hogy hozzánk érkeztek, de sajnos a legtöbben nem úgy fogadjuk őket, ahogy kellene. Nem azzal a mély tisztelettel, ami az Univerzum mélységeiből érkező vándorokat megilletné. E helyett saját tulajdonunknak tekintjük, és arra kondicionálunk őket, hogy olyanok legyenek majd felnőttként, akikre büszkék lehetünk.

Vajon jó házigazdák vagyunk-e, ez lenne a helyes vendégfogadás módja, vagy teljesen másként kellene fogadnunk a vendégeinket?

A kondicionált elmeminták természete

Ahhoz, hogy erre a kérdésre megtaláljuk a helyes választ, először is ismernünk kellene önmagunkat, nekünk is az önismeret magas szintjén kellene állnunk.

Ha ugyanis mi magunk tudattalanok vagyunk, és nem tudjuk, hogy kik vagyunk és milyen céllal érkeztünk ebbe a világba, akkor csakis azon kondicionált elmeminták szerint gondolkodhatunk és cselekedhetünk, amelyre az adott társadalomban szüleink és nevelőink kondicionáltak minket.

Ezeknek a kondicionált elmemintáknak –legyenek bármennyire is különbözőek az egyes kultúrákban- az a sajátosságuk, hogy önmagukat reprodukálják.

Ennek megfelelően olyan emberi másodpéldányokat hoznak létre, akik megfelelnek az adott társadalmon belüli elvárásoknak. Ezek pedig igazodnak és betartják az adott társadalom szabályait és hatékony tagja lesznek az adott társadalomnak. Úgy gondolkodnak, éreznek és viselkednek, ahogy az egy jó állampolgárhoz illik.

Mindeközben persze a kondicionált elmeminták bizonyos mértékű rugalmassága miatt megmarad bennünk a szabad akarat, a szabad választás illúziója.

A kondicionált elmeminták működésével azonosulva aztán úgy érezzük, hogy tudjuk a választ arra a kérdésre, hogy kik vagyunk, hogy mit akarunk az élettől és hogyan kell a vendégeinkkel, a gyermekeinkkel bánni.

A kondicionált elmemintáink működésének megfelelően csinálunk belőlük aztán mi is másodpéldányokat, elvéve tőlük a lehetőséget, hogy az egyéniségüknek megfelelően fejlődjenek.

Azért tesszük ezt teljesen jóhiszeműen, mert szeretnénk megóvni őket a szenvedéstől és egy jobb világban egy jobb életet szeretnénk biztosítani nekik.

Másodpéldányként aztán ők is megkapják a mi szenvedéseinket, a mi valósággal szembeni tudatlanságunkat. Így fogadják aztán ők is a saját vendégeiket és csinálnak belőlük szintén másolatokat.

A személyiség felépítése

Ha az ismeretlenből jött vendégeinkkel gondos és figyelmes házigazdákként akarunk bánni, akkor fel kell ismernünk, hogy ők is -akárcsak mi- vándorként érkeztek erre a Földre, azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék az Univerzumnak, hogy rajtuk keresztül emberként kifejezve magát -egyéniségünknek megfelelően- önmaga tudatára ébredjen bennünk.

Ebben kell segítenünk őket, olyan vándorként, aki már előrébb jár ezen az úton.

Amikor a vendégek megérkeznek hozzánk, még teljesen tapasztalatlanok ennek a világnak a működéséről, nem tudják kifejezni magukat a világban, még nem rendelkeznek azzal az eszközzel, a személyiségükkel, amely segítené őket ebben.

Rendelkeznek viszont egy igen hatékony stratégiával, az utánzással, amelynek a segítségével néhány év alatt felépíthetik azt.

Utánozni pedig bennünket, a környezetükben élőket fognak. Ha mi a kondicionált elmemintáink szerint élünk, akkor ezeknek az elmemintáknak a működését kezdik el ők is utánozni. Így ezek mélyen bevésődnek és ezek az a tudattalan elmeminták fogják alkotni a személyiségének az alapjait.

Ha aztán a vendégeink meg tanulnak beszélni és kezdik egyre jobban megérteni a körülöttük történő dolgokat, akkor elmélyíthetjük náluk ezt az alapkondicionálást azzal, hogy megmagyarázzuk nekik, hogy hogyan működik a világ és mire kell figyelnünk vele kapcsolatban. Persze ezeket a magyarázatokat már mi is készen kaptuk a szüleinktől vagy a tanárainktól és semmilyen konkrét tapasztalatunk nincs róluk.

Így tehát ezek is tovább mélyítik vendégeink kondicionálását, akik aztán egyre mélyebben azonosulnak ezekkel a kondicionált elmemintákkal.

Így fejlődik ki vendégeink személyisége, amely eredetileg arra szolgálna, hogy megjelenítse az ő egyediségüket ebben a világban.

Ez az egyediség azonban mélyen rejtve marad a sok kondicionált elmeminta, hit, elképzelés és azonosulás alatt. Így nem csoda, hogy aztán ők is másolatként élve az életüket teljesen elfelejtkeztek eredeti rendeltetésükről.

Az egyéniség kivirágzása

Tehát csak akkor válhatunk vendégeink számára igazán jó házigazdává, ha mi magunk már nem másolatok, hanem egyéniségek vagyunk.

Nekünk is azon az úton kell tehát járnunk, amelyen a vendégeinket szeretnénk elindítani.

Íme tíz tipp, hogy mivel segíthetjük elő azt, hogy vendégeink ne másolatokká váljanak, hanem az egyéniségük kivirágozzon:

1. ne tekintsük őket a tulajdonunknak, hanem kedves vendégként tekintsünk rájuk, akik a segítségünket és nem az irányításunkat igénylik;

2. adjunk nekik elég szabadságot, engedjük meg nekik, hogy önállóan szerezzenek tapasztalatokat a világban;

3. hagyjuk, hogy egyre több és több dolgot saját maguk tapasztaljanak meg;

4. ne tanítsunk nekik olyan dolgokat, amelyekről mi sem rendelkezünk saját tapasztalattal, hanem készen kaptuk azokat tanítóinktól;

5. tanítsuk meg őket arra, hogy ne fogadjanak el semmit készpénznek csak azért, mert azt egy, a társadalom által tekintélynek kikiáltott személy mondta vagy tette;

6. engedjük őket kételkedni mindenben, amíg saját tapasztalatokat nem szereznek valamiről;

7. segítsünk nekik, hogy szabadok maradhassanak, hogy nyíltak lehessenek minden elérhető tapasztalat számára;

8. osszuk meg velük a tapasztalatainkat;

9. teremtsünk számukra olyan feltételeket, hogy minél többet nevessenek, örüljenek és élvezhessék az életet;

10. járjunk előttük az úton, saját példánkkal mutassuk meg nekik, hogyan kell tudatosan és éberen élni.

Részlet Frank M. Wanderer: Csendes forradalom. A Tudat evolúciója című könyvéből

(forrás: csendesforradalom.wordpress.com)

Az élet törvénye a változás

Ha a múltunkat ismerjük, megértjük a mát is.

A Föld a lélek iskolája

Mikor egy fénylényt, mint ami a lelkünk, újra anyag borít be, először az elszigeteltség érzése vesz rajtunk erőt, egy olyan érzés, mintha kiestünk volna valahonnan, ahol sokkal-sokkal szebb volt, mint itt.

Az életünk célja, hogy tudatossá váljunk, kitágítsuk érzékeinket, belenőjünk teljességünkbe, és felismerjük kozmikus eredetünket.Ám még csak most kezdünk el felhagyni azzal az évezredes ősi szokással, hogy az anyaggal, a testünkkel azonosítjuk magunkat. Még csak most kezdjük el lazítani a vágyainkkal való szoros kapcsolatot, melynek hatására, mintha köd borítaná be a valóságot. De ha dolgozunk önmagunkon, megéljük azokat a felvillanó fénygondolatokat, amelyek új valóságot és új irányokat közvetítenek.

Az intuíció egy magasabb gondolati erő, a léleknek egy fénysugara, ami egy magasabb szintű életre mutat, így újra felismerjük a sok tapasztalaton keresztül már megszerzett képességeinket. Mert a sejtéseink, reményeink és félelmeink mind még el nem feledett reakciók azokra a megélt eseményekre, amelyekkel ebben az életben újra találkozni szeretnénk, vagy amelyeket rendbe szeretnénk hozni. Az élettel való párbeszédünk „következménysorozat″, ami – még ha egy új testben is, de – folytatódni szeretne. Hisz az egyes életek összetartoznak, és a sors hozzásegít minket ahhoz, hogy olyan emberekkel, szituációkkal és helyekkel találkozzunk, ahol valamit változtatni, vagy tisztázni szeretnénk.

Micsoda ajándék, hogy mindazt, ami ma már tudatossá vált, egy következő életben, egy új testben, és szintén itt, meg is tudjuk valósítani. Micsoda segítség az a tudat, hogy egy egyre erősödő fény kísér, hordoz és vezet minket, ha elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy elfogadjuk az ismeretlent.

Ebben az időszakban sok lélek születik, és kihasználja a lehetőséget, hogy tanítványként vagy tanítóként részt vegyen a nagy változásokban, és megélje az átalakulás idejét. Minden új élet olyan, mint egy új tavasz, ami egy új kezdetet tesz lehetővé. Milyen sok újat nyújthat egy tavasz, ha nem csak azzal foglalkozunk, hogy a telet gyászoljuk.

Valódi énünk, az örök lelkünk időről időre megtanulja, hogy a sötétségen is képes legyen átmenni. Mert tudja, hogy ez a fénysugár őt egyre gyakrabban ismeretlen mélységekbe és magasságokba vezeti. Ám ennek a magasabb fénynek a megélése mindannyiunkra másképpen hat. Mert ez az erősebb fény nemcsak új törvényeket, új válaszokat és új kötelezettségeket tár fel, de megvilágítja azt is, ami bennünk, mélyen belül rejtőzik. Így a magasabb fénnyel való minden újabb találkozásnál felfedezünk és megélünk egy eddig még nem ismert síkot magunkban.

Így a tudat kibontakozásának útjai szimbolikusan olyanok, mint a „mennybemenetel”. A földi formák világának birodalmából a szellemi értékekhez vezetnek. A tudattalan és diszharmonikus gondolatoktól, az ösztöneink által vezetett érzéseinktől az alkotó tudathoz, az Isteni Fényhez. Az ismert és megszokott élettől az univerzum határtalan végtelenségéhez.

Halhatatlanságunk az az erő, amely által minden ismert vég valami nagyobbnak a kezdetévé válik. Minden egyes nap lehet egy befejezés, de egyben egy felkészülés a következőre is. Ez egy fénnyel elárasztott út, ami kisebb-nagyobb ciklusokon át vezet, és lehetővé teszi a földre való megszületést. Mi újra és újra visszatérünk a Földre, de hosszú időn át tudattalanul, csak a lelkünk ereje által, amit viszont még nem tudunk tudatosan irányítani. Mert ahogy elalszunk, majd újra felébredünk, éppen úgy halunk meg, majd születünk újjá, kezdetben még teljesen tudattalanul.

A lelkünk fényútja a tudat két birodalma között ívelő híd, a spirituális és az anyagi lét között húzódó fényút.

És ahogy múlik az idő, és a születésnek és halálnak már számtalan ciklusát átéltük, úgy fejlődik bennünk a tudatosság, a bölcsesség és a függetlenség képessége.

(forrás:evagostoni.hu)

Richard Webster: Őrangyalok és szellemi vezetők

A titok: hogyan szólítsuk az angyalt?

Ha valaki szeretne hinni az angyalokban, de nem teljesen biztos benne, hogy el tudja őket fogadni, akkor újfajta gondolkodásmódokkal kell edzenie az elméjét. Az említett három lépés a következő: fohászkodás, megerősítés és imagináció.

Először is imádkozzunk Istenhez, és kérjük tőle, hogy részesüljünk angyalos élményben. Ha valaki nem szereti használni az „Isten” fogalmat, helyettesítheti „Egyetemes Életforrással” vagy bármilyen emberfeletti hatalomra utaló elnevezéssel. Ha pedig sietős a dolgunk, közvetlenül Rafaellel is fölvehetjük a kapcsolatot, mert ő azonnal válaszol.

A legjobb, ha egyszerűen fogalmazunk, és feltétlenül hiszünk. Emlékezzünk Jézus szavaira: „ha imádkoztok és könyörögtök valamiért, higgyétek, hogy megkapjátok, és akkor valóban teljesül kérésetek” (Mk 11,24). „Bármit kértek hittel az imádságban, megkapjátok” (Mt 21,22).

Richard Webster

Szabad pillanatainkban mondogassunk megerősítéseket, hogy egyre nyitottabbak legyünk az angyalok létezésére. Ezek olyan mondatok, amelyeket addig kell ismételgetnünk magunkban, amíg az elménk el nem fogadja őket valóságnak. Ma már nem találom unalmasnak a sorban állást, mert közben megerősítéseket szoktam mondogatni. Körülbelül efféle mondatokkal lehet dolgozni: „vonzom az angyalokat”, „az angyalok folyamatosan segítenek és támogatnak”, „az angyali birodalom segítségével bármit képes vagyok megvalósítani, amit szeretnék” vagy „szükség idején mindig megidézem az angyalokat”.

Esténként, lehetőleg elalvás előtt, képzeljük azt, hogy beszélgetünk velük. Ezzel nyitottakká válunk, és több esélyünk lesz angyali találkozásra.

Az elmúlt évek alatt sokszor láttam, hogy ezek az egyszerű módszerek igenis segítenek. Valamiért akkor működik legjobban a dolog, ha mindhárom lépést betartjuk.

Az elmúlt évek alatt rengeteg emberrel találkoztam, aki saját bevallása szerint nem hisz az angyalokban. És talán épp ugyanannyit ismertem meg, aki azt állítja, hogy hisz. Az angyaltagadók egyik gyakran hangoztatott érve az, hogy az angyal testnélküli tudat, ebből kifolyólag nem létezhet. A másik érvük az, hogy az égi lények a kezdetleges vallások termékei, és a modern ember nem hisz az efféle csacskaságokban. Egy másik érdekes állásponttal is úton-útfélen szoktam találkozni, mely szerint az angyalok egyszerűen az emberi elme által kivetített, nehezen felfogható vallásos szimbólumrendszer részei. Azok, akik nem hisznek Istenben vagy egy magasabb rendű erőben, kétségkívül az angyalok létezését sem fogadják el.

A másik tábor tagjai közül sokan azért hisznek az angyalokban, mert vagy látták őket, vagy valahogyan kommunikáltak velük. Vannak, akik azért, mert komolyan veszik a Biblia, a Korán vagy más szent szövegek üzenetét. Mások bölcseleti úton jutottak erre az álláspontra, ugyanis szerintük Istennek szüksége van hírvivőkre, és ezt a szerepet logikusan az angyalok töltik be. Például Aquinói Szent Tamás is ez utóbbiak közé tartozik. És persze vannak olyanok, akik mindig is hittek az angyalokban, éppen ezért sohasem boncolgatták komolyan ezt a témát.

Tömérdek emberrel beszélgettem már az angyalokról, és arra a következtetésre jutottam, hogy a beléjük vetett hit voltaképpen belső megértésből vagy személyes élményből fakadó szubjektív döntés. Az én esetemben ez utóbbiról van szó, amelyről az Őrangyalok és szellemi vezetők című könyvemben meséltem. Huszonévesen nehéz időszakon mentem keresztül, és az őrangyalom segített kilábalni belőle.

Az angyalok színtiszta szellemi lények. Aquinói Szent Tamás, az „angyali doktor” szerint „teljes egészében intelligenciák”, vagyis anyagtalan létezők. Eckhart Mester (kb. 1260–1328) ezt írta: „az angyali természet szellemi, és Istenhez a legközelebbi”. Az Egyiptomban élt zsidó filozófus, Maimonidész (1138–1204) úgy vélte, hogy az angyali jelenések „ember alakú kifejeződések”.

Emanuel Swedenborg (1688–1772), a svéd tudós és teológus szerint csupán a lelkünkön vagy belső látásunkon keresztül pillanthatjuk meg az angyalokat. Minél tisztább a szívünk, annál több esélyünk van rá.

Az Üdvhadsereg alapítója, William Booth (1829–1912) kétségkívül tisztaszívű ember volt. Egyszer látomása támadt, amelyben ragyogó szivárványfény övezte az angyalokat.

Kivétel nélkül mindenki kapcsolatba léphet az angyali birodalommal útmutatásért, oltalomért és inspirációért. Az emberek különbözőképpen tapasztalják meg az égi lényeket. Egyesek a jelenlétüket érzik, mások hallják őket, sokan álmukban beszélgetnek velük, és vannak, akik meglátják őket.

Jelen könyvemből többféle technikát is el lehet sajátítani az angyalokkal, elsősorban Rafael arkangyallal való kapcsolatfelvételhez. Nem kell megvárni, hogy csapás érjen bennünket, hiszen az angyalok a mindennapjainknak is szeretnének részesei lenni, és csak a felkérésünkre várnak.

Rafael, a tanító és gyógyító

Rafaelt a tanításhoz és a gyógyításhoz szokták társítani. Ez utóbbi minőségében a teljességért, az egységért és a gyógyítás mindennemű formájáért felelős, legyen az mentális, érzelmi, spirituális vagy fizikai. Két ember, de akár két ország közti kapcsolatot is könnyedén tud orvosolni. Az ő feladata az emberiség sebeinek begyógyítása. Két tisztségét ötvözve arra tanít, hogy okuljunk a sebeinkből, és a cselekedeteinkkel többé ne okozzunk magunknak fájdalmat. Neki köszönhetően újra egyesülhetünk az isteni szeretettel, hiszen arra tanít, hogy az mindig körülvesz és beborít bennünket, még ha nem vagyunk is ennek tudatában.

Az arkangyal egyéb fontos feladatokat is ellát. Ő a keleti égtáj és a levegő elem ura. A hét napjai közül a szerda, a bolygók közül a Merkúr áll a fennhatósága alatt. Hozzá tartozik a kreativitás, és ő képviseli a fiatalok érdekeit. Előszeretettel segít az embereknek lelki életük fejlesztésében, és gyakran támaszra lelhetnek a személyében a zarándokútra készülők. A képzőművészek ezért ábrázolják szívesen utasként, aki vándorbottal és vizes kulaccsal rója az utakat. Azon kívül a természet különféle aspektusainak is a patrónusa. E szerepében ő felelős a hajnalért, a tudásért, a tudományért és az utazásért. Ramiéllel együtt az együttérzés angyala. Kiváló a humorérzéke, és nevetést, derűt, örömöt hoz minden társaságba.

Noha az Újtestamentum nem említi név szerint, a Kr. u. 745-ben a római zsinat jóváhagyta, hogy hozzá forduljunk segítségért. Rafael ünnepnapja október 24-én volt, viszont amikor 1969-ben megreformálták az egyházi naptárt, szeptember 29-re tértek át. Eredetileg ez Mihály ünnepnapja volt, Gábrielt pedig március 24-én ünnepelték. Manapság szeptember 29-e az arkangyalok közös napja.

- Tanítás Richard Webster könyvéből - hatartalanvilag.blogspot -

- - - - - - - 

10 Ember- Akin Angyalok Segítettek -TOPLISTÁK - videó

Megfejthették a rejtélyes phaisztoszi korongot

Újabb értelmezés érkezett a híres, rejtélyes phaisztoszi korongra – ezúttal istennőkről és terhes asszonyokról szól a fáma. A krétai archeológus biztos benne, hogy a szerelem istennőjéhez címzett imádság található az agyagemléken.

Az eredeti korong


A phaisztoszi agyagkorong a minószi kultúra egyik legfontosabb lelete, mégis a mai napig nem sikerült pontosan megfejteni, miről is szól a belévésett szöveg.

Időről időre felbukkan egy-egy magyarázat, de pontosan még senki nem tudta megmondani, mi áll a híres korongon. Most egy korábbi értelmezés megalkotója cáfolta meg saját magát – eddig ugyanis azt hitte, hogy terhes anyáról, de valószínűleg inkább terhes istennőről van szó a szövegben. 

Kétezer éves rejtély

A rejtélyes korongot még 1908-ban találták meg Kréta szigetén, ez az első „nyomtatott szöveget” rejtő lelet, vagy ahogy a kutatók mondják, 

az első „CD-ROM”

A tábla több mint kétezer éves, és egy helyi templomban bukkantak rá a kutatók. 241 darab szimbólum áll rajta, ám csak 45 féle jelet lehet megkülönböztetni közülük, ezek ismétlődnek az egész korongon. A legtöbben úgy gondolják, hogy kívülről befelé kell az olvasást elkezdeni, néhány kutató szerint viszont éppen ellenkezőleg, belülről kell haladni – olyan az egész, mint egy ókori titkosírás.

A korong másolata

Félreértelmezték a feliratot

Gareth Owens, a Krétai Műszaki Intézet Erasmus-programjának koordinátora úgy gondolja, hogy korábban félreértelmezte a feliratot: azt hitte, egy terhes nőről van szó benne, valójában azonban egy terhes istennőt jelöl, méghozzá Astartét, a szerelem és a nemzés istennőjét.

Owen körülbelül egy évvel ezelőtt állította, hogy a szöveg egy terhes anyáról szól, most saját elméletét javítja ki, és azt mondja: Astarté istennő a megoldókulcs az egész rejtélyhez. 

Ima az istennőhöz

„Semmi kétség, hogy vallásos szövegről beszélünk” – idézte a Greek Reporter az ANA – MPA hírügynökségnek adott nyilatkozatot Owenstől. – „Ez azért egyértelmű, mert össze lehet hasonlítani a Kréta szent hegyeiről származó más írásokkal. Vannak olyan szavak, amelyek pontosan megegyeznek. Azt gyanítom, hogy 

a korongon egy Astartéhoz, a szerelem istennőjéhez írt himnusz látható.

 A korong szavaihoz hasonlók megtalálhatóak minószi isteni felajánlásokba vésve is, és ahogy a ma élő emberek, úgy a minósziak is imádkoztak az isteneikhez akkor, ha bajban voltak, lebetegedtek vagy tragédia érte őket. Ilyen tekintetben nem változtunk sokat” – tette hozzá.

Véres, kegyetlen szertartások

Owen szerint az istennő figurája nagyon fontos lehetett a minósziaknak, a szerelem mellett a háború és a szent hegyek védelmezőjének is nevezték. Eredetileg egy keleti istennő volt, valahol Mezopotámia környékéről indult a tisztelete, Cipruson pedig Vénuszként jelent meg. Szent állata a galamb volt, és az ókori keleten állítólag még a véres, fájdalmas önkínzások és a kiheréltetés is hozzátartozhatott a hozzá fűzött tradíciókhoz.

(forrás: origo.hu)

Kínai tanmese - A két cserépedény

Kínában, egy víz-hordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig teljes adag vizet szállított.

A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment. Mindennap a víz-hordozó csak másfél edény vizet szállított a házba.

Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak fele annyit tudott teljesíteni... A két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál:

- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A víz-hordozó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy a virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán?
Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Mindennap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedtem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.

*
Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mindannyian törött cserépedények vagyunk.
De ezek a törések és hibák, amik mindannyiunkban megvannak, teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé.
Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban.

(forrás: http://fuszermesek.blog.hu)

A koreai sámánista szertartások eszközeinek bemutatása és jellemzése

A sámánizmus gyökerei nagyon régre nyúlnak, feltehetően szibériai törzsekhez vezethető vissza. Amikor az oroszok megkezdték Szibéria gyarmatosítását a 17. században, állításuk szerint olyan személyre bukkantak, aki azt állította, hogy kapcsolatban áll a szellemvilággal.

A tunguz (evenki) nyelven beszélő szibériaiak az ilyen egyéneket sámánnak nevezeték. A tudomány jelenlegi állása szerint a sámánizmus a bronzkorban alakult ki a vadászó-gyűjtögető népek között, s elsősorban az Ázsia északi részén élő népcsoportokra jellemző, például a vogulokra vagy az osztjákra. A sámán szó szibériai eredetre vezethető vissza, jelentése: az ember, aki tud. A szót mai értelmében arra az egyénre értik, aki megváltozott tudatállapotában, révülésében is ura tud maradni önmagának. Az irányított tudatállapotban gyakorlottakat, az eksztázis mesterét tekinthetjük sámánnak. A sámán feladata, szerepe igen sokrétű volt: gyógyított, jósolt, jövendölt, a közösség összetartója, szellemi vezére volt. A nemzetségi hagyományok, imák, legendák, énekek őrzője, áldozati rítusok irányítója. A sámánizmus ősi hiedelemrendszer, kapcsolatba hozható a vallási fejlődés korai formáival, az animizmussal, és a totemizmussal.

Az “animizmus” szerint minden élőnek és élettelennek lelke van, a kőnek éppúgy mint egy fának. Az animizmus, ezáltal a természettel, a környezettel való szorosabb, egyenrangúbb kapcsolatot segítette elő. A “totemizmus” azt a hitrendszert jelentette, melynek alapján a nemzetség őseként állatot tiszteltek. Úgy tűnik a sámánok az emberi lélek gyógyítói. Mindig értettek ahhoz, hogyan kell a különböző világok között hidat verni. A hatalmuk avatási tapasztalatok eredménye.

A jövendő sámán az avatási próbák során ismeri meg az emberi lelkek törékenységét. Főszerepet játszik a közösség vallási életében, de ez egyáltalán nem tölti ki teljességében. Ezzel szemben pótolhatatlan minden olyan szertartáson, ami az emberi léleknek, mint olyannak élményeit érinti, például a lélek elvesztése vagy a rossz szellemektől való megszállottság.

Amikor az Európából elkezdtek kiáramlani a világba sok emberrel találkoztak, akik azt állították, hogy képesek kommunikálni az szellemekkel, és ismereteik vannak a gyógyításról. A sámán képes a természet szellemeivel tökéletes összhangban élni. Számára a Föld szent, és tudja, hogy a természet és az őket irányító erők tudatosak, intelligensek képesek magukat megvédeni, és kiállni az emberi lélekért.

A sámánizmus egy létforma. Létét az egyensúlyozás határozza meg a bent és a kint, a lent és a fent, az alaktalan és az alakkal bíró, látható és láthatatlan, jó és rossz. Mindig a végletekkel kezdi, hogy később övé legyen a középen járás csodája, ezáltal képes a környezetében is harmóniát, békét teremteni. Amikor érzi, hogy a harmónia felborult benne, visszavonul az általa “épített” szent helyre, hogy újra egyensúlyt tudjon magából sugározni. Megtanítja környezetét is, hogy hogyan állítsák vissza magukban a harmóniát, hogy, ezáltal teljesebb életet éljenek, erősebbek legyenek, és biztosabb léptekkel haladhassanak a Földön.

Az, hogy valaki sámánná válik, nem a saját döntése. Mindig a Sámánok Istenének és az Ős sámán- szellemek döntése, hogy kit jelölnek ki sámánnak. A döntést a jelölt sosem “fellebbezheti” meg, el kell vállalnia ezt a létet. Ilyenkor szinte minden esetben a jelölt egyfajta sámán-betegségbe esik, amíg úgy nem dönt, hogy vállalja a sámánkodást.

A sámánok legfontosabb kelléke egy szertartáshoz a dob. Szibéria egyes területein az új sámánoknak először csak sámánbotjuk volt. Aztán később adtak neki csak dobot mikor már jó sámánná vált. Míg más helyeken a kezdő sámánnak is egyből sámándob járt és nekik sohasem volt sámánbotjuk. A nemzetség sámánőse “írta elő” a sámánnak, hogy annak dobja milyen legyen. Mekkora legyen, milyen állat bőrét feszítse rá, milyen rajzok kerüljenek rá. Majd ezután következett a beavatás. Meg kellet találni a dobra húzott bőr állatának a lelkét. Az állatot nyomom kellet követni és el kellett jutni a születésének helyéig. A lelkét csak itt foghatták meg a születés pillanatában, és bezárták a dobba. Ezáltal a dob feléledt. Végül a dobot be kellett mutatni a sámánősnek és a szellemeknek. A sámánős megvizsgálta, hogy mindent az “előírások” szerint készített e el. Ha elkészült a dob, akkor ezután a sámán már ezt használhatta a szertartásaihoz. A dobok bőre idővel megereszkedik. A bőr nagyon érzékeny a hőmérsékletváltozásra. Melegtől összehúzódik, vagyis megfeszül. Ilyenkor tűz fölé tartja a sámán, és “meghúzza” a tűz felett.

A sámán ruházata meghatározó és könnyen felismerhető, hiszen színesek és feltűnőek. Megállapíthatjuk, hogy minden régióban és területen más jellegűek. A középső területeken például a sámánok minden szertartáshoz különböző köpenyt hordanak, ezzel ellentétben a Joella tartományban egyszerűbb viselet a jellemző, amire egy fehér kabátkaszerű felöltőt vesznek.

A koreai szertartások meghatározó elem a tisztító tánc, az úgynevezett salpuri . Általában akkor használják, amikor a szellem megjelenik és a sámán ezzel üdvözli. A jó szellemeket köszöntik, a rosszakat pedig elüldözik vele. A táncok, az öltözékekhez hasonlóan, régiónként eltérnek. Az északon jellemező a fel-le ugrálás, a déli területeken a kezeket magasba emelve, és jobb-bal irányba csapkodó mozdulatokkal végzik a szertartást. A salpuri szó szerint azt jelenti: megtisztítani a gonosz szellemeket.

Fontos megemlítenünk a sámán tárgyai közül a legyezőt, a csengőt és a kést. A rituálé alatt a sámán a jobb kezében tartja a legyezőt és egy kis csengőt a balban. A szertartást végző akkor használja a legyezőt, amikor magához hívja a szellemet vagy az beleköltözik. A csengőket általában tánc közben használják, hogy felkeltség a túlvilági lelkek figyelmét. Már a meghatározó hangjuk arra hivatott, hogy kommunikációt segítse a két világ között.

A kés, vagy egyes esetekben kard, szimbolizálja az erőt és a hatalmat. A megszentelt kard utat mutat a szellemeknek a rituálé kezdetétől a végéig. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenünk a tükröt, mely bronzból készült. Eszköz, amely a szibériai sámánizmusban is megtalálható. A tükrök misztikuma és használata már előfordult többek között az ősi Tangun mítoszban is. Megállapíthatjuk, hogy szerepük az, hogy a napot szimbolizálják.

A sámánok lényegi szerepet játszanak a közösség lelki épségének védelmében. Legyőzik a démonokat és a fekete mágiát. Annak a képességének köszönhető, hogy utazni tud a természetfölötti világokban és képes látni a természetfölötti lényeket, a halottak szellemét, a sámán meghatározó módon hozzájárul a halál megismeréséhez. Napjainkban, amikor a technika és a tudomány a mindennapok meghatározója, a világ számos pontján még élnek olyanok, akik sámánizmus titokzatosságában lelik meg a gyógymódot testi és lelki problémáikra.
(forrás: saman.org.hu)

A dél-koreai sámánszínház - videó

A tudomány végre végső bizonyítékot talált Isten létezésére!

Kutatók jelentették be a megdöbbentő felfedezést!

Mióta csak létezik a világ, és az ember a tudomány segítségével újabbnál újabb dolgokat fedez fel, úgy merült fel az igény arra, hogy a tudomány lelje meg a végső bizonyítékot Isten létére.

A közhiedelemmel ellentétben ugyanis sokan vélekednek úgy, hogy a tudomány nem eltávolítja, hanem közelebb hozza az embert Istenhez.

Most úgy tűnik, meg is lelték a szakemberek azt, amit mindig is kerestek: a bizonyítékot arra, hogy Isten, a felsőbb entitás tényleg létezik, és ő alkotta a világot.

Isten létének bizonyítéka sokak szerint mindvégig ott volt az orrunk előtt, de mélyen bele kellett nézni az űr sötétjébe a csillagászoknak, hogy ezt biztosra kijelentsék. Arról van szó, hogy több szinten is bizonyítható, hogy Isten létezik.

Az első konkrét bizonyíték az a fizikai törvényeink milyensége. Ugyanis érthetetlen módon valamiért csak itt a Földön van úgy belőve minden élethez szükséges körülmény, hogy az PONTOSAN megfelelő legyen arra, hogy kialakuljon az értelmes élet.

PONTOSAN megfelelő a bolygónk Naptól való távolsága, és bár az űr kietlen és élettelen - és persze azért máshol is létezhet élet nagyon nagy valószínűséggel - mégis ebben a kozmikus oázisban létrejött az emberiség.

A fizikai törvények is magukon hordozzák az intelligens tervezettség jeleit.

Vagyis az egész világ és az univerzum hatásmechanizmusai úgy működnek, egységesen, összehangoltan, mint egy alaposan átgondolt, előre kitervelt rendszer.

A kutatók rávilágítottak tanulmányukban arra is, hogy a Földön és az univerzumban is vannak olyan szimbólumok, formák, melyek minden szinten visszatérnek.

Sejtekben figyeltek meg olyan alakzatokat, melyek nem csak hasonlítanak, hanem teljes egyezést mutatnak a szuperklaszterekkel, óriásgalaxisok által adott kozmikus mintákkal.

Mintha a világ egy tervezőasztalon született volna, egy adott, jól fellelhető minta mentén.

Nemrégiben pedig mások pusztán matematikával jutottak oda, hogy a különböző egyenleteket, modelleket felhasználva arra a megállapításra jussanak, hogy a világ nem magától olyan, amilyen.

Az ehhez szükséges számításokat egy hatalmas, nagy teljesítményű szuperszámítógép számította ki, miután betáplálták a megfelelő egyenleteket.

Vagyis a világ intelligens tervezés eredménye, a matematikai feketén-fehéren papírra vetett eredményei szerint.

Ax. 1. {P(φ)∧◻∀x[φ(x)→ψ(x)]} →P(ψ)Ax. 2.P(¬φ)↔¬P(φ)Th. 1.P(φ)→◊∃x[φ(x)]Df. 1.G(x)⟺∀φ[P(φ)→φ(x)]Ax. 3.P(G)Th. 2.◊∃xG(x)Df. 2.φ ess x⟺φ(x)∧∀ψ{ψ(x)→◻∀y[φ(y)→ψ(y)]}Ax. 4.P(φ)→◻P(φ)Th. 3.G(x)→G ess xDf. 3.E(x)⟺∀φ[φ ess x→◻∃yφ(y)]Ax. 5.P(E)Th. 4.◻∃xG(x)

Így festenek Gödel egyenletének egyes részei. Az, hogy valóban bizonyíték van arra, hogy Isten teremtette a világot, rengeteg mindent megváltoztathat.

Pláne úgy, hogy a mostani, friss kutatás is arra mutat, hogy az univerzum jelenlegi modellje egyszerűen nem jöhetett volna létre a véletlenszerűségből.

(forrás: wikipedia.org/wiki/Gödel_ontológiai_istenérve - avilagtitkai.com)

A számítógépes szakemberek, akik állítólag bizonyították, hogy Isten létezik (2013)

2013 októberében két tudós, Christoph Benzmüller a berlini Szabad Egyetem és kollégája, Bruno Woltzenlogel Paleo a bécsi Műszaki Egyetem munkatársa Kurt Gödel tételére alapozva bizonyította Isten létezését egy hagyományos MacBook számítógép segítségével. Legalábbis matematikai szinten, a modális logika mentén.

Benzmüller és Paleo matematikai jelekkel ábrázolta a Gödel-axiómákat, majd egy erre a célra kifejlesztett, a logika szerint működő szoftver segítségével megállapították, hogy az axiómák nem tartalmaznak rejtett ellentmondásokat, és megerősítették a tétel igazolását.

 (forrás:tudomanyplaza.hu)

 

- - - - - - - 

 

Kapcsolódó írás

 Matematikailag bizonyítható, hogy létezik Isten 

 https://dszilvia.blogspot.com/2017/01/matematikailag-bizonyithato-hogy.html

 

- - - - - - - -

A tudomány felfedezi Istent - Tasi István - videó

5 jel, hogy már találkoztál előző életbeli ismerőssel

Szinte mindenkinek volt már része benne, hiszen akiknek közös a múltjuk, azok vonzzák egymást, különösen akkor, ha dolguk is van együtt. Elhiheted, nagyon jól kitalálja ezt sors, Isten vagy Buddha, a karma, hogyan alakítsa úgy az életünket, hogy a megfelelő helyen és időben újra találkozzon két lélek, akiknek még dolguk van együtt. Ha felismered ezt az 5 jelet, akkor egész biztos, hogy te is találkoztál már valakivel a múltadból!

Nem csak az előző életbeli szerelmünkkel hozhat minket össze a sors ebben az életben, hanem barátainkkal, rokonainkkal, de akár ellenségeinkkel is. Az biztos, hogy ezek a személyek sosem ok nélkül köszönnek vissza, de nem jelenti azt, hogy mindig valami alapos indok is. Olykor valóban befejezetlen ügyeink, adósságaink, múltbéli tetteink hozza. Néha „csak” annyi, hogy barátoknak kell lennünk, vigyázni és szeretni egymást, mert ez a feladat.

A következő 5 jel pedig rávilágíthat arra, hogy valaki az előző életbeli ismerősöd:

Érzed, hogy kapcsolatban állsz vele

Már az első pillanatban érezted, hogy van köztetek valami. Úgy képzeld el, amikor a Hegylakóban találkoznak egymással és megérzik, hogy „na, ez is halhatatlan”. Fogalmad sincs mi lehet az a kötelék, de érzed, hogy van köztetek egy láthatatlan kapocs, mintha dolgotok lenne egymással. És amíg nem állsz vele szóba, valósággal kínoz az érzés, hogy muszáj megismerkedned vele.

A kezdetektől fogva ismerős

Ahogy megláttad, tudtad, hogy ismered. Fogalmad sem volt honnan, de biztos voltál abban, hogy már találkoztatok, hogy egyszerűen ismered. Főleg abban a minutában tudtad ezt, ahogy belenéztél a szemébe. Igen, ezért azaz elcsépelt duma a „szem a lélek tükréről” mert beleláttál a lelkébe és felismerted.

Heves érzelmeket vált ki belőled

Általában, amilyen kapcsolatod volt a múltban az illetővel, olyan lesz a jelen életben is. Ezért ha valakivel szemben minden ok nélkül elfog a szeretetet, és csak azt érzed, mellette kell lenned és vigyázni rá, biztos lehetsz benne, hogy előző életben is közeli kapcsolatban voltatok. Egyes emberek még azt is megérzik, hogy milyen viszonyban: „Olyan vagy nekem, mintha a saját lányom/testvérem lennél.”

Ugyanez a helyzet akkor is, ha valakit minden ok nélkül gyűlölsz, utálsz. Haragot, nem tetszést érzel iránta és nehezen bírod elviselni a jelenlétét. Kétségkívül ő a múltban is az ellenséged lehetett, vagy legalábbis tett valamit anno, amivel rászolgált arra, hogy így érezz iránta. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ebben az életedben is utálnod kellene. Ha te is úgy akarod, változtathatsz a kapcsolaton és eláshatjátok a múltbéli csatabárdot. Talán pont ez a feladatotok…

Erős vonzó vagy taszító érzést vált ki belőled

Ha van valaki, akivel kapcsolatban azt érzed, mindenáron meg kell ismerned, a közelébe kell férkőznöd, mert különben addig nem lesz egy nyugodt perced se, akkor minden esély meg van arra, hogy az illetővel már volt korábban dolgod. Még akkor is, ha már egy ideje együtt vagytok és azt érzed, mindig mellette kell lenned, nem hagyhatod el. Ugyanez a helyzet akkor is, ha taszító érzést érzel. Amikor messzire el akarod kerülni az illetőt vagy szeretnél tőle megszabadulni.

Telepatikus kapcsolat van köztetek

Be tudod fejezni a mondatát? Kitalálod, mire vágyik, mit kíván? Néha olyan érzeted van, mintha egymás veséébe látnátok és képesek lennétek kitalálni egymás gondolatát? Olykor meghallod, megérzed, ha rád gondol? Nem őrültség! Csak olyan erős a kapcsolatotok, hogy telepatikus viszony alakult ki köztetek. Vagyis ha a férjed vagy a legjobb barátnőd nem veszi fel a telefont, küldj neki telepatikus üzit, hogy hozzon ketchupot a pizzához!

(forrás:arkadia.hu)

Meghökkentő dolog történt Bíró Icával az Emlékezés templomában - videó