"Gyermekek jelenlétében meggyógyul a lélek."
(Dosztojevszkij)
"A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani."
(Rudolf Steiner)
"Előbb minden felnőtt gyerek volt. De csak kevesen emlékeznek rá."
(Antoine de Saint-Exupéry)
“Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az élet önmaga iránti vágyakozásának
fiai és leányai. Általatok érkeznek, de nem belőletek. És bár veletek vannak, nem birtokaitok. Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok. Mert nekik saját gondolataik vannak. Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem. Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem. Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok. Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem meg nem reked a tegnapban. Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el. Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak. Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása: Mert ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.”
(Kahlil Gibran)
"Emlékezz, hogy gyermeked nem a tulajdonod, hanem a Teremtő küldte hozzád."
(Mohawk indián nemzet)
“Ha sosem engeded szabadjára a gyermekeidet, hogyan tanulják meg, hogy mindig visszajöhetnek hozzád?"
"A gyerekek kifinomult érzékkel és természetes intelligenciával vannak megáldva, és okos dolog meghallgatni őket."
“A világban nagyobb az éhség a szeretetre és elfogadásra, mint a kenyérre.”
(Teréz anya)
Az élet himnusza
Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
Az élet szép – csodáld meg! Az élet boldogság – ízleld! Az élet álom – tedd valósággá! Az élet kihívás – fogadd el! Az élet kötelesség – teljesítsd! Az élet játék – játszd! Az élet vagyon – használd fel! Az élet szeretet – add át magad! Az élet titok – fejtsd meg! Az élet ígéret – teljesítsd! Az élet szomorúság – győzd le! Az élet dal – énekeld! Az élet küzdelem – harcold meg! Az élet kaland – vállald! Az élet jutalom – érdemeld ki! Az élet élet – éljed!
"Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy ahol gyűlölet lakik, oda szeretetet vigyek; ahol sértés, oda a megbocsátás szellemét; ahol széthúzás, oda egyetértést; ahol tévedés, oda igazságot; ahol kétely, oda hitet; ahol kétségbeesés, oda reményt; ahol árnyék, oda fényt; ahol szomorúság, oda örömet; Uram, add, hogy inkább én igyekezzem vigasztalni, mint hogy vigaszra várjak; inkább én törekedjem megértésre, mint hogy megértést óhajtsak, inkább én szeressek, mint hogy szeretet igényeljek; mert önmagunkat feledve - találjuk meg magunkat; ha megbocsátunk - akkor nyerünk bocsánatot; és ha meghalunk - azzal ébredünk az örök életre."
"Olykor azt gondoljuk, a szegénység: éhesnek, mezítelennek és hontalannak lenni. Mégis a legnagyobb szegénység nem kívántnak, nem szeretettnek lenni és tudni, hogy senki sem törődik veled. El kell kezdenünk gyógyítani ezt a szegénységet a saját otthonainkban."
"A szeretet olyan gyümölcs, amely minden
évszakban egyformán érik és érlelhető. Ez a gyümölcs mindenkinek érik,
bármiféle megkülönböztetés nélkül. A szeretet rendszeres meditáció,
intenzív belső élet, valamint kellő alázat és áldozatvállalás útján
mindenki számára elérhető, megvalósítható! ...."
Teréz Anya -családi nevén Agnes Gonxha Bejaxhin- 1910. augusztus 27-én született Skopjében, a mai Macedóniában. 21 éves korában tette le első fogadalmait, majd 1937-ben az örökfogadalmat. A Teréz (Teresa) nevet a Loreto rend missziós nővérei közé belépésekor vette föl az indiai Kalkuttában. Először a bengáliai részleg egyik iskoláját vezette. Az őt követő nővérek jó része egykori iskolás tanítványai közül kerültek ki. 1946-ban "hívást kapott a hivatáson belül". Megfogadta, hogy a "szegények legszegényebbjeit" fogja szolgálni, azokat az embereket, akiket szó szerint hagynak az utcán meghalni. Alázatosan és engedelmesen az engedélyek megérkezése után 1948-ban elhagyta a kolostort a Kalkutta nyomornegyedébe költözött. Iskolát, majd otthont nyitott, ahol a súlyos beteg emberek békében és tisztességben halhattak meg. Szolgálta a leprásokat, AIDS betegeket és mindenkit, akikről elfelejtkeztek és akiket magukra hagytak.
1950-ben megalapította a Szeretet Misszionáriusai római katolikus rendet. 1959-ben megnyílt az első Kalkuttán kívüli ház, Dranchiban, majd egy újabb Delhiben. 1979-ben Nobel-díjat kapott. Folytatta munkáját annak ellenére, hogy a média sztárolni kezde. A születésszabályozás és abortusz kérdésében mutatott kategórikus elutasító véleménye nagy vitát kavart.
"A szeretet az élet, az élet gyökere. Aki nem szeret, nem is él."
(Brunszvik Teréz)
Szent Pál A szeretet himnusza
Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. S a szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás végetér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér. Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy gondolkoztam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.
Egy nagyon érdekes kísérletet végeztek egyetemi hallgatókkal.
Először megnézték az A immunglobulin szintjüket, ami egy mutatója az immun állapotnak, majd megnézették velük a Kalkuttai Teréz anyáról szóló filmet. A húsz perc eltelte után megnézték, hogy van-e valami különbség, javult-e az immunrendszerük? A kérdezőbiztos az ajtóban megkérdezte, hogy tetszett a film? A hallgatók többségben azt válaszolták, hogy "ugyan, ez a szenteskedés, a mi korunkban már nem lehetséges, ilyen áldozatos életek nincsenek is, vagy rendkívül kevés embernek adatik meg". És mit mondott az immunrendszerük? Szignifikánsan emelkedett az immun aktivitás. A tudatos tudat gőgösködik, és a szervezet maga, mint egy hatalmas szervezett rendszer úgy válaszol, hogy igent mond. És ha csak látjuk másoknak a szeretet jó cselekedeteit, már azáltal jobb lesz a mi immunrendszerünk. Hatalmas üzenet ez.
“Nem vagyok biztos abban, milyen lesz a mennyben, de egyet biztosan tudok. Ha meghalunk és eljön az idő, hogy az Úr ítéljen fölöttünk, NEM azt kérdezi majd: mennyi jót tettünk életünkben, hanem mennyi SZERETETTEL tettük.”
(Kalkuttai Teréz anya)
ÉLETMENTŐ ÖLELÉS
Egyhetes ikreket inkubátorba kellett tenni, és úgy volt, hogy csak az egyik marad életben. A kórház nővére szembeszállt a szabályokkal, és a babákat közös inkubátorba helyezte. Miután betette őket, az egészségesebb baba átvetette karját testvérén, és átölelve tartotta. Erre a kisebbik szívverése stabilizálódott, és testhőmérséklete is normálisra emelkedett.
Ne felejtsük el megölelni, akiket szeretünk!
Peterson és Bossio nevű szerzőpárosnak jutott eszébe sok-sok évvel ezelőtt egy kísérlet, hogy a Harvard összes hallgatóját megvizsgálják, hogy pesszimista, vagy optimista. A hipotézis az volt, hogy talán az optimista ember egészségesebben él és kevésbé betegszik meg. Mindenkit követtek és ötévente újból megvizsgálták őket és megnézték, hogy milyen az indítószinthez képest az egészségi állapotuk testileg, lelkileg és kapcsolatilag. Elérkeztek huszonöt, harminc, harmincöt, negyven évig és ott föl akarták adni, mert nem volt különbség. De elérsz a csúcsra és akkor mi történik? Az ifjúságnak azok az erői, amik addig mindenen keresztülvittek, úgy hogy nem volt károsodás, egyszer csak lankadni kezdenek. A negyvenöt éves kori vizsgálatban kinyílt az olló és azok, akik pesszimisták voltak betegekké váltak. Szív- és keringési zavarok, daganatos betegségek, alkoholizmus, drog és a depresszió támadta meg őket és sokan már meghaltak. Vagyis a reménységet támaszd föl magadban! Ne mulaszd el kifejezni a szeretetedet! Mert ha azt akarod, hogy egészséges legyél, - pusztán önző okból is - adj egy szeretetkapcsolatbeli ölelést, merd használni a nyelvet, amit Isten azért adott, hogy akár az érzékszervi nyelv csodálatos útjain érzelmeket tudj szállítani.
"Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."
(Márai Sándor)
"Ha a lelkünk egymáshoz ér, az adja az ünnep igazi értékét és melegét. Ha emellé szépen terített asztal társul, finom étkekkel, az emeli természetesen az ünnep fényét, de szeretet nélkül az anyagi világ értéktelen és elenyésző halmai lesznek csupán."
"Az ember hivatása, hogy megismerje az igazságot, szeresse a szépet, kívánja a jót, és cselekedje a legjobbat." (Ludwig van Beethoven)
"A zene magasabb rendű minden tudománynál és filozófiánál."
(Ludwig van Beethoven)
Kinek nem voltak az életében nagyon fájdalmas pillanatok?
Kiben nem merült fel soha a feladás gondolata a nagyon nehéz pillanatokban?
Ki nem érezte még magát soha mérhetetlenül magányosnak, amikor
teljesen kilátástalannak látszott az élete?
Még a híres, gazdag és nagy hatalommal bíró emberek sem kerülhetik
el a magányos és szenvedéssel teli pillanatokat.
Pontosan ez történt minden idők egyik legnagyobb zeneszerzőjével.
Ludwig von Beethoven 1770-ben született Németországban, Bonnban,
és 1827-ben Bécsben érte a halál.
Beethoven ilyen fájdalmas, sötét és komor időszakokon ment keresztül. A német herceg
halálakor, aki barátja, jótevője és második apja volt, mély szomorúság és depresszió
kerítette hatalmába.
A fiatal Beethoven nagyon szenvedett a szeretet hiányától.
Apja iszákos volt, aki rendszeresen verte a fiát.
Az utcán halt meg, az alkohol áldozata lett.
Anyja nagyon fiatalon halt meg, és bátyja soha nem állt mellé, nem segítette. Ráadásul
betegsége, hallásromlása felerősödött, s ez egyre jobban kínozta őt. Ideges, ingerlékeny
emberré vált.
Beethoven már csak egy füléhez tartott tölcsér formájú eszköz segítségével tudta hallani a
hangokat. Mindig magával vitt egy füzetet, hogy az emberek beleírhassanak, és így
tudjanak kommunikálni vele. De senkinek nem volt ehhez türelme, sem ahhoz, hogy szájról
olvasva megérthesse őket.
Tapasztalva, hogy senki sem érti meg és senki sem akar segíteni neki, Beethoven
magába zárkózott, és kerülte az embereket. Embergyűlölőnek tekintették.
Mindezek után a zeneszerző mély depresszióba esett. Azon kezdett gondolkodni,
hogy talán az öngyilkosság lenne a legjobb megoldás.
De mivel Isten egy gyermekéről sem feledkezik meg, a Beethoven felé nyújtott segítő kéz
egy vak fiatalasszony személyében érkezett. Ez az asszony ugyanabban a bérházban lakott,
ahova a zeneszerző kellett költözzön, és egyszer azt mondta a férfinak, a fülébe kiabálva:
„Bármit megadnék, ha egyszer láthatnám a holdfényt!”
Ezt hallva Beethoven könnyekben tört ki:
De hát ő mégiscsak lát! Mégiscsak tud komponálni, és azt le tudja írni papírra!
Hatalmas életkedv öntötte el, ami minden idők egyik leggyönyörűbb
zenedarabjának, a „Mondscheinsonate”, a Holdfény szonáta megalkotására késztette.
A zenedarab fő motívumában lassú lépteket idéznek a hangok, talán Beethoven
és mások lépteit, amint a német herceg, barátja és jótevője koporsóját követik.
Felnézve az ezüstszínű holdfényes égre, a világtalan fiatalasszonyra emlékezve,
amint barátja halálának okát kérdezi, és nagyon mély gondolatokba merül.
Egyes zeneiskolák úgy tartják, hogy a szonáta első tételében állandóan ismétlődő
hangok, mintha a „Warum? Warum?” (Miért? Miért?) szavakat idéznék.
Évekkel azután, hogy túljutott a szomorú, szenvedéssel és fájdalommal teli
életszakaszán, elkészült a felülmúlhatatlan zenemű, az „Örömóda”, a 9. szimfóniából.
Ez a remekmű koronázta meg a zeneszerző élete munkáját. 1824-ben maga vezényelte
az első előadást. Mivel addigra már teljesen megsüketült, nem hallotta a tapsot.
Az egyik szólista gyengéden megfogta Beethovent, és a hallgatóság felé fordította, hogy
lássa a termet betöltő, vadul éljenző, tapsoló és kalaplengető közönséget.
Úgy mondják, az Örömóda Beethoven háláját fejezi ki Isten és az Élet felé, hogy annak
idején mégsem dobta el magától az életét.
És ez a köszönet azt a vak fiatalasszonyt illeti, aki arra inspirálta őt kívánságával,
hogy a holdfényes éjszakát hangjegyekbe ültesse át: egy csodálatosan szép melódia édes dallamában a holdfény sugarai hullámzanak…
Érzékenységét felhasználva, Beethoven, a zeneszerző, aki nem hallott semmit,
gyönyörűséges zenéjével lefestette az éj szépségében fürdőző holdfényt
egy olyan nőnek, aki nem látott semmit.
(Enrique Baldovino zenész elbeszélése alapján)
Életrajz
Német zeneszerző, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Fiatalságát szülővárosában, Bonnban töltötte.
1792-ben Bécsbe költözött, ahol J. G. Albrecthsbergnél, A. Salierinél és J. Haydnnál tanult. Legtöbbet a hallatlan energiával folytatott önművelésének köszönhetett.
1795-ben kezdte meg nyilvános zongoraművészi szereplését és adta ki első művét. Főúri pártfogói (közülük némelyik tanítványai is) hosszú ideig gondtalan életet biztosítottak számára.
Beethoven több ízben ellátogatott Martonvásárra a Brunswick családhoz. Brunswick Ferenc azon kevés főurak közé tartozott, aki Beethoven személyes barátjává fogadott és akinek mecénási lelkületére élete végéig bizton számíthatott. A Brunswick lányok 1799-es bécsi útjuk során személyesen is megismerkedtek a mesterrel, aki zongorázni tanította őket és Ferenc testvérükkel együtt örök barátságot kötöttek vele. Barátságon túl Beethovent gyengéd érzelemek is fűzték a Brunswick lányokhoz, sőt unokahúgukhoz Giulietta Guicciardi-hoz is, akinek nevét aHoldfény szonátával tette halhatatlanná. De a "halhatatlan kedves" mégsem ő volt, hanem Teréz vagy Jozefin.
1800 körül kezdődő fülbaja egyre súlyosbodott, és 1808-ban hallásának romlása már lehetetlenné tette hangversenyezéseit. 1818-tól szinte teljesen süket volt, visszavonultan élt. Krónikus májbaja 1825-ben kezdett elhatalmasodni szervezetén, 1827. március 24-én este halt meg.
Beethoven a bécsi klasszicizmus legszubjektívebb hangú mestere. Nagy, nemes eszméket öntött zenébe. Műveit a felvilágosodás, a klasszikus német filozófia és a francia polgári forradalom humanista eszméi hatották át. Nem műértők kis köréhez, hanem az egész emberiséghez akar szólni.
"Egy pillanatnyi igazság megszépítheti, és meg is fogja szépíteni a világot. Egy pillanatnyi béke megmentheti, és meg is fogja menteni a világot. Egy pillanatnyi szeretet tökéletessé teheti, és tökéletessé is fogja tenni a világot."
(Sri Chinmoy)
Karácsonyi sütemény
Végy egy kilogramm jó meleg szeretetet!
Szitáld át a türelem szitáján, nehogy pletykamag kerüljön bele!
Gyúrd össze egy tojásnyi kedvességgel és takard le tiszta jókedvvel!
Ha megkelt, süsd meg a kitartás tüzénél!
Szórd meg asszonyi kacagással, és tégy rá pár csepp nyugodt megfontolást!
Vágd fel annyi darabra, hogy eggyel mindig több legyen,
mint ahányan az asztalnál ültök, hiszen mindig akad valaki, aki még rászorul.
Kívánom, hogy ebből a süteményből, Neked is jusson s így boldog lesz a Karácsonyod!
"Mikor szent karácsony angyalai szállnak,
öröm a vendége, minden igaz háznak.
Eltörpül ilyenkor a lárma, az árnyék,
s megszépül a szívben minden igaz szándék.
Mert Karácsony este Isten jár a földön,
hogy templomává váljék palota és börtön.
Mikor szent Karácsony csillagfénye árad,
termő öle nyílik minden barázdának.
S míg száll a szikra a fenyő ágon,
szóródik a sok mag szerte a világon.
A megszentelt földbe az Isten veteget,
s minden elvetett mag szeretetet terem."
"Ez az egész világ egy nagy karácsonyfa.
S ahány emberi szív, mind ragyogó gyertya.
Így látjuk ilyenkor, Betlehemes éjben.
Így igaz a világ, a gyertyák fényében,
a szívek fényében."
"Angyalok húznak a világ fölött.
Hírét hozzák, hogy földre szállt a béke!
Megszületett az Igazság, a Jóság,
akit úgy vártunk: megszületett végre!"
(Wass Albert)
Karácsonyi szeretethimnusz
Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő
harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem
szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.
Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra,
ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt
készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok
egyéb, mint szakácsnő.
Ha a szegény konyhában segédkezem, az öregek otthonában, karácsonyi
énekeket zengek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a
családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel
díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban
énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg,
miről is szól a karácsony.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.
A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott
karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból,
hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel
ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek
elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad.
(Ismeretlen szerző)
"Karácsony tájékán sokakban felmerül a vágy, hogy az ajándékozás kényszere nélkül, a tárgyak árában mért szeretet helyett milyen jó volna csak a szívünk melegét adni."
"Tudnotok kellene: bármit is csinál az ember, mindenképpen örökké él. Legfeljebb ruhát cserél. Hogy mikor, annak nincs jelentősége. Az élet örök."
"Szent dolgokról ne beszélj tűz nélkül!"
"A világ olyan körülötted, amilyenné magad alakítod."
" Fény nélkül nincsen árnyék. De a fény nem felelős az árnyék létéért." "A sötétség csak ahhoz ér hozzá, aki behívja magához."
"Könnyű mondani a bölcset, tenni sokkal nehezebb. Hallgass tehát és cselekedj" "A csodák mindig halkan zörgetnek ajtódon. Ha azt mondod, csak a szél zúg odakint, kavics koccant az üveghez, vagy néhány száraz falevél rezzent a földön, ha ülve maradsz, a csoda kívül reked. Te nem nyitottál ajtót neki."
"Ne kívülről nézz önmagadra, hanem belülről nézz kifelé!"
"Az ember lelke a csillagokban született, s a kozmikus körpálya befutása után oda tér vissza."
„Az életen két áramlat vezet keresztül, az egyik negatív, passzív és sikertelen, a másik pozitív, aktív és sikeres. Amikor sikerről és sikertelenségről beszélünk, nem csupán a külső érvényesülést vagy kudarcot értjük rajta, hanem azt az eredményes vagy eredménytelen magatartást, amellyel ideáljaink elérésére törekszünk. A megalkuvók, a bátortalan, pillanat - koncukat féltő szolgalelkek a negatív életáramban sodródnak. A sorsteremtő, sorsukon uralkodó mágikus egyéniségek a pozitív áram erőiből merítenek.” (A mindennapi élet mágiája)
"Hosszú és különös tapasztalatokkal tele életem alatt megtanultam, hogy az embereket hagyni kell a maguk módján élni. Hiábavaló és téves erőlködés őket kierőszakolni abból, amit tapasztalniuk kell, mert akkor megkeresik maguknak másutt ugyanazt a helyzetet. Nem mondom, sok önuralom kell hozzá, tehetetlenül nézni, mint rohan valaki a vesztébe saját akaratából, minden figyelmeztetés ellenére... de idővel belejön az ember."
"Tapasztaltad-e már, hogy minden gondolatod testet ölt, megvalósul, ha mágikus kívánságod Fénye és akarata gyúl ki mögötte"
"Megbizonyosodtál-e róla hogy halhatatlan vagy és nem először születtél a Földre"
"Tudod-e hogy amint felparázslik és tudatossá válik benned halhatatlanságod tűzmagja, az benső újjászületésed tapasztalását jelenti"
"Az én Istenem a régi gyermekidőben a Föld felett függő, csillagos kulisszák mögött lakott; hosszú, vattás szakálla volt, és trónuson ült. Unalmas, távoli öregúrnak tűnt előttem, akivel egyszer, ha meghaltam, vétkeim miatt esetleg kínos ügyeim lesznek. Fiatal koromban egyszerre izgatni kezdett valódi kiléte... Körültapogattam, megmértem, arcába néztem. Rájöttem: hozzám hasonlít. Tökéletlen, véges és tehetetlen, mint én vagyok... Valahol bent bolyong testetlenül, körvonalak nélkül, megfoghatatlanul, egészen mélyen. Nincs hangja, csak impulzusai vannak, amelyek a gondolat küszöbéig érnek, mégis több minden gondolatnál és szónál, több a látható formavilágnál, amely körülvesz, a káprázatoknál és fájdalmaknál, a félelemnél és a halálnál. Több mindennél, amit ismerek, és ami megismerhető"
"Égesd el testedet gondolataid tüzével"
"Nem baj, ha a világtól elfogadod, amit adni akar neked. Csak az a végzetes hiba, ha önmagadat maradéktalanul a világnak adod érte. Semmihez ne ragaszkodj, ami mulandó."
"A létforma, amelyben élünk a legközelebbi, megoldásra váró feladatunk. A félelem legyőzése nélkül sohasem lehetünk sorsunk uraivá. Elnehezült erőink szublimálása nélkül nem szárnyalhatunk éteribb síkokra, ahol az élet feltételei sokkal kevésbé fájdalmasak. Vakságunk megszüntetése nélkül nem láthatjuk meg a lét titkait."
"A Jóság a természet legtisztább, leghatalmasabb gyökérhangja, amely vigasztal, ad, békét teremt, és sohasem rombol. Adtál-e már a benned rejlő Jóságból teljesen önzetlenül úgy, hogy semmi viszonzást nem vártál érte"
"Az emberek életéből csak az nő ki, aminek magját a múltban valahol elvetették"
"Minden emberi kapcsolatba azzal a meggyőződéssel lépjünk, hogy senki se kevesebb, vagy több nálunk"
Kisfia halála után, 1939-ben, Tihanyban kezdte írni leghíresebb misztikus regényét, a Vörös Oroszlánt. Novellának indult, de a téma egyre terebélyesedett, végül nagy regénnyé nőtte ki magát. „Az ihlet teremtő tűzfolyama ragadott el, a könyv önmagát kezdte el írni, nem lehetett megállítani. A család nem tudta, mit írok. Csak amikor elkészült, olvasták el” – vallott róla később. A Vörös Oroszlán izgalmas cselekménye négy évszázadot fog át. Valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti a keresők számára, de a tudományos-fantasztikus irodalom kedvelői is olvassák.
Szepes Mária életrajza
1908. december 14-én született Budapesten, művészcsaládban. Kereskedelmi érettségit tett, majd a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgatott. 1931-ben férjével együtt Berlinbe utazott, s Hitler föllépéséig Gerling professzor mellett a pszichológiában, irodalomtörténetben, összehasonlító vallásfilozófiában merült el. Ebben az időben karcolatokat írt az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag c. napilapban. 1833-ban visszatért Magyarországra, és pár évig a Budapester Rundschau munkatársa, film -író és dramaturg. 1947-től négy évtizeden át tanított.
Irodalmi munkássága sokszínű: az alkímia történetét misztikus regénybe foglaló művel indul, majd gyermekregényekkel, mesékkel folytatódik. A 70-es évektől tudományos-fantasztikus regényekkel jelentkezik. A 80-as évek végétől a mágikus-misztikus tanok és a keleti vallások, filozófiák iránti érdeklődése nyilvánul meg tanulmányaiban és könyveiben (mágia-sorozata több mint féltucat kötetet számlál). Az összefüggések tudományát kutatja. Az emberi lélek romboló és építő erőinek kérdésköre tudományos-fantasztikus regényeit is meghatározza.
Első, Surayana élő szobrai c. sci-fijében a más dimenziókkal való kapcsolatteremtés kataasztrófához vezet. A mesterséges konfliktusmentesség miatt lelkileg elkényelmesedett társadalmat s a civilizációt csak egy, még korunkban hibernált tudós egészséges életösztöne menti meg. Következő regényében ( Tükörajtó a tengerben) egy tudományos kísérlet következtében jelentkeznek a válság jelei (a fiatalok agressziója) a tengermélyi kutatótelepen, s a rendet egy fejlettebb intellektusú, testének lelki és fiziológiai folyamatait egyaránt tudatosító, az antivilágból származó ember állítja helyre. Napszél c. regényében egy magasabb fejlettségi fokon álló idegen civilizáció képviselői ébresztik rá a négy főhőst a pusztító ösztönöket megzabolázó részvét és szeretet hatalmára.
Szepes Mária műveinek lélektani irányultsága A változatlanság hullámhosszán c. tudományos-fantasztikus hátterű pszichodrámájában teljesedik ki. Egy 21. századi időutazó "időtörést" szenvedve megreked egy tizenöt perces intervallumban, ahol szemtanúja lesz a tér és az idő más rétegeiben, síkjain élő emberek élete legfontosabb eseményeinek, mígnem szembesülve hibáival, gyöngeségeivel sikerül kitörnie az ismétlődő idő fogságából, hogy saját jelenében megpróbáljon új életet kezdeni.
Legutolsó regényében több a kalandos elem: egy hatalmi vágyban égő őrült túszul ejti a 21. század nyolc legnagyobb Nobel-díjas tudósát. Célja, hogy befejeztesse velük az ultrahanggal pusztítani és teremteni egyaránt tudó orgonáját, és átvegye a hatalmat a Föld fölött.
Szepes Mária műveinek alapgondolata: ismerd meg önmagadat, s megismered a jövőd is! Figyelmeztetése korunk emberének szól: vigyázz a környezetedre, mert a Föld az otthonod, itt kell az új Édent megteremtened!
Uram, tégy engem békéd eszközévé.
Hadd vigyem a szeretetet,
ahol a gyűlölet uralkodik,
a megbocsátást oda,
ahol a vétek él.
Hogy egyességre hozzam azokat,
akik széthúzásban élnek,
s az igazságot vigyem oda,
ahol a tévely az úr.
Hadd vigyem a hitet,
hogy szétoszlassam a sötétséget,
s az örömöt vigyem oda,
ahol szenvedés az élet.
Régi Ír áldás
Legyen időd a munkára - ez a siker ára.
Legyen időd a játékra - ez az örök ifjúság titka.
Legyen időd a nevetésre - ez a Lélek muzsikája.
Legyen időd a gondolkodásra - ez az erő forrása.
Legyen időd az olvasásra - ez a bölcsesség alapja.
Legyen időd, hogy kedves légy - ez a boldogsághoz vezető út.
Legyen időd az álmodozásra - kocsidat majd egy csillaghoz vezeti.
Legyen időd, hogy körülnézz - túl rövid a nap ahhoz, hogy önző légy.
Legyen időd, hogy szeress és Téged is szeressenek - ez isteni kiváltság.
Ősi Ír áldás
Áldott legyen a Fény, mely rád világít és mely benned van,
Az áldott napfény sugározzon be téged
És melegítse fel szívedet, míg úgy nem lobog mint kandallók tüze,
Így minden idegen melegedni jöhet hozzád és minden barátod is,
Sugározzék szemedből a fény, mint ablakba állított
Gyertya fénye, mely a viharban vándorlókat hívogatja.
Áldott legyen a rád hulló lágy eső.
Hulljanak lelkedre a cseppek és csalogassák
A virágokat, hogy illatukkal megteljék a levegő,
De áldott legyen a nagy vihar és rázza meg lelkedet,
Hogy fényesre és tisztára mossa és sok kis tavacskát
Hagyjon hátra, amiben megcsillan az ég kékje
És időnként egy csillag is.
Legyen áldott a föld, az egész földkerekség,
Hogy mindenütt kedvesen fogadjon
Bármerre is vezessen utad.
Legyen puha a föld mikor terhétől fáradtan lepihensz
És legyen könnyű, amikor majd kinn fekszel alatta.
Olyan könnyen terüljön el fölötted,
Hogy lelked kiröppenhessen felfelé
És elérje útja végén
Az Istent!
"A természet maga a megtestesült harmónia, a természet egy ritmikus szimfónia."
(Osho)
"Vendég vagy a természetben - viselkedj!"
(Friedensreich Hundertwasser)
"A csend nem csupán a természet hangja, hanem az ember legbelső szükséglete."
(Hioszi Tatiosz)
"A természet varázsát ontja bőven.
A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!"
(William Shakespeare)
"A tompa elme számára az egész természet ólomszürke. A felvilágosodott elme számára az egész világ színekben tobzódik, és szikrázik a fénytől."
(Ralph Waldo Emerson)
"A Természet az egyetlen könyv, amely minden lapján nagy tartalmat nyújt nekünk."
(Johann Wolfgang von Goethe)
"A természet örök könyvét forgatni ne szűnjél,
Benne az istennek képe leírva vagyon."
(Vörösmarty Mihály)
"A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára."
Ha a lelkiségem nyitott, elfogadó, akkor másokkal szemben is elfogadó, megértő vagyok s ha ez már meg van, akkor a szeretet is egy természetes folyamat mindenki felé.
Ha magamat szeretem, csak akkor szerethetem a világot is.
A gyermekek megérzik, hogy ki hogyan közelít feléjük, illetve a kisugárzás, rezgés (ők még látnak a harmadik szemükkel) által.
Ha ezt megérzik nálam, akkor már minden sokkal egyszerűbb, természetes, s innentől a rezgések is könnyebben közelítenek egymáshoz.
Működik az egymásra hangolódás, amit a szeretet köt össze.
Szeretet nélkül semmi nem létezik, mindennek ez az alapja."
"Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét. Ezért nem azt mondom, hogy hiszek Isten létezésében - tudom, hogy Ő létezik."
"Az ember nem azáltal világosodik meg, hogy a fény alakjait képzeli maga elé, hanem azáltal, hogy tudatosítja a sötétséget"
„A legkisebb dologért, ha értelme van, mindig érdemesebb élni, mint az értelem nélkül való legnagyobbért.”
"Ne tegyünk úgy, mintha a világot kizárólag az értelmünkkel fognánk fel; érzéseink éppúgy segíthetnek a megértésben."
"Hogy mi a lélek, azt éppoly kevéssé tudjuk, mint azt, hogy mi az élet. Elég nagy titok ahhoz, hogy elbizonytalanodjunk, mennyi az én része a világban, és mennyi a világ része az énben"
"A látásod kitisztul, amint a szívedbe tekintesz. Aki kifelé néz, álmodik. Aki befelé néz, fölébred"
"Miként a testnek szüksége van táplálékra, és nem is akármilyenre, hanem csakis a neki megfelelőre, akként szüksége van a pszichének is léte értelmére."
"Csak az egyes emberben töltheti be értelmét az élet"
"Jó okom van feltételezni, hogy a dolgok nem érnek véget a halállal. Úgy tűnik, mintha az élet közjáték volna egy hosszú történetben"
"Lelki fejlődésünk csak úgy lehetséges, hogy elfogadjuk magunkat úgy, ahogy vagyunk, és megpróbáljuk komolyan élni a ránk bízott életet"
"Az az ember, akinek a szíve nem változott, senki másnak a szívét nem fogja megváltoztatni."
"Elismerem, nem könnyű megtalálni a helyes formát, de ha megtaláljuk, sikerül valami egészet csinálni magunkból, és azt hiszem, ez az élet értelme."
"Élet és szellem két olyan hatalom vagy szükségszerűség, amelyek közé az ember be van ékelődve. Életének a szellem adja meg az értelmét és a legnagyobb kibontakozás lehetőségét. A szellem számára azonban elengedhetetlen az élet, mert igazsága semmit sem ér, ha nem tudja kiélni."
Jung magányosan töltötte fiatal éveit. Nem érdekelte igazán az iskola, és ki nem állhatta a versengést. Svájcban, Baselban járt kollégiumba, ahol jó eredményei miatt állandó féltékenykedésekkel kellett szembe néznie. Ahelyett, hogy felvállalta volna a problémákat, betegségeket színlelve húzta ki magát a konfliktusból. Olyan magas fokon űzte ezt, hogy képes volt elájulni, amikor kellemetlenül zavarba hozták. Freud régi tisztelője és követője volt. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy amikor Freud először találkozott Junggal, lemondta az aznapi összes kliensét és 13 órán keresztül folyamatosan beszélgetett ez a két nagy elméjű pszichiáter. Freud a pszichoanalízis koronázott hercegét és önmaga követőjét látta Jungban. De Jung sosem volt teljes mértékben megelégedve Freud teóriájával. Az I. Világháború után Jung sokat utazott Afrikában, Amerikában és Indiában benszülötteket és őslakókat tanulmányozni. Jung meggyőződése volt, hogy aki meg akarja ismerni az emberi pszichét, az rossz helyen kutat ha a kísérleti pszichológiával foglalkozik. Sokkal jobban teszi, hogyha maga mögött hagyja a tudományos tanokat ezen a téren, dobja félre a köpenyét, mondjon búcsút a tananyagnak és vándorolja be a világot nyitott emberi szívvel. A börtönök horrorjában, a bolondok házában, kórházakban, az örömtelen kis külvárosi csehókban, bordélyházakban és a hazárdjátékosok barlangjában, az elegáns szalonokban, tőzsdén, szocialista gyűléseken, templomokban és ellenzéki pártgyűléseken, extázisos szektákban, szerelemben és gyűlöletben, minden elképzelhető testi élvezeteken keresztül sokkal gazdagabb ismereteket lehet gyűjteni, mintha egy fél méteres vastagságú száraz tananyagon rágná át magát és azon keresztül tanulná meg, hogyan kezelje egy orvos a betegét. Ő alkotta meg a kollektív tudattalan fogalmát. Jung munkásságának, gondolkodásának, szemléletének nagyon sokat köszönhetünk.
