Bizonyíték az angyalok létezésére?

Szerinted léteznek túlvilági lények, angyalok? Van túlvilág?

A világ legtöbb kultúrája mélyen hisz az olyan, felsőbb spirituális szinteken élő entitásokban, mint amilyenek a köztudatban az angyalok.

Nem véletlen az sem, hogy ezekben a kultúrákban mind hasonlóképpen jelentek meg.
A föld felett lebegve, varázserővel bírva, szárnyakkal, és fényesség kísérte útjukat.

Ma már sokan csak meséknek, színes mendemondáknak tartják az angyalokról szóló történeteket és ősi, szanszkrit iratokat.

Ennek ellenére az utóbbi években számos olyan bizarr jelenség tanúi voltak egyesek, melyek bizonyíthatják, hogy az angyalokról szóló legendák mind igazak.

Az alábbi videó futótűzként kezdett el terjedni a neten, és egy olyan megmagyarázhatatlan jelenség látható rajta, amire sokak szerint csak egyetlen magyarázat lehet helytálló: angyali jelenés.

Az esetről, illetve magáról a videóról nem tudni túl sokat.
Sem a helyszín, sem pedig a pontos időpont nem ismert. Annyit lehet tudni, hogy ez egy biztonsági kamera felvétele, és egy autó parkolóban volt elhelyezve.

Az egyik pillanatról a másikra egy hatalmas, szárnyakkal rendelkező fényes alak jelenik meg a felvételen, majd később pedig eltűnik.

A videó kapcsán rengeteg szakértőt megkérdeztek arról, hogy mi az, amit látni lehet rajta, de gyakorlatilag senki sem tudott biztosat mondani. Mivel biztonsági kamera felvételről van szó, biztos, hogy nem manipulált a videó.Ezt sok más vizsgálat is alátámasztotta.

(forrás: avilagtitkai.com)

videó - forrás: Joseph Cam-ani

Angyal volt a felgyógyult férfi felett? Szívrohama után készült a különös kép

  
A kép bizonyíthatja, hogy angyalok valóban léteznek.

 Sokan hisznek benne, hogy őrangyalok vigyázzák mindennap az épségünket. Egy férfi szívrohamából felgyógyulva levegőzni ment feleségével, aki a séta közben lefotózta. Később látták csak meg, hogy felette egy angyalszerű alak lebeg: őrangyala lehetett?

 Egy másik különös képet egy georgiai férfi készített, aki elmondása szerint egy éjjel mozgó fényeket észlelt udvarában. Hogy a végére járjon, kamerákat szerelt fel. A felvett anyag bizonyíték lehet az angyalok vagy a szellemek létezésére: az egyik felvételen ez a fénylő, emberszerű alak látható.

Ez a szellemfotókat idéző kép különös történettel bír. Danny Sulivan építész egy alkalommal betért egy ószereshez, ahol egy öreg filmtekercset és néhány régi levelet vett. A levelek egy második világháborús katonától valók voltak, aki arról is írt többek közt, hogy egy katonatársával angyalt láttak, miután 1944-ben kiképzés közben baleset történt: összeomlott egy híd a gyakorlatozók alatt. Aznap éjjel a helyszínen különös fényjelenség volt látható a levelek szerint, amelyet le is fotóztak. Ez a kép látható a levelekkel vásárolt filmtekercsen.

 

 Autóbaleset utáni fotó, amelyet egy, a New York-i tűzoltóságnál dolgozó nő, Sharon Boo készített. Mint munkaköre előírja, a baleset után képekben kellett dokumentálnia a történteket, amelyek közül az egyiken utólag egy angyalszerű alakot fedeztek fel. A kocsi utasai túlélték a balesetet, sokan vélik úgy, az angyal is segíthetett ebben.
(forrás: trueway.hu)

Kapcsolódó írás:
Angyal énekét rögzítették, a világon először! (videó)
https://dszilvia.blogspot.com/2018/04/angyal-eneket-rogzitettek-vilagon.html

Jason Upton és egy angyal - videó
forrás: themaineman2001

Filotás Mária, a Lélekhang módszer kidolgozója

 Bemutatkozás

Filotás Mária vagyok, a nyilas jegyében születtem. Kisgyerek koromban édesapám indította el érdeklődésemet a „más” dolgok felé. Mindig azt mondta „Hidd el Kiscsillagom, valami irányít bennünket, sokkal több van itt, mint amit látunk…”

Ha leírom ki voltam, hinnél-e nekem? Vajon egy informatikusból lehet-e író, aki mellesleg gyógyít és egy sor más, szakmába nem illő dolgot végez? Mert mi a szakma? Az, amit az iskolapadban tanultunk vagy az, amit az élet elénk rakott és megoldottunk? Én hiszem ez utóbbi, és ha én valaha is a számítástechnika világában éltem, az azért volt, mert kellett egy kis szakmai eltévelyedés.

Amióta váltottam, az életem egy olyan irányt vett, melyre nem is mertem számítani. Megváltoztam. Nem is kicsit. Létezésem egy kalandregény lett, más lettem és elhagytam, amire már nincs szükségem. De nem teljesen. Minden szakma, amit elsajátítottam hasznomra válik, bár többé nem fogok egyetlen gépet se szervizelni, és egyelten programot sem megírni, de helyette írok magazint, könyvet és az életem sorskönyvét. Miért írom le mindezt? Hogy merj te is váltani! Nincs soha késő meggondolni magad és kitanulni azt, amire már gyerekkorod óta vágysz. Ne azt nézd hány éves vagy, hisz nem az a fontos. A lélek örök és hallhatatlan, csak az elme az mely időhöz köti a létezést.

15 évesen kezdtem el különféle tanfolyamokra és képzésekre járni, mint például - Agykontroll, Feng-shui, DO IN, Csakratan, Önismereti kurzusok, Radiesztézia, Szellemgyógyászat, Angyalkommunikáció, Deeksha energia közvetítés, Spirituális Választerápia, Shiatsu és Chi Nei Tsang energetizáló masszázs.

Korábban informatikus mérnökként, racionális embernek tartottam magam, azonban folyamatosan történtek dolgok az életemben, melyeket nem lehetett már a logikai magyarázatokkal alátámasztani… muszáj változni, más szemmel nézni a világot és a dolgok mögé nézni. Amint megfogant a kislányom, két szívvel a testemben, elhatároztam, hogy teljes egészében hátrahagyom a racionális világot és azt fogom csinálni, amire hitem szerint születtem : írni, tanítani, gyógyítani.

Fontosnak tartom a testi, lelki, szellemi harmóniát. Hiszem, hogy minden dolognak az életünkben mi vagyunk a kovácsa, semmi sem történik véletlen, mindent mi akartunk így! Hitem szerint bárki megvalósíthatja álmait, megváltoztathatja életét, ha megszabadul negatív beidegződéseitől, gondolataitól.

Szeretnék segíteni Neked, hogy Te is boldogabb és teljesebb életet élhess, hogy megtaláld a kapcsolatot Önmagad Szellemi vezetőjével és kibontakoztasd a Benned lévő Csodát.
Filotás Mária Író Lélekhang

– Mit bazsalyogsz? Tán az angyalodat látod?

 Ezt a cseppet sem hízelgő kérdést nagyon sokszor hallottam gyerekkoromban és később is. Ebben benne éreztem az a feltételezést, hogy aki az angyalokban hisz, az féleszű. Tökkelütött.
– Hol élsz te? Szállj le a földre!
Ez egy másik elmeállapot kritikus kijelentés.

Az univerzumban fellelhető összes anyag és energia mennyiségének mindössze 4(!) százaléka látható és érzékelhető jelenleg.
Akkor ki az, akinek szállnia kellene? És hová?

Senki sem tévedhet nagyobbat mint az, aki azt hiszi mindent tud.
A mai szóhasználattal élve a lúzer tömeg az aki tévedhetetlennek gondolja magát. Ők mind a “tudás” birtokában vannak. Az élet iskolájába járnak, ahol az Isten a tanár.
Nem is sejtik, hogy mindössze a hiteik nyomán megélt tapasztalataikkal azonosítják az életük (rossz) történéseit. A tapasztalatok pedig tovább erősítik a (tév)hiteket.

Ennyi “mellébeszélés” után bemutatom neked Filotás Máriát.
Ő az, aki segít rendbe tenni a lelki bajainkat.
Szóval – lelkész? Lehetne lelkésznek nevezni, ha ezt a szót nem járatták volna le a vallások. Te ismersz olyan papot aki segít neked meggyógyulni?
Aki segít abban, hogy meghalld a lelked hangját? Akitől úgy távozol hogy képes vagy harmóniába hozni magad? Aki megtanít testi és lelki fájdalmaid csökkentésére, megszüntetésére? Aki segít felfedezni rejtett téves elképzeléseidet hogy helyesekre cserélhesd ki?

Így kezdődött Filotás Mária - videó
forrás:EzoportalTV

Mara – ő Filotás Mária – ezt amit felsoroltam, mind tudja.
És még ennél is többet.
A Várakozás című magazinjából tudtam meg, hogy az angyalokkal bárki bármikor kapcsolatba tud lépni.
Ha téged zavar hogy angyalokkal társalogj, mert láttad Simon Templar-t (Roger Moore) egy régi, bugyuta bunyós filmben, nevezheted őket szellemi segítőknek is.
Rendben?
Sőt, lehetnek ők a te részeid is, mint a szellemed legfelsőbb, legvilágosabb régiója.

Amit Mara tanít az igazi, használható tudás.
Jobb lesz tőle az életed.
Kinek nem való ez az egész? Azt fentebb már elolvastad!
Azoknak, akik ragaszkodnak a négy százaléknak ahhoz a részéhez, ami szemmel látható, kézzel tapintható és minden mást kizártnak tekintenek.

Olyan korszakba léptünk, ahol már látszik a régi világunk falainak repedése, megroggyant tartópilléreinek inogása. Az emberi szív ébredésében akkora erő van, amit semmilyen technika nem képes megállítani.
Mara ennek a változásnak az egyik “papnője”.
(forrás: http://szeretem.net - http://ezoportal.hu)

Félelem nélkül -Filotás Mária- videó
forrás: EzoportalTV

Zsigray András: Ami nem öl meg, az megerősít

Vannak olyan embertársaink, akik rengeteg szeretetet veszítettek el, rengeteg lelki fájdalmuk volt, nagyon sokat szenvedtek. Meghaltak a családtagjaik, vagy több szerelmi csalódásuk volt, váratlanul elhagyták őket, összetörték a szívüket. Meghalt a kutyusuk, cicájuk. Elváltak, a gyerekeiket csak hétvégén láthatták. A pénz végett messze kellett elutazni, a szeretteiket csak ritkán láthatták. A pénz végett el kellett adni a házat, amiben benne volt szívük, lelkük, két kezükkel építették. Nagyon sok olyan élethelyzet van, ahol elveszítjük a szeretetet. Minél jobban szerettünk, annál jobban fájt a veszteség. Annál jobban szenvedtünk, amíg feldolgoztuk a szeretet elvesztését.

Nem veszítjük el a szeretetet, hanem magunkba fogadjuk, a szeretetünkből növekedik a lelkünk, a növekedést érezzük lelki fájdalomnak. Minél több szeretetet dolgozunk fel, minél több fájdalom, szenvedés ér minket, annál nagyobb lelkű emberekké érünk. Annál erősebb lelkű emberekké érünk. A virágot a napfény fejleszti ki, az emberi lelket a szeretet, - így fogalmazott Gárdonyi Géza. Ez valóban így van, a lelket a szeretet fejleszti ki, de nem az a szeretet amelyet birtoklunk, hanem az amelyet elveszítettünk.

Amikor már sok fájdalom árán, sok szeretetet fogadtál magadba, akkor másképp kezdesz a világodra tekinteni. Kevesebb félelmemmel, több megértéssel. Már nem tűnik annyira tragikus, félelmetes esetnek, ha valakinek meghalt valakije. Már nem tudod mélyen átérezni a fájdalmát, már nem tudsz akkora félelmet érezni. Már erős a lelked, már nem tudja eluralni a félelem. Kérdően néznek rád a fiatalabb lelkek, miért vagy hideg, miért nincs benned együttérzés, miért nem félsz te is. Ugyanígy már nem látod tragikusnak, ha valakit elhagy a szerelme, vagy meghal a kutyusa. Van benned megértés, van benned együttérzés, de már szeretettel átitatva.

Az ember befogadja a szeretetet a szenvedéssel, a lelke növekedni kezd, az emberben egyre több szeretet lesz, egyre több együtt-érzés lesz, de már szeretettel átitatva. Ami tudásként, megértésként, bölcsességként jelenik meg. A lélek tágulásával a tudat is kitágul, az ember egyre jobban megérti, elfogadja a mindenség működését, a létezés értelmét. Megérti, hogy minden a szeretet felé vezet, az ember lelki fejlődésén megy keresztül, Isteni céllal érkezett erre a Földre. Felismeri, hogy a fájdalom megértéshez vezet, minden szeretet elvesztés után, fájdalom feldolgozás után, az ember egyre nagyobb lelkű lesz, egyre bölcsebb lesz, a szeretet egy újabb szintjére érkezik. Megérti, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Megérti, hogy nem veheti el a szenvedést embertársaitól, nem mentheti meg őket a lelki fájdalmaktól, mert akkor nem fejlődik a lelkük, nem fejlődik bennük a szeretet. Minél nagyobb a lélek az emberben, annál több a szeretet az emberben, annál kevesebb a félelem. Annál több a tudatosság, annál kevesebb a tudatlanság. A szeretet fény, tudás, mely legyőzi a sötétséget, tudatlanságot, megvilágítja az emberi elmét. A megértés segítségével, az ember már nem tud félni, az ismeretlen felfedésével megszűnik a félelme, nem tud azonosulni mély félelmekkel. Egy fiatal lélek ezt szeretethiányos viselkedésnek érezheti, sok lelki fejlődésen megy keresztül, mire megérti, hogy pont a félelmek elvesztése vezet a tiszta szeretetteljes viselkedés megjelenéséhez, melyet már átitat a bölcsesség.

Az ember elveszíti a félelmeit, megtanulja félelem nélkül szemlélni a világban lezajló eseményeket. Elfogadja az emberek fájdalmait, mert tudja, hogy a szeretet elvesztésén keresztül vezet az útjuk egy magasabb, tisztább szeretet megjelenéséhez. Együtt-érzés van benne, mert emlékszik, mennyire nehéz volt az út a fejlődés korábbi szakaszaiban, mennyire fájdalmas az elengedés, szeretet feldolgozás. De már nem sajnálja az embert, tudja, hogy Isten érdemesnek találta embertársát a fejlődésre, eljött az ideje, hogy az ember a szeretet egy magasabb rezgésével, szeretet-teljesebb lélekszinttel ismerkedhessen meg.

Gyönyörűen borzalmas a lélekfejlődési utunk, Isten zseniális intelligenciával tervezte meg ezt a csodát, köszönöm, hogy részese lehetek.

Zsigray András

A FÉRJ ELÜLTET 1000 FÁT HALOTT FELESÉGE TISZTELETÉRE

17 ÉVVEL KÉSŐBB EGY LÉGIFELVÉTEL LEPLEZI LE IGAZI INDÍTÉKÁT:

Janet és Winston Howes olyan szerelemben osztozott, amelyről a legtöbb ember csak álmodozhat. Szerelem volt első látásra, és a szerelmük minden nap csak erősebbé vált.

A pár 1962-ben házasodott össze, és Angliában egy vidéki parasztházba költöztek. Röviddel azután, hogy a házaspár beköltözött (Wickwar, Gloucestershire) az álomotthonukba, megszületett a fiuk.

A farm jól jövedelmezett, a kapcsolatuk tökéletes volt, és a fiuk makk egészséges volt. Az életük mondhatni tökéletes volt!

De egy pillanat alatt minden összeomlott …

Több mint 30 éves házasság után Janet hirtelen elhagyta ezt a világot.

Winston llelkitársa, Janet szívelégtelenségben szenvedett és elhunyt, amikor csak 50 éves volt. Winston teljesen kikészült, és a fiuknak fogalma sem volt, hogyan tud tovább élni az anyja nélkül.

Apa és fia egymás sebeit gyógyították, de bármit is tettek, Janet távozása túl sok volt.

ELGONDOLKODTATÓ ÖTLET

Néhány hónappal a Janet elvesztése után Winston egy ötlettel rukkolt elő. Annak ellenére, hogy soha nem tudta visszaszerezni gyönyörű feleségét, úgy gondolta, hogy egy szép gesztussal tiszteleg előtte.

Winston elkezdett dolgozni a réten a ház mellett – egy olyan réten, amelyet Janet nagyon szeretett. Az ötlet az volt, hogy olyan helyet hozzon létre, ahová ő és a fia ellátogathat a nehéz napokon.

Winston Janet előtti hihetetlen tisztelgését évekig titokban tartották, amíg egy hőlégballon fel nem fedte.

A pilóta, Andy Collett úton volt hazafelé, amikor felfedezte Winston művét. Lenézett, és nem akart hinni a szemének!

Évek alatt Winston több ezer fát ültetett, hogy egy nagy, szív alakú erdőt hozzon létre, amely körülveszi a felesége által sűrűn látogatott rétet.

Andy elmondta a Daily Mailnek, hogy milyen érzése volt, amikor a szív fölé repült.

“Van a saját hőlégballonom. Ez volt a legcsodálatosabb látvány, amit valaha láttam az égből. Tökéletes szív volt elrejtve a szemek elől” – mondja Andy.

Bár Andy soha nem találkozott Winstonnal és fogalma sem volt, miért van ott a szív, feltételezte, hogy mögötte egy szerelmi történet van.

Winston elmagyarázta, miért döntött úgy, hogy fákat ültet, s ez a szív alakú erdő több ezer embert mozgat.

“Azt gondoltam ez egy remek ötlet – inspiráló volt – és több ezer tölgyfát ültettem. Miután befejeztük, padot tettünk a mezőbe, kilátással a dombra, ahol éltünk “- mondja Winston.

Nagy tölgyeket ültetett a szív szélén, majd körülötte egy sövényt épített. A szív a Wotton Hill falu felé mutat, ahonnan Janet származik.

Winston nárciszokat ültet évente a közepén, amelyek tavasszal virágoznak. Olyan szép!

“Néha odamegyek oda, csak leülök és elgondolkodok a dolgokról. Ez egy szép és tartós tisztelgés neki, ami évekig itt lesz “- mondja Winston.

Winston tisztelgése a felesége előtt tökéletes hely neki és fia számára, hogy emlékezzen rá.

Semmi sem hozhatja vissza Janetet, de biztos, hogy szerette volna ezt a rétet!

(forrás:harmonikum.com-erdemesszo.club)

 videó forrás:Pravda Report

„Csak azt tudom, hogy vak voltam, és most látok.” - egy vak lány vizuális élményei

(Keresztelő) „János a börtönben hallott Jézus tetteiről. Elküldte tanítványait, hogy kérdezzék meg: „Te vagy az eljövendő, vagy mást várjunk?” Jézus így válaszolt és mondta: „Menjetek, s adjátok tudtul Jánosnak, amit hallotok és láttok: Vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot. Boldog, aki nem botránkozik rajtam.” (Mt 11, 2-6)

Amikor Jézus Krisztus a földön járt meggyógyított többek között olyan már sok éve szenvedő embereket is, akik születésüktől fogva valamilyen testi fogyatékosság keresztjét hordozták. Erre példa a Siloe tavánál meggyógyult vakon született ember (ld. János evangéliuma 9. fejezet), aki a címben szereplő egyszerű szavakkal tett tanúságot a farizeusok előtt Jézusról. Ugyanennek az evangéliumnak a 8. fejezetében Jézus ezt mondja magáról:

„Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12)

Ezt a mennyei fényességet, az örök élet ragyogását látta Péter, Jakab és János a színeváltozás hegyén (Mt 17, 1-8).

„A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel” – olvashatjuk a János evangélium első fejezetében.

A fenti és más hasonló evangéliumi részletek jutottak eszembe, amikor néhány éve értesültem egy újszülött korában megvakult amerikai lány esetéről, amelyből tudományos publikáció, majd később szakkönyv is íródott

Dr. Kenneth Ring a University of Connecticut emeritus professzora és munkatársa Sharon Cooper 1997-ben a halálközeli élmények tudományos vizsgálatával foglalkozó „Journal of Near-Death Studies” c. folyóiratban közölték először Vicki Noratuk (sz. Vicki Umipeg) esetét.

Vicki 1950-ben született Pasadenában, Kaliforniában. Mivel koraszülöttként jött világra (22. hét, 1360 gr) és testtömege rövidesen jelentősen csökkent, ezért az akkori technikai színvonalnak megfelelő inkubátorba került, amely légmentesen zárt volt, és amelyben az oxigént számára mesterségesen adagolták. Az inkubátor hibás működése miatt túl sok oxigént kapott és ennek következtében helyrehozhatatlanul károsodott mindkét szemének ideghártyája (retinopathia prematurorum, ROP), ami esetében teljes vaksághoz vezetett. Saját bevallása szerint születése óta mindkét szemére teljes mértékben vak. Vizuális élményekre korábbi életéből egyáltalán nem emlékszik. Megjegyzendő, hogy Dr. Ring és munkatársa Vickin kívül még 10 olyan halálközeli élmény átélt, 1946 és 1958 között született személlyel készítettek interjút, akik koraszülöttként a ROP miatt veszítették el a látásukat. Ez a súlyos kórkép - a koraszülöttek ideghártya károsodása - az USA-ban, ebben az időszakban mintegy 50.000 újszülöttet érintett.

Vicki 1973 elején még csak 22 éves volt és időnként egy night clubban énekelt Seattle-ben. Egyik éjjel záráskor nem sikerült taxit hívnia és egy részeg pár kisteherautóján indult haza, amelyből egy igen súlyos baleset következtében kizuhant. Életveszélyes koponyatörést szenvedett és sokkos állapotba került, ezen kívül a nyaka, a háta és egyik lába is megsérült. Balesete után egy teljes évnek kellett eltelnie, mire az ájulás veszélye nélkül önállóan lábra tudott állni.

Életének legelső vizuális élménye a baleset helyszínén volt, amikor un. testen kívüli élménye volt (out-of-body experience, OBE), melynek során vizuálisan is érzékelte a baleset során összetört kisteherautót. Ugyancsak ez idő alatt érzékelte saját nem fizikai (spirituális) „testét” is, amelynek elmondása szerint határozott formája volt és „olyan volt, mintha fényből lenne”. Kórházba szállítására nem emlékszik. A következő, amire emlékszik az a kórház sürgősségi részlegének egyik szobája, ahol elmondása szerint a plafon közelében tartózkodott (szintén a testén kívül) és onnét figyelte, amint egy férfi és egy nő (valószínűleg orvos és nővér) a testén dolgoztak. Tisztán érzékelte és megjegyezte párbeszédüket is, amelyben aggodalmukat fejezték ki Vicki dobhártya sérülése miatt, ugyanis fennállt a veszélye, hogy hallását is elveszítheti.

Vicki hiába próbált velük kommunikálni és elmondani, hogy jól van, testen kívüli állapotában ez sikertelen volt. Rövidesen –felfelé haladva– eltávolodott a kórházi helyiségtől, ahol a teste feküdt, majd felülről látta a kórház épületét és panorámaszerűen a környéket is. Ezután a halálközeli élményekre tipikusan jellemző eseménysor következett: utazás egy sötét alagútban a fény felé, túlvilági zene, érkezés egy rétre emlékeztető helyre, egy nagy fényességbe, találkozás másokkal, stb.

Vicki így emlékezik:
„Ott mindenki fényből volt -én is- és mindent betöltött a Szeretet. Szeretet áradt még a fűből, a virágokból és a fákból is.” 

Öt személyt ismert fel azok közül, akikkel odaérkezésekor találkozott. Ott volt Debby és Diane, két vak osztálytársa, akik évekkel korábban 11, illetve 6 évesen haltak meg, és akik a földi életben vakok és súlyosan fogyatékosok voltak, de ott gyönyörűek, épek, elevenek és ragyogóak voltak. Nem gyermeknek, inkább fiatal felnőttnek tűntek. Találkozott még rajtuk kívül a Zilk házaspárral, akik kisgyermekként vigyáztak rá és már régebben elhunytak. Végül ott várta nagymamája is, aki Vickit felnevelte, és aki két éve távozott a földi életből. Szótlanul megölelték egymást és Vicki érezte a szeretetüket és a viszontlátás örömét.

„Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek.” (1Kor 13,12)

Ebben az elragadtatott állapotában Vicki úgy érezte, hogy tudása hirtelen végtelenné tágult, mind a vallás-, mind egyéb tudományok terén. Erre így emlékszik:
„Az volt az érzésem, hogy mindent tudok… hirtelen mindennek értelme lett. Tudtam, hogy ott választ kaptam minden kérdésére, a bolygókról, Istenről, mindenről…. Úgy éreztem, nincs olyan dolog, amit ne értenék, amiről nem tudnék.”

„Arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig tündökölt, mint a fény.” (Mt 17, 2)

Ekkor Vicki észrevette, hogy még valaki jelen van a közelében, akinek a fénylő ragyogása messze felülmúlta a többiekét. Azonnal ráismert Jézusra, akivel első, gyermekkori halálközeli élménye során már találkozott. Szavak nélkül, gondolatok közvetlen érzékelésével történő párbeszéd kezdődött közöttük. Jézus ezt mondta: „Ugye milyen csodálatos? Itt minden gyönyörű és minden a helyén van, ahogy ezt majd tapasztalni is fogod. Most viszont még nem maradhatsz itt, ennek még nem érkezett el az ideje. Vissza kell menned.” Vicki élénken tiltakozott: „Nem! Én itt szeretnék maradni veled!” Jézus elmondta, hogy vissza fog térni hozzá, de hozzátette: „most vissza kell menned, hogy még többet tanulj és taníts a szeretetről és a megbocsátásról”. Vicki egy ideig még ellenkezett, de közben azt is megtudta, hogy leendő gyermekei érdekében is (akikre már egy ideje nagyon vágyakozott) vissza kell mennie. Végül beadta a derekát… Később három gyermeke született. Ezután Jézus így szólt: „Most távozol, de előbb nézd ezt végig”. Ezt követően Vicki végignézhette addigi élete eseményeit Jézus gyengéd szavai kíséretében, melyek segítségével megértette tetteinek és azok következményeinek jelentőségét (különítélet - KEK 1022).

A földi testbe történő visszatérése nem volt kellemes. Először kellemetlen dübörgést hallott, mintha egy hátrafelé tartó hullámvasúton ülne, majd földi testében találta magát, amely nehéznek tűnt, telve fájdalommal.

Felhasznált irodalom:
1Kenneth Ring, Sharon Cooper: Near-Death and Out-of-Body Experiences in the Blind: A Study of Apparent Eyeless Vision. Journal of Near-Death Studies, 16(12) 1997.
2Kenneth Ring: Mindsight: Near-Death and Out-of-Body Experiences in the Blind. William James Center For Consciousness Studies, 1999.
3 Raymond A. Moody: Élet az élet után. 8. kiad. Ecclesia kiadó, Budapest, 1996 .
4A Katolikus Egyház Katekizmusa: www.katolikus.hu/kek/
(forrás: gloria.tv)

Vicki Noratuk élménye - videó

Hívogató alagút és ragyogó fény – a halálközeli élményekről

Halálközeli élményekkel csak az utóbbi néhány évtizedben kezdtek tudományos szinten foglalkozni. 2002-ben a BBC közreadott egy dokumentumfilmet „The day I died” (A nap, mikor meghaltam) címmel, amely ezen tapasztalatokról és tudományos megközelítésükről szól.

A jelenség a hetvenes években vált először széles körben ismertté, amikor egy amerikai orvos, dr. Raymond Moody megírta Life after life (Élet az élet után) című könyvét, amely hamarosan bestseller lett. Tanítványa, Bruce Greyson professzor már objektívebb szempontok alapján követte útját. Megalkotta az ún. Greyson-skálát, amelyen elhelyezte a beszámolókban tipikusan előforduló elemeket. Ilyenek a test elhagyása, a halál tudata, valamint az elfogadás és békesség érzése, amelyet ennek kapcsán megélnek.

Többeknél szerepel még az idő felgyorsulása vagy lelassulása, múltba vagy jövőbe látás, illetve jellegzetesen túlvilági környezet és személyek megjelenése.

Dr. Sam Parnia amerikai orvos is ezen a területen végzett kutatásokat: „A tudomány jelenlegi álláspontja szerint ha az agyműködés leáll, többé nem lehet semmilyen tapasztalatban részünk. Ha valaki azt állítja, hogy ezalatt az idő alatt mégis volt valamilyen tapasztalata, akkor az egy igen komoly állítás, ami arra utal, hogy agyunk nem azonos az elménkkel, tudatunkkal.”

Éppen ezért fontos volna megállapítani, mikor történhet a halálközeli élmények átélése. Amikor elveszítjük az eszméletünket? Vagy amikor visszanyerjük? Vagy esetleg, ami eddig elképzelhetetlennek tűnt, e két pillanat között?

Dr. Pim van Lommel, holland kardiológus professzor szerint ezek a kutatások egyre inkább arra utalnak, hogy „az agy nem létrehozója az emberi tudatnak, hanem befogadója – ez pedig egyfajta forradalmi felfedezést jelent.” Ő és csapata több mint 300 pácienst kérdezett ki a klinikai halál állapotának túlélése után két nappal. Közülük 41 számolt be halálközeli élményről. Egyik betege szívinfarktust kapott, a szíve már a mentőben megállt. Újraélesztés után egy héttel tért magához a kómából. Azonnal felismerte és azonosította az ágya mellett ténykedő ápolót, hogy ő kísérte be a műtőbe. Arra is emlékezett, hogy műfogsorát betették egy vese alakú kék tálba. Hihetetlen volt! Nem észlelhette mindezt, hiszen a szívműködése leállt, és mély kómában volt. A beteg azonban elmondta, hogy kívülről látta magát és mindenkit maga körül.

A halálközeli élmények jellegzetes momentuma a hívogató alagút és a mindent betöltő, ragyogó fény; a tökéletes belső harmónia és béke.

Egy másik érdekes eset a születésétől vak lányé, Vicki Noratuké. Vicki soha nem látott semmit, ezért nem is voltak semmilyen látással kapcsolatos élményei. Egészen addig, amíg fiatalon súlyos autóbalesetet nem szenvedett.

„Egyszer csak megláttam, ahogy a műtőasztalon fekszem. Eleinte nagyon féltem, és nem voltam biztos benne, mit látok. Aztán észrevettem a jegygyűrűmet, megfigyeltem a hajam, és akkor kezdtem rájönni, hogy a saját testem látom…
Az orvosok azt kiabálták, ’nem tudjuk visszahozni!’ De én nagyon elkülönülve éreztem magam a testemtől és az egész helyzettől. Nem is értettem, miért olyan izgatottak.
Csodálatos volt a testemen kívül lenni, szabadon. Olyan hangot hallottam, mint egy gyönyörű szélhárfáé. Fényes helyet láttam meg, fákat és madarakat, és sok-sok embert, de mintha mind fényből lettek volna. Le voltam nyűgözve, addig el sem tudtam képzelni, milyen lehet a fény.”

A dokumentumfilmben szereplő egyik leglebilincselőbb történet mégis egy fiatal édesanyáról szól, Pam Reynoldsról, akinek az agyában súlyos értágulatot találtak, méghozzá az agyalapnál, amihez rendkívül nehéz és veszélyes a hozzáférés. Miután Pam már mozogni és beszélni is alig tudott, vállalta a kockázatos műtétet. Egy teljes órán át tartották a klinikai halál állapotában, sőt, ennél tovább is mentek. Az volt a cél, hogy az agy egy órára felfüggessze a működését, semmilyen idegi tevékenység ne történjen. Pam szemeit letapasztották, mindkét fülét bedugaszolták, a dugaszokból olyan vezetékek lógtak, amelyek segítségével folyamatosan mérték az agyi aktivitást. Tehát nemcsak az agyi tevékenységet függesztették fel, hanem minden érzékszervi észlelés is lehetetlen volt számára.

„Az első dolog, amire emlékszem, egy rendkívül kellemetlen hang. Olyan, amilyet a fogorvosnál hallunk. Aztán éreztem valami csengésfélét a fejem tetejénél. És akkor hirtelen kiszálltam a testemből a fejtetőmön keresztül. Lenéztem, és láttam a testem, de egyáltalán nem zavart. Úgy láttam az eseményeket, mintha körülbelül az orvos vállán ücsörögtem volna. Láttam az eszközöket, azt is, honnan veszik elő őket. Hallottam a ’fűrész’ szót, de nem emlékeztetett fűrészre, amit láttam, inkább az elektromos fogkefémre. A doboz meg apám szerszámosládájára… Aztán éreztem egy jelenlétet, megfordultam, hogy lássam. Kis fényes pontot pillantottam meg. Éreztem, hogy húz magához. Keresztülmentem a sötéten a fény irányába. A túloldalon különböző alakokat láttam, és hallottam, hogy a nagymamám szólít. Megismertem a hangját, és azonnal odamentem hozzá… Csodálatosan éreztem magam. Rengeteg másik alakot is láttam, akiket nem ismertem.

„Megkérdeztem: a fény az Isten? Azt válaszolták, nem, a fény nem Isten. A fény akkor van, amikor Isten lélegzik. És akkor azt gondoltam, nahát, Isten leheletében állok.”
Egyszer csak azt éreztem, vissza kell mennem. Magam hozhattam meg ezt a döntést. Elhunyt nagybátyám kísért vissza. Kicsit győzködnie kellett, mert láttam, mi történik a testemmel, tudtam, hogy ez fájdalmas, és nem volt kedvem visszamenni.”

Kapcsolódó írás:
A halál nem végállomás!
https://dszilvia.blogspot.com/2014/07/a-halal-nem-vegallomas.html

Talán még a beszámolóknál is különösebb, milyen komoly személyiségváltozáson esnek át ezek az emberek a történtek után. Sokkal kevésbé érdeklik őket az anyagiak, a versenyszellem, a hatalom vagy a hírnév. Önzetlenebbé válnak, a kapcsolataik kerülnek az első helyre, valamint az élet spirituális oldala. Sokan feladják addigi karrierjüket. Egyik kirívó eset Gordon Allené, az egykor sikeres amerikai üzletemberé. A Financial World magazin címoldalán is szereplő férfi egy rosszullét miatt bement a kórházba. Azonnal kezelésbe vették, de megállt a szíve. Ő is átélte a testen kívüli élményt, és eljutott a fénybe, ami számára

„a tökéletes és abszolút feltétel nélküli szeretet” érzését adta, amilyet „csak anya érezhet a gyereke iránt. Gyönyörű volt és lenyűgöző…

Mindehhez csatlakozott egy másik érzés, hogy mindennek célja, értelme van. Egy természetfölötti alak jelent meg előttem, két másikkal az oldalán. Kommunikáltunk egymással, nehéz volna leírni, hogyan, nem hallottam konkrét hangokat. Megbeszéltük, hogy visszamegyek.

De mielőtt visszatértem, az értésemre adták, milyen fontos célja van az életemnek, sokkal nemesebb és fontosabb, mint amit addig hittem, nevezetesen, hogy minél több pénzt csináljak… Amikor magamhoz tértem, úgy éreztem, a szívem lángra lobbant. Azóta is így érzek. Szeretettől lángol a szívem.” 

Miután magához tért, Allen először elkezdte felhívni mindazokat, akiknek valamilyen módon veszteséget okozott, hogy bocsánatot kérjen tőlük. Nevetve mesél a telefon túlsó végén bekövetkező súlyos csendekről. Mostanra maga mögött hagyta az üzlet világát, és képzett tanácsadó lett, akinek legfőbb célja, hogy másoknak is segítsen változtatni az életükön.
„Ma sokkal szerényebben élek, mint egykor – vallja Allen –, ugyanakkor soha nem jellemezte ilyen gazdagság az életem. Nem társadalmi vagy anyagi értelemben. Az élet valódi gazdagsága ez.”
(forrás: kepmas.hu)

Halálközeli élmények - Dr Pilling János - videó
 https://www.youtube.com/watch?v=E8QEuntArgY

Szemfényvesztő vagy korának legnagyobb médiuma volt Eusapia Palladino?

Tudósokat, írókat és más értelmiségieket bűvölt el szó szerint a 19. században Eusapia Palladino. A szeánszok résztvevőit elsősorban a kíváncsiság hajtotta, akik a híres médium által még az elhunyt hozzátartozóikkal is kapcsolatba tudtak lépni. A szeánszokon nem mellesleg gyakran bútorok, vagy éppen testetlen kezek repültek feléjük.

A misztikumról és az ámítás művészetéről tanult

Eusapia Palladino nagy visszhangot kiváltó képességeit korának nagy rejtélyei között tartották számon. A híres médium 1854. január 21-én az olaszországi Bari tartománybeli Minervino Murgeban látta meg a napvilágot.

Hamarosan árva sorsra jutott, és egy nápolyi családhoz került. Igen fiatalon ment férjhez: első kiválasztottja egy Raphael Delgaiz nevű utazó színész volt, akitől rengeteget tanult a miszticizmusról és az ámítás művészetéről.

Eusapia Palladino, a híres parafenomén fiatalkori képe

A fiatal nő számára ez a gyorsan megszerzett tudás tette lehetővé későbbi, hihetetlen karrierjét. A kistermetű Eusapia hamarosan újabb férjet nézett ki magának, és hozzáment Francesco Niola borkereskedőhöz.

A tüzes temperamentumú hölgy ekkor már hivatásos médiumként tevékenykedett.

Bár sokan szkeptikusan arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyára okosan felépített trükkökről és puszta szemfényvesztésről van szó, a szeánszok neves résztvevői azonban megbíztak Eusapia mágikusnak tartott képességeiben.

Csodálattal vegyes félelemmel figyelték, ahogy a médium a halottakkal beszélget, vagy éppen bútorokat küld célirányosan feléjük, vagy hogy esetleg kellő távolságból ujjlenyomatait is otthagyta egy tál gittben.

Eusapia Palladino kéz, sőt arclenyomatát is képes volt átvinni a távolabb elhelyezett gittbe

Ráadásul néha testetlen kezeket varázsolt elő a semmiből.

Lenyűgöző jövedelmet szerzett, világhírű íróval kötött barátságot

A szeánszok híre hamarosan eljutott Lengyelországba is. Eusapia Pallandino két alkalommal látogatott el Varsóba, ahol megismerkedett korának híres pszichológusával, dr. Julian Ochorowiczcsal.

Dr. Julian Ochorowicz lengyel pszichológust erősen foglalkoztatta, hogy mi állhat Palladino képességeinek hátterében

A férfi jelentős szakmai érdeklődést mutatott a médium iránt, így 1893 novembere és 1894 januárja között otthont biztosított a nő számára. Eusapia nem kisebb céllal érkezett, mint a világraszóló hírnév ígéretével.

Szeánszaival egyre növekvő érdeklődést keltett maga iránt, miközben lenyűgöző jövedelemre tett szert.

Ochorowicz bemutatta őt jó néhány újságírónak, illetve a világhírű lengyel írónak, Bolesław Prusnak. A novellista a médium számos szeánszán részt vett, és élményeit lelkesen megosztotta a korabeli sajtóval.

Boleslaw Prus, a világhírű lengyel író is a parafenomén közeli barátai közé tartozott

Egyre gyakrabban találkoztak, és végül Eusapia inspirálta Prus később híressé vált történelmi regényét, a Fáraót
(Pharaoh), amelyet 1894-ben kezdett el írni. A híres író, és a nem kevésbé híres médium egyszerűen imádta egymást.

Kifelé, Eusapia!

A sikeres és ünnepelt Eusapia 1898 májusában tért vissza Lengyelországba, miközben Szentpétervárról Münchenen át Bécsbe utazott. Ismét találkoztak Prussal, de kapcsolatuk időközben megfakult és lassan teljesen megszűnt. Eusapia hírneve közben eljutott Angliába is. Az asszony a brit Pszichikai Kutatások Társaságának meghívására érkezett Cambridge-be.

Eusapia Padallinót a brit Pszichikai Kutatások Társasága is meghívta Angliába

Ez volt az első alkalom, hogy erős kritikában részesült, miközben szándékosan csalni hagyták. Ezt a lehetőséget látványosan ki is használta,viszont a társaság éles szemű tagjai erre szélhámosnak bélyegezték.

Még egy cikk is megjelent a British Medical Journal szaklapban, „Kifelé, Eusapia!” (Exit Eusapia!) címen, amely megkérdőjelezte a médium úgynevezett mágikus képességeinek tudományos legitimitását.

Több tudós megkérdőjelezte Palladino képességeit, akit közönséges szemfényvesztőnek tartottak

Több kutató azonban kitartott amellett, hogy a nő paranormális képességekkel rendelkezik, és azt állították, hogy az alkalmankénti trükkök csak „a nő tréfás természetének, illetve a vizsgálat teremtette feszült légkörnek voltak tulajdoníthatók”. Hozzátették azt a tényt is, hogy Eusapia soha nem rejtette el magát a félhomály jótékony takarásában a szeánszokon, és ilyen megvilágítás mellett „szinte lehetetlen” nem észrevenni az esetleges csalást.

Földöntúli paranormális élmények Marie és Pierre Curie-vel

Hamarosan Franciaországba utazott, ahol szintén megnyerte magának a közvélemény támogatását. Spirituális tehetséget 1898-ban csillagász is felfigyelt.

Az asztronómus nem mellesleg azt állította, bizonyítani tudja, hogy Eusapia előadásai az elejétől a végéig csaláson alapulnak. Mindazonáltal a Varsóból származó jó híre ide is elkísérte: tudósok serege támogatta munkáját és látogatta a szeánszait.

A képességei iránt őszintén érdeklődő kémikusok, biológusok és fizikusok csoportjában olyan hírességek is ott voltak, mint a kétszeres Nobel-díjas lengyel származású Maria Sklodowska (Madame Curie), és férje, az ugyancsak Nobel-díjas Pierre Curie.

Palladino képességei iránt őszinte érdeklődést tanúsított a világhírű Curie házaspár is

Először 1905-ben találkoztak, és az összejöveteleken a Curie házaspár mellett olyan neves tudósok is részt vettek, mint Charles Richet, Henri Bergson, Jacque-Arsene d’Arsonval, William Crookes, Jean Perrin, Louis Geroges Gouy, vagy Paul Langevin.

A fizikai és kémiai Nobel-díjat is elnyert Madame Curie szkeptikusabb volt férjénél

A francia tudósok az ekkor még forradalmian új tudományág, a kvantumfizika elismert kutatói voltak, akik igencsak érdeklődtek a halál utáni élet kérdése iránt.

Pierre Curie sem talált magyarázatot arra, amit látott

Pierre Curie így számolt be Gouy barátjának a médium döbbenetes előadásáról:

„Számtalan szeánszot tartottunk Eusapia Palladinoval, melyek rendkívül érdekesnek bizonyultak. A jelenség, amit láttunk, igazán megmagyarázhatatlan. Az asztalok egyszerűen a föld felett lebegtek. A tárgyakat távolról, minden eszköz nélkül mozgatta a keze intéseivel. Hirtelen világító jelenések tűntek fel. Mindezt (mármint az előadást) egyenesen nekünk, a nézőknek szánta, akik közül mindenkit ismertünk, tehát kizárható egy esetleges bűntárs jelenléte. Az egyetlen lehetséges trükk, hogy a médium olyan rendkívüli eszközökkel élt, mint egy bűvész. De egyszerűen nem találtunk magyarázatot arra a jelenségre, amikor Eusapia feltartott kézzel és lábbal »lebegett« miközben elegendő volt a színpad megvilágítása ahhoz, hogy mindent jól szemügyre tudjunk venni.”

A Curie házaspár egyfajta tudományos kísérletként kezelte ezeket a szeánszokat. Minden előadás után feljegyezték és megvitatták következtetéseiket más kutatókkal.

Marie és Pierre Curie egy lehetséges, ám mindaddig ismeretlen energia forrását keresték Eusapia Palladino tevékenységének hátterében.

Pierre Curie-t jobban lenyűgözte Eusapia mutatványa, mint a feleségét.

A híres tudósok érdeklődésének köszönhetően a nő a világ egyik legbefolyásosabb spirituális médiumává vált.

Eusapia Palladino igen ügyes szemfényvesztő és csaló

Franciaország után Eusapia visszatért szülőföldjére, Olaszországba. Hamarosan azonban újra úton volt: ezúttal Amerika felé vette az irányt. Minél többet utazott, annál szkeptikusabb hangok jelentek meg az előadásaival kapcsolatban. Elismert kutatók, tudósok és filozófusok vettek részt a szeánszain, majd apró darabokra szedték azokat.

Padallino az egyik szeánszán levegőbe emel egy széket

Egyrészt tudni szerették volna, hogy vajon miért mutatott oly élénk érdeklődést a médium iránt az akkor már jelentős hírnévnek örvendő Curie-házaspár, de emellett magyarázatot kerestek a szeánszok hátterére is. „Eusapia Palladino igen ügyes szemfényvesztő és csaló, aki meglátogatta Mr. Carringtont… Tény, hogy gyakran elcsípte a »Palladino teremtményt« csalás közben.

Néhány előadását azonban senki nem tudja megmagyarázni, amely sürgeti annak az elméletnek a felállítását, hogy ezek valóban természetfeletti jelenségek lehettek-e, vagy csak egyszerűen normálisak” – írta kritikájában Charles Sanders Peirce Amerikában.

Eusapia persze nem sokat törődött a kritikus hangokkal, és még ahhoz is könnyedén hozzájárult, hogy a Columbia Egyetem fizika laborjában tartson egy szeánszot, ahol más „varázslók” és kutatók segítségével bizonyíthatta tehetségét.

Végül 1910 januárjában rábizonyították, hogy az asztal mozgatását az egyik lábával végezte el. Ezzel azonnal kétségek merültek fel az előadás hitelességével kapcsolatban, és egyre többen kezdték csalónak bélyegezni. Hamarosan napvilágot látott Stanley LeFevre Krebs könyve, amelyben az „Eusapia Palladino trükkök” általa vélt módszertanát ismertette.

Királyi szellemekkel is beszélgetett

Eusapia „tudományos munkáját” Harry Houdini, a híres illuzionista is bírálta, aki néhanapján magyarázatokkal szolgált a közvéleménynek a híres médium trükkjeivel kapcsolatban.

Harry Houdini, a híres fenomén és szabadulóművész

Ahogy Houdini kifejtette, Eusapia minden egyes szeánsza alatt csalt. Ugyanakkor egyre többen álltak ki a nyilvánosság elé és beszámoltak azokról a hihetetlen tapasztalataikról, amikor Eusapia közvetítésével elhunyt hozzátartozóikkal beszélgethettek.

A leghíresebb történet a legendás angol király, János szellemével folytatott beszélgetéshez kapcsolódik.

Közben néhány, a médium munkáját tanulmányozó, jeles francia kutató elismerte, hogy a rokonokkal és elhunyt barátokkal kapcsolatos információk bizony igen meggyőzőnek hatottak, amikor Eusapia kapcsolatba lépett velük.

Máig nem tudni pontosan, hogy Eusapia Palladino ki vagy mi volt valójában.

Csaló lehetett? Ha mégsem, akkor is a hatóságok és a vele kapcsolatba kerülő emberek egy része igen veszélyes személyként tekintett rá. A titkait az elmúlt száz év során rengetegen próbálták megfejteni.

Máig nem tudjuk pontosan, hogy Eusapia Palladino csupán egy olyan különösen intelligens hölgy volt, aki magas szinten űzte a szemfényvesztést, vagy talán igazi médium, aki valódi és különleges képességekkel rendelkezett. Akárhogy is, halálakor, 1918-ban, többen a kor legnagyobb médiumának tartották.

(forrás: Jeki Gabriella / origo.hu-rejtelyekszigete.com)

Eusapia Palladino videó
forrás:Micah Smith

EUSAPIA PALADINO - videó
forrás:TV Mundo Maior

A titokzatos Alexandriai Könyvtár

Más lenne a világ, ha még ma is állna, ha még ma is tanulmányozhatóak lennének több ezer éves tekercsei. Talán másként fejlődött volna a fizika, és más kísérleti tudományágak, ha nem pusztult volna el az ókori világ egyik legértékesebb tudástára. 

A kezdetek

Kr.e. 332-ben Nagy Sándor hadai felszabadították Egyiptomot a perzsa uralom alól, és a hódító megalapította Alexandria kikötővárosát. Halála után hű társa, hadvezére, Ptolemaiosz került Egyiptom élére, aki kitűzte azt a nagy célt, hogy Alexandriát az akkor ismert világ kulturális középpontjává teszi.

Egyiptom kultúrtörténete és a hely szelleme által adott volt, hogy egy minden addigit felülmúló könyvtár jöjjön létre. A fáraókori Egyiptom könyv kultúra volt, ahol nagy becsben tartották a múlt örökségét, iratait.

A régi könyveket elsősorban templomokban tartották, így voltak iratok II. Ramszesz halotti templomában, vagy a kézművesek telepén, Deir el-Medinében.

Az edfui templomból egy hieroglifákkal írt katalógus is előkerült, amelyek a szertatásoknál használt kézikönyveket tartották számon.

Alexandriában ebben az időben alapították meg a könyvtár mellett a másik tudományos intézményt, a Múszeiont. Ez a kor legkiválóbb görög tudósait fogadta be, itt élhettek, miközben a legmodernebb kutatási feltételeket biztosították nekik. A könyvgyűjtemény elengedhetetlen volt a Múszeionban folyó tudományos munkához, másrészt az ottani tudományos és irodalmi tevékenység tovább gyarapította a könyvtárat. 

A világ könyvei

A könyvtár hatalmas mennyiségű iratanyaggal rendelkezett. Kr.e. 250 körül már 400 ezerre volt tehető a papirusztekercsek száma, amely az azt követő évtizedek folyamán tovább gyarapodott. Elsősorban görög műveket gyűjtöttek, de más kultúrkörből származó irodalommal is gazdagították.

Őriztek például egyiptomi népmeséket, és lefordították héberről görögre a könyvtár gyarapítása céljából az Ószövetséget, Mózes öt könyvét.

A legenda szerint Eleazár főpap hetvenkét fordítót küldött Jeruzsálemből Alexandriába, akik hetvenkét nap alatt végezték el a feladatot. A görög nyelvű biblia ma is fontos forrása a szentírástudománynak. Megtalálhatóak voltak itt a perzsa Zoroaszter művei is, és Manethón egyiptomi főpap görögül írt könyvei.

Az uralkodók az egész akkori ismert világból begyűjtötték a könyvtár számára érdekes szövegeket és másolatokat készíttettek róluk. Az Alexandriába érkező utasok csomagjait átvizsgálták, a könyveket elkobozták, és lemásolták, a tulajdonos ezt kapta vissza.

Az egyik Ptolemaios-uralkodóról szóló történet szerint kölcsönkérte Athénból a három nagy tragédiaköltő: Aischylos, Sophoklés és Euripidés műveit tartalmazó tekercseket, és az athéniak csak a másolatokat kapták vissza helyettük.

Tény, hogy az alexandriai könyvtár teljességre törekvő gyűjteménye nélkül ma alig ismernénk valamit a görög irodalomból. A könyvtár tudósainak köszönhetően ismerhetjük a görög irodalom legértékesebb alkotásait, a homéroszi eposzokat, az Iliászt és az Odüsszeiát.

Ma olvasható formájukat Alexandriában nyerték el, ahol ekkor született meg a szövegkritika tudománya. A természettudomány művelése is virágzott Alexandriában, mint ahogyan a matematika, a geometria, az orvostudomány és a földrajztudomány is. A könyvtár katalógusát” Kallimakhosz költő jegyezte fel.

Eszerint 400 ezer olyan tekercs volt, amelyen több azonos, vagy különböző szerzőtől származó mű szerepelt, és 90 ezer olyan, amely kizárólag egy művet tartalmazott. A nagy könyvtáron kívül volt egy másik, Alexandria nyugati részében. Ez is tekintélyes anyagot, 42.800 tekercset őrzött. 

Könyvtárosok

Az első ismert könyvtáros, aki az alexandriai könyvtárban működött, Démétriosz volt,aki kr. e. 290 és 282 között a könyvtár eredeti elrendezésén segédkezett. A legismertebb könyvtáros Kallimakhosz, kr. e. 260-ban, ő állította össze Pinakest, a könyvtár részletes katalógusát, amely százhúsz kötetből állt.

Mint ahogyan a mai könyvtárakban is, ott is osztályozták a könyveket aszerint, hogy melyik témához kapcsolódnak: történelem, jog, orvoslás, filozófia, lírikus költészet, tragédiák, imák és vegyes írások.

Az újabb könyvtárosok mindig hozzátettek valamit a rendszerhez, így Eratoszthenész összeállította a Tetagmenos epi teis Megaleis Bibliothekeis-t, azaz “A nagy könyvespolcok szerkezetét”, Arisztophanész pedig Kr. e. 195-ben naprakészre frissítette a Pinakest.

Az utolsó ismert könyvtáros, a Kr. e. 180-ban tevékenykedő csillagász és grammatikus Arisztarkhosz volt, utána hosszú ideig nem maradt feljegyzés. Miután Egyiptom római uralom alá került, csak kevés könyvtáros neve maradt fenn az utókornak. 

Pusztulás

A nagy könyvtárat először Kr. e 48-47-es alexandriai háborúban érte veszteség, a Julius Caesar elleni harcokban. Ekkor a tűzvészben negyvenezer, mások szerint négyszázezer kötet semmisült meg.

A végleges pusztulás dátumáról nincsen egyértelmű adat, a római uralom alatt többször is ostromolták a várost.

A legenda szerint az arab hódítás idejében, a 640-es években Omár kalifa parancsára gyújtották fel a könyvtárat azzal az indokkal, hogy “ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”, ám tudósok szerint ekkorra a könyvtár már valószínűleg nem létezett, és a legenda sem fedi a valóságot.

Bárhogyan is történt, az egykori Alexandriai Könyvtárról csak elszórt irodalmi utalások léteznek, amelyek nem elegendőek a teljes kép kialakításához. 

Az újjászületés

A könyvtár újjáéledt 2002. október 16-án, ám a régi helyébe már nem léphet. Az új könyvtár azon a helyen áll Egyiptomban, ahol 1600 évvel korábbi, világszerte ismert elődjét feltételezik. A 45 ezer négyzetméteres épületben jelenleg mintegy 8 millió kötetet őriznek, melyből 200 ezer áll a kutatók rendelkezésére.

Nem lenne a történelemnek annyi ismeretlen szakasza, nem lenne annyi fehér folt és találgatás, ha a régi könyvtár tekercseit kimenekítették volna.

Az Alexandriai Könyvtárban őrzött írások, megannyi, ma titokként kezelt állítást tartalmazhattak. Ha beléjük lehetne pillantani, akkor talán az is kiderülhetne, hogy hol is süllyedt el Atlantisz, pontosabb kép lenne arról, hogy ki is volt valójában Jézus, vagy akár az is egyértelművé válna, hogy hogyan épültek a piramisok.

Ezek az információk lehet, hogy alapjaiban rengetnék meg a mai civilizációt, hiszen az egyházakra és a történelmi tényszerűségekre is gyökeres hatással lennének.

Talán hozzásegítették volna a mai embert az okosabb, intelligensebb döntések meghozatalához, és ahhoz, hogy még ennél is jobban tisztelje múltját, és átértékelje dolgait. Csakhogy az emberiségnek most az adatott meg, hogy e hatalmas tudás nélkül növekedjen.
(forrás: astronet.hu - rejtelyekszigete.com)

Alexandria Könyvtár (a régi és az új könyvtár) - videó
forrás:Wael Sharcas

A FÁK TITOKZATOS TÁRSAS ÉLETE

Az intelligens fák című tudományos kisfilm feltárja a British Columbia Egyetem ökológusa, Suzanne Simard felfedezése alapján az erdő elképesztően bonyolult föld alatti kommunikációs-kapcsolati hálózatát, mely lehetővé teszi a fák számára, hogy kapcsolódjanak, információkat adjanak át egymásnak, „beszélgessenek”, tápanyagokat küldjenek egymásnak, az anyafa pedig gondoskodjon a csemetéiről.

Fotók: vimeo.com

„A talajban egy egész más világot találunk: egy világot, tele végtelen számú csatornával, melyek összekötik a fákat, lehetővé téve köztük a kommunikációt, egyetlen élő szervezetté alakítva az erdőt. Mintha egy különleges intelligenciával állnánk szemben” – mondta Suzanne Simard.

TÁPANYAGÚTVONALAK A FÖLD ALATT

Fazakas Virág Impressmagazinban megjelent filmismertetőjéből az is kiderül, hogy a fák a földfelszín alatt hihetetlen szövevényes, finom, vékony gombafonalakon (micélium) keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ez a hálózat rendkívül sűrű, és néha több száz kilométernyi távolságba is elérhet. Suzanne ezt a hálózatot kutatta éveken át, és izotópos nyomkövető segítségével mérte, hogy milyen irányú a kommunikáció, kik kapcsolódnak egymáshoz és mikor, milyen kémiai anyagok „jönnek-mennek” ezeken a gombaútvonalakon.

Felfedezte például, hogy ha egy fát megtámad egy rovar, akkor kémiai figyelmeztető jeleket küld át a többieknek, hogy fel tudjanak készülni a védekezésre. Azt is megfigyelte, hogy a fák egymást támogatják ezen a hálózaton keresztül, és hogy köztük a kommunikáció mindig kétirányú. Az anyafák néha több száz fához csatlakoznak. És olyan is van, hogy az egyik ad egy kis szenet a szomszédjának, majd legközelebb a másik segít.

Az anyafák képesek felismerni a csemetéiket, és mindenféle tápanyaggal (víz, szén, nitrogén, foszfor stb.) látják el őket, mindezt a növekedés idején négyszeres mennyiségben küldik.

A fonalas hálózatnak különböző csomópontjai is vannak, melyek elsősorban az anyafák körül sűrűsödnek. Az anyafák néha több száz fához is kapcsolódnak ezen a szövevényes kommunikációs rendszeren keresztül, és a csemeték „felnevelését” követően is bármikor rendelkezésre állnak.

Az izotópos nyomkövető azt is feltárta, hogy amikor egy anyafa megsérül vagy haldoklik, akkor elkezd „bölcsességüzeneteket” (pl. védelemjeleket) küldeni a következő generáció számára, segítve ezzel az adott faj túlélési esélyeit.

(forrás. elobolygonk.hu)

Hogyan beszélnek egymással a fák - videó
Suzanne Simard előadása:
https://www.ted.com/talks/suzanne_simard_how_trees_talk_to_each_other/transcript?language=hu#t-358557


Dr. Suzanne Simard
fotó: http://thenelsondaily.com

Zsigray András: Gyorsan élek

Mindig olyan érzésem van, hogy sietnem kell, nincs időm, mindig pörgök. Megszoktam ezt az életet, szeretek izgulni, szeretem ha pörögnek az események, szeretem az izgalmakat. Gyorsan járok, gyorsan beszélek, gyorsan eszek, gyorsan vezetek. Szeretem ha egy napba, minél több minden belefér, minél több mindennel érkezek. Így éltem régen.

Amikor alszol el, egyre jobban nyugodsz meg, és ez a légzéseden is megfigyelhető. Ha olvasol, és a párod hamarabb elalszik, akkor hallhatod a szuszogásán, légzésen, mikor aludt el. Egy darabig még mocorog, forgolódik, légzése egyenletlen, majd van egy pillanat, amikor a belégzés és kilégzés hossza kiegyenlítődik, a légzés elmélyül, harmonikussá válik. Amikor az ember megnyugszik, lelassul, leáll a rohanással, pörgéssel, akkor napközben is elérheti az elmélyült légzést. Ami nagyon egészséges.

Mi lehetünk izgatottak, és nyugodtak. Fel lehetünk gyorsulva, és le lehetünk lassulva. A két szélsőséges állapot egyik oldalán a kemény drogot fogyasztó trance zenére táncoló őrült áll, amelyekből jó párat láthattunk az interneten. Annyira fel vannak gyorsulva, pörgetve, hogy egy helyben is percenként 100-at mozdulnak. Vonaglik az egész testük, arcizmaik ugrálnak, mindenféle furcsa grimaszokat produkálva. Nem tudnak leállni, a drog kémiailag a nyugtató ellenszereként jelenik meg, belenyúl a test normális háztartásába. Nem tudnak napokig aludni, mert az alváshoz nyugalom kell. A szélsőség másik oldalán a kolostorok buddhista papjai állnak, akik meditálás közben órákig annyira lelassulnak, hogy egyetlen izmuk se mozdul, olyan a testük, mint egy nyugodt tó.

Reggelente amikor felébredünk, még aránylag nyugodtak vagyunk. Majd beindul az elménk, elkezdünk gondolkodni a mai napon, és felizgatjuk magunkat, felpörgetjük magunkat. Amikor elmegyünk nyaralni egy hétre, olyankor reggelente nem kapcsol be az elménk, nincs gondunk, nincs miről gondolkodnunk, nincs mivel felizgassuk magunk. Egy hetet töltünk megnyugodva, aminek meglátszik a hatása, miután hazaérkezünk. Először is jobban megy a gondolkodás, jobban tudunk figyelni, koncentrálni, mert minél jobban pörög az ember, annál több gondolat pörög az agyban. Ezek a gondolatáramlások kényszeresek, amelyek összezavarnak minket, elterelik a figyelmünk az akaratlagosan kiválasztott gondolatainkról. Minél nyugodtabb az ember, annál csendesebb az elméje, annál kisebb a hátérzaj, könnyedén figyelmet kapnak az általunk elemzett gondolatok. A másik jelenség, hogy több életerőt érzünk, vitálisabbak vagyunk, estére se fáradunk el. Elhatározzuk, hogy elkezdünk sportolni, futni, érezzük hozzá a testi erőt. Aktív kikapcsolódást választunk, nem kívánja a testünk a pihenést, nem tévézünk, mely lehetőséget kínál a fáradt test esetében is a kikapcsolódásra. Azért van több testi erőnk, mert a légzéssel nem csak levegőt szívunk magunkba, hanem metafizikai energiatestünk is pulzáltatjuk. Mint szex közben, amikor ösztönösen felépített légzés folyamattal egy nagyobb mennyiségű életenergiát mozdítunk meg. Minél nyugodtabb vagy, annál jobban lelassul a légzésed, annál jobban kiegyensúlyozódnak a belégzések a kilégzések hosszával. Annál mélyebb levegőket veszel, egy meditáló szerzetes egyetlen belégzése eltarthat akár egy perc hosszan is, és közel hét liter levegőt szív fel a tüdejébe. Minél jobban felgyorsultál, annál gyorsabb lesz a légzésed, annál kisebb mennyiségű levegőt szívsz egyszerre a tüdődbe, és azt is csak a mellkasod tetejébe, és már fújod is ki. Nem érzel illatokat, mert az illatokhoz, hosszú, mély belégzések kellenek, hogy folyamatos legyen az illat molekula, legyen idő felfogni. Én többször értem el egy nagyon lelassult állapotot, minden esetben megdöbbentően felerősödött a szaglásom. A légzéssel életenergia is érkezik, annál több, minél mélyebbről sikerül levegőt venni. Amikor nyaralunk, a légzésünk lelassul, és normális lesz a légzésenkénti 1,5 liter térfogat, mint amennyit elalváskor tapasztalunk. Ez a megnövekedett energiaszint adja a több testi erőt. Amikor valakinek sok a gondja, hetekig nem tud megnyugodni, olyankor nagyon felületes lesz a légzése, és azzal együtt nagyon lecsökken az életenergia szintje. Megbetegedik. Minél nyugodtabb vagy, annál egészségesebb vagy, mert annál több életenergiához jut a tested, szerveid, sejtjeid.

Csodálkozunk azon, hogy Erdélyben az ükanyuka 96 éves, a dédanya 79, az anyuka 58, a lánya 38, az unoka 17 éves, és az egész család sürög, forog a konyhában. Az ükmama még aktív, alig volt beteg élete során. Az ember minél nyugodtabb életet él, annál hosszabb életű lesz, annál egészségesebb lesz, mert annál magasabb energiaszinten tudja tartani a testét. A légzésen múlik minden. Hiába gondolod, hogy te boldog vagy, hogy szeretsz izgulni, pörögni, egészségtelenül élsz, energiahiányt okozol a testedben. Lehet pár évig pörgetni magunk, egy ideig még nem látszik meg, mert a testnek vannak energiatartalékai. De sokáig nem lehet, betegségek jelennek meg, hullani kezd a hajunk, látványosan öregedni kezdünk. Már elfelejtettük, hogy gyerekkorunkban milyen boldogok voltunk. Az igazi boldogság akkor járja át az embert, amikor tartósan elér egy mélyebb légzést, ahol már légzésenként annyi energiát szív fel, mely minden kilégzésnél kéjes állapotot okoz. Ezeknél a lélegzeteknél hunyjuk le a szemünk, mert annyira jóleső érzés járja át a testünk, hogy semmi másra nem akarunk figyelni, csak a boldogságra. Azért tárjuk szét a karjainkat, hogy minél több levegő férjen el a mellkasunkban, minél könnyebb legyen a belégzés. Ilyen légzésnél, mindegy hol vagy, mikor vagy, ott jó neked, mert nagyobb boldogságot el sem tudsz képzelni. Csak lélegezni a gyönyörű érzést. Én átéltem ezt, hetekig voltam ebben a légzésben, minden egyes kilégzésnél egy kisebb orgazmusom volt, elöntötte testemet az energia. Azért rohanunk, hogy boldogok lehessünk. Hogy pillanatokra elérhessük ezt az érzést. A tágas terek, legyen az egy hegycsúcsról való kilátás, vagy egy tenger látványa segít megnyugtatni az embert, ahogy a szűk helyek felizgatják az embert. A víz, a növényzet, természet közelsége segít lenyugodni. Plusz a nyaralás gondtalan tudatállapota, a naplemente gyönyörű látványa, együttesen képes pillanatokra mélyen lenyugtatni az embert, lelassítani, ahol már megjelenik az a szintű mély légzés, amelynél feltör a bőséges életenergia, kilégzéskor lehunyjuk a szemünk. Én nagyon sokat kutattam ezt az állapotot, a képeken mindenhol tengerpartok, vagy hegyek voltak, ahol emberek becsukott szemmel lélegeztek ki.

Nem kell rohannod, nem kell sok pénzt keresned, hogy eljuss ezekre a helyekre, hogy megtapasztalhasd a boldog pillanatot. És nem kell szerelmesnek lenned, amikor szintén képes vagy annyira megnyugodni a párod közelségében, hogy eléred ezt a energia dús mély légzést. Sikerülhet egyedül is elérned, kirándulás nélkül is elérned. Megtalálhatod a boldogságot magadban, felismerheted hogy nem kell hozzá senki, és semmi, csak rajtad múlik, hogy megtapasztalhasd.

Le kell lassulnod, fokozatosan vissza kell térned arra a lelassult szintre, amelyen gyerekkorodban is voltál. Először is tudatosítanod kell, hogy fel vagy gyorsulva. Észre kell venned, hogy megint rohansz, megint úgy érzed, hogy nincs időd, sietned kell. Megint gyorsan eszel, futólépésben sétálsz, gyorsan beszélsz, gyorsan vezetsz. Mindig tele a fejed gondolatokkal. Fel kell ismerned a tüneteket. Reggel még nyugodtan ébredsz fel, figyelned kell, hogy megtarts a nyugalmat egész napra, mert olyankor még a legegyszerűbb. Ha már egyszer felpörögtél, felizgultál, akkor már nehéz visszanyugodni. Figyeld meg az életed, emlékezz amikor felidegesítettek, milyen nehéz volt visszanyerned a nyugalmad. Vagy ha örömödben izgattad fel magad, fellelkesedtél, milyen nehéz volt lenyugodni. Minél több napot vagy felgyorsulva, annál nehezebben lassulsz le. Ugyanígy, minél több napot töltesz lelassulva, annál nehezebben pörögsz fel, és ha fel is pörögsz, akkor is könnyen visszanyugodsz. Szoktak azon nevetni, hogy a buddhista szerzetest nem lehet se felidegesíteni, se fellelkesíteni. Nyugodt marad, nem lehet idegbe hozni se a világvége hírrel, se azzal, hogy egy millió dollárt nyert. Ugyanígy az idegileg kikészült embert, aki hosszú időszakon keresztül volt túlságosan felgyorsulva, egy pillanat alatt, egy semmiséggel is ki lehet hozni a sodrából, felidegeskedik, vagy fellelkesedik, egyik állapotból átugrik a másikba, és nagyon nehezen nyugszik vissza.

Egy egyszerű módszert ajánlok a lelassulásra. Kezdj el lassabban élni. Akarattal, direkt lassítsd le a lépéseid. Két dolog kell, egy időzítő, amelyet az okostelefonokon megtalálsz, és egy erős önkontroll. Bármit csinálsz állítsd be a telefonod, szánj a tevékenységre pl. egy órát. Az időzítő majd jelezni fog. Ha ez megvan, akkor kezd el a tevékenységet olyan lassan csinálni, amennyire csak tudod. Ha sétálsz az utcán nagyon megerőltető lesz lelassítani a lépteid. Lassan jársz, tovább élsz, - az őseink bölcsek voltak. Ha takarítasz, legyenek lassúak a mozdulataid, és légy nagyon aprólékos, precíz. Ha főzöl lassan pucold a krumplit, lassan mosd el az edényeket. Ha beszélgetsz, lassan beszélj. Ha vezetsz, akkor lassan ülj be az autóba, lassan kösd le magad, fékezd a kezed gyorsaságát. Ha eszel, akkor lassan rágd az ételt. Meglásd, azt fogod észre venni, hogy elkezdesz nézegetni, figyelni a környezeted, otthon is, utcán is, autóból is. Amikor lelassulunk, olyankor van időnk figyelni a környezetünk, megjelenünk a Mostban. Amikor lelassulunk akkor elcsendesül az agy, nem vonja el a figyelmet, a környezetünk megfigyelésétől. A lelassulást nem úgy értem, hogy megállsz, aztán nem mozdulsz egész nap. Elmehetsz futni, de futásnál is figyelj, hogy türelmesen fuss, figyeld a légzésed, ne kapkodj, ne figyeld az időt. A felgyorsult ember nem tudja befűzni a cérnát a tűbe, a lelassultnak van türelme hozzá. Erről a lelassulásról beszélek, tudatosan fékezd magad, lassítsd a mozdulataidat, fűzd be a tűt, bármennyire nehezen is megy. Szűrj ki mindent, és mindenkit aki sietett. Minél több napig bírsz lelassulva maradni, annál természetesebb lesz a lelassult állapot, odafigyelés nélkül is lassan fogsz majd enni, nyugalomban leszel, csendes lesz az elméd, több energiád lesz estére, több élet lesz benned. Majd kirobbanhatsz, egy hét után már hatalmas energiád lesz, nem kell örökre lelassulva maradnod, újra örülhetsz majd. Megfogsz lepődni, hogy mekkora örömöt fogsz érezni, mennyi életenergiát miután kibírtad egy hétre nyugalomban. De fontos hogy az örömök után, újra tudatosulj, újra lassítsd magad, töltődj. Sok sikert!

Zsigray András

videó - forrás:Relaxációs zene - WĘGIERSKI