Álmomban...

"Úgy érzem, hogy a teremtő Isten a szívében hordoz engem, én pedig, mint apró tengercsepp az óceánt, a szívemben hordom Őt."

(Simon András)

Álmomban látogatóban jártam Istennél. Bekopogtam, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje.
Az Úr elmosolyodott és így válaszolt:
- Az én időm végtelen, mindenre jut belőle. Mire vagy kíváncsi?
- Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben?
- Azt, hogy nem szeretnek gyerekek lenni, siettetik a felnőtté válást, majd visszvágyódnak a gyermekkorba. Azt, hogy akár az egészségüket is feláldozzák, hogy sok pénzük legyen, majd rengeteg pénzt költenek rá, hogy visszanyerjék egészségüket. Azt, hogy izgatottan lesik a jövőt, hogy megfeledkeznek a jelenről, így aztán nemhogy a jövőt, de a jelent sem élik meg. Azt, hogy úgy élnek, mintha sose halnának meg és úgy halnak meg, mintha sose éltek volna.
- Atyaként mit szeretnél, ha gyerekeid mely tanulságokat jegyeznék meg?
- Tanulják meg, hogy senkiből nem lehet erővel kicsikarni a szeretetet.
Hagyni kell, hogy szerethessenek. Nem az a legértékesebb, hogy mit szeretnénk az életben, hanem az, hogy kik állnak mellettünk. Tanulják meg, hogy nem célszerű másokhoz mérni magukat, saját magukhoz képest legyünk elbírálhatóak. Fogadják el, hogy nem az a gazdag, akinek a legtöbbje van, hanem az, akinek a legkevesebbre van szüksége. Tanulják meg, hogy csak néhány másodperc kell ahhoz, hogy mély sebeket ejtsünk azokon, akiket szeretünk, ám sok-sok év kell ahhoz, hogy ezek begyógyuljanak. A megbocsátást a megbocsátás gyakorlásának útján kell megtanulni. El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik mélyen éreznek, de nem tanulták meg kimutatni érzelmeiket. Meg kell tanulni, hogy bármit lehet pénzen venni, csak boldogságot nem. Két ember nézheti ugyanazt a dolgot és mégis két másféle dolgot látnak. Meg kell tanulni, hogy az az igazi barát, aki mindent tud rólunk és mégis szeret. Nem mindig elég, ha mások megbocsátanak, meg kell bocsátanunk magunknak is.
Búcsúzásnál megköszöntem szavait, ő pedig így válaszolt:
- Az emberek elfelejtik mit mondtál, mit csináltál. De arra mindig emlékezni fognak, hogy milyen érzéseket ébresztettél bennük.

 "Te nem láthatsz engem, de Én vagyok a fény, ami téged láthatóvá tesz.

Te nem hallasz engem, de Én a hangodon beszélek.

Te nem érzel engem, mégis Én a kezed ereje vagyok.

Én eredményessé teszlek annak ellenére, hogy az utamat nem érted.

Én eredményessé teszlek annak ellenére, hogy művemet nem ismered fel.

Én nem vagyok földöntúli jelenség, Én nem vagyok misztérium.

Csak egy teljes belső nyugalomban, túl minden személyiségen tudod meg,

hogy Én vagyok és csak mint érzést, mint hitet tapasztalod,

de mégis itt vagyok, mégis hallok, és mégis válaszolok.

Ha szükséged van rám, akkor Én itt vagyok, ha Te engem megtagadsz,

akkor is itt vagyok, ha félsz, akkor is itt vagyok.

Itt vagyok, ha imádkozol, és akkor is ha nem imádkozol.

Én benned vagyok és Te Énbennem.

Csak tudatodban lehetek Tőled elválasztva, mert csak a tudatodban

létezik a TIÉD és ENYÉM fogalma

de mégis, a tudatodban tudsz engem megismerni és átélni.

Engedd el a romboló félelmet a szívedből.

Ha Te már nem állsz a saját utadban, akkor megtalálsz.

Egyedül nem tudsz semmit sem csinálni, de Én tudok mindent

és Én mindenhol vagyok.

Ha a jót nem akarod látni, az akkor is itt van, mert Én itt vagyok.

Itt vagyok, mert itt kell lennem, mert vagyok.

Csak bennem van a világnak értelme.

Csak általam nyer a világ testet.

Csak általam megy a világ előre.

Én vagyok a törvény, amin az élőlények mozgása és fejlődése nyugszik.

Én vagyok a szeretet, ami a törvény testesülése.

Én biztonság vagyok. Én békesség vagyok, egy vagyok veled.

Én vagyok az egység.

Én vagyok a törvény, ami szerint Te élni tudsz.

Én a szeretet vagyok, amiben Te bízhatsz.

Én akkor is vagyok, ha Te nem látsz, Én nem hagylak el.

Ha hited bennem meginog, én bízom benned, mert én ismerlek és szeretlek."

Meg kell tanítanod a gyermekeidnek...

"Nézd fiaid és leányaid. Ők a te jövőd."
(Oneida indián nemzet)

"Meg kell tanítanod a gyermekeidnek,
hogy a talaj lábaik alatt
nagyapáink hamva.

Hogy tiszteljék a Földet,
mondd el gyermekeidnek,
hogy a Föld a mi törzsünk életével gazdag.

Tanítsd meg a gyermekeidet,
ahogy mi tanítjuk gyermekeinknek,
hogy a Föld a mi anyánk.
Bármi történik a Földdel,
a Föld fiaival történik.

Ha a földre köpsz,
magadat köpöd le.

A Föld nem az emberé,
az ember a Földé.

Minden dolog összefügg,
ahogy a vér összeköti a család tagjait.
Az élet szövedékét nem az ember
szőtte, csak egy szála annak.
Bármit tesz a hálóval, saját magával teszi."

(Cherokee indián Seattle Törzsfőnök üzenete az utókor számára)

 "Egyes felnőttek inkább gyermekekre hasonlítanak. Ők az igazi emberi lények."
(Lakota indián nemzet)

Angyalok

"Elég, ha az ember elhiszi, hogy léteznek angyalok, elég, ha szüksége van rá. És akkor megmutatkoznak, és ragyognak, mint a hajnal első fényei."

(Paulo Coelho)

"Az angyalok Isten legtisztább gondolatai, amelyek az igazság és a szeretet szárnyán szállnak."

(Mary Baker Eddy)

Minden ember még a születése előtt kap egy védőangyalt. A tisztánlátók, a szellemi látással rendelkező emberek azt láthatják, hogy a védőangyal minden kisgyermek feje fölött tartózkodik, a gyermek 7. csakrájához van kapcsolódva. A gyermek 3-4 éves kora táján azonban megszakad ez a kapcsolata.
A gyermek kicsiny korában még látja a védangyalát, tisztában van jelenlétével, gyakran el is játszadoznak egymással. Később, amikor a kapcsolódás megszűnik, az angyal a gyermek, illetve a felnőtt ember közvetlen közelében tartózkodik. Csak akkor tud az emberhez közvetlenül visszakapcsolódni, ha az ember tudata elér egy bizonyos rezgésszintet, amely viszont csak akkor érhető el, ha az ember szellemi útra tér, szellemi tevékenységgel kezd foglalkozni.

Ebben a legfontosabb feladata az ember gondolatvilágának a rendezése. A szorongás, az aggódás, a félelem és a harag által felszabaduló energiák rendkívüli módon akadályozzák a védőangyallal való szoros kapcsolatfelvételt. Csak nemes gondolatokkal lehet becsatlakoztatni a védőangyalt az emberhez.

Az angyalok egyik fontos feladata megtisztítani emberi asztráltestet, hogy az felemelkedhessen szellemi énné. Így fejlődhet ki az emberben a szellemi látás.
A védangyal ismeri az ember korábbi életeit, a magával hozott karmáját és azt az életfeladatot, amelynek teljesítése miatt született a földre. Azt is lehet mondani, hogy a védőangyal jobban ismeri az embert, mint saját magát.

Az angyalok feladata még a földnek mint bolygónak a megtisztítása asztrálsíkon. A föld asztráltestét elsősorban a helytelen emberi gondolatok szennyezik be. Ha egy angyalnak sikerül felemelni védencét egy magasabb szellemi szintre, akkor is továbbléphet, elfoglalhatja helyét az arkangyalok seregében.
(Forrás:Családi kör)

 

Boldogság

"A boldogsághoz nem vezet út.
Az út maga a boldogság."

(Buddha)

"A boldogság különös dolog: ha megosztjuk másokkal, megsokszorozza önmagát."

(Paulo Coelho)

"A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van."

(Lev Tolsztoj)

" A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk. "
(Nathaniel Hawthorne)

"Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik."

(Wass Albert)

 "Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.
Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.
Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömös lesz életük.
Boldogok, akik tudják, másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.
Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.
Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól megkímélik magukat.
Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, de látnak is.
Boldogok, akik lenni is tudnak, nem csak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.
Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömben indulnak útjukra.
Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosok.
Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetleneknek hinnék magukat, mert ők öröm magvetői.
Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.
Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.
Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.
Boldogok, akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének és imádkoznak is mielőtt gondolkodnának, mert kevesebb csalódás éri őket.
Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.
Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük."
(Dr. Gyökössy Endre)

Egyszer megkérdeztek egy mestert a halálos ágyánál a tanítványai, hogy hogy csinálta, hogy egész életében boldog volt, és még most a halálos ágyánál is képes az lenni? Egyszerű - felelte, - minden reggel, amikor felkeltem, megkérdeztem magamtól, mit választok mára, a boldogságot, vagy a boldogtalanságot? És én minden reggel a boldogságot választottam.

 

 

Ha megdobnak kővel....

Ha megdobnak kővel

Egy férfi éveken keresztül gyűjtött egy új Mercedesre. Végül a sok munka és félre tett pénz meghozta a várva várt pillanatot. Nagy örömmel és izgalommal hajtott hazafelé, hogy családjának és barátainak is megmutathassa az új „álomautót". Útközben megállt, hogy betérjen az egyik barátjához. Könnyedén talált egy helyet, ahova beparkolhat, és rükvercbe tette az autót. Nagy lendülettel elkezdett tolatni, mire halotta, hogy egy kő koppan az új autóján. Hirtelen lefékezett és kiszállt. Látta, hogy egy kisfiú dobta meg a kocsiját, ezzel máris megsérült a gyönyörű fényezés.

A férfi kikelve önmagából, így kezdett el üvöltözni:

„Te normális vagy kölyök? Nincs neked eszed? Ha majd jól elverlek, el fog menni a kedved az ilyen őrültségektől, hogy mások kocsiját kővel dobáld!"

„Bácsi kérem, ne haragudjon!" - válaszolta a fiú.

A férfit annyira elöntötte a düh, hogy nem is figyelte mi van körülötte. De a fiúcska így folytatta:

„Elnézést, nem tehettem mást! Túl messze voltam öntől, hogy meghallja a hangomat. Csak így állíthattam meg, hogy ne tolasson tovább."
És ekkor látta meg a férfi, hogy a kocsija mögött egy tolószékkel felborult gyerek van.

„Ő a testvérem és egyedül előre ment a tolószékkel. De túl gyorsan gurult és a járda szélén felborult, pont az ön kocsija mögé. Muszáj voltam megdobni, hogy megállítsam magát."

Ekkor a férfi nagyon elszégyellte magát, és segített visszatenni a fiút a tolókocsiba.

Az eset után a kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az megmaradt emlékeztetőnek, hogy ha megdobnak kővel, talán azért van, hogy a figyelmünket felkeltsék, nehogy valami nagy bajt csináljunk.

Jézus halk szelíd hangon szól a mi szívünkhöz és lelkünkhöz. Néha nincs időnk meghallani, vagy túl elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk Őrá. Néha meg kell, hogy dobjanak kővel ahhoz, hogy körülnézzünk, mi is folyik az  életünk körül, kik vesznek körül minket, milyen döntéseket hozunk, mi az amit éppen véghez akarunk vinni, stb.

Ez a te döntésed: figyelsz a halk szelíd hangra vagy megvárod míg megdobnak kővel?

AZ EMBERRÉ VÁLÁS SZABÁLYAI

1. Kapsz egy testet!

Akár tetszik, akár nem, földi léted egész tartalmára ez a tiéd.

2. Tanulsz!

Teljes óraszámban látogatod az Élet nevű szabadegyetemet, ahol mindennap módod nyílik arra, hogy valami újat tanulj. Talán szereted az így szerzett ismereteket, talán lényegtelennek vagy ostobaságnak tartod őket.

3. Nincs balsiker, csak tanulság!

A fejlődés próba-szerencse folyamat, azaz kísérletezés. A „sikertelen” kísérletek éppúgy a folyamat részét képezik, mint az „eredményesek”.

4. A lecke addig ismétlődik, míg nem tanulsz belőle.

Ugyanaz a lecke a legkülönbözőbb formákban kerül eléd, amíg meg nem érted a tanulságot. Miután felfogtad, továbbléphetsz a következőhöz.

5. A tanulásnak soha nincs vége.

Minden életszakasznak megvannak a maga leckéi, amelyek várnak rád, ha megéred azt a kort.

6. Semmivel sem jobb „ott”, mint „itt”.

Mire eljutsz „oda”, az „amott” még vonzóbbnak tetszik.

7. Mások pusztán éned tükörképei.

Semmit sem szerethetsz, vagy gyűlölhetsz valaki másban, ami ne azt tükrözné vissza, amit magadban szeretsz vagy gyűlölsz.

8. Rajtad áll, hogy mihez kezdesz az életeddel.

Rendelkezésedre áll minden eszköz és forrás. Tőled függ, hogy használod őket. Tiéd a választás joga.

9. A válaszokat magadban találod.

Az élet kérdéseire magadban lelhetsz feleletet. Nincs más dolgod, mint nézni, hallgatni, és bízni.

10. Mindezt úgyis elfelejted.

- Chérie Carter-Scott -

- - - - - -

Oliver Shanti & Friends - Well Balanced - videó

forrás:Dreams & Emotions

Csillagok

"A világ tele van születő csillagokkal. Az egyik szikrázó csillag te magad vagy. Téged is, akár a többi csillagot, egy szép fény ölel körül. Ő a te utad, melynek különböző lépcsőit járod."

(Hioszi Tatiosz)

"Az ember lelke a csillagokban született, s a kozmikus körpálya befutása után oda tér vissza."

(Szepes Mária)

"Nem tudom, nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét."

"Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél..."

"Éjszaka majd fölnézel a csillagokra. Az enyém sokkal kisebb, semhogy megmutathatnám, hol van. De jobb is így. Számodra az én csillagom egy lesz valamerre a többi csillag közt. Így aztán minden csillagot szívesen nézel majd... Mind a barátod lesz."

(Antoine de Saint-Exupéry)

"Egyetlen nap sem olyan, mint a másik, mert mindegyik tartogat egy csodát, egy mágikus pillanatot, amikor az univerzum összeomlik, és új csillagok születnek."

 "Mindannyian a saját világunkban élünk. De ha fölnézel az égboltra, láthatod, ahogy a csillagok, ezek a kis külön világok, együtt csodálatos csillagképeket, naprendszereket, galaxisokat alkotnak."

(Paulo Coelho)

"Az emberek olyanok, mint a csillagok; néhányan létrehozzák saját fényüket, míg mások visszatükrözik azt a ragyogást, amit kapnak."

(José Martí)

"Nincs szebb dolog a világon, mint a holdfényben fürdő végtelen tenger és a némán ragyogó csillagokkal teleszórt mélységes égbolt."

(Vlagyimir Klavgyijevics Arszenyev)

Kínai bölcseletek

„Az az igazi tanítás, ami megérinti az életet!” 

  “A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell.”

“Ha meg akarod ismerni a múltadat, - vizsgáld meg a jelenlegi körülményeidet. Ha tudni akarod a jövődet, figyeld meg a jelenlegi cselekedeteidet!”            

 “Aki nem mutogatja magát – ragyogni kezd. Aki nem dicsekszik – sikeres lesz.    Aki nem követel tiszteletet, azt elfogadják vezetőnek. Aki nem küzd senkivel,    azzal senki sem képes megküzdeni.”    

“A bölcs akarat nélkül cselekszik. Szavak nélkül tanít. Minden dolog hatását fölveszi magába. Létrehoz, de nem birtokol. Teremt, de kiengedi kezéből, amit teremtett. Művét beteljesíti, de nincs belőle haszna. Így hát semmije sincs, ezért nem is veszíthet semmit sem.”

 

A tibeti hangmasszázs

"Ha az orvoslást, csak akkor alkalmazzuk, ha már megbetegedtünk, ha akkor igyekszünk a rendet visszaállítani, amikor már nyugtalanság támadt, ez olyan, mintha, akkor kezdenénk egy kutat ásni, amikor már elgyengültünk a szomjúságtól "

A tibeti hangmasszázs az érintés egy különleges, egyedülálló formája.

A hangtálak kellemes, harmónikus hangjai megnyugtatják a szellemet, a lágy rezgések átjárják az egész testet, fellazítják az energiablokkokat és egy jóleső ellazuláshoz vezetnek.
A nyugalom, biztonság, és védettség atmoszféráját teremti meg, ami lehetővé teszi, hogy kapcsolatba kerüljünk a "belső hangunkkal". Egy teret nyitunk meg vele, ahol a lélek kibontakozhat. A hangmasszázs egy olyan teljeskörű, holisztikus terápia, amely a test, a lélek és a szellem gyógyítását és harmonizálását egyaránt magába foglalja.

  A sánta róka

 

Egy ember az erdőn ballagott keresztül. Egyszer csak megpillantott egy rókát, amelyiknek hiányzott az egyik lába. A férfinek az a kérdés motoszkált a fejében, hogy vajon hogyan maradt a róka életben? Aztán megpillantott egy tigrist, elejtett zsákmányával a szájában. A tigris teleette magát, s a maradékot hagyta, hogy a róka elfogyassza. A rókát Isten ugyanezen a tigrisen keresztül táplálta másnap is. Az ember ámulatba esett Isten jóságától. Nyomban el is határozta, hogy ő is meghúzza magát egy sarokban, és teljesen az Úrra bízza magát, aki majd gondoskodik minden szükségletéről. Úgy is tett, de hosszú ideig semmi sem történt. A szerencsétlen már majdnem halálán volt, amikor egyik napon hangot hallott: - Ó, te tévelygő, nyisd ki a szemed, és pillantsd meg az Igazságot! Ne a sánta rókát utánozd, a tigris példáját kövesd!
(Anthony de Mello)

Istenem...

"Drága lélek, ébredj kérlek! Isten Fénye hív Most Téged!
Lásd magadban igaz szívvel, mit vállaltál szellemlétben.
Tudatodat hozd felszínre, áraszd ki, így vegyen körbe,
Hogy mutassa igaz utad,mire lépve hazajuthatsz!
Szeretetnek Lángja Benned lobbanjon fel az Egekbe,
S Egyesítse Emberléted Hű Szellemed Erejével!"

Köszönöm Istenem

Igaz lelkem fohászkodik minden szóban Tehozzád

Imám szárnyán Önmagam száll s lelkem ím, Elébed áll

Bármi is jő Uram, én azt hálás szívvel fogadom

Gyermekedként így szeretlek, hitem meg nem tagadom

Új Élet kél itt, most Veled eljövendő hajnalon

Ha Szeretet van énbennem, reményteljes holnapom

Köszönöm, hogy létezésem szent Fényedben született

Segíts Atyám, hogy utamat tudatosan tegyem meg

Mikor a csend honol bennem s Végtelenség ölel át

Látom Bennem Létezésed, s feltárhatom a csodát

Felismerem a Mindenség szétáramló ritmusát

Lelkem tánca egyként mozdul, létem dalként élem át

Magasrendű Igazságban a Minden így szerepel

Elmondani lehetetlen, mert érzésben érem el

Köszönöm, hát Jó Istenem, hogy megértem ki Vagyok

Szeretet a Szeretetben, Fény a Fényben, ÉN VAGYOK

Add, hogy lássam magam mindig a te igaz szemeddel

Mindenkire úgy tekintsek, mint isteni Gyermekre

Lehívom most ide közénk Áldásodnak Sugarát

Ez az Áldás szent imaként mindenkit öleljen át.

Rudolf Steiner (1861 — 1925 ) osztrák filozófus, író, dramaturg, tanár, az antropozófia megalkotója

 "Minden emberben benne szunnyadnak olyan képességek, amelyeknek kifejlesztésével ismereteket szerezhet a magasabb világokról - a lélek és szellemvilágról."
 (Rudolf Steiner)

 "Semmi sem ápolja jobban a lelki élet egészségét, mint az igazi gondolkodás."

 "Igazán emberek csak annyiban vagyunk, amennyiben szabadok vagyunk."

" A Nap fénye a Föld teremtményeit erősíti,

Az igazság napfénye az emberszívet erősíti."
 (Rudolf Steiner)

" Ne vess el semmit, amíg nem értetted meg, ne fogadj el semmit, amíg nem értetted meg."

"Megismerés erkölcsi nemesedés nélkül: csak a kifinomult kíváncsiság kielégítése. Megismerésünkkel fel kell emelkednünk a szellemiséghez, hogy a szellemiség ereje áthassa egész életünket."

 (Rudolf Steiner)

 "Nem én, hanem a Krisztus énbennem." Vagyis, ha a krisztusi erő áthatja a lelket, és az felveszi magába, az ember az istenség magasságába emelkedik."

"Minden ismeret, minden tudás, minden gondolat és érzés szellemi belégzés."

 "Tudnunk kell, hogy saját létünk az egész világmindenség ajándéka."

 "Aki önmagával szemben hozzászokik az igazsághoz, megnyitja a magasabb belátáshoz vezető kapukat."

"A valódi türelemmel párosult szelídség és hallgatás megnyitja a lelket a lélekvilág számára."

"Minden ember kötelessége, hogy megértse a lélek útját; megértse, hogy honnan és hová."

"Az ember a világot megismerve önmagára talál, és magát megismerve föltárul számára a világ."

 (Rudolf Steiner)

 "Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk."

 "A szépet csodálni,

Az igazat óvni,

A nemeset tisztelni,

A jót körülölelni,

Ez vezeti az embert

Az életben célokhoz."

"A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani."

"A bátorság és az önbizalom két olyan fény, melyeknek nem szabad kialudniuk a szellemtudományhoz vezető úton."

(Rudolf Steiner)

Rudolf Steiner Magyarországon született (1861-ben) a Mura(szent)király (Donji Kraljevec) nevű faluban, Horvátország határa közelében, nem messze Ausztriától. Három ország, három kultúra, három nyelvterület határán, ahol még születésekor is érezhető volt Michael arkangyal egykori kultusza. – A földi élettől Németország és Franciaország közelében, a svájci Dornachban vett búcsút (1925-ben). − Gyermekként szinte naponta sétált át az osztrák és a magyar határon, majd felnőttként egész életében sokat utazott, egyik európai országból a másikba. A határok átlépése hozzátartozott az életéhez. De nem csak az ország- és a nyelvhatároké. Tanulmányai során legalább annyit foglalkozott a természettudományokkal, mint a filozófiával, az embertudományokkal vagy a művészetekkel. Ezek mindegyikének fogalomvilágában otthonosan mozgott. Önéletrajzából tudjuk, hogy a művelt elit társaságaiba éppen úgy bejáratos volt, mint a munkásság gyűléseire, akadémiáiba. – Saját családjában megtapasztalhatta, hogy siketnéma és gyenge értelmű fiútestvére mennyire más világban él, mint azok az egyetemi professzorok, akik nagyon felkészült vitapartnerként tudták őt magát elfogadni. – Különös adottságai folytán természetes volt számára oda-vissza járni a fizikai világ és a szellemi világ határán. Ennek köszönhetően teremtette meg a szellemtudományt. − Élete talán legnagyobb művészi alkotása, az első Goetheanum épülete, kisebb és nagyobb kupolájának egymásba épülése a leglátványosabban fejezte ki az itt és az ott szinte egyidejű jelenlétét.

Egyik legkorábbi pedagógiai előadásában beszélt arról, hogy a szellemtudomány szerint sok világ veszi körül az embert, és ezeket csak akkor képes észlelni, ha kifejleszti az ehhez szükséges érzékelő szerveket. És még azt is hozzáfűzte, hogy ezek a „magasabb” érzékszervek, amelyekkel az ember be tud hatolni a magasabb világokba, minden emberben kifejletlenül ott vannak. Ha ezeket kifejleszti, megtapasztalhatja, hogy a hétköznapi érzékelés határa után nem a semmi következik, hanem újabb világok tárulnak fel.¹ Vagyis az ember ezeknek az érzékelő képességeknek a birtokában egyszerre lesz a hétköznapi módon érzékelhető és az azon túli világok polgára. – Napjainkban még csak a kezdetén tartunk annak a változásnak, amelynek nyomán ezek az új képességek szélesebb körben is kialakulnak. Ebből következően elég sokan élik meg az úgy nevezett küszöbélményt, a határátlépésnek azt a kritikus mozzanatát, amikor az ember valaminek a határán érzi magát: már nem elégíti ki a határ innenső oldalán megtapasztalt élet a maga realitásaival, hanem sejti, hogy lennie kell valami másnak is ezen túl, de még tart a bizonytalan, határon túli létezés megtapasztalásától. – Rudolf Steiner arra tanítja meg az embert, hogy egyidejűleg ismerje el a határon inneni és a határon túli világ értékeit, és ismerje fel az ember, hogy a maga alkotásait csak itt, a földi létben tudja létrehozni, de ahhoz, hogy a legjobbat hozza létre, ahhoz a másik világból magával hozott inspiráció a legnagyobb segítség.

A Rudolf Steiner emberszemléletére épülő Waldorf-pedagógia talán legfőbb kérdése napjainkban, hogy szülők, óvónők, tanítók és tanárok mennyire ismerik fel azoknak az új képességeknek a kezdeményeit, amelyek a most születő gyermekekben már megmutatkoznak. Mennyire tudnak vigyázni ezekre a képesség-kezdeményekre, mennyire tudnak olyan segítő környezetet teremteni a gyermekeknek, hogy ezek az új képességek, amelyekkel a világ újabb területeire is behatolhatnak, természetes és egészséges módon alakuljanak ki.