Müller Péter: Nincs halál és nincsenek halottaink

 

“NINCS HALÁL. És nincsenek HALOTTAINK. 

 Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. 

Akit szeretsz, az VAN. Szándékosan nem azt mondom, hogy akit „szerettél” – mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál.
Csak arra kérlek, ha anyádat, apádat, vagy nagyszüleidet idézed meg, ne öregemberként gondolj rájuk, mert nem azok! A lélek világában nincs elmúlás, így öregség sincs. Fiatalok ők. Ahogy lelked mélyén te is fiatal vagy. Akkor is, ha a tükör nem ezt mutatja. A rózsa csak a kibomlott Rózsa – a hervadó már nem az. Halottak napja nincs, csak Szeretet napja van, amikor a földön élők az eltávozottakra, az eltávozottak pedig ránk, földön élőkre gondolnak. És azt gondolják rólunk: „Szegénykék, nekik még nagyon nehéz!”

„Kedvesem! Közöttünk vannak! Csak ez az ostoba, mai, beszűkült ‘racionális’ kor hiszi, hogy a halállal minden megszűnik. Nem igaz! 

A lélek végtelen úton jár, s a halállal nem hal meg. 

Él, csak nem abban a komor érzékvilágban, ahol még te élsz. ‘Halhatatlan szerelem’ – erről szól a könyvem, és erről szól az élet is.
Hogy az igazi szeretet nem múlik el soha!”

„Az arcunk megváltozik, a világunk megváltozik, csak a szeretet nem, mert az örök. Gondolj a Hellinger-terápia ma már tudományosan elfogadott módszerére. Azon alapszik, hogy a szeretet finom, de eltéphetetlen szálaival össze vagyunk kötve. És ez karácsonykor különösen érezhető. Egyrészt, mert te érzékenyebb vagy és nyitottabb, másrészt pedig a szellemi világ is közelebb jön a Földhöz, mert bevonzza az alulról ritkán felsugárzó szeretet.”

„Egyszer egy évben láss a szíveddel, s akkor megérint a bizonyosság – bármilyen átváltozás történt is, és bármilyen messzire ment is az, akit szeretsz, mégis veled van. A rádió adóvevőnél sem számít a távolság, ha jó a vétel. Akit örökre elvesztettnek hittél – ott él veled.’

- Müller Péter -

 - - - - - - 

Müller Péter: "Minden emberi lélek halhatatlan" - videó

Müller Péter író azt mondja, a lélek halhatatlan, de amíg az ember él, ezt nem tudja. A halál közeledtével egy óriási félelemérzet rakódik rá, és alkudozni kezd. Ezért nehéz manapság meghalni, mert az ember nem hiszi el, hogy újra élni fog.

Percekig halott volt a nő aki találkozott Istennel, mesélt arról mit látott a túlvilágon

A Kentucky államban élő 52 éves Penny Wittbrodt egy nyugdíjas ápolónő, akinek két halálközeli élménye is volt – egy 2014-ben, egy másik pedig 2016-ban. Mindkét esetben anafilaxiás sokkot kapott, és kómába esett, de azt mondja, eközben elképesztő spirituális élményekben volt része, többek között találkozott Istennel, és megértette, hogy működik valójában a világ. 

 

 Fotó: Penny Wittbrodt

Ezek az élmények teljes megváltoztatták az addigi nézeteit. Azt is elmondta, hogy nehezen hozta meg a döntést, hogy visszatérjen a testébe, de tudta, hogy még nem teljesítette a küldetését a Földön.

Penny allergiás volt a kagylóra, de már évek óta nem volt allergiás rohama. A biztonság kedvéért azért mindig magánál tartotta az allergiás reakciók kezelésére szolgáló EpiPen-injekciót. Egy alkalommal azonban mégis megtörtént a baj – írja a The Epoch Times.

„Kezdtek légzési és nyelési nehézségeim lenni. Ápolónő vagyok, és tudtam, hogy ez anafilaxiás sokk. Ezért beadtam magamnak az EpiPen-injekciót, és a fiam bevitt a kórházba” – emlékezett vissza.

Miközben a kezelésre várt a kórház folyosóján, Penny állapota rosszabbra fordult, és miközben kimaradt a légzése, kilépett a saját testéből, és kívülről látta önmagát. Először nem ismert önmagára, de aztán megértette, mi történik. Később úgy írta le a tapasztalatait, hogy átlépett a szellemvilágba, ahol először nyomasztó, sötét űr vette körül, és teljesen másképp érzékelte az időt.

 

 
“Az idő itt [a Földön] annyira strukturált, és az idő ott tényleg elszáll az ember elől” – emlékezett vissza, miközben a szellemvilágról beszélt, ahová váratlanul belépett. Az ürességben volt, miután kómába esett.

Penny azt állította, hogy fényes fényt látott, mielőtt megjelent a nagymamája szelleme, és telepatikusan azt mondta neki, hogy maradjon nyugodt. “Annyira megkönnyebbültem, hogy valaki ott van, és nem vagyok egyedül” – mesélte Penny.

Miközben a túlvilágon töltötte idejét, Penny felfedezte, hogy gondolatai pillanatok alatt valósággá váltak. Felidézte, hogy amint rájuk gondolt, ragyogó sárga virágokat látott.

“Minden virágnak saját rezgése van, saját dala, saját illata és íze. És nem kell a közelébe menned, hogy megtapasztald” – mondta.

Ezután Penny azt állította, hogy találkozott Istennel, és elpanaszolta neki mindazt a nehézséget, amit neki és a gyermekeinek el kellett viselniük. Megkérdezte Őt, miért engedi, hogy a gyermekei szenvedjenek, és választ kapott minden kérdésére.

Penny Wittbrodt szerint Isten válaszai megértették vele, hogy az evilági szenvedésért a túlvilágon jutalom jár majd. Egy pillantást is látott a jövőbe, ahol fia, Dávid nézte, ahogy a fia focizik.

“Anya, olyan apja leszek neki, amilyet megérdemeltem” – hallotta, amint azt mondja. David aztán évekkel később ugyanezt a mondatot ismételte meg, miközben nézte a fiát játszani. Penny ezt az élményt Isten jelének és túlvilági élménye “megerősítésének” tekintette.

Penny elmondta, hogy arra kérte Istent, hogy hagyja, hogy emlékezzen erre az élményre, mielőtt visszatér. Úgy gondolta, hogy reménytelennek érezné magát, ha elfelejtené a szürreális élményét, és felidézte, hogy sírva távozott a másik valóságból.

Penny Wittbrodt azt állította, hogy meggyógyult, miután felébredt a kómából. Elárulta, hogy az élmény meggyógyította az anafilaxiáját, és teljesen megváltozott az életszemlélete.

“Arra vagyunk hivatottak, hogy továbblépjünk, megfeleljünk a kihívásoknak és megosszuk a kedvességet” – mondta. A teremtőjével való beszélgetés után a legnagyobb lecke, amit megtanult, az volt, hogy a földi kényelem nem bír ugyanolyan értékkel a túlvilágon. A nehézségek és a küzdelmek azok, amelyek gyümölcsöt hoznak.

Valószerűtlen élményét több interjúban és podcastban osztotta meg másokkal. Azt is elmondja az embereknek, hogy esélyt kapunk arra, hogy megválasszuk a családunkat és azt, hogy milyen életleckéket szeretnénk megtanulni, mielőtt erre a világra jövünk.

“Próbálom emlékeztetni az embereket erre, mert mielőtt idejöttél, tudtad, milyen traumákkal kell szembenézned” – mondta.

forrás: twice.hu - filantropikum.com

- - - - - 

Találkozás Istennel Penny Wittbrodt - videó

forrás:  DEAD Talks Podcast

Az ima ereje. Így csináld, hogy jól csináld!

Az életed során már biztos te is elmondtál egy két imát, még akkor is, ha amúgy nem szoktál imádkozni, még akkor is, ha te nem is hiszel az ilyesmiben. Ha más nem is, de a következő mondat valamilyen formában már biztos jó párszor elhagyta a szádat az életed során, mondjuk egy baj közepette: „Istenem csak most segíts, ígérem, hogy…” Bizony, bizony ez is egy ima volt, amit odaát a szellemvilágban hallottak is! 

 

 
Mi az ima?

Az ima nem egy vallásos valami, nincs benne semmi vallásos és semmi rejtélyes. Az ima nem más, mint kommunikáció a szellemvilággal. Ahhoz, hogy működjön, nem kell, hogy vallásos legyél, nem kell, hogy higgy Istenben, a szellemvilágban vagy bármi másban. Amiért sok esetben az emberek nem tapasztalnak az ima után semmilyen eredményt, az csak azért van, mert egész egyszerűen nem megfelelően imádkoztak vagy épp megkapták a kért segítséget, csak ők észre sem vették, mert más formában várták azt. Egyet jól jegyezz meg! Minden egyes ima, amely bárhol is a világegyetemben vagy bármely szférában elhangzik, mindig meghallgatásra kerül. Sosem marad egyetlen egy ima sem meghallgatás nélkül, még akkor sem, ha azt a legelvetemültebb lény mondja el a mindenség legalacsonyabb síkjának legsötétebb bugyrában, abban a reményben, hogy kiemelkedjék onnan, vagy épp már ezredszerre mondja el valaki. Az ima mindig meghallgatásra kerül és a segítség mindig megérkezik rá, amennyiben az ima tiszta, őszinte és nem ártó szándékú. 

Mi történik, amikor imádkozol?

Amikor úgy döntesz, hogy imádkozni fogsz, akkor még mielőtt akár egy szót is hangosan kimondanál, már gondolatban kifejezted a szándékodat, hogy valamely szellemi lényhez kívánsz szólni, beszélni, azaz imádkozni. Ez a szándék már önmagában megteremti a kapcsolatot közted és az imád címzettje között. Ezt a szándékot az adott szellem azonnal érzékeli, bárhol is legyen épp a mindenségben. Olyan ez számukra, mint az ember számára egy telefoncsörgés. De míg a Földön a csörgés csak egy kis távolságon belül hallható és még az is időbe telik, míg a hívott fél érzékeli, odamegy és felveszi a telefont, addig az ima idő és távolság független, azonnali. Ha az a szellem, akihez imádkozni szeretnél, épp a világegyetem legtávolabbi csücskében teljesít egy feladatot, akkor is azonnal meghallja azt. Amennyiben tud, vagy külön kéred, akkor oda is megy hozzád személyesen, de ha épp nem tud személyesen jelen lenni, akkor is meghallgat és megsegít téged ő, vagy egy másik szellemi lény, aki az ügyedben tud segíteni. Amikor imádkozol, még ha épp csak egy konkrét szellemi lényhez is, még akkor is valójában sokan hallgatják azt. Ilyenkor az imád tisztaságának, rezgéseinek megfelelő szellemi lények sereglenek oda és hallgatják.

Sőt, valójában a szellemek már jóval azelőtt tudják, hogy te imádkozni fogsz hozzájuk, mint ahogy azt te kigondolnád, hiszen a szellemvilágban ők nemcsak a jelent látják, de a múltat és jövőt is. De tudd, hogy mindig meghallgatják az imád. Sőt kimondottan várják, hogy az emberek imádkozzanak hozzájuk, ugyanis az ima számukra olyan, mint amikor az ember egy szép zenét hallgat. Az ima, a tiszta, őszinte ima feltölti őket, még erősebbek lesznek tőle, „fürdenek” ilyenkor az energiában. Ezért várják, hogy az emberek imádkozzanak. Igen csak meglepődtem ezeken az információkon, amikor a nagymamám szelleme az egyik szeánsz alkalmával ezt elmondta. Azt tudtam már korábban is, hogy mindig segítenek, de sokszor úgy gondoltam, hogy talán terhelem őket, ezért kellemes meglepetés volt megtudni, hogy épp ellenkezőleg, ez csak jót tesz nekik. De nem csak nekik, hanem nekünk is, mert amikor imádkozunk, akkor a tiszta és őszinte imától minket is átjárnak, feltöltenek és gyógyítanak a mennyei energiák. 

Kihez imádkozhatsz?

Bármely szellemi lényhez lehet imádkozni, akihez épp jól esik a számodra, vagy akihez a hited, vallásod miatt szívesebben fordulsz. Az elnevezés mindegy, mert van, hogy ugyanaz a szellemi lény a különböző kultúrákban más és más néven, alakban ismeretes, de valójában ugyanarról a szellemről van szó. A tiszta szellemi lények (továbbiakban: Égiek) mindig olyan alakban jelennek meg az emberek előtt, amiben őt az adott ember felismerni és elfogadni tudja, ha már kész rá. Az imádban fordulhatsz Istenhez, Jézushoz, az angyalokhoz, egy konkrét angyalhoz, a saját szellemi vezetődhöz vagy bármely más tiszta szellemi lényhez. Sőt, ha van egy elhunyt szeretted, akkor akár az ő szelleméhez is imádkozhatsz és amennyiben tud ő fog neked segíteni, de ha épp nem tud valamely ok miatt, akkor mások fognak. Bárkihez is intézed az imádat tudd, hogy mindig eljut a megfelelő szellemhez, ill. az ügyedben illetékes szellemhez főképp, ha azt külön kéred is az imádban. Azonban nagyon fontos, hogy az imád mindig őszinte és tiszta szándék vezérelje! Sosem lehet egy ima sem ártó szándékú, mert azokban a tiszta szellemi lények nem segítenek. Ráadásul, ha az imád kimondottan ártó és rosszindulatú, akkor az ima alacsony rezgései, annak megfelelő alacsony fejlettségű, ellentétes szellemeket is odavonzhatnak, akik az életedet negatív irányba terelhetik ártó sugalmazásaikkal, befolyásolásukkal. 

Miért kell imádkozni?

Nos, vannak dolgok, amikben ima nélkül is segítenek neked méghozzá nagyon sokszor, még akkor is, ha te azt külön nem kérted, és még csak észre sem vetted, de bizonyos esetekben neked kell felhatalmazni őket, hogy eljárjanak az ügyedben. Másrészt azért kell imádkozni, mert ha mást nem is tudsz megtenni, de legalább annyit tegyél meg, hogy kérj. Azaz, ne várd, hogy a sült galamb magától a szádba repüljön. Az Égiek az imát befektetett munkaként tekintik és természetesen, ha többször imádkozol az mindig többet nyom a latba. 

Hogyan kell imádkozni?

Nagyon fontos, hogy az ima mindig tiszta és őszinte legyen, amit jóleső érzéssel, szívből és önszántadból mondasz el azért, mert valamely ügyedben segítségre van szükséged, és hiszed, sőt tudod, hogy az Égiek meghallgatják és segíteni fognak neked. Annak az imának, amit csak megszokásból vagy épp kötelességből gyorsan elmormolsz a napi rutin részeként, mert a szüleid vagy épp a vallásod egykor azt tanította neked, hogy imádkozni kell ekkor és ekkor, így meg úgy, annak az imának bizony nincs ereje.

Az ima legyen tiszta és töltsön el téged jól eső érzéssel, vezérelje tiszta szándék és szabad akarat. Ez ad neki erőt! Minden más csak fölösleges formaság. Az ima nincs helyhez, testtartáshoz, napszakhoz, naphoz, eseményhez vagy bármely egyéb formasághoz, dogmához kötve. Ezek mind csak emberek által kitalált formaságok, dogmák, de ha téged még jól eső érzéssel töltenek el ezek és úgy érzed, szükséged van rájuk, akkor nyugodtan teheted, de tudd, hogy nem ezek számítanak. Amikor imádkozol, nem kell, hogy az imád díszes és cifra legyen, csak egyszerűen legyen kedves és tisztelettudó, mintha egy bizalmas jó barátodhoz beszélnél. Csak egyszerűen a saját szavaiddal mondd el, mi nyomja a szíved, miben szeretnél segítséget kérni vagy épp miért szeretnél hálát adni. Mindegy, hogy hol és mikor imádkozol, de a legjobb, ha ott és akkor teszed, amikor nem zavar meg senki, és nyugodtan bele tudsz mélyedni. A kimondott ima a legjobb, de ha épp a körülmények nem teszik lehetővé, hogy hangosan imádkozz, akkor a halk vagy épp gondolatban elmondott ima is megfelelő. Akár le is írhatod és elteheted, majd felolvashatod újra és újra, ami szintén sokat segít. 

Hogyan és miben segítenek a szellemek, ha imádkoztál?

Bármiben kérhetsz segítséget, amivel nem ártasz senkinek, semmilyen módon sem. Magadért, de akár másokért is imádkozhatsz, még akkor is, ha az a másik személy teljesen hitetlen. Ez nem számít, ahogy az sem, hogy jelentéktelen vagy épp fontos dologról van szó. Ami fontos, hogy a kérésed ne legyen ártó.

Tudd, hogy amikor imádkozol az mindig, minden esetben meghallgatásra kerül, még akkor is, ha csak egyszer mondtad el, de természetesen, ha többször imádkozol tisztán és őszintén, az többet nyom a latba, mert azt a fenti világ befektetett munkának tekinti a részedről. De ellentétben a mesebeli dzsinnel, aki egy csettintéssel teremti elő a semmiből a lámpás aktuális gazdájának a kívánságait, addig az ima esetében ez teljesen másképp működik. A mesében a dzsinn akkor is megadja azt, amit akarsz, ha az a károdra van, ha az nagyobb bajba sodorna téged, mint amiben épp vagy.

A tiszta szellemi lények viszont törődnek veled ezért ők azt is figyelembe veszik, amit te itt a Földön nem látsz. Mindig úgy segítenek, hogy az a javadat szolgálja. Ha csak egy csettintéssel teljesítenék a kérésed, azzal nem segítenének neked, hisz abból nem tanulnál semmit, sőt még rossz irányt is vehetne az életed. Ők látják azt is, hogy ha egy kérésedet úgy, abban a formában és akkor teljesítenék, ahogy azt te elgondoltad, akkor még bajod is származna belőle, például a halálodat is okozhatná. Ezért van az, hogy a kérésed sokszor nem pont úgy és nem pont akkor teljesül, ahogy és amikor azt te szeretnéd. 

 

 
Vegyünk egy hétköznapi kitalált példát, ami akár valós is lehet, és jól szemlélteti a folyamatot:

Mondjuk épp autóvezetést tanulsz és eljött a vizsga ideje. Te segítséget kértél az Égiektől, hogy minél hamarabb megtanulj vezetni és sikeresen teljesítsd a vizsgát is. Arra számítasz, hogy biztosan átmész a vizsgán, hiszen még imádkoztál is, ehelyett viszont kifogod a legnehezebb vizsgaútvonalat és a legszigorúbb vizsgabiztost és nem sikerül. Ekkor nyilván elkeseredsz és az a gondolat jut eszedbe: „Á nem is segítenek. Ráadásul pótórákat kell vennem és aztán megint jöhetek majd vizsgázni, amik ráadásul plusz pénzbe is kerülnek.”

Valójában épp azzal segítettek meg (és nem csak téged), hogy nem járultak hozzá, hogy átmenj. Ők ugyanis látták fentről, ha most téged hozzá segítenének, hogy átmenj, mondjuk azzal, hogy egy kevésbé szigorú vizsgabiztos ül be az autóba vagy épp egy könnyebb útvonalat kapsz, akkor három hónapon belül egy autóbaleset okozol majd, mert még nem vagy elég felkészült. Azt is látták, hogy a balesetben nem csak a kocsi és te sérülsz meg, de meghal egy olyan ember is, aki a sorsa szerint nem érdemli meg. Látták azt is, hogy a balesetben a meghalt ártatlan járókelő házastársa annyira maga alá kerül, hogy végül egy éven belül öngyilkos lesz, a gyerekeik pedig árvaházba kerülnek, és így tovább. Lehet folytatni a végtelenségig. Viszont az Égiek láttak még valamit, hogy ha most elbuksz a vizsgán, a pótórák segítségével felfejlődik a tudásod, annyira, hogy elkerüld a balesetet és nem történik meg a többi negatív következmény sem.

Látod, amikor kérsz valamit, mennyi mindent kell nekik figyelembe venni. Az életben minden mindennel összefügg, hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de mindig olyan megoldást kell nekik találni, hogy az se a te, se más életét ne befolyásolja negatívan, ami beláthatod nem egyszerű feladat, főként, ha figyelembe veszed, hogy mennyi ember él a Földön.

Látszólag egy ártatlannak tűnő, nem ártó kérést fogalmaztál meg, hogy segítsenek átmenni a vizsgán, de valójában, ha hozzásegítettek volna téged, akkor azzal egy sor negatív következmény járt volna a te és mások életére nézve is. A kérés helyesebb formában úgy fogalmazhatjuk meg ebben az esetben például, hogy: „Kedves Angyalok! Látjátok, hogy nagy szükségem van az új munkám miatt, hogy minél hamarabb megtanuljak biztonságosan autót vezetni. Kérlek, segítsetek meg benne és amennyiben úgy látjátok, hogy már elég felkészült vagyok, kérlek, segítsetek meg a vizsgán is hogy sikerrel teljesítsem. Köszönöm, Ámen!”

Természetesen ez csak egy rövid szemléltető példa volt. Az imád úgy és olyan formában mondhatod el, ahogy neked jól esik. Fogalmazhatod hosszan és részletesen, de mindig legyél körültekintő és pontos, amivel nem ártasz senkinek. Hagyd meg, hogy az Égiek úgy és akkor segítsenek, ahogy és amikor azt ők jónak látják, hiszen ők sokkal többet tudnak és látnak a szellemvilágban, mint te itt a Földön emberi elmével. Még számtalan példát lehetne felsorolni, de szerintem a lényeget már látod, és most már biztosan pontosabban fogod az imáidat fogalmazni. 

Miért van az, hogy néha rosszabbra fordulnak a dolgok, ha imádkoztál?

Az előző autóvezetési példából már láthatod, hogy néha azzal segítenek, hogy nem avatkoznak közbe, és néha bizony csak úgy tudnak segíteni, ha a dolgok még rosszabbra fordulnak és kellemetlenségek érnek téged.

Gondolj csak a fogorvosi kezelésre. Mondjuk, fáj az egyik fogad. Mi kell hozzá, hogy megszűnjön? El kell menned a fogorvoshoz, várni kell egy csomót, közben hallod odakintről a fúró kellemetlen hangját, ahogy épp másokat gyötörnek és még fura orvosi szagok is terjengnek a levegőben. Végül rád kerül a sor és megint csak újabb kellemetlenség, de a sok kellemetlenség végeredménye az lesz, hogy megszűnik a fájdalmad.

Vegyünk egy konkrét példát. Egy cégnél dolgozol, és már nagyon unod a munkaköröd, ráadásul a fizetés sem túl jó, ezért imában fordulsz segítségért az Égiekhez, hogy jobb állásod legyen magasabb fizetésért. Arra számítasz, hogy előléptetnek abba a pozícióba, amit már egy ideje kinéztél magadnak és meg lennél vele elégedve, ehelyett néhány hónapon belül elbocsájtanak. Ekkor összetörsz és valami ilyesmi gondolat jár az eszedben: „Milyen igazságtalan az élet, pedig még imádkoztam is. Ahelyett hogy előléptetnének, kirúgnak.”

Pedig épp most kaptad meg a segítséget csak még nem vetted észre. Nézzük kicsit tovább, mi történik. Te ugye az Égek segítségét kérted és említettem már korábban, hogy ők mindig úgy segítenek, hogy az a javadat szolgálja.

Nézzük hogyan is segítettek. Látták, hogy te gondolatban arra vágysz, hogy előléptessenek és akár azt is elintézhették volna. De látták azt is, hogy az új munkakörrel járó stresszt nem bírtad volna elviselni, ami néhány éven belül súlyos megbetegedéshez vezetett volna számodra, így más módon kellett segíteniük neked. Látták, hogy benned nincs annyi bátorság és elszántság, hogy új munka után nézz és egy új helyre menj dolgozni, de látták, hogy ha most elkezdenél keresni, akadna egy pont neked megfelelő hely, ami fizetésben és munkakörben is az örömödet és a javadat szolgálná. Látták azt is, hogy épp most végzett az egyik egyetemen egy pályakezdő hallgató, aki viszont remekül ellátná a te mostani munkakörödet és még élvezné is. Sőt hasonlóan hozzád ő is imádkozott hozzájuk, hogy segítsenek neki egy megfelelő állást találni. Így hát abban segítettek, hogy azt az egyetemi hallgatót felvették a helyedre, téged pedig elbocsájtottak és így kénytelen vagy új munka után nézni. De itt még nem ért véget a segítségük. Látták, hogy bizony az a neked való munka ami, rád vár nagyon új a számodra és nincs benned elég bátorság, hogy elvállald, sőt még ahhoz sem, hogy egyáltalán beküld az önéletrajzodat. De látták, hogy ha megtennéd, nem csak hogy megkapnád a munkát, de rövid időn belül nagyon jól beletanulnál és nagyon boldog lennél vele. Így a további segítségük az volt a számodra, hogy amikor az állások közt böngésztél, és ahhoz a bizonyos számodra előkészített állásajánlathoz értél, megadták neked azt a kis plusz belső erőt, melynek segítségével átbillentettek téged a holtponton, és végül mégis csak beadtad a jelentkezésed, amit amúgy nem tettél volna meg.

Láthatod a segítséget megkaptad, de mint minden kérés esetén sok mindent figyelembe kell az Égieknek venni, hogy minden a lehető legjobban alakuljon, még ha az átmenetileg valamilyen kellemetlenséggel is jár. Legközelebb, amikor segítséget kérsz, és úgy tűnik, hogy nem kaptál segítséget, vagy a dolgok csak még rosszabbak lettek, mindig jusson eszedbe, hogy a segítség úton van, de még idő kell vagy épp a segítség kellemetlenséggel jár, mert csak így tudnak úgy segíteni, hogy az valóban a javadat és mások javát szolgálja. 

De tudd, hogy a kellemetlenség csak átmeneti és csak egy részeredménye a teljes folyamatnak, melyek szükségesek ahhoz, hogy a várt végeredmény bekövetkezzen. 

Van, hogy nem segítenek egyáltalán, ha imádkozol?

Ilyen nincs! Mindig segítenek, de néha nagyon sok idő kell, hogy egy dolog bekövetkezzen. Az előzőekben ugye már írtam, hogy az Égiknek mennyi mindent kell figyelembe venniük, hogy a dolgok a lehető legjobban alakuljanak, és senkire ne legyenek negatív hatással a változások, aki a sorsa szerint nem érdemli meg. Ezért néha, akár éveket is felölelhet, mire a várva várt dolog bekövetkezik.

És van még egy dolog. Minden ember meghatározott élettervvel érkezik a földre, sorsfeladatai vannak (kicsik, nagyok, mindenféle) és bizony előző életeiből hozott karmája is van (kellemesek és bizony fájdalmasak is). Tehát amikor mondjuk segítséget kértél valamilyen ügyedben, akkor megnézik, hogy az milyen úton-módon oldható meg és illeszthető be a te életedbe, sőt egyáltalán beilleszthető-e az aktuális életedbe. Mert az is előfordulhat, hogy a kérésed, mondjuk egy vágyad beteljesülése abban az életedben az életterved és a karmád miatt nem lehetséges, csak mondjuk a következőben. De ilyenkor is megkapod a segítséget, csak sajnos a következő életedre tolódik a dolog. 

Ha imádkoztál mi a teendőd?

Az ima önmagában nem elég, hiszen neked is meg kell tenned mindent, ami a lehetőségeid, képességeid és az erődből telik. Ők a lehetőséget teremtik meg, teszik oda eléd, de neked kell a kezdő lépést megtenned az adott irányba legyen bármiről is szó, bármilyen jellegű a kérésed. Ők végigkísérnek és erőt is adnak, hogy végig menj az úton, de el kell indulnod rajta. Neked kell az első lépést megtenned mindig azzal, hogy elindulsz abba az irányba amerre szeretnél és azzal, hogy kéred a segítségüket. Ha csak egy egészen parányi és jelentéktelen lépést tudsz is megtenni, akkor is lépj. Ha neked csak egy egészen parányi és jelentéktelen lehetőséged van lépni, akkor is lépd meg, mert az a parányi lépés idővel egy kicsivel nagyobb lehetőséghez fog vezetni és így tovább. Ők végig kísérnek az úton és teremtik a lehetőségeket és felhívják a figyelmedet rájuk. Neked csak annyi a dolgod, hogy mindig lépj! A csodára ne várj, mert a csoda nem szolgálná a javadat. Csak elkápráztatna téged meg azokat, akiknek elmesélnéd, de semmi haszna nem lenne. Éppen ezért az Égiek csak a legritkább esetben segítenek csodával, csak akkor, ha az tényleg szükséges és az illető már kiérdemelte. Ők a legtöbb esetben teljesen hétköznapi, földi módokon segítenek úgy, hogy megteremtik a lehetőségeket, felhívják a figyelmedet újra és újra arra, amit nem akarsz észrevenni vagy megtenni. Ők erőt és bátorságot adnak, hogy megtedd amit meg kell. Ők folyamatosan terelgetnek abba az irányba, amerre menned kellene, de nem akarsz. Ők olyan új vagy akár régi embereket hoznak be az életedbe, akikről tudják, hogy az megadhatja neked azt a segítséget, amire szükséged van, vagy azt, amire vágysz, de neked kell érte nyúlnod. Ők nem léphetnek helyetted, ők csak a lehetőségeket teremtik meg. Lépj hát és ne várj, mert a lehetőség nem marad ott örökké! Legyen az imád, a kérésed bármilyen természetű is anyagiak, munka, párkapcsolat, egészség vagy más egyéb, ne feledd: Lépj! 

forrás: egybenegy.hu

- - - - - - 

 

Bagdi Bella: Napindító ima - videó

forrás:Bagdi Bella

Medek Tamás spirituális író válaszol 43.

 

Hol nőként, hol férfiként éljük a testi életeinket, ám a lélek valójában nemtelen. A szeretteink felé táplált érzéseink akkor milyen jellegűek odaát? 

A lélek valóban nemtelen, csupán a testi életei alatt ölt hol női, hol pedig férfi formát, attól függően, hogy az akkor megélni szükséges sorsútját melyik szolgálja a leginkább.

A lélek a leszületése előtt a teljes tudatosságával bír és tisztában van a saját önvalójával. Amíg a testi életét éli, ez a tudás mélyre süllyed benne, hogy döntően a fizikai világra tudjon az ittléte alatt fókuszálni, s hogy kellően tudjon az anyaggal azonosulni. Ez nagyon fontos, hisz mindazon tudás, melyet odaát lélekként helyén tud kezelni, itt a fizikai világban nagyon zavarná őt, sőt, a földi elméjével nem is bírná azt el - sem cipelni, sem felfogni nem tudná.

A testi távozás után minden léleknek kell némi idő, amíg a leszületése előtti teljes tudatossága visszatér. Ez a folyamat eltérő idő alatt megy végbe, mely függ a lélek fejlettségi szintjétől, a testi távozás mikéntjétől, s még az adott testi életben felvett személyiség jellemvonásaitól is. Ezt a folyamatot a következő példával tudnám illusztrálni. Bizonyára sokunk élt már át olyat, amikor egy rendkívül valósághű álmából hirtelen felriadt, s még ott ült az ágya szélén, de pár másodpercig teljesen az álma valóságában élt, még teljesen annak volt tudatában, hogy az a valóság. S kellett pár másodperc, míg visszazökkent az éber valóságába, s míg rájött, hogy ez az "igazi" valósága. Nos, a lélek is valami hasonlón megy keresztül, annyi különbséggel, hogy valaki esetében tényleg csak pár másodperc ez a folyamat, de valakinél ez elhúzódhat többé-kevésbé hosszabb ideig is.

Ezt a folyamatot segíti a szellemvilágba való visszatérés, de minden esetben nem zárja le ez sem teljesen. Tehát előfordul, hogy egy lélek a szellemvilágba való visszatérése után is kizárólagosan tartja még azt a személyiségbeli önazonosságát, mely az éppen hátrahagyott testi életében jellemezte. Már tudja, hogy több a világ, mint amennyit itt tapasztalt belőle, de saját magát illetően még nem nyílt ki a tudata. Ám, ahogy mondtam, ez előbb-utóbb tehát mindenkinél végbemegy aztán.

Ameddig ez a folyamat le nem zárult, addig a lélek a testi életében megismert szeretteire (az őket megszemélyesítő lelkekre) is akként fog tekinteni, mint ahogy itt ismerte őket. Így az érzései is annak megfelelőek lesznek, noha a megbocsájtás, a szeretet, ebben az állapotban már nagyobb erővel fog bírni. Fontos megjegyezni, hogy nemcsak a lélek tekint más lelkekre ebben az állapotában a testi életében megszokott módon, hanem azon lelkek is akként mutatják magukat számára, ahogy őket itt megismerte. Hisz a többi lélek képes érzékelni az adott lelken, hogy milyen formai megnyilvánulás lesz számára megnyugtató és ideális. (Ilyenkor a többi lélek közül azoknak, akik még szintén nem értek végére e tisztulási folyamatnak, a felsőbb énjük is segít ebben.)

A teljes tudatosság visszatérése után a lélek aztán végre ismét felismeri az igazi önvalóját. Visszatér minden ismerete, mellyel a leszületése előtt rendelkezett. Bár lélekfejlettségi szinttől függő mélységben, de tisztában lesz újra valamennyi korábbi testi életével, korábbi emlékeivel (mindkét világból) és mindazon összefüggésekkel is, melyek mindezekből a jelenre irányulnak.

A teljes tudatosság visszatérésével a lélek már a saját igazi önvalójaként tekint magára (akinek csupán egy kis része az adott földi személyiség), s így tekint a többi lélekre is. Az érzései már nem mint nőre vagy férfira irányulnak, s nem is mint szülőre, gyermekre, munkatársra, stb., hanem annak megfelelőek, ahogy lélekként ismerik egymást, amilyen érzelmi kötelék már eleve fennáll köztük.

Ilyenkor ismeri fel a lélek azt is, hogy ki az a lélek, akihez valóban közel állnak egymáshoz, s ki az, akivel legfeljebb csak egy testi élete alatt kerültek közelségbe. Az igazi lélekcsaládunk tagjai ugyanis nem feltétlen és nem minden esetben egyeznek meg azon lelkekkel, akikkel egy adott testi életen belül éltünk. Ez bár most kiábrándító felismerés lehet, de ott és akkor a legkevésbé sem lesz az, hisz valójában azokhoz térünk vissza végül, akikhez a legmélyebben kötődünk, s ennél aligha lehet nagyobb boldogságot elképzelni.

 

 - Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -

 

Michael A. Cremo – Az emberi faj rejtélyes eredete…

 

Az emberi faj rejtélyes eredete c. könyv olyan bizonyítékokat tár elénk, amelyek alátámasztják azt, hogy a jelenleg ismert darwini elképzelés nem helyes. 

Michael A. Cremo ismeretterjesztő előadása könyvének anyagából. 

Michael A. Cremo

Az emberi faj rejtélyes eredete című könyv 1997 novemberében jelent meg magyar nyelven, s gyors egymásutánban még kétszer került kiadásra. – Ebben az időben Michael A. Cremo hazánkban járt, s nyilvános előadásokon, egy vitafórumon, televízió és rádióműsorokban, valamint a sajtó képviselői számára adott interjúkban mutatta be kutatómunkája eredményét. Az alábbiakban nyilvános, diavetítéses előadásának rövidített formáját közöljük. 

Nagy tisztelettel adózom Charles Darwin és korai követői előtt, hiszen hasonló helyzetben voltak, mint amilyenben én vagyok most, és azt hiszem, nagyon nagy bátorságra volt szükségük, hogy megtegyék azt, amit tettek. 

A darwinizmus alapvető tétele az, hogy a hozzánk hasonló emberi lények primitívebb elődökből fejlődtek ki. Először a mai majmok és emberszabású majmok ősei léteztek, utána az ember elődei, a majomemberek illetve ősemberek, végül pedig a hozzánk hasonló emberi lények. Az emberi faj eredetével kapcsolatos kérdésekre azonban másféle válaszok is vannak. Amikor az emberek a darwini elmélettel szembenálló véleményeket hallanak, általában azt gondolják, hogy ezek biztosan a Bibliából származnak. Engem az inspirált a kutatásra, hogy huszonöt éven keresztül tanulmányoztam India ősi írásait. Ezek az ősi szanszkrit írások többek között arról számolnak be, hogy a hozzánk hasonló emberi lények rendkívül hosszú időn keresztül éltek együtt majomemberszerű élőlényekkel. Más szóval, a majomemberek elképzelése nem egy új dolog – ezek az ősi írások is hasonló élőlényekről beszélnek. Nagyon érdekesnek találtam ezt, s azon tűnődtem, vajon létezik-e valamiféle kézzelfogható bizonyíték, amivel ez alátámasztható lenne. 

Egyesekben persze felvetődhet az, hogy megfelelő dolog-e tudományos kutatómunkát végezni ősi könyvekből származó elgondolások alapján. De ha szigorúan tudományos szempontból nézzük, teljesen mindegy, honnan származik egy elképzelés: jöhet a saját elménkből, egy ősi könyvből, egy barátunktól – a lényeg az, hogy van-e olyan bizonyíték, amely alátámasztja az elméletet. Nyolc éven keresztül teljes körű régészettörténeti kutatómunkát végeztem. 

Általában azt halljuk, hogy az összes valaha felfedezett bizonyíték az emberi evolúció bevett elméletét támasztja alá. Az alaptörténet úgy szól, hogy körülbelül kétmilliárd éve kezdődött el az élet a bolygón, s úgy ötvenmillió éve jelentek meg a legelső majmok és emberszabású majmok. Mintegy 4-5 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első ősemberek, az Australopithecusok, körülbelül száz, vagy kétszázezer évvel ezelőtt pedig a legelső modern típusú emberi lények. És általában azt halljuk, hogy az összes felfedezett bizonyíték ezt a bevett forgatókönyvet támasztja alá.

 

33-35 millió éves(!) kőedény 33-35 millió éves(!) kőedény 

Nyolcéves kutatómunkám alatt azonban arra a felfedezésre jutottam, hogy az utóbbi százötven évben a régészek és az antropológusok hatalmas mennyiségű olyan bizonyítékot fedeztek fel, amelyek azt támasztják alá, hogy e hosszú idő szinte teljes tartamán keresztül olyan emberi lények, amilyenek mi is vagyunk, ugyancsak léteztek a bolygón. Ezeket a leleteket szakavatott régészek, geológusok és paleontológusok fedezték fel, tudományos folyóiratokban számoltak be róluk, és tudományos konferenciákon vitatták meg őket. De azt találjuk, hogy e leletanyag teljes egészében hiányzik a mai kézikönyvekből. Miért van ez? Erről a Tiltott régészet című könyvemben beszélek, amelyben több száz olyan esetet mutattam be, amelyek azt bizonyítják, hogy sok millió évvel ezelőtt is léteztek emberi lények. 

A könyv nagy figyelmet keltett a tudományos világban. És nem csupán negatív reakciókat váltott ki, pozitív visszajelzések is vannak. Például az egyik tudománytörténeti folyóiratban, a könyv egyik precenziójában az állt, hogy előttem még senki nem pillantott bele ilyen mélyen a régészet történetébe. A világ számos egyetemén, régészeti tanszékén is beszéltem, s számos régészeti konferencián tartottam előadásokat. Mindig azt hangsúlyozom, hogy legalább tudniuk kell az összes olyan bizonyítékról, ami tanulmányaikhoz, kutatási területükhöz tartozik. Azt mondom nekik: 

„Bármit is szeretnétek kezdeni ezekkel a bizonyítékokkal, az a ti dolgotok, de legalább tudatában kell lennetek minden létező leletnek. Talán úgy ítélitek meg, hogy a bizonyítékok egy része elfogadható, egy másik része viszont nem, de legalább tudnotok kell róla, hogy léteznek.”

5-600 millió éves vasból készült váza 

Miért hiányzik annyi lelet a mai szakkönyvekből? Ennek az oka egy olyan folyamat, amit én tudásszűrésnek nevezek. Azok a jelentések, leletek, amelyek összhangban vannak az általánosan elfogadott elméletekkel, nagyon könnyen átjutnak ezen a szűrőn. Azokat a jelentéseket pedig, amelyek élesen szemben állnak az elfogadott elméletekkel, általában elutasítják. Így vagy feledésbe merülnek, vagy mellőzik, illetve bizonyos esetekben elhallgatják, tudatosan eltussolják őket. 

Most csak egy párat szeretnék megosztani Önökkel abból a több száz esetből, amiket a könyvemben részleteztem. Az esetekkel kapcsolatban két szempontot fogunk figyelembe venni. Először is az ember rendkívül ősi múltjának tényleges bizonyítékait, másrészt pedig a tudásszűrés folyamatát vizsgáljuk meg, és megpróbáljuk feltárni annak az okát, hogy miért nem hallunk manapság ezekről a leletekről. Mivel a régészetnek az egész történetét megvizsgáltam, a ma este bemutatásra kerülő esetek egy része természetesen régebbi, más leletek viszont újabb keletűek. 

Az első eset egy múlt századbeli kaliforniai felfedezés. Aranylelőhelyre bukkantak Kaliforniában, s bányászok dolgoztak a helyszínen, hogy felszínre hozzák az aranyat. Vájatokat fúrtak a sziklába, s az aknákban, több ezer lábnyi mélységben, olykor emberi csontvázakat, lándzsahegyeket és mindenféle kőeszközt találtak a hegy különböző pontjain. 

Ezekben a leletekben az a szokatlan, hogy a szikla, amelyben találták őket, a korai eocén időszakból való, vagyis több mint ötvenmillió éves! A geológusok nagyon alapos vizsgálatnak vetették alá a helyet, s mind egyetértettek abban, hogy a rétegek ilyen idősek. Persze a modern régészet szemszögéből ez igencsak meghökkentő dolog. Senki nem számított arra, hogy olyan bizonyítékra bukkannak, ami az ember ötvenmillió évvel ezelőtti létezését támasztja alá. De a bizonyíték ott van, s a tudományos világnak Dr. J. D. Whitney számolt be róla, aki akkoriban Kalifornia állami geológusa volt. Egy nagy könyvet írt a leletekről, amit a Harward Egyetem adott ki. Miért nem hallunk manapság ezekről a felfedezésekről? 

Ez Dr. William Holmesnak, a washingtoni Smithsoni Intézet tudományos munkatársának köszönhető. Azt mondta, hogy ha „Dr. Whitney értette volna az emberi evolúció modern elméletét, akkor nem hozta volna nyilvánosságra a felfedezéseit, az elébe táruló bizonyítékok hatalmas mennyisége ellenére sem.” Más szavakkal, hogyha a „leletek nincsenek összhangban az elfogadott elmélettel, akkor, bármilyen meggyőzőek is, félre kell őket tenni!” 

Sajnálatos dolognak tartom, hogy a tudományos közösségen belül van egy réteg, amely inkább ideológiai, politikai mintsem tudományos okok miatt kötelezi el magát a darwinizmus mellett. S ez a leletek kezelésében is megmutatkozik. A tudásszűrés folyamata ez, ami mind a mai napig tart. 

Tavaly egy televíziós műsorban szerepeltem, amit az MBC, az Egyesült Államok legnagyobb tévétársasága készített. A tévéprogram Az ember rejtélyes eredete címet viselte. 

A műsor készítése során azt javasoltam a producereknek, hogy menjenek el a berkeleyi Kalifornia Egyetemen lévő Természettudományi Múzeumba, ahol e leletek találhatók, s filmezzék le őket. Nem mondom most el az egész történetet – a lényeg az, hogy a múzeum vezetői mindenféle kifogásokat találtak, s végül nem engedték meg, hogy a tévétársaság lefilmezze a leleteket. Ez egy valódi „X akták” eset, s nem egy olyan dolog, ami csak a televízióban történik. 

A tudományos közösségen belüli politikai rétegben nagy felháborodást keltett, amikor a műsort leközölték a televízióban. A vezető tudományos szervezetek tagjai arra akarták rávenni a kormányt, hogy büntesse meg az MBC tévétársaságot, amiért az amerikai népnek bemutatta a műsort. Megpróbálták rábírni a Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (ami az Egyesült Államok kormányának az a szerve, amely a tévétársaságok számára kiadott engedélyekért is felelős), hogy több millió dollárral büntesse meg a tévétársaságot a műsor bemutatása miatt. Noha a próbálkozás nem járt sikerrel, maga a tény, hogy ilyen irányú erőfeszítéseket tettek, azt mutatja, hogy van egy réteg a tudományos közösségen belül, amelyik nem szívesen látná, ha nyílt párbeszéd folyna az emberi eredettel kapcsolatos összes bizonyítékról. 

Vajon manapság is tesznek-e hasonló felfedezéseket? – kérdezhetné valaki. Az előbbi leletek kora 40-50 millió év, amikor, a bevett elmélet szerint, még csak a legelső majmok és emberszabású majmok léteztek. S ahogy mondtam, azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy rendben van, a múlt században történhetett ilyesmi, de vajon fedeznek-e fel manapság is ehhez hasonló dolgokat? 

A válasz: igen, ma is fedeznek fel ilyen leleteket. 1979-ben Afrikában, Tanzániában, Mary Leakey több tucat lábnyomot talált. A fizikai antropológusok, akik megvizsgálták a lábnyomokat, azt állították, hogy azok teljesen megegyeznek a mai ember lábnyomával. De olyan kőzetben találták őket, ami majdnem 4 millió éves! A jelenlegi elképzelések szerint abban az időben nem létezhettek olyan élőlények, melyek ilyen lábnyomokat tudtak volna hagyni. Akkor viszont milyen magyarázatot próbálnak adni ezekre a lábnyomokra? Azt mondják, hogy négymillió évvel ezelőtt élt egy majomember Kelet-Afrikában, amelynek a lábnyoma pontosan olyan volt, mint a miénk, s ő hagyta ezeket a nyomokat. 

Ez egy nagyon érdekes javaslat, de nincs semmilyen kézzelfogható bizonyíték, amivel alátámasztható lenne. Az akkoriban létező majomembernek, az Australopithecus afarensisnek a csontjait már megtalálták. Megtalálták a lábcsontjait is, ám a lábujjai sokkal hosszabbak, mint az emberi lábujjak. Egy ilyen láb nem tudott volna olyan lábnyomokat hagyni, mint amilyeneket Mary Leakey talált Tanzániában. 

A tudomány csak egyetlen olyan élőlényt ismer, ami ilyen lábnyomokat hagyhatott maga után: ez a hozzánk hasonló emberi lény. Egy másik példa a tudásszűrésre. Mexikóban, egy Hueyatlaco nevű helyen, az antropológusok árkokat ástak a földbe, s nagyon fejlett kőeszközökre bukkantak. 

A kőeszközök korát megállapítandó, megkértek egy geológust, hogy határozza meg a kőzetréteg korát, amelyben találták őket. A geológus, Dr. Virginia Steen-McIntyre, munkatársaival együtt négy különböző módszert használt a lelőhely korának meghatározására, s mindegyik módszer kb. 300.000 éves kort mutatott. Ez két ok miatt is különös. Az egyik az, hogy ebben az időben sehol a világon nem létezhettek olyan élőlények, akik ilyen eszközöket tudtak volna készíteni. 

Másrészt Észak-Amerikában, kb. harmincezer évvel ezelőttig nem is élhetett emberi lény. Tehát az, hogy hozzánk hasonló, háromszázezer évvel ezelőtt élő emberek bizonyítékaira bukkantak Mexikó területén, meghaladta azt, amit az antropológusok el tudtak fogadni, ezért megtagadták, hogy nyilvánosságra hozzák a geológus kormeghatározását. Ehelyett húszezer évben(!!!!) határozták meg a lelőhely korát. 

A geológus pedig, aki a háromszázezer éves kormeghatározást adta, nagyon nagy nehézségekkel találta magát szembe a szakmájában,melyet végül fel kellett adnia. 

Amikor cikket írtam e felfedezésekről, eredetileg a kőeszközökről készült fényképeket akartam hozzá felhasználni, de amikor engedélyt kértem az antropológusoktól a fényképek megjelentetésére, azt válaszolták, hogy csak abban az esetben járulnak ehhez hozzá, ha nem említem meg a lelőhely háromszázezer éves korát. Ez egy újabb példa a tudásszűrés folyamatára. 

Természetesen hosszasan folytathatnánk a sort, több száz ilyen esetről tudnék Önöknek beszámolni, sok héten át beszélhetnék róluk. A kőeszközök nagyon fontos régészeti leleteknek számítanak. A múlt évszázadban Carlos Ribeiro, Portugália vezető geológusa sok száz kőeszközt fedezett fel húszmillió éves kőzetrétegekben. Hasonló korú kőeszközökre bukkantak Franciaországban is, melyekről a Francia Tudományos Akadémia tudományos folyóirataiban jelentek meg beszámolók. Egy német geológus, az Indiai Geológiai Szolgálat szakembereivel együtt húszmillió éves leleteket fedezett fel Burmában. 

A felfedezések eme nagyon érdekes sorát, a 40-50 millió éves kaliforniai aranybánya-leleteket, a nagy számú húszmillió éves kőeszközt, az ötmillió éves afrikai lábnyomokat stb. szemlélve azt láthatjuk, hogy igencsak ellentmondanak annak a jelenleg elfogadott elméletnek, mely szerint az emberi lény százezer évvel ezelőtt jelent meg. Most pedig egy rövid pillantást vethetünk arra, hogy vajon milyen messzire nyúlhatnak vissza a leletek az időben? A The Geologist című tudományos újság egy nagyon érdekes jelentést közölt egy emberi csontvázról, amit Illinois Államban találtak kilencven lábbal (2,7 m) a föld alatt. A jelentés szerint, közvetlenül a csontváz fölött, érintetlen, szilárd kőzetréteg volt. Illinois állami geológusától megtudtam, hogy a kőzetréteg, ami alatt a csontvázat találták, 300 millió éves!!! 

Egy másik jelentés olyan aranyláncról számol be, amit kb. háromszázmillió évesre datált szénben találtak. A Scientific American beszámolót közölt egy fémvázáról, amit ötszázmillió éves kőzetben tártak fel. 

Számos olyan beszámoló is van, melyek jóval régebbi korokba nyúlnak vissza. Dél-Afrikában például fémgolyókat találtak, párhuzamos vésetekkel az egyenlítőjük körül, több mint kétmilliárd éves ásványi üledékben. A régészet teljes történetét megvizsgálva azt találjuk, hogy több száz olyan bizonyíték van, amely azt támasztja alá, hogy hozzánk hasonló emberi lények mérhetetlenül hosszú ideje léteznek már e bolygón. Természetesen majomemberek is léteztek, de a leletanyagot megvizsgálva azt látjuk, hogy pusztán egy időben éltek az emberekkel, s nem az történt, hogy az egyik a másikból fejlődött volna ki. 

Szóval úgy tűnik, hogy a jelenlegi, az ember eredetére vonatkozó darwini elméletet nem támasztják alá a tények. 

 forrás:induljelegyuton.hu

- - - - - - - 

 Tiltott régészet: Michael A. Cremo előadása "földalatti klasszikussá vált könyvéről. - videó

A rendhagyóan ősi emberi leleteket nem hozzák nyilvánosságra.

 forrás:Védikus Tudományok Kutatóközpontja

Hányszor ​születik egy ember?

 

Ön ​éppen most születik meg. Mit érez közben? Az amerikai pszichológusnő Helen Wambach rendkívüli könyvében 750 hipnotizált ember számol be legutóbbi születése élményéről, meg előző életeiről és az életek közötti időszakokról is.

Néhány további, izgalmas kérdés, amelyet Helen Wambach feltett pácienseinek:
-Ön maga akart megszületni?
-Miért választotta a huszadik századot?
-Ön választotta meg a nemét a következő életére?
-Ismerte esetleg leendő anyját valamelyik előző életében?
-Mikor lépett be a megszületendő magzatba?

 A magzati élet előtti előző életek bizonyítékára utalhatnak a regressziós hipnózisban megélt emlékek!

Bizonyíték az életünk előtti másik életre?

Akik hisznek a reinkarnációban, gyakran felvetik a kérdést, amire aztán aligha van jó válasz.

Mikor megy a lélek a testbe? Hosszú idővel a születés előtt, már a fogantatáskor? Vagy akár korábban? Esetleg az anyaméhben “kapunk tudatot” és lelket?

Valószínűleg egyénenként változó.

Pedig jó lenne pontosan tudni, mert ez eldöntené az abortuszkérdés körüli vitát is.

Edgar Cayce adatai azt sejtetik, hogy a lélek a testbe mehet röviddel a születés előtt, kis idővel utána, vagy éppen a születés pillanatában.

Ez az a percidőpont, amelyet az asztrológusoknak bonyolult számításokkal és következtetésekkel kell kinyomozni, mert csak erre készíthető el az egyén érvényes és használható horoszkópja.

Egyes bizonyítékok egyértelműen utalnak arra, hogy létezhet egy másik élet mindannyiunk “mögött”, amire egyszerűen nem emlékszünk.

Dr. Helen Wambach csoportosan végzett regressziós hipnózisainak alanyai általában arról számoltak be, hogy a magzati élet alatt csak ismerkedtek jövendő testükkel.

Nagyon kevés tudatos emléket tudtak felszínre hozni ebből az időből. A testet véglegesen a születés napján kellett elfoglalniuk.

Ha ezt nem tették, mert esetleg túlságosan vonakodtak az új testet öltéstől, halva született a magzat. Az egyik hipnózisban visszavezetett egyén a következőképpen számol be jelenlegi megszületéséről:

„A szülőszobában felülről figyeltem anyámat és a körülötte álló orvosokat.

Fehér fény vett körül mindent, és én azonos voltam ezzel a fénnyel.

Ekkor hallottam az egyik orvos hangját:

„Most jön!” Tudtam, hogy eggyé kell válnom új testemmel. Nagyon habozva léptem be ebbe az életbe. Olyan remek érzés volt a fény részének lenni.”

Az egészben az a nagyon érdekes, hogy az interéletekről szóló beszámolók nagyon különbözőek. Nincs két teljesen egyforma beszámoló, ennek ellenére van bennük egy közös “mintázat”, közös pont és motívumok.

Ez pedig egy lényeges üzenet számunkra.

Mégpedig az, hogy felelősek vagyunk azért, amik vagyunk, és azokért az élethelyzetekért, amikbe újra és újra beleszületünk.

Ugyanis mindent, de tényleg mindent mi magunk hozunk létre, a döntéseinkkel, melyeket lehet, hogy nem most, hanem egy előző életünkben hoztunk meg.

 - vilagfigyelo.com -

- - - - - - 

Kapcsolódó írás

Hány életed volt már? – Elképesztő emlékek a múltból 

https://dszilvia.blogspot.com/2019/02/hany-eleted-volt-mar-elkepeszto-emlekek.html 

Hihetünk az álmainknak?

 

Íme néhány példa, ami azt mutatja, hogy vannak olyan álmok, amikben megbízhatunk
Dimitrij Mengyelejev (1834-1907) az elemek periódusos rendszerének megalkotója:

Hosszú időn keresztül dolgozott azon, hogy az akkoriban ismert 65 elemet rendszerezze. Érezte, hogy ezek sorrendje egy adott mintát követ, de akárhogy próbálta, nem állt össze a kép.

Egy napon azt álmodta, hogy az íróasztalán olyan kártyalapok vannak, amiken az elemek vegyjele szerepel. A kártyák maguktól mozogtak az asztalon és kialakítottak egy olyan mintát, amiben a hasonló kémiai tulajdonságú elemek egymás alá kerültek.
Mengyelejev felébredt és azonnal papírra vetette az álmát, így megszületett a periódusos rendszer.

Elias Howe (1819-1867) a modern varrógép feltalálója:

Az eredeti elképzelése az volt, hogy a varrógépben hagyományos tűt alkalmaz, aminek a hegyével ellentétes végén helyezkedik el a lyuk. Az ilyen tűkkel végzett próbálkozásai kudarcot vallottak.

Egyik álmában egy furcsa országban járt, ahol a bennszülöttek foglyul ejtették. A bennszülött törzs királya halálra ítélte. Azt mondta csak akkor részesülhet kegyelemben, ha 24 órán belül megalkotja a varrógépet. Miközben álmában szomorkodott és a halálra készült, észrevette, hogy minden harcos lándzsájának a hegyén lyuk van.

Hajnali 4 órakor kiugrott az ágyból, lerohant a műhelyébe és reggel 9-re készen volt a varrógép.

Friedrich August Kekulé (1829-1896) a benzol szerkezeti képletének megálmodója:

 Miközben késő este az utolsó busszal utazott hazafelé, elaludt. Álmában látta, ahogy különböző méretű atomok kavarognak egymás körül. A nagyobbak (szén) egymáshoz kapcsolódtak, a kisebbek (hidrogén) pedig a nagyobbakhoz. Az egész kép forgott, kavargott, míg végül a nagyobbak által formált lánc meggörbült és a két vége összekapcsolódott.

Mire hazaérkezett, megvolt a benzol gyűrűs szerkezeti képlete.

(A benzol egy gyűrű alakú, 6 szén és 6 hidrogén atomból álló vegyület.)

Albert Einstein (1879-1955) álma a fénysebességről:

 

Einstein egyszer azt mondta, hogy az egész karrierjét egy olyan álom inspirálta, amit még tizenéves korában álmodott:
Szánkóval csúszott lefelé egy havas hegyoldalon. A szánkó fokozatosan gyorsult és ahogy egyre jobban megközelítette a fénysebességet, az összes szín kezdett eggyé válni, összeolvadni.

Niels Bohr (1885-1962) az atommodell megalkotója: 

 

Bohr álmában a Napon járt. Azt látta, hogy az összes bolygó egy vékony fonallal van a Naphoz erősítve, így keringenek körbe-körbe.Ennek mintájára írta le az atommodellt és 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat.

forrás: Dr. Földes László mantraszabadegyetem.hu

- - - - -

Prof. Dr. Bagdy Emőke: Az álmok üzennek nekünk - videó

forrás: specialmountain

Hol van a túlvilág?

Az életbe visszahozott klinikai halottak beszámolói szerint a halál pillanatában kiszállunk, utazásra indulunk a testünkből. De hová? Hol van a Túlvilág valójában? 

 

A túlvilág létébe vetett hit egyidős a gondolkodó emberrel. Minden kornak és kultúrának megvolt a sajátos elképzelése arról, hogy a testi élet vége, egy másik világba való átlépést is jelent. Korunk meglévő vallásai mellett, az ezotériában is újjáéled a túlvilág képe – mai nyelven szólva – a létezés egy másik dimenziójaként. A halálközeli élmények egyre terjedő ismereteit, a parapszichológiai kutatások eredményei is kiegészíteni látszanak. Úgy tűnik, a túlvilág léte lassan a kétkedőknek is tudományosan bizonyítottá tehető.

A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. Mielőtt a túlvilág koordinátáinak fürkészésébe fognánk, vizsgáljuk meg először azt, mi is az a rendelkezésre álló tényanyag, ami a halál utáni létet racionális megközelítésben is valószínűvé teheti.

Noha a téma illetékese – a tudományos parapszichológia – éppen a médiumok megfigyelésével kezdte vizsgálatait, már születésekor két pártra szakadt a túlvilág kérdését illetően. A kutatók egyik része a médiumok paranormális információit a túlvilág megnyilvánulásaként látja, míg a másik részük ugyanezt az élő emberi agy rejtélyes képességének eredményeként.

A halál utáni élet kutatásának legközvetlenebb módja érthetően a médiumokon keresztül történhetne, hiszen itt a túlvilág lakóitól első kézből kaphatnánk információkat. De valóban „első kézből” származnak a médium által közöltek? Valóban el lehet-e fogadni egy sikeres médiumi ülés eredményeit a túlvilág bizonyítékaként? Ennek eldöntéséhez nézzük meg közelebbről a médiumitás egy-két jellegzetes produktumát és lehetséges magyarázataikat.

A médium szó közvetítőt jelent. Olyan érzékeny, extraszenz embereket, akik képesek meghallani és kimondani a másik világ hangjait. Klasszikus esetben a médium a megfelelő rituálék után hipnózisszerű transzba esik, majd a megidézett lélek rajta keresztül megnyilatkozik. A megnyilatkozásnak számtalan módja lehet. A kommunikáció talán legközvetlenebb fajtájában a lélek egyszerűen a médium hangképző szervein keresztül beszélni kezd, de megnyilvánulhat egy ingán keresztül is, vagy – a kreatívabb lelkek esetében – konkrét képzőművészeti, zenei vagy irodalmi alkotások készítésével. Az így nyert információk és alkotások hitelessége megint csak széles skálán mozog.

Nézzük meg elsőképp azt, hogy mik azok az információk, amelyekre a tudományos parapszichológia felfigyelt. Ha egy médium az elhunyt hozzátartozónak olyan tényeket közöl, amit a hozzátartozón – és persze az elhunyton – kívül senki sem ismerhetett, akkor ez máris bizonyító erejű ténynek tűnik a túlvilág létét illetően.

Igen ám, de két élő ember között is bizonyíthatóan működik a telepátia képessége, és ez elméletileg már elég lehet a médium számára egy – a hozzátartozó agyában létező – titkos tény felderítéséhez. Ugyanúgy az, ha az elhunyt üzenete alapján előkerül az elásott végrendelet – amiről csakis ő tudott – szintén magyarázható a médium távérzékelési képességével, amit a parapszichológia clairvoyance-nak, vagyis a tárgyi környezet nem fizikai úton való észlelésének nevez.

A szeánszokon a szellemek sok esetben zajokat is keltenek, vagy tárgyakat mozgatnak meg, az élők látszólagos közreműködése nélkül. Bármily furcsa, az ilyen megnyilvánulások is a médium számlájára írhatók, hiszen a pszichokinézis emberi képessége, a tudat környezetre ható megmagyarázhatatlan, aktív hatását jelenti. Az ún. Poltergeist eseteknél – ahol akár bútorok is lebegnek – szintén mindig kimutatható egy, a hatásokért pszichésen felelős élő személy.

Az ismert emberi parapszichológiai képességek tehát elméletileg –minden nemű túlvilág léte nélkül is- alkalmasak lehetnek a médiumi jelenségek fellépéséhez. Ha becsületesen közelítjük meg a túlvilág médiumokon keresztül szerezhető bizonyítékait, azt kell látnunk, hogy a túlvilág léte tudományosan sem nem bizonyítható, sem nem cáfolható, hiszen mindaddig, amíg egy jelenséget egy élő ember észlel – különben honnan tudnánk róla? – annak létrejötte az ő paraképességeivel is magyarázható.

Kétségkívül magányos és tehetetlen érzés lehet materialista felfogású parapszichológusok között szellemként megjelenni, a túlvilág racionális megközelítéséhez azonban további utak is vezetnek. A már említett halálközeli élmények többségében az azt átélők, az élmény ideje alatt gyakorlatilag semmiféle életjelenséget nem produkálnak – esetenként agyműködésük sincs –, mégis kiterjedt és visszaigazolható észrevételeket tesznek környezetük egyidejű eseményeiről. Ezek az észleletek messze túlmutatnak a laborokban ismert pszi képességeken, így a túlvilággal, vagyis a testtől független léttel kapcsolatosan a legkomolyabb bizonyítéknak tekinthetjük.

- Paulinyi Tamás író, pszi-kutató -

- - - - - - 

 

 Kiss Kató - Mi történik a halál után? - videó

forrás: KISS KATÓ - Léleklátó, halottlátó

 

Braco a néma látnok, aki a tekintetével gyógyít

 

Braco nevét ma már sokan ismerik Magyarországon, hiszen háromszor is ellátogatott hozzánk. Ennek ellenére mégis keveset tudunk róla, a tevékenységéről, s legfőképpen arról az energiáról, amit a hozzá fordulóknak közvetít.

Eredetileg Josip Grbavac-nak hívják, Horvátországban él, s a Braco (öcsi, öcskös) nevet feltételezhetően a lényéből áradó gyermeki tisztaság miatt kapta. Közgazdasági egyetemen végzett, majd megszerezte a doktori címet is, de egyetemi évei alatt anyja megismertette egy természetgyógyásszal, Ivica Prokic-csal. Ez a találkozás megpecsételte sorsát, hiszen nemcsak Ivica legkedvesebb tanítványa lett, hanem doktorátusát félretéve úgy döntött, hogy gyógyító lesz, és embereken fog segíteni. Családjából ez meglehetősen nagy ellenállást váltott ki, de ő kitartott döntése mellett.

A nagy fordulat 29 éves korában következett be életében, amikor tanítója, Ivica szokatlan módon elfogadott egy üdülési meghívást saját maga és néhány tanítványa számára Dél-Afrikába, ahol sajnos belefulladt a tengerbe. Tanítványai visszatértek Horvátországba, s mivel az emberek folyamatosan jöttek Ivica házába gyógyulásért, nekik kellett átvenniük mesterük szellemi hagyatékát. Egy rövid ideig személyes találkozásokra volt szükség a betegek gyógyulásához. Majd egy napon egy asszony kereste fel Bracót, és ezt mondta neki: „Elhoztam a fiam fényképét, mert azt álmodtam, hogy meggyógyítja őt a fényképen keresztül.” – és átnyújtotta a képet. Braco mosolygott, és azt mondta: „Én nem tudok ilyet.” – és kezével visszatolta a képet. Az asszony elment, majd két nap múlva ragyogó arccal tért vissza: „Meggyógyult a fiam!”

Ettől kezdve egyre nagyobb számban áramlottak a betegek Bracóhoz. S ebben a helyzetben csiszolódott ki szinte egyedülálló képessége, amely lehetővé tette, hogy egyszerre sok embernek segíthessen. Az elmúlt 13 évben úgy fogadja a hozzá érkezőket, hogy 50-400 fős csoportokban mennek be hozzá, ahol egy viszonylag rövid bevezető beszéd után bejön Braco, feláll egy kis emelvényre, hogy mindenki láthassa, s fókuszálatlan tekintetét pár percig a csoportra irányítja. Ennyiből áll fizikai síkon a vele való találkozás.

Évente több mint 250.000-ren keresik fel őt, nem beszélve azokról a fényképekről, amit a látogatók magukkal visznek. Ugyanis a segítséghez nem kell feltétlenül személyesen elmenni hozzá – ez különösen a súlyos betegekre vonatkozik – hanem elég elvinni az érintett fényképét, és feltartani, miközben Braco a csoportra néz. Érdekes módon a legcsodálatosabb gyógyulások – tolószékből álltak fel többen egyetlen alkalom után – nem személyes találkozások révén történtek, hanem fényképeken keresztül.

Braco azonban nem gyógyítónak, hanem segítőnek nevezi magát – ha egyáltalán közöl valamit is, hiszen közismert, hogy még soha nem adott interjút, nem szerepelt tévében, rádióban, és nem hirdette magát sehol. Az általa közvetített energia ugyanis nemcsak betegségeken tud segíteni, hanem az élet számos más területén is: családi problémákon, nagyon nehéz anyagi helyzeten, mély bánat feloldásán vagy akár életfeladatunk megtalálásában is.

Személyét tekintve Braco szerény, visszahúzódó, nem mond magáról semmit. Nem nevezi magát sem gyógyítónak, sem gurunak, sem egyéb másnak. Nem tartozik egyetlen valláshoz sem, nem tanít és nem hirdet semmit, a róla szóló DVD-n csupán annyit mond az embereknek: legyenek jobbá, mindennap tegyenek valami jót, osszák meg örömüket másokkal.

Tevékenységéért nem kér és nem is fogad el sem pénzt, sem semmilyen adományt. Bevételeit a róla szóló könyvek és DVD-k forgalmából nyeri. Ez utóbbiaknak van egy különleges hatásuk: Braco fényképét, videóját nézve is kapcsolatba lehet kerülni az általa közvetített segítséggel. Természetesen ez akkor a leghatásosabb, ha valaki már személyesen is volt nála, de e nélkül is hat. Aki már találkozott vele, a képét nézve ismét abba az igen kellemes lelki és tudati állapotba kerülhet – vagy legalábbis ehhez nagyon közelibe – amit a személyes találkozón megtapasztalt.

A Bracóval való találkozás előtti percekben elmondják a látogatóknak, hogy mi mindent tapasztalhatnak meg a szemkontaktus során. Mert a segítséget hozó energia sok emberből ott a helyszínen erős érzelmeket, különleges belső állapotokat vált ki. A megérintettségtől a legtöbben könnyezni kezdenek, van aki melegséget érez, van aki úgy érzi, hatalmasra nyílik meg a szíve, van, aki imbolyog, és van, aki csak homályosan látja Bracót, annyira más tudatállapotba kerül rövid idő alatt. Ezeket a hatásokat egyáltalán nem szokták kellemetlennek érezni az érintettek, s pár perc alatt el is múlnak. Legalább ilyen gyakori az, hogy az emberek testileg-lelkileg maximálisan feltöltődve jönnek ki a találkozóról.

És vannak természetesen nagyon sokan, akik semmit nem éreznek a találkozás pillanataiban. Ez is teljesen rendjén van, s egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem történt semmi. A segítség rendkívül egyénre szabottan érkezik. Csodák ritkábban történnek, de igenis előfordul, hogy valakinek már másnap reggelre megoldódik a nagy problémája. Az esetek többségében azonban idővel rendeződik az ember élete. Mintha egy áldó, finom kéz egyengetné az ember sorsát, életét, így fokozatosan lágyan oldódnak meg a gondok. Súlyosabb problémához hosszabb idő kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy a segítség eljut a probléma gyökeréhez is – valószínűleg ez egyéni beállítottság kérdése – és ott kezdi el az átalakítást, aminek a hatása idővel fog érzékelhetővé válni a fizikai síkon. Minél régebbi és súlyosabb a probléma, annál több időt vesz igénybe a javulás – ahogy ezt már más, szokványosabb eljárásoknál is megtapasztalhattuk. És vannak, akik nem is veszik észre a változást az életükben, mert valami nagy, látványos eseményre számítanak, s csak elejtett szavaikból derül ki, hogy végre béke van a családban, elfogadják már az ő szellemi beállítottságát, hogy hirtelen megtalálta álmai otthonát, vagy éppen rá talált a várva várt szerelem. Természetesen nagyon nehéz eldönteni, hogy ilyen „aprónak” tűnő, ám örömteli változások vajon maguktól is bekövetkeztek volna, vagy Braco segített benne. Erre mindenki maga tudja a választ.

Sokan kíváncsiak arra, hogy mi ez az energia, ami Bracón keresztül az emberekhez érkezik, s hogyan hat? Maga Braco erre nem ad választ, csupán annyit mond: ő közvetít. Ehhez még hozzátehetjük azt, hogy nem feltűnően, de mindent megtesz azért, hogy minél többet tudjon segíteni az embereknek. Aki ellátogat hozzá, zágrábi központjába, megtapasztalhatja, hogy minden úgy van kialakítva, hogy az a látogatókat szolgálja.

Drago Plecko, aki 30 éve kutatja tudományosan is a világ nagy gyógyítóinak és mestereinek titkait, szülővárosában, Zágrábban találkozott Bracóval, s lett a róla szóló könyvek szerzője, majd hivatalos szóvivője. Könyvében igen sok oldalról bemutatja a Bracón keresztül érkező energia hatásait, de a végső kérdésre, hogy mi ez és hogyan hat, sem ő, sem más nem adott még választ. Szerencsére ez a hozzá fordulókat egyáltalán nem befolyásolja. Aki megtapasztalta áldásos hatását, legtöbbször újra elmegy. Akinek súlyos problémája van, s az első alkalommal úgy érzi, segít, újból felkeresi őt.

Spirituális beállítottságú emberek gyakran felteszik a kérdést: vajon feloldja a karmát? Braco erre sem válaszol, de sok esetet végignézve az derül ki, hogy nem. A karma, karma, nem veszi el ez az energia sem. Láthattunk igen súlyos betegeket, akiknek a fényképét reménykedve vitte el hozzátartozója, majd az érintett 1-2 hónap múlva meghalt, ahogy azt az orvosok előre meg is mondták. Ezekben az esetekben azonban legtöbbször fájdalom nélkül, sorsában megnyugodva, lelki békével ment el a beteg.

Majd felteszik a következő igen fontos kérdést: Ha meggyógyít valakit, csak a tünetet tünteti el, vagy a (tudati) okot is megoldja? Mivel a gyógyultak közül erre a kérdésre csak azok tudnak választ adni, akik intenzíven foglalkoznak önismerettel, az mondható, hogy: azoknál az egyéneknél, akinek igénye van arra, hogy problémája ne csak a felszínen oldódjon meg, hanem a legmélyebb tudati szinten is, a segítő energia eljut az okhoz, tudatosítja, s így indítja meg a személyiség kisebb fajta átrendeződést, majd ez után jelenik meg a javulás fizikai szinten. Akinek nincs erre tudatosan igénye, ott nem tudjuk, mi történik. A régebb óta hozzá járó, nem spirituális beállítottságú emberek csupán annyit szoktak mondani: Jobb ember lettem, mióta ide járok.

Mivel sajnos olyan világban élünk, amelyben hemzsegnek a csalók és a hiteltelen csodagyógyítók, sokan kétkedve tekintenek Braco tevékenységére. Tömeghipnózisra, manipulációra gyanakodnak. A tömeghipnózisnak megvannak a maga sajátos kísérőtünetei, amelyek teljesen hiányoznak a Bracóval való találkozásokon. Soha, semmilyen szélsőséges magatartást, megnyilvánulást nem lehet tapasztalni, sem a látogatók, sem Braco, sem a szervezők részéről. Még a legmélyebb lelki megérintettséget is csendben, a lehetőségekhez képest „fegyelmezetten” élik meg az emberek. Manipulációról sem beszélhetünk, hiszen Braco nem hirdeti magát, nem kér pénzt, személyes találkozást nem tesz lehetővé senki számára – csak csoportosat – nincsenek rajongói, még a rendkívüli hálálkodást sem fogadja el. Nem beszél senkivel, nem érint meg senkit, és személyesen nem is néz rá senkire, csak magára a csoportra.

De mivel gyanakodók és leleplezésre éhesek mindig is voltak és vannak, a róla szóló könyvben ezt javasolják az őt felkeresni szándékozóknak: „Ha Ön ellenállást, vagy ellenséges érzést észlel magában, ha fél, hogy be fogják csapni, akkor semmiképpen ne menjen el Bracóhoz! Ez nem csupán frázis, hanem a legkomolyabb tanács. Ha ellenállás van Önben, vagy csak egyszerűen nem tud megnyílni, akkor csak ártana Önnek egy ilyen látogatás. Nem kell hinnie benne. Egyáltalán nem. De az ellenállás megakadályozná, hogy megkapja azt, amit Braco adni tud, így értelmetlen lenne ez a látogatás. A választás szabadsága az Öné. Ezt a szabadságot arra használhatja, hogy elutasítja azt, amit intuíciója ellenez, és elfogadja azt, amit intuíciója jónak talál... Éljen e szabadsággal! Amennyiben elmegy Bracóhoz, legyen nyitott! Ez minden. Az, hogy mit él át, életének több tényezőjétől is függ, ezért nem lehet előre megmondani. Talán, az élet nem lenne ennyire izgalmas, ha előrelátható és kiszámítható lenne.”

S ezt még kiegészíthetjük azzal az ismert ténnyel, hogy egy csoport annál jobban működik, minél nagyobb az összehangoltság a tagok között. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy sokkal többet tud kapni az a csoport, ahol kizárólag olyan emberek vannak jelen, akik nyitott szívvel, elvárások nélkül be tudják fogadni azt, amit Braco közvetít, mint az a csoport, mely tele van olyanokkal, akik nem hisznek abban, hogy valódi segítséget kaphatnak, akik csalónak, hipnotizőrnek vagy jól felkészült manipulálónak tartják Bracót. Ez utóbbi esetben a kétkedők negatív hozzáállása megakadályozza, hogy a csoportban egyébként jelen lévő, nyitott szívvel, befogadóan ott állók megkapják a legjobbat, amit akkor és ott megkaphatnának. Ezért jobb mindenkinek, ha csak az megy el hozzá, aki kitárt szívvel, elvárások nélkül hajlandó megtapasztalni a Bracóval való találkozást.

Braco csak egyet kér a hozzá ellátogatóktól: legyenek nyitottak, tegyék le hétköznapi gondjaikat, félelmeiket, s nyugodt lélekkel fogadják be azt, amit ő közvetít. Minél jobban meg tudnak nyílni, annál hatékonyabban áramlik ez a segítő energia.

S végül, az ismételt látogatásról azt mondja: „Csak akkor gyertek, ha a szívetekből érzitek, hogy jönnötök kell, amikor intuíciótok vagy belső vezetésetek hozzám irányít.” 

forrás: spiritualis-tanitasok.hu

 

 - - - - - - 

 

 Braco - videó

forrás: fidike58

Mi köze a meditációnak és az immunrendszernek egymáshoz?

Azok az emberek, akik rendszeresen meditálnak, már soha többé nem hajlandók lemondani erről a tevékenységről. Az elmondásuk alapján ugyanis ez a legjobb módszer a stressz csökkentésére és a betegségek megelőzésére. Hiszen mindenki tudja, hogy a magas stressz-szint milyen negatív hatást gyakorol a testre, a fizikai egészségre.

 
De természetesen nemcsak arra, hanem a mentális egészségre is, hiszen ha folyamatosan stresszesek vagyunk, akkor előbb-utóbb a lélek is megbetegszik, ez pedig a testi, a fizikai egészségre is kihat.

A meditációt azért is kedvelik olyan sokan, mivel növeli a szervezet ellenállását. A rendszeresen végzett meditáció ezen kívül az immunrendszer erősítésében is aktívan részt vesz. Ez több módon is megtörténik, mutatjuk is, hogyan.

A meditációnak van egy olyan csodálatos hatása, hogy sikeresen megnöveli a T-sejtek számát a szervezetben. Ezek a sejtek segítséget nyújtanak a fertőzésekkel és a betegségekkel szemben: megtámadják a szervezetbe kerülő kórokozókat, így azok nem tudnak sem fertőzéseket, sem pedig betegségeket okozni. A T-sejtek serkentésében a meditáció nagyon sokat segíthet. A folyamatos stressz és aggódás azonban károsítja az immunrendszert és csökkenti a T-sejtek termelődését.

A meditáció pozitívan hat a kromoszómák telomereire is. Minden kromoszóma végén van egy úgynevezett telomer nevű szakasz. Ahogy öregszenek és ezzel együtt károsodnak a sejtek, ezek a telomerek egyre rövidebbek lesznek. Ezt a folyamatot nevezzük sejtöregedésnek. A hosszabb telomerek azt is jelzik – még ha idősebbek is vagyunk –, hogy a sejtjeink egészségesek és az immunrendszerünk is egészséges, azaz jó állapotban van. A meditáció a telomerekre is jó hatással van, ugyanis lassítja a sejtöregedési folyamatokat.

A meditáció másban is kiemelkedő szerepet játszik, aminek szintén köze van az immunrendszerhez, mégpedig javítja az immunrendszer antitestválaszait. Az antitestek közreműködnek a szervezetbe kerülő kórokozók elleni harcban, ezzel együtt a betegségek és a fertőzések kivédésében. A stresszcsökkentő technikák közül a meditáció az antitestek növekedését segíti elő.

forrás:gyogyszernelkul.com

 

- - - - - -

 

 Bizonyíték a meditáció immunerősítő hatására:

 

 A Psychological Science című szaklapban megjelent eredmények szerint az intenzív meditációt végzőknél javult a vizuális észlelőképesség, egy-egy feladat megoldása közben éberebbek voltak, jobban tudtak összpontosítani, így jobb eredményeket is értek el (a kontroll csoporthoz képest). Ez a felfokozott éberség a meditációs tréning után még öt hónapig megmaradt.

Ennél sokkal izgalmasabb, hogy kiderült: a meditációnak a sejtek öregedését gátló hatása is van. A vérmintákból kimutatták, hogy az immunrendszer sejtjeiben, a fehérvérsejtekben olyan változás történt, amely elősegíti azt, hogy tovább életben maradjanak. Azt figyelték meg, hogy a sejtekben megnőtt egy enzim, az úgynevezett telomeráz aktivitásának szintje (aktívabb lett az enzimet kódoló gén működése). A telomeráz enzim működésének lényege, hogy lassítja a sejtek genetikai anyagának a pusztulását, mert "újragyártja" a kromoszómák végein lévő és állandóan kopó "védősapkákat", az úgynevezett telomérákat.

A képen: a kék színnel jelölt kromoszónák végein a sárga pontok a "védősapkák", a telomerák. Ezek a védősapkák folyamatosan kopnak a sejt osztódásai során, és amikor elfogynak, a sejt elpusztul. A telomeráz enzim képes pótolni az elkopott szakaszokat, ezáltal a sejt tovább maradhat életben, úgy is mondhatjuk, hogy megfiatalodik. A meditáció hatására a telomeráz aktivitása nő.

 forrás:origo.hu

 

- - - - - - 

 

 A soha meg nem öregedő sejtek tudománya - Dr. Elisabeth Blackburn . videó

https://www.youtube.com/watch?v=zMapOH2uV2c

 Elizabeth Helen Blackburn ausztrál-amerikai molekuláris biológus. 2009-ben Carol W. Greiderrel és Jack W. Szostakkal megosztva elnyerte a fiziológiai Nobel-díjat, mert felfedezte a kromoszómák végeit védő telomereket megújító telomeráz enzimet.

 

forrás: Édesvíz Kiadó

A fájdalom, amit valaki okozott neked, mindig az adott személyhez tér vissza

Van egy íratlan törvény a dolgokról, amelyeket teszünk, a szavakról, amelyeket kimondunk, és az élményekről, amelyeket átélünk. Semmi sem veszik el, semmi sem történik csak úgy. 

Minden mindennel összefügg, az utolsó gesztusig és szóig.

 

Mindannyian szenvedtünk már valamikor. Lehetetlen elkerülni a fájdalmat, ha őszintén élsz, ha teljes szívvel szeretsz, ha adsz magadból, és olyan emberekkel találkozol, akik pazarlóak, akik csak hasznot akarnak húzni ebből az adakozásból.

Abban a pillanatban bosszút akarunk állni. Meg akarjuk mutatni az illetőnek, hogy mennyire téved. Érzelmileg meg akarjuk tisztítani magunkat az összes hibától, az összes rossz szótól, amit mondtak nekünk. Szeretnénk érezni, hogy a másik ember is szenved.

De nem kell ezt tenned. Az, aki a fájdalmat okozta, valamikor érezni fogja, de nem tőled. 

Az Univerzum gondoskodik arról, hogy a múltban elkövetett negatív dolgok ne maradjanak a levegőben, ne merüljenek feledésbe.

Ez a dolgok természetes menete. Nem szabad neheztelned, nem szabad irigységgel, féltékenységgel, csúnya vágyakkal és félelmekkel terhelni a lelkedet. Egyszerűen bízz abban, hogy eljön a nap, amikor minden a helyére kerül.

A fájdalom, amit egy ember okozott neked, mindig visszatér hozzá. Más formában, máskor, más összefüggésben, de visszatér. Lehet, hogy a karma vagy a sors szeszélye, de minden ember pontosan azt kapja, amit ad.

Ez az Univerzum energiájának varázsa.

Az okozott érzelmi sebeket ugyanolyan élesen fogjuk érezni, az elhangzott kemény szavak ugyanolyan keményen fognak ütni. Akár akarod, akár nem, semmi sem vész el az ürességben. A rossz nem marad ismeretlen, még akkor sem, ha évek telnek el.

Ha vissza akarsz vágni valakinek, hagyd abba. Csak az energiádat pazarolod arra, hogy olyan szerepet próbálj játszani, ami nem hozzád tartozik. Ezzel csak a saját boldogságod esélyét semmisíted meg. Ne cipeld magaddal mások terhét, hagyd, hogy ők legyenek felelősek azért, amit tesznek és mondanak.

Amikor nehéz időket élsz át, amikor nehézségekbe ütközöl, amikor magányosnak, szomorúnak és boldogtalannak érzed magát, az illető meg fogja érteni, hogy hol rontotta el. Rájön, hogy mit tett rosszul, és megkezdi a személyes gyógyulási folyamatot.

Van egy különbség közted és az említett személy között: te elfogadod a változást. Úgy döntesz, hogy fejlődni fogsz, hogy jobb ember leszel, hogy tanulsz a tapasztalatokból. Sajnos vannak, akik nem tanulnak semmit az élet leckéiből.

Káoszosan vándorolnak majd az életben, emberről emberre, leckéről leckére, nem értve, hol kell megállniuk. Továbbra is rosszul fognak viselkedni, és a sors továbbra is lesújt rájuk.

Ne éljen benned a bosszúvágy. Egyszerűen engedj el a lelkedből mindent, ami negatív. A dolgok úgy vannak felépítve ebben az Univerzumban, hogy mindenki pontosan azt kapja, amit megérdemel. 

Éld meg ezt a fájdalmat, majd mosolyogj az életre és lépj tovább.

forrás: femzine.com