„Már a halál kapujánál jártam, de egy szellem megmentette az életem” – állítja a fiatal tanárnő

A megkéselt tanárnő vallomása: volt barátja 16 döféssel próbálta meggyilkolni.

Eilish szerint most is szellemek vigyáznak rá, de ahogy a teste-lelke gyógyul, egyre ritkábban látogatják 

Fotó: Facebook

Nemcsak csodával határos módon, hanem valódi csodának köszönhetően élt túl 16 késszúrást egy coloradói tanárnő. Eilish Poe drámai podcastban mesélte el a vele történteket, azt, ahogy a barátja megkéselte, illetve, ahogy egy szellem megmentette az életét.

A 26 éves nőt 2020 júniusában támadta meg volt a barátja, Jonathan Crossley, akivel nem sokkal korábban szakított. Az öngyilkos hajlamú férfi képtelen volt belenyugodni Eilish döntésébe, és 26 órán át várt a megfelelő pillanatra szerelme háza alatt rejtőzve, mielőtt az életére tört. Akkor rohanta le a lépcsőn, amikor Eilish elindult, hogy ránézzen a házi nyulára. A férfi egyetlen szó nélkül szúrta meg. A nő próbált védekezni, valamint kétségbeesetten utasította Alexát, a virtuális asszisztenst, hogy hívja a barátnőjét, de a hangja nem jutott el a szerkezethez. A férfi ott szúrta, ahol érte a már földre rogyott nőt, aki rengeteg vért vesztett. Eleinte könyörgött a támadójának, hogy hagyja abba, aztán eszébe jutott, hogy halottnak tetteti magát.

A féltékeny Crossley vérbe fagyva hagyta volt barátnőjét, majd öngyilkos lett 

Fotó: Facebook

– Ekkor még egy utolsót szúrt belém, a kulcscsontom alatt hatolt át a penge, ami – mint később kiderült – átszúrta a tüdőmet is. Ekkor a tüdőm olyan hangot hallatott, mintha kileheltem volna a lelkem, ami meggyőzte Jonathant arról, hogy meghaltam, ezért kiszédelgett az ajtón. Utólag tudtam meg, hogy ezután egy szakadékba vetette magát.

Eilish kétségbeesetten keresni kezdte a telefonját, de rájött, hogy csak az egyik kezét tudja mozdítani. Már alig volt benne élet, felkészült a halálra.

– Ami ezután következett, azt a legtöbb embernek nem meséltem el – mondta. – Három szellemalak jelent meg néhány méterre tőlem. Egyikük előlépett, az apai nagyma­mám volt, Jeanie. 2014-ben hunyt el. Csak állt, miközben furcsán mosolygott rám. Tengerészkék pulóvert viselt és egy arany nyakláncot – mesélte Poe, aki vigaszt, sőt, örömöt érzett, hogy láthatta a nagymamáját, akitől nem tudott elbúcsúzni a halála előtt.

Amikor ő eltűnt, Eilish iskolai barátnőjének szelleme lépett közelebb.

– Ő 2020-ban öngyilkos lett. Kristálytiszta kép volt, csak állt ott, és ahogy Jeanie-nek, neki is megnyugtató mosoly volt az arcán. Annyira boldog voltam, hogy láthattam! Még mindig gyászolom, de úgy éreztem, ajándék az a pár másodperc is, amit velem töltött.

A harmadik, egyben utolsó szellem, amelyet Poe látott, kevésbé volt vigasztaló. Egy Alyssa Burkett nevű nő volt, akit a szülővárosában 32 évesen gyilkolt meg a volt barátja fényes nappal, alig egy hónappal korábban.

– Amikor megláttam, nyomasztó érzés lett úrrá rajtam, hogy ő azért van itt, hogy figyelmeztessen: ne hagyd, hogy úgy járj, mint én! Szűk, lila póló volt rajta. Azt sem tudom, mikor láttam utoljára személyesen, vagy mikor beszélgettem vele utoljára komolyan. Okkal volt ott, azért, hogy kihozzon onnan. A szemei kidülledtek, kétségbeesettnek tűnt, sürgetőnek. Kinyújtotta a kezét, s mintha azon keresztül levegőt pumpált volna a tüdőmbe, ezzel megmentve az életemet.

Ez új életet lehelt Eilishbe, aki a zsebében megtalálta a telefonját, majd megnyomta a hangerő- és a bekapcsolásgombot, amivel vészhívást kezdeményezett: a képernyőt az orrával keltette életre, és egyszer csak meghallotta a mentős diszpécser hangját...

Így menekült meg, bár még ma is fizikai és lelki sebekkel él együtt. De nem csak ez maradt a borzalmas eset után. Állítja, hogy vele maradtak a szellemek, akiket ő csak árnyalakoknak hív. A legváratlanabb pillanatokban bukkannak fel a közelében, és csak ő látja őket. Orvosai szerint poszttraumás tünetről van szó, de Eilish szerint ők az őrangyalai, és ahogy gyógyul, egyre ritkulnak a látogatásaik.

forrás: blikk.hu - cbsnews.com

- - - - - - - - -

Angyali gyógyítás - videó

Müller Péter: Boldog lelkek tánca

“Ha találkozol angyalokkal - sokan élnek közöttünk emberként - onnan lehet felismerni őket, hogy fokozott felelősségtudattal élnek. Bármilyen hivatásuk lehet. Lehet anya, apa, asztalos, szobafestő, muzsikus, de még vízvezeték-szerelő, mérnök, orvos, bőrdíszműves vagy hivatalnok is... szóval az angyal onnan ismerhető meg, hogy felelősséget érez minden tettért.

Manapság elterjedt az a hír, hogy nagyon sok angyal vállal embersorsot. Látják, hogy a civilizációnk sodródik a végzete fele, s mivel félő, hogy az ember az egész természetet magával rántja, az angyalok mar nem tudnak felülről segíteni.

Megszületnek. Magukra veszik az emberi életet, és megpróbálják ezt a tébolyult emberfajt személyes jelenlétükkel megjavítani. Sok kisgyereknél fedezhetők fel angyali intelligenciák.

Ilyesmi máskor is előfordult, de soha ilyen tömegesen. Nem könnyű ezt a különbséget észrevenni, mert a picik négy - öt éves korukig mindig is hordoztak magukon angyalarcot és lényükben angyaltermészetet. De itt valami másról van szó. Egy magasabb szellemiség jelenlétéről. Nem tudom, így van-e, és azt sem, hogy egy ilyen lélektelen, elgépiesedett pokol-közegben, mint a mienk, nem vesztik-e el később angyal természetüket, s szárnyatlanul nem fulladnak-e bele abba a mocsárba, melynek megtisztítására vállalkoztak szegények.

Nem tudom. Az angyalok egyrészt láthatatlanok, másrészt közöttünk élnek, álruhában. Nem tudod, ki a gyereked, barátod, vagy az idegen, akivel éppen összehozott a sorsod. Lehet, hogy angyal.

Sok angyal van közöttünk, aki nem csupán álruhát öltött, de a születése pillanatában odafenn hagyta az angyal-múltjára való emlékezetét is. Ő sem tudja, hogy angyal. Nem emlékszik rá. Csak érzékenyebb. Finomabb. A bármilyen sötét és mélyre süllyedt gengszter világban élünk, Ő úgy érzi, hogy mégsem tehet meg mindent. Neki nem szabad. Mindenki lop, neki nem lehet. Mindenki megbízhatatlan, link, Ő nem lehet az. Mindenki gátlástalanul hazudik, Ő elpirul. Nem engedi hazudni a származása. Össze akarja tartani, ami széthullana. Egyszerű, romlatlan lelkületű emberek ezek, jók, tiszták és becsületesek. Rengetegen vannak. Ezekre mondjuk, hogy rendes emberek. ,,Nem idevalók" Emlékeznek még egy erkölcsre, amit ma már régóta nem tanítanak. Hozzák magukkal, a vérükbe van írva.

Ahonnan egy álruhás angyalt tévedhetetlenül fel tudsz ismerni, az nem a jósága, nem a bölcsessége, nem is a csodatévő hatalma. Ilyesmikkel, bár ritka tulajdonságok, egy kezdő angyal, sőt, néha egy ember is rendelkezhet. Az igazi angyalt a kedélyéről lehet megismerni. Lényéből szüntelenül árad valami megmagyarázhatatlan derű. Olyan lelkiállapot, melyet az ember csak akkor él át néhány pillanatig, amikor ráragyog a nap, amikor repülőgépe a sötét viharfelhők fölé emelkedik, oda, ahol mindig fényesség van, kék-ezüst tündöklés. Az életet sokan iskolához hasonlítják, ahol tanulni kell, üzemhez, ahol dolgozni kell, néha börtönhöz, ahol az ember bűnhődik. Az angyal mindezeken túl van. Túl van a hittanórákon, a filozófiákon; most már látja, hogy az Élet nem egyéb, mint játék. Úgy él, ahogy a madár fürdik a tócsában, vagy a hal fickándozik, önfeledten kiugrik a vízből, nem azért mert éhes, hanem ,,csak úgy". Mint amikor az ember táncra perdül, nem azért, mert valaki felkéri, hanem mert nem bír magával. Kedve van hozzá. Jókedve. Ezért a kedv szóért hívjuk is a csodálatos anyanyelvünkön kedvesemnek azt, akit nagyon szeretünk. És ha valakinek a kedvében jársz, azt jelenti, hogy nagy örömet okozol neki. Kedvesség nélkül nem tudok elképzelni szeretetet. Csak itt, ebben a végső tudatállapotban ébredünk rá arra, hogy minden bajnak, őrületnek mélységes oka van a teremtésben. Ez égetett ki belőlünk mindent, ami nem volt tiszta kedély és zavartalan boldogság. A mennyország ,,zenés - táncos" hely. Ahogy az egész kozmosz is az. Mindig mindenhol zene szól. Sőt, zenéből van szőve az egész Mindenség; rezgésből, hullámból, erők és részecskék szédült táncából - csak ezt eddig nem hallottuk. Nem volt fülünk hozzá. Az angyalok itt már akaratlanul énekelnek. Az ember is ezt teszi amikor vidám. Észrevétlenül fütyül ha olyasmit csinál, amit szeret. A jókedv dalol benne. Tudod, miért fütyülünk, dalolunk? Mert azt érezzük: halhatatlanok vagyunk. Ez nem tudatosul bennük. Nem is gondolunk rá. Csak megérint bennünket az öröklét mámora. Az, hogy fenemód jó lenni! - hogy a világ nem keserves melóból, hanem örömteli játékból állt elő. Az istenélmény nem egyéb, mint a szüntelen ,,jó lenni" állapota. Átsuhant már benned ez az élmény? Ez a ,,de jó lenni"? Biztos vagyok benne. Ebből értheted meg milyen egy angyalnak.”

- Müller Péter: Boldog lelkek tánca -

- - - - - - 

Müller Péter: Álruhás angyalok - videó

forrás: Balázs Csórics

“Csodát szeretnék venni…”

Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje

mélyéről előhúzott egy lekváros üveget.

Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket

és gondosan számolni kezdte.

Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek

nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott.

Ezután óvatosan visszatöltötte a pénzérméket az üvegbe,

rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón.

A hat háztömbnyire lévő patikába ment,

amelynek ajtaja fölött a nagy vörös Indián Törzsfőnök képe volt látható.

Türelmesen várt a patikusra, hogy szentelne rá

egy kis figyelmet, de a patikus éppen nagyon el volt foglalva.

Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta

a lábát a padlón. Semmi.

Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb

hangot adja, amit csak lehet. Ez sem volt sikeres.

Végül kivett egy érmét az üvegből és

megkocogtatta a pult üvegét. Ez használt!

- És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus

érezhetően bosszús hangon.

- Éppen a testvéremmel beszélek Chicagóból érkezett,

már ezer éve nem láttam - tette hozzá a patikus,

mint aki választ sem vár a kérdésére.

- Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni veled –

mondta Tess a patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon.

- Az öcsém nagyon beteg és egy csodát szeretnék venni neki.

- Tessék? - fordult hozzá a patikus.

- A neve Andrew és valami csúnya dolog nő a fejében,

és az Apukám azt mondta, hogy csak egy csoda mentheti meg őt.

Hát tessék mondani, mennyibe kerül egy csoda?

- Kislányom, mi nem árulunk csodákat.

Sajnos nem tudok neked segíteni - felelte a patikus,

kissé megenyhült hangon.

- Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni.

Ha nem lenne elég, kipótolom. Csak mondd meg mibe kerül.

A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett, jól öltözött férfi

volt. Lehajolt a kislányhoz és megkérdezte:

- Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek szüksége?

- Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel –

csak azt tudom, hogy nagyon beteg és Anyu azt mondta,

hogy valami operációra volna szüksége.

De Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én pénzemet.

- Mennyi pénzed van? - kérdezte a Chicago-i férfi.

- Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig hallhatóan –

Ez az összes, ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell.

- Nahát, milyen csodálatos véletlen! - mosolygott a férfi –

Egy dollár és tizenegy cent - éppen az a pontos összeg,

ami egy kisfiú csodájának az ára.

Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a kislányt:

- Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az öcsédet

és találkozni a szüleiddel.

Lássuk, hátha van nálam egy olyan csoda, amit te szeretnél.

A jól öltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt, sebészorvos,

aki az idegsebészetre specializálódott.

Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt bele sok idő,

amire Andrew ismét otthon volt, épen, egészségesen.

Anya és Apa boldogan beszéltek arról az esemény

-láncolatról, ami idáig vezetett.

- Ez a műtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya –

vajon mennyibe került volna?

Tess mosolygott.

Ő pontosan tudta, mennyibe került a csoda:

egy dollárba és tizenegy centbe, no és egy gyermek töretlen hitébe.

Egy csoda nem a természet törvényeitől függ,

hanem magasabb törvények működésétől.

A neve: SZERETET

- forrás: A tudat keresése -

- - - - - - - - 

Reményik Sándor- Csendes csodák - videó

forrás: Répa Ati

„Láttam magamat a halálom után gyerekként” – állítja a túlvilágról visszatérő Barbara

Története az egész világot bejárta és sok vitát kavart arról, hogy vajon létezik-e élet a halál után. Elképesztő dolgokat állít arról, hogy mit látott “odaát”. 

Barbara a saját állítása szerint a túlvilágon járt és megdöbbentő beszámolóval tért vissza az élők közé.

Barbara állítja: korábban soha nem volt vallásos ember, nem hitt Istenben, sem a túlvilágban.

A teljes nevét nem árulta el, ne akarja ugyanis hogy zaklassák, mert állítása szerint így is nagyon sokan nem hisznek még mindig a túlvilágban.

Még gyerekként történt velem valami, ami miatt majdnem meghaltam – kezd történetét.

Pontosabban szólva meghaltam, de később vissza tudtak hozni az életbe, és ez a tapasztalat örökre megváltoztatta az életem, azt ahogyan szemlélem a világot.

Most, 50 év elteltével is kristálytisztán emlékszik vissza az egészre.

Egy elképesztő verőfényes napsütés volt, a szüleimmel pedig nyaralni voltunk. Nem tudtam akkoriban úszni, de a faházunk mellett futó folyóhoz mentem és elsodort a víz.

Fulladozni kezdtem, elnyeltek a hullámok.

Csak felfelé tudtam nézni, az eget láttam, a felhőket.

Hirtelen azt vettem észre, hogy világosság áraszt el mindent. Ezután már felülről láttam saját magamat, a testemet, ahogyan a folyóban sodródok – mesélte.

Elmondása szerit ez volt az a pont, amikor tudta, hogy kilépett a testéből, és már nem ennek a világnak a része.

Hirtelen teljesen magába “nyelte” a fényáradat. Mindenhol jelen volt, előtte és mögötte is, noha nem nézett hátra, de biztos volt benne.

A testében minden porcikája azt érezte, hogy valami megfoghatatlan szeretet veszi körül.

Így utólag visszagondolja azt mondja:

Eggyé vált a fénnyel, ennek a fénynek a részének érezte magát.

Ezután egy olyan téren kívül helyen és állapotban találta magát, mely a Mennyország lehetett.

LEPEREGTEK ELŐTTE A GYEREKKORÁNAK ADDIGI TÖRTÉNÉSEI – MÉG FIATAL VOLT NAGYON AKKOR.

Fényalakokat látott maga körül: mindegyik egy másik lélek volt, és ugyanúgy kerülhettek oda – halál útján – mint ő.

A FÉNYLÉNYEK KÖZÜL AZ EGYIK ELMONDTA, HOGY HIHETETLEN SZERETETET TANULT ÉS VÉGRE ÉRTI A VILÁG MŰKÖDÉSÉNEK OKÁT ÉS CÉLJÁT

– mások is beszéltek hozzá, hogy mennyire megváltozott a világuk a “haláluk után”.

Csak ezután tért magához.

Arra nem emlékszik, hogyan került “visszahelyezésre” a testébe, mintha minden erre vonatkozó emlék egyszerűen kitörlődött volna.

forrás:http://kimondottigazsagok.com

- - - - - - - - 

A lélek választ test és szellem között?

Bertha Dudde (1891-1965)

Isten a Dudde közvetítésből:

Az emberek számára felfoghatatlan, hogy a test, lélek és szellem milyen viszonyban van egymással. Ezért is nehéz megmagyarázni nekik a szellem „tevékenységét”. A szellem ellentétben áll a testtel, a lélek pedig a kettő között áll. Tehát döntenie kell vagy a test, vagy a szellem javára, de egyszerre mindkettő felé soha nem tud fordulni. 

A lélek az emberi megtestesülés kezdetén teljesen a testhez csatlakozik. Arra törekszik, hogy teljesítse a test minden kívánságát. A gondolkodás, az érzés és az akarat csak a testhez igazodik, az ember lelke az anyaggal való egyesülést keresi. Az emberben tehát csak az anyagi javak iránt van kívánság, csak azt tartja megfelelőnek, ami a test kedvére van. A szellem így nem tud érvényesülni, a lélek nem hallgat arra, amit a szellem kér. A testnek még előjoga van, a lelket akarja és teljesen igénybe veszi, tehát uralja gondolatait és törekvéseit. 

Azonban a lélek fel tudja ismerni a földi dolgok értéktelenségét, lényegtelennek tudja tekinteni a test kívánságait, és a földi élettől többet kívánhat, mint csak anyagi javakat. Amikor ez megtörténik, akkor jut el a szellem a maga igényeihez. Ezt kifejezésre juttatja a léleknek, és az hallgat rá. Ezzel a lélek kezd másik irányba fordulni, már nem kíván semmit a test számára, hanem szellemi javakra törekszik. Engedi, hogy tanítsák, azaz ellenvetés nélkül elfogadja amit a szellem közvetít neki. Boldognak érzi magát, kevesebbet gondol a testére, vagy azt is hajlamossá próbálja tenni mindarra, amit a szellem kér a lélektől: a földi anyagot feladni, hogy szellemi javakra cserélje. Mindkettő, a szellem is és a test is a lelket akarja magának megnyerni, és amikor sikerül a szellemnek a test kívánságait kiszorítani, akkor ő a győztes. 

De mit kell érteni a „szellem” fogalma alatt? A szellem az isteni rész az emberben, ez az ami isteni teremtménnyé teszi. Az a kötelék, ami az embert öröktől fogva összekapcsolja Velem, az Atya-szellemmel. A szellem az emberben levő TUDAT, ami örök időktől kapcsolatban áll Velem. Amint a szellem akcióba lép, az ember Isten teremtményének ismeri fel magát. Előtte csak annyit tudott, hogy élőlény, és az élettől mindent meg akart nyerni, amit az nyújtani tud. 

Amint az ember felismeri önmagát, akkor a világ már semmit sem jelent neki. Akkor magasabb javakat keres, gondolatai a szellemi világgal foglalkoznak, s kapcsolatba akar lépni azzal, aki életet adott neki. Ilyenkor már helyesen gondolkodik, akarata és cselekvése megfelel akaratomnak. Ekkor az emberben már munkálkodik a Belőlem való szellem, akinek a lélek átadja magát, hogy vezesse és tanítsa arra, hogy a test, lélek és szellem eggyé váljon, és létrejöjjön az egyesülés Velem. A szellem folytonosan Felém, az Atya-szellem felé törekszik, akivel kapcsolatban áll és marad is mindörökké. 

 Jézus a Hangból: 

Az ember nem más, mint anyagban élő szellemi lény. Feladata az, hogy az anyagot átszellemiesítse, olyan örök értékű gondolatokkal itassa át, amelyek képesek teljesen semlegesíteni az anyagtól meghatározott önfenntartás ösztönét. Ennek útja, tartalma a szeretés. Míg az anyagba ágyazott önfenntartás ösztönét a vevés élteti, addig a boldogságra, örökéletre teremtett ember éltető eleme a szeretés, vagyis az adás. Minden benső szorongásnak, félelemnek megszüntetése nemcsak lehetséges, hanem törvényszerű, ha valaki feladatának tekinti az anyag átszellemiesítését a szeretetből vállalt áldozatok által. 

Az Angyalválaszból: 

Szellem – a teremtő. / Lélek – a közvetítő. / Test – az anyag. / A Szentháromság.

- forrás:Miklós Sándor Szondi -

- - - - - 

Bertha Dudde (1891-1965) Liegnitzben, Sziléziában született hétgyermekes családba. Egyszerű varrónőként a „Mi, és hol van az igazság?” kérdésre kereste a választ. 1937. június 15-én kapta először a közléseket, amikből több mint kilenc ezer született meg földi élete során.

Közvetítéseiről így írt az önéletrajzában:

„A lejegyzett dolgok tartalma meghaladta ismereteimet. Soha nem hallott vagy olvasott kifejezések, idegen nyelvi és tudományos elnevezések és utalások folytak feltartóztathatatlanul hozzám. … A „szavak” átadása a következőképpen történik: bensőséges ima és rövid összeszedettség után befelé figyelek. Ott hamarosan következnek a gondolatok világosan kiformálva, egyesével, és határozottan folynak a szavak … Közben egyáltalán nem vagyok úgynevezett transz-állapotban,… Egy ilyen diktálás időtartama körülbelül fél óra. … Bármikor megszakíthatom, és órák vagy napok után a félbeszakított kijelentést a mondat közepén ismét továbbírom. Az előtte adottak átolvasása nélkül akkor ismét folyamatos tovább a tollbadiktálás. Tehát akaratom szabad minden „muszáj”-tól, ahogy akarom úgy van, Isten akaratát szolgálom, tehát azt teszem, ami szent akarata.”

Német eredetiből fordította, és közreadta: G. Szieger Magda (1913 – 2001)

forrás:magyarrovas.hu

- - - - - -

Kapcsolódó írás:

Bertha Dudde aki által Isten fontos tanításokat adott a mai kor embereinek (1891-1965)

https://dszilvia.blogspot.com/2018/05/bertha-dudde-aki-altal-isten-fontos.html

- - - - - - -

A lélek választ test és szellem között? - videó

forrás:Miklós Sándor Szondi 

Charlie Chaplin - A világ legnagyobb beszéde

Sajnálom,de nem akarok császár lenni. Az nem az én dolgom. Nem akarok uralni vagy legyőzni senkit sem.

Segíteni szeretnék mindenkinek, ha lehetséges. Zsidónak, nem zsidónak. Feketének, fehérnek.

Mindegyikünk segíteni akar a másikon. hiszem ilyen az ember.

Boldogságban szeretnénk élni egymással, nem szenvedésben.

Nem akarjuk egymást gyűlölni és megvetni sem.

A Világban van hely mindenkinek és a Föld elég gazdag, hogy ellásson mindenkit.

Az élet szép és szabad lehetne, de letértünk az útról.

A kapzsiság megfertőzte az embereket, elárasztotta a világot gyűlölettel, nyomorba és vérontásba hajszolt minket.

Gyorsabbak lettünk, de bezártuk magunkat. a gépek amik bőséggel árasztottak el minket, jólétben hagytak minket.

A tudásunk cinikussá tett minket, az okosságunk rideggé és barátságtalanná.

Túl sokat gondolkodunk és túl keveset érzünk.

Nagyobb szükségünk van az emberekre, mint a gépekre.

Az okosságnál nagyobb szükségünk van kedvességre és udvariasságra. Ezek nélkül az élet erőszakos és minden elveszett lesz.

A repülőgép és a rádió közelebb hozott minket egymáshoz. Ezeknek a dolgoknak a természete jóságért kiált, kiált az egyetemes testvériségért és az emberiség egységéért.

Szavaim most is milliókhoz jutnak el az egész világon, kétségbeesett férfiak nők és gyermekek millióihoz, egy rendszer áldozataihoz ami ártatlan embereket kínoz és börtönöz be.

Azoknak akik hallanak engem azt mondom "Ne aggódjatok". 

Szenvedésünk a kapzsiság múlása azoknak az embereknek a keserűsége akik félnek az emberiség előrehaladásától. A gyűlölet el fog múlni, a diktárorok meghalnak és az erő amit elvettek az emberektől visszajut az emberekhez és amíg az ember él a szabadság is élni fog.

Katonák! Ne adjátok oda magatokat bábuként mészárosok kezébe, azoknak akik megvetnek, rabszolgává tesznek titeket, aki ezredbe osztja az életetek, megmondja hogy mit csináljatok, gondoljatok és érezzetek, akik kiképeznek és diétára késztetnek és úgy tekintenek rátok mint feláldozható állatok.

Ne adjátok oda magatokat ezeknek természetellenes embereknek. ezek robotok, gépies gondolkodással és gépies szívvel.

Ti nem vagytok gépek vagy állatok, ti emberek vagytok ! A szívetekben van az emberiség iránti szeretet. Ti nem gyűlöltök. Csak az gyűlöl akit nem szeretnek. Akit nem szeretnek és az aki kegyetlen.

Katonák! Ne a rabszolgaságért, hanem a szabadságért harcoljatok ! Lukács evangéliumának 17. fejezetében írva van: Isten országa bennetek van, nem egy emberben van, emberek csoportjában, hanem mindenkiben! Benned! Bennetek van az erő, az erő, hogy gépeket hozzatok létre, hogy boldogságot szerezzetek. Bennetek van az erő, hogy szabaddá és gyönyörűvé varázsoljátok az életet, hogy az élet egy csodálatos kaland legyen.

A demokrácia nevében, használjuk e hatalmat! Harcoljunk, egy új világért, egy tisztességes világért, ami munkalehetőséget nyújt az embereknek, a fiataloknak jövőt, az időseknek biztonságot. Ezekkel az ígéretekkel érzéketlen emberek jutottak hatalomra, de ők hazudnak! Nem tartják be az ígéreteiket és soha nem is fogják.

A diktátorok szabaddá teszik magukat, de rabszolgává az embereket.

Itt az idő, hogy harcoljunk az ígéretek teljesüléséért! 

Harcoljunk egy szabad világért, a határok elbontásáért, a kapzsiság, gyűlölet és intolerancia ellen.

Küzdjünk egy világért ahol a tudomány és a fejlődés elvezet mindannyiunkat a boldogsághoz.

Katonák - a demokrácia nevében egyesüljünk a közös célért!

- forrás: hu.allreadable.com -

- - - - - - - 

Emberek Ébredjetek! - videó

forrás:bobec68

Előadó: Répa Ati

Minden jót kívánok Neked az úton, amin éppen most jársz...

Minden jót kívánok Neked az úton, amin éppen most jársz...kívánom, hogy legyen ezen az úton néhány olyan társad, akik egyszerűen csak megfogják a kezed. Aki a szívükkel figyelnek Téged, és szavak nélkül is tudják min mész most keresztül. 

Kívánom, hogy legyenek olyan társaid, akik valódi, igaz szeretettel szeretnek, akik nem ítélkeznek feletted. Együttéreznek veled. Nem hibáztatnak vagy bántanak azért, aki vagy, vagy amiben benne vagy.

Kívánom, hogy reménnyel és hittel a szívedben tudj szembenézni a kudarcaiddal, és azokkal a megoldandó feladatokkal, amikre a megoldást keresed.

Bár az Angyalok melletted vannak, nagyon fontos, hogy a való igazi életben is legyen melletted IGAZ, támogató barát. Akiknek megmutathatod magad, akiknek lemeztelenítheted a lelkedet, megmutathatod a fájdalmaid, félelmeid...a gyengeségedet.

Kívánom, hogy vegyenek körbe olyan erős igaz EMBEREK, akik nem elmenekülnek, ha problémát látnak, hanem teljes szívvel támogatnak és melléd állnak!

A legnagyobb kincs ha önmagad lehetsz, ha biztonsággal felvállalhatod az érzelmeidet.

Tudd, hogy az életben minden változik, minden alakul. A fájdalom és a nehézség, egyetlen veszteség sem kísér örökké.

Tudod az életben vannak olyan helyzetek, emberek...akik túl sok fájdalmat okoztak az évek alatt. Fogadd el, hogy ezeket a nehéz dolgokat nem lehet egy életen át cipelni.

Viszont a szeretet, az igazi szívtől-szívig érő szeretet, az könnyű. Azt TARTSD MEG!

- Sándor Judit - Angyalterapeuta - Jóportál - Shams Tabiriz idézete nyomán -

- forrás:joportal.hu -

- - - - - - 

Az Arkangyalok Gyógyító Ereje kártya, mely összekapcsol lelked fényével, és a szeretet és fény rezgésébe emeli lelked Arkangyali segítséggel, hogy meghalld a lelked hangját - videó

forrás: Judit Sandor

Veress Andrea Hajnalka – Kértem Istent

Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet, de Ő azt mondta: nem.

Azt mondta, hogy a büszkeségemet nem Ő veszi el,

hanem nekem kell feladnom azt.

Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet, de Ő azt mondta: nem.

Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke,

nem kapni, megszerezni kell.

Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot, de Ő azt mondta: nem.

Azt mondta, csak áldását adhatja – a boldogság rajtam múlik.

Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól, de Ő azt mondta: nem.

A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól

és közelebb visz Hozzá.

Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlődést, de Ő azt mondta: nem.

Azt mondta, hogy a fejlődés az én dolgom, de hajlandó megmetszeni,

hogy gyümölcsöt hozzak.

Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni,

úgy, ahogyan Ő szeret engem.

Erre azt felelte: látom, már kezded érteni.

Kértem erőt és Isten adott nehézséget, amelyek erőssé tesznek.

Kértem bölcsességet és Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.

Kértem bátorságot és Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat.

Kértem adjon szeretetet és Isten adott gondterhelt embereket,

hogy segítsek rajtuk.

Kértem kegyelmet és Isten adott lehetőségeket.

Semmit sem kaptam, amit akartam.

Megkaptam mindent, amire szükségem volt.

És imáim meghallgatásra leltek.

- Veress Andrea Hajnalka – Kértem Istent -

  - - - - - - - -

Kértem Istent.... - videó

forrás:MrPhilanti

Nagyon fontos, hogy merjünk beszélni a túlvilágról, a spiritualitásról!

Amikor 2016 tavaszán átéltem az első saját, meghatározó élményem, mely végül is elindított a spirituális felismerő úton, azonnal megszületett bennem egy igény, egy vágy, egy cél. 

Ez a gondolat pedig az volt, hogy amit én most megtudtam, azt másnak is meg kellene tudnia. Hogy azt a felismerést, melyet akkor szereztem - miszerint mégsem annyi a világ, mint amennyit addig ismertem belőle - mással is megosszam. S ez a gondolatom, ez a célom, a továbbiakban, ahogy egyre több spirituális élményt élhettem át, csak egyre erősödött.

Az elejétől fogva tehát, a felismerésem adta döbbeneten túl, mindjárt az volt bennem, hogy ezt el kell mondani másoknak is! Hisz az igazán megdöbbentő nem is az, amit megtudtam, hogy a lelkünk nem azonos a testünkkel, hanem az, hogy nagyon sok ember ezt nem tudja...

Már akkor elhatároztam, hogy ahogyan tőlem telik, igyekszem ezen változtatni, és elkezdtem leírni a tapasztalataimat, megszerzett ismereteimet, hogy azok eljussanak olyan emberekhez, akik nyitottak minderre.

Először tartottam attól, hogy a személyes környezetemben ugyan kinek fogok erről beszélni, mesélni, de nagyon pozitív csalódás ért: sokkal többen voltak, kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de nyitottak, mint amire én számítottam. Azt figyeltem meg, hogy nagyon sok embert érdekelnek a túlvilággal kapcsolatos dolgok, sőt, sokuk saját ez irányú élménnyel is rendelkezik, de maguktól nem mertek volna beszélni róla. Viszont miután rajtam látták, hogy megnyílhatnak, megtették.

Tény, hogy sok embert megmosolyogtat az, hogy a lelkünk a testi halálunk után is él tovább, és sokan úgy egyébként a túlvilág fogalmával sem tudnak mit kezdeni. Tény, hogy sokan mindazt, amiről a cikkeimben is írok, erősen kétkedve fogadnák. Ám ezt teljes mértékben megértem, hisz magam is így voltam 2016 előtt. Egy azelőtti énemmel látnám a mostanit, bizony nagyot néznék... Viszont megtapasztalhattam olyan dolgokat, melyek mentén nem is tehettem volna egyebet, mint 180 fokot fordítani a világnézetemen.

Teljesen megértem, hogy akinek nincs saját élménye, annak az elfogadás sokkal nehezebb. Ők csak a mások beszámolóira tudnak hagyatkozni, de szerencsére ez sem elhanyagolható mennyiség, sőt. Azt gondolom, kellő nyitottság esetén nem hagy kétséget számukra sem, ha megismerik mások beszámolóit, illetve a világban egyébként felelhető bizonyítékokat. (Ezekről a bizonyítékokról a cikkem végén található linkre kattintva olvashatsz.)

Sokan megmosolyogják még a spirituális ismereteket, a túlvilág tényét. Azonban nagyon sokan vannak olyanok, akik többé-kevésbé nyitottak rá, s szintén nagyon sokan vannak olyanok is, akik saját, meghatározó élménnyel rendelkeznek. Ám közülük sokan nem mernek beszélni, sem a nyitottságukról, sem a kérdéseikről, sem a saját élményeikről. Sőt, ez utóbbiakról főleg nem. Őket biztatnám azonban, hogy ne féljenek ettől! Ne féljenek nyíltan vállalni az ez irányú kérdéseiket, gondolataikat, tapasztalataikat, mások előtt! Bár mindenkinek oly mértékben nyíljanak meg, amilyen mértékben látják az adott személyen a nyitottsága mértékét, de mégis, merjenek beszélni ezekről a dolgokról! Hozzám hasonlóan - jó eséllyel - meglepődnek majd, hogy milyen sok embert találnak, akik csak miattuk, a kezdeményezésük miatt fognak szintén megnyílni.

Én azt gondolom, nagyon fontos, hogy nyíltabban, bátrabban merjünk beszélni a túlvilággal kapcsolatos gondolatainkról, élményeinkről, hisz nagyon is létező dologról van szó, mely esetében igencsak értelmetlen, ha úgy teszünk, mintha nem is létezne és mintha az egy nevetséges dolog lenne.

Minél inkább bátrabban állunk ehhez hozzá, annál több ember fogja követni a példánkat, s így annál előbb eljuthatunk oda, amikor már nem kell tabuként vagy éppen mosoly tárgyaként kezelni azt, ami a lelkünk önvalójáról szól.

- forrás: Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -

- - - - - - 

Végül a cikkben ígért link az egyik, az első saját, meghatározó élményem:

https://thoomas26.blog.hu/2018/01/09/tudobetegsegemtol_a_szellemvilagig_sajat_igaz_tortenetem_3_resz

S a másik, a fellelhető bizonyítékokról:

Medek Tamás: Bizonyítékok lelkünk túlvilági létezésére

https://dszilvia.blogspot.com/2019/04/medek-tamas-bizonyitekok-lelkunk.html

Vivien, a mennyet megjárt lány

Vivien Greck 26 éves fiatal békéscsabai lány története. 

Vivi 2021. februárban covidos volt, 2 hónapig lélegeztetőgépen volt, többször újraélesztették...

Már behívták a családját a kórházba, hogy búcsúzzanak el, de Isten másként gondolta: visszaküldte őt a földre, mert még feladata van itt... 

A betegség következtében a veseműködés leállt, a tüdő 80%-ban károsodott. 

Nemrég többször végeztek rajta az orvosok vizsgálatokat, mert nem akarták elhinni, hogy a vesék és a tüdő 100%-ban működnek!

Kiskora óta ismerem, nagyon sok nehézséggel küzdött meg egész életében, de "odaátról" már egy teljesen új Vivi tért vissza, aki Istennel és Istenért akar élni...

forrás: Holy Doctor Magyarorszag

- - - - - -

Greck Vivien bizonyság - videó

https://www.youtube.com/watch?v=BlkIWFeSX2c

Többször meghaltam , és altattak is. Isten a szívembe helyezte hogy beszèljek az embereknek róla. Egy kis ízelítő a mennyben töltött időmről.

- - - - - 

VIVIEN, A MENNYET MEGJÁRT LÁNY (Greck Vivien) - videó

forrás:kmahu777

Petőfi Sándor: Halhatatlan a lélek...

 

Halhatatlan a lélek...

Halhatatlan a lélek, hiszem,

De más világba nem megy át,

Csak itt lenn a földön marad,

A földön él és vándorol.

Többek közt én, emlékezem,

Rómában Cassius valék,

Helvéciában Tell Vilmos,

Párizsban Desmoulins Kamill...

Itt is leszek tán valami.

- - - - - - -

Tunyogi Péter - Halhatatlan a lélek (Petőfi Sándor) - videó

forrás:franto13

Értékes vagy! - A foltmanók története

A foltmanók egész életükben, minden áldott nap matricákat osztogattak egymásnak. Minden manónak volt egy doboza tele arany csillag matricával, és egy másik doboza tele szürke pontokkal. 

Ismered Max Lucado: Értékes vagy című történetét?

A foltmanók kicsi, fából készült emberkék voltak. Mindannyian Éli fafaragómester keze alól kerültek ki. A mester műhelye messze fent a hegyen állt, ahonnan szép kilátás nyílt a foltmanók kicsi falujára. Mindegyik manó másmilyen volt. Egyiknek nagy volt az orra, a másiknak a szája. Némelyek magasak voltak, mások pedig alacsonyak. Egyesek kalapot hordtak, míg mások kabátot viseltek. Két dolog azonban közös volt bennük: ugyanaz a fafaragó készítette őket és ugyanabban a faluban laktak.

A foltmanók egész életükben, minden áldott nap matricákat osztogattak egymásnak. Minden manónak volt egy doboza tele arany csillag matricával, és egy másik doboza tele szürke pontokkal. Naphosszat a falut járták, és mást sem csináltak, mint csillagokat vagy pontokat ragasztgattak egymásra.

A csinosak és jóvágásúak, akik szépen csiszoltak és fényesre festettek voltak, mindig csillagot kaptak. De akik érdes fából készültek, vagy már pattogott róluk a festék, azok bizony csak szürke pontra számíthattak.

A tehetségesek is csillagot kaptak. Némelyikük könnyedén a feje fölé emelt hatalmas fa rudakat vagy átugrott magas dobozok fölött. Mások bonyolult szavakat használtak vagy gyönyörű dalokat énekeltek. Őket mindenki elárasztotta csillaggal.

Némely foltmanónak az egész testét csillagok borították! Persze mindig nagyon jól érezték magukat, amikor csillagot kaptak. Így aztán újabb és újabb dolgokat találtak ki, hogy ismét kiérdemeljék a csillagot. Mások viszont nem voltak olyan ügyesek. Nekik mindig csak szürke pont jutott.

Pancsinelló is egy ilyen foltmanó volt. Próbált magasra ugrani, de mindig csak nagyot esett. Erre persze rögtön köré gyűltek néhányan, hogy ráragasszanak egy-egy szürke pontot. Néha eséskor megkarcolta a testét. Ilyenkor újabb pontokkal halmozták el.

Aztán, ha megpróbálta kimagyarázni az esetet, biztos valamit bután fogalmazott meg, amiért persze még több pontot ragasztottak rá. Egy idő után olyan sok szürke pont lett rajta, hogy már az utcára sem mert kimenni. Félt, hogy valamit megint elügyetlenkedik, például elfelejt sapkát húzni, vagy belelép egy tócsába, és ezzel még több rossz pontot szerez. Sőt, néha már minden ok nélkül is ráragasztottak egy-egy szürke pontot, pusztán ezért, mert látták, hogy már úgyis olyan sok van rajta.

– Sok szürke pontot érdemel – mondogatták egymásnak. – Ő aztán tényleg nem jó foltmanó!

Egy idő után már maga Pancsinelló is elhitte ezt.

– Nem vagyok jó foltmanó – gondolta.

Amikor nagy ritkán kiment az utcára, csak olyan manókkal lófrált, akiken szintén sok szürke pont volt. Köztük jobban érezte magát.

Egy nap találkozott egy olyan manóval, aki egészen más volt, mint a többi. Nem volt rajta sem csillag, sem pont. Egyszerűen famanó volt. Lúciának hívták. Nem mintha az emberek nem ragasztottak volna rá matricákat – csak azok egyszerűen nem maradtak meg rajta! Némely manó emiatt felnézett rá és ragasztott rá egy csillagot. De a csillag leesett! Mások lenézték, mert nem volt egy csillaga sem, és raktak rá egy szürke pontot. Ám az is leesett!

– Én is ilyen akarok lenni! – gondolta Pancsinelló. – Nem akarom, hogy mások jeleket rakjanak rám!

Megkérdezte a matrica nélküli famanót, hogyan lehetséges az, hogy neki nincs egyetlen matricája sem.

– Ó, nem nagy ügy! – válaszolta Lúcia. – Egyszerűen csak mindennap meglátogatom Élit.

– Élit?

– Igen, Élit, a fafaragót. Jót ücsörgök a műhelyében.

– De miért?

– Majd megtudod! Menj el hozzá, fel a hegyre!

Ezzel a matrica nélküli famanó megfordult és elment.

– Szerinted egyáltalán szóba áll majd velem? – kiáltott utána Pancsinelló.

De Lúcia ezt már nem hallotta meg.

Így aztán Pancsinelló hazament. Leült az ablak elé, és nézte, hogyan rohangálnak ide-oda a manók, csillagokat és szürke pontokat osztogatva egymásnak. „Ez így nincs rendjén” – suttogta, és elhatározta, hogy elmegy Élihez.

Felkapaszkodott a hegytetőre vezető keskeny ösvényen, és belépett a nagy műhelybe. Szeme-szája elállt a csodálkozástól az óriási bútorok láttán. A hokedli a feje búbjáig ért. Lábujjhegyre kellett állnia, hogy rálásson a munkapadra. A kalapács nyele olyan hosszú volt, mint az ő karja. Pancsinelló nyelt egy nagyot, és elindult kifelé.

Ekkor meghallotta a nevét.

– Pancsinelló! – hallatszott egy mély, erős hang.

Pancsinelló megállt.

– Pancsinelló! Örülök, hogy látlak! Gyere közelebb, hadd nézlek meg!

Pancsinelló lassan megfordult, és ránézett a nagydarab, szakállas mesterre.

– Te tudod a nevemet? – kérdezte a kis manó.

– Persze, hogy tudom! Én alkottalak!

Éli lehajolt, felemelte és maga mellé ültette a padra.

– Hm… – szólalt meg a mester elgondolkozva, miközben a szürke pontokat nézte. – Úgy látom, gyűjtöttél néhány rossz pontot!

– Nem akartam, Éli! Tényleg nagyon próbáltam jó lenni!

– Gyermekem, előttem nem kell védekezned. Én nem foglalkozom azzal, hogy mit gondolnak rólad a foltmanók.

– Tényleg?

– Tényleg. És neked sem kellene. Hát kik ők, hogy jó vagy rossz pontokat osztogassanak? Ők is ugyanolyan foltmanók, mint te. Amit ők gondolnak, az semmit sem számít, Pancsinelló. Csak az számít, amit én gondolok. És szerintem te nagyon értékes manó vagy!

Pancsinelló felnevetett.

– Én értékes?! Ugyan mitől? Nem tudok gyorsan járni. Nem tudok magasra ugrani. A festék repedezik rajtam. Mit számítok én neked?

Éli Pancsinellóra nézett, rátette kezét a kis favállakra, majd nagyon lassan így szólt:

– Az enyém vagy! Ezért vagy értékes nekem.

Pancsinellóra még soha senki nem nézett így – különösen nem az, aki alkotta őt. Nem is tudta, mit mondjon.

– Mindennap vártam, hogy eljössz! – folytatta Éli.

– Azért jöttem el, mert találkoztam valakivel, akin nem voltak matricák – mondta Pancsinelló.

– Tudom. Mesélt rólad.

– Rajta miért nem tapadnak meg a matricák?

A fafaragó nagyon kedvesen beszélt:

– Azért, mert elhatározta, hogy neki fontosabb az, amit én gondolok róla, mint az, amit mások. A matricák csak akkor ragadnak rád, ha hagyod.

– Micsoda?

– A matricák csak akkor ragadnak rád, ha fontosak neked. Minél jobban bízol az én szeretetemben, annál kevesebbet aggódsz a matricák miatt. Érted?

– Hát, még nem nagyon…

Éli elmosolyodott.

– Idővel majd megérted. Most még tele vagy szürke pontokkal. Egyelőre elég, ha minden nap eljössz hozzám, hogy emlékeztethesselek rá, mennyire fontos vagy nekem.

Éli letette Pancsinellót a földre.

– Ne felejtsd el – mondta, miközben a foltmanó elindult az ajtó felé –, hogy nagyon értékes vagy, mert én alkottalak! És én sohasem hibázom!

Pancsinelló nem állt meg, de magában ezt gondolta:

– Azt hiszem, komolyan mondja!

És miközben ezt gondolta, már le is gurult róla egy szürke pont.

- Forrás: Max Lucado: You Are Special (In: Punchinello and the Wemmicks) -

- Budapestimami -

- - - - - - 

Nagyon értékes vagy! - videó

forrás:Veres Zsolt

A halál pillanatában - Halál utáni üzenetek

Nagyon sok embert foglalkoztat az a kérdés, hogy mi történik velünk azután, ha meghalunk, ha befejezzük a jelen földi életünket. A halál pillanatában csak a testünk hal meg, lelkünk visszatér a szellemvilágba. 

A halál akkor következhet be, ha a testet a szellemmel összekötő perisprit elszakad. Gyakran hallani olyan esetekről, mikor valaki visszatér a halálból. A halálból nincs visszatérés. Ha valakinek eljön az ideje, akkor már nem térhet vissza, vagyis ha a szellem már lekapcsolódott a testről. Ha valakinek halálközeli élménye van, akkor az azt jelenti, hogy a lelke kilépett már a testből, de a kettőt összetartó láthatatlan fonál (peresprit) még nem szakadt el. Lehet, hogy az illető már látja fentről saját testét és vissza is tér bele – de ez csak akkor lehetséges, ha a fonál nincs elszakadva. Ellenkező esetben már nincs visszaút.

Ha azt mondjuk, hogy valaki haldoklik, akkor az valójában azt jelenti, hogy fonala elszakadni készül. Ez lehet fél óra, de akár 4-5 óra is. Gyakori eset nagyon beteg embereknél, hogy az utolsó óráikban már nem mindig tudunk kommunikálni velük, hiszen már félúton vannak. Ilyenkor órák alatt többször kiléphetnek testükből, illetve visszatérhetnek testükbe. Ha a perisprit elszakad, akkor állt be a halál pillanata.

A halál pillanatában a szellem végleg kilép a testből és az asztrális síkra kerül. Ha a szellemet váratlanul érte a halál (pl. baleset, gyilkosság), sokszor kábultan szemlélődnek, járkálnak, sokszor nem is tudják, hogy már meghaltak. Ez a kábult állapot sokszor hónapokig, akár évekig is eltarthat. Ha a szellem nem tudja, hogy ő már meghalt, természetesen nem is tud időben visszatérni (48 napon belül) a szellemvilágba. Ők alkotják a szellemek egyik csoportját.

Ez a bódult állapot viszont nem jellemző olyan esetekben, ha valaki már készül lélekben a halálára, pl. nagyon beteg, vagy öngyilkos lett.

A halál után azonban van még egy nagyon fontos dolguk az elhunytaknak – sokszor tudatni akarják halálukat szeretteikkel és mellettük akarnak lenni abban a percben, mikor értesülnek a halálesetről.

Halál utáni üzenetek 

Miután a szellem földi testét elhagyja, még napokig, vagy hetekig az asztrális síkon tartózkodik. Jó esetben legkésőbb 6-7 hét elég neki, hogy visszatérjen a szellemvilágba. A lelkeknek a halál utáni első gondolatuk leggyakrabban az, hogy a közeli szeretteik mellett legyenek, mikor megtudják a halálhírt. Nagyon gyakori, hogy ha valaki éjjel hal meg, még aznap éjjel megjelenik szelleme a családtagoknál, közeli rokonoknál. Végig járja azokat, akiket életében szeretett, gyakran láthatóvá is válik.

Ha fejlett szellemről van szó, aki már rendelkezik olyan tudással, hogy belépjen álmainkba, vagy saját álmot generáljon, akkor ezt is megteszi – még mielőtt megtudnánk halálhírét. Az én családomban is előfordult már olyan eset, hogy az elhunyt a lányának megüzente halálhírét egy álmon keresztül, de csak másnap derült ki, hogy éjjel meghalt.

Az elhunyt szellemének is nagy fájdalom, ha halála miatt sírni látja szeretteit, ezért próbálja bevonni őket a szeretet fényével, próbálja megölelni, vigasztalni. Ezeket a jeleket azonban csak az arra fogékony rokonok érzik, illetve a gyerekek.

Ezek a jelenések felerősödhetnek a temetés napján. Ilyenkor sokszor mozognak tárgyak, megjelenik az elhunyt szelleme, vagy fekete asztrálteste, villognak a lámpák. Ha ilyenkor megmagyarázhatatlan boldogságot és nyugalmat érzünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy elhunyt szerettünk éppen átölel minket földöntúli fényével.

A szellem gyakran ott van saját temetésén (de nem minden esetben) és boldogsággal tölti el az itt maradtak szeretete.

forrás: szellemblog.hu - Csernai Tímea

- - - - - - -

Kell-e lehet- e felkészülni saját halálunkra - videó

forrás:Slezák Marcsi

Gyermekek emlékei előző életeikre

Tisztán emlékszik előző életére a négyéves Zalán.

Különös emlékeiről beszélt nagymamájának a kisunoka.

Azok, akik hisznek a lélekvándorlásban, úgy gondolják, vannak lelkek, akik már többször megszülettek a Földön. Ezt azzal magyarázzák, hogy amikor meghalunk, csak a testünk hagyja el ezt a világot, a lelkünk viszont újjászületik. A  gyermekek egy része emlékszik az előző életére egy ideig, de ahogy nőnek, ezt a képességüket szépen lassan elveszítik és elfelejtik korábbi életüket.

Két anyukája van

Egy magyarországi nagymama arról számolt be, hogy 4 éves kisunokája azt állítja, hogy tisztán emlékszik előző életére. Elmondása szerint nagyon hiányzik neki a régi anyukája, aki egyedül nevelte őt. A kisfiú ugyanis azt mondogatja, hogy az apukája meghalt és ő azért jött, hogy megkeresse.

– Egy nyaraláson vagyunk éppen a lányommal és a kisunokámmal. Egyik nap, amikor nem hallotta más, valami furcsa dologról kezdett mesélni nekem – kezdett bele Sarolta, Zalán nagymamája.

Arról is megkérdezte a gyereket, hogy milyen színű volt a haja a korábbi anyukájának. Azt mondta, virág volt a hajában és a kis kezével koszorút rajzolt a feje köré.

Zalán azt is mondta, hogy sokáig sötétségben volt, amíg várta, hogy megszülethessen. Kérdeztem tőle, hogy ő választotta-e az én kislányomat anyukájának, azt mondta, igen, és szereti őt, de nagyon hiányzik neki a régi anyukája

– mesélte, majd hozzátette: a kisfiú nagyon sokat sírdogál a másik anyukája után.

"Azt figyeltem meg, hogy az ilyen történetek sohasem egy átlagos, szép életről szólnak, hanem valami törés van bennük. Szerintem normál esetben tiszta lappal kellene indulnunk, azonban ha valami tragikus vagy traumatikus történt, az olyan erős és mély nyomot hagy, hogy a következő életbe is átsugárzik" – fejtette ki véleményét a nagymama.

Egy pár nappal később Zalán már az angyalokról kezdett beszélni.

Szerinte hat angyal van és sorolta is a neveiket valamilyen idegen nyelven

– árulta el.

Sötétségben várt...

Nem egyedi eset, hogy ilyesmiről számolnak be az emberek. Egy szegedi édesanyának 4 vetélés után született meg a gyermeke. A kislány ezután sokszor mondogatta, hogy nagyon sokat kellett várnia a sötétben szüleire.

– Laura elmondta nekem, hogy ő sokat várt rám, hogy megszülethessen, sokszor elindult, de csak sokára jöhetett le – idézte fel a történteket lapunknak Kata.

- - - - - - 

"Még mindig emlékszem arra, amikor meghaltam a tűzben" 

- előző életére emlékezett a kisgyerek

A gyerekek olykor megmagyarázhatatlan dolgokat állítanak.

A gyerekek látják a szellemeket és az angyalokat, de olykor még az előző életeikre is tisztán emlékeznek. Ennek bebizonyítására számos tudományos kísérlet született, amelyek megdöbbentő eredménnyel zárultak. Sokan igyekeznek azzal magyarázni, hogy a gyerekek képzelete még élénk, mások viszont biztosak benne, hogy úgy öt éves korukig tisztán érzékelik a túlvilágot is. Olykor a frászt hozva ezzel a szüleikre.

„Amikor a fiam hároméves volt, magától elkezdte énekelgetni azt a lengyel gyerekdalt, amit a férjem nagymamája szokott dúdolni a család gyerekeinek. A nagymama már jóval a fiam születése előtt elhunyt, és mi sosem énekeltünk neki lengyel dalokat.”

„A lányom nagyjából ötéves lehetett, amikor azt mondta, én vagyok a valaha volt legjobb anyukája. Mondtam neki, hogy én vagyok az egyetlen anyukája, mire ő azt mondta, hogy én már a harmadik vagyok, de engem szeret a legjobban.”

„Egyszer kocsival mentünk, és füstöt láttunk a közelben, és mellettünk haladtak el a tűzoltók is. Erre azt mondtam: hűha, valahol tűz van nem messze tőlünk. Mire a kisfiam így felelt: még mindig emlékszem a napra, amikor meghaltam a tűzben".

„A hároméves gyerekem kérdezte tőlem, hogy mi történik velünk, ha meghalunk? Nem voltam felkészülve erre, és hirtelen csak kerestem a szavakat, mire azt mondta, hogy mindegy, nem érdekes, már emlékszik rá. Újra megszületünk. Azonnal megfagyott bennem a vér.”

„Pár hónapja meghalt a barátom, és meglátogattam a családját, ahol ott volt a kis unokaöccse is. Elkezdtem sírni, odajött, és megkérdezte, mi a baj, mondtam, hogy szomorú vagyok, amiért meghalt a párom. Furcsán nézett rám, majd azt mondta, hogy ne sírjak, hiszen ott ül a hátsó verandán.”

„Egy este az egyik barátom gyerekeire vigyáztam. A legfiatalabb gyerek, aki olyan öt év körüli volt, elkezdett lerajzolni egy női alakot, aki a mennyezetről lóg. Ezután rám nézett, és azt mondta: ő mondta, hogy rajzoljam ezt. El fog jönni érted. Rejtőzz el!”

„Anyukám azt mesélte, hogy amikor hároméves voltam, gyakran bámultam előre a semmibe, majd amikor megkérdezte, mit nézek, azt feleltem, hogy egy lányt. Megkérdezte, hogy néz ki a lány, akit látok, én pedig elmondtam, hogy fehér, aztán fekete, aztán megint fehér és fekete. Anyukám utánanézett, és a házban, ahol laktunk, korábban meghalt egy fiatal lány, aki élve égett el.”

forrás: ripost.hu

- - - - - - - 

Gyerekek Akik Emlékeznek ELŐZŐ ÉLETÜKRE - videó

forrás:Paul Street

Spirituális Bölcsesség és Feltétel Nélküli Szeretet - Egy nő a Vénuszról

 

„A legfontosabb dolog, amit az embereknek a Földön meg kell tanulnia az az, hogy a kritikát és az ítélkezést váltsa fel a szeretet és az elfogadás”

Az FBI dokumentuma megemlíti, hogy Nikola Tesla is egy vénuszi volt, akit 1856-ban hoztak a Földre, és Tesla szüleinél hagyták a volt Jugoszlávia egyik hegyvidéki tartományában, a mai Horvátországban.

Omnec Onec

Előszó a német kiadáshoz

„A Vénuszról jöttem” – ez a kijelentés számomra kezdetben rendkívül nevetségesnek

tűnt, egy olyan valaki állításának, aki érdekesnek akar feltűnni mások előtt. Így

gondolkoztam erről, mert én egy nagyon szkeptikus ember vagyok. Elutasításom addig

ment, hogy időpazarlásnak tartottam a hölgy személyes megismerését a DU III

Düsseldorfi Kongresszuson, könyvének elolvasását mégannyira.

Ahogy a sors akarta, újra és újra szembesültem ezzel a témával, sőt felajánlották nekem

a könyv lefordítását és kiadását is. Hosszas vonakodás után kezdtem el előbb unatkozva

olvasni azt. Aztán hamar megváltoztattam a véleményemet.

A könyv olvasása alatt egy hasonló folyamat ment bennem végbe, mint Jane Roberts

Seth-könyveinek olvasásakor évekkel ezelőtt. Annál is kezdetben a hitelesség kérdése

állt nálam az előtérben. Menetközben aztán ez a kérdés egyre lényegtelenebbé vált. Mert

ami itt meg volt írva, az a létezési síkoknak egy komplex modellje volt, amelyek ugyan a

mi érzékelésünk számára nem elérhetőek, de nekem önmagában nagyon

következetesnek tűnt. És felismertem, hogy nagyon korlátolt az a hozzáállás, hogy csak

azért elutasítom ezeket a felsőbb világokat, mert én nem láthatom őket.

- - - - - - - 

A Vénuszon régen hasonló fizikai síkú élet volt, mint ma a Földön, egészen addig, amíg a bolygó elérkezett természetes alvó állapotához, amikortól a fizikai élet már nem volt többé lehetséges rajta. A Vénusz lakói tudatszintjük megemelésével azonban életüket egy magasabb rezgésű létezési síkon, az asztrál síkon tudták folytatni.

Omnec Onec a Vénusz asztrális síkján született és élt, majd 1955-ben jött a Földre, miután testének rezgésszámát besűrítve fizikai testet öltött. Teste ekkor egy hétéves gyermek testének felelt meg. Földre érkezése után pár hónapot egy tibeti kolostorban töltött, ahol segítséggel megtanult járni, fizikai testben élni, és ahol felkészítették későbbi földi életére.

Azonosságát sokáig elhallgatta, mert a földi emberiség még nem volt kellően érett ahhoz, hogy megértse üzenetét. Életrajzát 1975-ben diktálta le, de ez csak 1991-ben került először kiadásra egy amerikai UFO- kutató, Wendelle C. Stevens nyugdíjas alezredes segítségével, aki előzőleg megvizsgálta az esetét és rengeteg párhuzamot talált addig tapasztalt UFO-kapcsolatfelvételekkel és más metafizikai írásokkal kapcsolatban.

Omnec 1994-től lépett a nyilvánosság elé, Amerikában és Németországban országos TV-és rádióadókban lépett fel.

Legfőbb feladatának azt tartja, hogy magas szintű spirituális igazságokat osszon meg az emberekkel, ezáltal hozzájáruljon ahhoz, hogy az emberi tudatszint is emelkedni tudjon, ahogyan régen ez a Vénusz-lakók esetében már megtörtént.

A “VÉNUSZI TRILÓGIA” első kötete (“A Vénuszról jöttem” című) egy különleges életrajzi könyv, melyben Omnec részletesen bemutatja milyen is az élet az asztrális világban, ahol az emberek kevésbé korlátozottak, képesek tárgyakat létrehozni, vagy egy pillanat alatt eljutni egyik helyről a másikra, ugyanakkor értékes spirituális igazságokat is megoszt az olvasókkal, melyeket vénuszi élete során tanult ottani mestereitől.

forrás:foldemelkedes.hu

Van egy otthon, ahová vágyunk,

Isten kertje, örök szállásunk.

Minden éjszaka ott ébredünk fel,

Ám a földi hajnal lelkünk nyeli el.

Lélek vagyok én, épp úgy, ahogy Te,

Együtt a testi létbe börtönözve...

Tapasztalat leckéin át ismerethez jutunk,

Amíg örök szabadság nem lesz a jutalmunk.

- Omnec Onec -

A könyv itt olvasható:

Omnec Onec: A Vénuszról jöttem

https://docplayer.hu/15628750-Omnec-onec-a-venuszrol-jottem.html

- - - - - - - 

Omnec Onec - videó