Úgy érzed, hogy nem tudtál kellőképpen elbúcsúzni egy eltávozott szerettedtől?

Sokan gondolják úgy, hogy egy eltávozott szerettüktől nem tudtak kellőképpen vagy illően elköszönni, elbúcsúzni. Vagy azért, mert egy nézeteltérés árnyékolta be a búcsú időszakát vagy mert bármi más okból nem volt rá lehetőségük. S egy ilyen helyzet - érthető módon - hosszú-hosszú időkig képes komoly fájdalmat okozni számukra. Akár egy életen át is emésztheti az adott embert a lelkiismeret furdalás és a meg nem bocsájtás érzete.

 
Nagyon fontos azonban tudni, hogy a lehető leghelytelenebbül járunk el akkor, ha így teszünk.
Eltávozott szeretteink minden feléjük küldött gondolatunkat és érzelmünket érzékelik, így bármikor és bárhol, akár szóban, akár gondolatban szólhatunk hozzájuk, ők azt "hallani" fogják. 

Ha nézeteltérésünk volt az adott szerettünkkel, akkor meg kell tudni neki is bocsájtani és magunknak is, és biztosítani is kell a szerettünket minderről, az előbb leírt módon. Hogy ő is megnyugodhasson és ezzel se gátoljuk őt a szellemvilágba való visszatérésében. Ha pedig már megtette, ha már átkelt a fénybe, akkor nem is lesz kérdés számára az, hogy megbocsájtson-e, hisz odaát ő maga is visszanyeri a teljes tudatosságát. Ekkor már csak az lesz számára fontos, hogy mi is megbocsássunk magunknak is, neki is. De elsősorban magunknak. 

 
Ha bármely más okból nem tudtunk elköszönni úgy, ahogy szerettük volna, akkor is tudnunk kell, hogy nem véletlenül alakultak úgy a dolgok, tehát valamiért úgy kellett történnie, viszont bárhol, bármikor megtehetjük a méltó elköszönést - akár szóban, akár gondolatban. Egyszerűen csak meg kell szólítsuk a szerettünket (legjobb egy csendes, nyugodt alkalommal) és elmondani neki, amit szeretnénk. Noha a legtöbb esetben az ő esetleges válaszát mi már nem érzékeljük - hiszen jelenleg a testünk érzékszerveivel felfogott észlelésünk dominál, ami elnyomja a lelki érzékelésünket -, de abban biztosak lehetünk, hogy a mi mondandónkat viszont meghallja, akinek szántuk. (Természetesen az előbbitől függetlenül, azért sok esetben érzékelhetjük mi is, amit az eltávozott szerettünk válaszol, üzen vagy jelez.) 

Nagyon fontos tehát, hogy ha emészt bennünket, hogy nem tudtunk méltóképpen elbúcsúzni egy eltávozott szerettünktől, vagy úgy érezzük, bármi rendezetlen ügyünk maradt volna még vele, mindenképpen igyekezzünk ezt letennünk. Egyrészt, mert a búcsúnk minden esetben csak átmeneti, hisz ha nekünk is eljön majd az időnk, akkor újra találkozunk vele, másrészt bármikor szólhatunk hozzá, bármikor pótolhatjuk azt, ami elmaradt, harmadrészt pedig senki sem szeretné jobban, hogy elengedjük e fájdalmunkat, mint az eltávozott szerettünk. Aki már tudja azt, amit mi még csak igyekszünk megtudni - hogy sokkal több a világ és mi magunk annál, amennyit most látunk belőle, hogy az elválásunk csupán átmeneti, sőt gondolatban még átmeneti sem, és hogy ők nem haragszanak ránk, sőt, ezt és a megbocsájtást várják részünkről is, elsősorban magunk felé.

- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -

Teremtsd újra önmagad

 

Balogh Béla olyan új világképet vázol fel, amely egyik pillanatról a másikra érvényteleníti az evolúciós elméletet, mivel ez a fizika törvényeibe ütközik. 

 

Balogh Béla író, előadó, hídépítő mérnök

A spiritualitást és a tudományos kutatási eredményeket úgy sikerül összebékítenie, hogy ezek egymást erősítve gyökeresen megváltoztatják a világról alkotott elképzeléseinket.

A születés előtti, ill. a halál utáni élet már nem hit kérdése, hanem a fizika törvényeivel összhangban lévő tény. Az univerzumnak azonban vannak olyan törvényei, amelyeket nem szeghetünk meg következmények nélkül...

forrás:Péter Szabó

- - - -  

Álomvölgy Meditációs Központ:

https://alomvolgykozpont.hu/bemutatkozas.html 

- - - - -

Teremtsd újra önmagad - Balogh Béla beszélgetése Szabó Péterrel - videó

forrás:Béla Balogh

https://www.youtube.com/watch?v=V9RVWtrHFU0 

 

 

 Kapcsolódó írás:

Mit talált Sherlock Holmes a túlvilágon? 

https://dszilvia.blogspot.com/2020/01/mit-talalt-sherlock-holmes-tulvilagon.html

Odaát lenni jó

 

Árvai Attila, a Magyarországon tapasztalt halál közeli élmények kutatója több mint ezer olyan emberrel beszélt már, akik visszatértek a klinikai halál állapotából.

 Árvai Attila

 A klinikai halál állapotából visszatért emberek többsége - mondja - , korától, vallásától, neveltetésétõl függetlenül, nagyon hasonló élményekrõl, észlelésekrõl számolt be. Béke és fájdalommentesség, a testenkívüliség megtapasztalása, pontos vizuális érzékelés, alagútélmény, fényes lényekkel való találkozás, visszatekintés, lebegés és emelkedés, vonakodás a visszatéréstõl. 

S bár tapasztalásaik bizonyos ponton eltérõek lehetnek, az igazi, mély élmény hatására szinte mindegyikük azt vallja, hogy az életben a legfontosabb dolog a szeretet. Azt állítják, hogy mindenki valamilyen feladattal születik erre a földre, és addig nem lel nyugalmat, míg ezt a karmikus feladatát meg nem találja. 

Ezért életszemléletük megváltozott, segítõkészebbek és derûsebbek lettek, miután visszatértek a halálból. 

Minden jel arra utal, hogy halálunk után szembesülnünk kell azzal, amit életünkben tettünk, át kell élnünk a másoknak okozott szenvedéseket. Mert mindenki egyazon gyökérbõl ered, és amit teszünk másokkal, tulajdonképpen magunkkal tesszük. Akár jót, akár rosszat.

Az egyik legmegrázóbb történet, amit hallottam, amelyet az Interjú a halállal címû könyvemben is közlök, egy nyolcéves kislány emléke a betegeskedõ édesanyjáról.

"Hazafelé tartottam a kútról - mesélte a kislány - , vizet vittem betegeskedõ édesanyámnak, amikor az úton õt láttam legszebb ruhájában. Anya, mondtam neki csodálkozva, hogy kerülsz ide? Kislányom, kezdte õ, el kell mennem. Mondd meg apádnak, hogy ne aggódjon miattam. Amikor hazaértem, megdöbbenve láttam, hogy apám anyám halottaságya mellett leborulva sír. Elmondtam neki, hogy én találkoztam anyával, de apám úgy nézett rám, mint egy elmeháborodottra. Azóta soha senkinek nem beszéltem errõl. Elég, ha én tudom, hogy jó helyen van, és halálom után újra találkozunk."

Munkám során rengeteg hasonló történetet hallottam, melyek eltérnek egymástól, de szinte valamennyien állítják, hogy már nem félnek a haláltól, legfeljebb az oda vezetõ úttól, mert megtapasztalták, hogy odaát lenni jó.

(Astronet.hu)

- - - - -

 Árvai Attila thanatológus előadása az Angyalfényben - videó

forrás:Attila Árvai

https://www.youtube.com/watch?v=PuboRAXs2p0https://www.youtube.com/watch?v=PuboRAXs2p0

  - -  - - - - 

Halálközeli élmények - Árvai Attila előadása - videó

Árvai Attila előadása 2012. szeptember 15-én hangzott el Szlovákgyarmaton. 

forrás:Balázs Babka

Az álmok nem hazudnak

 

Dr. Parádi József pályája kezdetén az agy működésével foglalkozott. – Rá kellett jönnöm azonban – mondja -, hogy hiába ismerjük az agyunkban lejátszódó biokémiai folyamatokat, hiába tudjuk, hogyan működnek a hírvivő hormonok, hiába ismerjük, hogy milyen anyagok milyen hatásokra milyen módon árasztják el sejtjeinket, a lélek működéséhez egy lépéssel sem sikerült közelebb kerülnünk.

Én tulajdonképpen az álmaimnak köszönhetem, hogy elindultam egy másik úton. Egy súlyos magánéleti krízisemben elkezdtem leírni az álmaimat, s próbáltam megfejteni, hogy mit jelentenek. Eleinte a magam akkori racionális módján jelentéseket kerestem, jósló álmokat, magyarázó álmokat. Kifejlesztettem technikákat, amelyek segítettek abban, hogy emlékezzek az álmaimra. De nem jutottam közelebb hozzájuk. 

Később rájöttem, hogy a nagyszerűség álmait kell a mindennapi meditáció tárgyává tenni, s akkor feltárják jelentésüket. Mert a lélek álmaink útján üzeni meg, hogyan kell abbahagynunk a hazudozást, önmagunk áltatását. Betegségeink jelentős része lelki gyökerű, ezért a lélek folyamatainak megismerése gyógyulást hozhat. Mivel kevés olyan őszinte megnyilvánulásunk van, mint az álmodás, el kell hinnünk, hogy az álmok fontos dolgokat közölnek. 

Ne az álmoskönyvekhez forduljunk, hanem próbáljunk néhány alapvető dolgot megérteni. Az álom mindig jó szándékú. Az álom szereplői mindig mi magunk vagyunk. Az üldözöttek is mi vagyunk, és az üldözők is. Mi vagyunk a jók, és mi a rosszak. Meg kell tanulnunk végigálmodni álmainkat. 

Álmunkban szembe kell fordulnunk üldözőinkkel, és le kell győznünk őket. Meg kell próbálnunk élvezni álmainkban a zuhanást, a repülést, a szerelmet, mindazt, ami jó. Ezért én már évek óta szervezek olyan táborokat, ahol a testet böjtöléssel, a lelket pedig a feltörő álmok segítségével tisztítjuk meg. 

A regressziós hipnózis, éppen úgy, mint az álmok, képes előhívni az agyból bizonyos elnyomott tudattartalmakat, melyek újbóli átélése segít a gyógyulásban. Én magam nagyon sokáig nem hittem az újraszületésben. Csodavárásnak, egy, a sajátométól idegen kultúra vallásfilozófiai elméletének tartottam. De mivel kíváncsi ember vagyok, elmentem egy barátomhoz, aki a fent említett technikával gyógyított. Ezzel a speciális hipnózistechnikával hozzávetőleg egy óra alatt olyan tudatállapotba juthatunk el, amelyben megfelelő irányítás mellett tudást szerezhetünk előző életeinkről. 

A regressziós hipnózis, mint az emberi tudatba beavatkozó minden terápia, kétélű fegyver. Ha a terápiát használó szakember nem elég felkészült, képes felnyitni zárakat, melyeken keresztül olyan régen elnyomott tudattartalmak kerülnek a felszínre, amelyeket nem véletlenül űztünk a felejtés birodalmába. Ezért az ilyen technikák veszélyesek is lehetnek. Jól képzett szakember azonban képes ezeket gyógyításra használni. Az egykor felzaklató képek, emlékek újbóli ismétléssel történő átélése mintegy kimossa érzelmi tartalmukat. Számtalan elmélet létezik arról, hogy mi az az egyetemes tudás, amely megfelelő módszerekkel lehívható. 

Számomra mindegy, hogy a reinkarnációt vagy a kollektív tudattalan elméletét vallóknak van-e igazuk. Nekem egy a fontos. Működik. Az emberi agyból bizonyos tartalmak előhívhatók, azok átélése pedig segít a gyógyulásban. Biztosabban, tartósabban és kevesebb mellékhatással, mint a gyógyszerek.  

 forrás:astronet.hu

- - - - - - 

Kapcsolódó írások:

 Utazás az előző életekbe – te hiszel benne?:

 https://dszilvia.blogspot.com/2016/12/utazas-az-elozo-eletekbe-te-hiszel-benne.html

 Lélekvándorlás, avagy: tudás egy másik életünkből:

 https://dszilvia.blogspot.com/2014/10/lelekvandorlas-avagy-tudas-egy-masik.html

- - - - - - - 

 Álmaink üzenete - Dr. Parádi József pszichoterapeuta - videó

forrás:Ceglédi Városi Televízió

Változtasd meg az agyad napi 30 perces meditációval

 

Létezhet egyáltalán olyasmi, amivel az agyadat frissen tudod tartani még előrehaladottabb korban is?

Biztos vagy abban, hogy amikor egy "rossz" napod van, mindenért a környezetedben levők a felelősek?

A meditáció csupán placebo hatást vált ki és önszuggesztió az egész?
A kísérletet Sara Lazar csapata vezette a Harvard egyetem keretén belül.

 

Sara Lazar idegkutató

Jó reggelt kívánok!

Gimnáziumban futó voltam, és egy barátommal elhatároztuk, hogy lefutjuk a Boston Maratont. Így aztán elkezdtünk edzeni, és túledzettük magunkat, és komoly térd- és gerincproblémáim keletkeztek.

Felkerestem egy fizikoterapeutát, és ott azt mondták, hogy abba kell hagynom a futást, helyette csak nyújtsak. Ahogy kiléptem a fizikoterapeuta szobájából, megláttam egy hívogató jógaplakátot, amely nemcsak a rugalmasság növelését ígérte, hanem azt is, hogy az erőt és a keringés fittségét is fejleszti. Arra gondoltam, hogy hurrá, nagyszerű, hogy nyújthatok, és ugyanakkor fittebb is leszek, talán valaha majd a Boston Maratonnak is nekiállhatok megint.

Elmentem hát jógaórára és tényleg nagyon élveztem, kivéve, amikor az oktató mindenféle olyan dolgokat mondott, tudják, olyan gyógyászati dolgokat, meg olyan, hát igen, hogy segíteni fog majd... Megnő az együttérző képességed, kinyílik a szíved, és akkor hogy is mondjam... emlékszem a szemeim jojóztak, és... Arra gondoltam, hogy igen, igen, én meg nyújtani jöttem.

Az volt azonban az érdekes, hogy néhány hét múltával elkezdtem megfigyelni néhány változást, hogy nyugodtabb lettem, ügyesebben kezeltem a nehéz helyzeteket, és valóban együttérzőbb lettem, jobban megnyílt a szívem a többiek irányába, és javult az a képességem, hogy a dolgokat mások szemszögéből lássam.

És hát persze, hogy kíváncsi lettem, hogy hogyan lehet ez, hogyan lehetséges ez? Arra gondoltam, hogy hát biztos tudják, amolyan placebohatás ez, nem?

Az oktató mondta, hogy ezeket fogom érezni, s most lehet, hogy emiatt érzem tényleg ezeket. Elhatároztam hát, hogy utánajárok, készült-e már egyáltalán erről kutatás. Hát ezt kapják ki, egész jelentős kutatás volt már, melyek mind azt mutatták, hogy a jóga is és a meditáció is nagyon hatékony stresszcsökkentő, valamint nagyon sok betegség tüneteinek enyhítésére jó, ideértve a depressziót, szorongást, fájdalmakat, álmatlanságot. És van egy csomó nagyon jó tanulmány arról, hogy konkrétan javítja a koncentrálóképességet, és ami a legérdekesebb szerintem, hogy szó szerint minden tanulmány kimutatta, hogy az emberek egyszerűen boldogabbak! Arról számoltak be, hogy elégedettebbek az életükkel, és magasabb lett az életszínvonaluk. Úgyhogy ez érdekelni kezdett!

Elhatároztam hát, hogy váltok, és ilyen kutatásokba fogok. Neurológusként, tudják, elcsodálkoztam, hogy lehetséges ez. Hogy lehet az, hogy valami ilyen ostoba dolog, mint egy jógapóz, vagy hogy ülünk és figyeljük a légzésünket, hogyan vezethetnek az ilyenek ezekhez a mindenféle változásokhoz? Nos, azt tudjuk, hogy ha újra és újra ismétlünk valamit, akkor az agyi elváltozásokhoz vezethet. Ez az, amit neuroplaszticitásnak (idegi képlékenységnek) nevezünk. Ez annyit tesz, hogy az agyunk képlékeny, és a neuronok egymás közti viszonya gyakorlás hatására megváltozhat. Van is egy sor tanulmány, amely bemutatja, hogy ezt ténylegesen ki lehet mutatni, az MRI-féle gépekkel.

Az első tanulmányt zsonglőrködéssel végezték. Kerestek olyan embereket, akik még azelőtt soha életükben nem zsonglőrködtek, beszkennelték az agyukat, majd megtanították őket zsonglőrködni, aztán azt mondták nekik: "Gyakoroljanak még 3 hónapig!". 3 hónap után újra behívták őket, és másodszor is beszkennelték az agyukat, mikor is azt találták, hogy az MRI géppel konkrétan ki tudják mutatni ezeknek az embereknek a szürkeállományában a mennyiségi változást, azokon a területeken, amelyek a vizuális mozgás érzékeléséért felelősek. Úgyhogy azt gondoltam, rendben, 3 hónap, tudják...

Akkor a meditáció is képes az agy szerkezetét megváltoztatni? Egy ilyen egyszerű dolog, mint a zsonglőrködés... És a meditáció? Úgyhogy az első tanulmányhoz, amit készítettünk, toboroztunk egy csomó embert Boston környékéről, és ezek nem szerzetesek, vagy meditációt oktatók voltak, hanem egyszerű, átlagos akárkik, akik átlagos mértékben gyakorolnak meditációt, úgy 30-40 percet naponta. Átvilágítottuk az agyszkennerrel őket, majd összehasonlítottuk egy demografikusan hozzájuk illő csoporttal, olyanokkal, akik nem meditáltak. A következőt találtuk: Valóban voltak az agynak olyan területei, ahol tényleg nagyobb volt a szürkeállomány a meditálóknál a kontrollcsoporthoz képest.

Az egyik ilyen terület, amit szeretnék kiemelni Önöknek, itt van az agy elülső részén, ez a terület fontos a munkamemória szempontjából, valamint vezetői döntéshozatalnál, és az igazán érdekes az volt vele kapcsolatban, amikor összevetettük az adatokat a korukkal. Nos, itt a piros négyzet jelöli a kontrollcsoportot. És gyakorlatilag ezt látjuk, nagyon jól van dokumentálva az a tény, hogy ahogy öregszünk, nemcsak ezen a területen, hanem általánosságban minden területen kéregszerte, szűkülés megy végbe a kor előrehaladtával. És ez az egyik oka annak, hogy miért van az, hogy ahogy öregszünk, nehezebben forog a kerék, nehezebb megoldani feladatokat, emlékezni dolgokra. Az érdekes az volt, hogy ezen az egy területen, az 50 éves meditálóknak ugyanakkora szürkeállományuk volt, mint a 25 éveseknek! Ez azt sejteti, hogy lehet, hogy a meditáció gyakorlás konkrétan lelassítja, ill. megelőzheti a természetes, korral összefüggő hanyatlást a kéreg területén!

Erre aztán a kritikusak -- amikből volt jócskán -- azt mondták, hogy hát, tudják, a meditálók furák. Lehet, hogy ilyenek voltak már azelőtt is, hogy nekiálltak volna gyakorolni, nem? Egy csomóan vegetáriusok közülük, lehet, hogy köze van ennek az egésznek a táplálkozásukhoz is, vagy valami máshoz az életstílusukkal kapcsolatban, tudják. Nem lehet, hogy ez a meditáció miatt van, valami más lehet az oka, nem? És hogy őszinték legyünk, ez is előfordulhat. Ez az első tanulmány ezt nem tudta megvizsgálni.

Végeztünk hát egy másodikat. Ebben olyan embereket gyűjtöttünk össze, akik azelőtt soha nem meditáltak, beszkenneltük őket, majd elvégeztettünk velük egy nyolchetes meditáción alapuló stresszcsökkentő kurzust, ahol arra kérték őket, hogy napi 30-40 percet meditáljanak. Majd újra beszkenneltük őket a 8. hét végén, és a következőket találtuk: láthatjuk, hogy több terület is megnövekedett.

Ezen a dián láthatjuk a hippokampuszt, és a grafikonon a kontrollcsoport kékkel, a meditációs alanyok pedig pirossal szerepelnek, ez a terület felelős a tanulásért és a memóriáért, valamint fontos szerepe van az érzelmek szabályozásában, s az is érdekes volt, hogy kisebb a szürkeállomány itt azoknál, akik depressziósak, ill. poszttraumatikus stressz szindrómától szenvednek.

Egy másik terület, amit azonosítottunk, a temporoparietális átmenet volt, ami itt van a fülünk fölött, és fontos a perspektivikus látás, valamint az empátia és együttérzés szempontjából. És újfent, ezek mind olyan funkciók, melyekről a meditálók azt állítják, hogy fejlődni kezdenek, amikor elkezdenek meditálni és jógázni.

Még egy területet beazonosítottunk, mégpedig az amygdalát. És az amygdala az agyunk "üss vagy fuss" része. És itt konkrét szürkeállomány csökkenést tapasztaltunk. És ebben az volt az érdekes, hogy a szürkeállományban bekövetkezett változásnak a stresszel kapcsolatos változáshoz van köze.

Tehát minél nagyobb stresszcsökkenésről számoltak be az emberek, az amygdala annál jobban összement. És ez tényleg nagyon érdekes volt, mert ez amolyan ellentétes és párhuzamos volt azzal, amit néhány állatkísérlet mutatott ki.

Rágcsálókkal kísérletező kollégák, akik normál, boldog rágcsálókat fogtak, és tettek ketrecbe, ahol megmérték az amygdalájukat, majd egy tíznapos stressznapirendnek vetették alá őket. A tíz nap végén megint megmérték az amygdalájukat, és a patkányagy analóg része is megnőtt. Szóval mi csökkenést találtunk a stressznél, ők pedig növekedést. Ami ebben az érdekes, az az, hogy ezután az állatokat magukra hagyták, és három héttel később megint megvizsgálták őket. Akkor az amygdala ugyanazon része még mindig nagy volt, és az állatok, annak ellenére, hogy az eredeti ketreceikben voltak, ahol eredetileg boldogok voltak, még mindig stresszesen viselkedtek, tudják, elbújtak a sarokban, nem lakták be a teret, ahogy azelőtt. És ez pont az ellenkezője annak, mint amit az embereknél találtunk, mert az embereknél nem volt semmi változás a környezetben. Továbbra is stresszes volt a munkájuk, és a nehéz feladatok továbbra is nehezek voltak, a gazdaság még mindig ugyanolyan szívás volt, de igen, az amygdalájuk kisebb lett, és kisebb stresszről számoltak be!

Úgyhogy ezek együttesen tényleg azt mutatják, hogy az amygdalában bekövetkezett változás nem a környezet változására reagál, hanem inkább az embereknek a környezetükre adott reakciójában, ill. környezetükkel való viszonyában bekövetkezett változásra. És a másik dolog, amit kimutat a tanulmány, hogy nemcsak azt mondták az emberek, hogy "Ó, sokkal jobban érzem magam". Vagy hogy ez egy placebohatás volt, vagy hogy nekünk akarnak a kedvünkre tenni, hanem konkrét neurobiológiai oka volt annak, hogy azt állították, hogy kevésbé stresszesnek érzik magukat.

Tehát, amit ma Önökkel megosztani szeretnék, az az, hogy a meditáció szó szerint megváltoztathatja az agyunkat! Köszönöm!

- Sara Lazar -

forrás: eberseg.blogspot.com

 

 - - - - - - 

Hogyan alakíthatja át a meditáció az agyunkat - Sara Lazar 

Tudományos, neurobiológiai kutatások eredményeit mutatja be. - videó

forrás:TEDx Talks

 

 

 Sara Lazar idegkutató lenyűgöző agyi felvételei szerint, a meditáció képes konkrétan megváltoztatni az agyunk kulcsfontosságú területeinek méretét, javítani a memóriánkat és empatikusabbá, együttérzőbbé, valamint a stressznek ellenállóbbá tenni bennünket.

 

Létezik egy tökéletes világ

 

Sokan vannak körülöttünk olyanok, akik egy különös, visszatérő álom, egy reinkarnációs hipnózis során előbújó emlék vagy egy súlyos baleset után átélt halál közeli élmény hatására megváltoznak. Hinni kezdik, hogy van élet az élet után, hogy lépteinket angyalok őrzik, s hogy legfőbb dolgunk megtudni, mivégre születtünk meg a földre. Ezek az emberek sorsfordító élményeikről nem szívesen beszélnek. Talán a megbélyegzéstől félnek, talán csak nem érzik szükségét annak, hogy másokat győzködjenek. Néhányan, akik mégis vállalták a beszélgetést, legbenső meggyőződésüket osztják most meg veletek.

 

 
 Létezik egy tökéletes világ

 

Sziszi becenevét még gyerekkorában kapta, a gödöllői Sisi-kastélyban, ahol édesanyja dolgozott.
Tizennyolc éves korom óta - tudom -mondja, hogy a szenvedő lelkek gyógyítása a dolgom ezen a világon. 

 

Akkor történt, hogy a bátyám rozzant autójával mentünk hazafelé Máriabesnyőről Gödöllőre. Egy velünk szemben jövő autó áttért a mi sávunkba, és frontálisan ütközött velünk. 

Akkoriban még nem volt biztonsági öv a kocsikban. Én a legveszélyesebb helyen, elöl, az anyósülésen fecsegtem, s észre sem vettem a felénk száguldó autót. A szélvédőn át kirepültem az ülésből. 

Ezt persze később mesélték el nekem. 

 

Én csak arra emlékszem, hogy láttam magam valahonnan föntről az út szélén feküdni, tudtam, hogy a körém gyűlő emberek azt hiszik, valamilyen súlyos belső vérzésem van, mert a számból ömlik a vér, miközben tudtam, hogy csak az orrom vérzik. És ezt meg is akartam mondani nekik, de nem volt hangom. Közben zenét hallottam, kellemes csilingelő, mindent betöltő zenét, és érzékeltem a fényt. Különös békesség és testtelen lények, ismerős és ismeretlen létezők vettek körül, könnyű voltam, nem éreztem fájdalmat, félelmet. 

Arra gondoltam, ha ez a halál, akkor ez jó. És szólni akartam az orvosoknak, akik próbáltak újraéleszteni, hogy hagyjanak békén, én jól vagyok. 

Aztán egy hang szólt. Nem emberi nyelven beszélt, nem a fülemmel hallottam, amit mond, hanem az egész testem érzékelte. 

A hang azt közölte, hogy vissza kell térnem, mert felelős vagyok a gyerekeimért. 

Aztán már csak a fájdalomra emlékszem. Arra, hogy fekszem a kórházi ágyon, és mindenki azt mondja, milyen szerencsés vagyok. Én pedig próbálom megmagyarázni, hogy ez egy óriási tévedés. Akkor lennék szerencsés, ha nem kellett volna visszajönnöm, mert ott fent van egy tökéletes világ.

 

Idővel aztán rájöttem, hogy ezt senki sem hiszi el nekem. De én belül azóta jól tudom, hogy a tökéletesség akkor jön el, ha fizikai testünkből sikerül majd kiszabadulnunk. Addig azonban kötelességeink vannak ezen a földön. Nem véletlenül születtünk éppen most és éppen arra a helyre, ahol vagyunk. Nem véletlenül kaptuk a családunkat, ahová megszülettünk, gyerekeinket, akiket mi hoztunk világra. Sok évnek kellett azonban eltelnie, mire rengeteg tanulás, sok csalódás, betegség, lelki és fizikai fájdalom után megtaláltam a nekem kijelölt utat. Azóta gyógyítással foglalkozom. 

 

 
Zuhanás az ötödik emeletről

Edina úgy emlékszik, tizenegy éves volt, amikor először érezte azt, hogy más, mint a többiek. A jó eszű, különc és magányos kislányt tanulási és beilleszkedési zavarai miatt szülei pszichológushoz vitték. 

A szakember enyhe kényszerességet és depressziós hajlamot diagnosztizált. Edina tizenhat éves korában, kétszeri középiskola-váltás és egy reménytelen szerelem után szedte be először egyszerre a számára felírt szorongásoldó gyógyszerek teljes havi adagját. Az öngyilkossági kísérlet után a főváros leghíresebb gyerekpszichiátriai intézményében kezelték, ahol erős, depresszió elleni gyógyszereket kapott. 

Ezután még kétszer mérgezte meg magát. Három gyomormosást, többhetes intézeti kezelést követően döntött úgy, többé nem kísérletezik a gyógyszerekkel. Ekkor történt, hogy nem pillanatnyi elmezavarában, hanem előre átgondoltan és eltervezetten kilépett a lakótelepi lakás ötödik emeleti ablakából.

 

 – Nem figyelemfelhívásként tettem, nem akartam zsarolni vele senkit. Valóban meg akartam halni – mondja. 

 

Szőke, göndör fürtjei ugrálnak tökéletes arcéle körül. A ma húszéves lány olyan szép, hogy bármelyik magazin címlapjára rákerülhetne. 

Ő azonban nem akarja arcát, teljes nevét adni megrázó történetéhez. 

 

– Ma már tudom – mondja -, hogy ott, abban a pillanatban, amikor az ötödik emeleti ablakból kiléptem, egy angyal szállt fölém. Isten küldte el hozzám, hogy megmentsen. Máshogy nem történhetett. 

Egy bokorra estem, három csigolyám összetört. Amikor a kórházban magamhoz tértem, anyám állt zokogva az ágyam fölött. Az osztályos orvos, akihez fájdalomcsillapítóért könyörögtem, azt mondta, ha balesetet szenvedtem volna, sajnálna, de neki egy taknyos öngyilkos ne hisztériázzon. Viszont az ország legkitűnőbb, legemberségesebb gerincspecialistája operált. Neki köszönhetem, hogy fizikailag tökéletesen meggyógyultam. 

 

A lelki békémet azonban egy különös asszonynak köszönhetem. Amikor a kórházból kiengedtek, Sziszi segített megérteni, hogy mi történt velem. Ő magyarázta meg, hogy az öngyilkosság semmiféle gondot nem képes megoldani. 

Mert hiába hal meg az ember, csupán fizikai teste szabadul meg a fájdalomtól, lelke tovább bolyong vigasztalhatatlanul, örökre. 

Sziszi magyarázta meg nekem, hogy Isten kiválasztott lelke vagyok. Azért küldte rám korábban a tömérdek szenvedést, azért mentett meg végül, hogy elvezessen arra az útra, amelyen járnom kell.

 

 Citrin- és krizoprázkristály-terápiával kitisztította belőlem a negatív energiákat. 

Felszabadultam, a fejem kitisztult, megszűnt a bennem lévő örökös feszültség. Elmúltak a fejfájásaim, megszűntek a gyomorpanaszaim, elmúlt az álmatlanságom. Tavaly kitűnőre érettségiztem. Idén sikerült nyelvvizsgáznom, és felvettek az egyik vidéki egyetem kémia-biológia szakára. Neurobiológus akarok lenni, agykutatással szeretnék foglalkozni. 

 

S bár néha még rám tör a kétség, valami furcsa halálvágy, ma már tudom, hogy régen volt életeim valamelyik sötét árnya kísért. De már azt is tudom, hogy védelem alatt állok, és nem történhet velem többé semmi rossz. 

 

Előző életem tartozása volt

Tamás soha senkinek nem mondta el, miért is hagyta elveszni tizenkét milliós követelését, amelyért pedig négy évig pereskedett üzlettársával, egykori legjobb barátjával. 

Nyilvánvalóan őrültnek nézne mindenki, ha elmondanám. Holott nem vagyok őrült, és mióta úgy döntöttem, hogy kiszállok a mókuskerékből, mely évekig mérgezte az életemet, nyugodtan alszom, üzleti ügyeim, magánéletem rendeződött, és anyagilag rendbe jöttem. 

 

Tamás üzlettársával tizenegy évvel ezelőtt találkozott egy nyilvános szórakozóhelyen. A két férfi már az első találkozáskor különös módon, régről ismerősnek érezte egymást. A jóízű beszélgetést újabb és újabb találkozás követte, míg végül közös üzleti vállalkozásba kezdtek. A használtgépkocsi-kereskedés gyorsan nyereségessé vált, és éveken át mindkettőjüknek szép hasznot hozott. A hetedik évben azonban Tamás, aki korábban barátjában feltétel nélkül megbízott, rájött, hogy a másik a bevétel egyre jelentősebb hányadát elsikkasztja. A vitát óriási veszekedések, majd per követte. Tamás autóját ismeretlenek felrobbantották, irodáját vandálok verték szét, felesége életveszélyes fenyegetéseket kapott. A per tárgya tizenkét millió forint volt, de a tétje ennél sokkal nagyobb. 

 

A negyvenhét éves férfi idegei lassanként felmondták a szolgálatot. Már se aludni, se enni nem tudott. Nyugtatókon és altatókon élt, amikor egy regressziós hipnózis során meglátta magát egy előző életében. Két viszálykodó törzs egyikének tagja volt, aki beleszeretett a másik törzs fejének lányába, s elrabolta őt. A lány apja mai életének üzlettársa volt. Abban az előző életében az apa egy szervezett akció során megpróbálta tőle visszaszerezni a lányát. A szabadítás során azonban a lány életét vesztette. Tamás azt mondja, annak a regressziós utazásnak köszönheti, hogy rájött, egy karmikus adósság csapdájában vergődik. S akkor határozta el, hogy veszni hagyja a tizenkét milliós követelését. Mert ennek így kellett lennie.

forrás: astronet

- - - - - - - - 

 Open Heaven's Door - videó

Aranyosi Ervin: Vedd le a maszkodat

 

Vedd le a maszkot és kezdj el végre látni,
ne hagyj már magadból bolondot csinálni,
ha a miért-eket felfogod, megérted,
eldobod félelmed, s végre léted éled!
Vedd le a gyeplőt és ne legyél gyáva,
fess végre új eget az átmázolt világra! 

 

 

Vedd le a maszkot és kezdj el végre látni,
ha félsz nem tudod a gyönyörűt csodálni.
Odalenn a porban szépet nem teremthetsz,
megfagyott szíveddel jól te nem szerethetsz!
Ne hagyd az elmédet vezetni, uralni,
mert a sötétségtől lehet csak kihalni. 

Vedd le a maszkodat, a szemellenződet,
ne csak tilosat láss, vedd észre a zöldet,
hiszen a szeretet képes felemelni,
félelem nélküli, szép világra lelni!
Nyugtasd meg lelkedet, múljon el a pánik!
Az alagút végén az élet virágzik! 

Vedd le a maszkot és mutasd meg az arcod,
ha létedet éled nem vallhatsz kudarcot!
Vállald önmagadat, soha ne válj mássá!
Ne váljon életed röpke látomássá!
Élni születtél le és nem haldokolni,
felesleges dolog másokat okolni. 

Vedd le csak a maszkod, nem kell neked álarc!
Éld meg a világod és a jövőt válaszd!
Azt, ahol szeretve élhet minden ember,
melyben a világból eltűnik a fegyver,
és eltűnik minden, mi félelmet okozhat,
a te ébredésed szebb világot hozhat. 

Vedd csak le a maszkot, hiszen ez csak jelkép,
ami eltereli az emberek figyelmét!
Vedd észre, a világ dolgából kizárnak,
nincs beleszólásunk, rossz hírek az árnyak.
Az otthonainkból börtönt kovácsoltak,
ahová bezárva elveszhet a holnap! 

Vegyük le a maszkot, mint egy rossz bilincset,
ne rémisztgethessen többé senki minket!
Nyílj meg világodnak, s az életet válaszd!
A szívedből újra szereteted áraszd!
Nyisd ki a szemedet, s ha kell, nyisd ki szádat,
tiszta fény borítsa végre be hazánkat!

Aranyosi Ervin © 2020-06-30.

 

 - - - - - 

 

 Jakab György - Milyen szép a világ - videó

 

Medek Tamás spirituális író válaszol 19.

 

Odaát ugyanúgy látni fogom a szeretteimet, mint itt? - kérdezte egyik kedves hozzám forduló. A válaszomat szeretném ezúttal itt is megosztani, hisz úgy vélem, ez másokat is érdekelhet.

Mindannyiunknak nem csak testi érzékszervei vannak, hanem lelki érzékszervei is. Sőt, ez utóbbi az igazán sajátunk, az előbbieket csak a testi életünk során használjuk. A testi életünk során, amikor éber tudatállapotban vagyunk (tehát a testünk nem alszik), a testi érzékszerveinket használjuk, sőt, döntően csak azt tudjuk használni. A testünk érzékszervei ugyanis a testi élet során döntően leárnyékolják a lelkünk érzékszerveit, hogy döntően az itt és mostra, s a fizikai világra tudjunk koncentrálni. A testünk érzékszerveivel látjuk, halljuk, tapintjuk a fizikai világot, a lelkünk érzékszerveivel pedig érzékeljük a gondolatot, az érzelmeket, látjuk a lelkeket, a szellemi világot.

Bár vannak olyan személyek, akiknél a testi élet során is az átlagosnál aktívabbak maradnak a lelke érzékszervei, de mégis elmondható tehát, hogy a fizikai világban a test, a szellemi világban a lélek érzékszervei a használatosak és a dominánsak, s ez persze természetes, hisz mindkét világban döntően az ottani életünkre kell a figyelmünket összpontosítsuk. A különbség a két világ közötti állapotban annyi, hogy míg a testi érzékszerveinkkel döntően csak a fizikai világot, addig a lelkünk érzékszerveivel nem csak a szellemi világot, hanem a földit is képesek vagyunk érzékelni, adott esetben figyelemmel kísérni.

Érdekességképpen jegyezném csak meg, hogy a testi életünk alatt a lelkünk érzékszerveit használjuk például akkor, amikor alkalmanként megérezzük valakinek a gondolatát, érzelmét, amikor telepatikusan üzenetet kapunk, amikor megérezzük a jövőnket vagy mással kapcsolatos még be nem következett eseményeket, illetve amikor álmodunk, és látjuk halljuk, tapintjuk az ott bennünket körülvevő világot.

Amikor egy lélek a testi halála után visszatér a szellemvilágba, bár a testét természetesen itt hagyja (mely idővel lebomlik, visszatér a földbe), ugyanakkor annak egy energetikai lenyomatát magával viszi, mely örökre a sajátja marad, s ha szükséges, azt képes odaát magára is ölteni. Tehát képes más lelkek előtt (ha például azok azt igénylik) a néhai testi formájában mutatkozni.

Amikor odaát vagyunk, a lelkünk érzékszerveit használjuk tehát, mely nemhogy ugyanolyan érzékelést tesz lehetővé, mint a testünk érzékszervei, de annál sokkal magasabb szintűt. Így nem csak ugyanúgy láthatjuk odaát élő szeretteinket, ismerőseinket, mint ahogy a testi életünkben láttuk, hanem annál jóval teljesebb módon.

- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -

Dr. Bruce Lipton Üzenete A Félelemről

 

Ma már a bolygó legboldogabb emberei közé tartozom.

De ez nem mindig volt így. Majdnem 50 évembe telt, mire megtaláltam ezt.

Dr. Bruce Lipton

50 évvel ezelőtt őssejtekkel  dolgoztam sejtbiológusként a Stanford Egyetemen. Akkoriban abszolút

nem voltam egy spirituális beállítottságú ember.  

Kifejezetten anyagi gondolkodású voltam azelőtt.

A dolog, amely mindent megváltoztatott, a következő volt.

A sejteket tanulmányozva megértettem, hogy nem létezik két biológiailag teljesen megegyező ember.

Például Te meg Én, nem cserélhetünk sejteket, mert az immunrendszered egyből elutasítja az én idegen 

sejtjeimet. A te tested, csakis a te saját sejtjeiddel működik. És hogy honnan tudják a sejtek, hogy ki az 

a "TE" és ki az-az "Én"?

A sejt felületén, a sejtfalon, úgynevezett "protein antennák" találhatók. Mint apró TV antennák.

Nincs két olyan ember, akinek teljesen egyformák lennének ezek a receptoraik. 

Úgy is nevezik őket, hogy "Ön receptorok". Ezek fogják be a te "jeledet"

A jelet pedig nem a sejted adja ki és nem maga a sejt hordozza magában, .

ezért is vannak a sejten kívül, a sejt falának a külső részén.

Mi a jel vagyunk, ami valahonnan kívülről érkezik és a te különleges, egyedülálló jeledet csak a te 

különleges, egyedülálló sejt-receptoraid képesek felfogni. Tehát a lényeg a következő:

 Te nem a sejt vagy

Te nem is a receptor vagy

Te nem az anyag vagy

Az antennák egy jelet fognak, és te magad a jel vagy.

A megfoghatatlan valami amellyel a tudományban olyan sokáig küszködtünk, 

mert nem tudtuk megérteni te a jel vagy amit a te speciális sejtjeid képesek fogni és ezáltal képesek egy 

fizikai verziót létrehozni belőled.

Tehát a tested, az csak egy átmeneti fizikai megtestesülése annak, ami valójában vagy.

És itt jöttem rá arra, hogy Bruce valójában egy élő közvetítés.

És a testem fogja fel a műsort amelyet közvetítek. 

A testem olyan, mint egy TV és te most a "Bruce show-t" hallgatod.

És ha majd egyszer elromlik és többé nem működik majd ez a TV, az nem azt jelenti, hogy az adásnak 

is vége. A jel, az adás, az megy tovább.

És majd amikor jön a következő TV, egy új, ami majd megint működik, és képes az én hullámomat 

fogni, akkor a programomat majd ismét lehet tovább nézni. 

Na és ez volt az a pillanat, amikor rájöttem:

NEM TUDOK MEGHALNI

De még csak nem is vagyok a testemben 

Én a jel vagyok ami "kívülről" érkezik. A test, csak a jelfogó berendezés.

Nem számít, hogy fekete, barna, sárga, vagy fehér a TV

A test az egy biológiai jelfogó gépezet, mint egy szkafander. 

És mi vagyunk a jel, a hullámhossz. Mindannyian egy energia mezőből származunk.

És minden egyes ember, itt a földön, egy jelfogó szkafander.

Mindenki a saját jelét képes fogni.

Na és hogy ez miért változtatta meg véglegesen és visszafordíthatatlanul az életemet?

Mert rájöttem, hogy Teremtők vagyunk. Nagyon is erőteljes Teremtők.

Csakhogy az egész eddigi életemet félelmen és bizonytalanságon alapulva teremtettem meg. 

Az emberi faj egy nagyon erőteljes lény, egészen addig, amíg el nem kezdik úgy programozni,

hogy ne legyen erőteljes.

Hogy úgy fogja fel, hogy nem erőteljes., és onnantól valóban nem az, mert nem tudja többé.

És mi szisztematikusan, pontosan így lettünk programozva az idők során, hogy elfelejtsük kik

is vagyunk valójában.

Na és itt a lényeg 

A következőre tanítottak meg a sejtek,. 

Azért jöttünk ide, hogy teremtsünk, hogy megteremtsük a Földi Mennyországot, hogy élvezzük a 

Szeretet érzését és azáltal hozzuk létre a Mennyországot idelenn.

És a Föld a kert, a  Föld a Mennyország.  

De hogyha valakik félrevezetnek ebben a munkálkodásodban, a Teremtésben, 

akkor egy olyan földet fogunk teremteni, mint amit most találunk magunk körül.

Teremtők vagyunk, csak elfelejtettük. Hátrahagytuk a hitet.

Hogy lenne egyáltalán bármilyen erőnk, vagy hatalmunk. És ez a következőképpen történhetett meg:

FÉLELEM

Na és itt a kulcs: Mi állítja le a félelmet?

A spiritualitással én tudományos valóságként találkozhattam először.

A tudomány vezetett be a spiritualitás világába. Biológusként, a mikroszkóp alatt láthattam meg azt,

hogy nem "itt lent" vagyok, hanem én vagyok a jel, a műsor, az üzenet, és az volt az a pillanat,

 amikor megértettem:

NEM TUDOK MEGHALNI

ÉS TE SEM TUDSZ MEGHALNI

 És ez nálam nem egy sejtés volt, vagy egy információ, amit megtanultam valahonnan, hanem ez egy váratlan, hirtelen, tudományos megértés volt.

És amikor ez nekem leesett, az életem egy pillanat tört része alatt megváltozott.

Mert abban a pillanatban véglegesen elveszítettem a félelem érzését.

És ha többé nem félsz, elveszíted az irányíthatóságodat.

Mert a félelem az, ami miatt átadod az erődet valaki más kezébe. Tehát most képzeld el:

Milyen lenne, ha valóban tudnád? 

Hasonlóan mint én. Én egyszerűen csak tudom. Mert a sejtek megmutatták.

Nem csak sejtem, mert olvastam valahol, hanem tudom.

Amikor én ezt megértettem, hogy nem halhatok meg, elképesztően megkönnyebbültnek éreztem 

magam és hirtelen sokkal több energiám lett az életre.

Ami megváltoztatta az életemet, az az volt, hogy hátrahagytam a haláltól való félelmemet.

Egyszerűen elveszett belőlem. És azóta, én úgy sétálok ezen a földön egyfajta félelem-mentes szeretet 

állapotában.

És az üzenet a világnak az most az, hogy el kell engednünk a félelmet, mert a félelem az ami elpusztítja 

a bolygónkat.

És ha a félelmet terjesztjük tovább, akkor ugyanabból hozunk létre többet és többet és többet.

Az egyetlen módja az maradt, hogy ragyogást hozzunk létre a világban most, hogyha most 

mindannyian kinyitjuk a szívünket a világra, legyen az a világ bármilyen is most körülöttünk. 

- Dr, Bruce Lipton -

(Kivonat Dr. Bruce Lipton elbeszéléséből a félelemről 2021. augusztus 11.)

 - - - - - -

Kapcsolódó írás: 

Belső utazás - Dr. Bruce Lipton:

 https://dszilvia.blogspot.com/2014/10/belso-utazas-dr-bruce-lipton.html

                                                          

Dr Bruce Lipton Üzenete A Félelemről -videó

forrás: NPW OFFICIAL - MAGYAR

 https://www.youtube.com/watch?v=5a00fg7RSRg

Akik a szellemekkel beszélnek

A sámánok és nézeteik

Az ázsiai sámánok elképzelései a túlvilágról meglehetősen egyszerűek, akárcsak maguk a természeti népek. A sámánok szerint a fizikai valóság és a szellemvilág, tehát a túlvilág is velünk együtt létezik. Úgy kell elképzelni a szellemvilágot, mint egy marék nedves homokot. A homokszemeket a kezünkben tartjuk, ugyanakkor a nedvesség is ott van a szemcsék között. A homokszemek jelképezik a fizikai világot, a víz, a nedvesség pedig a szellemvilágot.

 

 
A túlvilág képes beleavatkozni az evilágiak életébe. És természetesen a halál sem igazán halál, elmúlás, semmi sem marad abba, minden, amit elkezdtünk az életben, ott tovább folytatódik. A meghalt ember léte halála után is folytatódik, csak egy másik dimenzióban.. Megmaradnak benne régebbi szándékai, gondolatai, szimpátiái és indulatai. Befolyásolhatja utódai, családtagjainak életét.

A két világ mezsgyéjén

A sámánok és a törzsi varázslók tulajdonképpen azért léteznek, hogy a két világ határán egyengessék a nézeteltéréseket. Megengeszteljék a haragvó és nyugtalan szellemeket és útmutatást és segítséget kérjenek az evilágiak részére.

A sámánok és a törzsi varázslók az élők számára orvosi segítségnyújtásra is képesek, tudásukat a túlvilágiaktól kapják. Ha pedig valamilyen testi problémát képtelenek orvosolni, akkor tudatállapotukat megváltoztatják és révületükben újabb tudást kérnek, beavatkozásukkal mintegy bizonyítják, hogy ők képesek bármikor kapcsolatba kerülni a másik világgal, hogy onnan újabb tudásra, rendkívüli képességekre tegyenek szert.
A sámán látnok és jós is egy személyben. Választ ad azoknak, akik érdeklődést mutatnak valamilyen probléma megoldására vagy egyszerűen azután érdeklődnek, hogy valamilyen cselekedetük milyen eredményt fog szülni.

A megváltozott tudatállapot elérésére sok fajta módszer létezik. Néha hangos dobszó mellett körtáncot lejtenek, máskor ugrálnak a tűz körül, monoton dallamokat énekelnek-hajtogatnak, de előfordul az is, hogy hallucinogén szereket – füveket, teákat, ágakat – rágcsálnak, dohánykeveréket szívnak, növényi eredetű drogokat fogyasztanak. Azok a sámánok, akik magukról azt állítják, hogy látnokok, azok képesek arra, hogy kilépjenek fizikai testükből és lelkükkel asztrálutazásra menjenek, olykor nagy távolságra eredeti helyüktől. A modern szellemtan hívei is képesek asztrálutazásra, ennek megvalósítására különféle technikák léteznek.

Túlvilági utazásra manapság sok ember képes. Ezt bizonyítják a halálközeli megtapasztalások. A Gallup Intézet felmérése szerint az emberek 5-10 százalékának már voltak halálközeli élményeik. Ez a százalékarány Amerikában 8-20 millió embert jelent. A halálközeli állapotból visszatértek százalékaránya csak növekedhet, mert a kórházakban és egyéb egészségügyi intézményekben az újraélesztési technika napról napra tökéletesedik, ennek következtében a túlvilágot járt emberek száma is egyre több.

Kik a spiritiszták

Akik beszélni tudnak a szellemekkel, azok a mi világunkban a spiritiszták. Nevük a latin spriritusból, a lélek szóból ered. A spiritiszta mozgalomról rengeteg dolog terjedt el, gyakran téves hiedelem is. A mozgalom arra az ősi emberi vágyra épült, amely szerint lehetséges a kapcsolat a szellemvilággal, és valakik valahol megtalálták a módját a kapcsolatfelvételnek. Szükség van egy közvetítő lényre, akit médiumnak neveznek. És ő közvetíti felénk a túloldalról érkező információkat. Előfordul olykor, hogy a médium nem emberi hangon mondja el az üzenetet, hanem leír egy szöveget, a túlvilági üzenet szövegét. Olykor ez az írás elképzelhetetlenül gyors, maga a médium nincs is tudatában, hogy mit írt le, csak a végén, amikor a szöveget elolvassa. Előfordult már az is, hogy a médium rajzol vagy fest, mert egy olyan túlvilági személlyel állt kapcsolatban, aki fizikai világunkban festőművész volt.

Téves az elgondolás, hogy a szellemek csak a médiumok közelségére vonzódnak körünkbe, csak akkor jelzik jelenlétüket, ha jelen van egy alaposan felkészült személy is. A spiritiszták úgy vélik, hogy a szellemek folyamatosan jelen vannak, a két világ között nincs is határ. A szellemek jelen vannak a világunkban, mert láthatatlanul ők is részei a világmindenségnek. Csak egy másik dimenzióban léteznek. Az élők egy része vonzza őket, más része taszítja. A szellemvilág részei állandóan figyelik az élő világot, figyelik tetteinket, eljárnak ők is a mi összejöveteleinkre. Ha pedig mi is akarjuk, és ők is, akkor akár egyetlen pillanat alatt létre jöhet a két világ közötti kapcsolat és a kommunikáció.

A spiritiszta szeánszok részvevői gyakran mondják, hogy összejöveteleiken igen gyakran nem jön létre kapcsolat. Ez a helyzet főleg akkor történik, amikor a spiritiszta kör tagjai között egy olyan személy is jelen van, aki „taszítja” a szellemeket. Ahogy az élők sem érzik jól magukat mindenkivel, úgy a szellemvilág képviselőire is érvényes ugyanez. Ha pedig az élő emberekkel vagyunk egy társaságban, akkor sem biztos, hogy olyan is van a társaságban, akinek van valamilyen közlendője. Ugyanez vonatkozik a spiritiszta szeánszokra is. Ezért vannak sikertelen kapcsolatfelvételek, vagy olyasmit mondanak, amik nem lehetnek igazak, a szellemvilágból érkező információk hamisaknak bizonyulnak.

A huszadik század húszas éveiben terjedt el Európában a spiritiszta mozgalom. Az első világháborúban ugyanis sokan odavesztek vagy tűntek el, vagy maradtak hadifogságban, hadifogolyként ott maradtak, eltűntként tartották őket nyilván. Közben kitört az úgy nevezett spanyol nátha, amely szintén több millió áldozatot követelt. Egyes adatok szerint ez az influenza járvány több áldozatot követelt, mint a néhány évvel korábban befejezett világháború. Hirtelen nagy igény lett arra, hogy az életben maradottak megtudják, mi lett szeretteik sorsa, akik sem a háborúból, sem a kórházakból nem tértek haza.

Kik akarnak kapcsolatot létesíteni

Számos történet ismert, hogy az élők csak azért akartak kapcsolatot teremteni a szellemvilág képviselőivel, hogy hírt kapjanak eltűnt szeretteik sorsáról. Nagyon sok esetben kaptak is információkat. Hogy meghaltak, vagy hogy élnek, megjósolták az érdeklődőknek, hogy hozzátartozójuk hamarosan hazajön sebesülten, betegen vagy éppen makkegészségesen. Nagyon sokszor előfordult azonban, hogy a hírek pontatlanoknak bizonyultak. A szellemek nem mondtak jót, vagy nem mondtak semmit sem. A források szerint a szellemektől kapott információ gyakran hamis, a szellem ugyanis hazudott.

Hogyan lehetséges az, hogy a szellem nem mond igazat? Már bennük sem bízhat maradéktalanul a fizikai lét embere?

Úgy tűnik, hogy a szellemvilág sem mentes régi, emberi beidegződésektől. Ott is az antipátia irányítja a létet. A túlvilágon is érvényesülnek bizonyos, feltehetően az ebben a világban, az előző életben szerzett rokonszenvek és ellenszenvek. Ilyen szempontból nézve tulajdonképpen a szellemek is felhasználhatók jóslásra, bizonyos pozitív vagy negatív eseményalakulások közlésére.

Egyelőre azonban maradjunk a két világ közötti kapcsolatokon. Léteznek a mi világunkban is olyan emberek, akik megjárták a túlvilág egyes régióit és utána visszatértek a fizikai létbe? Első ilyen történetet Platóntól olvashatunk, aki az Állam című művében ismertet egy harcost, akit a pamphüliai csata után 10 nappal találtak meg. Teste nem indult oszlásnak, ezért rokonai haza vitték és máglyára tették, ekkor az egykori harcos hirtelen feltámadt és hihetetlen dolgokat mesélt arról, hogy elhagyta testét és több lélekkel együtt csodálatos utazást tett meg, azon a helyen értékelték életüket, a jók egy felfelé vezető hasadékon távoztak megmérettetésük helyéről, a rosszakat lefelé küldték. Amikor ő került bírái elé, akkor közölték vele, hogy neki kell hírül vinni az embereknek, hogy mik történnek velünk halálunk után.
FÁY Gábor

forrás: Karsay István

 

 - - - - - 

Kapcsolódó írás:
Sámánizmus – élet és halál:

https://dszilvia.blogspot.com/2017/08/samanizmus-elet-es-halal.html 

Filozófia-e a lélekvándorlás? - A pamphüliai Ér látomása:

https://dszilvia.blogspot.com/2018/12/filozofia-e-lelekvandorlas-pamphuliai.html

 

 - - - - -

Spiritizmus mint utolsó reformáció - videó

forrás, előadó: Karsay István

Háziállat lett a cirkuszi medvéből: együtt alszik a lánnyal, és a háta mögé bújik, ha megijed valamitől

 

Veronica Dichka az oroszországi Novoszibirszkben él legjobb barátjával, Archie-val, egy medvével, amelyet még kiskorában mentettek meg egy cirkusztól, és amikor a róla gondoskodó menhely kénytelen volt bezárni a járvány miatt, Veronica örökbe fogadta az állatot.

 

Azt mondják, hogy a medvék Oroszország nem hivatalos kabalafigurái, és a nyugatiak gyakran társítják Oroszország kemény teleit ehhez az arrafelé nagyon is népszerű vadállathoz.

 

Míg a világ többi része a macskákat és a kutyákat részesíti előnyben, úgy tűnik, az oroszok az egyetlenek, akik képesek házi kedvencként gondolni a medvékre. Veronica története legalábbis pontosan erről szól.

Veronica Dichka büszkén állítja, hogy Archie a legmegbízhatóbb társa. Archie is Novoszibirszkből származik, eredetileg egy cirkuszból mentették ki, amikor még csak egy játékos medvebocs volt. Ezután egy vadasparkban élt, néhány másik medvével, amíg a parkot be nem zárták a világjárvány miatt, mivel az idő múlásával egyre nehezebb volt fenntartani az elhagyott vadállatok számára fenntartott menhelyet, de szerencsére itt belépett a történetbe Veronica, aki befogadta Archie-t.

 

 
Ők ketten most a legjobb barátok, és a róluk készült képek is bizonyítják, milyen különleges kötelék alakult ki közöttük.

Archie fogságban született, és nem maradna életben emberi segítség nélkül. Veronica azt mondja, Archie nagyon okos állat, több trükköt is ismer, és rendkívül fegyelmezett.

 

 
Archie-t két évvel ezelőtt mentették meg egy cirkusztól, ahol nem kapott elegendő élelmet.

Ma azonban nagyon is jól van táplálva, annyira, hogy még téli álmot sem kell aludnia. Úgy tekint Veronicára, mint egy családtagra, megosztoznak az ételen, együtt alszanak, és Archie a lány háta mögött keres menedéket, ha megijed valamitől.

 

 
forrás: twice.hu

- - - - - 

Archie és Veronica Dichka halásznak - videó

forrás:Caters Clips

Müller Péter: Változások a világban

Tudatunk kitágul, egyre többször használjuk intuitív érzékelésünket. Fejlődik finom érzékelésünk, egyre többen tudnak összekapcsolódni Isteni énükkel, másokkal is tudati szinten.

Testünk is változáson megy át, ennek következtében sokszor érezhetjük magunkat fáradtnak, idegesnek, levertnek ok nélkül. Komoly hangulathullámzások törhetnek ránk a semmiből. Ez azért van, mert testünk nehezen alkalmazkodik a hozzánk érkező, új energiákhoz, amíg beépül. Nem kell tőlük megijedni, hagyjuk, hogy beépülhessenek az új energiák.Feküdjünk rá arra a bizonyos hullámra és hagyjuk, hogy vigyen magával előre. Sokkal gyorsabban túljutunk a nehezén!

Tudati szinten gondolataink egyre többször és egyre pontosabban valósulnak meg. A pozitív,teremtő gondolataink is, de a félelmeink, nehézségeink ugyan így. Ezért is fontos, hogy figyeljünk gondolatainkra, és tudatosan fogalmazzuk meg őket. Egyre többen foglalkoznak ezotériával, nyitnak alternatív gyógymódok felé, aminek megvan az előnye is, és a hátránya is. Ha nem vagyunk elég körültekintőek és túl gyorsan akarjuk életünkbe a változásokat behozni, akkor bajt is okozhatunk, első sorban magunknak, de környezetünknek is.

A két legfőbb erény, amit mindenkinek meg kell tanulni, ha szeretne a változásokban részt venni: türelem és alázat. E kettő nélkül könnyen kicsúszhat lábunk alatt a talaj! De ha betartjuk a szabályokat, akkor megtapasztalhatjuk a bőséget és szeretetet életünkben!

Ahogy emelkedik a rezgés szint, úgy növekszik a stressz, feszültség az emberek között. Vannak emberek, akik nem akarják a változásokat és nem képesek ezeket az új rezgéseket befogadni. Ők maradnak a saját rezgés szintjükön, viszont azok, akik emelkednek, már nem tudják elviselni a durva energiákat. Ilyenkor a két tábor energiája egymásnak feszül.

Sokszor tapasztalhatjuk, hogy régi barátok, ismerősök maradnak el mellőlünk és új ismeretségek születnek. A hazugságok, önáltatások ideje lejárt. Mindenkinek szembe kell néznie saját félelmeivel, megoldatlan ügyeivel. Mindenki saját magáért felelős, persze útmutatást kérhetünk, de az úton egyedül kell végig mennünk. Nem szabad elfelejtenünk, sose vagyunk egyedül!

Azok, akiknek azonos a rezgésük, csoportokba szerveződnek és együtt haladnak tovább az úton. Lesznek, akik utolérnek minket és felzárkóznak, de lesznek, akik végleg elmaradnak. Amikor becsukódik mögöttünk egy ajtó, kinyílik előttünk egy új! Ezt ne felejtsük el. Ne rágjuk magunkat azon, hogy mi lesz majd, hanem éljünk a jelenben, tanulva a múltból! Ez a feladat!

Aki megtalálta ” középpontját”, messzire sugárzik! Hívójele bejárja a világot, és akinek szól, meghallja s válaszol. Rokon lelkek, ha tiszták, állandó adásban-vételben vannak. Ne félj,hogy társtalan maradsz. Szíved adásban van és megtalálod a veled “egyívásút”. Minden az “adó” erején és tisztaságán múlik. Ha csillagodat követed,életed is megváltozik. Régi szokások, szemléletek és társak is elmaradnak. Mások jönnek helyettük.

Az egónk az egyetlen ellenségünk, ami visszavethet fejlődésünkben. Ő az,aki elhiteti velünk, hogy nem vagyunk méltók a változásra, az emelkedésre, hogy nem is érdemeljük meg a tudást. Ne higgyünk neki! Az egyik legerősebb fegyver, a szeretet, mely mindent elsöpör és nincs ellenség, mely szembe szállna vele. Jelenünkben szívcsakránk megnyitása a feladat, ami korántsem olyan egyszerű, mint amilyen könnyű leírnom. Sok sérelmet, fájdalmat, és feldolgozatlan traumát cipelünk magunkban,(életek óta) aminek feldolgozására és megbocsájtására most jött el az idő.

Bontsuk le falainkat! Merjünk hinni, bízni és szeretni! Még ha védtelenek is leszünk általa, sebezhetők,de a régi színjátékok már nem folytathatók. Magadat kell átalakítani, ha sorsodon változtatni akarsz. Ha belül változol, megváltozik a “kívül”is. Lelked sugárzása messzire hat, átvarázsolja a külvilágodat. De magadon kell kezdeni! Ha külső harmóniára vágysz, először magadban kell összhangot teremtened. Ha szeretetre vágysz: szeretned kell! Ha társra vágysz, alkalmassá kell válnod a társulásra. Akiben ez a “benső mágnes” működni kezd, nem akarja a másikat sem elnyomni, sem manipulálni -úgy vonz,hogy mindenkit meghagy a maga szabadságában. Az emberek ezt megérzik. A vonzásnak ezt az ellenállhatatlan erejét szeretetnek hívjuk.

- Müller Péter -

- - - - -

Müller Péter meséi - Szeretet - videó

Így működik egy idős ember agya!

 

Igencsak elgondolkodtató felfedezés

Gene Cohen, a George Washington Egyetem gerontológusa, több kutatás eredményeire támaszkodva azt állítja, hogy az idős emberek agya sokkal jobban, rugalmasabban, kreatívabban működik, mint azt korábban gondolták. És ennek oka az évek száma. 

 

 
Amikor valaki elmúlt 60, 70, 80 éves, az agya rengeteg információt, tapasztalatot halmozott fel. Ebben a korban az agyi idegsejtek számtalan olyan külső ingert képesek kódolni, megfejteni, amit a fiatalabbak nem értenek még. A szakértők azt is megfigyelték, hogy az idősebb emberek jobb és bal agyféltekéje harmonikusabban együttműködik, jobban kiegészítik egymást, ezért sikeresebbek az intellektuális képességeket mérő teszteken.

Egy idős embere agya lehet, hogy nem képes olyan gyorsan kapcsolni, és felfogni a helyzetet, viszont a fontos döntések meghozatalakor átfogóbban gondolkodik, összefüggésekben látja a helyzetet, ezért születnek bölcsebb, megfontoltabb gondolatok. Azt is megfigyelték, hogy az idős személyek agya kevésbé reagál a negatív gondolatokra, történetekre, ezért az illető sokkal nyugodtabb, mint a vehemens gondolkodású fiatal.

Egy ember intellektuális kapacitásának csúcsára 70 éves korába jut el, hiszen ekkor termelődik a legtöbb mielin nevű nevű anyag, aminek hatására az agyi idegsejtekben felgyorsul az információ áramlás, ezért akár 3000 százalékkal is javulhat a központi idegrendszer teljesítőképessége.
Az is érdekes, hogy 60 éves kor előtt a két agyfélteke nagyon elkülönülten működik, 60 éves kor után kezdik kiegészíteni egymást, ami azért csodás, mert így komplexebb feladatokat is képes az agy megoldani, amit kísérletekkel is igazoltak.

A Montreal-i Egyetem professzora, Monchi Oury szerint az idősebb emberek agya hatékonyan képes kiszűrni az információ áradatból a fontos tudnivalókat, a haszontalanokat meg egyszerűen nem veszi figyelembe.

- az agysejtek nem halnak el, hanem egyszerűen elvesztik információ-továbbító szerepüket, ha az illető nem dolgoztatja a szürke állományát;

- a koncentráció- és memóriazavarok a felhalmozódott információ mennyiségének tudhatók be;

- ebben az életkorban az illető hatékonyabban tud dolgozni, jobban bírja a stresszt és racionálisabban gondolkodik is;

- ha valaki odafigyel az egészségére, a mozgásra és agytornára, idősebb korára sokkal bölcsebben gondolkodik és szebbnek látja a világot.

- forrás: filantropikum.com - fenymag.hu -

 

- - - - - 

 

Utazás az agy középpontja felé - science - videó

forrás:euronews (magyarul

Égerházi Imre festőművész - Meghaltam és élek

 

M. Topics Judit riportfilmjének teljes, vágatlan felvétele.1995, Budapest, Vármegye Galéria Égerházi Imre festőművészt (1925-2001) 1989-ben megélt halálközeli élményeiről kérdezték.

 

 

Égerházi Imre élete és munkássága 2020 - videó

Van egy képsorozata, amelyet azután készített, mikor egy infarktus után a túlvilág kapujából visszatért. Sokan mondták már el szavakkal, akik hasonlót átéltek, de az általa festett képek, mert egy festő látomásai, a hitelesség erejével hatnak. Jelképesek számomra ezek a túlvilági üzenetek: ahogy szerette volna festő lett, sikerült neki, nemessége megerősíttetett, és ahol most van – úgy gondolom – ott sem szűnhetett meg annak maradni.
Prokai Gábor művészettörténész

 

Látomás III. Békés várakozás

 

Látomás V. Fény előtt

 - - - - 

 Djabe: Jégvilág (Iceworld) - videó

Animációs videó Égerházi Imre festményei alapján, (klinikai halálélményei)

zene:Barabás Tamás 

forrás:Attila Egerhazi

 

- - - - - - -

Égerházi Imre - Meghaltam és élek 1995. - videó

1989-ben megélt halálközeli élményeiről mesél

M. Topics Judit riportfilmje. forrás:Attila Egerhazi

https://www.youtube.com/watch?v=SWZH1UQgAww

Medek Tamás spirituális író válaszol 18.

Egy kedves hozzám forduló két nap különbséggel írt levelét osztanám meg most veletek (alább pedig a rá adott válaszomat), melyből azt láthatjuk, hogy az eltávozott szeretteink hallanak bennünket és ha van rá módjuk, s ahogy tudnak, válaszolnak is nekünk. 

Az első levél:

"Végig kísértem anyukámat a betegségében, az utolsó pillanatban is vele voltam! Beszéltünk a túlvilágról vele, megkért mit hagyjak ott neki a sírjánál, ha ott látogatom meg, én meg kértem, adjon jelet majd túlról!

Ez idáig csak vártam a jelet, de egyre szomorúbb lettem, mert nem jött semmi! Napokat sírtam át a múlt héten...

3 nappal ezelőtt egyedül voltam otthon és elkezdtem beszélni anyuhoz...

- Miért nem üzensz, elfelejtetted mit ígértél? - kérdeztem tőle.

Azon az éjszakán vele álmodtam! Az igazi csoda számomra ekkor jött!

Minden hajnalban felkelek, 1 órát elmeditálok és próbálok még aludni. Mindkét nap azt csináltam, hogy becsuktam a szemem és elindultam őt keresni! Szólítottam: anyu hol vagy? Úgy éltem meg, mint aki egy sötét viharfelhőbe mászkál a végtelenségbe, s egy fény látok, megyek, megyek... közben szemem csukva, nem alszom, mert érzékelem, hogy fázik a lábam, be is takarom, hallom, kint ugat a kutya... de csak megyek, és végre megérkezek egy helyszínre, a kórházban, ahol dolgozom.

Éppen ellátom a betegeket! Ekkor valaki odatartotta a kezét, megmasszíroztam neki, ahogy anyumét szoktam és a tapintásból tudtam, ez az ő keze! Kérdeztem: te vagy anyu, fáj a kezed? Megfordultam és ő volt, nem fáj már, mondta és vidám volt. Pár szót beszéltünk és elszaladt és azzal a hanggal hallottam visszaszólni, amikor még itt volt... "Majd beszélünk!"

Közben hallottam a lakásban a kutyát is... éreztem hogy nem alszom... de nem akartam kinyitni a szemem, hátha visszatér... de egyben olyan megnyugodva, olyan vidáman is nyugtáztam, hogy ma ennyi volt!

Előző nap is így hívtam magamhoz, ekkor sikerült megölelnem is és még az illatát is éreztem! Még jobban elmúlt a szomorúságom, sőt vidám vagyok!! Alig várom a holnap hajnalt, hogy találkozzunk, remélem ezentúl tudunk így!"

A másnapi levél:

"Alig tudom elhinni, ma hajnalban is elindultam megkeresni az anyukám a tegnap leírt módon, de még tudatosabban figyeltem még magamat is közben! Nem ment gyorsan mert annyira izgultam... de sikerült... beszéltünk... megtudtam ölelni... most itt ülök és nem térek magamhoz, hogy ez nekem sikerült és... nem is tudom szavakkal kifejezni... eddig is tudtam, hogy van tovább, de ezek a tapasztalatok minden képzeletemet felül írják... boldog és egyben kicsit zavarodott vagyok...

Ahogy beszélgettünk, az állapotát bizonygatta, mutatta, hogy tud járni! Apuval is találkozott, mert kérdeztem! Mindenki itt van - mondta. Én sírtam (valóban folyt a könnyem), de mondta, ne sírjak, ő nagyon boldog ott! Húgomat említette, hogy tőle nem kap gondolatokat, igaz, nem volt jó a földön se a kapcsolatuk.

Mivel döntések előtt állok, kérdeztem mit csináljak, azt mondta segíteni fog mint mindig, de konkrét útmutatást nem kaptam! Mint mikor még itt volt, megint úgy köszönt el: de jó hogy itt voltál, majd beszélünk!"

S a válaszom:

Nagyon örülök, hogy ilyen megtapasztalást, ilyen üzenetet kaphattál anyukádtól. Az eltávozott szeretteink érzékelik, amit gondolunk, amit érzünk feléjük, és természetesen azt is tudják, hogy mindenképpen várnánk tőlük valamiféle üzenetet. Fontos tudni, hogy ha ez az üzenet nem érkezik meg, vagy nem érkezik meg olyan gyorsan vagy olyan formában, ahogy mi várnánk, sosem azért van, mert ők nem szeretnének üzenni. Nagyon sok mindentől függ ugyanis, hogy maga az üzenetküldés valamely formája létrejöjjön. Függ a mi érzékenységünktől, tudati és lelki állapotunktól, függ a szeretteink lehetőségeitől és nem utolsó sorban a sorsutunktól is, hogy egy ilyen megtapasztalás most része lehet-e neki.

A leírásod alapján egy hipnotikus állapotba (vagy ahhoz hasonlóba) kerülhettél a meditációd során, melyben éber is voltál, de egyben a lelki érzékelésed is kitágult, így tudta anyukád felvenni veled a kapcsolatot. A látomásod díszleteiben persze a képzeleted is közrejátszott, de teljes mértékben úgy gondolom, hogy anyukád már valós volt benne. Azok alapján, amit leírtál, kitűnik, hogy már a szellemvilágból látogatott meg téged (tehát nem rekedt itt a lelke).

Nem mindenki élhet meg ilyen élményt, mint Te, azonban tény, hogy aki viszont átél ilyet, annak az nagy segítség. Amit éreztél az élmény után, megnyugvást és boldogságot, egyrészről az adta, hogy megtapasztalhattad, hogy anyukád ugyanúgy él tovább és az elválásotok csak átmeneti, másrészről pedig az eltávozott szeretteink is tudnak ilyenkor olyan energiát átadni nekünk, ami így hat ránk.

S a második leveled kapcsán: úgy vélem, lényeges információkat kaptál anyukádtól, hiszen szinkronban állnak a mások (legtöbb) hasonló megtapasztalásaival. Mármint, hogy a szeretteink, akik már odaát vannak, nagyon boldogok, és már együtt is vannak azon szeretteikkel, akik előttük tértek vissza, illetve hogy az eltávozott szeretteink is segíthetnek nekünk az életünk döntéseiben, de sokszor nem konkrét iránymutatással, csak rásegítéssel.

Egyértelmű, hogy a húgod nem igazán vágyik a kapcsolatfelvételre, nyilván nem tesz semmi hasonló lépést anyukád felé, s ezt érzi is (pontosabban nem érzi) anyukád. Igen, nos, ezek a nézeteltérések legkésőbb akkor rendeződnek, ha már a húgod is odaát lesz. Anyukád már most másként gondol a viszonyukra, és bár a húgod is jól tenné, ha minél előbb megbocsájtana és elengedné e sérelmeket, de ahogy írtam is, legkésőbb odaát erre ő is képes lesz.

Teljesen megértem, hogy alig várod a hajnalokat és hogy tudj mindig így találkozni vele, azonban azt sajnos nem tudni, meddig lesz erre lehetőséged. De ha meg is szakadna e találkozások folyamata valamikor, tudd tehát, hogy nem azért, mert anyukád már nem szeretne veled találkozni - hisz nagyon sok tényezőtől függ mindez. Ha meg is szakadna tehát, bár tudom, csak mondani könnyű, de próbálj ne csüggedni miatta. Légy hálás, amiért ilyen tapasztalást is kaphattál és tudd, anyukád most egyenlőre nem adhat többet, de várni fog rád, bármikor is érkezz, illetve érzékelni fog téged eztán is, bármikor is szólnál hozzá.

- Medek Tamás spirituális író - tudatostudat.blog.hu -