2013. június 19., szerda

A szellemi törvények - A hetedik születés



A hetedik születés az önkiteljesítés. Akarni és cselekedni már egyet jelent, a szándék és a tett is egy. Saját akaratom eggyé vált a teremtés akaratával, és egész életem az Õ akaratának láthatóvá vált kifejezõdése.



Isten bennem él, és általam hat. Bárhol vagyok, ott Isten jelen van, bármit teszek, azt Isten teszi. "Az Atya és én egy vagyok." Nincs már semmi kétség, nincs megfontolás, tudatom tiszta csatorna az egyetlen erõ számára, melyet Istennek nevezünk.
Az egyetlen tudat individualizált része, ami vagyok, állandó kapcsolatban áll az egésszel, mindent átfogó lett, és minden létezõt magában foglal. Itt már nincs én, és nincs te: minden egy. Minden tudás bennem van, a válasz minden kérdésre. Megoldottam magam mint feladatot, és szabad vagyok, kész arra, hogy az egészet szolgáljam.
A hetedik születéssel az ember mint teremtõ idea elérte legmagasabb rendû kifejezési formáját. Ez volt a cél, s most kezdõdik a tulajdonképpeni élet. Csak a hetedik születéssel teremtettem meg ugyanis annak a feltételét, hogy a teremtésben megkapjam az elsõ feladatot: kezdõdhet az igazi életjáték.
A tökéletes ember rezdületlenül nyugszik önmaga közepében, és hagyja, hogy az élet általa történjék. Nincsenek többé személyes vágyai és szándékai. Felismerte önmagát mint a vagyok, az egyetlen erõ kifejezõdését, mentes tehát minden egoizmustól. Az elszakadás bûne megszûnt, képes meglátni minden látszat mögött a valóságot.

Miután felismerte, hogy õ mindennel egy, önmagát is el tudja fogadni és szeretni olyannak, amilyen, gondolatait, érzéseit, szükségleteit. Hasonlóképpen mindenki mást is el tud fogadni olyannak, amilyen. Nem akar semmit birtokolni, nincsenek törekvései, és minden pillanatban az örökkévalóságot éli meg. Határtalan belsõ szabadságot élvez, szerény és megbízható, de kizárólag a saját lelkiismeretére, a valóság belsõ felismerésére hallgat.
Mindent el tud viselni, jól megfér mindenkivel, mindent átfogó szeretetben él. Már nem e világról való, csak még itt van ebben a világban, és tiszta, örömteli életet él, készen arra, hogy az egész minden egyes részének felfedje önmagában az igazságot és a boldogságot. Nincs már szüksége útra, mert õ maga lett az út. És minden pillanatban a célban van!
(Kurt Tepperwein)