A valóságban nem tapasztalható, hogy a céliránytalan
összevisszaság működőképes rendszert és rendszereket hozzon létre.
A valóságban az tapasztalható, hogy a működőképes
rendszerek mindig intelligens akaratra (mint okra) vezethetők vissza.
Ezért nagy valószínűséggel feltételezhetjük azt,
hogy a világmindenségben uralkodó jelleggel tapasztalható működőképes
rendszerek intelligens akarat produktumai.
Mivel az anyag nem rendelkezik rendező
intelligenciával, és az anyagot formáló véletlen céltalan összevisszaság, így a
két lehetséges alapalternatíva közül - az anyagot elvetve, mint ősokot, a
véletlent elvetve mint rendező okot, - a Világegyetemben működő rendszerek végső
okaként Istent kell megjelöljük.
Tőle származik az intelligens energia, ami
fenntartja a mozgást, és a mozgásban funkcionáló rendszerezett működőképességet.
Tóth
Tibor informatika professzor így fogalmaz:
"..ez
(a Világegyetem mozgásban funkcionáló rendezettsége) felveti a komplemens problémát,
az intelligens teremtés fogalmát, ugyanis rendszerelméletileg és
rendszertechnikai szempontból minél bonyolultabb egy rendszer, annál inkább
kiált a tervezője után."
(Forrás: istenérvek)
